Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

/ T'vVT , A A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ; H- . .. . A VÁCI JÁRÁS ES VAC VAROS RESZERE ^ ‘ XXI. ÉVFOLYAM 20. SZÁM 1977. JANUÁR 25., KEDD Kilencvenhárommillió forintos nyereség Felhívás a város textilüzemeihez Munkásgyűlés a Kötöttárugyárban Alig két évvel erelőtt a Váci Kötöttárugyár nevének hallatán, a gazdasági szakem­berek gondterhelten ráncolták a homlokukat: az üzem veze­tőinek helytelen elképzelései és rossz munkaszervezés miatt a gyár pénzügyi helyzete erő­sen ingataggá vált, a termelés folyamatosságát csak nagy összegű állami kölcsönökkel tudták megoldani. Az 1976-os esztendő azonban változást hozott a gyár életé­ben. Tóth B. Zoltán, a vállalat igazgatója és munkatársai jól irányították a munkát, s a munkások is megfelelő hozzá­értéssel, megfelelő minőségben varrták a termékeket. Ennek eredményeként, tavaly 881 millió forint volt az árbevételük, 117 százaléka az 1975. évinek, s a vállalat nyeresége a két évvel ezelőttinek több mint kétszeresére, 92 mil­lió 800 ezer forintra emel* kedett. A tőkés exportra szállított termékeik értéke ugyan nem változott, de szovjet megren­delésre és hazai vevőiknek több árut készítettek tavaly, mint az azelőtti évben. A mun­kások bérfejlesztésére is nagy figyelmet fordítottak: 1976-ban 11 százalékkal emelkedett a bérszínvonal, az iparágban szinte egyedülállóan. A vállalat gazdagodása, fej­lődése az idén sem áll meg: erről mindenki tudomást sze­rezhetett a múlt hét végén tar­tott münkásgyűlésen. Az ér­deklődésre jellemző, hogy a ta­nácsterem kicsinek bizonyult: az egyik varrodában gyűltek össze a délelőttös és délu'.ános műszak dolgozói. (Az éjszaká­sokkal rendkívüli termelési ta­nácskozáson ismertetik az idei tervet.) A gyűlést Szabó Sándorné, a vállalat pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Tóth B. Zoltán, ismertette az 1977-es feladatokat. Elmondta, hogy ebben az évben jelentő­sen változik a gyártmányszer­kezet: nemcsak bélelt nadrá­gokat és sportruházatot, de szabadidő-öltözéket is gyárta­nak. Az új termékek sikere elsősorban a tervezőkön mú­lik, hiszen kizárólag mutatós és az állandóan változó divathoz igazodó modelleket érdemes gyártaniuk. A kereslet már most akkora, hogy sem a hazai, sem a kül­földi megrendeléseket nem tudják teljesen kielégíteni, mondta az igazgató, ezért folytatják a vállalat re­konstrukcióját, amely 1980-ig körülbelül 300 mil­lió forintjukba kerül. A pénz nagy részét a termelő- eszközök fejlesztésére fordít­ják. A váci gyáir valamennyi üzemrészét átépítik, s új gé­pekkel könnyítik a munkát: kötőgépeket, a szabászatban pe­dig automata terítőgépeket szerelnek fel. Egy PFAFF- rendszerű előkészítő egységet is beállítanak, és korszerű, gyors varrógépeket vásárolnak. A kikészítőbe kombinált vasa­lóhőrögzítő berendezés vásár­lását tervezik. A vállalat idei terve alapján, mintegy 950 milliós árbevétel­re számítanak. Ha sikerül tel­jesíteniük, a'kollektíva újabb rekordegységét, 103 millió fo­rintot könyvelhet el, s a bére­ket legkevesebb hét százalék­kal emelhetik. Az áruik iránti kereslet nagy, s megvan a le­hetőségük, hogy teljesítsék ex­porttervüket is: a tőkés kiszállítások 22 szá­zalékos. a szocialista meg­rendelések 45 százalékos emelkedését várják. Az igazgató elmondta: termé­keik, viszonylagos magas áruk miatt, csak akkor kelendőek, ha azokat kifogástalan minő­ségben készítik el. Persze, a munkaszervezésen is akad még javítanivalójuk, hiszen tavaly az egyik szövetkezet, amely bérmunkát végzett a Kötött­árugyárnak, 60 százalékos nye­reséget ért el ezen a megren­delésen. Tóth B. Zoltán beszámolója után többen szót kértek. Szabó Istvánná, a KISZ-védnökség alatt működő körkötödei ifjú­sági üzemrész Angela Davis szocialista brigádjának veze­tője, felhívással fordult a vál­lalat kollketíváihoz és a város textilüzemeihez, hogy — csat­lakozva a csepeliekhez — munkaversennyel ünnepeljék meg a Nagy Októberi Szocialis­Gondolva a kistermelőkre is Tavaszra készül a mezőfjépkercskeilclcm Ezekben a napokban az év végi leltározások után, az Ag- rotröszt vállalatainál meg­kezdődtek a tavaszi előkészü­letek: részletes megrendelé­seket adnak fel, egyeztetik a szállítási határidőket bel- és külföldi partnereikkel és fo­gadják a korábbi megrende­lések visszaigazolását. Az idén minden eddiginél nagyobb gondot fordítanak a kistermelők ellátására, gép- és alkatrészigényeik kiegészí­tésére. Az Agrotröszt számá­ra engedélyezett devizakeret terhére, tőkés relációból két­ezer motoros kapa szállításá­ra kötöttek szerződést. Az utóbbi években ugrás­szerűen megnőttek az igények a motoros kertigéppel üze­meltethető utánfutó iránt, eb­ből hatszáztizenötöt kötöttek le, permetezőgépekből pedig 775 szállítására írtak alá ke­reskedelmi megállapodást. Ezek a gépek április 15-ig ér­keznek meg. A mezőgazdasági nagyüze­mek által vásárolt gépek év végi zárókészlete egész sor tí­pusból megnyugtató volt. Az SZK—5 és SZK—6 gabona­kombájnokból az év végén mintegy 700 volt a raktárak­ban. Az 1977. évi szállításokat fi­gyelembe véve, a gabonabe­takarításhoz mintegy kétezer kombájnt szerezhetnek be a mezőgazdasági nagyüzemek. Holnap délután Közönségtalálkozó a Huszonötödik Színház művészeivel A Vácott vendégszereplő Huszonötödik Színiház művé­szei holnap, január 26-án, dél­után fél 5-kor ankéton talál­koznak a munkájukról és tö­rekvéseikről érdeklődő nézők­kel. Egyebek között a Vácott is hemutatott, Örkény István át­dolgozásában színre vitt Moli- ére-színműről, a Zsugori uramról és a Bartsch— Krtschyl szerzőpár A has című darabjáról, valamint a színház többi, műsoron levő színmű­vével kapcsolatban tehetnek fel kérdéseket a közönségta­lálkozó résztvevői, a művelő­dési központban. ta Forradalom 60. évforduló­ját. Oroszi Károlyné, A vállalat kiváló brigádja címmel kitün­tetett Dobó Katica kollektíva vezetője, a Kötöttárugyár vi­déki gyáregységeit és varro­dáit hívta ki munkaversenyre, a meósok Teleki Blanka bri­gádja pedig azt javasolta, az idei esztendőt nyilvánítsák a minőség évének. A munkásgyűlés, amelyen megjelent Herczenik Gyula, a megyei pártbizottság ipari osz­tályának munkatársa is, a késő délutáni órákban ért véget. (—z —n) Tovább építik az ifjúsági parkot A Dunakanyar Intéző Bi­zottság az idén is fél millió forinttal segíti a váci Duna- part rendezését: a városi ta­nács kommunális üzemének munkásai több mint 12 ezer négyzetméternyi területen épí­tik tovább ebből az összeg­ből az ifjúsági parkot. Sződliget terjeszkedik Sződliget távlati fejlesztési és rendezési tervének készítői a község Váccal határos észa­ki területén jelölték ki a ker­tes családi házak övezetét. Minthogy a község e részén viszonylag kevés a parcellá­zásra alkalmas terület, a hely­beli tanács 30 hektárt elkért Vác határából. A városi tanács legutóbbi ülésén hozzájárult a kért kül­terület átengedéséhez. Ingyenes jogi tanácsadás Dunakeszin Január 26-án, holnap dél­után 3 és 4 óra között ingye­nes jogi tanácsadás lesz Duna­keszin, a nagyközségi tanács épületében: a Váci Járási Ügy­védi Munkaközösség dunake­szi kirendeltségének tagja, dr. Kovách Georgina válaszol a tanácsot kérőknek. Forte, Komócsin Zoltán szocialista brigád Minisztériumi kitüntetésr A napló lapjai nem mondhatják el a titkot Heten űrnek az asztal kö­rűt: a Forte ts.omocsm Zoltán szocialista brigadjanaK tag­jai. Jókedvűen beszéigetenem a családról, a horgászásról, a nyárról. De am.zor a munká­júmról keretezem okét, ei Hall­gatnak, s csak szűkszavúan válaszolnak a Kémesekre. Az­tán Loan István, a kőnek ti va újra megválasztott vezetője, a kezembe adja a tavalyi ese­ményeket tartalmazó két vas­kos naplót és dossziéban ösz- szegyűjtött jegyzeteiket. — Ezekből úgyis minden ki­derül — mondja. Sikeres esztendők A gyár szakszervezeti bi­zottságának felhívására, 1959- ben, az elsők között alakult meg a filmöntő műhely Ady Enare munkabrigádja. Akkor heten vállaltak közösséget: öntők, szárítók, tekercselő­szerelők, anyagmozgatók és emulziófőzők. A kezdeti rendszertelen mozgalmi élet után, egyre jobban összeszo­kott a kis kollektíva, munká­ja, társadalmi tevékenysége fokozatosan javult. A szocialista brigád címet 1960-ban nyerték el. Azután nagy szünet követ­kezett. A következő jelentő­sebb bejegyzésre a brigádnap­lóban öt év múlva került sor Abban az esztendőben ismét megkapták a szocialista bri­gád cimet. Közben végbe­ment a gyár rekonstrukciója, az óriási feladat minden erőt lekötött. Az események ezután gyor­san követték egymást. A közösség 1967-ben s a rákövet­kező évben a zöldkoszorús jel­vényt kapta meg, nyolc évvel ezelőtt a bronzot, majd pedig 1970-ben az ezüstöt. Azóta az aranykoszorús brigádok között tartják számon, de már elér­te a Forte legmagasabb ki­tüntetését is: négyszer kapta meg a vállalat kiváló brigád- fa elismerést. Tavaly ők, heten, 1 millió 190 ezer forint értékű termá­két gyártottak Községié jlesztési érdemérem A brigád minden évben je­lentős társadalmi munkákat is végzett. Külön jegyzet örökí­ti meg a legfontosabbakat: részt vettek a városi szociális otthon építésében, az új kór­ház alapozásakor a külső cső vezeték árkát ásták meg, a járási tanács építkezésén a ré­gi. rozoga épület lebontásá­ban segédkeztek. A pokol-, szigeti szabad strandot teljes egészében ők kerítették kö­rül, Jók a kapcsolataik a Kertész utcai óvodával is, amelynek udvarában homo­kozót készítettek, és saját költségükön, kétszer befestet­ték a drótkerítést. A városi sportstadion épít­kezésén az első és az utolsó kapavágást a brigád tagjai tették meg, s kapcsolatuk a AZ ELSŐ FELEVBEN Négy közérdekű Négy fontos vizsgálatot tart az év első felében a járási-vá- rosi népi ellenőrzési bizottság. A közúti közlekedésben dolgo­zók, az autóbusz- és teherautó­sofőrök, de az orvosok is vál­tig állítják, hogy a DCM nem­csak a termelés során, hanem a cement szállításakor is szennyezi a levegőt. A cemen­tet szállító tartálykocsikra üle­pedett por menet közben ugyancsak a levegőbe kerül, s veszélyezteti a közlekedés biz­tonságát is. E panaszok kész­tették a népi ellenőrzési bi­zottságot rá, hogy a következő hónapokban választ keressen arra, vajon a DCM-ben a leve- gőszenyezés tervszerű és költ­séges beruházásokat igénylő csökkentésével egyidejűleg tesznek-e valamit azért, hogy az utakon se szennyezzék a le­vegőt? A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának része­ként. a váci járásban is utá­nanéznek. miként tesznek ele­get a szövetkezetek és vállala­tok a mezőgazdasági rendelte­tésű földek védelméről szóló jogszabályokban megszabott feladataiknak, hogyan használ­ják fel az államtól e célra ka­pott támogatást? A gazdálkodás hatékonysá­gát sokszor rontja, hogy a vál­lalatok gyakran nem teljesítik időben szerződésben vállalt kö telezettségeiket. A népi ellen­őrök azt szeretnék megtudni, hogy a szerződések megkötése kor vagy felbontásakor a vál­lalatok figyelemmel vannak-e a népgazdaság érdekeire, s hogy milyen tényezők akadd lyozzák a szerződésszegések miatti kötbér, illetve kártéri tési igény érvényesítését? Tavaly sokan panaszkodtak Vácott is. a járás községeiben is az akadozó zöldség-gyü- mölcsellátás miatt. A nyár ele­jére tervezett vizsgálat célja, hogy megállapítsa, hogyan ala­kult a termelés, felvásárlás és felhozatal, a lakosság ellátásá­ért felelős válalatok, szövetke­zetek megtettek-e mindent az ellátás megjavításáért? (b. h.V stadionnal azóta sem szakadt meg: tavaly például a dobó­köröket betonozták, a lelátói javították. Szocialista szerződést kötöt­tek a váci szociális otthon­nal, amely szerint, évente 2— 3 lakást kifestenek. Az új mű­velődési báz építkezésén sze­mélyesen nem vettek részt, de egy kommunista műszak tel­jes bevételét adták hozzá. A város szépítésében, fej­lesztésében végzett kiemelke­dő munkájáért, 1965-ben a brigád valamennyi akkori tagja megkapta a községfej­lesztésért érdemérem bronz fokozatát. Fáradhatatlanul Ki ez a hét ember, aki fá­radhatatlanul dolgozik, segít? Dián István 1953-tól dolgo­zik a Forte gyárban. Jelenleg filmöntő. Már hat éve a kol­lektíva megválasztott vezető­je. 1963-ban felvették a párt tagjai közé. 1967-től munkás­őr, most rajparancsnok. Ed­dig háromszor kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Az alapító tagok közé tartozik. Som Ferenc öntő, huszon­három éve a Forte dolgozó­ja. Alapító tagja - brigádnak, s a kiváló dolgozó kitüntetés birtokosa. Füle András 1959-ben lé­pett be először a gyárkapun. Tekercselő. Tizenkét éve szak- szervezeti bizalmi. Kiváló dolgozó, alaipító tag, s a bri- gádvezető helyettese. Blaha László az idén ünneo- li húszéves munka viszonyát. A kollektíva alapítói közétar­tozik. 1972-től tagja az MSZMP-nek. Jelenleg cso­portvezetőként dolgozik a műhelyben. Négyszer kapta meg a kiváló dolgozó jelvényt s pár évvel ezelőtt Szekér Gyula nehézipari miniszter személyesen adta át neki a nehézipar kiváló dolgozója ki­tüntetést. Tornán Mária, a brigád egyetlen nőtagja. Hol teker­cselőként, hol szárítóként dol­gozik. Csepelen az íróasztalt hagyta ott. azután az NDK- ba ment. s az ORWO-gyárban vállalt munkát. Hazatérte után, 1971-től. a Forte mun­kása, s akkor fogadta tagjai közé a kollektíva is. Füle Károly anyagelőkészí- tő. csak névrokona Füle And­rásinak. Nyolc éve lépett be munkahelyére. Kezdető rendészként dolgozott, maid 1974-ben a filmömtőkhöz ke rillt.' Akkor lett a brigád tag ja is. Huszonhárom éve pár: ta?. Szedleczki János a kollektí­va legfiatalabb tagja, hiszen csak e?y éve került be a kol­lektívába. Négy éve KISZ- tag. Védőfőzőként dolgozik és társadalmi munkában, keres­kedelmi ellenőr. A brigádot, mely tavaly jú­nius elsején felvette Komócsin Zoltán nevét, múlit évi mun­kájáért, a gyár vezetősége felterjesztette minisztérium! kitüntetésre ★ Heten ülnek az asztal körül, s jókedvűen, beszélgetnek. La­pozzuk a naplóit, olvassuk a sok-sok bejegyzést, nézzük a beragasztott meghívókait, mo­zi- és színházjegyeket. A lapok nem mondhatják el a titkot: vajon honnan eb­ben a hét emberben a kiapad­hatatlan energia, amely élen­járó közösséggé, példamutató, szocialista kollektívává teszi őket? Furucz Zoltán SZERETI A FAT Faragások Nagymarosról A CSONTTAL IS MEGPRÓBÁLKOZIK — A hársfa a legkeményebb s a keményfák között a leg­puhább. Szeretek vele dolgoz­ni, ma már vadamennyi mun­kámat ebből készítem — mondja Grécs István, aztán egy szőlőmotívumokkal díszí­tett tálca faragását folytatja: különböző méretű vésőkkel alakítgatja a levelek és sző­lőszemek rajzát, majd üveg­papírral elsimítja a recés fe­lületet. — Mióta foglalkozik fafara­gással? — Csak néhány éve, de a szakmát 1923-ban tanultam — emlékezik. — Faszobrász- kénit inaskodtam. Édesapám és két bányám asztalosként dolgozott, tőlük ragadt rám a fa szeretete. Tizenhat évig bútorokat készítettünk, klasz- szikus faragott darabokat, körte- és diófából. Aztán jött a gazdasági válság, nem tud­tuk eladni a szekrényeket, székeket. Fölbomlott, a kis tár­saság, s én a dunakeszi va­gongyárba mentem dolgozni, asztalosnak. Ott nyugdíjaztak, 1968-ban. Nyugdíjasként job­ban ráérek, hát elkezdtem fa­rigcsálni, inkább csak a ma­gam szórakoztatására. Hobby- ból. Amíg beszél, a tálca belse­jébe apró pettyeket üt szer­számával. Mozdulatai bizto­sak, gyakorlottak. Időnként külföldről vásárolt vésőivel igazít egy-egy forgácsnyit a mi ntán. — És a folytatás? — Egyszer meglátogatott Budapestről egy művész ba­rátom. Amikor meglátta ne­hány munkámat, javasolta, hogy vegyem fel a kapcsola­tot az Iparművészeti Vállalat­tal. Tanácsára, néhány tró­featartót, tükörkeretet elviit- tem, s a zsűri elfogadta őket. Megrendeléseket Kaptam, s amit, készítek, az ARTEX külföldre szállítja. Ma mar vagy huszonötféle dísztár­gyat. használati eszközt fara­gok. Persze, jönnek hozzám falubeliek is, meg külföldiek vásárolni. Szívesen adom. mert tudom, hogy szép dísze a lakásnak, bár némelyiket sajnálom is egy kicsit. Eleinte Grécs István a fát az erdőből hozatta, lovas ko­csival, most már a verőcei fatelepről vásárolja a hársfát, rönkökben, aztán felfűrészeli, és a ház melletti kis fészer­ben, egy évig szárítja. — Nagyon fontos, hogy ala­posan kiszáradjon a fa, mert különben könnyen reped — mondja, s bizonyságul egy ha­sadt darabot mutat. — Még ezen is lehet segíteni: külön­böző- gittekkel, szépen kipóto­lom a hézagokat. Meg sem látszik az egész. — Válogatja a fákat? — Válogatom. A hársfa sok­féle, nincs két egyforma da­rab. A faragás legfontosabb része a jó alapanyag kikere­sése. Van barnább, világo­sabb, szálak, csomós, ferde erezetű fa. Aki ismeri, annak szinte mutatja magát: engem válassz! Aztán, amikor elké­szül a tálca, pácolom, dióoác- cal, végül politúrozom. Ez a végleges színe. — Milyen mintákat farag? — Népi motívumokat — mondja, aztán a falra mutat: — Az az evőeszközkészlet székely népi stílusban készült, de általában emlékezetből rajzolok, ha kérdezik, nem is nagyon tudom, honnan szár­mazik a motívum. — A fán kívül mást is fa­rag? — Nagyon szeretek vadász­ni. Nemrég szereztem egy tül­köt. Azzal szokták a szarvast csalogatni... Megtetszett a csont, elhatároztam, hogy kü­lönböző állatfigurákat faragok bele. Nehéz munka lesz. mert a csont sokkal keményebb, s bizony, kicsorbítia a vésőket is. De megpróbálom. — A csa’ódból ki folytatja mesterségét? — Két fiam közül az egyik agronómus. a másik gépész- technikus. egyik sem érdeklő­dik a fafaragás iránt. Uno­káim közül a legnagyobb néha Hejön a műhelybe és segít. Ügyesen dolgozik, talán ő lesz az utódom. Grécs István hatvannyolc éves. Nagvmanoson él. Naoon- ‘r bqt.nvolc órát dolgozik kis műhelyében. F. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents