Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-27 / 22. szám
1977. JANUAR 27., CSÜTÖRTÖK Téli biológiai intenzitás A tihanyi Biológiai Kutató Intézet hidrobiológiái osztályán rendszeresen figyelemmel kísérik a téli Balaton életkörülményeit. Hogyan élnek a jég alatt a baktériumok és az ezekkel táplálkozó egyéb apró lebegő állatok? — Többek között erre is megbízható választ keresnek. A tó vize a jég alatt kristálytiszta, leülepedik. Mindez a korábbi évszakokhoz képest — a víz alacsony hőmérsékletén kívül is — eltérő körülményeket teremt az élővilágnak. A kutatók megállapításai szerint a Balaton egyik sajátossága: féli biológiai intenzitása. Ez a kedvező helyzet a baktériumokat fogyasztó állatok életét előnyösen befolyásolja. Ezek az apró állatok tavasszal már szinte terített asztalt kínálnak a halivadékoknak. Többek között ez a magyarázata annak, hogy a Balaton halállományo viszonylag megfelelően fejlődik. Többszintes otthonok, közművesítés, ABC áruház KÖZSÉGFEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK POMÁZON Felkerestük Baross Istvánt, a pomázi községi tanács elnökét, hogy tájékoztasson bennünket az idén megvalósítandó tervekről, lehetőségekről, községfejlesztési elképzelésekről. — Az 1976-os évben kialakított fejlesztési program végrehajtásában eredményeink igen jelentősek — kezdte Bo- ross István. Kiemelt feladatként kezeltük a lakosság közvetlen ellátását szolgáló intézményhálózat bővítését. Gondolok itt elsősorban az égetően fontos lakásépítési programra. Tavaly 180 lakás épült községünkben. A vízellátást biztosítja a 36 kilométer hosz- szú vízhálózat. A víz bekötése az új lakásokba jelenleg is tart. A lakosság aktivitását dicséri a társadalmi munkában elkészült több mint három kilométeres járda. nyitott szép, új klubkönyvtár is. A bölcsőde bővült, az idén tízzel több kisgyereket fogadhat. A bővítés folyamata nem tekinthető befejezettnek, hiszen Pomáz lélekszáma az elmúlt évben csaknem nyolcszázzal emelkedett. — Térjünk át az idei tervekre. Mi a legfontosabb feltétele a 1977-es fejlesztési feladatok teljesítésének? — Terveink megvalósítása érdekében a korábiaknál nagyobb gonddal ügyelünk a tervszerű előkészítésre, kivitelezői kapacitásaink megteremtésére, s a még fokozottabb takarékosságra. Még jobban szeretnénk támogatni a községben tapasztalható urbanizációs törekvéseket. Éppen ezért meggyorsítjuk a munikáscsaládok lakásépítkezéseit, a több szln- , tes lakótelepek kialakítását. Boross István elégedettségét j Remélem, gyorsabb ütemben igazolja a Beniczky utcában I folyik majd a közművesítés is. Kísért a múlt árnyéka? Üres az öregek napközi otthona Dabason j.'tein ju uieguregeuni — szók- í ták mondani. Az ember, aki I egész életén keresztül dolgo- | zott, tett valamit, gyereket nevelt, a maga területén alko- j tott, egyszer nyugdíjas lesz, öreg — esetleg beteg. Van, aki könnyebben, van, aki nehezebben veszi ezt tudomásul. Meg kell tanulniuk nyugdíjasként élni! Nemcsak vegetálni, hanem értelmesen élni. A szeudvarán az idős emberek nyugalomban, kényelemben pihenhetnének. Az otthonnak jelenleg öt lakója — azaz napközben itt tartózkodó —, tagja van; egy házaspár és három idős asszony. A tanács évente 92 ezer forinttal járul a napközi fenntartásához. Az igen jól felszerelt épület valójában kihasználatlan maradt. A két fiatal gondozónő, rencseseDDeKet csalad veszi körül. Mások magukra maradnak. A gyerekek dolgoznak, élik a saját életüket. A szülővel talán keveset törődnek. Az öregember otthon tartózkodik, egyedül, nincs, vagy csak ritkán —, aki rányitná az ajtót, megkérdezné, hogy érzi magát, mire van szüksége. Államunk gondoskodik azokról, akik idős korukra egyedül maradnak. Könnyíteni szeretne ezeknek az embereknek az életén. Csak öten A megye különböző községeiben már évek óta működik öregek napközi otthona. Daba- son például a múlt év augusztusában adtak át egy 20 személyes ilyen intézményt. A község centrumában alakítottak át egy épületet. Nagyon szép a környezet. Zárt, belső Karlik Andrásné és Glóz And- rásné mindössze öt idős emberrel foglalkozik. A többiek nem mernek idejönni. Nem engedték a gyerekek Voltak, akik boldogan, fiatalos hévvel keresték a társaságot, szerettek itt lenni, s aztán egyik napról a másikra elmaradtak. A gondozónők nem sajnálták az időt, felkeresték őket otthonukban. Mint kiderült, nem engedték a gyerekek, hogy „menhelyre” járjon az anyuka, illetve az apuka. A régi rendszerből maradt még, hogy ha meghallják az emberek az otthon szót, akkor rossz szájízzel szegényházakra, vagy esetleg „Róbert bácsi” ingyenkonyhájára gondolnak. Talán az is eszükbe jut, hogy az öregek, á kedves gondozónőre végrendelkeznek, akik lányuk helyett lányuk, többet A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat felvesz a megye területén levő munkahelyeire építőipari technikusokat, asztalos, villanyszerelő, kőműves, ács-állványozó, vasbetonkészítő, szobafestő-mázoló, csőhálózatszerelő szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat. A vállalat központjába gyakorlattal rendelkező, mérlegképes könyvelőket és épitőipari időelemzőt. A 8. osztályt elvégzett fiúk jelentkezését várjuk szakmunkástanulónak: villanyszerelő, vas- és fémszerkezeti lakatos, ács-állványozó, központifűtés-szerelő, kőműves, épületasztalos, üvegező, vasbetonkészítő, tetőfedő-szigetelő, műkőkészítő, bádogos, építőgép-szerelő, szobafestő-mázoló (tapétázó), víz. és gázvezetékszerelő szakmákra. Szállásról, illetve kollégiumi elhelyezésről szükség esetén gondoskodunk. Jelentkezés: személyesen vagy írásban a vállalat központjában. Cím: 1751 Budapest XXL, Kiss János altb. u. 19—21. (Megközelíthető: a Boráros tértől gyorsvasúttal, a 2. megálló). foglalkozik velük, mint a sajátjuk. Az óriási ellenállásnak, amit szüleik kárára tanúsítanak, feltétlen oka van. Arra nem gondolnak, hogy a közösség, a beszélgetés, a valahova tartozás milyen fontos érzés, még hetvenen túl is. Rossz egyedül Az öregek napközi otthonába járók így nyilatkoznak: — Bár télen nagyon csúszós az út, mégis eljövök, mert itt jól érzem magam. — A házi koszthoz hasonlít az ebéd. A főzéssel nincs gond, itt térítés nélkül kapunk finom ételeket. Szeretek itt lenni. — Egyedül nagyon rossz a lakásban tartózkodni. A napköziben mindenki kedves, s jó a társaság. Sokat beszélgetünk a múltról, a közös ismerősökről, azokról is, akik már nem élnek, és a világról, amiben élünk. Gondolatokat cserélünk. Tessék elhinni, mióta ezt az otthont átadták nekünk, azóta nem vagyunk társtalanok, magányosak. A gondozónők elmondták: bár kilenc órakor nyit a napközi, van úgy, hogy fél órával előbb már ott toporognak az öregek, botjaikra támaszkodva. Szórakozásnak ott a televízió, a napilapok és a folyóiratok. Mint egy családi Rádióból szólt a zene, amikor beléptem. A szoba nagyon barátságos, meleg, öten ülték körül az asztalt. Egyik idős néni kézimunkát horgolt, amit a társalgó díszítésére szán. Egyáltalán nem keltette intézet hatását a napközi. Olyan volt, mintha egy családot leptünk volna meg váratlanul. Kár, hogy ilyen kevesen keresik fel azt a helyet, ahol húszán lelhetnének öreg korukban nyugalomra, baráti közösségre. Krasznai Éva Jubilál a művcszíelcp Az idén lesz 75 éve, hogy Szolnokon a Tisza és Zagyva torkolatánál megnyitották az alföldi festészet egyik fellegvárát, a művésztelepet. A szolnoki vár helyén felépült műtermekbe 1902-ben költöztek be az első alkotók, közöttük a képzőművészeti élet olyan kiemelekdő nagyságai, mint Bihari Sándor, Fényes Adolf, Zombori Lajos és kortársai. A jubileumi készülődés idején megújult a művésztelep. Az állandóan Szolnokon élő festőművészek, szobrászok mellett a nyáron vendégként fogadnak más alkotóikat is. A jubileum alkalmából ősszel a művésztelep történetét, alkotóinak munkásságát bemutató kiállítás nyílik a szolnoki galériában, amelyre meghívják azokat a művészeket is, akik valaha Szolnokon dolgoztak, és valamilyen kapcsolat fűzte, vagy fűzi őket a nagyhírű művésztelephez. — Mik a konkrét feladatok a lakásépítkezésben? — Ez évben száztizenhét paneles lakás készül el. A jól bevált társasházak építését tovább szervezzük. Az év első felében hat-nyolc csoporttal mintegy ötven több szintes ház kivitelezését kell előkészítenünk. — Hogyan fejlesztik tovább a közműellátást? — Idén — folytatja Boross István — 3,5 kilométeres szakaszon bővítjük a vízhálózatot. Ez gyakorlatilag csaknem hatszáz lakás bekötését teszi lehetővé. A tervidőszak végéig 6,7 kilométernyi bővítést tervezünk. A község alsó részében húzódó gerinccsatorna az év végéig elkészül. A községi szennyvízcsatorna-hálózat is legalább 3,5 kilométerrel hosszabb lesz. A kereskedelmi szolgáltatások — a rendelkezésre álló meglehetősen szűk keretek következtében — korlátozottabbak lesznek. Mindenesetre megemlítjük a Vörösmarty lakótelep területén felépítendő kis ABC- áruházat, mint új bevásárlóhelyet. Vendéglőt és élelmiszerboltot avathatunk a közeljövőben a Huszár utcánál és a Tiszolczy telepen. A községfejlesztési tervben feladatként szerepel az ifjúsági ház építésének meggyorsítása. Az új iskola építését is elkezdik a második félévben. Pósa Zoltán Hűtőtáskák — külföldre A TEXELEKTRO Ipari Szövetkezet ebben az évben 69 ezer darab hűtőtáskát készít. Jelentős az export megrendelésük, az áruk 30 százalékát szállítják a környező szocialista országokba- Most román exportra ötezer darabot csomagol a Petőfi szocialista brigád. Nagy Iván felvetele Szcenográfia 77 — triennáié A Miskolci Nemzeti Színház j a televízióban megvalósult kezdeményezésére, több más díszlet- és jelmezterveket, maintézménnyel közösen, az idén keiteket, színpad- és jelmezmásodik alkalommal rendezik 1 fotókat mutatják be, amelyeket meg a szcenikai triennálét Miskolcon. A három évenként megrendezésre kerülő tárlatra a mai magyar szcenikai művészet legfrissebb törekvéseit tükröző alkotásokat küldhetnek be a résztvevők. A kiállításon azokat a három évnél nem régebbi, színházban vagy a zsűri véleménye alapján választanak ki. A májusban megrendezésre kerülő második miskolci díszlet- és jelmezterv triennáléra a tv-n kívül az ország valamennyi színházához elküldték már a meghívókat. P ici Péter dafke volt. Vagy ezt az óind kifejezést sárközi népnyelvvel helyettesítve: jusztis lelkületű mandró. Mivel az újságíró-iskolán azt oktatták, hogy egy újságíró jegyzeteljen, ne magnózzon, mert az utóbbi esetben elvész a szószátyár szövegben — tüstént ellenállhatatlan ingert érzett, hogy a vállalattól kiigényeljen egy riportermagnót. Az első írás, amelynél fel akarta használni, afféle divatos felmérés volt ezúttal arról, hogyan fogja fel társadalmunk a termelékenység égető kérdését. Igenám, de mielőtt hozzáfogott volna az anyaggyűjtéshez, váratlanul megbízást kapott egy hetilaptól, hogy készítene nekik egy riportot („tudod, olyan felmérésszerű kitekintést”) a házasság mai felfogásáról, irodalmian, nevek lehetnek kezdőbetűsek. — No, akkor két legyet ütök egy csapásra! — gondolta hősünk. — Ugyanazokat megnyilatkoztatom mindkét tárgykörről, és az egyik anyagot leadom saját lapomnak, a másikat a hetilapnak, kezdőbetűkkel. Így is tőn. Íme, a lejátszott magnófelvételek: Fikarc Viktor szakszervezeti aktíva: — A házasságról énnékem az a véleményem, hogy egy társadalmi alapkő, amire építeni lehet, mint a kősziklára, a szocializmus építése közben, mit sem engedve az ellenség mindenfelőli behatolási kísérleteinek. Jómagam jóban-rosszban hűségesen élek együtt immár 32 éve a feleségemmel, soha a legkisebb zavar sincs köztünk, még ha idegesen hozzámvág egy-egy brosúrát, akkor is csak annyit mondok: nono, pintyőkém! — A termelékenység viszont meglátásom szerint egy társadalmi alapkövetelmény, amelynek ha eleget teszünk, mintegy kősziklát alkotunk, amelyre épül a népjólét. Az ellenség • azt mondja, hogy termelj ma kevesebbet, mint tegnap, de mi erre azt mondjuk, hogy termelj ma többet, mint holnap, illetve tegnap, és ez ' így van jól, ez sikereink alapköve! Babona Béla szociológus: — A közönség nem figyel fel olyan érdekes vonatkozásokra, mint a dimenzionális szóródási index, holott ez napnál világosabb a házasság kérdésében. Hogy vegyünk egy példát, X. és Y., akik közül az egyik férfi, a másik viszont nő, sikeresnek mondható házassági kötelékben élnek, míg Z. és V.. akik közül ugyancsak egyik nőnemű, másik a férfiak sorába tartozik, nem élnek sikeresnek mondható házassági kötelékben. Meglepő, ugye? Van-e erre egyáltalán magyarázat? Van, de egyszerűen szólva, sztohasztikus! Vagyis kellő számú kérdőívet bocsájtottunk ki, amelyben variative igennel és nemmel lehetett válaszolni arra a kérdésre, hogy „Az ön házassági köteléke sikeresnek mondható-e, avagy nem?” Az erre adott válaszokat azután megszámláltuk, s egymással összehasonlítottuk. A legutóbbi korszerű, tudományos, mai álláspont szerint hazánkban az arány mintegy 53,6—64,4 lenne, ha a kérdést nem vontuk volna össze, és így tudnánk, hogy ki mire válaszolt igennel és mire nemmel. — Érdekes vizsgálatot folytattunk a kérdőívvel a termelékenység vonatkozásában. Eszerint a közönség 62,3 százaléka szerint növekedett, 25 százaléka szerint növekedni fog, 8 százaléka szerint stagnál, 56,6 százaléka szerint nincs róla tudomása. A szóródás itt abból származik, hogy többen két választ is adtak, így hát a tudomány mai álláspontja bizonyos dimenzionális szóródási indexet tételez, ami jól egyezik a Statisztikai Hivatal bizonyos megállapításaival. Botor Benő iskolaigazgató: — Az ifjúság fantáziája élénk. így mintegy játékosan kell őket beavatnunk a házasság GOMBO PÁL: Házasság, termelékenység PICI PÉTER KALANDJAJ Q témakörébe. Osztályfőnöki órán játszatunk velük papást-mamást, aztán megbeszéljük ennek erkölcsi vonatkozásait. Sajnos, otthon nem mindig ugyanezen elvek érvényesülését tapasztalják. — A gyermeki lélekbe a termelékenység eszméjét mint morális követelményt véssük be, például megszámoljuk, ki mennyi A-be- tűt ír le tíz perc alatt, a legtermékenyebbek akár 168-at is! Sajnos, üzemi látogatások során nem mindig ezt tapasztalják a serdülő lelkek. Csavaró Bernát kereskedelmi főosztályvezető: — Kétségtelenül van igazság abban az állításban, hogy itt-ott olykor a házasság hiánycikk gyanánt kerül a köztudatba, holott a feltételek megteremtésében nagy erőfeszítések történnek, így körülbelül azonos számú nő, illetve férfi kerül forgalomba. Talán mégis jobban oda kellene figyelnünk arra, hogy itt- ott a terítés nem egyenletes, közelebbről szólva hol ez, hol az az alkatrésze a házasságnak itt van, amikor ott kellene lennie, és fordítva, ott van, itt nincs. Ezen talán az ipar szabványosítással segíthetne. A magunk részéről ígérhetjük, hogy jobb szervezéssel a közönség panaszait már a folyó tervév második negyedében teljesítjük. — A termelékenység kérdése sokkal inkább vetődik fel ipari oldalról, ami nem jelenti azt, hogy a magunk eszközeivel ne segíthetnénk elő a magunk eszközeinek érvényesülését, külön: sen a választék jobb terítésével, a szokásos udvariasság továbfejlesztésével, az önkiszolgálás és a pénztáraknál fokozott sor- banállás nagyobb súlypontiságát bizonyos fokig terv szerint valóssá téve. Szobor Vilma manöken: — Oh, a szerelem, a szerelem! Oppardon, a házasság! Abban nekünk olyan nagy részünk van, hál’ istennek! Én nagyon is a pártján vagyok, főként, amikor orvosok és mérnökök szoktak elvenni. Persze, nekünk, akiknek kell adniuk magukra, mindig jól jön a tartási díj. Szerintem tehát a házasság nagyonis korszerű jelenség. — Azt a nevet, hogy Termelékenység, én már nagyon sokat hallottam, szeretném is már megismerni. ... Az anyag persze használhatatlan volt. Péter jól legorombította saját magát, majd elővette jegyzetfüzetét, és elkezdte elölről összeszedni a két írás anyagát, miközben jócskán faggatta embereit, vitatkozott velük, a lényeg felé terelte őket, és ellentmondásaival kizökkentette szabványszövegükből. Legközelebb azután előadta élményeit és leforgatta magnóját egy rádiós kollégájának, majd megkérdezte: — Mondd, ti ezt hogy csináljátok? — Egyszerűen ’— válaszolta az —, minden félórányi szövegből vágunk ki egy percnyi használhatót. Így sikerül a tárgynál maradni — nekünk. — És ha nincs egy percnyi használható szöveg sem? — Ó, ez gyakran előfordul. Ilyenkor elnevezzük az egészet vitának. Ez nagyon demokratikus, nem?
