Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-20 / 16. szám
ABONYI KRÓNIKA AZ IDEI EV FELADATAI Többet várnak a mezőgazdaságtól segítik az üzemek fejlődését Társadalmi fejlődiésü nkrte.k alapvető követelménye, hogy állandóan növekedjék az anyagi javak termelése. Abonyban a múlt évi gazdasági eredmények még nem ismertek minden területen, dé látható, hogy a település tovább fejlődött. Az 1977-es feladatok meghatározásánál azonban figyelembe kell venni — szögezte le atz MSZMP nagyközségi végrehajtó bizottsága a napokban megtartott ülésén —, hogy az V. ötéves terv első éve a népgazdaság számára nem volt olyan eredményes, minit tervezték és ezt a lemaradást az éves feladatok teljesítése mellett pótolni kell. Ennek érdekében valamennyi helyi mezőgazdasági, ipari, szolgáltató és egyéb üzemnek biztosítani kell azokat az anyagi, műszaki és személyi feltételeket, amelyekkel elérhetik a célt. A gazdaságosságot, a termelékenység növelését és az önköltség csökkentését tartsák mindenütt szem előtt, de fordítsanak figyelmet az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a jobb üzem- és munkaszervezésre. A beruházási fegyelmet mindenütt tartsák be. a folyamatban levő fejlesztést gyorsítsák meg. Az éves tervfeladatokat mindenütt ismertessék és olyan feltételeket biztosítsanak, hogy valamennyi dolgozó tudja saját teendőjét és ismerje a közös célt. A mezőgazdasági üzemek arra törekedjenek, hogy a növénytermesztésben a hozamok 9—10 százalékkal növekedje- meüc, kenyérgabonából pedig a 41,5 mázsás átlagtermést elérjék. A kukorica vetésterülete változatlan marad, az átlagtermést 62 mázsára tervezik hektáronként. Nem változik a zöldségtermesztésre szánt terület nagysága sem, de 22—25 százalék termésnövekedésre számítanak. A szakosított szarvasmarha és sertéstelepeket mindenütt töltsék fel, a tejtermelést úgy növeljék, hogy az tehenenként elérje a 3800 litert. A három termelőszövetkezet kezdje meg a közös vállalkozásban épülő, 600 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep létrehozását. Az • ipari üzemekben a termékek minőségét kell javítani. A Mechanikai Művek gyáregységénél segíteni kell a telefongyártásra való átállást, a Nagykőrösi Konzervgyár üzeme és a téglagyár fejlesztését. A kereskedelem legfontosabb feladata a település zavartalan áruellátásának biztosítása és a választék bővítése. Folytatják az. üzletek korszerűsítését, a háztáji és kisegítő gazdaságok termékeinek felvásárlását zavartalanná teszik. Az idei legfontosabb község- politikai feladat az Üjszászi úti óvoda önállósítása és a Tószegi útra tervezett gyermekintézmény építésének megkezdése. A belvízelvezetést olyan ütemben kell végezni, hogy a múlt évi lemaradást behozzák. Fontos, hogy a vízmű gáztalamítása megtörténjék, és ezzel egy időben teljesítsék a vízbekötési igényeket. Az egészségház átalakítása és egy központi orvosi ügyelet felállítása egészíti ki a terveket. ^ Gy. F. Kedvezőbb bérezés Konfekció, bérmunkában A házi szőnyegszövésnek múltja van A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat abonyí üzeme éveken át szőnyegeket szőtt. Nincs pontos feljegyzés róla, hogy hány négyzetméter készült ezekből, de az köztudott, hogy az abonyl asszonyok és lányok munkájáról elismeréssel nyilatkoztak a hazai és ä külföldi megrendelők. Az üzem több mint két éve konfekcióáruk gyártásával foglalkozik. Most egy nyugatnémet cég megrendelésének tesznek eleget, bérmunkában női szoknyákat és szoknyanadrágokat varrnak. Az anyagot a megrendelő szállítja, amiből a ruhadarabokat Cegléden szabják és Abonyban varrják. Tóth Ferencné üzemvezetőtől megtudtuk, hogy az átállás ideje alatt korszerűsítették az üzemet. Modern speciális varrógépeket szereltek fel, az épületet kívül-belül rendbehozták, kicserélték a padlózatot, és a közelmúltban olyan gőzfejlesztő berendezést szereltek fel, amihez több vasalót tudnak kapcsolni. Étkező és öltöző készült, a KISZ-szervezet klubszobát kapott. Bár javultak a munkafeltételek, az új termékek előállítása kezdetben mégsem volt zökkenőmentes. A gond ott kezdődött, hogy a dolgozók közül húszán elmentek, egy részük a megváltozott feladatokra nem vállalkozott, a többiek pedig az egyéni teljesítménybérezést nem találták kedvezőnek. Ez a nehéz időszak nem tartott sokáig. Az abonyi aszonyok és lányok között csakhamar kerültek olyanok, akik kedvet éreztek a varráshoz, és miután a múlt év harmadik negyedévében bevezették a csoportos bérezést, megszűnt az elégedetlenség. A bevezetett bérezési forma jó hangulatot teremtett a dolgozók körében, emelkedett a termelés. Ma már ott tartanak, hogy egyetlen üres hely sincs, sőt az utóbbi időben több jelentkezőt elutasítottak. Ha a szőnyegszövés üzemi módon megszűnt is Abonyban, a bedolgozó rendszert változatlanul fenntartja a vállalat. Sokan jutnak ezáltal munkához a nagyközségben, főleg az idősebbek, nyugdíjasok és a sokgyermekes anyák. Az anyagot és a kész szőnyegeket a Kossuth Ferenc utca 3. szám alatti raktárban adják ki, illetve veszik át és ott vasalják, készítik elő szállításra, az árut. A községben a házi szőnyegszövés 18 éves múltra tekint vissza, és a bedolgozok száma mind jobban növekszik. 1976- ban tizenöt új bedolgozót vettek fel. Emelkedik a készárutermelés értéke is, tavaly elérte az ötmillió forintot. Az idén négyezer négyzetmétert kell megszőni, aminek értéké meghaladja majd a hat és fél milliót. Minden szőnyeg nyugatnémet exportra készül. Az anyagellátás jó, és a dolgozók keresete sem rossz, átlagosan eléri az 1800 forintot. A legszorgalmasabb asszonyok közé tartozik Ácsai Istvánné, Bugyi Károlyné, Danyi Pálné, özvegy Flammer Istvánné és ifjú Vergyálc Jánosné. Takaréklevelek az OTP-fiókban Január 1-től az Országos Takarékpénztár a szokásos mellett új takarékossági módra ad lehetőséget, melynek takaréklevél a neve. Meghatározott időre, egységes össz- szegeket lehet elhelyezni benne, a vele járó kamat csak így válik érvényessé. Cegléden az első tíz napon hetvenhetén éltek az új lehetőséggel és több mint 1 millió 260 ezer forintot bíztak ily módon az OTP gondjaira. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA HÍR A CEGLÉDI JAPAS ES CEGLÉD VÁROS P£SZ ÉRÉ XXI. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 1971. JANUAR 20., CSÜTÖRTÖK Tábla a piactéren Fiatalodik a szolgáltató ipar Megemlékezés a turini út századik évfordulóján Január 23-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a ceglédi Kossuth Művelődési Központ emeleti termében a Kossuth Múzeum baráti köre emlékülést tart a turini út századik évfordulója alkalmából. Kovács Károly, a városi tanács elnöke mond megnyitó szavakat, majd Fekete Sándor író ünnepi beszéde hangzik el. Gyulai Antal, a Kecskeméti Katona József Színház művésze Kossuth Lajos és Bobory Károly turini beszédéből ad elő részleteket, majd a Vasutas Énekkar mutatja be műsorát. Az elcserélt királyfi Mint valami színes mozaik- tábla, jókora hirdetmény került a ceglédi piactér egyik oldalán a csukaszürke faira. Ahány kocka, annyi név, lakcím és foglalkozás. A város kisiparosai így adják tudtul szolgáltatásaikat. Tudvalevő, a piac a város egyik igen forgalmas pontja, a lakosság széles körének gyakori találkozó- helye. Megkereshetik, kihez forduljanak tehát, ha elromlik a vízvezeték, ha villanyt kell szerelni, ha kőművesre, lakatosra van szükség, — a táblán ott a címsereg, választani is lehet. A KIOSZ ceglédi körzeti csoportjának irodájában a tagnyilvántartás szerint a városban és a községekben 520 kisiparos folytat szolgálta- ' tótevékenységet. Abonyban, Albertirsán és Törteién helyi csoport van. Örvendetes, hogy az utóbbi években egyre több fiatal szakember fordul az irodához iparengedélyért, hiszen egyes szakmákat szinte az elöregedés veszélye fenyegetett. Igyekeznek olyan munkát végezni, hogy a nevük egyben márka is legyen mielőbb a lakosság körében. A többi között éppen erről is szó esett legutóbb, amikor a szakmák fiataljai, a harminc éven aluli kisiparosok és alkalmazottaik ifjúsági parlamentet tartottak a ceglédi KIOSZ- székházban. Sokan kértek szót. Tapasztalataikra alapozva főként szakmai kibontakozásukhoz kértek további segítséget. Ez a segítség a többi között a szakismeretek továbbfejlesztéséiben is megnyilvánul, melyet a KIOSZ körzeti csoportjának vezetősége fontos feladatának tekint. Szorgalmazzák a szakmai ismeretterjesztő előadásokat, lehetőséget teremtenek tapasztalatcserére, gyárlátogatásra, s arra, hogy mestervizsgát tehessen, aki akar. A tervek szerint hamarosan egynapos tanácskozások lesznek a székházban. Az elektromos biztonságtechnikai feladatokról, az új előírásokról, időszerű kérdésekről Jánki József, az Országos Villamosenergetikai Intézet szakembere tart tájékoztatót. A festőket bizonyára érdekli majd az az előadás, amelyet a BUDALAKK főmérnöke tart, az új anyagokról és szakszerű felhasználásukról. Dr. Ternay Zoltán előadása a gépkocsik szervizéről, javításáról ad új ismereteket hallgatóságának, Csíki Róbert az új építési módokról, a korszerű építkezésekről, az ezekkel kapcsolatos rendeletekről és számos hasznos tudnivalóról tájékoztatja a kisiparosokat. Előadására meghívást kapnak a nagykőrösi, nagykátai és mo- nori kisiparosok is, de emellett több, más tájékoztatóra is meghívják őket. Ismeretterjesztő előadás hangzik el az ipartörvény módosításával kapcsolatban, tájékoztatót hallhatnak egyes egységárak rendezéséről, amely a szolgáltatásban részt vevőket érinti. A jövőben is fontos feladat lesz a jogtalan iparűzök felkérésése és meggyőzése a törvényes munkavállalás lehetőségéről, hiszen a KIOSZ a kisiparosok érdekvédelmi szerve és ez is a munkájához tartozik. A bejelentések alapján már eddig is sok kontárt meglátogattak. A régebben felszólított 120 jogtalan iparűző közül azóta 70-en váltottak iparigazolványt Jó és eredményes kapcsolatot tart a KIOSZ ceglédi körzeti csoportja a szakmunkás- képző intézettel és a városi tanács termelés-ellátásfel- ügyeleti osztályával, valamint az adócsoporttal. A szakmunkásképző intézet segítségével sikerült — a kiemelt szakmákban — kisiparosok mellett szakmunkástanulókat foglalkoztatni. Pest megyében tíz ilyen tanuló van, közülük hét Cegléden tanul, úgynevezett „hiányszakmát” — bádogosok, illetve cipészek lesznek. Az ösztöndíj mellett ezek a szerződtetett tanulók 250 forint tanulmányi segélyt kapnak, a velük foglalkozó kisiparosokat havi 300 forint oktatási díj segíti és tanulótartási adókedvezményben is részesülnek. Mint a KIOSZ Irodájában elmondták, van azért még olyan szakma, amely nem is egy tanulóra várna, hiszen a városban nincsen kalapos kisiparos, szükség lenne gázvezetékhez értő szakképzett szerelőkre és az építőipari szakmában is több tennivalóhoz kellenének ügyes, vizsgázott, fiatal mesterek. E. K. A KÖZGÉP SE kézilabdázói a hét végén a III. kér. TTVE álltai rendezett Óbuda Kupán a szintén NB I B-s Csömörrel találkoztak és nyertek. KÖZGÉP SE—Csömör 19:18 (8:10) Cegléd: Szabó L. — Jónás (3), Nagy, Túlik (6), Gyenes (3). Bálint (4), Ignácz (3). Csere: Győré. Küzdelmes, kemény mérkőzésen lelkesedésükkel nyertek a ceglédiek. Kecskeméten az utolsó csoportmérkőzést a KÖZGÉP megnyerte, így február 12-én az első helyért játszhat. A budapesti Meseszínház Törteién tart bemutató előadást pénteken, január 21-én délután három órai kezdettel, a Déryné Művelődési Házban. Előadásuk címe: Az elcserélt királyfi. Virágok a parkba Ismét virágosak, gondozottak lesznek tavasszal a ceglédi terek, parkok. Rendezésükről a Városgazdálkodási Vállalat gondoskodik. Seregével ültetnek majd nyíló tavaszi virágokat, — ezeket üvegháziban hajtatják, úgy telepítik ki. Több ezer tulipánhagymát is kiültetnek, remélhetően most nem lesz vandál parkrongálók martaléka. A városszépítésben az utcák lakói is sokat segíthetnek, ha virágos ágyásokat telepítenek a járda mentére, ahol csak lehet. KÖZGÉP SE—Kecskeméti É. II. 42:18 KÖZGÉP: Zsiga — Enyedi, Tóth, Szalisznyó, Malizs János, Godó, Stefanovics. Csere: Turóczi, Bakosi. A biztos győzelemmel végződött találkozón Tóth 14-szer talált az ellenfél kapujába. Atlétika: Az MTK-VM az Olimpiai Csarnokban fedettpályás ifjúsági versenyt rendezett. A Ceglédi VSE fiatalja, Plangár Ágnes 800 méteren állt rajthoz, és 2:10.7 mp-es idővel a harmadik helyen végzett. U. L. KÜZDELMES MÉRKŐZÉS UTÁN Az első helyért játszhat a KÖZGÉP Kézilabda: Száz ceglédi, küldöttségben (2.) Úton az emigránshoz A város népe úgy érezte, tulajdonképpen régi tartozását törlesztette Kossuth megválasztásával. Úgy döntött, hogy a képviselői megbízólevelet küldöttség adja át Kossuth Lajosnak. Másnap rendkívüli városi közgyűlésen elhatározták, hogy a küldöttség a város képviseletében keresse fel az olaszföldön élő nagy hazafit, és a képviselői mandátumot a város nevében adja át neki. Közben Kossuth megköszönve a ceglédiek bizalmát, egyúttal közölte velük, hogy a mandátumot nem fogadhatja el, mert a létező viszonyok között nem vállalhatja el a képviselői tisztet. Megírta a ceglédieknek, hogy azért nem fogadhatja el a mandátumot, mert Magyarország nem független állam, mint ahogy emigrációjából is csak akkor térhetne haza, ha Magyarország független, önálló állam lenne. A ceglédiek ezután semmi reményt nem tápláltak az iránt, hogy a küldöttség feladata : Kossuth hazahívása egyáltalán eredményes lehet. Most mát egyedül azért vállalkoztak télvíz idején a hosz- szú, fáradságos útra, hogy szemtől szembe lássák az ősz száműzöttet. Kossuth egyidejűleg Budapestre is küldött levelet Ghiczy Kálmánnak, a képviselőház elnökének, akivel közölte írásban lemondását, és kérte, hogy azt a parlamentben olvassa fel. A lapokból ezután úgy értesült, hogy a ceglédiek nem álltak el a küldöttség tervétől, és a küldöttség január 20-án minden körülmények között elindul Turinba. 1877 január 20-án a ceglédi százas küldöttség útnak is indult. Azon a téli hajnalon a negyvennyolcas időkből megmaradt öt mozsárágyú öt lövéssel adta tudtára a lakóknak, hogy hajnali öt óra van. Az első ágyúlövések után az utcák benépesedtek emberekkel, mindenki a gyülekezési helyre, a városháza udvarára sietett. A hideg januári reggelen itt is, ott is csoportok énekelték a Marseillaise-t és a Kossuth-nótát. A városháza udvarának közepén nagy tábortüzet raktak. A küldöttség tagjai között volt a hetvenhá- rom éves Monori Sámuel is, aki 1848-ban szabadult fel a jobbágysorból. És most útra kél velük ő is, hogy életében még egyszer lássa Kossuthot. Utoljára akkor látta, midőn a ceglédi piactéren, 1848 szeptember 24-én, Kossuth először harsogta el riadóját az alföldi néphez a veszélybe került haza megsegítésére. És itt van a küldöttség legfiatalabb tagja is, Antal Antal, huszonnégy éves parasztlegény. Bartha Ferenc polgármester, a küldöttség hivatalos vezetője — mert a turini utazás terve a város közügye lett — már a kora reggeli első vonattal utazott Budapestre. Ismét megszólaltak a mozsárágyúk, hajnali hat óra volt. Megkondult a katolikus templom harangja. A szürkületben százan és százan igyekeztek a pályaudvar felé. Hat órára a küldöttség valamennyi tagja már együtt volt. A küldöttség tagjainak hozzátartozói körében az öröm mégsem volt zavartalan. Azok a hírek, hogy a Budapesten átutazó ceglédi küldöttség ünnepélyes fogadására készülő egyetemi ifjúság falragaszait a rendőrség leszakította, nagy nyugtalanságot váltottak ki. Sokan azt rebesgették, hogy a küldöttség résztvevőit osztrák területen letartóztatják, mert nem hagyják megtorolatlanul, hogy annak idején a Habsburgok trónfosztását kinyilatkoztató Kossuthhoz mennek. A ceglédi százas küldöttséghez Nagykőrösről és Abonyból is csatlakozott egy kisebb csoport. A küldöttség négyes sorokban felsorakozott az induláshoz, legelöl a fiatal zászlótartó. A megfakult, tépett zászló — amely mögé felsorakoztak — ereklye volt a negyvennyolcas időkből: a ceglédi lovas nemzetőrség zászlaja. Így indult el a küldöttség a városházáról a pályaudvarhoz. Azon a kegyetlenül hideg téli nap reggelén Cegléd lakossága nagyszerű vallomást tett: félreérthetetlen bizonyossággal tudták, hogy cselekedetükkel újra részt vesznek a magyar történelemben, akárcsak a Dó- zsa-felkelés idején. Amíg a küldöttség a pályaudvarra érkezett, több ezer ember kísérte őket. Amerre a vonat az alföldi hófödte tájon elhaladt, a kis falusi vasútállomásokon mindenütt az emberek százai várakoztak a nagy hidegben, hogy éljenzéssel, kendőlobog- tatással köszöntsék őket. Budapesten a Déli Pályaudvar előtt a főkapitány nagyszámú rendőrrel várta a vonat érkezését. A rendőrök brutálisan láttak hozzá a tömeg szétszórásához. A rendőrfőkapitány mindenáron meg akarta akadályozni, hogy a küldöttség tagjai testületileg vonuljanak a Hungária szállóba, ahol az egyetemi ifjúság társas ebéden látja vendégül őket. A ceglédi küldöttség végül is felsorakozott, de nyomban lovas rendőrök vették őket körül. A zászlótartó magasra emelte Cegléd tépett negyven- nyolcas zászlaját, és elindult a menet a Hungária szálló felé. Az emberek az utcákon lelkesen tüntettek a ceglédiek mellett. A Hungária szálló első emeleti dísztermében üdvözölte őket a negyvennyolcas függetlenségi párt több vezetője és az egyetemi ifjúság képviselője. Mocsáry Lajos, aki Kossuth eszméinek legtiszteletreméltóbb őrzője volt, arra kérte a ceglédi küldöttséget: fejezzék ki Kossuth előtt a haza, a nép elesettségét, és aggodalmukat a jövő alakulásáért. Már estébe nyúlt a január végi nap, midőn a ceglédi küldöttség több ezer ember kíséretében a Déli Pályaudvarhoz ment, hogy este kilenc órakor vonattal továbbfolytassa útját Torino felé. Környei Elek (Következik: Éljen Kossuth!) 1
