Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-28 / 23. szám

19Tf*7. JANUAR 28., PENTEK Csomagolt tej Törökbálintról A törökbálinti BUDATEJ Önálló Közös Vállalkozás tej­üzemében megkezdte a három új berendezés a polietilén zacs­kós tej csomagolását. A próbaüzem alatt naponta 20 ezer liter tejet tudnak feldolgozni. A nyár elejére már 50—60 ezer liter polipack tejjel tudják ellátni a budai járást. Nagy Iván felvétele' Elkészült a beruházási program További 460 lakás épül Szentendrén A szentendrei Felszabadulás lakótelepen a 80 lakásos gar­zon lakóház tavaly őszi átadá­sával befejeződött a program első szakasza — amelynek keretében 716 la­kás készült el. A garzon házban nyílt meg a lakótelep első kereskedelmi •egysége: az ABC áruház, a zöldségbolt és a Gelka-szerviz. Most jó ütemben folyik annak a gyermekintézménynek az építése, ahol 80 bölcscdés korú és száz óvodás gyermek nyer majd elhelyezést. A lakótelep építése ezzel ko­rántsem fejeződött be. Múlt Emlékeket gyűjtenek, krónikát írnak Másfél évtizedes Szigetszentmiklós honismereti mozgalma 1976. december 13. jelentős mérföldkő a szigetszentmikló- si honismereti mozgalom tör­ténetében: másfél évtizeddel azelőtt — a legelsők között Pest megyében, s elsőként a ráckevei járásban — megala­kult a szigetszentmiklósi hon­ismereti szakkör. 1966. nyarán nyitották meg a ma is meglé­vő, Kéktó utcai helytörténeti gyűjteményt, és ebben az. év­ben adta meg a Kulturális Mi­nisztérium a régóta esedékes hivatalos működési engedélyt a falumúzeum tanácsi fenn­tartásához. Tavaly ősszel az egyik helyi vállalat önzetlen társadalmi munkájával sor került a mú­zeum épületének teljes rendbe­hozatalára, is, így újévtől e megszépült, megújult közgyűj­temény fogadja majd az érdek­lődőket és a tudományos kuta­tókat. A jubileum alkalmából mindenképpen érdekes egy pillantást vetni az elmúlt más­fél évtized főbb állomásaira, eredményeire, melyek nemcsak járási és megyei, hanem szá­mos viszonylatban országos szempontból is figyelemre mél­tóak. Fáradhatatlan szervezők A honismereti szakkör — helytörténeti munkaközösség néven — 22 taggal alakult Vöő Imre autógyári technikus, Csi­ba Jolán tanárnő, Kincse Jó­zsef nyugdíjas, Balogh Zoltán jogász és Tóth Miklós fáradha­tatlan szervező munkájával. A szakköri feladatok oroszlánré­sze kezdettől fogva Vöő Imre titkár vállára nehezedett, aki mindmáig — 1972 óta szakkör­vezetőként — szíve-lelke, fá­radhatatlan motorja a sokirá­nyú honismereti munkának. Az aktivisták kezdettől fogva szép eredményeket felmutató tevé­kenységére jellemző, hogy a szakkör tulajdonképpeni megalakulása előtt, 1961 máju­sában Csiba Jolán tanárnő helytörténeti kiállítást ren­dezett a tanácsházán, és októberben Vöő Imre cso­portja a Felsőtagban 3700 éves bronzkori urnatemetőre bukkant, melynek 1961-es és 1962-es feltárása országos szenzációt jelentett. (Az előke­rült gazdag leletanyag ma is megtekinthető a budapesti mú­zeumokban.) Vöő Imre és Csi­ba Jolán csoportjának egy­másra találásával, több falusi érdeklődő bevonásával, így ala­kult aztán meg 1961. decem­ber 13-án a helytörténeti mun­kaközösség Szigetszer tmikló- son. Annakidején a szakkör alap­vető célja az volt, hogy 1964- re, a község fennállásának 700. évfordulójára kellő anyagot gyűjtsenek össze a jubileum méltó megünneplésére. Ezt messzemenően teljesítették is: nemcsak egy kiállítás