Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

1977. JANUÁR 5., SZERDA Heti jogi tanácsok 0 A Jubileumi jutalmat a nyugdíjazás évében ki kell fi­zetni Ez év elejével több olvasónk ment nyugdíjba, de kaptunk olyan leveleket is, amik íród­nak munkaviszonya ez év jú­nius 30-án szűnik meg. Akik tavaly év végén mentek nyug­díjba,-vagyis január 1-től már nyugdíjasként dolgoznak to­vább, vagy élvezik a jól meg­érdemelt pihenést, azoknál általában nincs probléma a jubileumi jutalom kifizetésé­vel Akik ebben az évben és nem is az év végén, hanem az év közben kérik nyugdíjazásu­kat, már több esetben kérdés­ként vetődött fel: hogyan fize­tik ki a jubileumi jutalmat azoknak, akik a 25. évet, vagy a 40 éves munkaviszonyt év végén töltenék be. Egyik olva­sónk példájával világítjuk meg az eseteket. Elöljáróban leszögezzük, hogy egyetlenegy nyugdíjast sem érhet hátrány. K. L. gö­döllői olvasónk márciusban kéri nyugdíjazását és a fel­mondási idejét is számolva, munkaviszonya ez év június 30-án szűnik meg. ö azonban a 25. éves munkaviszonyát szeptember 30-án tölti be, a másik olvasónk pedig (R. O. budaö~si lakos) március 1-től kerül nyugdíjba, ő viszont jú­nius 30-án éri el a 25. éves be­töltött munkaviszonyát. Mint látható, mindkét olvasónknál néhány hónap hiányzik ahhoz, hogy a jubileumi jutalomhoz szükséges 25 éve munkavi­szony meglegyen. Megnyugtat­juk levélírónkat, a jubileumi jutalomra megszerezték a jo­gosultságot. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy ha a dolgozó a nyugdíjazásának évében megszerzi a jogosult­ságot. akkor az esedékessé vá­ló jubileumi jutalmat ki kell fizetni. 0 A vállalat dolgozóinaK vállalati rendezvényre bevitt dologban keletkezett kár meg­térítéséről Néhány olyan levél gyűlt össze, amelyben olvasóink ar­ról érdeklődnek, hogy mi a jo­gi helyzet, ha vállalati rendez­vényen akár a saját, akár a vállalat dolgában keletkezik kár (lopás vagy egyéb körül­mények folytán), kinek kell azt megtérítenie. Abból kell kiindulni, hogy a dologban bekövetkezett kár esetében az anyagi felelősség­re irányadó jogszabály megha­tározása attól függ, hogy a károkozás a munkaviszonnyal kapcsolatos-e. A hivatalos állásfoglalás szerint, a Munka Törvény­könyve 63. paragrafusának el­ső bekezdése értelmében mun­kaügyi vita csak a dolgozó és j a vállalat között lehet, éspedig a munkaviszonyból eredő jo­gokkal és kötelezettségekkel összefüggésben. Ha a rendezvények egyike sem esik a munkaviszony te­rületére, akkor a káresetből fakadó kártérítési igény érvé­nyesítése általában nem te-\ leinthető munkaügyi vitának, még akkor sem, ha a kárt a vállalat dolgozója okozta. Mégkevésbé lehet munkaügyi vitáról szó, ha a károkozó a rendezvényen részt vevő, de a vállalattal munkaviszonyban nem álló személy. Lehetnek azonban olyan esetek, amikor a rendezvényre a vállalat te­rületére bejött dolgozó úgy szenved dologi kárt, hogy a káreset valamilyen formában kapcsolódik a munkaviszony­hoz, (például a vállalat portá­sa a rendezvény ideje alatt a dolgozónak a szobája kulcsát kiadja, és ezután a dolgozó szobájából lopják el az ott el­helyezett kabátot. Vagy ruha­tár helyett a dolgozók szemé­lyi ingóságaikat a vállalat ál­tal ekkor is őrizni rendelt öl­tözőhelyiségben helyezik el és azok onnan tűnnek el). Ilyen esetben a kár a munkaviszony keretében keletkezett, ezért a vállalat a kárért felelősséggel tartozik. Hasonlóképpen a Munka Törvénykönyve szerinti sza­bályok érvényesülnek azzal az olvasónkkal szemben, aki a vállalat szilveszteri mulatsá­gán, mint rendfenntartó vett részt a vállalat utasítása alap­ján, de ott verekedésbe keve­redett és néhány vállalati be­rendezést összetört. Tehát ez a dolgozó munltaviszonya kere­tében tartózkodott a rendezvé­nyen és az okozott kár megté­rítése tekintetében vele szem­ben a Munka Törvénykönyve szerint kell eljárni. Az a má­sik dolgozó pedig, aki nem hi­vatalos jelleggel volt a ren­dezvényen és a vállalat be­rendezéseiben. szintén kárt okozott, a polgári jogi felelős­ség szerint felel. Persze az a dolgozó, aki rendfenntartóként volt jelen a mulatságon, még fegyelmi felelősséggel is tarto­zik rendbontó magatartásáért 0 Az özvegyet mikor illeti meg a háztáji föld? A termelőszövetkezeti tag halála esetén a háztáji föld használati joga a jogszabály szerint akikor illeti meg, ha az özvegy — aki nem volt ter­melőszövetkezeti tag — az öregségi nyugdíjkorhatárt el­érte, tartósan munkaképtelen vagy törvényes tartási kötele­zettsége alapján például kis­korú gyermeket tart el. Ezek­ben az esetekben a termelő- szövetkezebtől a háztáji föld alsó határát meg nem haladó mértékű földhasználat megil­leti, feltéve, hogy tulajdoná­ban, használatban más ilyen föld nincs. Vonatkozik ez az élettársra is. Ha azonban az özvegy, vagy az élettárs ter­melőszövetkezeti tag, akkor ilyen kérdés fel sem merülhet, mert továbbra is jogosult a háztáji föld használatára. Ha ezek a feltételek nincsenek meg, akkor a termelőszövet­kezeti tag halála esetén az öz­vegy (élettársi vagy az el­hunyttal közös háztartásban élt örökös akkor jogosult a gazdasági év végéig a háztájt földet használni a téesz veze­tősége hozzájárulásával, ha az elhunyt a háztáji földön olyan munkát végzett, vagy olyan befektetést eszközölt, amelyet a termelőszövetkezetnek az örökösök részére meg kellene térítenie, és az I a téesz-tag ha­láláig nem térült vissza. Dr. M. J. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Hol építsük meg a garázst? A gépkocsi egyre többek számára tartós fogyasztási cik­ké válik, indokolt tehát a jármű tárolására garázst épí­teni. A családi házaknál ez két módon lehetséges. Vagy a lakóházzal egybeépítve, vagy különálló melléképületként. MOZIMŰSOR JANUAR 6-TOL JANUAR 12-IG CEGLÉD, Szabadság 6— 9: Délutáni előadás: Tecumseh 6— 9: Esti előadás: Pisztolypárbaj 10—12: A négy testőr CEGLÉD, Kamara 6—12: Tótágas GÖDÖLLŐ 6— 9: Régi idők rock zenéje 10—12: Péntek 13 SZENTENDRE 6— 9: Péntek 13 10—12: Az Ígéret földje I—II.* VÁC, Madách Imre 7— 9: Az ígéret röldje I—II.* 10—11: Osceola 12: Kenguru ABONY €— 9: A rendőrnő* 8— 9: Első előadás: Kenguru 10—12: Üdülők BUDAÖRS 6— 9: Kísértet Lublón 10—12: A rendőrnő* DABAS 7— 9: Visszatérés öz földjére 10—11: Front szárnyak nélkül I—II. 12: Gyémánt Lady DUNAHARASZTI 6— 7: Szépek és bolondok 8— 9: A rivális 10—11: Foglalkozása: riporter DUNAKESZI, Vörös Csillag 6— 9: Osceola 10—12: A kőszívű ember fiai I—II. •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Rákóczi 5— 6: De hová tűnt a 7. század? 8— 9: Emlékezz a nevedre! 10: A kőszívű ember fiai I—II. 12—13: Lila ákác ÉRD 4— 6: Mr. Majestyk 9— 10: Arany vadászok 11—13: Vannak még csodák FÓT 6— 9: A stadion őrültjei 10—11: Nemo kapitány és a víz alatti város GYAL 6: Menyasszony a zsákban 7— 8: Legendák lovagja 9— 10: Fehér Agyar visszatér KISTARCSA 6: Ó, maga rettenetes 7— 9: De hová tűnt a 7. század? 10—11: Kísértet Lublón NAGYKÁTA 6— 7: Cirkusz 8— 9: Prémium 10—12: Az utolsó szolgálat* PILISVOROSVÁR 7: Kis nagy ember* 8— 9: csizmás kandúr 10— 11: Derszu Uzala I—n. 12: Liliomfl POMAZ 6— 7: Lázadás a buszon 8— 9: Kard és kereszt 10—11: A rivális RÁCKEVE 5— 7: Kard és kereszt 8— 9: Szépek és bolondok 10—11: Próbaidősök SZIGETSZENTMIKLÓS 6— 7: A rivális 8— 9: Foglalkozása: riporter 10—11: Szépek és bolondok Néhol már csak az utóbbi megoldás jöhet szóba, mert a lakóház bővítése nem gazda­ságos, vagy műszakilag nehe­zen valósítható meg. Űj házak építésekor gondoljunk arra: szükség lehet gépkocsitároló , helyiségre. * Amikor egy ütemben épít­kezünk, legcélszerűbb az épü­let alatt, vagy a lakóház tö­megébe helyezve kialakítani a garázst. Ha a lakásban köz­ponti fűtést is építünk, a pin­cébe, vagy az alagsorba he­lyezzük el a kazánt, s mellé ' a garázst. Ilyen esetekben az előkertet átszelő rámpán át közelíthető meg gépkocsival. E megoldás előnye még, hogy a hátsó kert egységes zöld te­rület marad. Az épülettel egy tömegben épülhet a garázs a hátsó kert­ben is, azonban ennek meg­közelítésé körülményes. Vége­zetül fontos, hogy a garázs épí­tésekor is tartsuk be az előírt védőtávolságokat. Csiki Róbert építészmérnök Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy marós viszontagságai Egy gépgyár marósa Igen nagy értékű készülék elkészí­tésén dolgozott. Munka köz­ben a marótárcsa három mil­liméter mélyen belemart az egyik horonyfal lejtős felüle­tébe. A vizsgálat során meg­állapították: az illető a tech­nológiai előírásoktól eltérően, a marást a munkadarabon alá­támasztás nélkül és a meg­engedettnél magasabb fordu­latszámmal végezte. Ezért fe­gyelmi büntetésül alapórabé­rét csökkentették és más gép­re helyezték át. A határozat hatályon kívül helyezéséért a marós a munkaügyi bíróságon pert indított. Elismerte, hogy a technológiai utasításokat nem tartotta be, de azzal vé­dekezett, hogy véleménye sze­rint az alátámasztás hiánya nem okozhat selejtet, a kár a marőkés meglazulásának tud­ható be. A vállalat jogi kép­viselője a bíróságon kijelen­tette: a gyárnak egyelőre pénzben is kifejezhető kára nincs, de a megrendelővel szemben az eredetileg másfél éves garancia helyett három évet kellett vállalnia. A mun­kaügyi bíróság a maróst a fegyelmi büntetés alól azzal az indoklással mentesítette, hogy vétkességét nem látta bi­zonyítottnak. Szerinte a hiba okát a ta­núk csak feltételezésre alapí­tották. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a munka­ügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyzete és új eljárásra kötelezte. Az indoklás szerint a ma­rós maga is elismerte, hogy a technológiai utasítást meg­szegte. Ezt annál kevésbé le­het figyelmen kívül hagyni, mert a munkadarab alátá­masztásának mellőzése a technológiai utasítás egyéb pontjainak megsértését is ma­ga után vonhatta. A bíróság nem tisztázta — hangzik továbbá a határozat —, hogy a marós a megmun­káláskor milyen fordulatszám­mal dolgozott, a marókés meg­felelő minőségű volt-e, a gyár rendelkezett-e a szük­séges köszörülő berendezéssel. Nem vizsgálta a bíróság a helyszíni körülményeket sem, pedig a felek előadása erre vonatkozóan is ellentétes. A marós ugyanis arra hivatko­zott, hogy tőle három és fél méternyire 300 tonnás présgép dolgozott s nincs tisztázva, hogy ennek működése volt-e kihatással a marógépre. A tényállás tehát éppen a legfontosabb kérdésben nem világos, vagyis abban, hogy a marós követett-e el fegyelmi vétséget. Csak körültekintő vizsgálat után lehet eldönteni, hogy a gyárban helyeden értékelték-e a munkás magatartását, és hogy a kiszabott fegyelmi büntetés az elkövetett vétség­gel arányban áll-e. A felelőtlen motorozás vége Egy tizenhat éves vidéki diákfiú, bár tudta, hogy 23 éves barátja vezetői jogosít­vánnyal nem rendelkezik, mo­torkerékpáron hosszabb kirán­dulásra ment vele. Az időseb­bik vezetett, amikor az esti órákban nekiütköztek egy sza­bályosan kivilágított, lezárt sorompónak és mindketten megsérültek. A diák ötven százalékban véglegesen rok­kant lett; az orvosszakértői vélemény szerint állapota a jö­vőben csak rosszabodhat. A fiatalember az Állami Biztosító megyei igazgatósága ellen a já­rásbíróságon baleseti, kár­térítés és havi járadék fi­zetéséért pert indított. Az alsófokú bíróságok ellen­tétes ítéletei után a Legfel­sőbb Bíróság — a legfőbb ügyész törvényességi óvásnak helyt adva — a következőkép­pen döntött: Aki a közúti közlekedésben mint utas, annak ismeretében vesz részt, hogy a gépjármű- vezetőnek nincs jogosítványa, baleset esetén teljes kártérí­tésre nem tarthat igényt, Ilyenkor ugyanis számolnia kell azzal, hogy a saját és a mások életét, testi épségét ve­szélynek teszi ki. Ebben az esetben tehát — gondatlanság miatt — kármegosztásnak van helye. A közrehatás arányának megállapításánál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a motorkerékpárt vezető és karambolt okozó fiatalem­ber magatartása idézte elő a bajt, mert a tizenhatéves fiút a viszonylag hosszú útra magá­val vitte. Egy huszonhárom éves fiatalembernek van any- nyi élettapasztalata, hogy el­várható tőle a veszélyhelyzet felismerése és a motorkerékpár használatára vonatkozó jogsza­bályok megtartása. Mindezek mérlegelésével a Legfelsőbb Bíróság, a kármegosztás elvét al­kalmazva, az Állami Biztosítót a kár nyolcvan százalékának meg­térítésére kötelezte. Ki felelős a rosszul épített házért? Egy Pest megyei községben levő szoba-konyhás és mellék­helyiségekből álló családi ház régebben az egyik miniszté­rium beruházási keretében épült. A beruházói teendőket a Pest megyei Tanács illetékes szakigazgatási szerve látta él, a kezelő pedig a községi ta­nács volt. Öt évvel ezelőtt a községi tanács értesítette a bérlő házaspárt: az ingatlant eladásra jelölték ki, s ennek lebonyolításával az OTP Pest megyei Igazgatóságát bízták meg. Az Ingatlanközvetítő Vál­lalat a házat százezer forint­ra értékelte. A községi tanács ajánlata szerint a bérlők öt­venezer forintért vehetik meg, úgy, hogy csak a vételár tíz százalékát kötelesek egy ösz- szegbén kifizetni, a hátralékot pedig három százalékos ka­mat mellett 25 évi részletben. Az adásvételi szerződést meg is kötötték. Ennek egyik pont­ja kimondja: a vevők a ház műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatás adatait ellenőriz­ték és helyesnek fogadták el. Az OTP-vei szemben esetleges hiányosságok címén semmiféle igényt nem támaszthatnak. Időközben a férj meghalt és a házban az özvegy gyermeké­vel együtt lakik. Két évvel ez­előtt észrevették, hogy a ház főfalain hat-hét he­lyen repedések vannak, majd újabhbak keletkez­tek. Tíz nap rendeletéiből A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény vég­rehajtása tárgyában kiadott 17/1976. (VI. 14.) MT. számú rendelet módosításáról a 42/1976. (XII. 18.) MT. rendelet intézkedik. Ennek végrehajtási szabályait az 5/1976. (XII. 18.) SZOT szabályzat tartalmazza. Rendelkezik többek között a táppénz alapjául szolgáló ke­retek megállapításáról (Magyar Közlöny 97. száma). A kazánok és egyéb nyo­mástartó berendezések hatósá­gi felügyeletéről a 9/1976. (XII 19.) NIM. rendelet intézkedik (Magyar Közlöny 98. száma). Az igazgatási és adminiszt­ratív — ügyviteli létszámgaz­dálkodási szabályozásról ki­adott 17/1976. (XII. 11.) MüM. rendelet a Munkaügyi Közlöny december 29-én megjelent 16. száma tartalmazza. Ugyanitt találják meg az érdekeltek a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról kiadott 16/1976. (XII. 11.) MüM ren­deletet is. A szociális étkeztetésről a 16/1976. (XII. 24.) EüM rende­let, az 1977. évi termékforga­lomról a 11/1976. (XII. 24.) ÁH, az árhatósági hatáskörről a 12/1976. (XII. 24.) ÁH. számú rendelkezés intézkedik. (Ma­gyar Közlöny 100. száma). A községfejlesztési hozzájá­rulás módosítását az 1976. évi 30. tvr. és a 48/1976. (XII. 11.) PM rendelet tartalmazza. (Pénzügyi Közlöny 35. száma). Arra következtettek, hogy az épület alapja megsüllyedt; Ezt közölték a községi tanáccsal, majd a pestvddéki állami köz­jegyzőnél előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását kérték. Az ennek során meghallgatott Igazságügyi építész szakértő megállapította: a repedések alapozási hibából származnak. Ilyen előzmények után az özvegy és gyermeke — szava­tossági igény érvényesítése cí­mén — a községi tanács ellen a pestvidéki járásbíróságon pert indítottak. Ebben azt kér­ték, hogy a tanács a házat ja­víttassa ki, vagy a ház vétel­árát a javítás költségeinek megfelelő összeggel szállítsa le. A járásbíróság — szakértői vé­lemény alapján — az ingat­lan vételárát 31.150 forintra csökkentette, egyben kimond­ta: az ingatlan az állam tulaj­donában és a községi tanács tulajdonában volt, tehát a ta­nács e minőségében az állam képviselője. Fellebbezésre a Pest megyei Bíróság a keresetet elutasítot­ta. A döntés indokolása szerint az adásvételi szerződésben a felek a szavatossági jogok ér­vényesítését kizárták. A me­gyei bíróság által kihallgatott ingatlanforgalmi szakértő sze­rint a vevők igen méltányos áron szerezték meg a házat. A jogerős ítélet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott, mindkét alsófokú ítéletet ha­tályon kívül helyzete és a já­rásbíróságot új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indokolá­sa szerint a tulajdonosokkal szemben az OTP zárta ki a szavatossági igény érvényesíté­sének lehetőségét, de ez a köz­ségi tanácsra nem vonatkozik, tehát a tulajdonosokat megil­lető szavatossági jogokat ve­le szemben érvényesíthetik. A peradatökból azonban nem ál­lapítható meg, hogy a szerző­déskötéskor az ingatlannak volt-e olyan hibája, ami miatt az átadáskor a törvényes, vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek nem felelt meg. Ebben a kérdésben a szakértői vélemények ellent­mondóak és ezt helyszíni szemlével, a szakértők egvüt- tes meghallgatásával kell tisz­tázni. A Legfelsőbb Bíróság hatá­rozata ellen emelt törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság hét­tagú elnökségi tanácsa elé került, amely kimondta: A Legfelsőbb Bíróság határozatának indoko­lása törvénysértő. A döntés szerint az OTP-vel kötött szer­ződésből azt a következtetést kell levonni, hogy a felek aka­rata a szavatosság kizárására irányult és ez a kikötés a ház kezelőjének, vagyis a községi tanácsnak a felelősségét is ki­zárja. Egyértelműen követke­zik ez abból, hogy a vevők vá­sárlás előtt az ingatlant meg­tekintették, annak műszaki ál­lapotára vonatkozó tájékozta­tás adatait ellenőrizték és el­fogadták. A felelősség kizárá­sát is tudomásul vették. — Mindebből következik — hangzik tovább a határozat — hogy a tulajdonosok a tanács­csal szemben szavatossági igénnyel — szándékosság, sú­lyos gondatlanság vagy bűn- cselekménnyel okozott kár esetét kivéve — sikerrel nem léphetnek fel. Az eljárt bíró­ságok figyelmét azonban elke­rülte, hogy még a ház felépí­tése után, annak idején, a ter­vező és a kivitelező között —> bizonyos kifogások miatt — jogvita keletkezett, amely dön­tőbizottság elé került. Tisztá­zatlan, hogy ez az eljárás mi­képpen végződött, a tervezési vagy kivitelezési hiányosságok megszüntetése érdekében mi­lyen intézkedések történtek, s minderről a tanács tudott-e? Ennek tisztázása azért is szük­séges, mert amennyiben a községi tanács, mint az ingat­lan kezelője, tudott az alapo­zási hibákról, illetve hiányos­ságokról , a vételi ajánlattal egyidejűleg, köteles lett volna a vevő­ket e fontos körülmények­ről tájékoztatni. Ha ezt elmulasztotta, ez kár­térítési kötelezettsége megálla­pítására alapul szolgálhat. Végül az elnökségi tanács rámutatott arra: a perben meghallgatott építészszakértők véleményében mutatkozó el­lentétek feloldása feltétlenül szükséges. Mindezekre tekin­tettel az óvásnak helyt kellett adni, mert a Legfelsőbb Bíró­ság határozatának indokolása a szerződés értelmezéséről — törvénysértő H. E. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents