Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

MONOMnm ^;vő, •" A P E S T 'M E <3 Y. E l/ .H >.R;t A. P - P&.j^ÍN;K I Á D Á S.Ä ; XIX. ÉVFOLYAM 22. SZÁM 1977. JANUÄR 27., CSÜTÖRTÖK Jubileumra készülve Jó hírét, rangját kiérdemelte Huszonöt éves a gimnázium A Mcm-ori József Attila Gim­názium és Közgazdasági Szak- középiskola. idén ünnepli fenn­állásának 25. évfordulóját. A járás országos hírű oktatási intézményében azonban, ter­mészetesen, ezekben a napok­ban, hetekben, hónapokban is ugyanolyan élet zajlik, mint a korábbi években. Az elsősök most már egyre inkább össze­szoknak, beilleszkednek a kö­zépiskola diáktánsadalmába, a másodikosok, harmadikosok főképp az esetleges gyengébb félévi jegyiek kijavítására tö­rekednek, a negyedikesek pe­dig a felvételire, érettségire készülődnek, érthető izgalom­mal Persze, azért akad, aki elő­készítse, tervezze, szervezze az április 2-án megrendezendő jubileumi ünnepség program­ját, amelynek fő feladata: számot adni arról, hogyan élt az iskola azokkal a le­hetőségekkel, amelyekről névadója, József Attila, a felszabadulás előtt még csak álmodott, megőrizték-e szellemét, s mi­lyen úton járva jutottak el máig? Az ünnepségre, természete­sen, sok vendéget várnak, is­mert és kevésbé ismert szemé­lyeket, az ország legkülönbö­zőbb tájairól. A program Jó­zsef Attila iskola előtti szob- ránák megkoszorúzásával kez­dődik. A szobor elől a részt­vevők átvonulnak a járási művelődési házba: ott kerül sor az ünnepi megemlékezés­re, a köszöntőkre, a József Attila plakettek átadásiára, a jubileumi tanulmányi verse­nyek győzteseinek meg jutal­mazására és az iskola énekka­rának, valamint irodalmi szín­padának műsorára. Már most gyűjtik az iskola életét pillanatképekben bemu­tató kiállítás anyagát. Készül a Krónika 77 című kiadvány is, amelyben az iskola volt diákjai, tanárok emlékeznek Ez a felvétel még a „hőskorban” készült, az akkori tantes­tület tagjainak, egy csoportját örökítette meg, a gimnázium je­lenlegi épületének annak idején még csak emelkedő falai előtt. Balról a negyedik Oláh István, aki 1954-től 19C9-ig, haláláig volt az iskola igazgatója. Itt pedig az elkészült új épület látható. Kezdetben kicsit még szokatlannak tűnt, de ma már a monoriak egyik büszke­sége. vissza az elmúlt negyedszázad érdekes eseményeire. A történelmi szakkör tagjai újra szelektálják, rendszerezik a diákok ál­tal gyűjtött néprajzi anya­got. ílendlhagyóaik lesznek a már említett jubileumi tanulmányi versenyek, hiszen nem egy­Lesz szeg és csavar? Intézkedtek, de gyors megoldás nem várható A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság vizsgálatot foly­tatott a kötőelem-ellátási helyzettel kapcsolatban. Ezek az elemek — csavar, csavar­anya, csavartartozék, szeg. szegecs — lényeges szükségle­tet elégítenek ki, bár értékük a társadalmi termelésen be­iül elég kicsi. A felmérés során megálla­pították, hogy a vizsgált öt­éves tervidőszak utolsó esz­tendejében a felhasználható igények 25 százalékkal növe­kedtek. Ezt az emelkedést a gyártó vállalatok termelése — elsősorban a szükséges fej­lesztések elmaradása, illetve a megvalósult beruházások ala­csony hatékonysága miatt — nem követte. A Lenin Kohá­szati Művekben például a kötőeiemgyártáson képződő fejlesztési alapnak csak mint­egy 15 százalékát fordították a csavargyártás fejlesztésére, a Csiavaripari Vállalatnál pe­dig a IV. ötéves tervidőszak­ban megvalósított mintegy 450 millió forintos beruházás eredménye nem jelentkezik a termelés volumenében. A ren- détkezésre álló termelőgépek és berendezések kihasznált­sága alacsony, alig haladja meg az egy műszakot. A forgalmazással kapcsolat­ban megállapították, hogy fej­lődés helyett, visszalépés kö­vetkezett be, továbbá a kötő­elemhiányok áthidalására két és félszeresére emelkedett az importbeszerzés. A gyártás és a forgalmazás szempontjából legfontosabb vállalatok a kötőelem-ellátás helyzetének javítására kije­lölték a tennivalókat. A gyár­tással kapcsolatban a Lenin Kohászati Művek komplex beruházás megkezdését terve­zi. A Csavaripari Vállalat a fejlesztés során kiforrott konstrukciójú, korszerű, nagy termelékenységű gépeket és berendezéséket kíván besze­rezni. A Salgótarjáni Kohá­szati Üzem és a Csa variipari Vállalat a meglévő gépállo­mány és azon belül elsősor­ban a korszerű, nagy értékű gépek és berendezések hasz­nos időalapjának jobb kihasz­nálását irányozta elő. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium, valamint a Belke­reskedelmi Minisztérium szükségesnek tartja, hogy a forgalmazás eddigi gyakorlata helyett hatékonyabb keres­kedelmi szervezettel, módsze­rekkel elégítsék ki a keresle­tet. Üllő, ÚJ lovász Tsz Fejlesztés a KQBFüsemfaen Kedvelt csemegévé vált az üllői Űj Tavasz Tsz-ben gyár­tott EXTRA-KORI sós rudacs­ka. A termék a közelmúltban elnyerte a kiváló minősítést. A közeljövőben új sütőgépet állítanak üzembe, s a termelést a kétszeresére emelik. egy diák, hanem az osztálykö­zösségek versenyeznek egy­mással, valamennyi tantárgy'-, bői. Az emléküninepség délután a vendégek számára az iskola megtekintésével, a diákok szá­mára sportprogrammal folyta­tódik. Később levetítik a Sta­féta című filmet, sor kerül a József Attila versmondó­verseny iskolai döntőjére, va­lamint egy társadalmi és ter­mészettudományi vetélkedőre. Ezen a délutánon tartja ünne­pi ülését a földrajz szakkör is. A József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépis­kola jubileumi ünnepségének teljes programja tehát, nyil­ván, hű tükre lesz az eltelt negyedszázad helyi eseményei­nek, eredményeinek, amelyek­kel az intézmény jó hírét, rangját kiérdemelte. (-szki) Jövőre a községekben is Eredményes, hasznos, demokratikus fórumok Összegzés az ifjúsági parlamentek járási tapasztalatairól A KISZ. monori járási bi­zottsága az 1974-ben lezajlott parlamentek főbb tapasztala­tainak, valamint a tavalyiak megrendezésével kapcsolatos központi és megyei intézkedé­sek figyelembevételével fo­gott hozzá az ifjúsági parla­mentek előkészítéséhez. A KISZ-bízóttság 1976. au­gusztus 27-d ülésén elfogadott intézkedési terve meghatá­rozta mindazokat a feladato­kat, amelyeket a gazdasági vezetőknek, illetve KISZ- szervezeteknek meg -kellett tenniük a sikeres előkészítés és lebonyolítás érdekében. (Intézkedési tervünket vala­mennyi érintett munkahelyi vezetőnek megküldtük). Az alapos előkészítő mun­ka sikerének következménye, hogy az 1974. éviekhez ké­pest, az 1976-os ifjúsági par­lamentek — tartalmi munká­jukat és a megjelentek szá­mát tekintve is — lényege­sen. jobban sikerültek. Közös gondok, problémák Szeptember első hetében négy parlament megtartására került sor. A meglehetősen korai időpont megválasztása nem volt szerencsés, mivel kevés idő maradt a megfelelő előkészítésre. Az, hogy végül is ezek a parlamentek mégis jól sikerültek, a jelenlevő fia­talok akitvitásának, a felvetett közös gondoknak, problémák­nak, a megoldásukat szolgáló ésszerű javaslatoknak volt kö­szönhető. A parlamentek zömét októ­ber első két hetében rendez­ték meg. A helyi intézkedé­si tervek végrehajtásáról, il­letve a további teendőkről szóló beszámolót mindenütt a vezetők, ritkán helyetteseik tartottóik meg. A beszámoló­kat követően, az azokban sze­replő témákról, egy-két kivé­teltől eltekintve, a KISZ-tit- károk hozzászólásaikban is­mertették a KISZ-vezetőság véleményét, s tájékoztatták a fiatalokat a KISZ IX. kong­resszusának főbb, elsősorban a helyi feladatokhoz is kap­csolódó határozatairól. Örömmel tapasztaltuk, hogy a fiatalok meglehetősen nagy számban szólaltak fel, s mondták el saját vagy szőkébb munkahelyi kollektívájuk el­gondolását az egyes gazdasá­gi problémákról, intézkedé­sekről. Pozitívum, hogy alig találkoztunk olyan hozzászó­lóval, aki egyéni dolgait, sa­ját érdekét igyekezett volna előtérbe állítaná. Kérdések, javaslatok A Monori Állami Gazdaság összevont ifjúsági parlament­jén javasolták a felszólalók, hogy a kiváló címekért szerve­zett mozgalmakat kerületi, majd a legjobbaknak, közpon­ti szinten szervezzék meg, a gazdasági vezetőik gondoskod­janak az anyagi és szakmai feltételek megteremtéséről. A Vetőmagtermeltető Vállalat Pestvidéki Központjának fia­tal dolgozói szintén, kérték, hogy az üzem különböző tele­pei között is szervezzék meg a munkaversenyt, illetve a bri- gádmozga Imát. A kezdő pedagógusok — főleg a főiskolát levelező ta­gozaton végzők — kifogásol­ták, hogy nem kapnak ked­vezményes, 50 százalékos vas­úti igazolványt, holott a kon­zultációkra és vizsgákra uta­zás nagyon sok pénzükbe ke­rül. Javasolták azt is, hogy szervezzük meg a fiatal peda­gógusok járási klubját, első­sorban a tapasztalatszerzés igényével. A szinte valamennyi terme­lőegységben megtartott ifjú­sági parlamenteken kérték a fiatalok, hogy a gazdasági ve­zetők jobban számítsanak rá­juk, adjanak sízámukra konk­rét megbízatásokat, még ha azok több munkát igényelnek is. A hozzászólók meglehető­sen nagy többsége foglalko­zott — különösen a helyi üze­mekben — a különböző szo­ciális, kulturális helyiségek hiányával, s a helyiségek ki­alakítására segítségüket is felajánlották. A hozzászólásokra, javasla­tokra adott válaszokat a fia­talok a legtöbb esetben, elfo­gadhatónak találták, egy-két kérdés kivételével, minden észrevételre a munkahelyi ve­zetők reagáltak. A két évre szóló intézkedé­si tervek ismertetésére, saj­nos, eléggé kevés helyen ke­rült sor az ifjúsági parlamen­ten. A -gazdasági vezetők az ismertetést olyan, meggondo­lásból halasztották el, hogy megvárják a parlamenten el­hangzó észrevételeket, javas­latokat is és azután készítet­ték el a végleges tervet. A felsőbb szerv küldöttér­tekezletére megválasztandó fiatalokat a KISZ- és párt-, illetőleg a szakszervezeti szervek ajánlották. Javasla­tukat a levezető elnökök is­mertették, s a résztvevők, egy kivételtől eltekintve, el is fogadták. Remény a megvalósításra A KISZ járási bizottsága Pilist jelölte Ki a községi if­júsági parlament megtartásá­ra. Meghívást kapott a Köz­ségben lakó valamennyi fia­tal, meghívást kaptak a KISZ- szervezetek képviselői. A ta­nácselnöki beszámoló, a sok- sok kérdés és hozzászólás ta­pasztalata szerint, szükséges, egyben célszerű megrendező : 1978-ban a községi ifjúság; parlamenteket is. Járásunk­ban három helyen került sor első ízben járási szintű, egy helyen pedig üzemi összevon: parlament megtartására. (Ta­nácsi, egészségügyi és. peda­gógusfiatalok, . valamint a Mo­nori ÁG összevont parlament­je). Tapasztalatunk szerin*, megrendezésük továbbra is célszerű. Járásunkban körülbelül 150 —200 munkahelyi parlament megtartására került sor. A já­rási bizottság aktívái, appa­rátusának tagjai 50—60 ifjú­sági parlamenten vettek részt, következésképp a tapasztala­tok közvetlenül is eljutottak hozzánk. Különösen jól sike­rült az ifjúsági parlament ? Vetőmia-gterm-eltető monori központjában, a Monori Vas- ioari Szövetkezetben, a mag- lódi Univerzál Tsz-ben, az ül­lői Üj Tavasz Tsz-ben a ve- csési Ferroelektrfkában és a gyömrői TöVÁL-nál. A harminc éven aluli fia­talok demokratikus fórumain a járásban mintegy ezerötszá- zan szólaltak fel. Reméljük, hogy az általuk felvetett sok­sok kérdés, hasznos javaslat meghallgatásra talál, s mind többet valósítanak meg belő­lük hamarosan. Varga Jenő, a KISZ monori járási bizottságának titkára Az igény: konyhakész tennék Emelkedik a baromfihús-fogyasztás A baromfihús-fogyasztás vi­lágranglistáján előkelő helyet tartó magyarok étvágya a jö­vőben sem csökken. A jelenle­gi 15,2 kilogrammos, egy la­kosra eső szárnyashúsfogyasz­tás a tervidőszak végére vár­hatóan 2,3 kilogrammal nő, s az igényeket egyre inkább konyhakész termékekkel kell kielégíteni. Tavaly már az egy lakosra eső baromfihúsból öt kiló ipa­rilag előállított, konyhakész áru volt. A szabad idő hasz­nosabb eltöltésére, a háziasz- szonyok úgynevezett második műszakjának megkönnyítésére azonban ennél jóval nagyobb arány lenne indokolt, amit a választék bővítésével, jobb minőségű termiék előállításával igyekszik elősegítem az orszá­gos baromfiipar. Legutóbb, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál ennek a lehetősé­gét mutatták be a szakembe­reknek. A vállalatnál ugyanis, egy holland gyártmányú auto­matizált gépsorról, évente 22 millió csirke kerül konyhaké­szen piacra. A legújabb termékük a bon­tott baromfi, amely láb és fej nélkül, belsőségi csomaggal, sütésre előkészítve jut el a fogyasztókhoz. A jövőben az Országos Baromfiipari Vállalat bővíti az ilyen minőségi áruk hazai termelését, s a kecske­métihez hasonlóan, másutt is ennek megfelelően moderni­zálják a gyártást. POSTALÁDÁNKBÓL Menetrend és pontosság A PENOMAH monori kirendeltségére havonta körülbe­lül 400 sertést szállítanak a környező községek háztáji gaz­daságaiból. A jószágok a váci és a budapesti feldolgozóüzem­be kerülnek. Ifj. Fekete József felvétele — Hány óra? — Negyed kilenc. — Milyen csípős hideg van: Kíváncsi vagyok, mikor érke­zik meg a kétórás autóbusz? Ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzottak el a gombai MAVAUT-megálló- ban, a járási úttörő-olimpia szánkóversenyére készülő gye­rekek között. Biztosan olva­sóinknak is feltűnt, hogy ezek szerint milyen „ pontosan” közlekedhetett az a járat, amire mi vártunk. Másfél órát fagyoskod tunk, mire fél kilenckor megérke­zett az autóbusz. — Végre! — sóhajtottunk fel megkönnyebbülve. Monoron, a főtéren száll­tunk le, s csapatvezetőnk azonnal megnézte, mikor ka­punk csatlakozást Gyömrőre. Fürkésző szemmel figyeltük megváltozó arckifejezését. — Izgalomra semmi ok — mondta —, az a busz ugyanis, amelyikkel még odaérhettünk volna a versenyre, tíz perccel ezelőtt hagyta el az állomást. Bal nincs, mert pár perc múlva jön a gombai járat. vKszam eenünk. Hazafelé jókat nevettünk szerencsétlenségünkön, hiszen másít úgysem tehettünk volna. Talán, ha a gombai, hétórás járat pontosan indul, közü­lünk került volna ki a szán- kóverseny győztese. Persze, ez csak minket bánt, azokat, akik a késésről tehet­nek, aligha. Azóta, ha a házunk közelé­ben levő megállóból egy autó­busz elindul, az órámra né­zek, s mosolyogva mondoga­tom: „Ez a járat tegnap tíz percet késett, ma viszont csak öt perc a késése. Hiába, fejlő­dünk ...” Varga Ágnes, a gombai 4092. sz. Dózsa György úttörőcsapat Kukkantó című lapjának szerkesztője Mit játszanak a filmszínházak? Gomba: A kör bezárul. Mo- n-or: A három testőr. Úri: Ki­lenc hónap. Vecsés: Mágnás Miska.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents