Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-05 / 3. szám
1977. JANUÁR 5., SZERDA Heti jogi tanácsok 0 A Jubileumi jutalmat a nyugdíjazás évében ki kell fizetni Ez év elejével több olvasónk ment nyugdíjba, de kaptunk olyan leveleket is, amik íródnak munkaviszonya ez év június 30-án szűnik meg. Akik tavaly év végén mentek nyugdíjba,-vagyis január 1-től már nyugdíjasként dolgoznak tovább, vagy élvezik a jól megérdemelt pihenést, azoknál általában nincs probléma a jubileumi jutalom kifizetésével Akik ebben az évben és nem is az év végén, hanem az év közben kérik nyugdíjazásukat, már több esetben kérdésként vetődött fel: hogyan fizetik ki a jubileumi jutalmat azoknak, akik a 25. évet, vagy a 40 éves munkaviszonyt év végén töltenék be. Egyik olvasónk példájával világítjuk meg az eseteket. Elöljáróban leszögezzük, hogy egyetlenegy nyugdíjast sem érhet hátrány. K. L. gödöllői olvasónk márciusban kéri nyugdíjazását és a felmondási idejét is számolva, munkaviszonya ez év június 30-án szűnik meg. ö azonban a 25. éves munkaviszonyát szeptember 30-án tölti be, a másik olvasónk pedig (R. O. budaö~si lakos) március 1-től kerül nyugdíjba, ő viszont június 30-án éri el a 25. éves betöltött munkaviszonyát. Mint látható, mindkét olvasónknál néhány hónap hiányzik ahhoz, hogy a jubileumi jutalomhoz szükséges 25 éve munkaviszony meglegyen. Megnyugtatjuk levélírónkat, a jubileumi jutalomra megszerezték a jogosultságot. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy ha a dolgozó a nyugdíjazásának évében megszerzi a jogosultságot. akkor az esedékessé váló jubileumi jutalmat ki kell fizetni. 0 A vállalat dolgozóinaK vállalati rendezvényre bevitt dologban keletkezett kár megtérítéséről Néhány olyan levél gyűlt össze, amelyben olvasóink arról érdeklődnek, hogy mi a jogi helyzet, ha vállalati rendezvényen akár a saját, akár a vállalat dolgában keletkezik kár (lopás vagy egyéb körülmények folytán), kinek kell azt megtérítenie. Abból kell kiindulni, hogy a dologban bekövetkezett kár esetében az anyagi felelősségre irányadó jogszabály meghatározása attól függ, hogy a károkozás a munkaviszonnyal kapcsolatos-e. A hivatalos állásfoglalás szerint, a Munka Törvénykönyve 63. paragrafusának első bekezdése értelmében munkaügyi vita csak a dolgozó és j a vállalat között lehet, éspedig a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben. Ha a rendezvények egyike sem esik a munkaviszony területére, akkor a káresetből fakadó kártérítési igény érvényesítése általában nem te-\ leinthető munkaügyi vitának, még akkor sem, ha a kárt a vállalat dolgozója okozta. Mégkevésbé lehet munkaügyi vitáról szó, ha a károkozó a rendezvényen részt vevő, de a vállalattal munkaviszonyban nem álló személy. Lehetnek azonban olyan esetek, amikor a rendezvényre a vállalat területére bejött dolgozó úgy szenved dologi kárt, hogy a káreset valamilyen formában kapcsolódik a munkaviszonyhoz, (például a vállalat portása a rendezvény ideje alatt a dolgozónak a szobája kulcsát kiadja, és ezután a dolgozó szobájából lopják el az ott elhelyezett kabátot. Vagy ruhatár helyett a dolgozók személyi ingóságaikat a vállalat által ekkor is őrizni rendelt öltözőhelyiségben helyezik el és azok onnan tűnnek el). Ilyen esetben a kár a munkaviszony keretében keletkezett, ezért a vállalat a kárért felelősséggel tartozik. Hasonlóképpen a Munka Törvénykönyve szerinti szabályok érvényesülnek azzal az olvasónkkal szemben, aki a vállalat szilveszteri mulatságán, mint rendfenntartó vett részt a vállalat utasítása alapján, de ott verekedésbe keveredett és néhány vállalati berendezést összetört. Tehát ez a dolgozó munltaviszonya keretében tartózkodott a rendezvényen és az okozott kár megtérítése tekintetében vele szemben a Munka Törvénykönyve szerint kell eljárni. Az a másik dolgozó pedig, aki nem hivatalos jelleggel volt a rendezvényen és a vállalat berendezéseiben. szintén kárt okozott, a polgári jogi felelősség szerint felel. Persze az a dolgozó, aki rendfenntartóként volt jelen a mulatságon, még fegyelmi felelősséggel is tartozik rendbontó magatartásáért 0 Az özvegyet mikor illeti meg a háztáji föld? A termelőszövetkezeti tag halála esetén a háztáji föld használati joga a jogszabály szerint akikor illeti meg, ha az özvegy — aki nem volt termelőszövetkezeti tag — az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, tartósan munkaképtelen vagy törvényes tartási kötelezettsége alapján például kiskorú gyermeket tart el. Ezekben az esetekben a termelő- szövetkezebtől a háztáji föld alsó határát meg nem haladó mértékű földhasználat megilleti, feltéve, hogy tulajdonában, használatban más ilyen föld nincs. Vonatkozik ez az élettársra is. Ha azonban az özvegy, vagy az élettárs termelőszövetkezeti tag, akkor ilyen kérdés fel sem merülhet, mert továbbra is jogosult a háztáji föld használatára. Ha ezek a feltételek nincsenek meg, akkor a termelőszövetkezeti tag halála esetén az özvegy (élettársi vagy az elhunyttal közös háztartásban élt örökös akkor jogosult a gazdasági év végéig a háztájt földet használni a téesz vezetősége hozzájárulásával, ha az elhunyt a háztáji földön olyan munkát végzett, vagy olyan befektetést eszközölt, amelyet a termelőszövetkezetnek az örökösök részére meg kellene térítenie, és az I a téesz-tag haláláig nem térült vissza. Dr. M. J. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Hol építsük meg a garázst? A gépkocsi egyre többek számára tartós fogyasztási cikké válik, indokolt tehát a jármű tárolására garázst építeni. A családi házaknál ez két módon lehetséges. Vagy a lakóházzal egybeépítve, vagy különálló melléképületként. MOZIMŰSOR JANUAR 6-TOL JANUAR 12-IG CEGLÉD, Szabadság 6— 9: Délutáni előadás: Tecumseh 6— 9: Esti előadás: Pisztolypárbaj 10—12: A négy testőr CEGLÉD, Kamara 6—12: Tótágas GÖDÖLLŐ 6— 9: Régi idők rock zenéje 10—12: Péntek 13 SZENTENDRE 6— 9: Péntek 13 10—12: Az Ígéret földje I—II.* VÁC, Madách Imre 7— 9: Az ígéret röldje I—II.* 10—11: Osceola 12: Kenguru ABONY €— 9: A rendőrnő* 8— 9: Első előadás: Kenguru 10—12: Üdülők BUDAÖRS 6— 9: Kísértet Lublón 10—12: A rendőrnő* DABAS 7— 9: Visszatérés öz földjére 10—11: Front szárnyak nélkül I—II. 12: Gyémánt Lady DUNAHARASZTI 6— 7: Szépek és bolondok 8— 9: A rivális 10—11: Foglalkozása: riporter DUNAKESZI, Vörös Csillag 6— 9: Osceola 10—12: A kőszívű ember fiai I—II. •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Rákóczi 5— 6: De hová tűnt a 7. század? 8— 9: Emlékezz a nevedre! 10: A kőszívű ember fiai I—II. 12—13: Lila ákác ÉRD 4— 6: Mr. Majestyk 9— 10: Arany vadászok 11—13: Vannak még csodák FÓT 6— 9: A stadion őrültjei 10—11: Nemo kapitány és a víz alatti város GYAL 6: Menyasszony a zsákban 7— 8: Legendák lovagja 9— 10: Fehér Agyar visszatér KISTARCSA 6: Ó, maga rettenetes 7— 9: De hová tűnt a 7. század? 10—11: Kísértet Lublón NAGYKÁTA 6— 7: Cirkusz 8— 9: Prémium 10—12: Az utolsó szolgálat* PILISVOROSVÁR 7: Kis nagy ember* 8— 9: csizmás kandúr 10— 11: Derszu Uzala I—n. 12: Liliomfl POMAZ 6— 7: Lázadás a buszon 8— 9: Kard és kereszt 10—11: A rivális RÁCKEVE 5— 7: Kard és kereszt 8— 9: Szépek és bolondok 10—11: Próbaidősök SZIGETSZENTMIKLÓS 6— 7: A rivális 8— 9: Foglalkozása: riporter 10—11: Szépek és bolondok Néhol már csak az utóbbi megoldás jöhet szóba, mert a lakóház bővítése nem gazdaságos, vagy műszakilag nehezen valósítható meg. Űj házak építésekor gondoljunk arra: szükség lehet gépkocsitároló , helyiségre. * Amikor egy ütemben építkezünk, legcélszerűbb az épület alatt, vagy a lakóház tömegébe helyezve kialakítani a garázst. Ha a lakásban központi fűtést is építünk, a pincébe, vagy az alagsorba helyezzük el a kazánt, s mellé ' a garázst. Ilyen esetekben az előkertet átszelő rámpán át közelíthető meg gépkocsival. E megoldás előnye még, hogy a hátsó kert egységes zöld terület marad. Az épülettel egy tömegben épülhet a garázs a hátsó kertben is, azonban ennek megközelítésé körülményes. Végezetül fontos, hogy a garázs építésekor is tartsuk be az előírt védőtávolságokat. Csiki Róbert építészmérnök Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy marós viszontagságai Egy gépgyár marósa Igen nagy értékű készülék elkészítésén dolgozott. Munka közben a marótárcsa három milliméter mélyen belemart az egyik horonyfal lejtős felületébe. A vizsgálat során megállapították: az illető a technológiai előírásoktól eltérően, a marást a munkadarabon alátámasztás nélkül és a megengedettnél magasabb fordulatszámmal végezte. Ezért fegyelmi büntetésül alapórabérét csökkentették és más gépre helyezték át. A határozat hatályon kívül helyezéséért a marós a munkaügyi bíróságon pert indított. Elismerte, hogy a technológiai utasításokat nem tartotta be, de azzal védekezett, hogy véleménye szerint az alátámasztás hiánya nem okozhat selejtet, a kár a marőkés meglazulásának tudható be. A vállalat jogi képviselője a bíróságon kijelentette: a gyárnak egyelőre pénzben is kifejezhető kára nincs, de a megrendelővel szemben az eredetileg másfél éves garancia helyett három évet kellett vállalnia. A munkaügyi bíróság a maróst a fegyelmi büntetés alól azzal az indoklással mentesítette, hogy vétkességét nem látta bizonyítottnak. Szerinte a hiba okát a tanúk csak feltételezésre alapították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyzete és új eljárásra kötelezte. Az indoklás szerint a marós maga is elismerte, hogy a technológiai utasítást megszegte. Ezt annál kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni, mert a munkadarab alátámasztásának mellőzése a technológiai utasítás egyéb pontjainak megsértését is maga után vonhatta. A bíróság nem tisztázta — hangzik továbbá a határozat —, hogy a marós a megmunkáláskor milyen fordulatszámmal dolgozott, a marókés megfelelő minőségű volt-e, a gyár rendelkezett-e a szükséges köszörülő berendezéssel. Nem vizsgálta a bíróság a helyszíni körülményeket sem, pedig a felek előadása erre vonatkozóan is ellentétes. A marós ugyanis arra hivatkozott, hogy tőle három és fél méternyire 300 tonnás présgép dolgozott s nincs tisztázva, hogy ennek működése volt-e kihatással a marógépre. A tényállás tehát éppen a legfontosabb kérdésben nem világos, vagyis abban, hogy a marós követett-e el fegyelmi vétséget. Csak körültekintő vizsgálat után lehet eldönteni, hogy a gyárban helyeden értékelték-e a munkás magatartását, és hogy a kiszabott fegyelmi büntetés az elkövetett vétséggel arányban áll-e. A felelőtlen motorozás vége Egy tizenhat éves vidéki diákfiú, bár tudta, hogy 23 éves barátja vezetői jogosítvánnyal nem rendelkezik, motorkerékpáron hosszabb kirándulásra ment vele. Az idősebbik vezetett, amikor az esti órákban nekiütköztek egy szabályosan kivilágított, lezárt sorompónak és mindketten megsérültek. A diák ötven százalékban véglegesen rokkant lett; az orvosszakértői vélemény szerint állapota a jövőben csak rosszabodhat. A fiatalember az Állami Biztosító megyei igazgatósága ellen a járásbíróságon baleseti, kártérítés és havi járadék fizetéséért pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után a Legfelsőbb Bíróság — a legfőbb ügyész törvényességi óvásnak helyt adva — a következőképpen döntött: Aki a közúti közlekedésben mint utas, annak ismeretében vesz részt, hogy a gépjármű- vezetőnek nincs jogosítványa, baleset esetén teljes kártérítésre nem tarthat igényt, Ilyenkor ugyanis számolnia kell azzal, hogy a saját és a mások életét, testi épségét veszélynek teszi ki. Ebben az esetben tehát — gondatlanság miatt — kármegosztásnak van helye. A közrehatás arányának megállapításánál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a motorkerékpárt vezető és karambolt okozó fiatalember magatartása idézte elő a bajt, mert a tizenhatéves fiút a viszonylag hosszú útra magával vitte. Egy huszonhárom éves fiatalembernek van any- nyi élettapasztalata, hogy elvárható tőle a veszélyhelyzet felismerése és a motorkerékpár használatára vonatkozó jogszabályok megtartása. Mindezek mérlegelésével a Legfelsőbb Bíróság, a kármegosztás elvét alkalmazva, az Állami Biztosítót a kár nyolcvan százalékának megtérítésére kötelezte. Ki felelős a rosszul épített házért? Egy Pest megyei községben levő szoba-konyhás és mellékhelyiségekből álló családi ház régebben az egyik minisztérium beruházási keretében épült. A beruházói teendőket a Pest megyei Tanács illetékes szakigazgatási szerve látta él, a kezelő pedig a községi tanács volt. Öt évvel ezelőtt a községi tanács értesítette a bérlő házaspárt: az ingatlant eladásra jelölték ki, s ennek lebonyolításával az OTP Pest megyei Igazgatóságát bízták meg. Az Ingatlanközvetítő Vállalat a házat százezer forintra értékelte. A községi tanács ajánlata szerint a bérlők ötvenezer forintért vehetik meg, úgy, hogy csak a vételár tíz százalékát kötelesek egy ösz- szegbén kifizetni, a hátralékot pedig három százalékos kamat mellett 25 évi részletben. Az adásvételi szerződést meg is kötötték. Ennek egyik pontja kimondja: a vevők a ház műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatás adatait ellenőrizték és helyesnek fogadták el. Az OTP-vei szemben esetleges hiányosságok címén semmiféle igényt nem támaszthatnak. Időközben a férj meghalt és a házban az özvegy gyermekével együtt lakik. Két évvel ezelőtt észrevették, hogy a ház főfalain hat-hét helyen repedések vannak, majd újabhbak keletkeztek. Tíz nap rendeletéiből A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1976. (VI. 14.) MT. számú rendelet módosításáról a 42/1976. (XII. 18.) MT. rendelet intézkedik. Ennek végrehajtási szabályait az 5/1976. (XII. 18.) SZOT szabályzat tartalmazza. Rendelkezik többek között a táppénz alapjául szolgáló keretek megállapításáról (Magyar Közlöny 97. száma). A kazánok és egyéb nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről a 9/1976. (XII 19.) NIM. rendelet intézkedik (Magyar Közlöny 98. száma). Az igazgatási és adminisztratív — ügyviteli létszámgazdálkodási szabályozásról kiadott 17/1976. (XII. 11.) MüM. rendelet a Munkaügyi Közlöny december 29-én megjelent 16. száma tartalmazza. Ugyanitt találják meg az érdekeltek a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról kiadott 16/1976. (XII. 11.) MüM rendeletet is. A szociális étkeztetésről a 16/1976. (XII. 24.) EüM rendelet, az 1977. évi termékforgalomról a 11/1976. (XII. 24.) ÁH, az árhatósági hatáskörről a 12/1976. (XII. 24.) ÁH. számú rendelkezés intézkedik. (Magyar Közlöny 100. száma). A községfejlesztési hozzájárulás módosítását az 1976. évi 30. tvr. és a 48/1976. (XII. 11.) PM rendelet tartalmazza. (Pénzügyi Közlöny 35. száma). Arra következtettek, hogy az épület alapja megsüllyedt; Ezt közölték a községi tanáccsal, majd a pestvddéki állami közjegyzőnél előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását kérték. Az ennek során meghallgatott Igazságügyi építész szakértő megállapította: a repedések alapozási hibából származnak. Ilyen előzmények után az özvegy és gyermeke — szavatossági igény érvényesítése címén — a községi tanács ellen a pestvidéki járásbíróságon pert indítottak. Ebben azt kérték, hogy a tanács a házat javíttassa ki, vagy a ház vételárát a javítás költségeinek megfelelő összeggel szállítsa le. A járásbíróság — szakértői vélemény alapján — az ingatlan vételárát 31.150 forintra csökkentette, egyben kimondta: az ingatlan az állam tulajdonában és a községi tanács tulajdonában volt, tehát a tanács e minőségében az állam képviselője. Fellebbezésre a Pest megyei Bíróság a keresetet elutasította. A döntés indokolása szerint az adásvételi szerződésben a felek a szavatossági jogok érvényesítését kizárták. A megyei bíróság által kihallgatott ingatlanforgalmi szakértő szerint a vevők igen méltányos áron szerezték meg a házat. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyzete és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indokolása szerint a tulajdonosokkal szemben az OTP zárta ki a szavatossági igény érvényesítésének lehetőségét, de ez a községi tanácsra nem vonatkozik, tehát a tulajdonosokat megillető szavatossági jogokat vele szemben érvényesíthetik. A peradatökból azonban nem állapítható meg, hogy a szerződéskötéskor az ingatlannak volt-e olyan hibája, ami miatt az átadáskor a törvényes, vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek nem felelt meg. Ebben a kérdésben a szakértői vélemények ellentmondóak és ezt helyszíni szemlével, a szakértők egvüt- tes meghallgatásával kell tisztázni. A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság héttagú elnökségi tanácsa elé került, amely kimondta: A Legfelsőbb Bíróság határozatának indokolása törvénysértő. A döntés szerint az OTP-vel kötött szerződésből azt a következtetést kell levonni, hogy a felek akarata a szavatosság kizárására irányult és ez a kikötés a ház kezelőjének, vagyis a községi tanácsnak a felelősségét is kizárja. Egyértelműen következik ez abból, hogy a vevők vásárlás előtt az ingatlant megtekintették, annak műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatás adatait ellenőrizték és elfogadták. A felelősség kizárását is tudomásul vették. — Mindebből következik — hangzik tovább a határozat — hogy a tulajdonosok a tanácscsal szemben szavatossági igénnyel — szándékosság, súlyos gondatlanság vagy bűn- cselekménnyel okozott kár esetét kivéve — sikerrel nem léphetnek fel. Az eljárt bíróságok figyelmét azonban elkerülte, hogy még a ház felépítése után, annak idején, a tervező és a kivitelező között —> bizonyos kifogások miatt — jogvita keletkezett, amely döntőbizottság elé került. Tisztázatlan, hogy ez az eljárás miképpen végződött, a tervezési vagy kivitelezési hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések történtek, s minderről a tanács tudott-e? Ennek tisztázása azért is szükséges, mert amennyiben a községi tanács, mint az ingatlan kezelője, tudott az alapozási hibákról, illetve hiányosságokról , a vételi ajánlattal egyidejűleg, köteles lett volna a vevőket e fontos körülményekről tájékoztatni. Ha ezt elmulasztotta, ez kártérítési kötelezettsége megállapítására alapul szolgálhat. Végül az elnökségi tanács rámutatott arra: a perben meghallgatott építészszakértők véleményében mutatkozó ellentétek feloldása feltétlenül szükséges. Mindezekre tekintettel az óvásnak helyt kellett adni, mert a Legfelsőbb Bíróság határozatának indokolása a szerződés értelmezéséről — törvénysértő H. E. i