Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-07 / 5. szám

1977. JANUÁR 7., PÉNTEK Január 28-ra összehívták az Országos Béketanácsot Kállai Gyula vezetésével magyar küldöttség utazik Moszkvába Csütörtökön a Hazafias Népfront székhazában dr. Ré- czei László elnökletével ülést tartott az Országos Béketa­nács ügyvezető elnöksége. Az ülésen Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete a békéért, a szovjet és a magyar béke­mozgalom, a két nép közötti kapcsolatok elmélyítése, a nemzetközi békemozgalomban kifejtett eredményes munká­ja elismeréseként átadta Se­bestyén Nándornénak, az Or­szágos Béketanács főtitkárá­nak a szovjet békehizottság Békéért kitüntető jelvényét. A tanácskozáson dr. Zsebők Zoltánnak, a tudományos bi­zottság elnökhelyettesének előterjesztésében megvitatták a bizottság 1976. évi beszá­molóját és az 1977. évi tevé­kenység fő irányait. Az ügy­vezető elnökség egyetértett a békeszerető erők január 14— 16 között Moszkvába^ tartan­dó világfórumára utazó ma­gyar delegáció személyi össze­tételére tett javaslattal; a de­legációt Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke vezeti. Az elnökségtől kapott fel­hatalmazás alapján végül az ügyvezető elnökség január 28-ra összehívta az Országos Béketanácsot Veres Péterre emlékezve Veres Péter születésének 80 évfordulója alkalmából csü­törtökön Budapesten a Mező Imre úti temetőben — sírjá­nál — koszorúzási ünnepséget tartottak. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsának koszorúját dr. Szentistványi Gyuláné, az országos tanács titkára és Juhász Róbert, az országos tanács tagja, osz­tályvezető helyezte el. A Kul­turális Minisztérium nevében dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár és dr. Marczali László miniszterhelyettes, a Magyar Írók Szövetsége nevé­ben Dobozy Imre, a szövet ség elnöke és Garai Gábor fő­titkár koszorúzott. Az évforduló alkalmából Óbudán az író nevét viselő, nemrég megnyílt Flórián téri könyvesboltban felavatták Ve­res Péter szobrát, Somogyi Árpád Munkácsy-díjas mű­vész alkotását. Látogatási idő 5-től 7-ig A Pest megyei tanács Sem­melweis Kórháza — közismer­tebb nevén a Rókus — bejára­ta mellett tábla hirdeti: Beteglátogatás: szerda 5— 7-ig, péntek 5—7-ig, vasárnap 3—5-ig. S a másik: csendkúra 2—4-ig. Ezen idő alatt a bete- s gek látogatása tilos! Kiskapuk Délután 3 óra 40 perc. A portán nagy a forgalom. Ter­metes asszony panofixben, két degeszre tömött szatyorral. Fiatal házaspár kéz a kézben, elemózsia a két szabad kézben. Borostás férfi, kopott aktatás­kájából kikandikál a kólás- üveg nyaka. A portás tapinta­tosan félrenéz... — Még 1946-ban született a beteglátogatást szabályozó or­szágos rendelet, s a módosítá­sa már régóta időszerű — mondja dr. Nuskó Alexandra főigazgató-helyettes főorvos. — Sok a kiskapu. Például a mi betegeink 90 százaléka vidéki. A látogatót, aki személyazo­nosságival vagy vonatjeggyel igazolja, hogy vidékről jött, be kell engedni. Ugyanígy a men­tővel szállított betegek hozzá­tartozóit, vagy az életveszélyes állapotú betegek rokonait. Utóbbiak állandó látogatási engedélyt is kaphatnak. Az­után titokban is bejuthat bár­ki a kórházba, mert a belső épületben is van járóbeteg­rendelés, s aki egyszer a por­tán átjutott, azt senki sem fag­gatja. — Végül erkölcsi aggályaim is vannak: sokan érkeznek a megye távoli részéből, Szent- mártonkátáról, Tápiószecáőről, Isaszegről, s nekik hosszú az út. Nem is tudnák a látogatási időhöz igazítani jövetelüket. Pedig ők is szeretnének beszél­ni gyermekükkel, édesanyjuk­kal, hozzátartozóikkal. Etetni végkimerülésig — Sajátos magyar szokás, enni mindhalálig, s tömni sze­retteinket. Rengeteg az elhí­zott betegünk. Megszokták az otthoni zsíros, fűszeres étke­zést, s nekik a kórházi nor­málkoszt (ami egyébként az orvosnak, az ápolónak és a fű­tőnek is elegendő), már diétá­nak számít. Pedig napi kétfaj­ta menü van, s ezt sütemény­nyel, madártejjel, kompóttal lehet kiegészíteni, ha az orvos javasolja. — És akkor jönnek a látoga­tók. Hozzák a disznótoros kós­tolót, négy sültcsirkét, és az öt­liternyi húslevest. Nem egy­szer — illegálisan — a szeszt is. Egyik fogyókúrás betegem­mel esett meg, hogy látogatási napon — neki éppen almanap­ja volt — elcserélte a gyümöl­csöt töltött káposztára, kol­bászra, szalonnára. Magát csapta be. De vannak súlyo­sabb esetek is. Másfél éve egy gyomorvérzéses tejdiétára fo­gott betegünk a belgyógyásza­ton jóllakott: töltött káposztá­val etette meg 3 látogatója. Másnap hajnalban meghalt. perforálódott — átlyukadt —a gyomra. — Erről a szellemről árul­kodik itt minden: a látogató első kérdése nem az, hogy si­került-e a műtét, jól van-e a beteg, hanem, hogy mit ehet? Este 7-kor sétára indulnak a nővérek, s viszik a jégszek­rénybe a tiltott csemegét. — A másik baj — jön az egész família. A beteg is vé­rig sértődik, ha nem láthatja az összes rokont. Mindenki az ágyra telepszik, megteríte­nek, s együtt jóízűen bevacso­ráznak. Egy idős néninél tizen jártak. A szívbetegnek fárasz­tó két órán át beszélnie. Nem csoda, ha másnapra felszökik a láza. Hallottam már furcsa licitálást is: a kórteremben arról vitatkoztak a betegek, kinél jártak többen.,. Vannak előrelátók Hat óra tájban az újságíró vizitre indul. A beteglátoga­tókhoz: — Hát hoztak rántott húst, krumplit, savanyút, téliszalá­mit, kenyeret, csirkehúst, rántva és sütve, levest, tortát — mondja egy lábtrombózisos beteg, 40 éves férfi, öt látoga­tó üli körül, közülük három a szomszéd beteg ágyán. A fehér korláton kabáthalom, sálak, sapkák. — Megeszem én a kórházit is, ha a számhoz való, persze a sóskafőzeléket, azt nem. Csak a szeszes italtól til­tottak el. Sajnos. Pedig megin­nám a szürkebarátot, a sört is... Mások a folyosón üldögél­nek, cigarettáznak, kólát isz­nak, szorongatják egymás ke­zét. Idős asszony, ágya mellett hárman: nővére és a két lánya. — Epeköveim vannak, rövide­sen operálnak. Az éjjeliszek­rényen befőtt, narancs, cit­rom. Mértékletességre vall. Megviselt arcú férfi. Hatan jöttek hozzá. — Csak a ne­gyed család. — mondja. Ok előrelátók, nem hoztak sem­mit, tudják, hogy hasnyálmi­rigy-gyulladásom miatt most csak teát ihatok. Harmadszor vagyok kórházban ezzel a be­tegséggel ... — Az előírt diéta célja a mi­előbbi gyógyulás — mondja dr. Nuskó Alexandra. — A gyomorfekélyes, gyomorvér­zéses, szívtrombózisos betegek­nél különösen fontos ez. Az operáltaknál szintúgy, mert ők korlátozottan mozoghatnak, s renyhévé válik az emésztésük. Az epésekről is köztudott: csak válogatott koszton élhet­nek. Tévesen terjedt el az a né­zet is, hogy a cukorbetegeknek sokat kell enniük. Ugyan a szénhidrátot tisztességgel el­hagyják, de nem fehérjével pótolják, hanem zsírral. Így azután a betegiség súlyosbodik, az inzulinigény nő, s a beteg hízik vagv 10—12 kilót. Jönnek az érszűkületi és egyéb pana­szok. Szóval a beteglátogatók nem egy esetben többet árta­nak, mint amennyit használ­nak ... Vasvári G. Pál Tervek és lehetőségek (4.) A munkások mégis Pestre mennek... Alapvető az új munkaügyi rendelkezés következetes érvényesítése A televízió riportjára és a Pest megyei Hírlap december 24-i vitacikkére utalva az alábbiakban reagálok arra, hogy miit várok az új munka­ügyi rendelkezésektől általá­nosságban, hogyan látom a munkaerőkérdés megoldási le­hetőségeit, és mit jelent ez a Dobosi Nyomda számára, ahol még 150 munkahely vár mi­nél hamarabb gazdára Ha -figyelembe veszem azt, hogy Dabas nagyközség még az agglomerációs övezet ha­tárán van, rendeltetésszerű, hogy a budapesti munkaerő- igényeket segítse, akkor sem érthetek egyet azzal, hogy eb­ben az évben is folytatódhat az a szervezetlenség, ami az ingázásokkal kapcsolatos. Háromezren ingáznak Nevezetesen: nem tudom pontosan, de a legutolsó infor­mációm szerint több mint há­romezren járnak be Dabasról Budapestre. Ezek egy részét Budapestről leküldött bér­autóbuszok viszik és hozzák. Általam érthetetlen szervezeti forma ez, mert részben mező- gazdasági szövetkezeteken ke­resztül, részben egyéb formá­ban bonyolódik le a munka­erő biztosítása. Én a rendelke­zéseket, amelyek határt szab­nak az ilyenfajta lehetősé­geknek, nagyon helyeslem. De a rendelkezések ellenére sem látok egyelőre e pár nap alatt, ebben az évben komolyabb hatást. Ugyanúgy folyik a so­roksári munkások szállítása az óbudai tsz-ekbe és Pest megye egyéb más területére, mint ahogyan Budapest déli oldalá­ra Budapest északi oldaláról, ill. Budapest északi oldalával kapcsolt agglomerációs rész­ről. Véleményem szerint arra kellene törekedni, hogy ez az összevissza szállítás korláto­zódjon. mert ez csak a kihasz­nálatlan autóbuszok tömegét szaporítja, természetesen ál­lamköltségen, hiszen a dabasi kocsmákban nagyhangon, al­koholgőzös állapotban hirde­tik egyes volt dolgozóink, hogy bolondok lennének a nyomdában 12—14 Ft-os óra­bérért dolgozni — ahol az al­koholos állapotban levőket a portán szondázzák és hazakül dik, ami igazolatlan mulasz­tásnak számít — amikor egyes budapesti építőipari vállala­toknál 4000—4500 Ft-ot keres­nek, a busz viszi és hozza őket és az út időtartama sem ér­dekes, mert közben lehet inni, kártyázni és „szórakozni” a buszon. A bögrecsárdától a bölcsődéig Szeretnék nem általánosíta­ni egy ilyen helyzetkép alap ■ ján, de ezek a lumpenproJetár beállítottságú dolgozók a hangadók, és a szerényeket, a tisztességeseket pillanatokon belül letorkolják, ez biztos. Tudott dolog, hogy Dabason Is vannak olyan bögrecsárdák, mint amilyeneket a Kék fény bemutat. Ezek csak sza­porítják az ilyen emberek számát Vajon miért nincs erőnk kellő határozottsággal fellépni és még leleplezés ese­tén is csak enyhe szabálysér­tés formájában bírságolni azo­kat, akik ilyen formában igye­keznek a munkásosztály e ré­tegének demoralizálására? Az is felmerült többszörö­sen, hogy ilyen nagyközség, mint Dabas, hogyan lehet böl­csőde nélkül. Szerintem több száz lenne azoknak az anyák nak a száma, akik azonnal dolgozni mennének, ha gyei' mekeik bölcsődébe, korszerű körülmények között elhelyez­hetők lennének. Van problé­ma bőven az általános iskola napközi otthoni hely biztosítá­sával is. A helyi közlekedés megol­dása évek óta ígéret formájá­ban na Dir enden van, de reali­zálása húzódik. A legújabb ígéret ez év elejére szólt, de mind á mai napig a meg­ígért Sári—Gyón—Dabas, va­lamint Dabasszőlő—Gyón—Da­bas vonalon a helyi közleke­dés nem indult meg. Vélemé­nyem szerint a közlekedés ja­vítása mintegy 50-nel növelné a nyomda munkásainak szá­mát. Melyik a fontosabb? A iárásban létezik tsz mel­léküzemágként a felsőpakonyi gazdaság 1nyomdája”. Itt majd 50 ember dolgozik olyan korszerűtlen körülmények kö­zött, ami állami vállalatoknál súlyos következményekkel járna. Megdöbbenésemre a Könnyűipari Minisztérium il­letékes főosztályától olyan ér­tesülést kaptam, amely szerint a megyei tanács ipari osztá­lyának javaslatára korlátlan időpontig meghosszabbították ennek az üzemnek nem nevez­hető. kifejezetten nyereségre törekvő — csak szabadáras termékek előállításával foglal" koznak —, népgazdasági lag egyáltalán nem fontos léte­sítménynek az üzemelési en­gedélyét Véleményem szerint ezt az üzemet meg lehetne szüntetni úgy — melyet írás­ban is tudomására hoztam a Könnyűipari Minisztériumnak —, hogy a Dabasi Nyomda, minden további beruházási költség nélkül a megrendelési profilt és a „nyomda” dolgo­zóit átvenné anélkül, hogy a jelenlegi szövetkezeti nyomda- felszerelést igényelné. Ez is Je­lenítene 30—50 dolgozót Az ilyen és ehhez hasonló melléküzemágak — miután a szövetkezeti javadalmazás köz­tudottan magasabb az állami vállalatokénál — is nehezítik a népgazdaságilag fontosabb vállalatok munkaerő-ellátását mert elszívó hatást gyakorol­nak. Felsőpakanyon is van olyan dolgozó, aki a Dabasi Nyomdában felmondott és ott magasabb bérért helyezkedett el. Azzal szeretném zárni a munkaerőkérdéssel kapcsola­tos véleményemet hogy ha nem tűrünk meg semmilyen lazaságot, hanem a rendelete- ket nagyon komolyan meg­tartják, illetve megtartatják az illetékesek, akkor kiderül, hogy jelentős belső munkanél­küliség van Magyarországon és néhol csak látszólagos a külső munkaerőhiány. Emel­lett, gondolom, azt is ered­ményezné, hogy az öntudatos dolgozók hangulata is jelentő­sen megjavulna. Földes György, a Dabasi Nyomda igazgatója Helyi színek, helyi sajátosságok Tájközpontok a megyében Nagyszerű, hogy megyénk itt volt az omszki festők, művelődéspolitikája szabad szobrászok első tárlata, s ez- utat ad a helyi kezdeménye- zel az adományok szintén zéseknek, támogatja azokat, s megérkeztek, ezzel elősegíti, hogy sémák Vannak kiaknázatlan lehe- helyett eleven karakterű és tőségeink. Szentendre rajzi, rendkívül sokrétű Pest megye karikatúra-biennálék rendezé- Dest megye közművelődésé- kiváló személyek, művészek korszerű külső formát igényes kulturális élete. Külön erény, sére ^vállalkozhatna, s a nek fő iránya a tájköz- sokszor kontinentális enegiái- belső tevékenység követte, s hogy a színházlátogatásom, gyömrői úttörőmúzeum rend- pontok megerősödése. Ez az nak „visszacsatolása”. Dömsöd a váci zeneiskola új orgonája tárlatok passzív befogadást szeresen írhatna ki országos elmúlt évtizedekben és évek- lakossága felismerte Petőfi Lehotka Gábor országh&tá- iSúnylő programjai mellett pályázatokat, Nagykőrösön ben Zebegény, Nagymaros, költészetének jelentőségét, s rainkat elhagyó hírét emelheti milyen sok az a forma, mely létrejöhetne Ifjú ^ alkotók Vác, Szentendre elsősorban a ez a pallérozottság abban is zenei interpretációinak még cselekvő energiát követel a munkáiból az ifjúságig mú- képzőművészet révén országos jelentkezik, hogy komolyan szelesebb kibontakoztatásával, kórusokban, képzőművészeti zeum. Értékeink megerősödé- határokat ért el, sőt Gödöllő, támogatja Vecsési Sándor, Ba- Tény, hogy újonnan épült körökben. Kiváló példa erre sével fokoznunk kell a jövő- Verőce szintén kontinentális zsonyi Arany festői törekvé- művélődési házaink egyre im- Zebegény, ahol a művészkép- ben a sokkal nagyobb megyei közegbe jutott. Megyei műve- seit, Ráckeve Patay László pozánsabban találják meg zés nemzetközi határok kö- áramlást. Arra gondolok, lődéspolitikánk így eleve munkásságához ad támpontot, egyéni arculatukat, és jó mű- zott mozog már és Ráckeve, hogy a váci Vox Humana, a árnyal, hiszen Szada Székely A régi és új szervezett áram- sorpolitikával, szakköri tévé- ahol a kórusélet megerősödött, veresegyházi irodalmi szakkör, Bertalan révén forrás, Száz- lása az. mely egyéni arculatot kenységgel hitelesítik a befek- Apaj lovasnapjai hangos si- a gödöllői festők, a Csepel halombatta a lehetőségek nyi- ad az egyes tájak és helységek tetett milliókat, melyek anya- kert eredményezhetnek a jö- Autógyár férfikara, a galga- tánya. Ezért helyesen hagyó- közművelődésének. gi erővé válnak a környezet vőben még inkább. Taksony mácsai népművészet szerepel­mányápoló és indító szerepet 17gyre kevesebb a sablon, állampolgárainak közérzeté- arra íú példa, hogy a felgyor- jen tárlatokon, előadásokon az szükséges vállalnunk. Nagy- ált Abony a magángyűjtők ben és alkotó erejében. Ilyen sulás mindenütt adott, s ez egész inegyében. Itt nagyok a körösön úgy, hogy Arany Já- galériájának létrehozásán fá- modern épület, intézmény na- elsősorban az emberektől hiányaink, a kényelmünk, és nos kultuszát erősítjük, Érden, radozik, Dabas sokat tett a gyón hiányzik Cegléden, függ. nyüzsögnek lehetőségeink, A Dunakeszin úgy, hogy a tény- Nagy István Csoport megérő- Nagykörösön, Gödöllőn és Idén ünnepeljük halhatat- megyei áramlás felgyorsulá­leges eredmények az iroda- sítéséért, Tóalmáson a Cimbo- Ráckevén. Az épülethiány lan költőnk, Ady Endre szü- sával megismerjük önmagun- lomból átkerülnek a közmű- ra révén írójelöltek bontogat- ezeken a helyeken eleve kon- letésének 100 évfordulóját kát s tájaink művészeti velődésbe a munkáskultúra és ják szárnyaikat Úcsán is szű- zervatívabbá zsugorítja a köz- Ady többször járt Dunavar- eredményeivel egyre maga- a Duna völgyi népek barátsá- nőben a nyugalom. A román művelődés csatornáit. sányban, alkalom az évfor- biztosabban léphetünk a gának elmélyítésével, melyet a műemlék kiváló akusztikáját I ehetőségek sorakoznak dúló arra. hogy az itteni kul- r ^'világba, nemrégen alapított Jószom- felismerte a rádiózenekar. A eredményeinkhez. Kákán turahs elet újabb lendületet. Biztosított ehhez a művelő­szédság Könyvtár is példáz, jövőben a lemezfelvételeket nyílhatna Gábor István Mú- kapjon költészetének indíté- dési hálózatunk, színes Felgyorsult az értékek felis- összekötik ócsai hangverse- zeum, hisz e kisközség a ki- kaival. / és sokoldalú megyénk kultu­merése. nyekkel. Mindez azt jelenti, váló mester szülőfaluja, Szi- A kultúra elsősorban ön- ralis élete, és a nagyobb moz­Dunaharasztin Baktay Er- hogy megyei közművelődé- getcsép a pompás szüreti na- magunk teljes embersé- Sást a művelődési autók és a vin és Amrita Sher-Gll élet- sünk országos és nemzetközi pokhoz kapcsolhatná Rideg gének szélesítését szolgálja, s vállalati autóbuszok okos be­műve is hozzájárul a magyar kulturális értékcserével mű- Sándor kultuszát, aki hosz- ezért jó vonása megyénk köz- osztással lebonyolíthatják. Eh­—indiai barátsághoz, Sziget- véli a helyi lakosságot. Ez szú ideg élt e Csepel-szigeti művelődésének, hogy erre tö- hez a? szükséges, hogy a köz­szentmiklóson Erdei Ferenc, történt az indiai Kathakali helységben. Veresegyház iro- rekszik. nem talmi csillogásra. 1 eked és i eszközök feilesztésé­Biró Lajos, Adám Jenő minő- együttes szentendrei és Csepel dalmi élete, színjátszó előadá- Ez a fő irány, s ez ma már v,el e§y időben növeljük és sége kezdeményezi azt, hogy autógyári bemutatkozásánál, sai ugyanúgy lelkesítők, mint sok helyen európai, ázsiai ha- támogassuk művelődési köz­e városias nagyközség kultu- mely két szempontból vált je- az élő népművészet terebé- tárok között mozog. A szent- Pontjainknak egvéni arcula­rális élete a néprajz, politika lehtóssé Egyrészt igazolta, lyesülése Galgamácsán, Püs- endrei festők egv részének tét. s annak fejlesztését, hogy és a zene korszerű távlatai te- hogv az elmúlt évek kulturá- pökhatvanban. Túrán. Tápió- második otthona, forrása Pá- lehessen mit szállítani; eleven, lé irányuljon. Mindez sok lis beruházásai gyümölcsöződ- szelén a régészet, Nagykátán rizs volt. és Omszk—Pest élő. ható kultúrát. Örömteli és esetben csak a kezdet — az nek a telt házak élményt az amatörmozgalom, Tápió- megye képzőművé° zefének nem kis eredményeinknél értéktelenítés elején tartunk, nyújtó hangulatában. Az érdi, szentmártonban a kerámia testvé~me<n"=i egviittm^k^ése csa1í lehetőségeink és teen- Szerencsére a társadalmi tu- szieetszentmiklósi. váci. szent- fejlődik, mert itt és ott ilye- Dunakeszi ilyen jellegű gvűi- dóink nagyobbak, datban egyre erőteljesebb a endrei művelődési házakban a nek az erők és az igények, teményét indíthatná, hiszen Losonci Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents