Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

1977. JANUÁR 27., CSÜTÖRTÖK v/ííWuo • • Illést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége Szerdán Kállai Gyula elnök­letével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. Megtárgyalta a népfrontmozgalom feladatait az 1977-es esztendőben, s a teendők között kiemelten fog­lalkozott az idei népgazdasági feladatok teljesítése társadal­mi segítségének módozataival. Az elnökség jóváhagyta a Ha­zafias Népfront és a fogyasz­tási szövetkezetek együttműkö­désére vonatkozó, a Fogyasztá­si Szövetkezetek Országos Ta­nácsa elnökségével közösen ki­adandó ajánlásokat, amelyek a kapcsolatok továbbfejlesztését szolgálják. Energia és életmód Az ország energiafelhasz­nálásának egynegyed része jut a lakosságra. Ez is jelzi a tá­rna — a háztartások ésszerű energiagazdálkodása — fon­tosságát, amelyről szerdán az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület Energia és életmód címen tanácskozást rendezett a technika házá­ban. Különböző társadalmi és más szervek képviselőivel kö­zösen megvitatták, hogyan le­hetne a háztartásokban az energiafogyasztást ésszerűsí­tem. Szmkfmisem o piac igényeivel Táljaiéit a nehézségeken a Váci Kötöttárugyár Az elmúlt év töbszörösen is emlékezetes marad a Váci Kö­töttárugyár dolgozóinak és ve­zetőinek. Előtte —• a IV. öt­éves tervben — került sor a vállalat 220 millió forintos rekonstrukciójára, aminek eredményeként a telephelyek száma kettővel — a pásztóival és a jászapáti gyáregységgel — gyarapodott; ez volt az V. ötéves terv első esztendeje, és — nem utolsósorban — a fe­lettes szervek végre betöltötték a vállalat igazgatói székét. Be­fejeződött a több éves inter­regnum, ami vitathatatlanul rányomta bélyegét a vállalat gazdálkodására, egész helyze­tére. Erről az időszakról bőveb­ben is szólni kell ahhoz, hogy világossá váljék: mekkora utat tett meg tavaly a Váci Kötött­árugyár ! Sok volt a tandíj Anélkül, hogy egy percig is I vitatnánk a rekonstrukció jo­gosultságát, szólnunk kell vég­rehajtásának bizonyos részle­teiről, ( Vegyük például Pásztót. Er­re a Nógrád megyei községre ; azért esett a választás — noha itt semmiféle hagyományai nem voltak a kötöttárugyár- j tásnak —, mert úgy hírlett, i hogy bezárják a szénbányát, tehát foglalkoztatni kell a fel- ! szabaduló női munkaerőt. : Mintegy ezer dolgozóra szá­mítottak, s ezért ott helyezték üzembe a rekonstrukció során beszerzett korszerű, nagy ér- i tékű termelőberendezéseket: a \ körkötőgépeket. Erre késztette az illetékeseket az is, hogy a Nógrád megyei vezetők azzal a feltétellel járultak hozzá 5 millió forinttal a pásztói be­ruházáshoz, ha ott kelmegyár­tás és konfekcionálás is lesz. Nos, a Váci Kötöttárugyár nagy tandíjat fizetett azért a tanulságért, hogyan nem sza­bad ipart telepíteni. A bányát nem zárták be, a kalkulált 1000 helyett csupán 450 dolgo­zót sikerült felvenni, termé­szetesen csupa olyat, aki sem­miféle szakmai ismerettel, tapasztalattal nem rendelke­zett. Jászapátiban alig volt jobb a helyzet. Ott szabászat és konfekcióműhely létesült, eh­hez pedig központi kiszolgáló részlegek kellettek, azok vi­szont csak később nőttek föl a feladatokhoz. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a nagyvállalatoknak sem voltak tapasztalatai a gyáregy­ségek irányításához, elképzel­hető, mennyi bajjal küszködött, közben, mivel a rekonstrukciót hitelből fedezték, annak rész­leteit pedig törleszteni kellett, pénzügyi nehézségek keletkez­tek, hiszen a gépek nem voltak megfelelően kihasználva, a termékek a gyáregységekben a tervezettnél nagyobb ráfor­dítással készültek, s mindezek­nek a tetejébe a piacon gyö­keresen megváltoztak az igé­nyek, tehát a termékszerke­zetet is meg kellett változtat-' ni. Ehhez pótberuházásokra volt szükség, s mindez együt­tesen oda vezetett, hogy a vállalat elvesztette hitelképes­ségét. Üzem- és munkaszervezés — A pásztói gyáregységből a kihasználatlanul álló körkö­tőgépeket elhoztuk oda, ahol volt hozzájuk létszám; Vácra — idézi a múltat Tóth B. Zol­tán, a vállalat új igazgatója. — Egyben a saját problémái­val küszki dő pásztói/gyáregy­ségtől leválasztottuk a kazári és tordasi telephelyeket, s irá­nyítás, valamint ellátás szem­pontjából a törzsgyárhoz csa­toltuk őket; aztán Jászapáti­ban a szabászatot megszün­tettük, és itt, Vácott, közpon­ti szabászatot alakítottunk; in­nen látjuk el a vidéki telephe­lyek konfekcióműhelyeit. — Mint nehéz helyzetben általában, innen is sokan el­menekültek — fűzi tovább a szót Szabó Sándorné, a válla­lat pártbizottságának titkára. — Elmentek oda, ahol többet fizettek; 1975 végére erősen lecsökkent a létszámunk. Akik maradtak, azok viszont még inkább összekovácsolod tak, mintha titkos fogadalmat tettek volna, hogy segítenek kijutni a hullámvölgyből. — Én ezt a segítőkész, jó értelmű elszánt hangulatot éreztem meg, amikor tavaly júniusban — idejöttem — foly­tatta az igazgató. — Erre ala­poztam az elképzeléseimet is. A munkaszervezési intézkedé­sek hatására először a mun­kafeltételek javultak, majd a légkör lett nyugodtabb, biza­kodó. Megteremtettük a pénz­ügyi egyensúlyt, helyreállt a hitelképességünk, s ez is jó hatást tett a kedélyekre. Az év végéré elértük, hogy már nemcsak az eddigiek finomí­tására van lehetőségünk, ha­nem a továbbfejlődésre is. Eb­ben döntő szerepet játszott a pártszervezetek cselekvési programja, illetve termelést se­gítő, ellenőrző munkájuk. Közbelép a pártbizottság Ha a számok nyelvére for­dítjuk a fejlődést, ilyen ered­ményt kapunk: 1975-ben a vállalat 771 millió forint ár­bevételre tett szert, nyeresége pedig — az 1976. január 1-én életbe lépett gazdasági szabá­lyozók alapján számítva — 42 millió forint volt; több is le­hetett volna, ám 32 millió fo­rint értékű terméket csak II. osztályú áron tudtak értékesí­teni. Ékkor a városi párt-vég­rehajtóbizottság napirendre tűzte a vállalat gazdálkodását, termelési gondjait,, és külön­böző határozatokat hozott a helyzet megjavítására. Ezekre a határozatokra épült a párt­szervezetek cselekvési prog­ramja. Íme, a tavalyi számadatok: az éves tervet már december 20-ra teljesítették. Árbevételi tervük eredeti előirányza­tát — 830 millió forintot — év közben 30 millióval meg­emelték, ám ezt is túlszárnyal­va, végül 880 millió forintra teljesítették! Módosították a nyereségtervet is, az eredeti 453 millióról 64 millióra, az eredmény • pedig — előzetes számítások szerint — 86 millió lett. Több mint az idei évre tervezett nyereség! Gyártásközi minőség 3 Men őr zés A különböző munkaszerve­zési intézkedések sora persze, nem merült ki az említettek­ben. Hiszen a központi szabá­szat és kelmegyártás megte­remtésével egy időben például a tréningruhavarrást Pásztóra és Kazárra koncentrálták; a váci gyárban ily módon fel­szabadult varrónőket részint a szabászatra lehetett átirá­nyítani, részint pedig — és er­re ösztönözte a gyárat a párt­végrehajtóbizottság határozata is —, velük vetették meg a gyártásközi minőség ellenőrzés alapjait. Ebben a gyárban ugyanis, ahol az I. osztályú áruk aránya alapvetően befo­lyásolja a nyereség alakulását, miért, miért nem, csak a vég­termék minőségét ellenőrizték, mondván, hogy a szakmában , totális selejt nincs, ami nem hibátlan, azt árengedménnyel lehet értékesíteni. Nos, a párt- határozat e könnyebb ellenál­lás felé hajló, kényelmes állás- : pont alól húzta ki a talajt. — A belső átszervezés, a munkaerő átcsoportosítása nem mindig volt könnyű. Az emberek nem szívesen hagy­ják oda a megszokottat, a be­gyakorlott munkát az újért. Itt amúgy is rossz volt a han­gulat. Mit tudtak tenni? — Amit mindig, ha baj van: a kommunisták és a K1SZ- esek segítségét, példamutatását kértük!' — felelik jóformán egyszerre. — Közben mindig újabb és korszerűbb termé­kekkel igyekeztünk helyet csi­nálni a dolgozóknak. Olyanok­kal, amelyeket a tőkés piaco­kon is szívesen megvesznek. Üjfajta, bolyhozatlan kel­méből készült, változatos fa­zonú tréningruháinkat például Angliába, Hollandiába, Nyu- gat-Németországba, Jugoszlá­viába, Líbiába, Kuvaitba és a Szovjetunióba exportáljuk. Aztán igyekezünk a kárt is haszonra fordítani. — Például? Új kelmék, új oicdellek — Korábban a Győri Gra­boplast Pamutszövő és Mű­bőrgyárnak 800 tonnát készí­tettünk a műbőrök hordozó- anyagának használt kelméből éveníe; egyszercsak a gyár fe­lére csökkentette megrendelé­seit. Itt álltunk a Thomkins- gépparkkal: mit csináljunk? Megszületett az ötlet, hogy fel­sőruházati cikkeket kell a gé­j pékén gyártani; ingeket, blú- ! zokat, tunikákat. A bemintá- zás megtörtént, reméljük, az újdonságoknak a kereskede­lemben is sikerük lesz. Kikísér­leteztünk olyan új fogású, ! gyapjú-szintetikus keverésű, és több komponensű gyapjú kelméket is, amelyek pantal­lók, nadrágkosztümök, három­részes komplék gyártására al­kalmasak, s a tavaly őszi BNV-n sikert arattak. A Váci Kötöttárugyár a leg­öregebb a hazai kötszövőipar- ban. Most mégis fiatalos len­dülettel igyekszik lépést tar­tani a változó divattal, a piac igényeivel. Nyíri Éva Napirenden: 1977 feladatai A közös gazda ságok nagy próbatétele után Agrártanácskozás a Kertészeti Egyetemen Tegnap Pest megye nagy­üzemi gazdaságainak vezető szakemberei — s a tsz-elnö- kökön, az állami gazdasági igazgatókon kívül a különbö­ző mezőgazdasági intézmények, feldolgozó és felvásárló válla­latok vezetői — adtak számot a tavalyi gazdálkodásról, ve­tettek számot a tennivalókkal. Azért is jöttek össze, hogy megismerkedjenek az új köz- gazdasági szabályozókkal, a várható exportlehetőségekkel, az új s ajánlott termesztési, termelési eljárásokkal. A há­romnapos tanácskozás szín­helye a budapesti Kertészeti Egyetem. A rendezvényen megjelent Balogh László, a Pest megyei Pártbizottság tit­kára. A nyitóelőadást Lakatos Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese tartotta, átfogó kéj- pet nyújtva a hallgatóságnak, a megye mezőgazdaságának helyzetéről. Indokolatlanul eltérő termésátlag ményt, s a gazdálkodás gyen­géin — a vezetésben és a munkaszervezésben! — sok he­lyütt nem sikerült változtatni, mégis az országos átlagnál keavezőbb képet mutat me­gyénk mezőgazdasága. A nagyüzemi gazdaságok árbevétele a korábbi eszten­dőhöz képest — az előzetes jel­zések szerint — 10—12 szá­zalékkal. a bruttó jövedelem 5,5 százalékkal csökkent, ré­szint mert a termelési költség­hez járuló alap munkadíj ösz- szege 4,7 százalékkal nőtt. Számottevően apadt viszont a nyereség. A termelőszövetke­zetekben 20, az állami gaz­daságokban 5 százalékkal (a Gépíelújítás Javában tart a termelőszövetkezetek gépüzemeiben a kü­lönböző erő- és munkagépek felújítása. A túrái Galgamcnte Termelőszövetkezet gépműhelyében hatvan erőgépet újítanak fel, köztük 50 darab MTZ-t. Eddig a műhelyből 11 traktor ke­rült ki munkára készen. Koppány György felvétele A Pest megyei gazdaságok bú­zából 32,9, kukoricából 35, cu­korrépából 300, napraforgóból 18,4, burgonyából 115, lucer­nából 49, gyökérzöldségből 150 mázsát termeltek hektáron­ként, átlagosan. Az előző esz­tendőhöz képest csökkent a hüvelyesek, a lucerna, a szá­lastakarmányok és a burgo­nya termésátlaga is. Ami örvendetes: 2,7 száza­lékkal — 16 ezer 888 hektárra — nőtt a zöldségtermő terü­let, s a nyári ínség után 2 ezer 300 hektár másodvetésű zöld­ség termése javította a piaci helyzetet. Pest megyei tejrekord A terv szerint fejlődött az állattenyésztés, sőt a me­zőgazdaság nehéziparaként számontartott szarvasmarha­tenyésztésben a terveket is meghaladó előrelépésről szá­molhatunk be. A megye gaz­daságaiban 2 ezerrel — 44 ezerre — gyarapodott a te­hénállomány, a tehenészetből 9 millió literrel több tej ke­rült a fogyasztókhoz, mint egy esztendővel korábban, s az egy tehénre jutó- évi átlag 3 ezer 128 liter, a növekedés 301 liter. Az egyes gazdaságok közötti eltérés e téren is figyelemkel­tő. Az intenzív tejtermelő ál­lományt — zömében Holstein- Fríz fajtát — tartó gazdasá­gokban a tejtermelés maga­san meghaladja a 4 ezer li­tert (az élen álló Kiskunsági Állami Gazdaságban 4 ezer 750, a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben 4 ezer 512 liter), de a tej- és húshasznú magyar- tarka-állományt tartó kocséri Petőfi Tsz-ben is 4 ezer 15 li­ter — országosan a legmaga­sabb e kategóriában! —, s ki­magasló, 3 ezer 714, illetve 3 ezer 534 literes tej átlagot könyvelhetett el az 1300-as te­hénállományt birtokló vác- szentlászlói és a 850 tehenet tartó jászkarajenöi termelő- szövetkezet. A tejtermelők ta­belláján sereghajtó 10 gazda­ság átlaga mindössze 2 ezer 14 liter. A sertéstenyésztésben is je­lentés fejlődést könyvelhet­tek el megyénk gazdaságai, 10 százalékkal több hízósertést küldtek piacra, mint az előző évben. Szerény javulás tapasz­talható a juhászatban, köszön­hetően az állomány gyarapí­tására ösztönző támogatásnak. A megyei tanács elnökhe­lyettese hangsúlyozta, hogy az ötödik ötéves terv egyik leg­fontosabb feladata a növény- termesztésben és az állatte­nyésztésben mutatkozó indo­kolatlan terméseltérések ki- egyenlítése, természetesen az elmaradók fölzárkózásával. A középtávú terv feladatai kö­zött találjuk a hatékonyság javítását, a hozamok növelé­sét, a főváros körüli zöldség- és tejövezet megteremtését. A népgazdaság igényei szerint — Gazdaságaink nagyobb része adottsága, lehetősége sze­rint a társadalom, a népgaz­daság igényeihez igazodó, meg­lehetősen feszes programot tű­zött dolgozói elé, mertek na­gyobb sebességre kapcsolni. Noha tavaly a termelőszövet­kezetek és az állami gazdasá­gok célkitűzései csak részben valósultak meg, a termelési érték közelíti az 1975-ös ered­szóródás akárcsak a termésát­lagokban nagy: 18 olyan tsz akad, amelynek nyersége 50 százalékot meghaladóan csök­kent, míg 19 közös gazdaságé magasabb a korábbinál). A legfrissebb statisztikai adatok szerint egyébként tíz­eink 1 milliárd 606 millió, az állami gazdaságok 158 millió forint nyereséget könyvelhet­nek el. Veszteséggel — össze­sen 6 millió 266 ezer forint mérleghiánnyal — három tsz, részesedési, illetve fejlesztési alaphiánnyal 8 közös gazdaság zárja az évet. A nyereség felosztásáról szólva Lakatos Tibor elmond­ta, hogy a részesedési alap korábbi 73,2 százalékos ará­nya várhatóan 83,1 százalékra nő, a fejlesztési alap rovásá­ra. Nem hagyható szó nélkül azonban, hogy egyes alaphiá­nyos szövetkezetek vezetői is a kiegészítő részesedés 8—10 százalékos emelését tervezik. A fejlesztési alap ilyetén módon történő megnyesegetése a gaz­daságok fejlődését veszélyez­teti. A téma kapcsán a tanácsel­nök-helyettes megemlítette, hogy Pest megyében az egy hektárra jutó fejlesztési ősz- szeg két és félszerese az or­szágos átlagnak. Százmilliók a háztájiból Az előadó értékelte a takar­mánygazdálkodás helyzetét is: az aszályos időjárás miatt ke­vesebb szálastakarmány ter­mett, 50 ezer tonna abrakta­karmányt a megyehatáron túl­ról kellett beszerezni. Megnőtt a melléktermékek becsülete, s kívánatos, hogy ez a jövőben se kopjon meg. Áttekintést adott a továb­biakban arról is, miként tá­mogatják nagyüzemi gazdasá­gaink a kistermelőket, a ház­tájiban gazdálkodókat: 62 ter­melőszövetkezetben függetle­nített agronómus tartja kéz­ben az ellátás, a felvásárlás, s az értékesítés ügyes-bajos dol­gait, 22 gazdaságban önálló üzemág a háztáji. Egy érzék­letes számadat: ha a nagyüze­mi gazdaságok révén 300 mil­lió forint értékű terméket ér­tékesítettek a kistermelők. S még egy: a megyei ÁFÉSZ-ek kebelében 6 200 taggal mű­ködő 145 szakcsoport 100 mil­lió forint értékű árut juttatott a piacra. Előadása befejező részében az idei esztendő feladatait fog­lalta össze Lakatos Tibor. El­mondta, hogy a gazdaságok­nak csökkenő létszámmal, s az eddiginél nagyobb termő- területen kell mintegy 10 szá­zalékkal nagyobb értéket meg­termelniük. (A termőterület növekedésének egyik magya­rázata: csökken a parlag, ta­valy 5 ezer hektár — eladdig műveletlen területet vetettek be.) A tervek szerint 4,5 szá­zalékkal egész pontosan 1 112 hektárral nő majd a zöldség­terület. 327 hektárral a szőlők, és 647 hektárral a gyümölcsös kertek területe, s a hozamok­ról: 6 százalékkal emelkedik a tejátlag, s eléri a 3 ezer 310 litert tehenenként, 20 százalék­kal nő a megtermelendő zöld­ség. 6 százalékkal a gyümölcs és 7 százalékkal a szőlő meny- nyisége, a szántóföldi növé­nyek tervezett hozamnöveke­dése 9 százalékos lesz. A. Z. Mint lapunkban is hírül ad­tuk, az új év első napjaiban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen rendezték meg azt az országos tanácskozást, ame­lyen dr. Romany Pál miniszter foglalta össze a mezőgazdaság tapasztalatait. Értékelése sze­rint tavaly a terveket nem si­került valóra váltani. Az okok között első helyen a kedvezőt­len időjárást említette. A ta­vaszi fagyok, az 50 napos aszály, a nagy esőzések sok kárt okoztak, alaposan próbá­ra tették a gazdaságokat. — Az elmaradásban azon­ban sokhelyütt a hanyagság, a gyönge szakmai színvonal is kárhoztatható, amire jócskán akad példa Pest megyében is — szögezte le tárgyilagosan Lakatos Tibor, utalván az em­lített eszmecserére. S valóban: aligha van ma­gyarázat arra, hogy az azonos adottságú termelőszövetkeze­tek egyikében-másikában miért termett feleannyi, harmad­annyi a szántóföldi növények némelyikéből, mint másutt. A gazdálkodás hatékonyságának szinte érthetetlen eltéréseivel találkozhatunk megyénkben: búzából például Lóréven 51 mázsát, az abonyi *Üj Világ, a nagykátai Kossuth Tsz-ben és a tápiószőllősi közös gaz­daságban 46 mázsát, Pátyon 45 mázsát takarítottak be, míg a kerepesi Szilasmente Tsz-ben mindössze 19,7, az Örkényi Bé­ke Tsz-ben 18,6, a csemői szö­vetkezetben mindössze 11,7 mázsát. Más: kukoricából a tápiószőllősi Űj Barázda Tsz- ben 60 mázsa termett hektá­ronként, 55 mázsa az abonyi tsz-ek, s a ceglédi Lenin Tsz határában, ezzel szemben Ve- csésen 20, a veresegyházi szak- szövetkezet tábláin 11 mázsa. A legkirívóbb eltérés a két nagykőrösi termelőszövetkezet átlagában fedezhető föl: ez­úttal cukorrépáról van szó, amelyből a Mészáros János Tsz-ben hektáronként 340 má­zsát, az Arany János Tsz-ben pedig 78 mázsát takarítottak be. Áttekintve a nagyüzemi gaz­dálkodás ágazatait, az előadó szólt arról, hogy nőtt a kalá­szosok, napraforgó, a cukorré­pa és a dohánytermés átlaga, erősen visszaesett a kukoricáé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents