Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-05 / 3. szám
1977. JANUÄR 5., SZERDA *Mtap A bezárás árnyékában Ha bolt, legyen benne áru... Amikor legutóbb benyitottunk a Dabas és Vidéke ÁFÉSZ 21-es számú boltjába, a pult mögött jó néhány helyen áru nélkül tátongtak a fakkok, s a polcok itt is, ott is foghíjasnak tűntek. Ennyire „kifosztották” volna az üzletet karácsony előtt? Nem egészen. Mint Tusák Sándor üzletvezető elmondta, már két héttel karácsony előtt sok vevőjét volt kénytelen áru nélkül útjára bocsátani. Idestova egy esztendeje nem kapott csörgő- és karórát, nem tudja kiszolgálni vevőit most, a vágások idején nagyon keresett, 15 literesnél nagyobb bödönnel, hurkatöltővel, s az üstök is idő előtt elfogytak. Mint köztudott, Dabas hosszú község, a legközelebbi, hasonló profilú vegyes üzlet 6 kilométernyire van innét, nem mindegy tehát, hogy van-e áru az üzletben. Mert hogy egy-két, időnként országszerte hiányzó termékből nincs, az érthető, de hogy nem kapni szén- és fatüzelésű kályhát, s még néhány fontos, nap mint nap keresett terméket. az már gondatlanságot, szervezetlenséget takar. Fölkerestük Kővári György elnököt, és Hümpfner Pál kereskedelmi főosztályvezetőt, hogy meghallgassuk véleményüket az említett, 21-es vasműszaki boltról. A szövetkezet vezetői elismerték, hogy ezzel az üzletükkel nem dicsekedhetnek, nem tartozik a legíorgalma- sabbak közé, s beszerzési politikája sem mindig a legszerencsésebb. Meglepve hallották például az órával kapcsolatos panaszt, ebben az üzletben nem is kívánnak órát tartani. (Vajon miért nem tudja ezt az üzlet vezetője?) A 21-es boltnak 17 nagykereskedelmi vállalat szállít árut, s bizony nagyon kell figyelni a rendelések összehangolására. Szerencsés esetben, ha ügyes a boltvezető, minden termékből van, viszonylag kevés raktáron. Dabason tucatnyi áruból egyáltalán nem lehetett kapni, másokból viszont egész évre való is akadt. Pedig helyes lett volna, ha jobban kiárusítják a készletet, mert ez az üzlet bezár az első félévben, helyette ABC-t nyitnak. Mindent egybevetve, véleményünk szerint addig is, amíg nyitva tartják az üzletet, mindenképpen gondoskodni kellene a jobb ellátásáról. Cz. V. Szóvá tették a megyei diákparlamenten Didergő kérdés Egy hónapja tartották Vácott a megyei diákparlamentet. A nagykátai kollégium középiskolásainak egyik küldötte saját helyzetükről panaszkodott. Ilyesformán: A magunk részéről azt szeretnénk, hogy fűtsenek a kollégiumi szobákban és ha mosdani megyünk, legyen meleg víz. Ezekben a hetekben nálunk a hálótermekben 14 fokra is alászáll a hőmérséklet. Ha így folytatódik, a kemény, januári éjszakákon talán ismét 5 fokot is ’mérhetünk, mint tavaly. Zátonyra futott tervek? A diákok igazát senki sem vitatta. Csakhogy a decemberi utolsó tanítási napon is 13 fok volt a szobákban (plusz hatfokos külső hőmérséklet mellett). Gyors intézkedés tehát nem történt, pedig történhetett volna. De úgy látszik a hideg is megítélés kérdése és a kollégium 120 lakója a téli szünet alatt otthoni környezetben melegedett. — A fűtés már tízéves problémánk — ismertette a helyzetet Balogh Györgyné, a kollégium igazgatóhelyettese — előbb a kazánok voltak rosszak, de két évvel ezelőtt valamennyit kicserélték, sőt a hét régi kazán mellé két újat is beépítettek. Az idén viszont a szén volt rossz minőségű. de már megérkezett az új szállítmány, amely sokkal jobb, mint az előző. A tanulók panaszát úgy akartuk orvosolni, hogy a szünet után három műszakban fűttetünk. De az egyik fűtő sajnos bejelentette, hogy kilép, így nem sok biztatót ígérhetek. Mintha egy megoldhatatlan ördögi körben forognánk. Hol a kazán rossz, hol a szén, hol pedig fűtő nincs. Mind ez persze csak látszat. A kertészeti szakközépiskola és gimnázium mellé épült a kollégium^ amelynek fűtését az iskola melegvizes kazánházából kellene megoldani. Ez indokolta a két új kazán beszerelését. De vegyük sorjába a problémákat. Hideg kazánok A kilenc kazán közül kettő az iskolakezdéskor még rossz volt. Kijavították, aztán továbbra sem használták. Annak ellenére sem, hogy a szén minősége nem felelt meg. Sőt a diákparlamenti felszólalás Winnetou kalapjának alakja lapos Hasznos élelmiszer a gomba, jelentős mennyiségű (4.9—5 százalék) fehérjét tartalmaz, mégpedig olyan összetételben, ami azonos értékű az állati eredetű fehérjevei. Fogyasztása az egész világon, így hazánkban is növekvőben van. A kereslet kielégítésére valóságos gombaháború dúl a gazdaságokban. Egész sor régi fajta legyőződnek tekinthető, s helyettük egyre- másra jönnek az újak. Az újak között a favorit a D—13 csiperke gombafajta, amelyet a Duna Kertészeti Mezőgazdaság Tsz gombakísérleti laboratóriumában állítottak elő, s 1973 óta országszerte jó eredménnyel termesztenek. Alapanyaga Dániából származik, az importált spórából választották ki a jó termőképességű és minőségű törzseket. Ezt követően laboratóriumi feltételek között tenyésztették és állították végül elő a gombacsirát. A nemesítők ezután arra a kérdésre kerestek választ, hogy miképpen lehetne biztosítani a korábbi fajtáknál nagyobb termőképességet. A kísérletek eredménynyel jártak: megszületett a D 13- as, amelynek termőre fordulása gyors, alakjára pedig az jellemző, hogy rövid és hengeres a tönkje, úgynevezett- felbőrének színe nődig fehér, helyenként pikkelyes. Olyan jól terem. ho«v két elődjét, a PC—17-est és a PC—20-ast ki is szorította a nyilvántartott fajták sorából, a csiperkegombák között tehát napjainkban egyeduralkodónak tekinthető. Természetesen csak addig, amíg nem jön egy másik, ennél is hasznosabb fajta. A hazai választékot külföldi harmatgombákkal egészítették ki. Ezeket az NDK-ból hozták be. Előnyük, hogy igen gazdaságosan 'termeszthetők, jó táptalaj például számukra az egyszerű gombaszalma E gombát a Zöí d ségtermesz- tési Kutató Intézet szakemberei honosították meg. és a kiskerttulajdonosoknak is kidolgoztak egy speciális, sikerrel biztató technológiát. Minősített új fajta a Winnetou is, amely az NDK-ból származik. Jó terméseredményt biztosít, s miután korábban fordul termőre. mint a többi fajta, bővíteni lehet vele a piaci gombaválasztékot. A harcias nevű szelíd gombának különleges jellemzője, hogy kalapjának alakja lapos, színe pedig sötét-vöröses barna. Hamarosan vásárolható az üzletekben. J.F. után sem gyújtottak be minden kazánba. — Itt lakom a kollégiumban — mondta az igazgatóhelyettes — tapasztalom, hogy hideg van. Kénytelenek voltunk a központi fűtés mellett kályhát is beállítani a lakásba. — A diákok hálótermében is van külön kályha? — Nincs! — Mi a megoldás? — Fűteni kell három műszakban és lehetőleg jól. Túlzottan is magától értetődőnek látszik a válasz erre a didergő kérdésre* És nyilván nem új felismerést takar. A helyzet mégis az volt, hogy kilenc helyett hét kazánnal fűtöttek este nyolcig. Pontosabban hétig, mert mire a délutános fűtő elmegy, a tűznek le kell égnie. Nem csoda. hát: a szobákban hideg van, ezzel együtt jár, hogy gyakran nincs meleg víz fürdésre, hiszen a bojlert is a kazánok vizének kellene melegítenie. Puttonyos szállítás Decemberben — az igazgatóhelyettes felvilágosítása szerint — jók voltak a kazánok, jobb lett a szén minősége és két fűtő dolgozott. A diákok mégis fáztak. A januárra tervezett három műszakos fűtés bevezetését, az egyik fűtő kilépése veszélyezteti. Ez szerencsétlen véletlennek is tűnhet, hiszen, mit lehet tenni, ha egy fűtő elmegy sofőrnek. S bizony pótlásról nehéz gondoskodni, különösen akkor, ha a munkakörülmények nem a legjobbak. Lent jártunk a kazánházban. (Délután négy órakor 42 fok volt a fűtővíz hőmérséklete!) A pincében nem tartanak szenet, mert a teljes mennyiség nem férne be. így aztán a tüzelőt az udvaron tárolják, és ezért a fűtőknek puttonyban kell lehordaniuk tonnaszám a szenet. Szerény költséggel jelentősen csökkenthetnék ennek az amúgy sem könnyű munkának a terheit. És a jobb körülmények közé, talán könnyebb volna új fűtőt is találni. Nem elég ismerni A diákparlamenten elhangzott nagykátai panaszra nem elég válasz, hogy ismerjük a problémát. így, vagy úgy, de megoldást kell találniuk az iskola, a kollégium és a helyi tanács illetékeseinek. Még pedig sürgősen! Kr. Gy. Munkalehetőség az asszonyoknak Több mint egy éve működik a gyömrői Ruhaipari Szövetkezet tóalmás! részlege. A részlegben, amely 30 asszonynak ad munkalehetőséget, egy év alatt 13 és fél ezer felöltőt, szőrmés télikabátot és bőrkabátokat készítettek. Bozsán Péter felvétele Negyvennégy évvel ezelőtt... Orvosélet falun Egyszárnyú, fehér ajtó mellett tábla: Orvosi rendelő, a nem éppen modern külsejű, de szép kis családi ház falán. Az ajtó mögötti helyiségben padok, ez a váró. A rendelő fehér bútorzatú, ahogy a helyhez illik. Az Íróasztalnál ülő férfi haja is fehér. Itt fehéredéit meg, ebben a szobában dr. Liembeck Ferenc, a peregi doktor. Mert peregi doktornak mondják az emberek még mindig, noha Pereg Kiskunlacházával olvadt ösz- sze. Kvártélyon — De amikor idekerültem 1932-ben és még azután is sokáig önálló község volt. Két esztendővel annak előtte avatták a budapesti egyetemen,, akkor másik két eszBetétnövekedés, kölcsön a kisárutermelőknek A takarékszövetkezetek sikeres esztendeje Pest megye takarékszövetkezetei a SZÖVOSZ VIII. kongreszusának jegyében határozták meg a múlt évi pénzintézeti szolgáltató feladataikat. Ennek egyik részeként a betét- állomány növelésének minden korábbi évet meghaladó ütemét tűzték célul. Külön szerepet kapott a megvalósításban a világtakarékossági nap alkalmával szervezett egyhónapos kampány, amely egyes körzetekben valóságos mozgalmi jelleget öltött. A takarék- szövetkezetek végül is húszmillió forintot meghaladó be- tétnövakedést értek el a megyében. így a kezelésükre bízott összes betétállomány 800 millió forint fölé emelkedett. I A mezőgazdasági kisáruter- melés serkentésére termelési kölcsönt folyósítottak, mely kiemelt feladata volt a kongresz- I szusi akcióprogramoknak. E | szolgáltatás 32 millió forintot ! tett ki 1975-ben Pest megyé- | ben, s tavaly mintegy 50 mil- I Hó forint termelési hitelt utal- ' tak ki a takarékszövetkezetek. Bebizonyosodott, hogy Pest megye háztáji gazdaságaiban adottak a kisárutermelés fejlesztésének lehetőségei mind az állattenyésztésben, mind a zöldségtermesztésben. Lőtérnek, műhelynek tendőn át a János Kórházban volt fizetésnélküli gyakornok, de végül is megélhetés után kellett néznie. A nővére férje Taksonyban volt községi orvos, attól hallotta, hogy Pere- gen nem él orvos, de 1800 ember van a faluban. Körorvosa volt a községnek, aki Kiskunlaoházán lakott, de Áporka és Majosháza is hozzátartozott. Saját lovas kocsiján járt, már idős ember volt. — Amikor negyvennégy éve idejöttem — emlékezik dr. Liembeck —1 albérletbe költöztem egy családhoz. Szobakonyhám volt. A konyha lett a váró, a szoba a rendelő, de abban is laktam. Kosztolni egy özvegyasszonyhoz jártam, aki többekre főzött olcsón. Beh sokszor adós maradtam a koszt-, meg kvártélypénzzel! yárakozás Két váltás fehérneművel, meg egy orvosi táskával költözött Peregre. A táskában nem volt egyéb, egy stetos- kópnál, lázmérőnél, néhány injekciós tűnél, fecskendőnél. Tisztelgő látogatást tett a községi bírónál, meg a főjegyzőnél, bejelentette, hogy orvosi gyakorlatba kezd a faluban. Aztán kidoboltatta, hogy reggel 8-tól 11-iig a Szent Imre utcában rendel, fogadja a betegeket. Egy pengőt fizetett a doboltatásért. — Egy pengő volt akkor egy orvosi vizit díja a rendelőben, kettő a beteg lakásán. Két pengő sok pénz volt, kérem. Egy mázsa rozs ára! Hát még milyen sok volt egy pengő a kezdő doktornak, aki egy álló hétig ült, várakozott a rendelő-hálószobában és senki sem nyitotta rá az ajtót. Végre megjelent az első páciens. Az első — Négyhónapos kisbabát hoztak, csalánkiütése volt. trj lőteret kap a dabasi járásban az MHSZ. A hússzor tizenkét méteres alapú fedett épületben rendezik be majd a modellező műhelyt, az irodát, a szociális helyiségek et, a lőszerraktárat, s magát a lő- teret is. A képen a dabasi építési költségvetési üzem Gyóni Géza szocialista brigádját látjuk munka közben. Nem árulok el orvosi titkot azizal, ha megnevezem első betegemet, a kis Veronkát, aki már régen Pokomyik Sándorné azóta. Napok teltek el aztán, amíg megint új beteg jelentkezett. Egy férfi. Kaszával megvágta a lábát, szerencsére kis sérülése volt. Utána újra .eltelt néhány nap, senki sem jött. Akkor a bábaasszony hivatott szüléshez. Komplikációt észlelt, azért. . Ott ismerkedtünk össze; a szülőágy mellett. Idős nő volt, nagyon ügyes és nagy szakértelmű. Attól kezdve, ha szükségét látta, sokszor hívott segítségül. Eltelt az első hónap, összesen 15 pengő volt a keresetem. Később persze Iassan-las- san megnövekedett a jövedelme. Csak éppen nehezen élhetett meg belőle. Több éven át, amikor a legtöbb folyt be, az sem volt 80 pengőnél több. — Két év múlva, tehát 1934- ben a Lacházán lakó körorvos nyugdíjba vonult, el is költözött. Engem bíztak meg helyettesítésével, de fizetést nem kaptam. Biciklim már volt, azzal karikáztam itt Peregem Ctejosházára, Áporká- ra azonban forsponttal, meghatározott alacsony díjazásért a község által fogadott előfo- gattal, szekéren utaztam. Nem neveztek ki körorvos- nak, de Pereg elöljárósága megválasztott községi orvosnak. Havi fizetésem 150 pengő volt. Nyugdíj — Tizenegy esztendővel léptem túl a nyugdíjkorhatárt, 71 éves vagyok, eleget dolgoztam, január elsején háromhavi szabadságra mentem, azután nyugdíjba. Orvosimok feleségem még nincs nyugdíjas korban, tovább dolgozik. Én sem hágyon azonban teljesen abba a munkát. Ha kell szabadságuk idején helyettesíteni fogom a kollégáimat. Utódját már kinevezték. Nem albérleti szobába költözik, összkomfortos lakás várta és jövedelme sem bizonytalan, hiszen körzeti orvosi fizetést kap. — Hány betegem volt 44 év alatt? Nem tudom, de amióta községi orvosból körzeti orvos lettem, naponta átlag 30—40 beteget látok el. Azt viszont megmondhatom, feljegyeztem, hogy kezdettől fogva a mai napig pontosan 10 ezer 452 esetben hívtak beteghez éjszaka. Nagyon szép Vagyis átlag harmadnaponként kellett kikelnie az ágyából. Most pedig elégedetten mosolyog, amikor erről beszél. Búcsúzóul még ezt mondja: — Nagyon nehéz, küzdelmes évek voltak az elsők és szüntelen fáradsággal teltek el a későbbiek is. Mégsem bánom, hogy vidékre jöttem, nagyon' szép munka falun orvosnak lenni. Sz. E. \ i