Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-06 / 4. szám
Ä köztisztaságról, környezetvédelemről Tanácsi rendelet szabályozza A köztisztaság fenntartása, a közterületek hasznos növényzetének megóvása, valamennyiünk érdeke. A környezetvédelmet mégsem bízhatjuk pusztán az öntevékenység törékeny nekibuzdulásaira. Nemcsak azért, mert nem vagyunk egyformák, s mint any- nyi mást, ezt sem tartja mindenki mindig sízem előtt, hanem ment szervezésre, a munkák irányítására van szükség. Evégett adta ki Gödöllő városi tanácsa azt a rendeletet, amelyben a többi között a közterületi utalt, gyalogutak, az ingatlanok belső részeinek tisztántartását, a szemét és hulladék kezelését, gyűjtését, elszállítását, a sziemétfuvaro- zási díjat, az egészségügyi berendezéseket, az állattartást szabályozza. Kinek a fekdata ? Az utak, utcák és terek jár- műközJuakedésne szánt részednek és a nyilvános közterületek portalanítása, a természetszerűen keletkező szemét elszállítása a Városgazdálkodási Vállalat feladata. Ugyanígy a piacokon és vásártereken a termelésellátási felügyeleti csoport irányításával ösz- S2egyűjtött szemété. A vasutat keresztező közforgalmú gyalogos alul- és felüljáróik gondozása az üzemeltetőt — tehát a vasutat — terheli. Fontos a járdák, csatornák, átereszek, folyókák tisztántartása, s ez általában az ingatlan birtokosának, kezelőjének a dolga. A használó a gyalogúdat naponta köteles télen hét, nyáron hat óráig letisztítani, a szemetet összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. A locsolás, mosás, télen a hó eltakarítása, a jégtől vagy ónos esőtől csúszóssá vált járda ho- mokozása, sózása, szintén kötelessége. Olyan törmeléket, papirost, tűz- vagy robbanás- veszélyes anyagot, amely dugulást, rongálódást okozhat, nem szabad csapadék, vagy szennyvízelvezető csatornába, folyókába, vízelnyelő aknába engedni. A szemét, és ami nem az Gyakori vitatéma, hogy mi a háztartási szemét, mi az, amit nyugodtan a kukába dobhatunk, s miinek az elszál- 1 ításáról kell magunknak, vagy a házmesternek külön intézkedni. A városi tanács rmdelete szerint háztartási szemét a lakásban és tartózkodásul szolgáló épületekben, valamint az azokkal összefüggő helyiségekben, az épület vagy helyiség rendeltetésszerű használata folytán keletkező konyhai, vagy más háztartási hulladék, salak, hamu, korom, törött, vagy hibás edény, eszköz, ablaküveg, kisebb meny- nyiségű falvafcolait és festék- törmelék; nem minősül viszont háztartási szemétnek a hó, a sár, a nagyobb mennyiségű, épületbontásból eredő vagy javításánál keletkező törmelék, a kerti és gazdasági hulladék, a falomib, a nagyobb méretű elhasználódott tárgy, bútordarab, szalmazsák és egyéb hasonló hulladék, a folyékony tűz- és robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag. Az ingatlan belső részében keletkező háztartási szemetet, hulladékot az egészségügyi előírásoknak megfelelő, rendszeresen fertőtlenített, zárható tetejű gyűjtőedényekben kell eLhelyezni. Ennek elszállításáról a Városgazdálkodási Vállalatnak kell gondosJubileumi ünnepség A dolgozók főbb mint fele törzsgárdatag Huszonöt éves a Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kodnia, a városi tanács által meghatározott utcákban, díjazás ellenében. Az ingatlan belső részéből kikerülő olyan hulladékot, amely nem tekinthető házi szemétnek, valamint az összesepert havat és jeget a használó saját költségén köteles a kijelölt helyre elfuvaroz- tetnj. A lakásra és tartózkodásra szolgáló épületek udvarát, lépcsőházát, folyosóját, teraszát, felvonóját, a mosőkony- hát, pincét és padlásteret, a ruhaszárítót és egyéb helyiségeket a tulajdonosnak kell rendben tartania. Az épületek gondozása Mind gyakrabban értesülünk megdöbbenve folyó- szennyezéselcröl. A gondatlanság a rövidlátó haszonlesés eredményezi, hogy olaj, mérgező vegyianyagok kerülhet- ! nek a tavakba, patakokba. Tévedés azt gondolni, hogy csak : a Duna, a Tisizia, vagy a Balaton kíván védelmet. A vizek I természetes kapcsolódásából j fakad a kívánalom, hogy a I legkisebb ér, jelentéfeteleninek I tűnő patak is tisztán, idegen ] anyagoktól mentesen csörgedezzen tovább. Ezt a felisme- ] rést tükrözi a rendelet, aimi- j kor jnegtiltja, hogy a város területén átfolyó árokba, a beír vízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, vegyi anyagot vezessenek. A szabályok megszegőit : megbüntetik, háromezer forin- I tig terjedő pénzbírsággal sújt- i hatók, s az sem kizárt, hogy | súlyosabb cselekmény esetén I büntetőeljárást indíthassanak ellenük. G. Z. A Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 500 dolgozója adott egymásnak randevút, Vácról, Gödöllőről, Kistarcsá- ról és még jó néhány más községből a váci művelődési központban, hogy együtt ünnepelhessék a vállalat alapításának 25. évfordulóját. A többiek, csaknem négyszázan, ott álltak a pultok mögött, hogy az emberek ellátása ünnepük idején se szenvedjen hiányt. Az 1952. január elsején megalakult vállalat működését annak idején 91, jórészt elavult, korszerűtlen berendezésű boltban kezdte meg. Az azóta eltelt 25 év alatt az országban található hasonló profilú vidéki vállalatok között — a számok legalábbis ezt bizonyítják — a leggyorsabb fejlődést érték el. Erről beszélt Révay János igazgató az ünnepségen, melyen a vállalat dolgozóin kívül megjelent dr. Fekete Győr László, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, Lányi Pál, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője dr. Olajos Mihály, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, Barát Endre, a járási pártbizottság első titkára, Pálmai László, a városi pártbizottság titkára, Krima János, a Váci Járási Hivatal elnöke és Tari Kálmán, a Vác Városi Tanács elnökhelyettese. Révay János igazgató elmondta, hogy a a két és fél évtized alatt alatt az üzletek korszerűsítésére, gépesítésére 125 millió forintot fordítottak, s 1959-től fokozatosan áttértek a legkorszerűbb kiszolgálási formákra. Az ország első ABC-kisáruhá- zát ez a vállalat nyitotta meg 1963-ban, s a vidék legnagyobb élelmiszer-áruházát tavaly. Elsősorban mégsem a beruházásoknak köszönheti eredményeit hanem annak, hogy dolgozói 57 százaléka tartozik _ a törzsgárdához. Kétszer nyerték el a Kiváló vállalat címet, sokszor a KPVDSZ és a Belkereskedelmi Minisztérium elismerő oklevelét, illetve a váci vállalatok közül a legjobb eredményt elérőnek évenként adományozott vándorzásziót. Ma működő 153 boltja közül a legtöbb korszerű hűtőpultokkal, kisgépekkel felszerelt, s a tervek alapján továbbra is folytatja azt a mintegy egy évtizedes fejlesztési koncepciót, mely szerint a korszerűtlen kis üzletek helyett nagy alap- területű, kényelmes bevásárlási lehetőséget nyújtó élelmiszer-áruházakat épít. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat üzleteiben dolgozók 85 százaléka szakképzett eladó — mondta hozzászólásában Lányi Pál —, s külön dicséretes, hogy ma is nagy gondot fordítanak az új szakemberek képzésére. Az idén például kétszáznegyvemmégyen tanulják náluk a szakma ismereteit. Tari Kálmán később megjegyezte, valószínűnek látszik, hogy sikerül végleg megoldani az iskolaépület gondjait is. Barát Endre szintén megelégedetten szólt a vállalat törekvéseiről, de felhívta a figyelmet arra is, hogy sok még a tennivaló, különösen Dunakeszi ellátásán kell még közös erővel javítani. A vállalat igazgatója külön köszöntötte azokat a dolgozókat, akik a megalakulás óta megszakítás nélkül dolgoznak egy helyen, s oklevelet, pénzjutalmat adptt át nekik. Hat- száznegyvanegy dolgozó között osztottak szót 500 ezer forint jutalmat, négyszázhetvenhatan kaptak fizetésemelést, s kilenc- venhét. boltban emelték a forgalom utáni járulék nagyságát. A megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő vállalat dolgozói az ünnepség után birtokukba vették a művelődési központ termeit, s este tízig együtt maradtak. Cs. A. EGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1977. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Terveink hatékony munkával megvalósíthatók Ülésezett a városi pártbizottság — Jóváhagyták az idei cselekvési programot Gödöllő város pártbizottsága szerdán ülést tartott. Plutzer Miklós első titkár tájékoztatta a párttagságot az MSZMP Központi Bizottsága 1973. december elsejei üléséről. A napirend második pontjaként értékelték az 1976. évi cselekvési program végrehajtását; megvitatták és elfogadták az 1977. évre szóló cselekvési programot. Végül jóváhagyták a városi pártbizottság 1977. évi üléstervét, valamint a testületek első féléves munkatervét. Várospolitika, gazdasági kérdések az első helyen A városi pártbizottság megállapította : Gödöllő pártszervezetei, kommunistái tavaly, a korábbi időszakhoz ' képest, sokkal többet, hatékonyabban foglalkoztak gazdaságpolitikai kérdéseikkel. Ezek és a város- politika voltak az 1976. év politikai munkájának fő részei. A város ipari üzemiéi — örvendetes, hogy elsősorban a legjelentősebbek — elérték a maguk elé tűzött célokat. Kisebb termelőegységeinket érzékenyen érintetté a nagyobb nyereségedvonás, illetve a jellegükből fakadó nehézségek. Előzetes számítások szerint a város ipari üzemeinek terme- lésfelfutása mintegy nyoic százalék, szövetkezeteink 4—5 százalékkal növelték termelési értéküket. Csupán a Vegyesipari Szövetkezetnél volt nagyobb lemaradás, termelési Hol késik a hrímd? Nyaktörő kátyúk ¥erscpn gyártmányfejlesztőknek olyan, termékeiket keli előállítaniuk, amelyek hosszabb távon is nyereségesen értékesíthetők. A gyártásfej 1 esztés elsődleges feladata, az élőmunkával váló takarékosság, a munkafeltételek további javítása. Szélesíteni keli a teljesítményhez kötött bérezési rendszert, javítani a munkás—alkalmazotti arányt, növelni a műszakszámot, s minden szinten szilárdítani a munkafegyelmet. íj lakások, iskolák Gödöllő ötéves terve előírja a városcentrum kialakítását, a városi jelleg további erősítését. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb feladat a város részletes rendezési tervének elkészítése. A lakásépítésben, mutatkozó feszültségek , az idén sem csökkennek. Tavaly négyszáz lakást kellett volna átadni, de csupán háromszázba költözhettek be. E két szám különbsége jelzi gondjaink nagyságát. Az idén százhúsz, célcsoportos beruházásban épülő lakást be kell fejezni, kétszáz építéséhez hozzáfogni. Ugyancsak meg kell kezdeni a tízezer köbméteres víztisztító berendezés építését, át kell adini a kastélyparki óvodát. befejezni a 60 személyes ’ ailsóparki bölcsődét. Az alsó- fokú tanintézmények fejlesztése keretében az alvégi és a Munkácsy utcai iskolát négynégy tanteremmel bővítik. Kiemelt feladat a Szabadság téri tizenkét tantermes iskola építése. Ez év msodik felében megkezdődik a 70—-80 milliós költségű művelődési központ alapozása. Az alsóparki ÁBC- áruház elkészültével, a terep - rendezéssel megkapja végső arculatát a Stromfeld Aurél lakótelep, amely, városunk egyik legszebb része lesz. Az ellenőrzés fontossága A pártbizottság felhívta a pártszervezetek figyelmét, hogy a tavalyihoz hasonlóan tegyenek meg mindent a népgazdasági tervből adódó helyi feladatok színvonalas megoldására, legyen az ellenőrzés munkájuk legfontosabb eleme. Az alavszervezetek minden negyedév végén tájékozódjanak gazdasági egységük termelési, gazdálkodási eredményeiről, s ha kell, operatívan is avatkozzanak be. Intézkedéseikről minden esetben számoljanak be a taggyűlésnek. K—P Anyakönyvi hírek A gödöllői Petőfi Sándor általános iskola napközisei kihasználva a kedvező időjárást, szaba’ idejükben néhány órát ródli- zással, és hógolyózással töltenek Ifj. Fekete József felvétele Született: Németh Zoltán és Bocz Éva Magolna: Andrea, Landor József és Kuti Anna: Tímea, Szabó József és Túrái Margit Julianna: Róbert, Kuti János és Juhász Mária: Zsolt Zoltán, Erdei Sándor és Fogd Ilona: Katalin, Nagyváradi István és Balogh Anna: Tünde, Csűri. András Károly és Bartyik Mária: Mária, Horváth István és Palla Irén: Péter, Dobrosi László és Seres Ilona: László, Kiss Ferenc és Lipéez Erzsébet: Ferenc, Halmi Pál Mátyás és Rétfalvi Edit Anna: Anikó Ágota. Pau- liscsák Ferenc és Illés Eszter: Melinda, Mezővári Ottó László és Vikor Johanna Hona: Péter, Dudás Márton és Szlovák Mária: Judit, Merkel Lajos és Nagy Erzsébet Mária: Nor-, bért, Sólyom Gyula és Juhász Mária: Gyula, Gulyás József és Radics Anna Erzsébet: Zsigmond, Görbe Imre és Sza- Lay Katalin: Katalin, Tóth József és Csősz Erzsébet Magdolna: Annamária, Tóth András és Tanczikó Ilona: Tamás, Nyiri Elemér és Kovács Éva Ágnes: Elemér, Csepeli István és Nagy Mária: István nevű gyermeke. Házasságot kötött: Pető András és Madácsi Ildikó. Elhunyt: Galambos Ignác, Gödöllő Kastély. Donát Zoltán. Budapest, XIII. Váci út 66, Nagy Emőné szül: Mészáros Etelka. Gödöllő Kiss Ernő utca 6. Péter István, Mogyoród. Veresegyházi út 26. Kata- pán Róza Gödöllő Kastély, Garai István. Gödöllő. Honvéd utca 12. tervét körülbelül 80 százaléíkra teljesítette. Ennek az a magyarázata. hogy egyik részlege megszűnt, létszáma negyvennel csökkent. A tavalyi gazdasági növekedés teljes egészében, a munka termelékenységének emeléséből származik. A múlt évi cselekvési program a tőkésexport 25—33 százalékos növelését írta elő. A Ganz Mű- szarművek gödöllői Árammérőgyárának ilyen irányú törekvését siker koronázta: a tervezett 3,2 millió dollár helyett 4,2 milliót ért el. A tér- | vezett szerint alakult a szocialista országokba irányuló export. Kiemelhető a gépgyár teljesítménye, amely a korábbi évinél jóval többet exportál. A lehetségesnél mérsékeltebb előrelépés tapasztalható az I üzem- és munkaszervezésben. Jóllehet a termelés növekedése a korábbi létszámmal valósult meg, az átlagos műszak- szám azonban alig haladja meg az egyet. A legnagyobb gond, hogy nagy értékű, termelékeny berendezéseink, gépeink kihaszmáltsági foka messze elmarad a kívánttól. Feltárni a tartalékokat Jelentős eredményeket értek el üzemeink az energiatakarékosságban. A javuló tendencia elleniére, a készletek csökkentésére további intézkedések szükségesek. A jövede- i lempolitikai irányelveket betartották, a bérfejlesztési elképzelések szinte mindenütt megvalósultak. Az idei esztendő feladatairól szólva a pártbizottság hangsúlyozta, elképzeléseik valóraváltása szempontjából 1977 döntő esztendő. A kedvezőtlen gazdasági körülmények között csak a meglevő tartalékok feltárásával, munkánk minden irányú hatékonyságának fokozásával érhetjük el céljainkat. A város ipari üzemeinek 8—9 százalékkal. a szövetkezeteknek 4—5 százalékkal kell növelniük termelésüket. A tőkésexport 18. a szocialista országokba! irányuló kivitel 11 százalékkal | haladja meg a múlt évit. A jukat, járják a falvakat, és kijavítják a hibákat. Vártam, mikor jutnak el Pest megye szélére, Versegre. Még nem ■ értek ide, de nem az ő hibá- ! jukból. A szóban forgó brigá- ! dók ugyanis a KPM néhány : évvel ezelőtt létrejött váci üzemmérnökségének irányításába tartoznak, ahol számon j tartják, hol van a legégetőbb ; szükség „bevetésükre”. Ezek szerint a váci központ emberei 1 sem igen fordultak meg e ki- 1 és elég távoleső községekben 1 az elmúlt évben, mert ellenkező esetben felfigyeltek volna , arra, hogy a régi iskola és az I óvoda közölt mintegy száz méteres útszakasz alaposan I megrongálódott, s a gödrök I egymás hegyén-hátán táton- ' ganak. Az erre közlekedő gépkocsik, autóbuszok alváza idő előtt tönkremegy, a kerekek alól kipattanó kövek pedig I veszélyeztetik a gyalogosok, kerékpárosok testi épségét. I Bene Mihály A jó állapotban lévő műút rongálása rendszerint azzal kezdődik, hogy keletkezik rajta egy kis gödör, ami később szélesedik és mélyül. Mit tehetett annak idején az útőr? Betömte kővel. Azután, néhány nap múlva kezdhette elölről, mert a teherautók, autóbuszok egykettőre kivágták kerekeikkel a kötés nélküli zúzalékot. Kereken tíz évvel ezelőtt, 1967-ben megszüntették az útőri intézményt addigi formáját, hogy minden útőr gondozása alá tartozott egy meghatározott hosszúságú közúti szakasz, és bevezették a brigádrendszert. A brigádok gyorsabb, ütőképesebb munkát végeznek, szükség esetén pedig „házilag” képesek egy- szakasz felújításának a megoldására, mert ők nem csupán zúzalékkal, hanem aszfalttal is dolgoznak. Eddig abban a tévhitben éltem, hogy ezek a javító és karbantartó csoportok önállóan végzik munká-
