Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

1977. JANUÁR 26., SZERDA "K^ßflav 3 Májusban tartja idei közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia Együttműködési megállapodás a 777 elnökségével Tervek és lehetőségek (16.) Követelmény a hatékony 1 munkaerő-gazdálkodás A Magyar Tudományos. Akadémia elnökségének 1 tevé­kenységéről, idei elképzelései­ről, az Akadémiai Kiadó 1977. évi terveiről, valamint a Ma­gyar tudomány című. folyóirat új feladatairól tartottak sajtó- tájékoztatót kedden az MTA tudósklub j ában. Tamássy István akadémikus egyebek között elmondta, hogy j az Akadémia elnökségének i idei terveiben szerepel az al­kalmazott matematika és a magkutatások eredményeit tárgyaló helyzetelemzések el­készítése. Az elnökség nem­csak az egyes tudományágak helyzetét kívánja megvitatni az idén, hanem 1978 végéig értékelik va­lamennyi tudományos osz­tály fejlődését, tevékeny­ségét. Az Akadémia testületé az idén is fontos tudománypoliti­kai és tudományszervezési kérdéseket tárgyal meg. Érté­keli az MTA 1970. évi szerve­zeti reformja végrehajtásának tapasztalatait és kidolgozza az ezzel összefüggő, soron levő feladatokat. Elemzik, hogy mi­ként valósították meg az Aka­démia közművelődéssel kap­csolatos elképzeléseit. A közel­jövőben az MTA elnöksége együttműködési megállapodást köt a TIT elnökségével a közművelődési kutatási eredmények gyorsabb, szervezettebb megismerte­tése, népszerűsítése érde­kében­A Tudományos Akadémia ez ban a mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést adomá­nyozta 11 olyan személynek, akik már hosszabb idő óta és 1976-ban is az állattenyésztés fejlesztésében kiemelkedő munkát végeztek a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óta a nagyüzemek eigyre növekvő mértékben kielégítik a nép­gazdaság igényeit itthon meg­termelhető élelmiszerekből. Állandóan fejlődő nagyüzeme­ink mellett azonban a mező- gazdasági termékek előállítá­sában jelenleg is és még hossz- szú ideig fontos szerep jut a háztáji és kisegítő gazdaságok­nak, Jelentős mennyiségű ter­melőeszköz, épület van birto­kukban, másrészt rendelkezé­sükre áll bizonyos szabad idő — egyiknek több, másiknak kevesebb — a munkához. A mezőgazdaság kiváló dol­gozója kitüntetésben részesített 11 személy példamutató, erköl­csi elismerésre is érdemes munkát végzett háztáji és ki­segítő gazdaságában, a megle­vő termelési lehetőségek ki­használásában. Az általuk ter­melt élelmiszerekkel erejük­höz mérten hozzájárultak az ország ellátásának javításá­hoz. Aki valaha is dolgozott a mezőgazdaságban, nevelt álla­tokat, az tudja igazán értékel­BudakaLászon új nyolctan­termes iskola épül. A kivite­lező: a tanács Építő- és Be­ruházási Költségvetési Üzeme. A kilencmillió forint értékű modern iskola építésének megkezdése előtt — amelyet a gyerekek két év múlva vehet­nek birtokukba — átadják a régi épülethez csatlakozó négy plüsz egy tantermes blokkot. Négy lakást hoznak tető alá az idén a Szegfű utcában, s a Mályva utcában átadják a már félig kész négy másfél szobás lakást. Az egyre gyara- padó nagyközségben az üzem az idén postaközpontot is épít. A költségvetési üzem meg­bízói között van többek kö­zött a pomázi tanács is. Az hívják össze. Az MTA ez évi közgyűlése három napig tart. Az Akadémiai Kiadó ez évi terveiről Bernát György igaz­gató tájékoztatta az újságíró­kat. Az idén 700 kiadvánnyal jelentkezik a kiadó. Rendsze­resen közreadják a# kiemelt kutatások legfrissebb eredmé­nyeit, megjelentetnek átfogó, összegező tudományos mun­kákat. folytatják a társadalmi- történelmi hagyományokat fel­dolgozó sorozatok, kiadványok közzétételét, s jó néhány, a tudomány népszerűsíté­sét. a közművelődés fej­lesztését szolgáló mű is szerepel a kiadó tervei­ben. Köpeczi Béla akadémikus a Magyar tudomány című fo­lyóirat új szerkesztési elveiről, tartalmi változásairól beszélt. Kedden a Vasas Székházban befejeződött a kétnapos élel­miszeripari tanácskozás, ame­lyet a MÉM rehdezett: élel­miszeripari üzemi vezetők, szakemberek vitatták meg az idei feladatokat. A tanácskozás második nap­ján dr .Kovács Sándor mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes arról szólt, hogy az üzemek csakis akkor ni az elismerésben részesültek által végzett munka értékét és mennyiségét. A kitüntetettek közül hárman Pest megyeiek. O. Juhász Kálmán, az alsó- némedi Közös Üt Sza'kszövet­kezet tagja 1961 óta. Az 1976. évi termelési versenybe 3 te­hénnel nevezett be. Háromne­gyed év alatt mintegy 8 ezer 500 liter tejet értékesített. Ak­tív tagja az alsónémedi tejter­melők klubjának. Deli Miklósné ugyancsak az alsónémedi Közös Üt Szakszö­vetkezet tagja, háztáji gazda­ságában 4 tehenet, tart és évről évre újburgonyát és zöldséget is termeszt. Terményeit a szakszövetkezeten keresztül ér­tékesíti. Miskolczi István, a tápió- györgyei Zöldmező Tsz tagja. Amellett, hogy a tsz-ben köte­lező. munkanapokat mindig maradéktalanul ledolgozta, háztáji gazdaságban 3 tehenet tart, üszőt nevel. 1976 első há­romnegyed évében több mint 17 ezer liter tejet értékesített. A kitüntetettek mindegyiké­ről elmondható, hogy példa­mutató, a közösségi ügyek iránt érdeklődő, szorgalmas emberek. Eredményeik igazol­ják, fáradozásuk nem volt hiá­bavaló, mert anyagilag is meg­találták számításukat és a munkájukért még külön erköl­csi elismerésben is részesültek. Példájuk követésre méltó. Molnár István MÉM főosztályvezető ifjúsági ház, valamint az if­júságvédő intézet az ő felké­résükre készül. A színházte­remmel, szakköri helyiségek­kel, klubokkal tervezett mo­dem kultúrközpontot 1979-ben adják át. Pomáz minden igényt kielégítő nyolc plusz négy tantermes iskolát is kap. Az idei feladat, a tervek elő­készítése lesz. Ugyancsak a ter­vezés időszakában van a cso- bánkai nagy családok részére épülő hat lakás. Befejezésre vár: tíz lakás Visegrádon, valamint a szent­endrei szolgáltatóház. Az új kombinátban két fodrászüziet, pedikürszalon, rádió- televí­ziószerviz és látszerészüzlet kap helyet Új befonelemgyártó gépsorok A szentendrei vasbeton­elem gyárban az év második felében helyezik üzembe a családi házakhoz és egyéb iakásokhoz szükséges „e” ge­rendát készítő korszerű gép­sort, amely évente 300 ezer méter, azaz 1500 lakás építé­séhez elegendő gerendát szál­lít az építőknek. Az autópá­lya-építési program megvaló­sítását, a budapesti és mis­kolci bekötő szakaszok híd­jainak, felüljáróinak építését segíti, hogy a budapesti elem­gyár csepeli telepén három gépsort helyeznek üzembe, a 70, a 90 és a 110 centiméter gerincmagasságú hídgerendák gyártására. A legnagyobbal 32 méteres távolságot hidal­nak át, a termékválaszték te­hát az autópályák valameny- nyi felüljárójának, hídjának építését megkönnyíti. A há­romféle típusból együttvéve évente 42 kilométer hosszú hídgerendát gyártanak tudják teljesíteni az elmúlt évinél 6 százalékkal nagyobb termelési előirányzatukat, ha elegendő nyersanyagot kapnak a mezőgazdasági termelőktől. A tervek szerint a mezőgazda­ság fedezi a szükségleteket, hiszen az ipari üzemeknél nagyobb arányban, 8 százalék­kal fokozzák a termékkibocsá­tást- A növekedés azonban nem arányos, a növényter­mesztők az előirányzat szerint nagyobb mértékben fokozzák a termelést, mint az állatte­nyésztők, s ehhez az ipari fel­dolgozóknak alkalmazkodniuk kell. Az élelmiszeripar az idén 30 százalékkal több beruhá­zási eszközzel rendelkezik, mint tavaly. A szelektív ipar- fejlesztés politikája idén segíti ezt az ágazatot, és kiemelten támogatja a la­kossági ellátás szempont­jából fontos beruházási programokat. Az állami támogatásra szük­ség van, miután a bővített új­ratermelés, valamint a korábbi években mutatkozó lemaradás csakis így valósítható meg, il­letve mérsékelhető. Az is két­ségtelen, hogy az üzemek ön­finanszírozási lehetősége is nagyobb lesz idén az elmúlt évinél. Olyan beruházások is vállalati hatáskörben valósul­nak meg — például ezervago- nos tároló, növényolajipari üzem, stb. —, amelyek néhány évvel ezelőtt egyértelműen ál­lami nagyberuházásnak számí­tottak, és mint ilyenek, ki­emelt támogatás élveznek­A tanácskozáson 22 hozzászó­lás foglalkozott az élelmiszer- ipari termelés helyzetével. A televízió műsorában és a Pest megyei Hírlap vitaindí­tó cikkében — valamint a sorozat eddigi írásaiban is — szinte állandóan visszatérő megállapítás a kapun kívüli munkaerőhiány, rejtett tarta­lék a kapun belüli munka- nélküliség, a munkaerő el­vándorlása a magasabb ter­melékenységgel dolgozó nagy­üzemekből, az alacsony ter­melékenységű, de nagyobb személyi jövedelmet biztosító kisüzemekbe. De ugyanígy a nagy értékű, nagy teljesítmé­nyű berendezések munkaerő- hiány miatti rossz kihasznált­sága, s emellett — többek között — a hiányzó élőmun­ka pótlására, a további tech­nikai fejlesztés feszítő szük­ségessége, a kialakult, vitat­ható szakmai, foglalkoztatási i és kereseti arányok stb. Központi intézkedés — vállalati feladat A munkaerőforrások és a munkaerő-szükséglet opti­mális összhangját a munka­erő-gazdálkodásnak kell meg­teremtenie. Ez utóbbi pedig sokoldalú, számos tényezőt egyidejűleg figyelembe vevő, nagy előrelátást, következe­tes intézkedéseket igénylő, bonyolult tevékenység. A fel­adatok egy részé meghaladja a vállalatok hatáskörét, lehe­tőségét, ágazati vagy éppen népgazdasági szintű, tehát központi intézkedéseket kí­ván. A központi irányítás, az intézkedések sikere azonban nem képzelhető el a gazdál­kodó szervek, a vállalatok támogatása nélkül. A ma érvényes gazdálkodá­si szabályozós, a belőle kö­vetkező gyakorlat, nem min­den esetben teszi lehetővé a munkaerő hatékony felhasz­nálását. Módot ad arra, hogy a kevésbé termelékeny mun­ka jobb jövedelmezőséget nyújtson. Gondolok itt pél­dául a Dabasi Nyomda igaz­gatója által említett termelő­szövetkezeti nyomdára, amely csak szabadáras termékek előállításával foglalkozik, de számos más példát is említ­hetnék. Nyolcszázzal kevesebben Az országos munkaerőgon­dok a Csepel Autógyárat fo­kozott mértékben érintették: a vállalat törzstelepe Buda­pest vonzáskörzetében, az agglomerációs övezetben, két jelentős gyára Budapesten, tehát a munkaerőhiánnyal az átlagosnál jobban érintett te­rületeken van. Átfogó termékszerkezet-át­alakítást hajtunk végre 1971- től, ami dolgozóink munka- területek közötti átcsoporto­sításán kívül, számos esetben egyidejű szakmaváltást is kí­ván. Az elmúlt években alapve­tően a nagy Iparvállalatok­nál kibontakozott munkaerő­elvándorlás o Csepel Autó­gyárat is kedvezőtlenül érin­tette. A IV. ötéves tervidő­szakban mintegy nyolcszáz munkással csökkent a törzs­gyár és a budapesti telephe­lyek létszáma. A korábbi helyzethez viszo­nyítva előállt kedvezőtlen munkaerő-ellátottság ellené­re is biztosítanunk kellett a termékszerkezet-átalakítás si­kerét, az új termékek terve­zett, nagyarányú termel ésfej- lesztásét. Meg kellett találni a megoldást, a kivezető utat! Ha szükséges — átcsoportosítanak Megvizsgáltuk a lehetősé­geket és úgy döntöttünk, hogy az új termékszerkezethez kapcsolódó termelésbővülés megvalósítása érdekében még a IV. ötéves tervidőszak ele­jén vidéki iparfejlesztést kez­deményeztünk. Üj termékeink gyártásának helyét is a vár­ható munkaerőhelyzetet mér­legelve jelöltük ki. A vidéki ipartelepítést azonban az anyagi lehetősé­gek mellett különböző egyéb tényezők, így például a gyár­tási-technológiai kötöttségek is korlátozzák. Ezért alapve­tően a már < korábban is meg­levő telephelyeinken a mint­egy nyolcezres létszámú törzstelepen a munkaerő-gaz­dálkodás hatékonyságának a növelését terveztük. Arra tö­rekedtünk, hogy következetes, egymással szoros kapcsolat­ban álló intézkedéssorozatot adjunk ki, összhangban a vál­lalat egészére érvényes nép- gazdasági szintű szabályozás­sal. A munkaerő vállalaton be­lüli tervszerű mozgatását a termelékenység növelésével, a munka hatékonyságának a fokozásával kapcsoljuk össze. A munkaerő-gazdálkodás cél­kitűzéseit az üzemi demokrá­cia fokozott érvényesítésével és a munkafegyelem egyidejű javításával tartjuk elérhető­nek. Kitűzött feladataink megoldását anyagilag is ösz­tönözzük. Dolgozóinkat az előzetesen felmért szükségletek figye­lembevételével — az önkén­tesség érvényre juttatásával — tervszerűen osztjuk el a munkahelyek között. Minden­kor előnyben részesítjük az alaptevékenységet folytató termelő területek munkaerő- szükségletének jobb kielégíté­sét. Magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködés eredményeként a napokban megjelenik a magyar gyógy­szertárakban a szellemi műkö­Az elmúlt hetekben mint­egy 3000, kiszolgáló területen levő munkakört vizsgáltunk felül komplexbrigádok segít­ségével, azzal a céllal, hogy az itt felszabadítható dolgo­zókat produktív termelő terü­letekre csoportosítsuk át. Szé­les körű képzéssel javítjuk a rendelkezésre álló szakmai összetétel és szükséglet össz­hangját. Alátámasztás: anyagi ösztönzéssel A munkaerőgazdálkodási intézkedéseket anyagi ösztön­zéssel támasztjuk alá. Az el­múlt hét évben 47,3 százalé­kos, évi átlagban 6,7 százalé­kot kitevő bérfejlesztést haj­tottunk végre, aminek az anyagi fedezetéhez — a saját erőfeszítések mellett — szá­mottevő központi támogatást is kapott vállalatunk. Az idén a nagyarányú feladatokhoz, kiemelkedő, 6 százalékot kite­vő keresetfejlesztést hajtunk végre. Előnyben részesülnek a produktív telj esi tménybéjes dolgozók, az új termékek gyártására átcsoportosítottak, a szerelőszalagok munkavál­lalói. A vállalaton belül kialakí­tott bérgazdálkodási szabá­lyozás alapvetően a bővülő termelési feladatok termelé­keny megvalósítására és a munkaerő megtartására ösztö­nöz. Évről évre új objektumok átadásával javítjuk dolgo­zóink munka- és szociális kö­rülményeit. M un kaer ő-gazdál kodásunk szerves része a vállalati tevé­kenységnek, hatékonyságát termelési-gazdasági eredmé­nyeink bizonyítják. Termék­szerkezet-átalakításunk az előirányzott ütemben halad, termelési feladatainkat évről évre sikeresen teljesítjük. 1970-hez viszonyítva —csök­kenő létszám mellett — ter­melési értékünket 170 száza­lékkal növeltük. Az új ter­mékek gyártására, a korsze­rű termelőterületekre eddjg mintegy 400 dolgozónkat cso­portosítottuk át. Meggyőződésem, hogy a vállalatok előtt álló feladatok csak további lendületes fej­lesztő, szervező munkával, fo­ltozódó hatékonyságú mun­kaerő-gazdálkodással oldha­tók meg. Dr. Novák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója dést, a figyelem éberségét ser­kentő Sydnocarb nevű gyógy­szer, amelynek forgalomba ho­zatala alkalmából kedden a Kőbányai Gyógyszergyárban tartott sajtótájékoztatót dr. Varga Edit igazgató. A tájékoztatóból kitűnt, hogy a Sydnocarb az első olyan — magyar együttműködéssel ké­szült — szovjet gyógyszer, amelyet a magyar gyógyszer- ipar hoz forgalomba itthon és külföldön. Ez a termék tehát a műszaki-tudományos és a ke­reskedelmi együttműködést, kooperációt testesíti meg. A Sydnocarb gyógyszert tablettákban a Szovjetunió szállítja, s a Kőbányai Gyógy- szerárugyár gondoskodik a forgalomba hozáshoz szüksé­ges címkézésről, csomagolás­ról. Előreláthatólag három­négy héten belül valamennyi gyógyszertárba eljut az új ké­szítmény, amely a központi idegrendszer működését sza­bályozza, apatikus esetekben serkenti a figyelmet, a szelle­mi működést. Sikeresen alkal­mazták a szellemileg elmaradt gyermekek kezelésénél és kü­lönböző komplex gyógyítási eljárásokban. Az új gyógyszer recept nélkül nem kapható, az orvos írja fel, hiszen csak az ítélheti meg, indokolt-e a ké* szítmény szedése. Rekonstrukcióhoz A húsipar rekonstrukciójának keretében készülnek a Mezőgép érdi gyáregységében a tér­beli és lapos vaspályájú konvejorláncok a gyulai vágóhídnak. Az alkatrészeket nők szerelik össze. Bozsán Péter felvétele évi közgyűlését május 4—6-ra Pest megyéből — hárman KIVÁLÓ ÁLLATTARTÓK KITÜNTETÉSE A rngzőgazclaíágj és élelme­zésügyi" ipjfusáfef a líözelimúlf­A szentendrei járás építőiparát segítik Kiemelt támogatást kapnak az ellátást szolgáló beruházások Befejeződött az élelmiszeripari tanácskozás Új gyógyszer kerül forgalomba magyar-szovjet együttműködés alapján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents