Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-22 / 18. szám

1977. JANUÁR 22., SZOMBAT Smiao A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE megye összlakosságának 50 százaléka munkaképes korú, népességének pedig 83 száza­léka aktív kereső. A foglal­koztatás ilyen magas aránya természetesen hatással van a jövedelmi viszonyokra. 1976- ban száz aktív keresőre 91 el­tartott jutott, s a tervidőszak végére az eltartottak aránya valamelyest emelkedik, Ez annak következménye, hogy a munkából kilépők számát csak részben ellensúlyozza a mun­kába lépő korosztály. Lényeges eleme az életkö­rülmények javításának a la­kásépítés. A megyében öt esz­tendő alatt 42 757 lakás felépí­tését tervezik, és ez 7,7 száza­lékkal haladja meg a negye­dik ötéves tervben elért ered­ményt. A lakások túlnyomó többsége ugyan állami segít­séggel, de a magánlakás-építés keretein belül kerül tető alá. A megyei tanács megkülön­böztetett figyelmet fordít Gö­döllő, Nagykőrös, Százhalom­batta, Vác, Dunakeszi, Érd, Szigetszentmiklós települések munkáslakás-építéseire. Az ál­lami lakásépítés pénzügyi for­rásai összesen 7648 új otthon kialakítását teszik lehetővé, s ezekhez csatlakozik az a több mint 35 100 lakás, amelyet a magánépíttetők emelnek. A nagyarányú gyarapodás ered­ményeként a 100 lakásra jutó személyek száma az 1975. évi 322-ről 1980 végére várhatóan 300 főre csökken. Ha nem is ilyen mértékben, de szintén ja­vul az agglomerációs övezet te­lepülésein a száz lakásra jutó lakók aránya. Gyors haladást tart kívána­tosnak a területfejlesztési terv a közműellátásban. A tervidő­szak végére a közüzemi vízel­látásban részesülők aránya a megye lakosságának 70 száza­lékát teszi ki előreláthatóan, s a vízvezeték-hálózat hossza meghaladja majd a 3400 kilo­métert. Gyors ütemben, az igé­nyeknek megfelelően növek­szik a kitermelhető víz meny- n.yisége. A fejlesztések ellené­re a csúcsidőszakokban még mindig lesz néhány olyan hely, ahol a teljesen zavartalan el­látás nem biztosítható. Az ösz- szes pénzügyi jellegű források felhasználásával körülbelül 390 —400 kilométer hosszúságú új, kisfeszültségű villanyhálózat építhető meg a megyében. En­nek eredményeként a tervidő­szak végére a lakások 94 szűr zalékában lesz villany, de en­nél is jobb az arány az agglo­merációban, ahol eléri majd a 96—97 százalékot. Kitér a te­rületfejlesztési terv a csator­názás és szennyviztisztítás, a gázellátás várható alakulásá­ra is. Az egészségügyi ellátás fo­kozásában középponti helyet foglal el a területi feladatoliat is ellátó, városi szintű, 580 ágyas kistarcsai kórház felépí­tése. A szakorvosi ellátás ja­vulását az jelzi, hogy a szak­orvosi órák száma 13,3 száza­lékkal emelkedik, tovább nö­vekszik a gyermekorvosi háló­zat, s a körzetek száma a terv­időszak végére már 89 lesz. A tervek szerint 50 százalékkal bővülnek a bölcsődei helyek, s a legjelentősebb fejlesztések színhelye Cegléd, Gödöllő, Vác, Százhalombatta. Több mint 5900 óvodai hely létrehozását írja elő Pest me­gye területfejlesztési terve, s ugyancsak lényeges gyarapo­dásra kerül sor az általános iskolai tantermeknél. A kö­zépiskolai oktatás kereteit bő­víti a többi között a Gödöl­lőn megépítendő 12 tantermes óvónőképző, a Dunakeszin nyolc tantermes gimnázium, Vácott pedig egy 12 tantermes közgazdasági szakközépiskola építésének megkezdése. Á szakmunkásképzés feltételeit új tantermek építése, vala­mint szakmunkástanuló-ottho­nok kialakítása javítja. A köz- művelődési feltételek gyarapí­tását elsősorban a városokban és az agglomerációban szük­séges szorgalmazni. A terv­időszakban művelődési köz­pont épül Gödöllőn és Száz­halombattán. Végezetül a lakossági szol­gáltatások tervezett alakulásá­val foglalkozik a megyei ta­nács ülésén elfogadott doku­mentum, s meghatározza azo­kat a környezetvédelmi teen­dőket is, amelyek szükségsze­rű kísérői mind a gazdasági növekedésnek, mind az életkö­rülmények javításának. dai és 120 bölcsődei helyet is létesítenek ebben az esztendő­ben. A kapcsolódó beruházá­sok között olyan munkákat kezdenek el, mint Sziget- szentmiklóson a nyolctaoter- mes általános iskola, Gödöl­lőn 12 tantermes, Százhalom­battán 16 tantermes általános iskola építése. Dunakeszin pe­dig 16 tantermes általános is­kola, 150 gyermeket befogadó óvoda és 40 kisdednek helyet adó bölcsőde kialakítása. 179 kilométer vízvezeték Meggyorsult a megyében a vízvezetékhálózat kiépítése, s ebben jelentős része van a vízműtársulatok eredményes tevékenységének. 1977-ben társulati úton kezdik meg Gö­döllőn, illetve Budaörsön a csatornahálózat és a szenny­víztisztító telep építését, Szentendrén, Százhalombat­tán, és Vácott pedig folytató­dik a lakótelepek közművei­nek kialakítása. Idén a me­gyében összesen 197 kilométer vízvezeték kiépítésével, illet­ve napi 25 700 köbméter víz- termelési kapacitás létreho­zásával számolhatunk. Az ivó­víz kitermelése jelentős mér­tékben növekszik Dunaharasz- tin. Szigetszentmiklóson. Fo­ton, Dunakeszin, Cegléden és Vácott. Számottevő vizveze- ték-éoítésre kerül sor Gyom­ron, Üllőn. Albertirsán, Buda- kalászon. A különböző terüle­teken folyó csatorna építkezés összesen 40 kilométer hosszú­ságú hálózatnövekedést ered­ményezhet, ezen belül legje­lentősebb a gyarapodás a ter­vek szerint Kistarcsán, Foton és Budaörsön. Pest megye 1977. évi fej- lesztésiaiap-terve a továbbiak­ban az egeszsegugyi és a szo­ciális ellátás leirataival fog­lalkozik. Megjeteio jeaezetet teremt a Kistarcsa nagyköz­ségben épülő 580 ágyas kórház munkálatainak tervszerű ]oty- tatásánoz, illetve Vácott a 93 agyas belgyógyászati pavilon idei befejezesenez. Százha­lombattán átadják a 17 mun­kahelyes rendelőt. A kulturá­lis ágazatban új óvodák épí­tésének megkezdéséhez nyújt fedezetet a fejlesztési alap a többi között. Gödöllőn, Vácott, Érden, Gyálon, Vecsésen és Dunakeszin. A fejlesztési alapból 50 általános iskolai tanterem átadása várható. A tanácsülés által elfogadott do­kumentum határozati része egyebek mellett kimond­ja, hogy a helyi tanácsok, a különböző szintű szakigazga­tási szervek fordítsanak nagy figyelmet a gazdálkodás jog­szerűségére, a pénzügyi fe­gyelemre, ugyanakkor egyez­tessék ezt a fejlesztési pénz­eszközök rugalmas kezelésé­vel, ha szükséges, át csoporto­sításával. Hangsúlyozza azt is a fejlesztési alap határozati része, hogy az eddiginél ered­ményesebb erőfeszítéseket kell tenni a kivitelezési költ­ségek csökkentésére, a határ­idők betartására, illetve le­rövidítésére. A legfőbb cél: az életkörülmények folyamatos javítása Pest megye ötéves területfie jlesztési terve 1977-ben 2,5 milliárd költségvetési, 1,4 milliárd fejlesztési célokra A Pest megyei Tanács teg­napi ülésén — ahogy arró) lapunk első oldalán beszá­moltunk — elfogadva az 1977. évi költségvetést, a fejleszté­si alap tervét. Valamint Pest megye 1976—1980 közötti idő­szakára szóló területfejleszté­si tervét. Az elsőiként jóváha­gyott dokumentum, az idei költségvetés és a fejlesztési alap terve összesen majdnem négymilliárd forintról rendel­kezik. Idén mind a költségvetési bevételek, mind a kiadások tíz százalékkal haladják meg az 1976. évit, módot nyújta­nak a tanácsok előrelátó, ki­egyensúlyozott gazdálkodásá­ra. Az írásos anyag részlete­sen kitér a különböző költ­ségvetési bevételi forrásokra, így egyebek között megálla­pítja, hogy mérséklődnek a lakossági adóbevételek, mivel az adópolitika ösztönözni kí­vánja a kisipari lakossági szolgáltatások, illetve a me­zőgazdasági kisárutermelés fejlődését. Ugyancsak a biztonságos gazdálkodást szolgálja, hogy bár több területen csökken­nek a tanácsok költségvetési bevételei különböző átszerve­zések, illetve rendelkezések miatt, az így keletkező hiányt az állami támogatás növeke­dése ellensúlyozza. A nagyobb állami támogatás módot nyújt arra, hogy az eredeti közép­távú feladatok időarányos ré­szét a tanácsok 1977-ben is megvalósíthassák. Százmillió utakra Lehetővé teszi az összesen 2,5 milliárd forintos költség­vetés azt is, hogy a tanácsok a felügyeletük alatt álló in­tézményben a kellő ellátási színvonalat fenntartsák, illet­ve néhány területen bővebb forrásokkal rendelkezzenek. Így például a tavalyinál hu­szonötmillió forinttal több, teljes összegében százmillió forint szolgálja fedezetként az utak, hidak fenntartását és felújítását. Szintén jelentős summát szán a megye költ­ségvetése a sok helyen nagy gondot okozó belvízrendezés­re, 32,9 millió forintot. Majdnem a költségvetés ne­gyedét kötik le az egészség­ügyi és szociális kiadások, ez a terület összesen 601 millió forintból gazdálkodhat 1977- ben. Több más mellett módot nyújt arra is ez az összeg, hogy a megvalósuló fejleszté­sek — így 360 bölcsődei hely, 93 általános kórházi ágy, négy öregek napközi oti9>na — za­vartalanul megkezdhessék működésüket. Anya- és gyer­mekvédelmi feladatokra 85 millió forintot fordítanák. Cegléden és Gödöllőn 120— 120, Nagykőrösön 66, Vácott 65, Szentendrén pedig 20 taná­csi bér-, illetve tanácsi érté- kesítésű lakás kerülhet tető alá. A községek és nagyközsé­gek közül lényeges mértékű célcsoportos lakásberuházást valósítanak meg egyebek kö­zött Budaörsön, Érden, Aszó­don, Szigetszentmiklóson. Megkülönböztetett gondot kell fordítani a többszintes, lakótelepszerű lakások teljes­körű építésének előkészítésére, azaz az alapközművek és a vízműkapacitások időben tör­ténő megépítésére. Jelzi a la­kásépítés növekvő ütemét, hogy az idei befejezésre terve­zett 998 otthonon felül továb­bi 1420 tanácsi bér- és tanácsi értékesítésű lakás építése kezdődhet meg 1977-ben. Fon­tos szerepet játszanak a la­kásállomány gyarapításában azok az építkezések is, ame­lyek az OTP és a MÉSZÖV társasházi akciójában kerül­nek tető alá. Idén ezek szá­ma meghaladja az 1100-at. A célcsoportos lakásépítés pénz­ügyi fedezetéből — az orszá­gos irányelveknek megfele­lően — háromszázötven óvo­Növckvő kulturális kiadások Reális fejlesztési célok Meghaladja az egymilliárd forintot a költségvetés kultu­rális ágazatának kiadási ösz- szege, s 52 millióval több, mint az előző esztendőben volt. Idén a megyében össze­sen már több, mint 27 ezer óvodai hely költségeit kell a tanácsoknak fedezniük, s e pénztömeg 217 millió forintra rúg. Annak ellenére, hogy a kulturális ágazat kiadásainak 43,5 százalékát az általános Iskolai oktatásban használják fel, a tanítás körülményei lé­nyegesen nem javulnak az is­kolagondokkal küzdő telepü­léseken. Továbbra is jóval na­gyobbak az igények a napkö­zi otthonos elhelyezésre, mint amennyit ki elégíteni lehet, s a tantermek közül még min­dig 375 viseli a szükségtante­rem megjelölést. Részletesen rendelkezik ez­után a megyei tanács által el­fogadott dokumentum a kü­lönböző más költségvetési ága­zatok, így a rend- és jogbiz­tonsági. az igazgatási, a pénz­ügyi lebonyolítási ágazat te­endőiről, s összefoglalóul a fegyelmezett gazdálkodás, a tervek pontos teljesítésének fontosságát húzza alá. Pest megye 1977. évi fej- lesztésialap-terve összesen 1,4 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. Napjainkban a tanácsok többsége már mil­liókban számolhatja fejleszté­si alapját, hiszen jó néhány nagyközségi tanács 40—50, a városi tanácsok közül pedig nem egy 80—150 millió forin­tot adhat ki e forrásból jól megválasztott céljai elérése érdekében. Ezért a megyei ta­nács joggal hangsúlyozta, hagy a választott tanácsi tes­tületek, az érintett szakigaz­gatási szerveknek az eddigiek­nél mélyrehatóbban kell fog­lalkozniuk azokkal a gazdál­kodási. szervezési feladatok­kal. amelyek végrehajtása elő­segíti a koncentrált, s ezért eay-egy területen a gyorsuló léptékű haladást. Lehetőség van a reális fej­lesztési célok maradékta­lan elérésére. Ehhez azon­ban elengedhetetlen, bosy a tanácsok a korábbiaknál na­gyobb fi evei met fordítsanak saját bevételeik alaku’ására, a hátralékok megszüntetésre. A fejlesztési alavban továbbra is meghatározó szerepe van az állami támogatásnak, mely 51.fi százalékot tesz ki. A fejlesztési alap bevételei­nél csakugyan szerény mér­tékben. mindössze 1.4 száza­lékkal növekszik a lakosság községfei'esztési hozzájárulá­sából származó forintok ösz- szege. Ugyanakkor twvsan evaraoodik a telekadóból a fejlesztési alaoba kerii'o n=nz- összeg. nvvél e forrás a helyi t-mázcrAk bevé'^e, s az Q.l^o/1 f córt fí-O C 71 CT r* ­rú gazdá’kodásra ösz*örfíz. Lzfcás és k*»/mií A most elfogadott, nrogram hangsúlyozna, hogy elsősorban _ mÁ* (nlatrt m nfVinn Tpnn H í> I. — házásokra szükséges az erőket koncentrálni, s ugyanakkor nö­velni kell a további fejleszté­sek előkészítésének színvona­lát. Nagy szükség van arra is, hogy .az 1977-ben megkezdődő beruházások pénzügyi megala­pozottsága módot nyújtson a jövő évi zavartalan folytatás­ra. A fejlesztési alap terve megkülönböztetett gondot for­dít a többszintes, lakótelep­szerű lakásépítkezésekre, azok időben történő átadására, a járulékos és a kapcsolódó be­ruházások kivitelezésének meggyorsítására, a vezetékes ivóvíz-, továbbá a csatorna- hálózat bővítésének korábbi­nál gyorsabb végrehajtására. Ugyancsak kiemelt helyet fog­lal el a fejlesztési alap idei programját belül a kórház- építés, az általános iskolai tantermek számának gyarapí­tása, valamint a munkástele- oülések tervszerű fejlesztése Az említett és ezekhez ha­sonló főbb teendők a fejlesz­tési alan összes kiadásainak 85 százalékát kötik le. A fő helyre emelt célok nagy súlya egvben arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy a helyi taná­csok csakis a bevételek reáli­san elérhető határáig vállal­janak fizetési kötelezetsége- ket, s ne vágjanak neki olyan fejlesztéseknek, amelyeknek pénzügyi forrása bizonytalan. Idén Pest megyében össze­sen 998 új otthon építése fe­jezhető be célcsoportos taná­csi bér- és tanácsi értékesí­tésű lakásként. A városok kö­zül a legjelentősebb lakásépít­kezés Százhalombattán való­sul meg. Itt 178 új otthon 1977. évi átadását tervezik. A megyei tanács ülésén el­fogadott második dokumen­tum Pest megye területfej­lesztési.. tervét . foglalja magá­ban, az 19/6-tóí 1986-íg ter­jedő időszakra. Az írásos anyag megállapítja, hogy a negyedik ötéves terv idősza­kában Pest megye a tervezett­nél gyorsabban fejlődött több területen, így egyebek között a lakásépítés meghaladta a 4ü ezret, a vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya pe­dig öt év alatt 19,5 százalék­ról 32,4 százalékra emelkedett. A társadalmi összefogás nagy erejéről tanúskodik, hogy az eredetileg tervezett óvodai helyeknek az ötszöröse, össze­sen 10 061 került öt esztendő alatt tető alá, s lényegesen bő­vült az egészségügyi ellátás is. Az ötödik ötéves tervben a teendők fő irányát az hatá­rozza meg, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan javuljanak a lakosság életkö­rülményei, a különböző tele­püléskategóriák között mér­séklődjék az ellátási színvo­nal. különbözősége, s m.engvor- suljon az agglomerációs övezet fejlődése. I. A területfejlesztési terv át­fogó fejezetet szentel Pest me­gye gazdasági szerkezetének. Megállapítja, hogy a megye iparszerkezetén belül megha­tározó a nehézipar, ugyanak­kor egyre inkább közrejátszik a fejlesztési elképzelések ki­alakításánál az a tény, hogy a munkaerőforrások lényegesen csökkentek. Éppen ezért az ötö­dik ötéves tervidőszakban azok az ipari beruházások kerülnek előtérbe, amelyek, munkaerőt takarítanak meg és növelik a termel ékenységet. Folyamatos fejlesztésekre kerül sor a lakosságot legköz­vetlenebbül érintő élelmiszer- ipari ágazatokban, így a tej-, a hús-, a sütőiparban. A ter­vek szerint 1980-ban a megyé­ben 800 ezer hektoliter tejet vásárolnak fel, s ebből 600 ezer hektolitert a megyében dolgoznak fel. A húsipar teen­dőinek növekedését az jelzi, hogy sertésből az 1975. évi 300 ezer darabról 1980-ra 430 ezer darabra bővül a felvásárlás. A terv;dőszakban növekszik a vágómarhák felvásárlása is, s több vágóhidat építenek, illet­ve meglévík rekonstrukciójára kerül sor. A sütőiparon belül az ellátás fő terhei a három tanácsi sütőipari vállalatra hárulnak, ugyanakkor jelentős szerep jut a mezőgazdasági termelőszövetkezetek péksé­géinek. Elengedhetetlen, hogy új üzemeket építsenek, illetve már működőket rekonstruálja­nak, mert csakis így szüntethe­tők meg a területi aránytalan­ságok. Számítások szerint az ötödik ötéves terv időszakában sem sikerül valamennyi építési igényt kielégíteni. A rendel­kezésre álló kapacitások ki­sebbek a szükségesnél, annak ellenére, hogy az ÉVM-válla- latok közül több is növeli munkáinak értékét Pest megye területén. Nagy feladatokat ró az építőiparra a lakásépítés,, s az ezekhez kapcsolódó közmű­vek kialakítása. A mezőgazdasági termelés legfőbb jellemzője, az, hogy a kalászosok és a kukorica ve­tésterülete az eddigi szinten marad, míg a napraforgó, a lu­cerna és a zöldségfélék része­sedése a növénytermelés szer­kezetében emelkedik. A kalá­szosok termésátlaga várhatóan dinamikusan fejlődik, így pél­dául a búza 32,9 mázsás hektá­ronkénti hozama 1980-ra szá­mítások szerint 40 mázsa lesz. Lényeges hozamemelkedéssel számol a területfejlesztési terv a kukoricánál, a cukorrépánál, a burgonyatermelésnél. Alap­vető követelményként jelöli meg a zöldségtermelés korsze­rűsítését, s 1980-ra az összes termés mennyiségét ebben az ágazatban 390 ezer tonnában jelöli meg, mint kívánatost. Folytatódik az új gyümölcsö­sök telepítése, s itt fő felada­tot a meggy, a cseresznye, a kajszi, a szilva, valamint a málna termelésének bővítése adja. ugyanakkor csökken a szőlőterület. Az állattenyészté­si ágazatok termelési értéke évente várhatóan 3,5—4 száza­lékkal növekszik. Gyors változások várhatók a megye közlekedésében is a jelenlegi középtávú tervidő­szakban. Egyebek között jelen­tős beruházásokra kerül sor a Budapest—Kelebia, a Budapest —Rákos—Hatvan, a Kőbánya —Laiosmizse, az Aszód—Vác vasútvonalon. Hozzájárul a megye közlekedésének fejlődé­séhez az országos fő közleke­dési utak korszerűsítése, illet­ve építése. így 1980-ig befeie- ződik az M—>3-as autópálya Budaoeri—Gödöllő közötti sza­kaszának építése, az M—1 és M—7-es autópályák bevezető szakaszának szélesítése. Az 6-ös számú főúton Dabasnál csomópontot alakítanak ki, a 11-es számú Budapest—Szent­endre főutat is négy nyomsá­vosra bővítik, s jónéhány al­sóbbrendű utat is korszerűsíte­nek. A közúti személyszállítás­ban hozzájárul a gondok enyhítéséhez, hogy Szentend­rén és Gödöllőn autóbusz-állo­más, Cegléden, Monoron, Ér­den és Szigethalmon gépko­csitelep épül. II. Továbbra is dinamikusan növekszik a megye népessége — amint azt a területfejlesz­tési terv következő fejezete megállapítja. A munkaerő-el­látással és a foglalkoztatással kapcsolatban a program ki­mondja, hogy a korábbinál sok­kal átgondoltabb és szélesebb körű munkaerőgazdálkodásra van szükség. A tanácsi intéz­kedések elősegíthetik az ész­szerűbb foglalkoztatáspolitikát, de a munkaerőhiányt nem szüntethetik meg. Figyelembe kell venni azt is, hogy a me­gye aktív keresőinek jelen­tős része a fővárosban dolgo­zik, s a keresővé váló fiata­lok egy tekintélyes csoportja ingázóvá lesz. Részletesen kitér e fejezet a női foglalkoztatás kérdéseire, s megállapítja, hogy a munka­képes korú nők több, mint het­ven százaléka már ma is aktív keresőtevékenységet folytat. Éppen ezért arányuknak csak kis mértékű emelkedése vár­ható, mert a háztartásban dol­gozó körülbelül 50 ezer nő túlnyomó része községben él, s így csak elméleti munkaerő­tartalékot képez. A férfi fog­lalkoztatottak száma tovább nem bővíthető, de ugyanakkor kívánatos a népgazdaságilag fontos területekre történő át­csoportosítás. Ennek jegyében született meg a kötelező mun­kaerő-közvetítésről szóló ta­nácsrendelet, s a következő években is szükség van arra, hogy a tanácsok folyamatosan figyelemmel kísérjék terüle­tük foglalkoztatási körülmé­nyeinek és jellemzőinek alaku­lását. III. Nagy terjedelem jut a most elfogadott középtávú terület­fejlesztési programban a lakos­ság életkörülményeinek. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents