Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-26 / 21. szám
hi/ri W 1977. JANUÄR 2ß., SZERDA A Műcsarnok kiállításai Nolipa István Pál képei, Veszprémi Imre szobrai, A Műcsarnokban nagy érdeklődés mellett nyitotta meg Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Nolipa István Pál, festőművész gyűjteményes kiállítását. Szentendrei* emlékek Tekintélyes életművet láthatunk. A Közvágóhíd, Pesterzsébet múltjának, vonzó átalakulásának képi krónikáját, melyet a munkásmozgalom nézőpontjából világít meg sajátos festőisiéggel. Az értékrend nem egységes, de a megörökítő kedv vonzó szorgalma, az egyéni habitus különös jelleggel ruházza fel a képeket. Tett a javából a Gubacsi-híd, a Téglagyár, a Határ út vizuális fel- térképezése, mely sok kedves emberi emléket, benső intimitást mentett képzőművészetté. Festészetben megmaradt tehát a holnappá alakuló hagyományos városkép sok emléke; történeti dokumentum, nem- csali: esztétikai minőség. Az 1939-ben festett Konyharészlete, Népszavazása, Csendélete, küVvár.osi tájképei karakteresek, jó megfigyeléseket tartalmaznak, kivitelük is szabatos. Nolipa I. Pál Pesterzsébethez kapcsolódó életműve prágai, bulgáriai, párizsi, sőt szentendrei elemeket is összegyűjtött. Ez utóbbinak külön örültünk. Bensőséges monumentalitás Bereczky Loránd művészet- történész megnyitó szavai és a nemrégen elhunyt Solymár István katalógusszövege, avatotton érzékeny megállapításai segítik a nézőt Veszprémi Imre monumentális méretű szobrainak felmérésében. Hatásúit abban a bensőségben rejlik, melyet a nagy méretben ds képes megőrizni. Az emberi kéz melegségét, az egyszerű csodáik igézetét. Majdnem eszköz-; telennek látszik, annyira sűrít. Takarékosnak tűnik, pedig csak fegyelmezett, ezért minden szobrászati gesztusában a méltóság határán mozog. A csöndesen átalakított kövek Veszprémi Imre közreműködésével az eszme és a század követei: távlatúit növekszik. Három Pest megyei Aknay János festményei Örkényben Aknay János: Szentendrei tetők vűsége szürreális és kontsruk- tív elemekkel bővül. Második önálló kiállításán jó diszpozíciókkal rendelkező festőt ismertünk meg Aknay Jánosban, aki megtalálja igazi, senkihez nem hasonlítható és a holnap szépségeit építő törvényeit. Losonci Miklós Elhunyt Vásárhelyi Zoltán Vásárhelyi Zoltán karnagy, Kossuth-díjas kiváló művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott tanára, életének 77. évében, rövid szenvedés után elhunyt. Vásárhelyi Zoltánt a Magyar Zeneművészek Szövetsége, a Zeneművészeti Főiskola és a Kórusok Országos Tanácsa saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. ★ ★ ★ vét. Ezenkívül a MÁVAG Acélhang férfikara irányításával Londonban, Párizsban, Bécsben Bulgária 16 városában hangversenyezett. A Szovjetunió és Lengyelország több nagyvárosában a Honvéd Művészegyüttes férfikarával — amelynek alapító karnagya — nagy sikerrel koncertezett. Több ízben vezényelte a Rádiózenekart és az Állami Hangversenyzenekart. Halála súlyos vesztesége egész zemei életünknek. Vásárhelyi Zoltán 1921-ben szerzett hegedűtanári oklevelet, 1924-ben pedig zeneszerzői képesítést. 1938-től tíz éven át számos munkáskórust és üzemi énekkart vezetett, és mint a Munkásdalosszövetség országos karnagya működött. E szövetség kórusával — a későbbi Vásárhelyi-kórussal — számos rangos nemzetközi és hazai versenyen díjat nyert, sok országban öregbítette a magyar kórusművészet hírneHősök emlékezete Zenei életünkben a felszabadulás óta először fordul elő, hogy szovjet zeneszerző magyar kérésre komponál művet, s ennek ősbemutatója is hazánkban lesz. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkara és szimfonikus zenekara a Zeneakadémián díszelőadáson ma mutatja , be Aram Hacsaturján Hősök emlékezete című kantátáját, amelyet a 72 éves szovjet zeneszerző katonaművészeink kérésére komponált. A mű szövegkönyve Garai Gábor alkotása. A nyolctételes mű egy orosz népdal motívumaira épül. Egy elképzelt város életét, boldogságát, békéjét mutatja be, majd azt, hogy e békés életet a fasiszta pusztítás töri meg. Róka Ricsi nyomozni kezd Évekkel ezelőtt valamelyik fagyos januári napon történt: az Állami Bábszínház egyik országjáró csoportja megérkezett egy vidéki művelődési otthonba, ahol törött ablakok és dermesztő hideg fogadta a társulatot. Amikor a szervező titkár ezért a színészek nevében enyhén szólva rosszallóVisztula parti Budapesten, a Lengyel Kultúra kiállítótermében rendezett tárlaton mutatkozik be Csorba Tibor Lengyelországban élő magyar festőművész. A 33 akvarellt felsorakoztató kiállítást Pogány 0. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. A festő munkásságát Mikó Sándor, a Magyar Képzőművészek Szövetségének főtitkára ismertette. A nagyszámú közönség soraiban megjelent Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Stanislaw Zientak, a Lengyel Kultúra igazgatóhelyettese is. Az alkotások születésének % nem mindennapi körülményeiről, a magyar művész életút járói, lengyel szemmel számol be olvasóinak az alábbiakban Wladyslaw Tybura, lengyel testvérlapunk; a Varsóban megjelenő Nasza Trybuna főszerkesztő-helyettese, aki tapasztalatcsere-látogatáson tartózkodik hazánkban szerkesztőségünk vendégeként. A megnyitón (balról jobbra): Csorba Tibor festőművész, Stanislaw Zientak, a Lengyel Kultúra igazgatóhelyettese és Pogány O^Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója. községben A Szentendrén alkotó Aknay János, festményei Örkényben láthatók január 31-ig, a művelődési házban, innen Táborfalvira utaznak, ahol február 1 10-ig szemlélhetik meg az érdeklődők, végül Hernád lakossága ismerkedhet meg a Vajda Lajos Stúdió kitűnő tagjának alkotásaival február 21-ig. Vándorkiállítás ez a javából. Pest megye déli részére viszi el a művészet új törekvéseinek igényes üzenetét. Megállásra késztet e bemutató. Aknay János annál az időfázisnál és térbeli pontnál veszi át a stafétabotot elődeitől, ahol ők ^ abbahagyták a közös festői munkát. Aknay nem Szentendre látképével törődik, hanem szerkezetével. Ez a szerkezet azonban nemcsak a kisváros halmazát emeli ki síkká n^mesült tércsúsztatásokkal, hanem a lelkűiét és a magatartás emberi arányait is. E Valóságszemlélet természeteli I\ egy ven éve, 1936-ban a fiatal rajztanár j felszállt a budapesti pályaudvaron a varsói vonatra. Csorba Tibor utazásának az volt a célja, hogy a lengyel iskolákban a rajztanítás módszereivel ismerkedjen. Még ma is emlékszik, milyen kimondhatatlannak tűnt számára az első lengyel állomás: Zebrzydowice. Akkor még elképzelhetetlennek tűnt számára, hogy valaha irodalmi műveket, tudományos értekezéseket fog írni lengyelül. Szakmai érdeklődésből, tapasztalatcserére utazott Lengyelországba, s azután megszerette a Visztula partjait. Csorba Tibor a hitleri fasiszták támadásának első napjaiban utazott vissza Budapestre. Az ideig, hivatása gyakorlása mellett, lengyel nyelv- és irodalmi tanulmányokat folytatott a varsói egyetemen, de a háború megszakította stúdiumait. Hazaérkezése után megírta Szólnak a szirénák című regényét. A könyv tökéletes képet ad a megszállás első napjairól, Varsó elkeseredett védelméről, hiszen az író maga látta és átélte a történeteket. A könyv mégsem jutott el a magyar olvasókhoz, mert a magyar kormány megtiltotta kiadását. A hitleristák kegyetlenségeinek dokumentumát akkor csak a szerző baráti köre ismerte meg. A háború' után jg hű maradt Lengyelországhoz, gyakran utazott oda és népszerűsítője lett a lengyel kultúrának Magyarországon. Csorba Tibor: Varsói látkép Csorba 1955-ben végleg Varsóba költözött, tovább folytatva 'festői, írói, tudományos-pedagógiai munkásságát. Negyven év alatt nagyon sokat tett azért, hogy a magyar és lengyel nép között még erősebb baráti és kulturális kapcsolat alakuljon ki. Mint elmondta, már volt elődje is ebben a munkában. Négyszázhatvan évvel ezelőtt egy kis faluból, Szepsiböl vándorolt Lengyel- országba egy tanár Csombor Márton. Utazásának végcélja Gdanszk volt, az ottani színvonaláról és liberalizmusáról híres akadémián akart tanulmányokat folytatni. Elgondolkodtató — mondja Cseres Tibor —, hogy ez a fiatal tanár nem Francia vagy Olaszország valamelyik híres egyetemét választotta, hanem éppen Lengyelországot. Valami megmagyarázhatatlan érdeklődés vonzotta őt is a lengyelekhez. Utazása nagyon értékes gyümölcsöt termett. írásai, ahogy ma nevezzük riportjai, bemutatják a XVII. század eleji Lengyelországot. Csombor gyalog vándorolt a Visztula mentén. Sandomierzben faúsztatókhoz csatlakozott, és velük folytatta útját, miközben minden élményét és megfigyelését leírta. Ezek az írások tanúsítják, milyen megfigyelője volt Csombor a lengyelek életének, mennyire megismerte szokásaikat. Nagyon sok találó megjegyzést fűz élményeihez, s írásai gyakran szolgálnak a történelem dokumentumaiként is. Erre példa a Varsó alatt eltemetett város, Warki leégésének — a történészek által sokat vitatott — pontos dátuma. Csombor lejegyezte naplójában, hogy a tűzvész 1616 június elején volt, s hogy még látta a füstölgő romokat és hallotta az emberek jajgatását. A magyar utazó írása eldöntötte a vitát. Csorba Tibor áttanulmányozta honfitársa útinaplóját, és elhatározta, hogy végigjárja ugyanezt az utat. Élményeit azonban nem tollal, hanem ecsettel örökíti meg. így készült el azoknak a gyönyörű akvarelleknek a sora, amelyek minden helységet megörökítenek a Visztula partján. Mindazokat, amelyeket Csombor írásaiban megemlít. Munkája közben Csorba Tibor, nemcsak Lengyelország tájait örökíti meg, hanem megismerkedett a ma élő emberek életével is. Alkotásai népszerűek Lengyelországban, kiállításait mindig lengyel rajongóinak sokasága tekinti meg. Ötven előadás évente r * Az Állami Bábszínház Pest megyében sát fejezte ki, az igazgató a világ leiártatlanabb hangján így védekezett: — Nem fűtöttünk be, mert azt hittük, a bábok nem fáznak 1 Anekdotává szelídült Ez a történet az elmúlt esztendők során szerencsére anekdotává szelídült, ilyen eset napjainkban ugyanis nagyon ritkán, elvétve fordul elő. Nemcsak azért, mert mindenütt tudják, hogy az élettelen bábokat emberek mozgatják, hanem azért is, mert a művelődési házak műszaki körülményei jelentősen javultak. S ez vonatkozik Pest megyére is. Erről beszélgettünk az Állami Bábszínházban Czinege Istvánná igazgatóhelyettessel, Hunya Sán- dorné tájtitkárral és Bálint Gábor szervezővel. — A színház előadásaihoz hol biztosítják a legjobb körülményeket ? — Hosszú lenne, ha végigsorolnánk, mégis említsük meg Ceglédet. Ceglédbercelt, Dunaharasztit, Monort, Gyomrot, Kiskunlacházát, Nagymarost, Nagykátát és Érdet. Évekig nem jártunk például Szentendrére, mivel nem tudták a számunkra megfelelő feltételeket biztosítani. Mióta azonban felépült a megyei művelődési központ, rendszeresen tartunk előadásokat ebben a történelmi levegőjű városban, sőt szervesen beépültünk a Szentendrei Nyár eseménysorozatának programjába is. Az adottságok azonban figyelembe vesszük, hogy tizenkilenc megyénk van, s minden megyében ötvenszer játszunk, ez egy színházi évadban 950 előadást jelent, ami viszont igen tekintélyes teljesítmény. Négy vidéket járó csoportunk egymást váltva huszonhat színésszel utazik télen-nyáron. Természetesen nem jutnak el mindenhová, hiszen ennek az egyetlen bábszínháznak olyan országos igénvt kell kielégítenie, mely a népesedéspolitikánk eredményeként állandóan nagyobb lesz. Ezént az a célunk, hogy egy-egy előadást minél több gyerek lásson. Ebben az igyekezetünkben nagy segítségünkre vannak pedagógusok, az úttörővezetők és az úttörő- házak. — Milyen darabokkal járják az országot? — A repertoárunk igen gazdag és változatos. Igyekszünk mindéit korosztály igényét és érdeklődését kielégíteni. Felgyújtott képzelet Társulataink jelenleg a Fanyű vő és barátai, az Ezüstfurulya, a Kacsalaki rejtély, a Rosszcsont Peti kalandjai és a Három kismalac című bábjátékot mutatják be az ország különböző pontjain. Kis közönségünk számára rajzpályázatot hirdetünk minden előadás előtt, hogy a látottakat örökítsék meg színes ceruzával vagy vízfestékkel, s a beküldött legjobbakat jutalmazzuk. Ezek a rajzok bizonyítják — naponta tízesével hozza a posta —, hogy a bábszínház mennyire felgyújtja a A kiskunlacházi Szinte Károly Fanyűvö című rajza nem mindenhol ilyen szerencsések. Bár jól felszerelt, szép művelődési háza van He mádnak, Dánynak, Domonynak és Gombának, de kicsik és alacsonyak, színpadjaikon nem fér el a három méter magas, hat méter széles és négy méter mély paravánunk. Ezért ezekben a községekben nem is tudunk a másfél órás. nasv előadásainkkal jelentkezni, csak a szerényebb feltételeket igénylő, kisebb brigádműsorainkkal ... Minél több gyerekkel — Hány előadást kap egy évben Pest megye? — Ötvenet. Ez így első hallásra valóban nem sok, de ha gyermekek fantáziáját és képzeletvilágát ... — Mit mutatnak be legközelebb Pest megyében? — A Kacsalaki rejtély című bábkrimit játsszuk január 31-én Kiskunlacházán és február elsején két előadásban Vácott. A darab hallatlanul izgalmas és érdekfeszítő. Úgy kezdődik, hogy különös dolgok történnek játékkártyavárosban. A doboló mackónak ellopják a dobját s eltűnik két tábla Tibi csokoládé is. De nem mondjuk el a további bonyodalmakat, mert * akkor nem lesz meglepetés, hogy miként alakul az ügyben folytatott nyomozás, melyet Róka Ricsi vezet sze’néivasen ... Ágh Tihamér
