Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-19 / 15. szám

1977. JANUÁR 19., SZERDA 'xMii Beszámoló taggyűlések Időben, hozzáértéssé! A tavalyi munkát értékeltek az Óbuda Tsz kommunistái Minden tekintetben embert próbáló, nehéz esztendőt hagy­tak maguk után az Óbuda Ter­melőszövetkezet tagjai. Az új gazdasági szabályozók hatása önmagában is takarékosabb, ésszerűbb gazdálkodást, na­gyobb munkaintenzitást köve­telt a dolgozóktól, vezetőktől egyaránt, ám ehhez a mező- gazdaságban még hozzájött a kedvezőtlen időjárás: a kora tavaszi fagy, a nyári aszály és a sok őszi csapadék; mindez fokozottan érezteti hatását egy olyan mezőgazdasági nagy­üzemben, amelynek léte — és árbevétele — jórészt a szántó­földi és kertészeti termeléstől függ, s mérlegadatait nem szé­pítik az állattenyésztés ked­vező eredményei. Gondokról és sikeresen megvívott csatákról esett szó — természetesen — a mező- gazdasági és zöldségtermesz­tési, valamint a kertészeti fő­ágazat kommunistáinak beszá­moló taggyűlésén is. Már elöl­járóban hadd állítsuk követen­dő példának azt a szerény mértéktartást, amivel az el­ért eredményekről, és azt a kritikai szellemet, amivel a hibákról, bajokról szólt a III-as alapszervezet vezetősé­gének beszámolója. Mindenki tudta a dolgát Az alapszervezet politikai tevékenysége egész évben haté­konyan segítette a gazdasága vezetést. Helyesnek bizonyult az a megoldás, hogy a gazda­sági terveket ágazatokra, tele­pekre, sőt brigádokra bontot­ták, mert így minden, dolgozó megismerhette az .egész évi feladatokat. Ebben a közös gazdaságban — amely a vidékieknél sokkal decentralizáltabban, nagy terü­leten, szétszórva dolgozik —, minden eszköznek nagy szere­pe van a munkafegyelem meg­szilárdításában, a kommunis­ták példamutatásától a telje­sítménybérezésig. Az utóbbi­ra tavaly tértek át a termelő- szövetkezetben, s az első idők­ben kedvező hatást tett a ter­melékenységre, javult a mun­kaidő-kihasználás. Am az első félév elteltével nyugtalanító jelekre lett figyelmes a párt- szervezet: érezhetővé vált a normák lazasága, béralaptúllé­pés mutatkozott, gyengült a munkafegyelem. Az alapszer­vezet vezetősége — s ez is a gazdaságpolitikai kérdéseknek szentelt megkülönböztetett fi­gyelmét, energiáját dicséri — azonnal jeiezte a gondokat a gazdasági vezetésnek, norma­karbantartást javasolt, s a béralaptúllépés megszünteté­sét. A jobb munkaszervezés ér­dekében tett intézkedések, o kommunisták és a szocialis­ta brigádok helytállása nem maradt eredménytelen: a ker­tészeti főágazat 98,7 millió fo­rintos termelési tervét 107,5 millióra, a szántóföldi árbe­vételi tervet 400 ezer forinttal, a gyümölcstermesztés árbevé­teli tervét 1 millió forinttal túlteljesítették. Az Óbuda Tsz őszibarack terméshozama or­szágosan kiemelkedő volt. Túlteljesítette — mintegy 700 ezer forinttal — termelési tervét a gépcsoport is, s ráadá­sul 35 ezer liter üzemanyag-' megtakarítást ért el. Időben és hozzáértéssel fog­lalkozott az alapszervezet ve­zetősége a közös gazdaság ex­port-import helyzetének, il­letve arányának felülvizsgálá­sával. Már az első félév végén jelezte a vezetésnek, hogy a tőkés exportban jelentős le­maradás mutatkozik, ugyanak­kor az import elérte a 9,7 millió forintot1! A gazdasági vezetés ezt követően tett in­tézkedései az év végéig bizo­nyos eredményeket hoztak: a tőkés export december 31-ig 8,8 millió forintra emelkedett, az import pedig a II. félévben csökkent, s végül is 11 millió Szerepük volt a pártszer­vezeteknek a gazdaságosságra való törekvésekben: cselekvési programjukban három, gazda­ságtalannak bizonyult virág­bolt felszámolását szorgalmaz­ták — ami meg is történt. Legyen a vezetőségi tag: partner! Egy pártszervezet gazdaság- politikai tevékenységéhez nem csupán a gazdaságpoliti­kai agitáció, a mozgósítás, a párttagok példamutatása tar­tozik, hanem a termelés párt- ellenőrzése, a gazdasági veze­tők beszámoltatása, a gazda­sági döntések megkonzultálása, politikai előkészítése is. A kétségtelen javulás elle­nére, még mindig nem elég szoros, nem elég hatékony az együttműködés a gazdasági és a pártvezetés között — közép­es alsóbb szinten. Némelyik gazdasági vezető még mindig nem érzi szükségét az alap- szervezet segítségének. . Még 'ma is megesik, hogy egyikük- másikuk elmulasztja kikérni az alapszervezeti, illetve a KISZ-vezetőség véleményét, javaslatát a gazdálkodás me­netére vonatkozó, munkaszer­vezési vagy káder- és sze­mélyügyi kérdésekben. Ilyen­kor aztán a pártalapszervezet. vezetősége csak utólag szerez tudomást a tagság egészét vagy nagyobb csoportját érin­tő intézkedésekről. A fenti hibák arra utalnak, hogy a gyökerek a hármas követelményben, az alsóbb és középszintű vezetők politikai felkészültségében . rejlenek^ Felismerte .ezt. a pártszervezet is, s ennek megfelelően állí­totta össze káderfejlesztési, il­letve politikai beiskolázási ter­vét: A marxista—leninista esti középiskolára két, az esti egyetemre négy pártonkívüli gazdasági vezetőt küldött, ket­ten pedig már a II., illetve III. évfolyamon tanulnak. Előtérben: a közművelődés Hosszú lenne mindazt fel­sorolni, amiről az Óbuda Tsz III-as alapszervezetének veze­tősége számot adott a tag­Tervek és lehetőségek (12.) Hogyan frásznál juk fel jói an, ami van? A munkaerőhiányról nagyon sok szó esik nálunk az utóbbi időben, mégpedig mint kedve­zőtlen jelenségről, amely to­vábbi fejlődésünk feltételeit nehezíti. Ha azonban a kérdés tágabb összefüggéseit is fi­gyelembe vesszük, a munka­erőhiány kedvező oldalát is meg kell látnunk. Alacsonyabb fejlettségi szin­ten álló országokban az álta­lános társadalmi gazdasági fejletlenség egyik kísérő je­lenségeként figyelhető meg a .nagymértékű munkaerő-feles­leg (nem tévesztendő össze a fejlett tőkésországokban ta­pasztalható munkanélküliség­gel!), mivel ezekben az orszá­gokban a megfelelő termelő- kapacitások és a kellő szakis­meret hiánya, vagy fejletlen­sége miatt nem tudnak mivel és nem tudnak mit termelni. Nálunk az eléggé eliterjedtnek tűnő közfelfogáshoz képest ez a probléma alig játszik szere­pet. Ezért fejlettségi szintün­ket jelzi, hogy tudunk — vagy sok esetben tudnánk — miit termelni, s termékeinket többségükben mind a hazai piacon, mind külföldön érté­kesíteni tudjuk. Csak viszonylagos Ilyen összefüggésben a mun­kaerőhiány bizonyos általános műszaki-gazdasági fejlettségi szintet jelez. A probléma in­kább az, hogy ezen belül igen nagyok az egyes vállalatok, szövetkezetek színvonalbeli különbségei. Ugyanakkor az is kétségte­len, hogy egy ország lakossá­gának szükségleteit saját ma­gának kell kielégítenie. Ilyen értelemben munkaerőhiányról beszélni abszolút értelemben nem lehet, hiszen ha kevesebb a munkaerő, ez kisebb számú ellátandó lakosságot is jelent, ás a több munkaerő nagyobb számúlakosságot,, amelynek az 'ellátásához viszont többet is kell termelni. A munkaerő­hiány tehát — kivéve a jelen­tősebb demográfiai eltolódáso­kat, az egyes korcsoportok kö­zött — csak viszonylagos le­het. Nálunk a demográfiai té­nyezők nem játszanak jelen­tős szerepet — bár néha erre is hivatkozunk —, hiszen a foglalkoztatottság mutatóiát tekintve más országokhoz ké­nest nincs erre utaló lényeges eltérés. A foglalkoztatottak aránya az összlakosságon be­lül nálunk megközelíti az 50 szerelvonó kúrára kötelezés jogi szabályozása. A terápia igazi célja az egészségi álla­pot feljavítása, a családi, a munkahelyi háttér rendezése, a beteg — mert az alkoholiz­mus betegség — kedélyének, életszemléletének, egész élet­stílusának áthangolása. Azaz, a tényleges rehabilitáció. A túlzott mértékű alkohol­fogyasztás társadalmi veszé- lyessege szinte felbecsülhetet­len. Minden szigor helyénvaló, amely megállítja a züllés út­jára lépőt. Nénány képviselői indítvány: reggel 9 óra előtt országosan tilos legyen az al­koholárusítás. Minél több kocsma. talponálló helyén nyissanak kulturált vendéglátó­ipari uzietet. Keményeimen lépjenek föl a zugszeszfőzdék lelkiismeretlen üzemeltetői, a bögrecsárdások ellen. Az ülésen felhatalmazták a két bizottság elnökét, illetve titkárát, hogy a tanácskozá­son elhangzott javaslatokat a kormány elé terjessze. A vi­tában felszólalt dr. Vámos Marietta (Pest megye, 5. vk.). dr. Udvardi Károlyné, dr. Kiss Anna, dr. Kovák Pálné, Rózsa Ernő, Komjáthy Aladár. Mráz Tibor dr.■ Lakatos Pál. dr. Pesta László, Palkó Sán­dor, Nies János, dr. Déváid József, dr. Radriai Éva és dr. Kaposvári Júlia országgyűlé­si képviselő. százalékot, ami közepes ér­téknek tekinthető. Több szo­cialista országban a foglalkoz­tatottak aránya ennél na­gyobb, ugyanakkor például a szomszédos Ausztriában nem sokkal haladja meg a 40 szá­zalékot. Jellemző az is, hogy néhány éve, a demográfiai hullámcsúcs munkábalépése- kor még voltak, akik amiatt aggódtak, hogy lesz-e elegen­dő munkahely e korosztály számára. A csúcsot követő hullámvölgy tehát önmagában aligha okozhat munkaerő- hiányt, hiszen ma a csúcs miatti többletmunkaerő is dol­gozik. Munkaerő tehát nálunk is nagyjából elegendő van. Ha mégis hiány mutatkozik, ez arra vall, hogy a felhasználás nem megfelelő. A vitaindító cikk címében feltett kérdést (Honnan vegyük, ami nincs?) tehát célszerű a következő­képpen átfogalmazni: Hogyan használjuk fel jobban, ami t-an? És a tényleges fegyelem? A munkaerő-felhasználás hatékonyságának javítása a vállalatok, szövetkezetek fel­adata ugyan, erre azonban kényszerítő erejű ösztönzés nélkül nem lehet részükről számítani. Nyilvánvaló, hogy minden gazdálkodó egység azt teszi, amire valamilyen for­mában hatékony ösztönzést kap. Az új gazdaságirányítás rendszerének bevezetésekor a vállalatok bizonyos fokú ön­állóságának megteremtésével az ösztönzés bizonyos formái is kialakultak, amelyek — fő­ként a bérszabályozás — azonban nem bizonyultak ah- halmosaknak a jelek szerint arra, hogy mindenütt a mun­kaerő kielégítő hatékonyságú felhasználására ösztönözzenek. Ezért kerül ma egyre inkább előtérbe a központi, admi­nisztratív megoldások alkal­mazása a munkaerő elosztásá­ban, mivel a közismerten je­lentős belső, munkaerő-tarta­lékok feltárása helyett, amire semmi sem ösztönöz, min­denütt újabb külső munkaerőt kívánnak igénybe venni a ter­melés bővítéséhez. Az elterjedt, túlzottan ad­minisztratív jellegű,, bürokra­tikus ízű szemléletre jellem­ző. hogy munkafegyelem alatt sokszor nem a tényleges mun­ka fegyelmezettségét értik és kérik számon, hanem e cím­szó alatt terjedelmes kimuta­tások készülnek arról, hogy a dolgozók hány percet késnek, és különböző hivatalos és nem hivatalos ügyeik intézése miatt mennyit töltöttek távol munkahelyüktől. Ezek az ada­tok azonban a munka tény­leges fegyelmezettségéről sem­mit sem mondanak. Az ilyen adatok alapján levont követ­keztetések, bár objektíveknek és megingathatatlanoknaií lát­szanak, mégis üres frázisokká válnak. Az ilyen alapokon ho­zott intézkedések nem olda­nak meg semmit, mégis azt az illúziót, keltik, mintha történt volna valami a kérdés megol­dására. Ilyen például az az intézkedés, hogy valamely hi­vatal ügyfélfogadási ideiét he­tenként egy (!) napon egy (!) órával meghosszabbították a hivatalos munkaidőn túl. és attól azt várják, hogy majd megszűnik a hivatalos ügyek munkaidő alatti intézése miatt horribilisnek kikiáltott muil- kaidő-kiesés. Szemléleti kérdés Felfedezték már. hogy mun- icaiüoutezues után fel órával az egesz nivatál ráér X Kartársat ügyeim az aolaKOÓl, mert dol­gozni meg sémii sem Kezdett, o ilyen Körülmények között beszelünk munkaerőhiányról! Sajnálatos, hogy ennek elle­nére még minőig ott tartunk, uogy u iuiifL,\.(xu.i\j-uiiiasznaUbst csak a munkahelyen töltött időként vagyunk képesek ér­zékeim. es a munkahelytől tá­vol to..ott percek nagyítóval xeresgelese közben nem vesz- szük eszre a munkahelyen munka nélkül töltött órák miatti valóban nagy kiesést (ami persze nemcsak az iro­dákban nagy, hanem a műhe­lyekben is). Márpedig amíg ez utóbbi órákat nem sikerűi munkával kitölteni, a munká- erőkérdésben semmilyen elő­rehaladást nem várhatunk. * Sok szó esik az adminiszt­ratív létszámról és az irányí­tás bürokratizálódásáról is. A bürokratikus irányítás azon­ban véleményem szerint, mint ez az elmondottakból kitűnik. korántsem egyszerűen lét­számkérdés, hanem sokkal in­kább az irányító — adminiszt­ratív és nem adminisztratív, vállalati és nem vállalati — apparátus szemléletének kér­dése. A bürokratikus szemlélet bürokratikus megoldásokat eredményez, amelyek vagy el­lenállást váltanak ki, vagy papírízű látszatmegoldásokra ösztönöznek. A bürokrácia el­len bürokratikus módszerek­kel nem lehet harcolni, mert közben a fegyelem középpont­jában álló probléma változat­lan marad, sőt súlyosbodik, és az érintettek morális beállí­tottsága egyre romlik. Ennek véleményem |zerint, tipikus esete , a jelenlegi munkaerő­k'&dá. ' Gát a bürokrácia Sajnálatosan kevés az olyat) szókimondó véleménynyilvá­nítás, mint Földes Györgyé, a Dabasi Nyomda igazgatójáé volt, amelyből világosan kitű­nik, hogy náluk a munkásság hangulatát egyre inkább ' a lumpenelemek próbálják megnatározni, mivel ezek a városban jobban járnak, sí, a becsületesen dolgozókat lassan hátrányba szorítják és kihúz­zák lábuk alól a talajt. Ügy tűnik, ez a jelenség lassan már társadalmi méretekben is jelentkezik. Ez látszik példán! az adminisztratív létszámmal kapcsolatosan kialakult felfo­gáson, amely válogatás nél­kül minden adminisztratív létszámnövekedést felesleges­nek, és az általános munka­erőhiány következtében egy­ben károsnak tart, tekinget nélkül annak társadalmi hasz­nosságára és szükségességére. Ez a felfogás mindig is meg­található volt, csak éppen 1 nem tarjelt el olyan széles körben, mint ma. A meglevő munkaerő jobb felhasználása tehát a bürok­rácia megszüntetését kívánja meg. Ez szükséges ahhoz, hogy a fejlettségi szintünkben rejlő lehetőségekkel megfele­lően ki lehessen bontakoztatni a termelést olyan területeken amelyeken ezt ma sok esét- ban a munkaerő rossz elosz­tása lehetetlenné teszi. Bonifert Donát közgazdász, Vác Havannában hétfőn meg­kezdte munkáját a magyar— kubai gazdasági műszaki-tudo­mányos együttműködési ve­gyesbizottság hatodik üléssza­ka. A dr. Szekér Gyula ma­gyar és Belarmino Castilla ku­bai miniszterelnök-helyettes — a bizottság magyar, illetve kubai elnökei — vezette kül­döttségek a megnyitó plenáris ülésén meghallgatták a titká­roknak az 1975 szeptemberé­ben megtartott ötödik üléssza­kon hozott határozatok végre­hajtásáról szóló jelentését, majd az árucsere-forgalomról és a műszaki-tudományos együttműködésről elhangzott beszámolót. Ezután dr. Szekér Gyula és Belarmino Castilla foglalta össze a magyar—ku­bai gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés eddigi eredményeit. A bizottság az elkövetkező napokban munkacsoportokban vitatja meg a következő idő­szakra szóló együttműködés kérdéseit. gyűlésen. Egyet- ragadjunk ki még csupán, a közművelődési párthatározat végrehajtása ér­dekében tett intézkedéseket. Ez már csak azért is érdekes, mivel az alapszervezet 38 tag­jának legtöbbje — fizikai dol­gozó. A termelőszövetkezet bizo­nyos lépésekkel megelőzte a párthatározat, illetve az erre vonatkozó közművelődési tör­vény kibocsátását: már előbb önálló oktatási osztályt szer­veztek, a pártvezetőség pedig oktatási bizottságot hozott lét­re, s mind a hat főágazatnál oktatási felelősöket bízott meg. Az alapműveltség meg­szerzéséhez, s a szakképzés­hez nélkülözhetetlen nyolc­osztályos végzettséget az ál­talános iskola kihelyezett ta­gozatán szerezhetik meg a dol­gozók ; tanulmányaikban a korrepetáló tanárok segítik őket, akiket a közös gazdaság díjaz. A tanulók számára a tsz ingyenes tankönyvet, tan­szereket, és tanulmányi sza­badságot biztosít. A rátermett fiataloknak lehetővé teszi, hogy munka mellett szakmát, magasabb képzettséget szerez­hessenek. Csupán a kertészeti főága­zattól 31 ember vesz részt kü­lönböző állami oktatásban, és 107-en politikád oktatásban. A telep dolgozóinak művelődését kölcsönkönyvtár segíti. Újabb feladatok előtt Nem ígér könnyebbet, ke­vesebb tennivalót az idei év sem. A 200 millió forintos be­ruházással épülő, budakalá­szi zöldségtermelő növényhá­zat december 31-re be kell fejezni, üzemeltetéséhez a tárgyi feltételeket a gazdasági vezetésnek, a ■ személyi feltéte­leket a páííszervezatek. segít- .xtaawbfetosttank . gyot kelVeVöre ■ tépni -tt ipoí-tíi- k,ái oktatás, az ideológiai mun­ka terén, hogy a kommunis­ták el vontabb kérdésekben is eligazodhassanak, merjenek és tudjanak véleményt nyilvání­tani. Meg kell javítani az alapszervezeti vezetőség re­szort] elelöseinek munkáját, erősíteni a vezetés kollektiviz­musát, az egyenlő tehervise­lést. Mindezt rögzíti a — tava­lyihoz hasonlóan — alapos, jól kimunkált cselekvési program. Nyíri Éva is együttjar. A kutatások, a különböző nemzetközi össze­hasonlítások éppen az ellenke­ző j áf' tanúsí t j ák. Az alkoholista betegekről készített statisztikák szerint hazánkban az alkoholizmus már 1938-ban elérte a népbe­tegségek szintjét. A túlzott mértékű italozásból következő népgazdasági kárt a szakértők évi 7 milliárd forintra becsü­lik. Természetesen az elmúlt esztendőkben egy sor jelentős rendelkezés, paragrafus szüle­tett az alkoholizmus elleni küzdelem segítésére. A szeszes italok kínálatát és forgalma­zását is egy sor jogszabály korlátozza, s nem maradtak el a jogi vonatkozású intézkedé­sek sem. A vitában felszólaló képviselők zöme is inkább a már meglevő rendelkezések következetesebb megtartását sürgette. Abban valamennyien egyetértettek, hogy az alkoho­lizmus elleni küzdelem nem lehet pusztán a belkereske­delmi tárca vagy az egészség­ügy kizárólagos feladata. Tár­sadalmi összefogásra van szükség, együttes cselekvésre. Több képviselő is szóvá tet­te. hogy äz elvonókúrák ered­ménye inkább eredménytelen­ség, mert a kötelezően keze14 betei"k pvőgvulási aráhva kö- rű’belül 29 százalék. Kön'd- ménves. énnei ezért sok kis­kaput nyitva hagyó a kény­Fehér Péter, az MTI tudósí­tója jeleníti: Az alkoholfogyasztást, -for­galmazást tiltó, korlátozó ren­delkezések megtartásában kö- j vetkezeíesebb szigort, a kény­szerei vonásra küldésben egy­szerűbb jogi szabályozást, a megelőző, felvilágosító mun­kában hatékonyabb módsze­reket sürgetett keddi együttes ülésén az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi, illetve ke­reskedelmi bizottsága. Az al­koholizmus elleni küzdelem mérleget megvonó, a továbblé­pés lehetőségeit elemző ta­nácskozáson részt vett Hatjai Sarolta, az országgyűlés alel- nőké, dr. Medve László egész­ségügyi miniszterhelyettes, Molnár Károly belkereskedel­mi miniszterhelyettes és dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP KB alosztályvezetője. Hantos János, a Vöröske­reszt főtitkára, az Alkoholiz­mus Elleni Országos Bizottság titkára tájékoztatójában rend­kívülinek nevezte azt a növe­kedést, amely az elmúlt más­fél évtized alatt az alkohol- tartalmú^ italok fogyasztásá­ban bekövetkezett. Az alko­holfogyasztás nemzetközi sor­rendjében 1974-ben a 11-ik helyet foglaltuk el. A Vöröskereszt főtitkára cá­folta azt a vélekedést, hogv az életszínvonal emelkedésével az italfogyasztás növekedése Következetesei) szigort az alkofilizmus ellen! Az országgyűlés szociális és egészségügyi valamint kereskséslmi bizottságának fava Satui Kubai-magyar gazdasági tárgyalások A vezetőség köteles évenként beszámoló taggyűlést tartani, ezen a párttagság értékeli a vezetőség, a párt- szervezet egész éves tevékenységét, valamint a vezető­ség előterjesztése alapján a párttagok munkáját, a párt­megbízatások teljesítését. (Az MSZMP szervezeti szabályzatából)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents