Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-28 / 23. szám
Rendkívüli tanácsülés Gombán Gomba község közös tanácsa január 27-én, tegnap, rendkívüli ülést tartott, amelyen, a helyi pártszervezet és a népfrontbizottság javaslatára, a járási hivatal egyetértésével kinevezte vb-titkárnak Klein Györgyöt, aki most fejezte be tanácsakadémiai tanulmányait. A rendkívüli tanácsülésen részt vett és felszólalt dr. Ben- csik Mihály, a járási hivatal elnöke is. Myári emlékek A nyári emlékeket elevenítik fel ma, 19 órakor, az ecseri ifjúsági klub tagjai: Fényképezőgéppel a nyakamban címmel, diavetítést tartanak. Kora reggel Üllőn Már munkában a postás, a brigádvezető Pár kémény füstöl, pipál már csak a község szélén, a messzi Mező utcában néhány ember igyekszik csak álmos szemekkel a busz, a vasútállomás felé, hogy az első műszakot időben elkezdhesse. A legrégebben szolgáló postás. Füles László is gyűri, gyömöszöli már a vaskos újságokat a levelesládák szűk szájába, örülnek az előfizetők, hogy a reggeli mellett, már ott az újság is. Üllőn nincs panasz a postásokra. Aztán Béki Ferencné országgyűlési képviselővel, az Űj Tavasz Tsz brigádvezető- jével találkozunk, aki szervezője, gazdája üllőn a háztáji állatállomány fejlesztésének, növelésének. Sietve elmondja, hogy a mai napon 53 hízott sertést adnak át, a tsz Pilisen is f Többen abbahagyták A meglehetősen gyenge őszi idény után, bizony, nem volt könnyű Pilisen, a labdarúgók háza táján a rendet fenntartani. A nyolcadik helynél lényegesen jobbat várt mindenki, de főleg jobbat vártak a szurkolók. Pilisen a szurkoló- tábor nagyon fontos, hiszen az átlagos nézőszám ott a legmagasabb a megyében. A balul sikerült szereplés után, néhányan az idősebbek közül úgy döntöttek, nem folytatják tovább, szögre akasztják cipőjüket. Már nem vesz részt az alapozásban Holánszki, Kuszenda, Czopkó és Föd- várszki. Négyükkel az előző évek legkiválóbb pilisi labdarúgói mondtak búcsút a zöld gyepnek, de mint hallottuk, azért nem válnak meg véglegesen a pilisi labdarúgástól: vezetőként, edzőként ezután is találkozhatunk velük. A többiek január 9-től szorgalmasan edzenek, készülnek a tavaszi idényre. A 19 tagú keretben négy ifjúsági játékos is helyet kapott, akik, előreláthatólag, szóhoz jutnak a tavaszi idényben. A játékos- állomány ugyan gyengült, de fiatalodott a csapat, és lelkesedésben felülmúlhatja az ősszel szerepelt gárdát. Februárban Duhaj és Breka leszerel, mindketten az első csapatkeret tagjai. A jövő hónaptól a pilisiek sorozatban játszanak edzőmérkőzéseket: Üllő, majd a Bem SE csapatát fogadják. Február végén részt vesznek a kötelező mezei futóversenyen, majd március elején MNK- mérkőzésük lesz. Ezeken a találkozókon, előreláthatólag, sikerül majd megtalálni a tavasszal pályára lépő csapatot. Az erőteljes fiatalítás után Pilisen a fő cél az, hogy a fiatal gárda meg tudja tartani a 8. helyet, aztán jövőre, természetesen, visszaállítják a lécet az eredeti magasságra, a Pilisen már természetesnek tűnő harmadik helyre. Sz. A. közvetítésével, a ház körüli ólakból az Állatforgalmi Vállalatnak, s ahová az este nem jutott el, oda igyekszik most. mert megérkezett a teherautó. Amíg a korai dörömbölésre kaput nyitnak, Békiné azt is elmondja, hogy korábban a tsz a háztáji állomány gyarapítása érdekében, anyakocákat adott ki, most azonban változott a módszer, egyedül az Állatforgalmi Vállalat foglalkozhat kocaikiihelyezéssel, Persze, süldőket is ad. A tápellátásra nagyobb panasz nem merült fel eddig, csak a rendszertelen szállítás okozott gondokat, melyek megszüntetése végett a tsz Üllőn és Péteriben táplerakatot létesít, ahol azután a koca-, süldő- és hízótáp folyamatosan beszerezhető lesz majd. A háztáji állomány részére a tsz alomszalmát ad, törés idején pedig a szerződéses hizlalók a kukoricavásárlásban előnyben részesülnek. Miután a sertéshúsnak nemcsak a belső fogyasztásban van nagy jelentősége, hanem devizabevételi forrást is jelent a népgazdaságnak, a tsz alapvető feladatának tekinti a háztáji sertéshizlalás támogatását, hiszen köztudott, hogy Pest megyében a sertésállomány több mint fele pillanatnyilag még mindig a háztáji ólakban található, ahol a módszerek máig sem változtak: bogrács, vödrök, vályúk és a fizikai erő a domináns követelmény. Ezért olcsóbb. A kiskapu már nyílik, s a fáradhatatlan Béki Ferencné még annyit fűz hozzá az eddig elmondottakhoz, hogy az idén ezer 120—130 kilós hízó szerződéses átadását tervezte a tsz, ráadásul az átvételi ár sem megvetendő, kilónként 27 forint. A teherautó már a ház előtt áll, hallani is az ólak felől a gömbölyűre hízott disznók visítását. Kiss Sándor MONOR'Vmm XIX. ÉVFOLYAM 23. SZÄM 1977. JANUAR 28., PÉNTEK Egy esztendő mérlege átszervezés után — versenyben Nőtt a termelékenység Nemcsak a járásban, országszerte találhatunk hosszú, furcsa, nehezen kimondható nevű vállalatokat, intézményeket. A törekvés érthető: az elnevezés a lehető legpontosabban tükrözze az adott termelőegység tevékenységét, fontosságát, rangját. A mindennapi szó- használatban, a munkájukról szóló híradásokban azonban ezek a gyárak is rövidített, ösz- szevont, esetleg márkanévvel szerepelnek, olyannal, amilyet bárki könnyen meg tud jegyezni __ A M onori Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatot ezen a nevén még kevesen ismerik. Monori MEZŐGÉP-ként vagy pontosabban, a MEZŐGÉP monori gyáraként azonban lényegesen többen. A hosszú név a mezőgazdasági gépgyártáson, illetve a MEZŐGÉP Trösztön belüli átszervezések következménye. Türelmi év volt A központi intézkedéseknek megfelelően. 1976. január elsejével, a főleg talajművelő- és vetőgépeket, baromfikeltetőket, kovácstermákeket, kislakáskazánokat előállító monori Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalathoz csatolták az iparág legjelentősebb pótalkatrészgyártóját, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyártó- és Szolgáltató Vállalatot. Az egyesítés fő célja az volt, hogy a legcélszerűbb termékszerkezetet alakítsák ki az összevont vállalatnál, s egyúttal véglegesen gazdát találjanak a vágóhídi gépek, berendezések számára is. Hasonló jellegű egyesítések tapasztalata, hogy bármennyire is gyümölcsözővé válnak később, a közös munka első évében sok tekintetben számítani kell zökkenőkre, általában a termelés csökkenésére is. liyen meggondolások alapján, 1976. tulajdonképp az új nagy- vállalat türelmi éve volt. Természetesen nem azért, hogy lazíthassanak, kifújják magukat, hanem, hogy nyugodtabb körülmények között készülhessenek fel egyre növekvő feladataik teljesítésére. Gazdasági tervük végrehajtásán túl, amely minden vonatkozásban tükrözte a kitűzött népgazdasági célokat, azt is elhatározták, hogy 1976- han kialakítják azokat a belső egységeket, amelyeket majd az összevont vállalati központ irányításával, lehet működtetni, megkeresik a leghasznosabb szervezeti formákat és Úttörők harca a tűzzel A lakóépületet megmentették Híven fogadalmukhoz — segítettek Délidő. A kávai völgyek fölött csak hunyorog a nap, sugarai nehezen birkóznak meg az ólomszürke köddel. A falu utcái kihaltak, néhány éhes kutya ódalog a kerítések tövében. A férfi lakosok többsége valamelyik budapesti gyárban, kisebb része a gombai Fáy András Tsz különböző üzemegységeiben dolgozik. A községben egyetlen kis üzem működik, a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet helyi varrodája. Az ott dolgozók, a részlegvezető és a vasaló szakmunkás kivételével, valamennyien nők. Gyereklányok, fiatalasszonyok, nagymamák. Az iskolában már csak néhány osztályban folyik tanítás, illetve korrepetálás. A hatodikos és hetedikes diákok többsége már otthon van, vagy most ballag hazafelé. Harangoznak. Az emberek felkapják a fejüket. Ez nem a szokásos déli harangszó. Csak a kisebbik harang szava hallatszik, szinte si- kong, de nem felel rá mélyebi», * öblösebb hangú .társa. — Tűz van! Félreverték a harangot! •fr Juhász Kati, az iskola hatodikos tanulója: — Hazafelé mentem, és amikor a Pilisi úton, a Szlúkáék háza elé. értem, hallottam, hogy kiabálják, ég a ház, a Baki néni háza. Szaladtak oltani, engem pedig a harangozóhoz küldtek, hogy verje félre a harangot. Bekiabáltam neki, azután futottam tovább, az iskolába, és szóltam a Sztodola tanár bácsinak is. ★ Az iskola nincs túlságosan messze az égő háztól, a tűzol- tószertár pedig, szerencsére, épp útba esik. Sztodola Mihály történelem—orosz szakos tanár pillanatok alatt maga köré gyűjti az úttörőcsapat tűzoltórajának fellelhető tagjait. Fodor Istvánt, Sáránszki Zoltánt, Kálmán Gyurit és a „tartalékosokat”, Burján Gézát, Kálmán Sándort. A hatodikos fiúk Winettou őrse szinte teljes létszámban együtt, a lányok Béke őrsének kávai tagjai, Supér Ildikó, Hajdú Ilona, Burján Ági őrsi riadólánccal értesítik egymást A hetedikes Fodor István, akinek szülei közvetlenül a tűzoltószertár mögött laknak, a tanácsháza mellett,. így számol be a történtekről: — Mindnyájan rohantunk a tanár • bácsival a tűzoltószertárhoz, de nem volt nyitva. Zárva volt a tanácsháza is, ahol a kulcsát tartják. Hallottam, hogy a tanár bácsi hiába hallózik, hiába tekeri a segélykérő telefon karját, senki sem válaszol, délben a kávai posta is bezár egy órára. Valaki szaladt a kulcsáért. Láttam, hogy a többiek tehetetlenül toporognak a szertár ajtaja előtt, hiába rángatják az ajtót. Hazarohantam, baltát adtam át a tanár bácsinak a kerítésen, azzal verte le a lakatot. Mi magunk húztuk a kocsifecskendőt a Baki néni házáig, de ment könnyen, mert megszoktuk, amikor a versenyekre készültünk. A gyerekek percek alatt a helyszínre érnek. A közeli varroda dolgozói már birkóznak a hatalmas lángokkal. Vízzel, poroltóval próbálják megfékezni a tüzet, de ez a küzdelem nem egyenlő erők harca. Az úttörő-tűzoltók pillanatokon belül összeszerelik a fecskendőt, egy idősebb önkéntes. Fodor Károly is segít nekik, ő áll a cső végére. Az L-alakú épület egyik szárnyában vannak a lakószobák és ott az éléskamra, a másikban a régi istálló. Malacvisítás hallatszik, de mindenki tehetetlen. Bent rekedt egy anyadisznó és tíz kétnapos malaca. A körülöttük tárolt több mázsa bálázott szalma lángjai között pusztulnak el. Látszik, hogy a tűz fészke az istálló ajtaja melletti villanyvezeték fölött van, annak a szárnynak a megmentésére már nincs is remény. A lángok szempillantás alatt végigfutnak a másik szárny tetőszerkezetén is. — Oda, oda a vizet! — kiáltja valaki. Asszonyok ugranak, poroltóval, a gyerekek, felnőttek becsületére váló kitartással, gyor- san-gyorsan, csapzottan pumpálják a vizet a tömlőikbe. Fiúk. lányok, vegyesen. A lakószobák felett kialszanak a lángok. Még füstölnek a szarufák, gőzölögnek a forró cserepek, de a tűz nem terjedhet át a másik szárnyról. Ott is egyre kisebbek a lángok, szerencsére, mert már minden környékbéli kútban fogyóban a víz. Fél kettő körül érkeznek meg a ceglédi és a dabasi tűzoltók, Erdélyi János monori tűzoltó őrmester valamivel előbb. Eloltják a még lobogó lángokat, de az izzó parázsra már nincs víz. Az egyik tűzoltóautó a patakhoz, a másik a gulyakúthoz indul. Csak nehezen érnek vissza, mindkettő elakadt. Már csak füstölög a leégett, épület. Az önkéntes segítőknek nincs több dolguk, a tűzoltók keresik a tűz okát, készül a jelentés. A dabasi parancsnok odaszól monori társának: — Ne feledkezz meg a gyerekekről. ★ Erdélyi János tűzoltó őrmester: — A tüzet rövidzárlat okozta. Az automata villanyóra biztosítékát megpatkolták — mutatja —, a régi elöregedett vezeték pedig megolvadt. A „így rohantunk”. Ez már csak utólagos próbariadó ... X) ' -. Ennyi maradt az istállóból. A lakott szárny megmenekült. Surman Pál felvételei keletkezett kár 13 ezer forint, a megmentett javak értéke 80 ezer. A kármentés elsősorban a bátor, nagyon ügyes kis tűzoltóknak köszönhető, mert vödrökkel, poroltókkal, akár- hányan is igyekeztek volna, lehetetlen megfékezni ekkora tüzet. Özvegy Baki Istvánná: — Elpusztult volna minden, füstté lett volna, ha nem segítenek a gyerekek. A szomszédok, a varrodás asszonyok is igyekeztek, csakhát mit ért ennek a tűznek akárhány vödör víz? — Volt-e biztosítása? — Nem volt, kedvesem, nekem semmi. Előtte volt tíz évig, de egyszer megdöglöttek a malacok, jóformán semmit sem kaptam értük, mert kicsik vojtak még, lemondtam a biztosítást. — Ki patkolta meg a biztosítékot? — Én azt sem tudom, mi az. Egyedül lakom itt, igaz, sűrűn eljöhnek a gyerekeim, unokáim. de ők sem csináltak semmit a villannyal. •k Özvegy Baki Istvánná lakó háza tehát megnemekült a teljes pusztulástól. A kávai 3375. számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat tagjai mentették meg, összefogva a felnőttekkel. Az utóbbi években ez volt a kis tűzoltók harmadik közreműködése. Mindig becsülettel, felnőttekhez méltóan álltak helyt. Híven úttörő-fogadalmukhoz, segítettek. Vereszki János biztosítják a zavartalan termelést. Dr. Sándorfi Lászlónak, a vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint, eredményes esztendőt zártak. Főként az export Termelési tervüket 103,5 százalékra teljesítették, nyereségük pedig öt százalékkal lett magasabb, mint ahogy az előirányzatban szerepelt. Az egyesülés előnyei leghamarabb és leglátványosabban export- tevékenységükben mutatkoztak meg. A szocialista országokba irányuló kiviteli tervüket 101 százalékra teljesítették, tőkés- exportjukat pedig 204 százalékra. Mindkét piacon húsipari gépeiket és vágóhídi berendezéseiket vásárolták szívesen. E. gépek, berendezések többségét saját szakembereik is szerelték fel, illetve helyzték üzembe. Nigériával például 10 millió forint értékű üzletet kötöttek. Csehszlovákiába és az NSZK- ba, a már említett gyártmányaikon kívül, alkatrészeket is szállítottak, az előbbi országba 21, az utóbbiba 6 millió forint értekben. Jugoszláviába paradicsombetakarító komplett rendszert exportáltak, a mező- gazdasági technológiával együtt, 30 millió forintnak megfelelő devizáért. (A vállalat tőkés exportból származó bevétele egyébként nemcsak a nyereséget gyarapítja, hanem eiőnyt is jelent bizonyos központi hitelek felosztásakor.) fi programnak megfelelően A felsorolt adatok önmagukban is bizonyítják az igazgató állítását. A teljes képhez tartozik azonban, hogy tavaly a vállalat dolgozóinak összlétszá- ma az 1975-benihez képest, 91,6 százalékra csökkent, tehát nőtt a termelékenység, mégpedig nem csekély mértékben. Feltétlen dicséret illeti azokat a szakembereiket, akik a Minisztertanács határozata alapján, kiemelt, gyorsított beruházáson, a gyulai húskombinát építésén, felszerelésén dolgoznak, hiszen valamennyi fel- öadatukat a programnak megfelelően teljesítették. V. J. Falusi fiatalok hete Első programként, a gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Házban szellemi vetélkedőt rendeztek a területi és termelőszövetkezeti KlSZ-alapszer- vezetek részvételével, öt csapat versengett a végső helyezésekért. Színvonalas küzdelemben dőlt el a sorrend: a pilisi Aranykalász Tsz csapata lett az első, második a csév- haraszti területi alapszervezet, harmadik a gombai K1SZ- alapszervezet. A járásban dolgozó fiatal agrárértelmiségiek részvételével, Vecsésen tartottak ösz- szejövetelt. Dobrovitz József, a vecsési Ferihegy Tsz elnöke, a közös gazdaság munkájáról számolt be, majd Várszegi György, a járási pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője adott tájékoztatást az agrárértelmiség szerepéről, feladatairól a mezőgazdaság fejlesztésében. A résztvevők közösen megtekintették a termelőszövetkezet savanyítóüzemét. A járási pártbizottságon került sor á következő rendezvényre. A fórumon a fiatal agrárértelmiségiek előadást hallgattak meg a járási párt- bizottság mezőgazdasági vonatkozású idei cselekvési programjáról, majd megvitatták a reájuk háruló feladatokat. I