anyaga gyűlt össze, hanem annyi régé­szeti, néprajzi, helytörténeti és egyéb emléket kutattak fel, melyből 1965-ben megnyithat­tak egy ideiglenes helytörténe­ti gyűjteményt, majd 1966-ban, a régi iskola három termében a falumúzeumot. is. A szigetszentmiklósiak és a tanács egyaránt szívügyük­nek tartották a honismereti mozgalom erkölcsi és anyagi támogatását, ami nélkül a nagyszerű eredményeket nem lehetett volna elérni. Tanácsi támogatással Hivatalos engedély hiányá­ban egészen mostanáig nem volt lehetőség rendszeres havi támogatásra, de 1977. januárjá­val ez a probléma is megoldó­dott. Újévtől a falumúzeum fenntartója a nagyközségi ta­nács, felettes szerve a megyei tanács művelődésügyi osztálya, szakmai hatósága pedig a Pest megyei Múzeumok Igazgatósá­ga. A helyi tanács Vöő Imre személyében — egyelőre má­sodállásban — igazgatót nevez ki a munkáskörzetté nyilvání­tott, S Szigethalommal egyesí­tett, több mint 20 ezer lakosú, nagyközség helytörténeti mú­zeuma élére, ezen kívül min­den hét szombatján, vasárnap­ján teremőrt ad, valamint meg­határozott összegű anyagi tá­mogatással járul hozzá a fenn­tartás költségeihez. (Egyéb­ként a legszűkebb értelemben vetít szakmai, tudományos ki­adások költségét a szentendrei múzeumigazgatóság fedezi.) A honismereti mozgalom rendkívül sokrétű tevékenysé­gének áttekintése nehéz fel­adat. Az első években a folya­matos gyűjtőmunka és annak feldolgozása, a rendszeres le­letmentés mellett — főleg a közelmúltban elhunyt Kincse József szakköri elnök fáradha­tatlan szorgalmából —számos kirándulást, helytörténeti sétát szerveztek. Volt olyan eszten­dő, hogy csaknem 200 érdeklő­dőt vittek el az Országház meg­tekintésére ... Másfél évtized alatt mintegy 20 kiállítást ren­deztek, továbbá Vöő Imre, Csi­ba Jolán és Kincse József tol­lából negyedszáz helytörténeti, néprajzi és nyelvjárástörténeti pályaművet nyújtottak be a megyei levéltár, a megyei mú­zeum és a Néprajzi Múzeum országos pályázataira. Értékes leletek A begyűjtött iratok és tár­gyak száma több ezerre tehető, melyeknek hosszadalmas mun­kát igénylő leltározása ezután vár a múzeum igazgatójára. Persze nemcsak kirándulnak, írnak, leletet mentenek, gyűj­tenek, előadásokat tartanak és kiállításokat szerveznek a Hon­ismereti aktivisták, hanem rendszeresen vezetik a telepü­léskrónikát, és fényképezik a nagyközség épületeit, lakóit, eseményeit. Napjainkig mint­egy 4000 szigetszentmiklósi és Csepel-szigeti témájú fény- képfelvétel készült, s emellett sok száz régi, XIX—XX. szá­zadi képet is begyűjtötték. A múzeum gyűjti a nagyköz­ségről eddig megjelent összes kéziratos, nyomtatott, sokszo­rosított, gépelt írásokat, újsá­gokat, könyveket, térképeket, rajzokat stb. is, melyeknél ta­lán csak a régészeti leletekből van több. Ma már szinte egészen bizo­nyos, hogy Szigetszentmiklós magyarsága nem 700 éve, ha­nem a honfoglalás idején tele­pült le az itteni buckákon, az árvízmentes kiemelkedéseken. Az országos és megyei múzeu­mi hálózat régészeivel — töb­bek között Kalicz Sándorral, Schreiber Rózsával és Tetta- manti Saroltával — közösen végzett szigetszentmiklósi le­letmentések legszebb tárgyai a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a szentendrei múzeumok, a ráckevei és a sárospataki mú­zeumok tárlóiban bárki által megtekinthetők, s persze a köz­ségi falumúzeum termeiben és vitrinjeiben is. Országos szen­zációt jelentett 1969-ben a régi református temető szív alakú, festett sírköveinek és koporsói­nak felfedezése — Gyuricza Mihály sírásó és Vöő Imre ta-" Iáit rájuk —, melyekből szin­tén jutott az említett múzeu­mokba, főleg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum­ba. Segítség az érdeklődőknek Bár korántsem vállalkozhat­tunk a szakköri munka teljes, részletes bemutatására, úgy véljük, a fenti vázlatos átte­kintésből is világosan kitűnik, hogy a szigetszentmiklósi akti­visták példamutató módon vég­zik a honismereti munlta min­den részfeladatát. Az említet­teken kívül a szakkör 1963-tól jelentős támogatást nyújtott a ráckevei gimnázium Ács Ká­roly Honismereti Szakkörének tevékenységéhez, valamint a járási Árpád Múzeum meg­szervezéséhez és anyagának gyarapításához, rendkívül je­lentős szakmai és tárgyi segít­séget nyújtott a mi tököli hely­történeti szakkörünknek is, melynek 1975. őszétől több száz iratot, fényképet, újságot, köny­vet, cikket, régészeti leletet és egyéb anyagot adományozott — többek között önzetlenül átadta a Szigetszentmiklós— Tököli Ipartestület teljes tökö­li iratanyagát, melyért ezúton, mondunk köszönetét. Mészáros László héten döntöttek a munkák to­vábbi menetéről. Az elfoga­dott beruházási program sze­rint az ötödik ötéves tervben a lakótelepi beruházás folytatásaként 460 lakás épül — ebből 315-be 1980-ig beköl­tözhetnek a lakók. Az építkezés ütemét jelentő­sen meggyorsítja, hogy a ko­rábban alkalmazott, úgyneve­zett alagútzsalus építési tech­nológia helyett, a győri ház­gyár paneles elemeiből készül­nek az épületek. Ezek az ele­mek jól beváltak, egyebek kö­zött ilyenekkel építették a nagy sikert aratott pozsonyi szállo­dát is. Az ablakokkal, ajtókkal együtt készülő elemeket to­ronydaruval emelik helyükre, ahol csak össze kell szerelni őket. Még a falak vakolására sincs szükség. A lakásokban a már üzeme­lő tömbfűtőmű némi bővítésé­vel távfűtést és központi me­legvízellátást is biztosítanak. Az ötszintes épületek hátsó homlokzatánál autóparkolókat alakítanak ki, a főhomlokzat előtt pedig jól «felszerelt játszótérrel ellátott zöld területet léte­sítenek. A Pest megyei Tervező Vál­lalat műtermeiben az építke­zések megkezdésével párhuza­mosan már készül a bővülő lakótelep újabb járulékos épü­leteinek beruházási programja is. Eszerint egy további nagy kereskedelmi központ, is­kola, bölcsőde, óvoda, posta és szolgáltató ház részére is biztosítanak helyet a lakótele­pen. K. Z. * Úgy mint otthon Összeurópai nemzetközi tábor — Fejlődik az ifjúsági turizmus Mintegy 5 millió fiatal uta­zott tavaly a szocialista orszá­gok ifjúsági utazási irodái ré­vén bel- és külföldön. A va­lutamentes elszámolási rend­szer — amelyet a szocialista országok* ifjúsági és diák- utazási irodái fogadtak el — élhárította a valuta okozta ne­hézségeket, létrejöhetett a szocialista országok turisztikai együtt­működésének programja 1976—80 évre. A hosszú lejáratú egyezmény első évének tapasztalatait vi­tatják meg a szocialista orszá­gok ifjúsági szövetségei turisz­tikai szerveinek vezetői és szakértői most Budapesten. A résztvevők megelégedéssel ál­lapították meg — mondotta el Horváth Sándor, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda igazgatóhelyettese —, hogy a Zakopanéi valutamentes elszá­molásra vonatkozó egyezmény célszerűnek bizonyul, elveit a gyakorlat igazolja. Most pon­tosították az egyezmény egyes előírásait, hogy még jobban megkönnyítsék a turistacseré­ket, az elszámolást. A részt­vevők megállapodtak: március 31-íg elkészítik az ifjúsági központok prog- ramkatalógusait, s ezekről tájékoztatják a ka­pitalista és a fejlődő országok ifjúsági és diák turisztikai szervezeteit is. Az elképzelések szerint évente 10 százalékkal növelik a szocialista országok közötti turistaforgalmat. Emelik a szolgáltatások színvonalát is, s nemcsak szállást, hanem mű­velődési, szórakozási, sportolá­si lehetőséget is nyújtanak a fiataloknak. Az aktív üdülést kívánják elősegíteni — hang­súlyozták a tanácskozáson — s ennek érdekében gazdagít­ják a programokat. A hagyo­mányos városnézésen, mú­zeumlátogatáson túl megis­mertetik a fiatalokat a fogadó ország fejlődésével, életével. Barátságesteket, sport-kultu­rális vetélkedőket, szakmai ki­rándulásokat, tapasztalatcseré­ket szerveznek az azonos fog­lalkozású, érdeklődésű ifjú­munkások és diákok számára. A Szovjetunióban — ahol tavaly 200 ezer magyar fiatalt láttak vendégül — a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulója jegyében szervez­nek programokat, erősítik a testvérvárosok kapcsolatát, újabb barátságvonatok indul­nák. A lengyel ifjúsági turiz­mus szervezői országúk kevés­bé ismert tájait és városait is bemutatják a külföldről érke­ző fiataloknak. A lengyel fia­talok számára a nyári szün­időben hátizsákos vándortú- rá'kat szerveznek a szocialis­ta országokba, Külföldön úgy mint itthon jelszóval. Az idei Universiadét Szófiában ren­dezik meg. Erre az eseményre az Express és a többi irodák kirándulást szerveznek. Az el­ső összeurópai nemzetközi tá­bor — amelyet augusztusban rendeznek meg a primorszkoi nemzetközi üdülőközpontban — különösen jó alkalom lesz a baráti kapcsolatok szélesít tésére, elmélyítésére. Szürkampó „Kitették a szűrét” — szok­tuk mondani, ha valakit el­küldenek valahonnan, rftint nem szívesen látott embert. De ma már csak kevesen isme­rik ennek a közmondásnak a születését, mert egyaránt hasz­náljuk, ha baráti köréből, is­merősei közül, vagy éppen a munkahelyéről küldik el az embert. Pedig a kitették a szűrét — mondás eredetileg csak az udvarlásra vonatkozott. Szent­endrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az egyik felső-ti- szavidéki parasztház ajtaja mellett látható a fából fara­gott, arasznyi kampósszög: a szűrkampó (képünkön). Ehhez kapcsolódik a közmondás ere­dete. A lányos házhoz járó legény egy napon szándékosan „ott felejtette” a szűrét. S ha a porta-gazda másnapra kiakasz­totta, akkor ez azt jelentette: a legényt nem látják szívesen. De, ha semmi sem volt a kam­pón, akkor a legény akár már a lánykérésre is gondolhatott, hiszen nem tették ki a szűrét. Kr. Gy. Díjnyertes zeneszerzők Kása György, illetve Balas­sa Sándor nyerte az idén a Magyar Rádió zenei főosztálya által megrendezett új magyar zenei seregszemle díjait. A kri­tikusok díját Kosa Györgynek ítélték, Devecseri Gábor Bika­sirató című versére írt kantá­tájáért, A közönség díját ismét Ba­lassa Sándor hódította el. Kvartett ütőhangszerekre 18. című munkájával. op. CIKKÜNK NYOMÁN A névtudomány segítségével A névtudomány a nyelvé­szet egyik ágának számított sokáig, de napjainkra mond­hatni önálló tudományággá vált, és szinte nélkülözhe­tetlen a segítsége például a történelemtudományokban. Mindezt annak kapcsán írom, hogy a napokban meg­R égi sarkigazság, . hogy a matematika csalhatatlan Ezzel természetesen én is egyetértek, bár szám­tanban annak ide­jén az iskolában egy kicsit mindig gyön­ge voltam. Véleményem sze­rint azonban a fizika már nem ennyire csalhatatlan. Ebben a tantárgyban sem voltam ugyan jobb, mint a matematiká­ban, egy közismert fizikai tantétel téves voltára azonban rá­jöttem. Pedig ez a té­tel legalább olyan ré­gi, mint maga a fizi­ka tudományának is­merete. Arról van szó, hogy a Kopoltyú utcai nagy önkiszolgáló ét­terem kirakatában nap mint nap köz­Csalódtam a fizikában szemlére kiteszik az aznap kapható meleg ételeket. Igen szép húsadagok , láthatók ott, bőségesen ada­golt körítéssel. De valahányszor bent az üzletben a vendégek­től üvegfallal elvá­lasztott pultba süly- lyesztett kondérokból kimerik részemre a kirakati minta utárí előre kiválasztott és kért ételt, ez mindig jóval kisebb az utcá­ról szemügyre vett adagnál. Éppen ezért már többször szóvá tettem az ételespul- tok mögött tevékeny­kedő felszolgálónők­nek és szakácsoknak, hogy a kirakatból vegyék ki az ételt számomra. Ezt min­dig azzal utasítják el, hogy a kirakatba tett étel már kihűlt, az tehát gyomorrontás­ra adna lehetőséget, s már csak a KÖJÁL tiltó rendelkezései miatt sem szolgálhat­nak a mintának szánt, kihűlt ételada­gokkal. De nemcsak a Ko­poltyú utcai ónki­szolgáló étteremben tapasztaltam ezt a jelenséget, hanem számos más ilyen ét­teremben is. Ebből arra a nagy jelentő­ségű tudományos fel­fedezésre jutottam, hogy az iskolában ta­nított ama fizikai törvénynek. amely szerint melegben a testek kitágulnak, hi­degben pedig össze­húzódnak, épp a fordítottja igaz. Az étel melegen mindig kisebb térfogatú, mint hidegen!... Tarthatatlan, hogy évszázadok, sőt tálán évezredek óta egy merőben hamis fizi­kai törvénnyel töm­jék meg a diákok fe­jét! Írják át sürgő­sen a fizikakönyve­ket, az illetékes tu­dományos intézetek pedig mondjanak kö­szönetét a vendég­látóiparnak, hogy a a kebelébe tartozó önkiszolgáló étter­mek jóvoltából ilyen világraszóló tudómé nyos felfedezést te­hettem. Lehet, hogy az idén a Nobel-díjat is meg­kapom? Heves Ferenc jelent Címerrejtély című írás szerzője Tápiószentmárton — és vele együtt Szentmártonká- ta — esetében a helytörténé­szekre bízza: hogyan került be a Márton név a község nevé­be? Bár nem foglalkoztam a Tá- pió menti községek történeté­vel, a válasz a névtudomány általánosítható megállapításai alapján egyszerű. Kálmán Bé­la professzor így ír A nevek világa című munkájában: „Nyugati hatásra a XII. szá­zad végétől kezdve, de külö­nösen a XIII—XIV. században divatba jött nálunk is a fal­vakat a templom védőszentjé­ről elnevezni.” Példának em­líti Tápiószentmártont is. Szentmártonkátával kapcso­latban Genthon István műem­léki nyilvántartásában olvas­hatjuk, hogy a katolikus temp­lom XVIII. század végén fes­tett főoltárképén Szent Már­ton betegeket gyógyít. A legenda szerint Márton püspök a Dunántúlon született,' azaz pontosabban a pannóniai Savariában. Igen ám, csak a római korban két Savaria is volt, a mai Szombathely és Pannonhalma (régebben Győr- szentmárton). E két hely kö­zépkorban gyökerező versen­gése a tours-i püspök szülő- nelyéért hozzájárult, hogy Márton „hazai szent” legyen. Dr. Sasvári László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents