Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

1977. JANUÄR 5., SZERDA *Mtap A bezárás árnyékában Ha bolt, legyen benne áru... Amikor legutóbb benyitot­tunk a Dabas és Vidéke ÁFÉSZ 21-es számú boltjába, a pult mögött jó néhány he­lyen áru nélkül tátongtak a fakkok, s a polcok itt is, ott is foghíjasnak tűntek. Ennyire „kifosztották” vol­na az üzletet karácsony előtt? Nem egészen. Mint Tusák Sándor üzletvezető elmondta, már két héttel karácsony előtt sok vevőjét volt kénytelen áru nélkül útjára bocsátani. Ides­tova egy esztendeje nem ka­pott csörgő- és karórát, nem tudja kiszolgálni vevőit most, a vágások idején nagyon ke­resett, 15 literesnél nagyobb bödönnel, hurkatöltővel, s az üstök is idő előtt elfogytak. Mint köztudott, Dabas hosszú község, a legközelebbi, hasonló profilú vegyes üzlet 6 kilométernyire van innét, nem mindegy tehát, hogy van-e áru az üzletben. Mert hogy egy-két, időnként or­szágszerte hiányzó termékből nincs, az érthető, de hogy nem kapni szén- és fatüzelésű kályhát, s még néhány fontos, nap mint nap keresett termé­ket. az már gondatlanságot, szervezetlenséget takar. Fölkerestük Kővári György elnököt, és Hümpfner Pál kereskedelmi főosztályvezetőt, hogy meghallgassuk vélemé­nyüket az említett, 21-es vas­műszaki boltról. A szövetkezet vezetői elis­merték, hogy ezzel az üzle­tükkel nem dicsekedhetnek, nem tartozik a legíorgalma- sabbak közé, s beszerzési po­litikája sem mindig a legsze­rencsésebb. Meglepve hallot­ták például az órával kapcso­latos panaszt, ebben az üz­letben nem is kívánnak órát tartani. (Vajon miért nem tudja ezt az üzlet vezetője?) A 21-es boltnak 17 nagyke­reskedelmi vállalat szállít árut, s bizony nagyon kell fi­gyelni a rendelések összehan­golására. Szerencsés esetben, ha ügyes a boltvezető, minden termékből van, viszonylag kevés raktáron. Dabason tu­catnyi áruból egyáltalán nem lehetett kapni, másokból vi­szont egész évre való is akadt. Pedig helyes lett volna, ha jobban kiárusítják a készletet, mert ez az üzlet bezár az első félévben, helyette ABC-t nyit­nak. Mindent egybevetve, véle­ményünk szerint addig is, amíg nyitva tartják az üzle­tet, mindenképpen gondoskod­ni kellene a jobb ellátásáról. Cz. V. Szóvá tették a megyei diákparlamenten Didergő kérdés Egy hónapja tartották Vá­cott a megyei diákparlamen­tet. A nagykátai kollégium középiskolásainak egyik küldötte saját helyzetükről panaszkodott. Ilyesformán: A magunk részéről azt sze­retnénk, hogy fűtsenek a kol­légiumi szobákban és ha mos­dani megyünk, legyen meleg víz. Ezekben a hetekben ná­lunk a hálótermekben 14 fok­ra is alászáll a hőmérséklet. Ha így folytatódik, a kemény, januári éjszakákon talán is­mét 5 fokot is ’mérhetünk, mint tavaly. Zátonyra futott tervek? A diákok igazát senki sem vitatta. Csakhogy a decemberi utolsó tanítási napon is 13 fok volt a szobákban (plusz hatfokos külső hőmérséklet mellett). Gyors intézkedés te­hát nem történt, pedig történ­hetett volna. De úgy látszik a hideg is megítélés kérdése és a kollégium 120 lakója a téli szünet alatt otthoni környe­zetben melegedett. — A fűtés már tízéves prob­lémánk — ismertette a hely­zetet Balogh Györgyné, a kollégium igazgatóhelyettese — előbb a kazánok voltak rosszak, de két évvel ezelőtt valamennyit kicserélték, sőt a hét régi kazán mellé két újat is beépítettek. Az idén vi­szont a szén volt rossz minő­ségű. de már megérkezett az új szállítmány, amely sokkal jobb, mint az előző. A tanulók panaszát úgy akartuk orvo­solni, hogy a szünet után há­rom műszakban fűttetünk. De az egyik fűtő sajnos bejelen­tette, hogy kilép, így nem sok biztatót ígérhetek. Mintha egy megoldhatatlan ördögi körben forognánk. Hol a kazán rossz, hol a szén, hol pedig fűtő nincs. Mind ez per­sze csak látszat. A kertészeti szakközépiskola és gimnázium mellé épült a kollégium^ amelynek fűtését az iskola melegvizes kazánházából kel­lene megoldani. Ez indokolta a két új kazán beszerelését. De vegyük sorjába a problé­mákat. Hideg kazánok A kilenc kazán közül kettő az iskolakezdéskor még rossz volt. Kijavították, aztán to­vábbra sem használták. An­nak ellenére sem, hogy a szén minősége nem felelt meg. Sőt a diákparlamenti felszólalás Winnetou kalapjának alakja lapos Hasznos élelmi­szer a gomba, je­lentős mennyisé­gű (4.9—5 száza­lék) fehérjét tar­talmaz, mégpedig olyan összetétel­ben, ami azonos értékű az állati eredetű fehérje­vei. Fogyasztása az egész világon, így hazánkban is növekvőben van. A kereslet kielé­gítésére valóságos gombaháború dúl a gazdaságokban. Egész sor régi faj­ta legyőződnek tekinthető, s he­lyettük egyre- másra jönnek az újak. Az újak között a favorit a D—13 csiperke gomba­fajta, amelyet a Duna Kertészeti Mezőgazdaság Tsz gombakísérleti la­boratóriumában állítottak elő, s 1973 óta ország­szerte jó ered­ménnyel termesz­tenek. Alapanya­ga Dániából szár­mazik, az impor­tált spórából vá­lasztották ki a jó termőképességű és minőségű tör­zseket. Ezt köve­tően laboratóriu­mi feltételek kö­zött tenyésztették és állították végül elő a gombacsi­rát. A nemesítők ezután arra a kér­désre kerestek vá­laszt, hogy mi­képpen lehetne biztosítani a ko­rábbi fajtáknál nagyobb termőké­pességet. A kísér­letek eredmény­nyel jártak: meg­született a D 13- as, amelynek ter­mőre fordulása gyors, alakjára pedig az jellemző, hogy rövid és hengeres a tönkje, úgynevezett- fel­bőrének színe nő­dig fehér, helyen­ként pikkelyes. Olyan jól terem. ho«v két elődjét, a PC—17-est és a PC—20-ast ki is szorította a nyil­vántartott fajták sorából, a csiper­kegombák között tehát napjainkban egyeduralkodó­nak tekinthető. Természetesen csak addig, amíg nem jön egy má­sik, ennél is hasz­nosabb fajta. A hazai válasz­tékot külföldi harmatgombák­kal egészítették ki. Ezeket az NDK-ból hozták be. Előnyük, hogy igen gazdaságosan 'termeszthetők, jó táptalaj például számukra az egy­szerű gombaszal­ma E gombát a Zöí d ségtermesz- tési Kutató Inté­zet szakemberei honosították meg. és a kiskerttulaj­donosoknak is ki­dolgoztak egy speciális, sikerrel biztató technoló­giát. Minősített új fajta a Winnetou is, amely az NDK-ból szárma­zik. Jó termés­eredményt bizto­sít, s miután ko­rábban fordul ter­mőre. mint a töb­bi fajta, bővíteni lehet vele a piaci gombaválaszté­kot. A harcias ne­vű szelíd gombá­nak különleges jellemzője, hogy kalapjának alakja lapos, színe pedig sötét-vöröses bar­na. Hamarosan vásárolható az üz­letekben. J.F. után sem gyújtottak be min­den kazánba. — Itt lakom a kollégium­ban — mondta az igazgatóhe­lyettes — tapasztalom, hogy hideg van. Kénytelenek vol­tunk a központi fűtés mellett kályhát is beállítani a lakás­ba. — A diákok hálótermében is van külön kályha? — Nincs! — Mi a megoldás? — Fűteni kell három mű­szakban és lehetőleg jól. Túlzottan is magától érte­tődőnek látszik a válasz erre a didergő kérdésre* És nyil­ván nem új felismerést takar. A helyzet mégis az volt, hogy kilenc helyett hét ka­zánnal fűtöttek este nyolcig. Pontosabban hétig, mert mi­re a délutános fűtő elmegy, a tűznek le kell égnie. Nem cso­da. hát: a szobákban hideg van, ezzel együtt jár, hogy gyakran nincs meleg víz für­désre, hiszen a bojlert is a kazánok vizének kellene me­legítenie. Puttonyos szállítás Decemberben — az igazga­tóhelyettes felvilágosítása sze­rint — jók voltak a kazánok, jobb lett a szén minősége és két fűtő dolgozott. A diákok mégis fáztak. A januárra ter­vezett három műszakos fűtés bevezetését, az egyik fűtő ki­lépése veszélyezteti. Ez sze­rencsétlen véletlennek is tűn­het, hiszen, mit lehet tenni, ha egy fűtő elmegy sofőrnek. S bizony pótlásról nehéz gon­doskodni, különösen akkor, ha a munkakörülmények nem a legjobbak. Lent jártunk a kazánház­ban. (Délután négy órakor 42 fok volt a fűtővíz hőmérsék­lete!) A pincében nem tarta­nak szenet, mert a teljes mennyiség nem férne be. így aztán a tüzelőt az udvaron tárolják, és ezért a fűtőknek puttonyban kell lehordaniuk tonnaszám a szenet. Szerény költséggel jelentősen csök­kenthetnék ennek az amúgy sem könnyű munkának a ter­heit. És a jobb körülmények közé, talán könnyebb volna új fűtőt is találni. Nem elég ismerni A diákparlamenten elhang­zott nagykátai panaszra nem elég válasz, hogy ismerjük a problémát. így, vagy úgy, de megoldást kell találniuk az iskola, a kollégium és a he­lyi tanács illetékeseinek. Még pedig sürgősen! Kr. Gy. Munkalehetőség az asszonyoknak Több mint egy éve működik a gyömrői Ruhaipari Szö­vetkezet tóalmás! részlege. A részlegben, amely 30 asszony­nak ad munkalehetőséget, egy év alatt 13 és fél ezer felöltőt, szőrmés télikabátot és bőrkabátokat készítettek. Bozsán Péter felvétele Negyvennégy évvel ezelőtt... Orvosélet falun Egyszárnyú, fehér ajtó mel­lett tábla: Orvosi rendelő, a nem éppen modern külsejű, de szép kis családi ház falán. Az ajtó mögötti helyiségben padok, ez a váró. A rendelő fehér bútorzatú, ahogy a helyhez illik. Az Íróasztalnál ülő férfi haja is fehér. Itt fe­héredéit meg, ebben a szobá­ban dr. Liembeck Ferenc, a peregi doktor. Mert peregi doktornak mondják az embe­rek még mindig, noha Pereg Kiskunlacházával olvadt ösz- sze. Kvártélyon — De amikor idekerültem 1932-ben és még azután is sokáig önálló község volt. Két esztendővel annak előt­te avatták a budapesti egye­temen,, akkor másik két esz­Betétnövekedés, kölcsön a kisárutermelőknek A takarékszövetkezetek sikeres esztendeje Pest megye takarékszövet­kezetei a SZÖVOSZ VIII. kongreszusának jegyében hatá­rozták meg a múlt évi pénz­intézeti szolgáltató feladataikat. Ennek egyik részeként a betét- állomány növelésének minden korábbi évet meghaladó üte­mét tűzték célul. Külön szere­pet kapott a megvalósításban a világtakarékossági nap al­kalmával szervezett egyhóna­pos kampány, amely egyes körzetekben valóságos mozgal­mi jelleget öltött. A takarék- szövetkezetek végül is húsz­millió forintot meghaladó be- tétnövakedést értek el a me­gyében. így a kezelésükre bí­zott összes betétállomány 800 millió forint fölé emelkedett. I A mezőgazdasági kisáruter- melés serkentésére termelési kölcsönt folyósítottak, mely ki­emelt feladata volt a kongresz- I szusi akcióprogramoknak. E | szolgáltatás 32 millió forintot ! tett ki 1975-ben Pest megyé- | ben, s tavaly mintegy 50 mil- I Hó forint termelési hitelt utal- ' tak ki a takarékszövetkezetek. Bebizonyosodott, hogy Pest megye háztáji gazdaságaiban adottak a kisárutermelés fej­lesztésének lehetőségei mind az állattenyésztésben, mind a zöldségtermesztésben. Lőtérnek, műhelynek tendőn át a János Kórházban volt fizetésnélküli gyakornok, de végül is megélhetés után kellett néznie. A nővére férje Taksonyban volt községi or­vos, attól hallotta, hogy Pere- gen nem él orvos, de 1800 ember van a faluban. Köror­vosa volt a községnek, aki Kiskunlaoházán lakott, de Áporka és Majosháza is hozzá­tartozott. Saját lovas kocsiján járt, már idős ember volt. — Amikor negyvennégy éve idejöttem — emlékezik dr. Liembeck —1 albérletbe köl­töztem egy családhoz. Szoba­konyhám volt. A konyha lett a váró, a szoba a rendelő, de abban is laktam. Kosztolni egy özvegyasszonyhoz jártam, aki többekre főzött olcsón. Beh sokszor adós maradtam a koszt-, meg kvártélypénzzel! yárakozás Két váltás fehérneművel, meg egy orvosi táskával köl­tözött Peregre. A táskában nem volt egyéb, egy stetos- kópnál, lázmérőnél, néhány injekciós tűnél, fecskendőnél. Tisztelgő látogatást tett a községi bírónál, meg a főjegy­zőnél, bejelentette, hogy orvo­si gyakorlatba kezd a faluban. Aztán kidoboltatta, hogy reg­gel 8-tól 11-iig a Szent Imre utcában rendel, fogadja a be­tegeket. Egy pengőt fizetett a doboltatásért. — Egy pengő volt akkor egy orvosi vizit díja a rende­lőben, kettő a beteg lakásán. Két pengő sok pénz volt, ké­rem. Egy mázsa rozs ára! Hát még milyen sok volt egy pengő a kezdő doktor­nak, aki egy álló hétig ült, várakozott a rendelő-hálószo­bában és senki sem nyitotta rá az ajtót. Végre megjelent az első páciens. Az első — Négyhónapos kisbabát hoztak, csalánkiütése volt. trj lőteret kap a dabasi járásban az MHSZ. A hússzor tizenkét méteres alapú fedett épületben rende­zik be majd a modellező műhelyt, az irodát, a szociális helyiségek et, a lőszerraktárat, s magát a lő- teret is. A képen a dabasi építési költségvetési üzem Gyóni Géza szocialista brigádját látjuk munka közben. Nem árulok el orvosi titkot azizal, ha megnevezem első betegemet, a kis Veronkát, aki már régen Pokomyik Sándorné azóta. Napok teltek el aztán, amíg megint új be­teg jelentkezett. Egy férfi. Ka­szával megvágta a lábát, sze­rencsére kis sérülése volt. Utána újra .eltelt néhány nap, senki sem jött. Akkor a bá­baasszony hivatott szüléshez. Komplikációt észlelt, azért. . Ott ismerkedtünk össze; a szülőágy mellett. Idős nő volt, nagyon ügyes és nagy szakér­telmű. Attól kezdve, ha szük­ségét látta, sokszor hívott se­gítségül. Eltelt az első hónap, összesen 15 pengő volt a ke­resetem. Később persze Iassan-las- san megnövekedett a jöve­delme. Csak éppen nehezen élhetett meg belőle. Több éven át, amikor a legtöbb folyt be, az sem volt 80 pen­gőnél több. — Két év múlva, tehát 1934- ben a Lacházán lakó köror­vos nyugdíjba vonult, el is költözött. Engem bíztak meg helyettesítésével, de fizetést nem kaptam. Biciklim már volt, azzal karikáztam itt Pe­regem Ctejosházára, Áporká- ra azonban forsponttal, meg­határozott alacsony díjazásért a község által fogadott előfo- gattal, szekéren utaztam. Nem neveztek ki körorvos- nak, de Pereg elöljárósága megválasztott községi orvos­nak. Havi fizetésem 150 pengő volt. Nyugdíj — Tizenegy esztendővel lép­tem túl a nyugdíjkorhatárt, 71 éves vagyok, eleget dol­goztam, január elsején há­romhavi szabadságra mentem, azután nyugdíjba. Orvosimok feleségem még nincs nyugdí­jas korban, tovább dolgozik. Én sem hágyon azonban tel­jesen abba a munkát. Ha kell szabadságuk idején helyette­síteni fogom a kollégáimat. Utódját már kinevezték. Nem albérleti szobába költö­zik, összkomfortos lakás várta és jövedelme sem bizonytalan, hiszen körzeti orvosi fizetést kap. — Hány betegem volt 44 év alatt? Nem tudom, de amióta községi orvosból körzeti orvos lettem, naponta átlag 30—40 beteget látok el. Azt viszont megmondhatom, feljegyeztem, hogy kezdettől fogva a mai napig pontosan 10 ezer 452 esetben hívtak beteghez éjsza­ka. Nagyon szép Vagyis átlag harmadnapon­ként kellett kikelnie az ágyá­ból. Most pedig elégedetten mosolyog, amikor erről beszél. Búcsúzóul még ezt mondja: — Nagyon nehéz, küzdel­mes évek voltak az elsők és szüntelen fáradsággal teltek el a későbbiek is. Mégsem bánom, hogy vidékre jöttem, nagyon' szép munka falun or­vosnak lenni. Sz. E. \ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents