Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-21 / 17. szám

1977. JANUAR 21., PÉNTEK “ZMiian Márciusban próba * Évi 25 ezer sertés Hernádiéi 1979-től két műszakban Hernádion jó ütemben ha­lad a Március 15-e Termelő­szövetkezet új sertésfeldolgozó üzemének építése. Koppányi Imre, a közös gazdaság fő­könyvelője a miinap arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy a beruházás előreláthatólag egyetlen napot sem fog késni, hiszen a munka készültségi foka jóval túl van a 90 száza­lékon, s így február végére várhatóan helyükre kerülnek a gé­pek is. Áll tehát, az épület, amelynek falai közt ezekben a napok­ban már csak az apróbb mun­kák váratnak magukra és megérkeztek időközben Her- nádra az üzem majdani hol­land, NSZK és hazai gyárt­mányú gépei is, összesen 25 millió forint értékben. Megkérdeztük Koppányi Imrét, egy manapság gyakori gondról, arról, is, vajon lesz-e elegendő emberük március elején a munka megkezdésé­hez'. A tőle kapott válasz mindenképpen megnyugtatóan hangzott, hiszen mint elmond­ta, a dolgozók a téesz régi, fel­számolásra ítélt sertésfeldol­gozó üzeméből vonulnak majd át az új épület falai közé, s egyhavi próbaüzemelés után április első napjaiban már a folyamatos, üzem­szerű termelést is meg­kezdhetik. Az üzem nagy teljesítmé­nyű feldolgozógépei révén egy műszakiban évi 25 ezer sertés vágására, bontására lesz ké­pes. Ez évi 25 ezer mázsa töl­telék és füstölt áru, továbbá főtt termák kibocsátását je­lenti. Ez azonban még korántsem az üzem teljesítőképességének felső határa. Annál is inkább, mivel két éven belül — leg­később 1959 elejére — szeret­nénk áttérni a kátműszakos termelésre és attól kezdve már 75 dolgozónak nyújt majd megélhetési lehetősé­get a szép és nagyfokú gépe­sítettséggel dolgozó üzem. B. P. Farmoss képek a hétköznapokról Kamrányi bolt hárommilliója Farmos község munkaképes korú lakosságának jelentős ré­sze eljár a faluból, de akár ingázik, vagy tsz-tag, vagy mondjuk pedagógus, a háza kertjét megműveli, de sokan hizlalnak sertést, fejnek tehe­net is udvarukban. A tanács­házán mondják, hogy körülbe­lül a lalcosság 70 százaléka kistermelő vagy kisállattartó, nem ritka, aki ezzel is, azzal is foglalkozik. A sok kertészkedő mellett ugyan hogyan él meg a 4300 lakosú községben két zöldség- gyümölcsfoolt? A MÉK is tart fenn egyet, a másikat meg a Tápiósizele és Vidéke ÁFÉSZ. Ez utóbbi vezetője mondja: — Hogy megy a.bolt? — vá­laszol kérdéssel Brinszky Bé­la, a boltvezető. Tavaly há­rommillió forint volt az évi bevétel. Idén pedig eddig a legkisebb napi bevétel 3300 forintot tett ki, de többször meghaladta a tízezret, sőt egy­szer a 19 ezret is. Az egész bolt akkora csak, akár egy közepes éléskamra, de van benne burgonya, hagy­ma, káposzta, meg kelkáposz­ta, de egyikből se nagy hálom. A polcokon néhány zacskó- leves, étolaj, üdítő ital. Szép almát viszont bőven látunk. — Szokott déligyümölcs is lenini — jegyzi meg a boltve­zető és megmutatja az udva­ron álló kis épületet, a rak­tárt. Elmondja azt is, ha fogy­tán valamilyen árucikk, s a megrendelést késve szállítják, saját autó ián megy az áruért. — Mert nálam, kérem, a hiánycikk ismeretlen fogalom. Az idényben, miután felvá­sárlási jog is van a boltja szá­mára, a helybeli kistermelők­től szerez be mindenféle zöld­séget, főzelékfélét, gyümölcsöt. Nem minden kistermelő kert­jéből kerül ki minden, így hát azok között is akad vásárlója, el is kel az áruja. — Kora tavasszal primőrt is árusítok, az is elfogy. El­mondja, hogy vagy három éve Az igény: konyhakész termék Emelkedik a baromfihús-fogyasztás A baromfihús-fogyasztás vi­lágranglistáján előkelő helyet tartó magyarok étvágya a jö­vőben sem csökken. A jelenle­gi 15,2 kilogrammos egy főre eső szárnyashúsfogyasztás a tervidőszak végére várhatóan 2,3 kilogrammal nő, s az igényeket egyre inkább konyhakész termékkel kell kielégíteni. Tavaly már az egy főre eső baromfihúsból öt kiló iparilag előállított, konyhakész áru volt. A szabad idő hasznosabb eltöltésére, a háziasszonyok második műszakjának meg­könnyítésére azonban ennél jóval nagyobb arány lenne in ■ dokolt, amit a választék bőví tésével, jobb minőségű termék élőállításával igyekszik előse­gíteni az országos baromfiipar Legutóbb, a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál ennek a lehetőségét mutatták be a szakembereknek. A válla­latnál ugyanis egy holland gyártmányú automatizált gép­sorról évente 22 millió csirke ke­rül konyhakészen piacra. A legújabb termékük a bon­tott baromfi, amely láb és fej nélkül, belsőségi csomaggal, sütésre előkészítve jut el a í-»— gyasztókhoz. A jövőben az Or­szágos Baromfiipari Vállalat bővíti az ilyen minőségi áruk hazai termelését, s a kecske­métihez hasonlóan másutt is ennek megfelelően moderni­zálják a gyártást. Készülnek a flakonok úgy egy féltucat farmos! vert fóliasátrat a kertjében. — Most már talán harmincán vannak... A tápiószelei ÁFÉSZ-szel szerződnek, az át­veszi egész termésüket, de va­lami azért nekem is jut. — Még így is érthetetlen a hárommilliós bevétel... — A felénél valamivel töb­bet a táptakarmány, meg a takarmánykukorica hozza. A kisállattartók nálam szerzik be — rámutat az udvaron egy duzzadó zsákokkal teli fészer­re: — Egész évben kapható. A táptól hízik a sertés, a baromfi. Az, meg a kertészke­dés szép bevételt hoz a vele foglalatoskodóknak. Így hát érthető, hogy a primőr is fogy a kis zöldségesboltban. Gondoskodás az öregekről Farmos község tanácsának végrehajtó bizottsága az új esztendőnek első ülésén leg­fontosabb napirendiként az öregek helyzetével foglalko­zott. Tavaly összesen 321 ezer 700 forint szociális segélyt folyósított a tanács. Huszon­négy, csaknem csupa hetven éven felüli, sem nyugdíjjal, sem járadékkal nem rendelke­ző személy kapott rendszeres segélyt. Részsegélyezett pedig tizenkét tsz-járadékos volt. A fejlődés során mind kevesebb lesz az anyagi segítséget igénylő ember nemcsak Far­moson, hanem az egész or­szágban. Előfordul, hogy egyének vagy családok valamilyen kö­rülmény folytán átmenetileg nehéz helyzetbe kerülnek. Ré­szükre rendkívüli segélyt le­het kiutalni. A tanács erre a célra tavaly háromezer forin­tot biztosított. Ezzel az ösz- szeggel csupa öreg, beteges, kevés jövedelmű embert tá­mogattak, segítve téliruha-, vagy tüzelővásárlását. Hozzátartozik az idősekkel való törődéshez a házi szociá­lis gondoskodás, amelyben az egyedül élő Öreg, beteg embe­rek részesülnek, öt társadalmi aktivista hét idős embert gon­doz lelkiismeretesen. A tanács minden házigondozott számá­ra évi 200 forintot utal ki mo­só- és tisztítószerekre. A farmosi öregek napközi otthona 1975 októberében nyílt meg. Akkor még csak 13 öreg­ember vette igénybe. Év végé­re már húszán jártak a nap­közibe. Tavaly óta az idős napközis asszonyok kézimun­kával is töltik az időt. Ehhez fonalat a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat ajándékozott. Készítettek a kézimunkázok a községi tanács és a helyi KISZ-sziervezet részére címert, meg zászlót is. Dr. Zsemle' Sándorné, az öregek napközijének vezetője arról is beszámolt, hogy az épület külső és belső tataro­zása szükséges. Tolmácsolta továbbá az öregek kívánságát: a fürdőszoba-csempézéssel egy időben állítsanak be kádat is a zuhanyozó mellé. A végre­hajtó bizottság a kéréseket jo­gosnak tartotta. Sz. E. Keszthelyi hengeres Alkalmas gépi szedésre Mi lett a közérdekű bejelentések sorsa? Javaslattevő tanácstagok Dobáson A tizenötezer lakosú Daba- son 63 tanácstag foglalkozik az ott élők ügyes-bajos dol­gainak, javaslatainak, pana­szainak orvoslásával, illetve azok illetékes helyre juttatá­sával. A tanácstagi beszámoló­kon tavaly 35 közérdekű, fon­tos bejelentés hangzott el. A tanács osztályainak 26-ot sike­rült megnyugtatóan rendez­niük, megoldaniuk. Dabas nagyközségi tanácsának ülésén körülbelül ugyanennyi hang­zik el évente, többnyire a la­kosok bejelentéseivel egyező témákról. A téma: a közlekedés Pétiké Jánosné dr.-t, a nagyközség vb-titkárát kértük, foglalja össze: milyen gondok foglalkoztatják a dabasiakat? — A javaslatok, bejelenté­sek többségét tanácstagok szállítják hozzánk. A kérések, ötletek, kritikák legtöbbje a 14 kilométer hosszú község közlekedésével foglalkozik. Az autóbuszmenetrend ugyanis nem alkalmazkodik a munka­időkhöz, a közlekedési hálózat nem öleli körül Sári, Dabas és Gypn területeit. A dabasi nyomda például munkaerő­gondokkal küzd, többek között a személyszállítás hiánya mi­att. A Szőlőkről is vállalná­nak munkát a nyomdában, ha munkakezdéskor oda, a mű­szak végén pedig haza tudná­nak jutni. A közlekedés állan­dó téma a tanácson, és dr. Pa­lotai Sándor országgyűlési képviselő segítségével szerin­tem el tudjuk érni, hogy a Vo­lán újraértékelje feladatkörét és alkalmazkodjék az utasok többségének kéréséhez. Épül az iskola — Dabason 1600 általános iskolás tanul, tizeinkét helyen. Az épületeik többsége elavult, kicsi, nehezen fűthető. A szü­lők úton-útfélen írásban, és szóban változtatást kémek a tanácstól. Van-e1 konkrét ter­vük a szóban forgó gond or­voslására? — Tíz éve nem jutott a köz­ponti támogatásból iskolaépí­tésre. Most örömmel mondha­tom, kaptunk 13 millió forin­tot, ebből, valamint a saját négymillió forintos költségve­tésünkből építhetünk egy nyolctantermes iskolát Az alapozás az idén megkezdődik és az 1978—79-es tanévre be­fejeződik az építkezés. Szep­tembertől a gyónj tanácshá­zán két szükségtanterem ki­alakításával enyhítjük a zsú­foltságot. A tisztaság érdekében Tusák Miklösné és Zubai Gyula a legrégebben, illetve a legújabban választott tanács­tag. A legaktívabbak közül valók. Tusákné érdeme egye­bek között az is, hogy időben megnyitották a húsboltot. Az élelmiszer-ellátás további ja­vulása, a Marx utcában épülő ABC-áruház átadásától is vár­ható. Zubai Gyula a tanácsta­gi körzetében élőkkel együtt járdát, útépítést szorgalma­zott (az idén a tanács 3 mil­lió forintot szán útfelújításra, karbantartásra). Ezenkívül Zubai Gyula bírálta az üzle­tek környékének, valamint az ÁFÉSZ szeméttárolójának tisztaságát. A tanácsülés kérte az ÁFÉSZ-t, tisztítsa gyakrab­ban a tárolóedényeket, eset­leg vásároljon a régiek helyett jobbat, tisztántarthatóbbat. Az ÁFÉSZ egyelőre nem adott kielégítő választ, mert szerinte nincs kivitelező jó minőségű tárólóedény gyártásához. Az utcák és a házak környékének tisztaságát a dabasi tanács úgy kívánja megteremteni, hogy a nyáron bevezeti az egész nagyközségre vonatkozó intéz­ményes szemétszállítást. Ezzel a munkával saját költségveté­si üzemét bízza meg. Mini költségvetés ■ Régebben a tanácstagi kör­zetekben 150—200 ezer forint összeg állt rendelkezésre, és abból gazdálkodhatott a kör­zet. Jó lenne, ha a tanács­tagok — természetesen a nagyközségi tanács vezetőinek egyetértésével — újra meg­tárgyalnák a mini költségve­tés lehetőségét, ugyanis hasz­nos, amikor a körzetek saját hatáskörben és saját összeg­ből valósíthatnak meg kisebb beruházásokat. U. Gy. Száz ceglédi, küldöttségben (3.) Éljen Kossuth! A tahitótfalui Egyesült Kék Duna Szakszövetkezetben Molnár Károlyné extruder géppel játékokat, flakonokat készít. Ez utóbbiból egy műszakban 2200 darabot gyártanak^ Halmágyi Péter felvétele Felzaklatta Kossuthot, a ceg­lédi küldöttség látogatásának híre, aki ekkor már harmadik éve lakott a Torinótól nyolc kilométernyire fekvő Collegno községhez tartozó Baraccone- ban. A városból. visszahúzó­dott a természet magányába,, új lakóhelyén alig érintkezett emberekkel. Száműzetésének éveiben megküzdötte már po­litikai harcait. Emberileg min­dent elkövetett, hogy a nagy tragédia után mégegyszer cse- | lekvőleg megkísérelje a füg­getlen, önálló, szabad magyar állam létrehozását. Kossuth belefáradt a csaló­dásokba, amelyeket szószegő államférfiak, politikai elvbará­tok okoztak neki. És belefá­radt életébe is, hiszen emigrá­ciójában legkedvesebb gyerme­két, leányát, és gondjaiban osztozkodó, sokat szenvedett feleségét kellett eltemetnie. Hófehér hajú öregember lett, érezte, már javában ráköszön- tött az estéje. Január 24. Ez volt a talál­kozás napja. Torino főutcája még sohasem volt tanúja ilyen különös eseménynek. Mikor az olasz járókelők megtudták, hogy Kossuthhoz mennek a ceglédiek, akik ilyen hosszú utat tettek meg hazájukból, megható lelkesedéssel több százan csatlakoztak hozzájuk. A küldöttség tagjai beléptek a Kossuth-kert kapuján. Nyo­mukban több száz olasz hatolt be, hogy szemtanúja legyen az eseménynek. A küldöttség néma csendben a kert közepén álló villa elé ment és félkör­ben helyezkedett el. A villa ajtaja előtt megjelent Kossuth, mögötte régi, hű, barátja, Ihász Dániel honvéd ezredes és Tanárky Gyula. Feketébe volt öltözve, fején széleskari- májú fekete kalap. Amikor a küldöttség tagjai meglátták őt, lelkesen felkiáltottak: „Éljen Kossuth!’’ Többen nem tudtak egyetlen szót sem szólni, any- nyira erőt vett rajtuk a meg­hatottság. E találkozás után, ha még voltak kételyei, most már bizonyossággal tudta, hogy élete művét beleépítette a magyar nép leikébe, és em­léke már csak a magyar nép emlékével együtt tűnhet el a történelemben. A néma csend­ben Simonyi Ernő szólt elő­ször Kossuthhoz: engedélyt kért, hogy • bemutassa Cegléd százas küldöttségét. Ezután minden szem az öreg Dobos Jánosra szegeződött, aki a kül­döttség nevében elmondta be­szédét. A kertben összegyűlt ola­szok, akik nem értettek sem­mit a szavakból, érezték, hogy nem mindennapi esemény szemtanúi. A szónoki hévben egyre erőteljesebb .lett a gyengélkedő Dobos János hangja, aki most Kossuth előtt megjelenvén, életének talán legszebb feladatát teljesítette. Könnyező szemmel mondta el az utolsó szavakat, amelyek­ben arra kérte Kossuthot, hogy térjen vissza hazájába, és a ha­za szent földje megrendül, mikor rálép. ' Kossuth ezekben a percek­ben érezte, hogy válaszában csupán olyasmiket mondhat, amivel szomorúságot, bánatot okoz majd. A száműzött Kossuth és h tőle csaknem három évtized óta elszakított magyar nép találkozását jelentették ezek a percek. A következőket mon­dotta: — Én, a magyar nemzeti ál­lam függetlensége nagy elvé­nek jóformán utolsó képvise­lője vagyok az élők között — mondotta. — Minden igényte­lenségem mellett is egy kapocs vagyok az elévülhetetlen jog és az esélyek változandósága között. Letéteményese vagyok egy szent ereklyének, mely az ősök és a velem egykorú nem­zedék vérrel pecsételt hagyo­mányaiból szállott kezemre, hogy annak az utódok számá­ra rendületlen őre legyek. Beszédének további részében a halál víziójával barátkozott, az ő korában már nincs sok értelme az emberi hiúságok­nak — mondotta, s hozzátette: de a kötelesség hangját még a halál közelsége sem némít­hatja el. Sírjában sem pihen­hetne nyugodtan — érvelt —, mert visszatérésével árulója lenne az önálló, független magyar államiság eszméjének. Szavai nyomán mindenki meg­értette, hogy Kossuth nem ad­hat más feleletet a hazahívó kérésre, mint elutasító' választ. Politikai tartása nem engedi, hogy hazatérjen. Szeretné, ha úgy emlékezne reá a küldöttség minden egyes tagja — mondotta, hogy senki­nek szívében ne legyen nehez­telés, majd így búcsúzott: — Fogadják önök mély há­lámat rendkívüli szívességü­kért. Tartsanak ipeg engem, öreg szolgájukat, jó emlékeze­tükben. Engedjék remélnem, neheztelés nélkül válnak met éntőlem. Isten áldja meg a ha­zát! Isten áldása legyen önök­kel! A ceglédi küldöttség útjának jelentőségére rámutatva, elég­tétellel állapíthatjuk meg, hogy a Kossuthhoz indult ceg­lédiek — ezek a többségükben földműves emberek igazi reál- politikusok voltak. Éppen Bosznia és Hercegovina kér­désében tudjuk helyesen fel­mérni, milyen végzetesen ve­szedelmes és elhibázott volt Andrássy Gyula külpolitikája. A keleti kérdés miatt 1877 ta­vaszán kitört az orosz—török háború. A monarchia is moz­gósított. Kossuth aggodalma beteljesült. A magyar nép aztán utoljára — már csak akkor ta­lálkozott Kossuthtal, midőn 1894 tavaszán Torinóból a vo­nat hazahozta végleg megpi­hent testét. Környei Elek (Vége) gyobb, mint a többi fajtáé. A tulajdonságai alapján — a szakemberek szerint — alkal­mas a konzervipari nyers­anyag minőségének javításá­ra. Az is lényeges, hogy az ösz- szes sárgarépafajta közül a keszthelyi hengeres tárolható a legkisebb veszteséggel, így a lakosság friss sárgarépával való folyamatos ellátását is ja­víthatja. Az új fajtából a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kí­sérleti telepén ebben az évben már 2,5 mázsa elit vetőmagot állítanak • elő, amely lehetővé teszi majd a nagyüzemi és házikerti igények folyamatos kielégítését. A termelési rendszerek el­terjedése, a feldolgozó ipar és a fogyasztók igényének vál­tozása miatt bővíteni kell a sárgarépa fajtaválasztékát. Az egyik e célra nemesített faj­tát, a keszthelyi hengerest több éves kisparcellás és üze­mi tapasztalatok alapján az Országos Mezőgazdasági Faj­takísérleti Intézet államilag elismert fajtának nyilvánítot­ta. A több mint 10 éves sze­lekcióval előállított új fajta gyökere egyenletes hengeres alakú, tompa végű, kissé gyű­rűzött felületű. Nagysága al­kalmassá teszi gépi szedésre. Első osztályú termésaránya lé­nyegesen jobb, karotin- és szárazanyag-tartalma is na-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents