Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

Á t PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES C XXI. ÉVFOLYAM 25. SZÄM 1977. JANUÁR 30., VASÁRNAP I lakosság Sómmal. Számúi adnak a íeliéiésí&i Februárban tanácstagi beszámolók A tanácstörvény rendelke­zése szerint a tanácstagoknak évente be kell számolni vá­lasztóiknál?:. Dr. Lakatos Jó­zsef, a városi tanács vb-titká- ra tájékoztatása szerint Cég­iedén hagyományosan feb­ruárban és márciusban lesz­nek hetvenhat körzetben a beszámolók. A tanácstagok, saját tevékenységükön túlme­nően, tájékoztatják a lakossá­got a tanács éves munkájáról és a város fejlődéséről. A múlt esztendőben a váro­si tanács őt alkalommal ülése­zett. Megvitatták többek kö­zött a Cegléd IV. ötéves ter­vének teljesítéséről szóló be­számolót. Jóváhagyták a vá­ros 1976—1980 közötti közép­távú fejlesztési tervét, tár­gyaltak a közegészségügy helyzetéről. A tanács a múlt évben módosította az állattartás­ról szóló rendeletét, amelyben enyhítette a korábbi korlátozó rendel­kezéseket. A lakásigényléseket újonnan szabályozó tanácsrendelet lé­nyege, hogy csak azok nyújt­hatnak be Cegléden lakás- igénylést, akik a városban ál­landó lakhellyel vagy munka­hellyel rendelkeznek. A tanács megvitatta és jóváhagyta a város középtávú belvízrende­zési' javaslatát. A városi tanács végrehajtó bizottsága valamennyi ülését megtartotta. Munkája során foglalkozott a város állatte­nyésztési és állategészségügyi helyzetével, a munkaerő-gaz­dálkodással és megvizsgálta a PEVDI-nél dolgozók élet- és munkakörülményeit. Tárgyalt­tá a város iközlekedésbiztonsá- gi helyzetét, a tankötelezettsé- (j i törvény végrehajtásának tapasztalatait és a városi test - nevelési és sportmozgalom fejlesztési tervét. A tanácstagok beszóipoló- jukban elmondhatják, hogy 1976-ban a fejlesztési felada­tok alapja az V. ötéves tervi beruházások előkészítése és megkezdése volt. A lakásépí­tési program megvalósítása keretében a múlt évben száz­harminc OTP-lakást adtak át. Ebben az évben száz­nyolcvan lakás épül álla­mi erőből és hetvennyolc az OTP beruházásában. Készül a központi vízmű. Befejeződött a 2. számú fő­nyomóvezeték lefektetése, és további két mélyfúrású kút is elkészült. Ebben az évben megépül egy 1500 köbméteres víztározó medence, ami vár­hatóan a nyári csúcsidőszak­ban is biztosítja az egyenletes vízellátást. Az ivóvízhálózat fejlesztésére egymillió forin­tot fordított a tanács tavaly. A szennyvíztisztító telep II. ütemének kiviteli terveit még az idén elkészíti a Mélyépterv, és megkezdődhetnek az építé­si munkák. A csapadék- és felszíni vízelvezetés a prog­ram szerint folyamatosan megvalósul. Még 1976-ban hozzáfogtak a város déli ré­szének és a Malomtószélnek a belvízrendezéséhez. Az egészségügyi ellátás színvonalának további javítá­sa érdekében, a tanács meg­rendelte egy hatvan gyerme­ket befogadó bölcsőde terveit. A létesítmény 1978-ra felépül, íg.y az óvodai helyek száma tovább növekedik. Szeptem­berre befejeződött a Bacsó Béla úti és a Szép utcai óvo­dák rekonstrukciója. Ebben az esztendőben felújítják és bő­vítik, a Széchenyi úti óvodát és a Pesti út 10. szám alatti épületet óvodává alakítják át. A Május 1. Ruhagyár üzemi óvodát nyit a Batthyány ut­cában. A közlekedésfejlesztés kere­tében korszerűsítették a Rá­kóczi út külső szakaszát. A teljes átépítés 1977-ben befe­jeződik. Egymillió forint ér­tékben készültek járdák Ceg­léden, ezek összterülete mint- i'egy kétezerötszáz négyzetmé­ter. Üj burkolatot kap idén & Táncsics Mihály, a Marx Ká­roly, az Alkotmány és a Ka­zinczy utca. Szilárd úttest épül a Széchenyi úti sorhá­zak között, valamint a Dugo­nics utca Fáy-lakótelep előtti szakaszán. A Déli és az Alsze­gi út egy szakasza aszfaltbur­kolatot kap. A város szépítéséhez, fej­lesztéséhez a lakosság is je­lentősen hozzájárul. A múlt évi társadalmi munka értéke meghaladja a nyolcmillió forintot. Számottevő erőket mozgósított a Vörösmarty téri közlekedé­si és játszópark építése, s eredményes az „egy üzem — egy gyermekintézmény” ak­ció. A munkáskollektívák hoz­zájárulásaként százhetvenezer forintot fizettek be a városi tanács számlájára óvodák, bölcsődék építéséhez. Sok tár­sadalmi munkát végeztek . a lakosok a belterületi földutak * karbantartásánál, a parkosí­tásnál, fásításnál és a vízve­zetéképítéshez szükséges föld­munkák elvégzésiénél. Kőhalmi Dezső HÚSZ KÖZKÚT AT TERVEZNEK Egészséges ivóvíz az egész falunak A ceglédi járás több telepü­lésén az utóbbi éveikben azon fáradoznak, hógy a lakosság megfelelő ivóvízellátása érde­kében vízműtársulást hozza­nak létre. A járásban elsőként Ceglédbercelen készült el a községi vízmű, s megtette a magáét Abony lakossága is. A jászkarajenői — Kőröstetét- lennel közös — községi tanács összefoglalta, kidolgozta az V. ötéves terv éveire szóló köz­ségfejlesztés célkitűzéseit. Ezek közül a legsürgősebb a kőröstetétleni vízmű megépíté­se. Nagy szükség van erre, hi­szen a faluiban egy mélyfúrású kút van, s mindössze négy, el­avult utcai közkutat használ­hat a lakosság, az ásott kutak kétes minőségű vize mellett. Elsőként a község belterületét akarják ellátni közegészség­ügyileg megfelelő ivóvízzel. A vízmüvet 50 köbméteres víz­toronyra tervezik, s alapja a jelenlegi kút lehetne. Az ut­cákban 6440 méter vezetékre, 20 közkifolyóra lenne szükség. A községi közös tanács ebben aiz évben 1,1 millió forintot tud fordítani a vízmű létesítésére, melyet a Pest megyei Tanács és az Országos Vízügyi Fő­igazgatóság is támogat. Számí­tanak a lakosság megértésére, segítőkészségére, az üzemek, szövetkezetek, intézmények messzemenő anyagi és erkölcsi támogatására a vízműtársulat létrehozásához. A szervező bizottság tagjai februárban felkeresnek min­den belterületen élő családot, hogy ismertessék velük a ter­veket és felkérjék őket a tár­sulathoz, Kőröstetétlen jövője saját érdekében és a maguk hasznára is. Százhaivan népi ellenőr ; sgálat társadalmi munkában A bejelentő jogvédelmet élvez A ceglédi járási és városi' Népi- Ellenőrzési Bizottság a napokban megtartotta első ülését. A hagyományokhoz hí­ven az elmúlt ev tapasztalatait és az idei feladatokat vitatták meg. Ez alkalommal kerestük fel Széchenyi Jánost, a NEB elnökét, hogy a bizottság mun­kájáról tájékoztatást kérjünk. — Hogyan értékeli az elmúlt időszakot? — Tavaly kevesebb téma- vizsgálatot indítottunk, de több egységet, több napig vizs­gáltunk. Egy egység vizsgála­tára általában négy napot for­dítottunk, ez a színvonalasabb, tartalmasabb munkát tükrözd. Az 'országos vizsgálatokból ránk háruló feladatokat, vala­mint a saját hatáskörünkben szervezett vizsgálatokat sike­rült randiben teljesíteni. Ezek-, ről több esetben utóvizsgála­tokkal is meggyőződtünk. A- hatékonyság érdekében az utóvizsgálatokat továbbra is szorgalmazzuk. — Ismeretes, hogy a NEB tagjai (az elnököt kivéve) és a népi ellenőrök feladatukat társadalmi munkában végzik. Milyen a ceglédi NEB társa­dalmi bázisa? — A NEB mintegy 160 sze­mélyes ellenőri hálózatot tart nyilván. Többségük 10—15 éve, kvagy megalakulás óta, 20 esztendeje végzi felelős társa­dalmi megbízatását. Nem cse­kély azoknak a száma, akik már 30—40 vizsgálatban részt .vettek. Természetesen, az ,újonnan végzett fiatal szak­embereket szintén feladattal látjuk el, hogy az utánpótlást Velük biztosítsuk. Előfordul, hogy a vizsgált területhez nincs megfelelő szakiembe­rünk, ilyenkor felkérésre bár­kit igénybe vehetünk, „eseti” népi ellenőrként. Olyan is elő­fordul, hogy a járások kise­gítik egymást szakemberrel, hogy a vizsgálatot teljes elfo­gulatlansággal hajtsák végre. — Tudna-e erre példát mondani? — Igen, Most van szervezés alatt egy vizsgálatunk, amely­ben minden vizsgált egységhez pedagógusok, élelmezési és közegészségügyi szakemberek | együttes véleménye szüksé­ges. A hiányzó szakos népi el­lenőrök helyett az „eseti” né­pi ellenőröket a tanácsok és intézmények javasolják, és küldik segítségül. Csak így le­het a vizsgálat célját elérni, ügyelve arra, hogy az ellen­őrzők legalább hasonló felké- szültségűek legyenek, mint azok, akiket vizsgálnak. ,— A népi ellenőröktől tudo­másunk van arról, hogy a NEB-iroda és a népi ellenőrök között jó a munkakapcsolat. — Néhány évvel ezelőtt kér- 1 dőívek alapján felmérést vé­geztünk, hogy ők hogyan érté­kelik saját tevékenységüket és az iroda munkáját? A leg­többen szóvá tették, hogy nem tudnak munkájuk eredményé­ről, vagyis arról, hogy mi tör­tént a vizsgálat után? Ettől kezdve a realizálások eredmé­nyéről levélben értesítjük őket. Most tovább szeretnénk lépni és évenként egyszer a vizsgálatok teljes eredményét ismertetni kívánjuk. Ahol már a megyei, vagy országos intéz­kedések is a dologhoz kapcso­lódnak: alakuljon ki a teljes kép, hogy mi, miért történt. — Hogyan intézték tavaly a bejelentéseket és panaszo­kat, melyek a NEB-hez befu­tottak? — A bejelentések száma az előző évekhez hasonlítva több volt. A legtöbb bejelentés az Maholnap szakmunkások iparral és kereskedelemmel kapcsolatos. Az előző évhez vi­szonyítva csökkent a névtelen bejelentések száma, de meg kell jegyeznem, hogy most va­lamennyit megvizsgáltuk és valamennyi valótlan volt.. Ez/ azt hiszem, önmagáért beszél. A bejelentőt jogvédelem illeti meg. Nevét még a vizsgálatot végző népi ellenőrök sem tud­ják meg. A névtelen bejelenté­seknek, illetve azok valótlan­ságának egyik hibaforrása, hogy a bejelentők a lényeges, dolgokat elhallgatják, ami pe­dig a vizsgálatnál fontos len­ne. A névtelen bejelentés he­lyett inkább azt kérjük, hogy személyesen keressék fel a ceglédi járási hivatal föld­szintjén irodánkat, ahol a pa­naszt minden részletre kiterje­dően jegyzőkönyvbe vesszük. — Szólhatunk az idei ter­vekről? — A lakosság érdekvédel­mével, így a felvásárló, vala­mint a termeltető tevékeny­séggel kapcsolatban az év fo­lyamán két vizsgálatunk Í£ lesz. Vizsgáljuk még a gyer­mekélelmezés helyzetét, < földvédelemmel kapcsolatbar kiadott rendelet végrehajtását az ingatlanközvetítést, és a: öregek helyzetét. A NEB tár­sadalmi munkatársai mindez! szabad idejüket áldozva, a kö­zösség érdekében, lelkiisme­rettel végzik. ÁTIGAZOLÁSOK UTÁN Jobban kel! élni a lehetőséggel Cegléden, a VOLÄN 1/11. Vállalat Körösi úti tanműhelyé­ben az első és a másodéveseken kívül, tizenhárom harmadéves autószerelő dolgozik. Sikeres szakmunkásvizsga- után a nyáron közülük többen ott kamatoztatják a tanultakat. Kézér Tiyadar (a kép bal oldalán) sebességváltóval foglalatoskodik, az úgyne­vezett pakolást készíti. Apáti-Tóth Sándor felvétele Január 15-én befejeződött a kedvezményes átigazolási idő­szak, mellyel kapcsolatban a sportfelügyéliőség vezetője. Magyar László a következőket mondotta: — Az egyesületeik — külö­nösen a városiak — még most sem élnek megfelelően ezzel a lehetőséggel, hiszen a DSK-kból és az alacsonyabb osztályban szereplő szakosztá­lyokból tervszerűbben bővít- hetnék és erősíthetnék után­pótlásukat. Efc alól talán az egyetlen kivétel a Nagykőrösi Pedagógus kosárlabda-szak­osztálya, amely kihasználta az Arany gimnáziumban végzett jó nevelőmunkát, és majd egy tucat tehetséges fiatalt igazol­tak le. — Melyek az érdekesebb, jóváhagyott kérelmek? — Asztaliteniszben a CVSE- be négy új játékos került, Be- leznay, Kovács László (BVSC), a még ifjúsági korú Kalmár (BVSC) és Kovács Árpád (Tá- piószeie). Hozzá járultak Márky és Zana Hatvanba, Farkas Szolnokra távozásához. Az NB Il-es Abonyi Tsz SK női csa­patából a már korábban le­állt Tamasi a 31-es Építőkhöz került. — Birkózásban a CVSE két ifjúsági aranyjelvényes sporto­lójának átigazolásához is hoz­zájárult, Kovács Béla és Pá­linkás a Bp. Honvédba került. Kézilabdában az NB I/B-s KÖZGÉP SE Tóthtal (GEAC) erősített. A ceglédiek három fiatal játékosukat — Bergen- di, Oláh és Farsang — enged­ték el a Nagykőrösi Kinizsibe. Tekében erősödött a KÖZGÉP SE NB Il-es gárdája, a volt ifjúsági válogatott Hlagyvikot igazolták a Bem SE-ből. A CVSE atlétája, Juhász az MTK-VM-be került. — Labdarúgásban a Vasutas tagja lett Halász (BVSC) és Juhász, a Törtei volt kapusa, ugyanakkor Sebök visszatért Törteire. A Bem SE-ből né- gyen szerelnek le, közülük Csernákot anyaegyesülete, az Albertirsia már most elengedte az NB I-es SZEOL-ba. Az átigazolások közül leg­meglepőbb Beleznay Mátyás Ceglédre kerülése volt, aki már egyszer felhagyott az ak­tív játékkal, és szakfelügyelői teendőket látott el. — Hogyan került Ceglédre? — kérdeztük a CVSE újdon­sült játékos-edzőjét.^ — Ebben jelentős része volt a szakosztály vezetőjének, dr. Kecskeméti Mihálynak, aki már évekkel ezelőtt felvetette ezt a lehetőséget. Az itt töltött napok után már most elmond­hatom, hogy edzőként és játé­kosként megtaláltam számítá­somat, munkámhoz biztosít­ják a feltételeket. Itt sokkal szebbnek ígérkezik a feladat, mint bármelyik budapesti szakosztályban. — Milyen volt eddigi pálya­futása? — 1958-ban Özdon kezdtem játszani, majd a VM KÖZÉF.T- be kerültem. Ott lettem először válogatott, és a címe­res mezit majdnem százszor ölthettem magamra. Játékos­pályafutásomat Miskolcon folytattam, s ott fejeztem be. aklcor azt. hittem — végleg. Jobb eredményeim: magyar egyéni bajnokságot nyertein, harmadik voltam az EB-n és több nemzetközi versenyen si­került az első helyen végez­nem. — Miskolcról újra Buda­pestre kerültem, az Asztalite­nisz Szövetség szakfelügyelője lettem. Az irodai munka nem elégített ki, ekkor döntöttem az edzőség mellett. Ügy érez­tem, igy nagyobb hasznára le­hetek a sportágnak. — Kitűnő kapcsolat alakult. ki a BVSC-vel, annak vezető­edzőjével, Rózsás Péterrel. So­kat számít, hogy ezentúl he­tente' egy alkalommal legjobb­jaink náluk edzihetnek. Patro- nálóink biztosítják 'a sikeres szereplés feltételeit, és mi ez­zel élni szeretnénk. U. L. özv. Dr. Simon Dászlóné szül. Gaái Janka életének 91. évében Bu­dapesten elhunyt. 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents