Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-28 / 23. szám

H8&; A I IV. ÉVFOLYAM 23. SZÁM ■ i i-i ■ miLj-ii i A “ * ■ 1977. JANUÁR 28., PÉNTEK TÁRSADALMI ELLENŐRÖK Nem rajtaütés - érdekvédelem A szakszervezetek városi szakmaközi bizottsága a KIOSZ Dózsa György úti szék­házában tartotta idei első ülé­sét. A bizottság, amely kiveszi részét a város éle­tének alakításából, fontos segítője a tanácsnak, a KISZ-nek, a népfrontnak, a Vöröskeresztnek. Feladata az is, hogy képviselje JEGYZET Mi lesz veled, Utasellátó? Hetek, sőt hónapok óta felháborító állapot uralko­dik Gödöllőn, a Szabadság téri HÉV-állomáson. Az utazók sokasága fordul meg itt naponta. Innen indul­nak a városközpontba, hi­vatalokba, üzletekbe, egész­ségügyi intézményekbe. De nemcsak lé- és felszállnak, jegyet váltanak a Szabad­ság téren. Van, aki elidőz- get. Betér az állomáson le­vő utasellátó kisvendéglő­be, ahol egy dupla vagy más ital mellett elolvassa kedvenc újságját. Ez a kis­vendéglő valaha híres volt, nemcsak azért, mert itt muzsikált a rádióból is is­mert Vidék Sándor és ze­nekara; jó konyhája is csa­logatta a vendégekét. Mi­vel kerthelyisége is volt, nyáron nagyon sok kirán­duló turista megpihent ár­nyas fái alatt. A házigazda, az Utasellátó is törődött üz­letével. Amikor szomszéd­ságában felépült a Gödöl­lő étterem, azt jósolták, be- felegzett a kisvendéglőnek, ám az állta a versenyt. Egy napon azonban tör­tént valami. Megindult a mesterséges visszafejlesztés, ugyanakkor a helyiség bér­beadója, a BKV lezáratta a mellékhelyiséget, mond­ván, az Utasellátó vendégei tönkretették. Az illetékes helyi szervek is felfigyeltek a történtekre, és megindult a nagy gépezet. A kisven­déglőt be kell zárni — szólt a határozat. Megindultak a tárgyalások a két vállalat között. Hogy mi lesz a vég­ső döntés, ma még nem tudhatni, de az biztos, hogy nagyon kellene az állomá­son a közegészségügyi kö­vetelményeknek megfelelő illemhely. A HÉV személy­zete ne küldje a szomszéd­ba, a városi nyilvános vé­cére az érdeklődőket. Csak azért bezárni egy forgalmas, valaha jobb na­pokat látott vendéglőt, mert bérbeadó és bérlő között viszály van, figyelmen kí­vül hagyni az itt megfor­duló emberek érdekeit és véleményét, nem üdvös do­log. De ha nem volna utas­ellátó, illemhely, akkor is kellene, hiszen azt nemcsak a vendéglőben iszogatok használják. És még egy megjegyzés: hasonló állapo­tokért szinte valamennyi vendéglői egységet be lehet­ne zárni. Például az Ady- sétányon fevő Karám büfé üzemeléséhez évekkel ez­előtt engedélyt adtak, hol­ott vécé a mai napig sincs. Igaz, hogy ott a nagy park. Csiba József Erdőkertes, járásunk legki- sebo területű községe, népes­ségszámra viszont már a tizen­negyedik. Eredetileg Veres­egyház határrészei közé tarto­zott, 1909-ben kezdett benépe­sülni. 1966-ban lett önálló ta­nácsú község. A tagosításkor az anyaközségen kívül más községektől is kerültek hozzá területek, így például Váceg- restől. Területét nagyobb részben 1909-ig erdők borították, egy i-észben pedig szőlők és lege­lők a mai vasútállomáshoz kö­zel eső részen. A szőlős-legelős részt nevezték Veresegyház Erdővárosának, mivel ez a rész valóban olyan város be­nyomását keltette, amelyet er­dő vesz várként körül. Neve a nép ajkán röviden már akkor is Erdőváros volt anélkül azonban, hogy ezen a képes elnevezésen bárki is közigaz­gatási értelemben vett várost értett volna. A nép Kecskeva­rosnak is nevezte tréfásan a sok itt tenyésztett kecskéről. A szőlőben volt az eredeti terület egyetlen epülete: a Szakmányosok háza. A szak- mányos akkoriban a summas hivatalos neve volt. A summás népi név: a mezőgazdasági bérmunkások önmaguk nevez­ték meg magukat eme latin eredetű névvel. A szőlők ere­detileg a váci püspökség bir­tokát képezték, a legelők is csak a jobbágy-felszabadítás után lettek a veresegyházi I gazdák tulajdonává. Az erdős területet pedig a századforduló táján vette meg a váci püs­pökségtől a Roheim-Bank. A vásárlás ugyanúgy kedvezőtlen üzletnek bizonyult, mint az 1909-ben meghirdetett parcel­lázás. Lassan növekedett Er­dőváros, bár 1919-ben már ön­álló direktóriumot alakítottak az itt letelepedett tisztviselők, amelynek élére Medve Jánost választották meg. A tagosítá­sig a Zsidóhoz, azaz a mai Vácegreshez tartozó terület ré­sze volt a Háromház, szlová­kul Tri chize vagy Tri chizce, valamint például az Alagi Ál­lami Gazdaság kérpusztai be­járati részén a Mláka, azaz Zsombék, avagy más néven Sigiacke vagy Segiacke, azaz Szeg. A Szeg az ősiségben a nomád szállásból kialakult te­lepülésforma: szeg kellett, hogy legyen. A község részei még: Boga. Csepregi erdő (itt is valószí­nűleg öijálló település, egy Csepreg nevű szeg volt az ősi­ségben), Csordakút, Delelő, Epres, Gyümölcsös, Homok­dűlő, Kígyóstó, Kisfődek, Kő- hidi-kertek, Kőszikla, Medve- Csárda, Papiak, Páskom, Prugli-domb, Reveteg, Szőlő­sor, Temető utca, Tető, Tor­nyos-villa, Űrbéres-Erdő, Zsel­lérek legelője. Az Erdővóros a vázoltak alapján nagyon találó név volt. D. J. a gyáron, üzemen, intézmé­nyen kívüliek érdekeit, azo- két, akik nem fordulhatnak ügyes-bajos dolgaikkal a szakszervezeti bizottságokhoz. Ilyenek elsősorban a nyugdí­jasok. Ehhez a munkához nyújt segítséget az ügyvédi munkaközösség is, amelynek hivatalában minden hétfőn 15 és 17 óra között a közösség ve­zetője, dr. Barabás Andor ad tanácsot jogi ügyekben. A hétfői ülés egyik napiren­di pontja volt a szakszervezet társadalmi területi ellenőri csoportvezetőjének beszámoló, ja a tavalyi munkáról. Tamási László, a többi között el­mondta, hogy tavaly negyven esetben ellenőrizték a kereske­delmi egységeket. Különösen a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egy­ségeiben, boltjaiban javult a kiszolgálás. Ebben az évben négy­szeresére emelik az ellen­őrzések számát. Az ellenőri csoport tagjai is csak akkor értesülnek az el­lenőrizendő üzlet címéről, ami­kor útnak indulnak. A cél azonban nem a rajtaütés, ha­nem a vásárlók és a kereske­delem dolgozóinak érdekvédel­me. Több üzletben hiányos a vagyonbiztonságot szolgáló eszközök felszereltsége, több zárra, rácsra fenne szükség. A jövőben a rendőrséggel karölt­ve teszik meg az intézkedése­ket. Hamarosan új tagokkal hu­szonkét főre egészül ki a csoport Márciusig kiosztják az új ellenőri könyveket és be­tétlapokat, ankétot terveznek, amely­re az ellenőrökön kívül vásárlókat, bolti kiszol­gálókat, üzletvezetőket is meghívnak. Sok szó esett az alkoholiz­mus elleni küzdelemről is. A Ganz Árammérőgyár mellett már felszámolták az italmé­rést, hasonlóan kívánnak el­járni a jövőben másutt is. A bizottság meghallgatta Szlatki Lászlóné előadását a szakmaközi bizottságok társa­dalombiztosítási és egészség- ügyi tevékenységéről. A megüresedett elnökhelyet­tesi tisztségre Lukács LászlC- nét, a városi rendezőirodájá­nak dolgozóját választották meg. Cs. J. Az épülő raktár tetején Ezer négyzetméter alapterületű új raktárát építenek a Gödöllői Építőipari Szövetkezet dolgozói a TtlZÉP-telep ud­varán. A csarnok fémvázát két hét alatt szerelték össze. Ké­pünkön: Csordás Mihály a tetőszerkezet elemeit rögzíti. Ifj. Fekete József ^elvétele PÓTLÉK A JÁRMŰVEZETŐKNEK? Veszélyes utak Túrán A Túrán közlekedő buszso­főröket veszélyességi pótlék il­letné meg, de biztosítás nélkül kocsival, motorkerékpárral sem érdemes behajtani a köz­ségbe. Az utakon — néhány ki­vételével — mély gödrök, fagy- szítta kátyúk teszik próbára a gépjárművezetőket. A közsé­gen keresztül futó utakat nem tartja rendiben a KPM, mintha Túra nem is tartozna a fel­ügyeletébe. Már tavaly írásban és tele­fonon is kérte a nagyközségi tanács a váci, illetve veresegy­házi kirendeltséget a legrosz- szabb útszakaszok kijavításá­ra — tájékoztat Takács Gyu­Tömegsporf az ÁFÉSZ-náí A kiugró sikerek titka Élsport vagy tömegsport. Régi vitakérdés. Ha még az egyáltalán, hiszen jobbára a végére jártak; maradt az él­sport, s mellette egyre jobban bontakozik a másik. Kocogok mozgalma, nyitott pályák, spartakiádok, emlékversenyek, testerősítő klubok — ha még nem is megy minden rend­ben, valami már elkezdődött. A testmozgás és az egészség, ha gyakorlatban nem is, tuda­tunkban már okvetlenül ösz- szekapcsolódott. Az eredményes tömegsport- mozgalom eredeti alkotóműhe­lyei a munkahelyek. A napi munkában így vagy úgy öesze- kovácsolódott közösségek egy­mást ismerő és egymásra hat­ni tudó ereje lendíthet egyet, majd többet is a kibontakozó mozgáskultusz kerekén. Akikre számíthatnak Érdemes felfigyelni tehát egy-egy, a többihez képest jobb eredményeket felmutató gárdára. Vajon milyen mód­szerekkel, a meggyőzés, a kedvcsinálás milyen útján- módján mozgósítják a fiatalo­kat, idősebbeket? A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ az utóbbi időben kiugró sike­reket ért el a városi rendez­vényeken. Nem is annyira mi­nőségi eredményeik — hiszen ez a tömegsportban másodla­gos — mint inkább rendsze­res részvételük dicséretes. A városi KISZ-bizottságban így fogalmaznak: ők azok, akikre mindig, mindenhol bizton szá­míthatnak. Mi van a hízelgő vélemény mögött? Ádám József, az ÁFÉSZ nagyáruház főnénztárosa a sportsikerek egyik kovácsa: — Az ÁFÉSZ a® városon kí­vül nyolc községben működik. A szövetkezet valamennyi KISZ-esét összefogni nem le­het. Nemcsak a távolságok és a közlekedés, hanem az idő­egyeztetés nehézségei miatt sem. Még a városban is gond egy-eev KlSZ-gvűlés összehí­vása, hiszen az áruházban es­te hatig dolgozunk, a központ­ban pedig már négykor végez­nek. Szombaton is délután há­romig vagyunk, így a hét végi programok sem zökkenőmen­tesek. Ha már a nehézségekkel kezdtük, maradjunk a pasz- szívak csoportjánál. — Dolgozóink és KISZ-tag- ságunik többsége nő. A lányok amúgyis nehezen aktivizálha­tók, sokukat jobban vonzza a buli, a táncos rendezvény, aki pedig férjnél van, azt szinte elvesztette a mozgalom. A csa­ládi viszonyok hagyományos típusa, a háztartás gondja mozdíthatatlanná teszi őket. A férjeknél más a helyzet, ők szabadabbak. Alkalmak A szövetkezet dolgozói kü­lönböző tömegsportrendezvé- nyeken mozgathatják meg iz­maikat, játékos fantáziájukat. A szakszervezeti kiírások, a KPVDSZ-kupák és a városi KISZ-bizottság versenyei egy­aránt kínálják az alkalmakat. Az anyagi, technikai feltétele­ket a szakszervezet, a tömeg­sport ügyét felkaroló szövet­kezeti vezetőség és a KISZ- szervezet teremti meg, a szervezés többnyire a KISZ- esek feladata. S ez a szerve­zés nem egyszerű. Az ÁFÉSZ- nél nincs egyetlen olyan he­lyiség sem, ahol akár egy pingpongasztalt felállíthatná­nak. A pályákat bérelniük kell, s így nem csoda, hogy fel­hagytak a pór évvel ezelőtt szokásos házi versenyekkel. Szerencsére ezek helyett is bőven akad lehetőség. A helyezések, díjak valóban nem a legfontosabbak, még­is lendületet, kedvet adhatnak. S ezekben nincs hiány. Külö­nösen a kispályás focicsapat remekelt, A SZÖVOSZ-kupa tavalyelőtti országos döntőjén rosszabb gólaránnyal másodi­kak, a következő évben a me­gyei döntőn ugyanígy — a szervezés hibája volt, hogy mar itt összekerült a két leg­jobb —, a városi Április 4-e kupán másodikak, a verőce­marosi úttörővasút avatásán elnyerték a kupát, ugyanitt, a Pest megyei KISZ-bizottság rendezte megyei expressz-ta- lálkozókon októberben ugyan­csak elsők. A November 7-e kupa is az övék lett. A mag Nem véletlenül soroljuk a focicsapat sikereit. Az össze­forrott, nyolc-tíz főből álló kis gárdáé a kulcsszerep. — Először csak hárman-né- gyen voltunk. Aztán lassan összeállt a csapat, s azóta is rendszeresen égyütt vagyunk — mondja Ádám György, aki csatárként kergeti a labdát — s így könnyű a kapcsolattar­tás is. A többi sportágban is többnyire mi indulunk, s eh­hez a maghoz keresünk egyre több csatlakozót. A lányoknál sincs másképpen. Kézilabda­csapatuk a lelkesebbeket fog­ja össze. Sokszor találkozunk, telefonon, személj’esen érint­kezünk. A központban Pojzer Zsuzsa, a KISZ-titkár a fő­szervező. Nem minden egysé­günkben sportolnak, de a többségben igen. Hogy az ÁFÉSZ-esek jobban csinálják, mint általában, ar­ra a nemrégiben lezajlott úszóverseny a legjobb példa. Nyolc fiú indult tőlük, s az összes versenyző nem volt több húsznál. Pedig van még egy-két vállalat, szövetkezet a városban, de az ÁFÉSZ-en. az MGI-n és a Gépgyáron kívül sok dicsérni való akad. A korosabbak, s a többség azonban a szövetkezetieknél sem özönlik a versenyekre. Hogyan kezdjük tehát és ho­gyan folytassuk? — A legfontosabb, hogy ne egy vagy két ember akarjon csak valamit Ha már vagyunk tucatnyian, könnyebb a dolog. Valóban tömegessé tenni a mozgalmunkat ezen az úton nem leheti A jó példa, a kö­zösségi élmény vonzó lehet. Az ÁFÉSZ negyven KISZ- ese nem egyforma, hogy mind­annyian sportoljanak, van még bőven tennivaló. De a KISZ-szervezetek többsége így j la tanácselnök — de választ se kaptak levelükre. Félő, hogy a bejáró dolgozókat szállító au­tóbuszok a tanáesháza előtt megsüllyedt úton árokba csúsznak, vagy a mély vízzel teli, hóval takart gödrök egyi­kében tengelyüket törik. Az út állapota a templom és az ÁBC-áruház között, a Rá­kóczi úti részen, a kastélyparki fordulónál és a vasútállomás felé a legrosszabb. A tanács azt is többször kér­te már, hogy a Tabán úti és a Park utcai iskolák előtt új­ra fessék fel a zebrát. Két éve — hiába. A tanács az elmúlt években állami támogatással kétmillió forintért megépítet­te az addig járhatatlan Vasút utcát és mintegy 8 millió fo­rintba került az alsóréti út — tsz-beruházással. Mindkettő építéséhez a lakosság is hozzá­járult. A megnövekedett for­galmat azonban csak akkor ké­pes a községi úthálózat áteresz­teni, ha a KPM illetékesei vég­re a „határszéli” Túrával is tö­rődnek. Sz. L. ELŐADÁSOK, FILMEK Egészségnevelési napok Isaszegen A Vöröskereszt isaszegi ve­zetősége és a járási-városi egészségügyi osztály február­ban egészségnevelési napokat rendez. A részletes program: 1- én 8—16 óráig véradónap a Madách úti iskolában; a mű­velődési házban 16 órakor az Emberiességgel a békéért cí­mű kiállítás megnyitása. 2- án tüdőszűrés a művelődé­si házban, a kisteremben a Mi­előtt megszületik című film vetítése. Előadó: dr. Kovács Katalin gyermekgyógyász. 7-én a pártház nagytermében 18 órakor Az új gyógyszerren­delet és a gyógyszerszedés címmel, Győri Sándor tart elő­adást. 11-én a művelődési ház kister­mében kerekasztal-konferencia az isaszegi ifjúság- és gyermek­védelemről. 16-án, 15 órakor kerekasztal- konferencia a község egészség- ügyi fejlődéséről az V. ötéves tervben. Vitaindítót Bodrogi András mond. 21- én az Aulich úti rendelő­ben Cukorbetegeknek a cukor- betegségről címmel tart elő­adást dr. Juhász János. 22- én a művelődési ház kis­termében A csecsemő táplálása című filmet vetítik. A filmhez dr. Kovács Margit gyermek­gyógyász fűz megjegyzéseket. 23- án a Kossuth úti iskolá­ban rendeznek egészségügyi is tanulmányozhatná munká- j vetélkedőt ifjú vöröskereszte- jukat. Neon volna hiábavaló. seknek. A játékot Tóth József- G. Z. I né vezeti. I Kettős taggyűlések Két új KISZ-bizottsás A KISZ Központi Bizottság 1976 november 8-d határo­zatának megfelelően, az idén február 1 és május 15 között rendezik meg a KlSZ-alap- stervezetek kettős taggyűlé­seit és. küldöttértekezleteit a munkahelyeken és a'taninté­zetekben. A gyűlések és az ér­tekezletek lebonyolításához nyújtott segítséget a decem­beri alanszervezeti tájékoz­tató. most pedig a gödöllői városi KISZ-bizottság intéz­kedési terve aid eligazítást a szervezőknek. A tervben a többi között szerepel, hogy a már meglevő hat KISZ-bizottság mellé az év tavaszán újabb kettőt hoz­nak létre, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben és a Középmagyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalatnál. Az intézkedési terv részle­tesen tartalmazza a kettős taggyűlések időpontjait. Ezek szerint a dolgozóik KISZ- szervezet eiben február 1-től március 1 Őriig, majd április 15-Lg tartják meg az értekez­leteket, a vállalati küldött- közgyűléseket pedig április 15. és 30. között rendezik. VERESEGYHÁZ ERDÖVÁROSA Határrésziiő! — önálló község

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents