Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-21 / 17. szám
1977. JANUÁR 21., PÉNTEK UCirttm Antiimperializmus, A Magyar Szolidaritási Bizottság idei tervei A Magyar Szolidaritási Bizottság, /Harmati Sándor elnök vezetésével csütörtök délután ülést tartott. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Baranyai Tibor, az MSZMP Központi - Bizottságának osztályvezető-helyettese — két téma szerepeit napirenden: beszámoló szolidaritási mozgalmunk 1976. évi tevékenységéről és a bizottság idei munkaterve. Sokrétűen alakult az elmúlt esztendőben,, ebben az évben pedig várhatóan még tartalmasabb, lesz a Magyar Szolidaritási Bizottság hazai és nemzetközi tevékenysége. Akciói arra irányultak, hogy a társadalmi erők mozgósításával elősegítsék a fejlődő világ országainak és népeinek antiimperialista harcát, támogassák törekvését a teljes politikai és gazdasági függetlenség elnyerésére, a faji megkülönböztetés teljes felszámolására. A célok megvalósítása érdekében tavaly is a Szovjetunió és a baráti szocialista országok szolidaritási szervezeteivel összhangban és együttműködésben fejtette ki tevékenységét a bizottság. A korábbiakhoz hasonlóan anyagi, politikai és erkölcsi támogatást nyújtott a felszabadulásukért harcoló népeknek. Rendszeresen hív meg ösztöndíjasokat a bizottság. Ami az idei munkatervet illeti: a Magyar Szolidaritási Bizottság, tagszervezeteivel együtt azt tűzte ki feladatául, hogy közvéleményünk politikai állásfoglalásának serkentésével és tolmácsolásával az eddigieknél is hathatósabbá tegye részvételünket, a társadalmi jelenlétet az imperializmus agresszív erői, a gyarmati elnyomás, a neokolonializmus, a fajüldözés és a-fasizmus ellen vívott harcban a nemzeti és társadalmi felszabadulásért, az emberi jogok érvényesítéséért, a népek közötti barátság és az internacionalista szolidaritás erősítéséért. Akciók kapcsolódnak majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójához. Továbbra is támogatást nyújtunk az egységes, szocialista vietnami népnek, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságnak, a demokratikus Kambodzsának. Támogatjuk a KNDK törekvését az ország békés, külső beavatkozástól mentes újraegyesítésére. Többféle eseményen, rendezvényen kifejezésre juttatjuk szolidaritásunkat a felemelkedésükért küzdő latin-amerikai népekkel. Síkraszállunk a Chilében dúló fasiszta terror ellen, követeljük a politikai foglyok szabadon bocsátását. Fokozzuk szolidaritásunkat a haladó arab erőkkel, támogatjuk igazságos harcukat. Kifejezésre juttatjuk a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, Nagygyűlés Nagykőrösön függetlenségének és területi épségének biztosítását követelő állásfoglalásunkat. Támogatásunkról biztosítjuk a délafrikai népek nemzeti felszabadító mozgalmait. Szolidaritás Dél-Afrika szabadságukért harcoló népeivel A Szakszervezeti Világszövetség szószólójává lett annak a terebélyesedő szolidaritási mozgalomnak, amely támogatja az elemi emberi jogaiért küzdő, elnyomott dél-afrikai népeket. A világszövetség és más szakszervezeti központok felhívására január 17-től 22-ig szolidaritási megmozdulásokra kerül sor szerte a világon. A magyar szakszervezetek csatlakozva ehhez a mozgalomhoz, csütörtökön, a nemzetközi szolidaritás napján a Nagykőrösi Konzervgyárban nagygyűlést rendeztek. A nagygyűlésen részt vett Kiss Károly, a szakszervezetek Országos Tanácsának al- elnöike, Gabányi Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei titkára, Gölöncsér Dánielné, a szakszervezetek megyei tanácsának titkára, a város és a konzervgyár állami és társadalmi vezetői, valamint a Magyarországon tanuló dél-afrikai diákok egyesületének küldöttsége, Joseph Cotton vezetésével. A nagygyűlést Friss Antalné, a konzervgyár szakszervezeti bizottságának titkára nyitotta meg, majd Kiss Károly mondott beszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy Afrika déli részét súlyos ellentmondások gyötrik. A nemzeti felszabadításért, a demokráciáért küzdő erők állnak szemben az imperializmus által támogatott szélsőséges fasiszta fajvédő kisebbséggel, az apartheid-politika apostolaival. A természeti kincsekben gazdag Délafrikai Köztársaság, Rhodesia és Namíbia népei nem nyugodtak bele megalázó helyzetükbe. Harcuk különösen napjainkban nyert nagy fontosságot, s a függetlenné vált portugál gyarmatok, Angola, Mozam- bik imperialistaéllenes irányvonala, az afrikai államok függetlenségi törekvései eredményeként újabb lendületet veti mozgalmuk. A becsületes emberek szerte a világon fokozzák harcukat, hogy a dél-afrikai apartheid rendszer minél hamarabb megszűnjön. Különösen a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok folytatnak következetes harcot a dél-afrikai rezsimek elszigeteléséért. Szolidárisak vagyunk az afrikai népek küzdelmével — hangsúlyozta Kiss Károly. — A SZOT szorosan együttműködve a Magyar Szolidaritási Bizottsággal, erkölcsi és anyági támogatásban részesíti az afrikai népeket a függetlenségükért és országuk ügyeiben szabad rendelkezésükért folytatott harcukban. Arra törekszünk, hogy konkrét segítséggel, tapasztalatok átadásával erősítsük a nem kapitalista utat járó országok helyzetét és elősegítsük a folyamatos, következetes harcot a kolonializmus, valamint neokolonializmus minden formája ellen — mondotta a SZOT alelnöke. Ugyancsak személyes élményeket, emlékeket idézett felszólalásában Joseph Cotton is, súlyos ítéletet mondva az apartheid politika felett. — Namíbia és Zimbabwe népeinek harca győzni fog — mondotta —, de a sowetói vérengzések következményei Dél- Afrikában sem maradhatnak el. A Nemzeti Függetlenségi Front utolsó csepp véréiig harcolni fog a színes bőrű lakosság felszabadításáért. A szolidaritási nagygyűlés résztvevői táviratot küldtek Londonba, a dél-afrikai szakszervezetek ott tevékenykedő kongresszusának, melyben a magyar dolgozóik és szakszervezetek testvéri szolidaritásáról biztosították Dél- Afrika szabadságért harcoló népét. Farkas Pét«Több zöldség — termelési rendszerekben Vezető növény: a zöldborsó és a paprika A mezőgazdaság idei tervei szerint 10 százalékkal növekszik a zöldségtermő-terület, s eléri a 124 000 hektárt, összesen 1,6—1,7 millió tonna zöldségre számíthat a lakosság és a feldolgozóipar. A termelőket az 1975. évihez képest 23—24 százalékkal felemelt felvásárlási árak jobban ösztönzik a kínálat növelésére. Viszont ehhez a termelési színvonalat, a szakmai felkészültség mértékét is emelni kell, a terv csakis így valósítható meg. Mindehhez jó eszköz a termelési rendszerekben folytatott gazdálkodási forma, ♦ amelynek nagy előnye, hogy iparszerűvé teszi a munkát és biztosítja az átlagosnál nagyobb hozamokat. Az idei tervek számolnak a termelési rendszerek bővülésével. Tavaly nyolc zöldségtermelési rendszer működött az országban, összesen több mint 10 000 hektárról takarítottak be különféle terményeket. Vezető helyen fűszerpaprikát termesztettek, de nagy mennyiségű zöldborsót, vöröshagymát és paprikát is adtak a piacra és az iparnak. A termelési rendszerek idén további 2000 hektárral bővítik területüket, ami jelzi, hogy a rendszerekbe tömörült gazdaságok megtalálták számításukat, és hajlandók a mennyiségi termelés fejlesztésére. Nem tervezik viszont újabb növényi kultúrák előállítását a meglevő egy-egy fajta mellett, csupán az immár hagyományosnak tekinthető zöldségfajtával foglalkoznak majd a korábbinál nagyobb területen. Várhatóan újabb termelési rendszerek is működési engedélyt, kapnak az idén. A termelési rendszerekben a vezető növény idén a zöldborsó lesz, amit 4200 hektáron termesztenek, sorrendben a második a fűszerpaprika. 3800 hektáros termőterülettel. KISTERMELOI MERLEG Növekvő anyagi érdekeltség, fellendülés A vágóbaromfi négyötödét a háztáji gazdaságok adják Nagyjavítás nyára javul majd a házitájiba ikikerülő állomány húsformája is. Az állattenyésztési felügyelőség megállapítása szerint a sertéstartásihoz szükséges tápok értékesítését jól megszervezték az ÁFÉSZ-ek és a Terményfbrgalmi Vállalat üzemegységei, de várható, hogy az igények nőnek, bővíteni kell a bolthálózatot, gazdagabb kínálatról kell gondoskodni. A megye fogyasztási szövetkezetei az ország más részedből egymillió-egyszázezer naposcsibét szállítanak a háztájiban gazdálkodóknak, ezen belül 55 magánkeltető évi 350 —400 ezer naposcsibét szállít. Az igény azonban még ennél is több. Ami kedvező: a tápellátás szinte kifogástalan me- gyeszerte. A háztáji gazdaságokat támogató állami intézkedések nyomán fokozatosan növekszik a kistermelők anyagi érdekeltsége, javulnak az anyagi-műszaki és értékesítési feltételek. Sürgető tennivalók persze akadnak még jócskán, egyebek között: több évre szavatolni az értékesítési lehetőségeket, tovább bővíteni a takarmányárusítóhálózatot, intézkedni, hogy a kihasználatlan gyepterületeket és árokpartok fűtermését a szarvasmarhatartók ingyen használhassák. S még valami! — Felül kell vizsgálni az állattartást indokolatlanul gátló urbanizációs intézkedéseket — hangsúlyozza Tóth Tihamér osztályvezető —, ahol a település jellege erre módot nyújt, vissza kell állítani az állattartást. A. Z. marosan az előképzősök soraiba áll. Operáció miatt nem láthatott el katonai szolgálatot, s a szülői példán kívü! ezért érdeklődik kétszeresen is a hivatás iránt. Soha nem hiányzott Smohai Ferenc jól gazdálkodik a nap huszonnégy órájával. Jut ideje a fegyverek karbantartására, javítására, a fiatal munkásőrök képzésére, foglalkozások levezetésére, parancsnoki törzsértekezleteken való részvételre. Két évtized alatt a foglalkozásokról, rendezvényekről soha nem hiányzott! Pedig amellett tagja a Szentendre városi pártbizottságnak, a gyári aranykoszorús szocialista brigádnak. Munkahelyén is kiérdemelte a megbecsülést, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója címet. — Állandóan rendszerezem a teendőimet, beosztom az időmet és higgye el, még házépítésre, barkácsolásra is jut belőle — mondja. — Persze az igazsághoz tartozik, hogy munkásőr barátaim is segítettek felépíteni a háromszobás családi házat. Eddig egy szobában éltünk négyen, tulajdonképpen most ízlelgetjük, értékeljük először Pannónia- telepen a saját szoba fogalmát Feleség, segítőtárs — Hűha, el ne feledjem, a feleségem segítsége nélkül nem szerezhettem volna ám ennyi kitüntetést, Azon kívül, hogy rendben tartja az egyenruhámat, segít a foglalkozási vázlat írásában is, neki jobban megy a betűkerekítés. Ha néhanapján összejönnek panaszkodni a munkásőrfelesé- gek, mindig a testület mellett agitál. Érti, ha jön a parancs, menni kell. — A dunai árvíz Idején például egy hónapig alig láttuk egymást. Nehéz volt a feleségem és a két gyerek nélkül, persze nem sok időnk, maradt az elmélkedésre, mert Tahitótfaluban és Szigetmonostoron őriztük, védtük a gátat, a hátrahagyott javakat. A feleségem velem izgult, mi lesz, ha átszakad a gát, ugyanis az idősebb munkásőrök között volt olyan, aki úszni sem tudott. Fanyar tréfával próbáltam enyhíteni a gondon, folyton azt hangoztattam, ne féljetek leszakítunk egy-esy ajtót és azon kitutajozunk... Udvardi Gyöngyi Huszonnyolc munkásőr-kitüntetés tulajdonosa A családi példa nyomán | és városi Biksza Miklós mun: Kásőregység egyik alapító tag- I ja otthon próbálta javítgatni pisztolyát, a géplakatos fiú kivette a kezéből és egykettőre helyére tette az elsütő billentyű rugóját. — Ez igen! — mondta elégedetten az apa.—, gyere hozzánk fegyvermesternek! És a fú ment. Két évtized alatt rajparancsnokból századparancsnok lett, jelenleg pedig a fegyvermesteri teendőket látja el S hogy nem is akárhogyan, azt társai, feljebbvalói és kitüntetései bizonyítják. Smohai Ferenc tulajdonosa egyebek közt a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatának, a Szovjet Hadsereg Kiváló Katonája kitüntetésnek. Parancsnoka, Onger Vilmos, büszkén tájékoztatott, a fegy- vermestert eddig huszonnyolcszor részesítették különböző fokozatú elismerésben. Példamutatásban versenyez az apa, a fiú és a sógor. Egy családból hárman munkásőrök. Sőt már a legifjabb Smohai, a 19 éves tv-szerelő tanuló is haAhogy elnézem a tiszta tekintetű, erős testalkatú negyvenes férfit, elsőként az ötlik eszembe, mennyire jó modell lenne egy munkásszobor megformálásához. Aztán, amikor sorsával ismerkedem, egyre bizonyosodik a feltevésem: külső megjelenésén kívül egész bensője, gondolkodása, politikai hitvallása is osztálya becsületére válik. Smohai Ferenc, a szentendrei papírgyár karbantartó lakatosa szívesen vállalja a beszélgetést A négy évtizednél alig hosszabb eddigi életéből nincs mit rejtegessen! Ismét egy bizonyíték: munkássors- modell lehetne. Nem különös, de mégis példa a „hová igyek- vés” állandó szem előtt tartására, a „hovatartozás” folytonos gyakorlásával, tettekkel, mozdulatokkal, szemvillanással ... Gyere közénk Az egykori tsz-paraszt fia otthon tanulta becsülni rendszerünket. Amikor 1957-ben az abia. a Szentendre járási tiéniállomány a szakemberek által őstermelői körzetként nyilvántartott ceglédi és nagy- kátai járásokban. Emelkedett a tejtermelés: az egy tehénre jutó tejátlag 2850 literre. Megközelítve ezzel a nagyüzemi gazdaságok 3000 literes átlagát, s magasan túlhaladva az országos tejátlagot is. Az illetékesek megállapították, hogy több vidéken gondot okoz a kisgazdaságok hiányos takarmány- ellátása. Ezen sürgősen javítani kell, hiszen ahol akad vállalkozó a szarvasmarhatartás nem köny- nyű munkájára, ott a nagyüzemi gazdaságok kötelessége támogatni a gazdákat. Pest megye nem tartozik a kiemelkedő sertéstartó körzetekhez, ami szintén a főváros közelségével magyarázható. A megye sertésállományának 51,7 százaléka, a kocák 49,1 százaléka azonban a kistermelők birtokában van. A korábbi — 1973—74 közötti — kocalétszámcsökkenés elérte a 32 százalékot. Az illetékesek ennek ellensúlyozására 2759 kocasüldőt helyeztek ki a kisgazdaságokba, s jóllehet a csökkenést nem sikerült teljes mértékben egalizálni, a vágósertés-tenyésztés 21,1, a felvásárlás pedig csaknem 30 százalékkal növekedett a kritikus időszakban, azaz 1973 és 1975 között. Tavaly fokozódott a malacok és a süldők kereslete a vásárokon, nőtt a kínálat is. Emelkedtek az eladási árak. A további teendő a sertések mesterséges termékenyítésének ki- terjesztése — a s'ziarvasmarh a- tenyésztésben ez már természetes! — amitől a szaporulat növekedése várható, s bizoMennyivel járultak hozzá Pest megye kistermelői a népgazdaság ellátásához, mennyi tejet, húst tettek le asztalunkra? Ezt összegezték a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség munkatársai. Mint megállapították, megyénkben 157 ezer család foglalkozik állattartással. A háztájiban, ház körül gazdálkodók java része kereső foglalkozású, magyarán: termelőszövetkezeti tag vagy alkalmazott, gyári munkás, ám akad közöttük szép számmal nyugdíjas, háztartásbeli családtag is. Mint Tóth Tihamér, a felügyelőség termelésfejlesztési osztályvezetője elmondotta, a termelési struktúra és a színvonal rendkívül változatos. A háztáji állattenyésztés vezérágazata a baromfitartás. A ház körüli porták csaknem mindegyikén nevelnék csirkét, de kacsát, libát, pulykát is. A megyében a' vágóbaromfi négyötödét ifit állítják elő, tavaly több mint kétmilliós háztáji baromfiállományt tartott nyilván a statisztika. A vágómarha egyötödét adják a háztáji gazdaságok s innen kerül ki a vágóhídra indított hízószáliítmányok fele is. A kistermelők tulajdonában van a megyei szarvasmarhaállomány 20,9, a tehénállomány 26,1 százaléka. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy egyre kevesebben akadnak vállalkozók, a mezőgazdaság nehéziparaként számon tartott szarvasmarhatartásra, kivált az erősen iparosodó járásokban és községekben, így a budai, a szentendrei, a ráckevei, a monori és a váci járásokban. Mérsékeltebben apad a teTavaszra készülnek a bagi termelőszövetkezet gépműhelyében. Palya Antal traktoros és Tőkési Sándor gépszerelő az erőgép nagyjavításán dolgoznak. Nagy Iván felvétele
