Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 24. szám

v/ów,.„ 1977. JANUAR 29., SZOMBAT Luis Corvulón Berlinben Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára — akit a nemzetközi szolidaritás a múlt év végén szabadított ki, több mint hároméves harc eredményeként a chilei junta fogságából — pénteken dél­előtt felesége társaságában Berlinbe érkezett. A Schöne- feldi repülőtéren Erich Ho- neckerrel, az NSZEP KB fő­titkárával, az NDK államta­nácsa elnökével az élen a Né­met Demokratikus Köztársa­ság oárt- és állami vezetői, az NDK főváros lakóinak ezrei fogadták. Az érkezésnél ott voltak az NDK-ban élő mint­egy 1500 chilei politikai emig­ráns képviselői, köztük az Unidad Popular Berlinben székelő külföldi végrehajtó bi­zottságának tagja és vezetni, élükön Clodomiro Almeydá- val. Erich Honecker a repülőté­ren elmondott beszédében hangoztatta, hogy Luis Corva­lán személye a chilei nép an­tifasiszta küzdelmének jelké­pe. Du is Corvalán köszönetét mondott a chilei nép nehéz küzdelméhez nyújtott, minden földrészt átfogó áldozatos szo­lidaritásért, az NDK népének segítőkész támogatásáért A fasizmus elleni harcnak foly­tatódnia kell — mondotta. A legfontosabb és legsürgetőbb feladata az ellenállásnak és a nemzetközi szolidaritásnak az elhurcoltak, az életveszélyben levők kiszabadítása. Erich Honecker délután át- nvúitotta Luis Corvalánnak a Kari Marx Érdemrendet, az NDK legmagasabb kitüntetését, amelyet az NDK államtanácsa még tavaly, 60. születésnap­ján adományozott neki. Ma Corvalán a köztársasági palotában megtartandó nagy­gyűlésen találkozik a berli­ni ekkeL Kimozdul a holtpontról a ciprusi kérdés? Makariosz érsek ciprusi el­nök és Rauf Denktas, a cipru­si török közösség vezetője csü­törtökön a görög, illetve a tö­rök övezetben külön-külön sajtóértekezleten számolt be délelőtti eszmecseréjükről. Makariosz utalt arra, hogy va­lószínűnek látszik: február­ban ismét felújítják a két kö­zösség rendszeres konzultá­cióit. Ezt megerősíti az anka­rai rádió csütörtök esti közlé­se is. Denktas közölte: hajlan­dó tárgyalni a ciprusi törökök által elfoglalt terület egy ré­szének visszajuttatásáról. Kurt Waldheim ENSZ-fötit­kár szóvivője New Yorkban közölte, hogy a főtitkár örö mére szolgált a csütörtöki kapcsolatfelvétel. A görög kormány pénteken kiadott hivatalos közleményé ben hasznosnak minősítette a Makariosz—Denktas tárgya­lást. Az amerikai külügyminisz­térium pénteken nyilatkozat­ban üdvözölte a találkozót. A nyilatkozat további tárgyalá­sokat sürget a ciprusi népcso­portok között és Washington támogatásáról biztosítja Wald­heim ENSZ-íőtiikár közvetíté­si kísérleteit. k arabkozi békefenntartó erők ellenőrzik már az összes libanoni kikötőt Izraeli tiltakozó üzenet — PFSZ-kormány alakul? Csütörtökön Izrael üzenetben szólította fel Szíriát, hogy a nehézfegyverek begyűjtését kö­vetően vonja vissza Dél-Liba- nonból az arabközi biztonsági erők kötelékében, állomásozó csapatait. Az izraeli lépés kiváltó oka az volt, hogy a hét elején a Szíriái csapatok Dél-Libanon- ban 11 kilométerre közelítették meg Izrael határát, és bevo­nultak többek között Nabati- jé városába is. Libanonban tehát folytatják az arab országok állam- és kormányfőinek rijadi és kairói tanácskozásain elfogadott hatá­rozatok megvalósítását. Űjabb lépést jelent, hogy a mintegy harmincezer főnyi arabközi bé­kefenntartó erő csütörtök óta ellenőrzést gyakorol az összes libanoni kikötő felett. A pol­gárháború során ezeket a földközi-tengeri kikötőket az egymással szembenálló felek ellenőrizték. Az arabközi kon­tingensek ugyancsak ellenőrzé­sük alá vonták a Bejrúttól északra, Dara körzetében fek­vő olajtárolókat. A Palesztin Felszabádítási Szervezet úgy döntött, hogy részt vesz a genfi konferen­cián, palesztin kownányt állít fel a száműzetésben és ki fog­ja kiáltani a palesztin államot — nyilatkozta Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, a kairói Al Ahram című lapnak, Arafat az interjúban azt mondotta: Igaz az, hogy a palesztin mozgal­mat Libanonban nagy csapás érte, nem igaz viszont az, hogy ezzel megszűnt volna a palesz­tin ellenállás. A PFSZ genfi részvételével kapcsolatban Arafat egyik közvetlen munkatársa ugyan­csak az Al Ahramban úgy nyilatkozott, hogy a PFSZ nem megy el Genfbe, ha a konfe­rencia alapjául a Biztonsági Tanács 242. számú határozata szolgál. Készek vagyunk tár­gyalóasztalhoz ülni akkor, ha a konferenciát olyan ENSZ-ha- tározatok alapján tartják meg, amelyek a PFSZ-t a Paleszti­nái arab nép egyedüli törvé­nyes képviselőjeként ismerik el. A UPI amerikai hírügynök­jegyzi, hogy a PFSZ azért von­ja kétségbe a 242. számú hatá­rozatot, mivel a palesztin prob­lémát a határozat menekült- problémára szűkíti le. Lapzártakor érkezett: A WAFA palesztin hírügy­nökség közölte: a PFSZ hiva­talos szóvivője cáfolta, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ VB el­nöke interjút adott volna az Al Ahram kairói lapnak. A neki tulajdonított nyilakazat merő koholmány — mondotta a szóvivő. Carter elnök csütörtökön is­mételten 'megerősítette, hogy 33 év folyamán találkozik Leo- nyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, és — mint mondotta — a stratégiai fegy­verek csökkentésére vonatkozó szovjet készség ismeretében dönt majd az amerikai csők' kemtésről. Őszintén remélem, hogy a Szovjetunióval fel tud­juk térképezni minden jegy- verfajta csökkentésének összes lehetséges útját — mondotta. Carter egy háramszázötven fős diákcsoportot fogadott a Fehér Házban és válaszolt kérdéseikre. A besizélgetés so­rán szó esett a sokat vitatott B—1-es szuperszónikus bom­bázógép kérdéséről. Carter ki­jelentette, hogy valószínűleg tavasszal hoz majd döntést a bombázógép esetleges sorozat- gyártásáról. Carter elnök utasítására elő­készületeket tesznek Washing­tonban a Szovjetunióval a ha­dászati fegyverkorlátozásról folytatandó tárgyalásokra — jelentette pénteken a New York Times. A lap szerint Vance külügy­miniszter már tárgyalt tava­szi, moszkvai látogatásának tervéről Dobrinyin washing­toni szovjet nagykövettel. Van­ce útja, amelyre március vé­gén — április elején kerülne sor, az első lépést jelentené Carter elnök és Leonyid Brezsnyev nyár végi vagy ko­ra őszi találkozójához, amely­re az Egyesült Államokban kerülne sor — írja a lap. A SALT-tárgyalások kérdé­seiről az elnök nemzetbizton­sági tanácsa készít elő javas­latokat. egyeztetve az érintett kormányhivatalok álláspont­ját. Miközben az amerikai sajtó a tárgyalások előkészületeiről szóló jelentéseket közli, érez­hetően élénkül a megállapo­dást akadályozni, vagy nehezí­teni próbáló körök tevékeny­sége. Nagy feltűnést keltett a napokban egy (feltehetően ve­zető szakértő) által a sajtónak kiszivárogtatott értesülés, hogy Carter elnök állítólag a jelen­leginél jóval kisebb hadászati rakéta-készletet is elegendőnek tartana. A hírt a Fehér Ház határozottan cáfolta, akárcsak azt az értesülést, hogy Wa­shington a földalatti atomrob­bantások egyoldalú felfüggesz­tésére készül. Az elnöki szóvivő kijelenté- se, hogy egyidejűleg a leg­különbözőbb tanulmányok, fel­mérések készülnek, választ ad a többszörös ellentmondások­ra. Carter elnök a közelmúlt­ban kijelentette, hogy az új (Vlagyivosztokban már elvben tisztázott) SA LT-egyezmény megkötését nem kívánja füg­gővé tenni néhány még nyi­tott kérdéstől, azaz időközben Átszervezik az Intersindicali A lisszaboni szakszervezeti kongresszus küldöttei pén­teken úgy döntöttek, hogy át­szervezik az Intersindicalt és a Portugál Dolgozók Általános Szövetsége — Országos Inter- sindical néven új központot hoznak létre. Jóváhagyták az átszervezett szövetség alapsza­bályzatát is. Eszerint a szövetség a dol­gozók egységéért, a kizsákmá­nyolás felszámolásáért, az osztálynélküli társadalomért küzd. Teljesen független a munkáltatók szervezeteitől, az állami szervektől, az egyházi, a párt- és a többi politikai szövetségektől és minden olyan csoportosulástól, amely nem szakszervezeti jellegű. Függet­lensége azonban nem jelenti azt, hogy közömbös maradna a demokratikus szabadságjogo­kat és a dolgozók bármilyen érdekét érintő fenyegetéssel szemben. Jú alapok az együltesködés bővítéséhez Közös közlemény Charles Samba Cissokho magyarországi látogatásáról Púja Frigyes külügymi­niszter megnivására 1977. ja­nuár 26—26 között hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon Charles Samba Cissokho, a Mali Köztársaság külügymi­nisztere. A mali külügyminiszteri fogadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és dr. Trautmann Rezső, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának helyett« elnöke. A külügyminiszterek a meg­beszélések során áttekintették a két ország kapcsolatainak helyzetét, és véleményt cse­réitek a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, különös te­kintettel az európai és az af­rikai témákra. A tárgyaló felek hangsú­lyozták, hogy az európai biz­tonság megszilárdítása terén elért eredmények nagymér­tékben hozzájárultak a konti­nens országai együttműködé­sének bővítéséhez és kedvező hatást gyakoroltak más térsé­gekre, a nemzetközi kapcsola­tok egészére is. A két külügy­miniszter egyetértett abban, hogy támogatni kell minden erőfeszítést, amely az enyhü­lés további térnyerését segíti elő. Kifejezték azt a meggyő­ződésüket, hogy a politikai téren tapasztalható előrehala­dást a leszerelés terén eléri eredményekkel kell teljesebbé tenni. A két külügyminiszter reméli, hogy a közép-európai haderők és fegyverzetek csök­kentéséről Becsben folyó tár­gyalások végül Is konkrét megállapodásokat eredmé­nyeznek. Az afrikai kérdésekről szól­va a külügyminiszterek meg­állapították, hogy a térség jelenlegi helyzetének meghá­mozó vonasa a nemzed íex- szaoaaíto mozgalmait harcá- .lait erosóuese, a naiado, an- áimperialista erők térnyerése. x amogatasuitról biztosítottá« az alapvető emberi jogokért, a szabadságért és a független­ségért Harcoló afrikai nepeket és elítélték a törvénytelen fajüldöző rendszerek, vala­mint az imperialista hatalmak mesterkedéseit, amelyek aka­dályozzák az afrikai lakosság jogos igényeinek kielégítését. Síkraszálltak amellett, hogy a Dél-afrikai Köztársaság la­kosságának afrikai töbosége jogot kapjon arra, hogy szám­arányának megfelelő súllyal vegyen részt az ország irányí­tásában. A kétoldalú kapcsolatokat áttekintve a külügyminiszte­rek megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Mali' Köztársaság között áz előző években kialakult kap­csolatok jó alapokat biztosíta­nak az együttműködés bővíté­séhez. Megállapodtak abban, hogy mindkét fél tanulmá­nyozni fogja a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejleszté­sének gazdasági, kereskedel­mi, kulturális és műszaki-tu­dományos téren még feltárat­lan lehetőségeit, s ennek érde­kében szakdelegációkat cse­rélnek. A külügyminiszteri megbe­szélések baráti légkörben zaj­lottak le. Charles Samba Cissokho meghívta Púja Fri­gyest, hogy látogasson el a Mali Köztársaságba. A ma­gyar külügyminiszter a meg­hívást elfogadta. A látogatás időpontját később határozzák meg. Spanyolország További terrorcselekmények Madridi garanciák Belgrádnak Négyórás ülést tartott csü­törtökön délután Madridban a kilencek bizottsága, amely a spanyol demokratikus ellenzék megbízásaiból tárgyalt a Sua- rez-kormánnyal. A bizottság egyik szóvivőjének tájékozta­tása szerint Suarez minisz­terelnök a január 24-i talál­kozón közölte, a kormánynak az a szándéka, hogy a követ­kező hónapokban az ország egész területére kiterjeszti az amnesztia érvényességét. A spanyol szocialista és kommunista szervezeteket egyesítő szakszervezeti koordi­náció (COS) csütörtökön este Madridban kiadott közlemé­nyében örömmel vette tudó­Kairó „lekete Heves politikai vihar söpört végig az elmúlt napokban Kairó, Alexandria és más egyiptomi nagyvárosok utcáin. Olyan erejű, amelyhez hasonlót legutóbb 1952-ben, Faruk király és a mo­narchia megdöntésekor tapasztalt az ország. Azóta most először vetették be a katonaságot is a tüntető polgári lakosság ellen. A tömegtüntetések második napján — szerdán, amelyet a nép­nyelv máris „fekete” jelzővel látott el — a karhatalmi szervek brutális fellépése nyomán a megmozdulás zavargássá fajult. Az összecsapásokban 79 ember életét vesztette s mintegy WO megsebesült. Több mint kétezer személyt letartóztattak. Az anyagi kár felmérése még folyik, de mindenképpen igen nagy lehet, mert a feldühödött tömeg számos középületet, éjjeli mu­latót és luxuscikküzletet dúlt fel, személyautókat, autóbuszokat, villamosokat gyújtott fel. Betelt a pohár. Türelmes nép az egyiptomi, az elnyomás és a kizsákmányolás évezredes tapasztalatai edzették meg, s ezért csak nagyon alapos indokok késztethetik az utcára való kivonulásra. Hogy ez esetben, mi vitte rá őket erre a kétség- besett lépésre? A legpontosabb válasz a tüntetők egyik transzparensén volt olvasható: „Mindegy nekünk, hogy az éhezéstől, avagy Szadat golyóitól halunk meg!” Egy másik jelszó — „Le a kizsákmányolással és a nyomorral!” — pedig a két fő bajra mutatott rá. Az évek óta tartó gazdasági pangás és zűrzavar — az évi 20 százalékos infláció, 11 milliárd dollár külföldi adósság, a kiterjedt korrupció, sok millió munkanélküli stb. — annyira kikezdte a tímegek amúgy is alacsony életszínvonalát, hogy végül is „betelt a pohár”. Az utolsó csepp a kormány­nak az a bejelentése volt, amely szerint megszünteti a néhány alapvető élelmi cikkhez nyújtott ártámogatását. Ez pedig azt is jelentette volna, hogy a megélhetési költségekre alapvetően ható cikkek árszínvonala ugyancsak megugrik. Jóval maga­sabban annál a 10 százalékos fizetésemelésnél, amelyet a kormány ezzel egyidejűleg, de csak az állami alkalmazásban állóknak ígért. A nép gyomrára mért horogütéssel ért fel ez az intézke­dés, amely az állampolgárok havi fejadagjának a megvonását célozta. Minden egyiptominak ugyanis — jegyre és alacsony áron — a következőket biztosította a kormánydotáció: 4,5 kg barna-lisztet, 2 kg rizst, 0,5 kg étolajat, 0,45 kg cukrot és 4 dkg teát. Kaphatók ezek az élelmiszerek korlátlan mennyiségben is, de szabadpiaci árakon, amelyek az államilag garantáltaknál többszörte magasabbak. S ha ehhez figyelembe vesszük, hogy egy frissen végzett diplomás szakember havi fizetése — ség ezzel kapcsolatban meg- és általában nyugdíjazáskor sem lesz több a 65 dollárnál, állami szolgálatban — 15 dollárnak megfelelő egyiptomi font, akkor érthetővé válik a néptömegek felháborodása. A nyitott ajtók. Az érem másik oldala, hogy bármilyen szerény is az ismertetett fejadag: fenntartása súlyos — évi 1,3 milliárd dollárnyi — teherként nehezedik az állam vállára. Gond egyáltalán a magas népszaporulatú ország 40 millió lakosának az élelmezése, mert a Nílus keskeny völgyére és deltájára korlátozódó termőterület elégtelen, a terméshozamok pedig a kezdetleges megművelés miatt igen alacsonyak. Ez arra kényszeríti a kormányt, hogy évente egymilliárd dollárt költsön gabonabehozatalra. Rejtély, hogy ezt miképpen bű- vészkedi össze, miközben a súlyosan eladósodott ország fize­tési mérlege krónikus hiányban szenved. Az egyiptomi gazdaság pangásához és az azzal szorosan össze­függő szociális feszültségek fokozódásához nagyban hozzájárult a Nasszer elnök halála óta végrehajtott „liberalizálás”, amely szerint nagyobb manőverezési lehetőséget biztosítottak a ma­gántőke számára. Ez azt eredményezte, hogy a munkások és fellahok még szegényebbek lettek, a gazdagok pedig még gaz­dagabbak. Megérezte az ország azt is, hogy a kormányzat lemondott a Szovjetunió és más szocialista országok Egyiptom­nak nyújtott értékes segítségéről, amelynek pedig az alapipar számos nagyszabású létesítményét köszönhette. Ugyanakkor nem váltak be a „nyitott ajtók” politikájához fűzött remé­nyek. (Ez alatt az értendő, hogy Kairó megpróbálta „becsalo­gatni” az országba a nyugati tőkét és az arab „olajdolláro­kat”...) A várt aranyeső elmaradt: a kevés tőkén csak gyor­san megtérülő beruházások (idegenforgalom, bérházak építése, kereskedelmi cégek létesítése iránt érdeklődik. Mese. a tömegmegmozdulás nyomán kínos helyzetbe ke­rült kairói vezetés megpróbálta azzal kivágni magát, hogy az egészért a „kommunistákat és a nasszeristákat” tette felelőssé. A „kommunista összeesküvés” meséjét azonban nem hitték el Kairónak nyugati barátai sem: az ottani lapkommentárok többsége arra mutat rá, hogy spontán és az egész nép széles körű támogatását élvező megmozdulásról van szó. A New York Times szerint: Kairó az USA (egyik legnagyobb hitelezője) zsaroló tanácsára folyamodott a drasztikus művelethez. A fegyverek erejével és a népszerűtlen intézkedés vissza­vonásával a kairói kormány ura maradt a helyzetnek. Az alapvető gazdasági problémák és velük együtt a szociális fe­szültség azonban megmaradtak. A létminimuma védelmében megmozdult nép egyben politikai figyelmeztetésben is részesí­tette a rendszert, ami így fogalmazható meg: az, egyiptomi tömegeket a továbbiakban már nem lehet kenyér helyett — külpolitikai látszatsikerekkel „megetetni”. Pálfi Viktor másul a kormánynak azt m elhatározását, hogy tovább ha­lad a demokratikus átalakulás útján. Négy nappal azután, hogy a spanyolországi Antikommunis- ta Apostoli Szövetség (AAA) nervű szélsőjobboldali szerve­zet meggyilkolt öt kommunis­ta ügyvédet, pénteken öt halá­los és három súlyos sebesült áldozatot követeltek a spanyol fővárosban elkövetett terror- cselekmények. A déli érákban két fegyve­res személy géppisztolysoroza­tokkal megölte a fegyveres rendőrség két tagját, akik Campamento kerületben egy takarékpénztárt őriztek. Álig egy órával később Los Ange­les kerületben egy másik ta­karékpénztár előtt őrködő két csendőrt lőttek agyon merény­lők. Ezenkívül egy csendőr meghalt és három másik meg­sebesült a külvárosiban, ami­kor a második merénylet szín­helye felé tartó gépkocsijukon robbanás történt és lövéseket adtak le a járműre. A merényleteket követően soha nem látott biztonság intézkedéseket foganatosítot­tak Madridban. Szirénází rendőrautók száguldoznak é? egyes kerületek felett rendőr­ségi helikopterek köröznek. Péntek estére rendkívüli mi­nisztertanácsi ülést hívtak ösz- sze. Miután Bulgária és Jugo­szlávia diplomáciai kapcsolat­ba lépett Madriddal, a péntek jugoszláv lapok arról adna’ hírt, hogy a diplomáciai kap csolatok felvételéről folytatót előzetes tárgyalások sorár megbeszélésekre került so Madridban a jugoszláv és r spanyol belügyminisztériurr képviselői között a Spanyol- országban működő jugoszláv- ellenes, szélsőséges, terrorista emigráció tevékenységéről. A jugoszláv sajtó szerint a tárgyalásokon a spanyol fél kötelezettséget vállalt arra, hogy országában teljes egészé­ben lehetetlenné teszi, meg­akadályozza a j ugoszlávellenes tevékenységet. MANEA MANESCU romár miniszterelnök meghívásán, csütörtökön este baráti mun­kalátogatásra Bukarestbe ér kezett Piotr Jaroszewicz, l Lengyel Népköztársaság mi nisztertanácsának elnöke. i USA-ellent mondások a hadászati fegyverkorlátozásról, Vietnamról és Kubáról kifejlesztett új fegyverfajták­tól. Az utóbbiakról, s a fegy­verkészletek további csökken­téséről egy harmadik SAX.T- egyezmény intézkedne. A javaslatok részletes kidol­gozása, illetve a külügyminisz­ter moszkvai látogatása után alakul majd csak ki körvona­lazott amerikai álláspont a SALT kérdéseiben — mutat­nak rá washingtoni megfigye­lők. Andrew Young, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete csütörtökön este kijelentette, reméli, hogy hatvan-kilenc- ven napon belül döntés szüle­tik a Vietnammal való kapcso­latok normalizálásának kérdé­sében. Young ilyen értelemben nyi­latkozott már a hét elején a tisztségének megerősítésében illetékes szenátus előtt, később azonban egy minisztériumi szó­vivő kijelentette, hogy túl ko­rai a kérdés konkrét felvetése. Csütörtökön közzé tették azokat a válaszokat, amelyeket Cyrus Vance külügyminiszter adott a szenátus külügyi bi­zottságának január 11-én hoz­zá eljuttatott írásos kérdései­re. A külügyminiszter az ame­rikai—kubai kapcsolatok ren­dezetlenségéért egyoldalúan a szocialista szigetországot hi­báztatta és sürgette, hogy Ha­vanna adja jelét jószándéká­nak a párbeszéd megkezdésé­re és adjon amnesztiát egyes politikai foglyoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents