Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-30 / 25. szám
4 T^rlop 1977. JANUAR 30., VASÁRNAP Magyar művészek külföldön Februárban is több magyar művész vendégszerepei határainkon túL Kubában három alkalommal lép fel — február 5—10 között — Kalmár Magda és Gáti István, akik Schubert-, Schumann-. Kodály-dalpkat, operaáriákat. olasz dalokat adnak elő Havannában. Csengery Adrienne a következő hetekben Hollandiába, Andor Éva pedig Ausztriába és Csehszlovákiába utazik. Az NDK fővárosában tapsolhat a közönség februárban Sass Sylviának, aki innen Londonba utazik tovább. Zempléni Mária Szófiában lép fel, Szirmay Márta és Miller Lajos az NSZK-ban. Február 3—10 Filmnapok falun Pest megyében négy moziban A film egyre inkább a köz- művelődési munka szerves részévé válik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy egymás után alakulnak megye- szerte a filmklubok, baráti körök, amelyeknek célja a filmek nyújtotta szórakozáson túl, tágabb kitekintést adni e művészet egészére, mind gyakoribbak az ankétok, amelyeken az alkotókkal vitathatják meg a nézők a látottakat ; és egyre több az TV-FIGYELO Nevek és emberek. Nehéz lesz pótolni dr. Balogh Imrét, a Jogi esetek — immár öt esztendős — műsorának állandó szakértőjét. Váratlan halála után érzi csak a néző, hogy e népszerű sorozathoz mennyire hozzánőtt szerény, ám annál okosabban érvelő, a paragrafusok zegzugos világában oly biztosan tájékozódó személye. Ha valakitől, tőle aztán megtanulhattuk, hogy a jog van as emberért, s neon — mint olykor tapasztaljuk — az ember van a jogért. Ritka népszerű tv-személyiség volt! A műsor természetesen megy tovább a maga jól megszabott útján. Téma témát követ benne. Tegyük hozzá: közérdekű téma közérdekű tómét. Most, legutóbb is olyasmiről esett szó, ami aligha untatott bárkit is. Nevünk — emberi mivoltunk legszemélyesebb jelzése — került most terítékre, mégpedig kellő okkal, A legkirívóbb példa — bőven hallhattunk róla a Jogi esetekben — Hegedűs Géza főiskolai tanár, költő, író, több miint hetven kötet szerzőjének meg a Vígszínház hasonló nevű ifjú színészének históriája. A konfliktus oka: nem volt hajlandó módosítani nevén a H. G. monogram színpadról ismert viselője. Legutóbb egy nyilatkozatában már jelzi, hogy családi és utóneve.közé egy betűt ékel majd, ám a dolog mégis tanulságos. Igazán aktuális, hogy e gyakrabban elhangzó nevek világában rend teremtődjön. Az viselje őket, aki előbb dolgozott meg ismerős csengésükért. Alibi táblák. Végre a televízió is szóvá tette, hogy milyen kriminális a budapesti közlekedési táblák rendszere. Ember legyen a talpán, aki el tud igazodni, ha csak e kopott nyilak és betűk utasításaira hagyatkozik. A fővárosba befutó főútvonalak közül egyedül az M—7-es autópálya budaörsi torkolatánál látni olyan felírást, amely a robogó kocsikból is kellő időben jól elolvasható. A többi budai, pesti táblácska inkább félreterel, mintsem a helyes útra visz. Jó, hogy most a legnagyobb nyilvánosság előtt is bemutatta mindezt a péntek esti Mindenki közlekedik, ám az még jobb lenne, ha nemcsak az érdekeltek beszélnének róla, hanem az illetékesek cselekednének is. Hosszú ideje halljuk, hogy milyen — itt kék, ott zöld — táblarendszer van készülőben. Üjabb, nagyobb, messziről is felismerhető táblákat azonban még sehol sem látni. Így aztán jobb híján csak egy dologgal tudja mérgét oltogatni a fővárosban jövő-menő autós: áldja a sorsot, hogy nem tájékozatlan külföldiként kell itt járnia, hanem olyan bennszülöttként, aki kínjában, keservében ezt az egész útdzsungelt immár az agyába programozta. Delta. Ritka élményben lehetett részük mindazoknak, akik végigfigyelték a Delta péntek esti műsorát. Az összeállítás zárófilmjére gondolunk, amely valóban bravúros felvételekkel mutatta be: hogyan születik az ember, kezdve a megtermékenyüléstől az újszülött világrajöttéig. Nem tudni hogyan, miképp filmezték mindezt a nemzetiközi forgató- csoport tagjai, de ami a néző elé került, az több volt, mint egy ismeretterjesztő képsor. Az élet megismétlődésének különös csodáját láthattuk! Akácz László olyan program is, amely közvetlenül kapcsolódik az iskolai oktatáshoz vagy a különböző rendezvénysorozatokhoz például a nemzetiségi hét eseményeihez — így egészítve ki a nevelés és a közművelődés hatékonyságát. Az új kezdeményezések sorába tartozott a tavaly ősszel Csepelen rendezett Munkás- jilmnapok rendezvénysorozata amelynek Jegfőbb célja a munkásélethez kapcsolódó magyar filmek felújítása, bemutatása volt. A nagy sikert aratott programsorozat nyomán a MOKÉP most kísérletképpen négy megye — köztük Pest megye moziüzemi vállalatával közösen falusi filmnapokat rendez. Az újszerű rendezvénysorozat célja elsősorban az, hogy a legsikeresebb magyar filmek bemutatásával megismertessék a falusi lakoságot a félszoba dülás előtti és utáni magyar falu életét ábrázoló alkotásokkal. Mindebből következik, hogy a falusi filmnapok célja nem az. hogy esztétikai vitákat váltson ki egy-egy bemutatott mű kapcsán, hanem hogy felkeltse a mezőgazdaságban dolgozó emberek érdeklődését a magyar valóságot ábrázoló filmek iránt. És célja az is, hogy a mai vidéki fiatalokkal megismertesse a magyar falvak életének azt a közelmúltját, amely számukra már csak történelem. Pest megyében négy mozi, a taksonyi, a jászkarajenői, a törteli és a tápiószecsői kapcsolódik be a február 3— és 10 között sorra kerülő falusi filmnapok .rendezvénysorozatába, Az egyhetes program keretében a Talpalatnyi föld, az Űri muri, a Körhinta, a Húsz óra, a Tízezer nap, a Ház a sziklák alatt, a Hogy szaladnak a fák, a Hintónjáró szerelem és a Felmegyek a miniszterhez című alkotásokat tekinthetik meg az érdeklődők. A Taksonyban rendezett megyei megnyitón, a Talpalatnyi föld vetítése után ankétra kerül sor a film alkotóival. És ankét zárja majd Törteién is a program- sorozatot a Húsz óra vetítését követően. Amennyiben ez az új kezdeményezés beváltja a hozzáfűzött reményeket, úgy jövőre országosan is megrendezik a falusi filmnapokat. Közös dolgainkról mindig egy nyelven beszélünk A magyarországi szlovákok Pest megyében Pest megye — ez közismert — a több nemzetiségű megyék közé tartozik. Az itt élő nemzetiségek harmincöt százaléka szlovák anyanyelvű. Az ő életükről, tevékenységükről, a megye közéletében betöltött szerepükről beszélgettünk Such Jánossal, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárával. Az oktatás minden szintjén — A 'közelmúltban szövetségünk országos választmányának ülése megállapította, hogy a Magyarországon élő szlovák nemzetiség a magyar lakosság egyenrangú és jogú partnereként veszi ki részét a fejlett szocializmus építéséből. Ha anyanyelvűnk különbözik is egymástól, közös dolgainkról mindig egy nyelven beszélünk. Legfőbb közös dolgunk pedig az, hogy a magunkénak érezzük ezt az országot, amely az otthont, a munkát, az állampolgári jogokat és a művelődés lehetőségét egyaránt biztosítja számunkra. A szövetség legutóbbi, V. kongresszusa óta több mint ezer újabb gyermek kapcsolódott be az oktatás valamilyen szintjén az anyanyelv elsajátításába. Pest megye tíz óvodájában és tizennyolc iskolájában tanulják a fiatalok a szlovák nyelvet. Az óvodák és az iskolák tárgyi feltételei lényegében azonosak a többi oktatási intézményével. Gond itt is, akárcsak a magyar anyanyelvű iskoláikban: kevés a pedagógus, nem egy helyen képesítés nélküli nevelők tanítják a gyermekeket. — Vegyünk egy Pest megyei példát. Statisztikád adatok szerint — az iskolai oktatás alapján — a megye hatvan településén élnek nemzetiségek, ezeknek harmincöt százaléka szlovák anyanyelvű. Ha a statisztikát veszem figyelembe, ez azt jelentené, hogy mindössze a megye huszonegy települé- I sén élnek szlovák nemzetiségűek. A mi felmérésünk szerint azonban a megye harminckét településén találhatunk nagyobb számban szlovák anyanyelvű lakosságot. Igaz, még nincs mindenütt anyanyelvi oktatás az iskolákban, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem beszélik a nyelvet, nem ápolják hagyományaikat. Ilyen község például Péteri. A szlovák nemzetiségi közművelődésben talán az anyanyelvi oktatásnál is jelentősebb előrelépés történt tavaly. Ma már a nemzetiségi közművelődés olyan területeire is kiterjed a figyelem, mint az öntevékeny művészeti csoportok művészi színvonalának emelése, műsoranyag- ellátásuk, a szakemberek képzése, a szlovák folklór gyűjtése, feldolgozása a különböző amatőr csoportok tevékenységében. Éppen Pest megye volt az, amely az elmúlt évben a szövetséggel közösen Gödöllőn teremtett otthont a szlovák nemzetiségi pávakörök vezetőinek továbbképzéséhez. Ez azért is volt jelentős, mert köztudott, hogy rövidesen újabb röpülj páva vetélkedő kezdődik a televízióban, amelyen részt vesznek a nemzetiségi csoportok is, amelyeknek felkészüléséhez jó alapot adott a gödöllői tanfolyam. Eredmények a közművelődésben Más szlovák nemzetiségi együttesek is jó hírnevet szereztek Pest megyének az elmúlt esztendőben. A maglódi szlovák népi együttes a csehszlovákiai Detván rendezett folklórfesztiválon képviselte a ' Magyarországon élő szlovák nemzetiség kultúráját. Műsoruk, a szlovák lakodalmas, fergeteges sikert aratott. A nagy- tarcsai ének- és táncegyüttes országos kultúrkörúton vett részt. A maglódi és a nagytar- csai szlovák pávakör pedig a Magyar Nemzeti Galériában hazai és külföldi közönség előtt mutatta be műsorát. A megye könyvtáraiban a szlovák nyelven íródott kötetek száma már meghaladja a négyezret. És az olvasás megszerettetését segítik az évről évre immár hagyományosan megrendezett pilisszentkeresz- ti, illetve galgagyörki nyelvművelő olvasótáborok. A pilis- szentkereszti szlovák klub szintén az anyanyelvi kulturálódási segíti elő. Ami pedig a különböző kulturális nemzetiségi találkozókat illeti: ebben Pest megye szinte valamennyi megyét megelőz. Nagy sikerrel rendezik például már második éve az Ácsa és környéke szlovák népművészeti és kulturális heteket. Az idei tervek Az idei tervek egyike: négy csoport közös programja szerepel a televízió röpülj páva vetélkedőjének egyik elődöntőjén. Kalendáriumi szokások című programmal mutatkoznak majd be márciusban Csömörön. Az őszről a püspökhatvaniak, a télről a maglódUik, a tavaszról a sződiek, a nyárról pedig a csömöriek mesélnek majd énekben, táncban, muzsikában. Az idén isimét megrendezik a pilisszentkereszti és a galga- ayörki szlovák nyelvművelő olvasótáborokat. Márciusbar Vojtech Kondrót és Rudolf Cizmarik szlovákiai költők látogatnak Pest megye szlovák- laikta községeibe, s vesznek részt író—-olvasó találkozókon. A legjobb megyei együttesek szerepelnek a Szentendrén rendezendő XV. országos nemzetiségi fesztiválon. Az országos kultúrkörutakra ismételten meghívást kapnak a megyét képviselő együttesek. A Népművelési Intézettel és a Pest megyei Tanáccsal közösen — előreláthatóan isméi Gödöllőn — megrendezik a szlovák nemzetiségű községek művelődésiiház-igazgatóinak hatnapos tanfolyamát. És Pest megyében vendégszerepei majd az idei esztendőiben a szlovákiai tánc- és színjátszó együttes is. Valóban otthonuk Mindez jól bizonyítja: a megyében élő szlovák nemzetiségű lakosság valóban otthon érzi magát ebben a hazában és ugyanazokért a célokért fáradozik, minit más nemzetiségű^ magyar honfitársai. Prukner Pál Ady Endre-szavalóverseny Középiskolás döntő Doboson Mint ismeretes, Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából orszá gos szavaló - versenyt hirdettek a sarkad i Ady Endre gimnázium felhívása nyomán, a középiskolák diákjainak. Ennek keretében tegnap került sor Dabason a lcét megyei elődöntőre és a döntőre is. Varrólány voltam... Balog György, az MSZMP Cegléd városi Bizottságának titkára — mint mondta — rendszeresen figyelemmel kíséri a Munkák és mindennapok rovatunk tevékenységét. Amikor a ceglédi munkássorsokról beszélgettünk, ennek kapcsán, példaként, újságba érdemesnek Rimóczi Sán- dornét említette. — Miért? — Elsősorban azért, mert Ri- mócziné egész életére jellemző a tenniakarás. A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében töltött több mint 25 év alatt mindig foglalkoztatta a továbblépés gondolata, és a család mellett közéleti ember. Jó édesanya, de nem elégítette ki csupán a háztartás vezetése. A munkahelyén is felküzdötte magát a vezetők közé. A lódenkabátos korszak Figyelem az ősz hajszálaktól csillogó hajú, negyvenes asz- szonyt. Barna szemével végigpásztázza a vállfákon sorakozó kelméket. Ügyel a varrásokra, dísztűzésekre. Ujjaival finoman végigköveti a bélés, a gallér vonalát, a gombokat, a különféle ruhadíszeket. Ha minden a helyén van, és olyan a kelme, amilyennek a tervezők elképzelték, akkor a minőségi ellenőr szabad utat enged. Ellenkező esetben népszerűtlen feladat következik: visszaadja a hibát elkövető varrónőnek. — Mindig jobb, ha tőlem kapják vissza a javítható, hibás ruhát, mintha engedékenyen meózom, és olyan áru hagyja el a gyárat, ami reklamációra ad okot — mondja Rimóczi Sándorné, aki már 13 éve meós negyedmagával. — Az ötvenes években nehezen lehetett bejutni a ruhagyárba. Nekem talán azért sikerült, mert az édesanyámtól már gyerekkoromban ellestem az öltögetés tudományát, aztán fiatal lány koromban három év alatt kitanultam a szakmát. Kezdetben Csepel gépen varrtam a lódenkabátok százait. Akkoriban a lódén volt a sztár, persze sokkal szerényebb kivitelben, mint a maiak. Barátnőimmel túllicitáltuk egymást, olyan jól teljesítettük a normát, hogy havonta megkerestük a 800— 850 forintot. De az akkor igen nagy pénz volt. Műszak után is volt közös célunk, jártuk a tanyákat, segítettünk a t.sz-ek- nek a betakarításban. — Az ifiszalag vezetője voltam, amikor férjhez mentem egy fűtőházi munkáshoz. Szerettem, szimpatikus volt, mert megértette, hogy sok a társadalmi munkám. Amikor megszületett Sándor, majd Zoltán fiam, gyakorta vállalta egy- egy napra a gondozásukat. Kommunistává nevelt a gyár Mészáros Gyuláné pártvezetőségi tag foglalkozott velem itt, a gyárban, buzdított, bátran mondjam a magam véleményét a gyűléseken. Eleinte ugyanis kín volt számomra a felszólalás. Vallom, hogy erős akarattal a lámpalázat is le lehet küzdeni. Élő példa vagyok erre: ma már folyamatosan és drukk nélkül beszélek. — 1968-ban léptem a párttagok sorába. Üjabb erőpróbája volt ez a házasságomnak. Bár a férjem pártonkívüli, egyszer se mondta, hogy a kommunisták helyett inkább a családommal legyek. Amikor például a balatonaligai titkárképzőben tanultam, szabadságot vett ki, hogy fiainkat elláthassa. Szép hitvallás ez az elkötelezettség mellett? — A közéleti teendőkben ki segítette? — Varga Ferencné, a gyár pártvezetőségének titkára, ö sohasem várta, hogy kérdezzek, jött és sorolta, mit kell tennem. Cserébe tőlem a gyár gazdasági életéről kapott információt, ugyanis neki a gyár, nekem pedig a pártmunka volt az új. — Mikor választották alapszervezeti titkárrá? — Szervező titkár voltam, amikor helyettesítenem kellett az alapszervi titkárt. Segítséggel átrágtam magam az eléggé ismeretlen munkán, olyannyira, hogy a vezetőség és a tagság elégedett volt velem. A dicséret megint lendített rajtam. Tanfolyamokon képeztem magam, sokat olvastam, rádiót hallgattam, tv-t néztem. Ma sem engedhetem meg magamnak, hogy tájékozatlan legyek! 1975-től látom el az 1-es alapszervezet titkári teendőit. — Mire emlékszik a legszívesebben mozgalmi múltjából? — A három pártcsoport ! életrehívására, sikeres műkő- I désére, és arra, hogy amióta párttitkár vagyok, tizenkét fiatalt nyertem meg a mozgalomnak. Most Kovács Margit családi körülményeivel, politikai szemléletmódjával, közösségi munkájával ismerkedem, ösztönzőm politikai oktatáson való részvételre. Szívesen látnám az alapszervezetemben! Ilona asszony, Ilonka néni, Tluska, Rimóczi elvtársnő — szólítják gyakorta munkatársai. kinek-kinek hogy tetszik, és mikor hogyan illik megszólítani a párttitkárt. A negyvenegy kommunista baráti, elvtársi kapcsolatának, a min- dent-megbeszélésnek eredménye a példamutató mozgalmi, gazdasági munka. Még nem vagyok elégedett! — Ügy taposz.ta.lom, ha valakin eluralkodik az elégedettség érzése, akkor az kissé már befejezettnek tartja a munkáját. Az enyém pedig egyáltalán nem az. Most készülök az öthónapos pártiskolára. Február 7-től ingázó leszek Budapest—Cegléd között, a tanulást a családom miatt csak így tudtam vállalni. Még ősz fejjel is örülök,ha gyarapíthatom a tudásomat. Nekem ugyanis nem volt lehetőségem fiatal koromban a tanulásra. Boldog voltam, hogy szüleim szakmát adtak a kezembe. Az én gyerekeim is először szakmát tanulnak, aztán majd lesz lehetőségük eldönteni, hogy hol tanulnak továb. Én a szüleimtől tudom a bölcsességet, hogy a szakmaszeretet az életben az egyik legfontosabb. Udvardi Gyöngyi Az Észak-Pest megyei iskolák képviseletében huszonkét iskola huszonkét tanulója versengett egymással. A feladat egy Ady- és egy szabadon választott vers elmondása volt. A több órás, színvonalas vetélkedő első helyezettje végül is Dévay Csilla, a dunakesz' gimnázium tanulója lett. Második helyre került Ladócsj László, az aszódi Petőfi Sándor gimnázium és szakközép- iskola tanulója, míg a harmadik helyen Pálosi Anna, a Fóti Gyermekváros diákja végzett. A Dél-Pest megyei középiskolák vetélkedőjén egyéni és csapatversenyre is sor került. A tizenegy részt vevő iskola közül a dabasi Táncsics Mihály gimnázium lett az első, egv ponttal előzve meg a ceglédi Kossuth Lajos gimnázium csapatát. A harmadik helyen a nagykőrösi Arany János gimnázium csapata végzett. Az egyéni versenyben — amelynek 32 indulója volt — Balogh Erika, a ceglédi Kossuth Lajo= gimnázium tanulója bizonyult a lesiobbnak. A második helyet Gulvás Vera, a nagykőrösi Arany János gimnázium, míg a harmadikat Gogolák Márta, a dabasi Táncsics Mihály gimnázium tanulója szerezte meg. A két elődöntőt követően a délutáni órákban került sor az Ady Endre szavalóverseny megyei döntőjére, amelybe a két elődöntő első három-három helyezettje jutott. A Bárányt Ferenc József Attila- díjas költő vezette zsűri döntése szerint a Sarkadon sorra kerülő országos döntőn Balogh Erika és Dévay Csilla képviseli majd Pest megye középiskolás diákjait.
