Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-04 / 2. szám

1977. JANUAR 4., KEDD %Wä<m Vác és Cegléd helycseréje A nevelő munkn az elsődleges Bodnár Ferenc a Pest megyei atlétikáról Egy sportág megítélése egész sor szempont alapján történhet; mindegyik mellett szólnak érvek és ellenérvek. A magyar sportéletben évek óta a legelfogadottabb mércét az egyesületek közötti pont­verseny adja, így ennek al­kalmazása látszott a legké­zenfekvőbbnek a Pest megyei atlétikai élet értékelésekor is. A MASZ bajnoki pontver­senye alapján nyolc megyei atlétikai szakosztály szerzett minőségi pontokat: a Váci Híradás, a CVSE, a GEAC, a Dunakeszi VSE, a Nagykőrösi Pedagógus, a Kossuth KFSE, a Nagykátai VM és a Csepel Autó. Öt egyesület pontjainak száma nagyobb a tavalyinál, míg háromnál visszaesés mu­tatkozik. Az élen helycsere történt: a Váci Híradás az 1975-ben szerzett 194 pontjá­val szemben idén 255-öt tud­hat a magáénak, míg a tava­lyi rangelső, 206,5 pontos CVSE az ez évben összegyűj­tött 178 pontjával mindössze 22 ponttal előzi az egyébként szintén visszaesett gödöllőie- ket. S ami talán a legfonto­sabb; a megyei atlétikai szak­osztályok 102,5 ponttal többet értek el összesítésben, mint a megelőző évben. Cs. Autó, GEAC, CVSE — Kétségtelen tény a fejlő­désünk, amit elsösoróan a pontok bizonyítanak — szö­gezte le elöljáróban Bodnár Ferenc, a Pest megyei Atlé­tikai Szövetség elnöke, aki egyszemélyben a Váci Híradás atlétáinak is az edzője. — Ezen az alapon valóban a Vá­ci Híradás a megyei első. Mi azonban a nevelési szempon­tokat előbbre tartjuk, s ezért a szakosztályokat külön is rangsoroljuk. A PASZ elnök­sége úgy látja, hogy a Cse­pel Autóban, a GÉAC-ban és a CVSE-ben folyik a legered­ményesebb nevelő munka, amit elsősorban a Pest megyé­ben rendkívül népszerű gyer­mekbajnokságok tapasztalatai alapján állapítottunk meg. Szövetségünknek ugyanis ép­pen ennek a legfiatalabb kor­osztálynak a megtartása je­lenti a legnagyobb gondot, te­hát az itt jelentkező eredmé­nyeket kell a legértékesebbek­nek tartanunk. A nevelő munka megbecsü­lése, annak konkrét kinyilvá­nítása mindenképpen dicsére­tes. De vajon mit tesz a PASZ azért, hogy minél több szakosztályban valóban ered­ményes legyen a legfiatalab- bafckal folytatott munka? — Továbbképzést tartottunk az érdekelt szakembereknek, ahol a fő témát a pedagógiai, nevelési módszerek, a gyer­mekekkel való bánásmód je­lentették. A gyerekeket meg kell tartanunk az atlétizáló közösségek számára, ezért a célért semmi sem lehet drága, vagy fárasztó. A felnőtt korosztályra telje­sen elvékonyodó atlétamezóny bővítésében jelentős szerep hárul a minden iskolában mű­ködtetett Diák Sport Körökre. Ezek közül 17-ben van atlé­tikai szakosztály is. A DBF 'jslentössge — Ezzel a számmal elége­dettek vagyunk, az más kér­dés, hogy a minőségi munkát illetően már korántsem ilyen egyértelmű a véleményünk. Mindenesetre az utánpótlás legfőbb bázisát jelentik a Diák Sport Körök. A futó CSB-n való részvétel vala­mennyi DSK részére kötelező. Ezen 1976-ban mintegy ezer középiskolás rajtolt, ebből vagy kétszázan értéig el figye­lemreméltó időeredményt. Ha ezeknek a fiataloknak csak 10—20 százalélca marad meg a versenysport számára, az már jó ahánynak mondható. A másik bizonyítási lehető­séget a DSK CSB jelenti, ahol csak az atlétikai szak­osztályokkal is rendelkező DSK-k részére kötelező az in­dulás, a többiek számára „csak” javasolt. Ez a verseny­ben, valamint gátfutásban is bizonyítási lehetőséget ad a fiataloknak. 1976-ban az előáő évekhez képest ebben a ver­senyformában is alapvető vál­tozás következett be, ugrás­szerűen megnőtt az indulók száma. Bodnár Ferenc véleménye szerint a cél mindenképpen a DSK-k bevonása a PASZ éle­tébe, ahol pedig nincs társa­dalmi egyesület, ott a DSK-k működtetése nagyon komoly lehetőség az atlétika megsze­rettetésére. az atlétikai bázis kialakítására. Az utánpótlással kapcsola­tos kérdéseket köyetóen né­hány szó azért a minőségi at­létikáról is esett. A PASZ el­nöke elsősorban az ifjúságia­kat dicsérte. Viadalok Hevessel és Nógr óddal — Az aranyjelvényesek szá­ma a fiúknál és a lányoknál egyaránt emelkedett. Megyénk még soha ennyi válogatottat nem adott, mint 1976-ban. Atlétaberkekben még ma is gyakori beszédtémát jelent férfi gerelyhajítóink montrea­li szereplése. Németh Miklós olimpiai aranyérme kétségkí­vül ismét a sok éven át mély­ponton lévő magyar atlétikára irányította a figyelmet. Sikere remélhetőleg az egész sport­ágra serkentőleg fog hatni. Minden bizonnyal így lesz ez az egyes versenyzőknél is. Leginkább ez a reagálás várható a közvetlen riválisok­tól, így elsősorban a már két­szeres magyar bajnok csepeli Paragi Ferenctől, valamint a szezon végére kiváló formába lendült újpesti Boros Sándor­tól, akik Montrealban bizony jócskán a várakozás alatt sze­repeltek: mindketten már a selejtezőben kiestek. Mi történt azóta a 90 méter közeli redményeket már sok­szor elért kiváló gerelyvetők­kel? Pályafutásuk az olimpia óta eltelt hónapokban érdeke­sen alakult. Amíg Boros — A labdarúgóknál a legfel­sőbb osztályban már rendsze­ressé vált a játékosok év eleji mezei futóversenye. A Pest megyei Labdarúgó Szövetség a megyei baj­nokságban szereplő felnőtt és ifjúsági csapatok részére 1977. február 13-án később kijelölendő helyen mezei futó­versenyt rendez; a felnőttek 3500, az ifjúságiak 2500 méte­res távon vetélkednek majd. A felnőtt és ifjúsági együttesek 14—14 játékossal képviseltetik magukat Az újítás célja: a nes, Csákó László és Fekete István a CVSE-ből, Botlik Bé­la és Oroszi Zsuzsa a Váci Híradásból ismételten beke­rült az ifjúsági, illetve az uátnpótlás-válogatattba. Me­gyeválogatottunk az országos ifjúsági CSB-n a fiúk verse­nyében a harmadik, a lányok­nál pedig a negyedik helyen végzett, pedig ez évben objek­tív okok miatt nem is tudtuk a tervezett edzőtáborozást megvalósítani! Jövőre ismét eredményes évre számíthat a PASZ. Ismét megrendezzük az edzőtábo­runkat. Az utánpótlás fejlesz­tése érdekében a hagyomá­nyos versenyeken kívül meg­szervezzük, hogy a megyénk­kel határos Heves és Nógrád ifjúsági csapataival két alka­lommal is összecsaphassanak válogatottjaink. Ezt az erőfel­mérésre és a minősítések megszerzésére is kiváló lehe­tőséget nyújtó versenyt 1978- ban már háromfordulós for­mában szeretnénk megrendez­ni. Jocha Károly nyilván a rossz formaidőzítés miatt — az őszi, már megle­hetősen érdektelen versenye­ken élete legjobb eredményeit produkálta sorozatban, addig Paragi az olimpia után három héttel megrendezett magyar bajnokságot — többek között Németh Miklós legyőzése árán — megnyerte, majd elkezdte a felkészülést az immár elodáz­hatatlan könyökműtétre. Az operációra december 2-án került sor. A Csepel at­létája azóta már könnyű ed­zéseket végez. Szerencsére — mint mondta — 1977-ben nincs igazán kiemelkedő ese­ménye a sportágnak, így nem csábítja semmi a korai formá- bahozásra. Legközelebbi célja az 1978-as prágai atlétikai EB, ahol szeretne 92 métert teljesí­teni. Amennyiben egészséges lesz, úgy képesnek érzi magát erre az eredményre. J. K. bajnokságban szereplő bajnok- csapatok állóképességének fel­mérése, illetve fokozása, a jobb erőnlét elősegítése, s ez­zel párhuzamosan a megyei labda—''»ósoort színvonlának emelése. A felnőtt és az ifjúsági egyé­ni verseny első három helye­zettje érmet kap, a csapatvia­dal legjobbjait is megjutal­mazzák. A felnőtt, illetve az ifjúsági együttes esetleges hiányzása miatt két-két büntetőpontot vonnak le. Alinak balról Jobbra: Szalisznyó, Gyenes, Túlik, Ignácz, Imrcgl Ferenc edző, Knyedi, Szabó Z., Bálint. Guggolnak: Malizs János, Jó­nás, Szabó L., Malizs Józsiéi, Szrapkó. forma a síkfutó számokon ki- Szeleczki József, Plangár Ag­vül magasugrásban, súlylökés­ben, diszkosiz- és gerelyvetés­Csűcsok és könyökmfitét Következik a prágai EB FEBRUÁRBAN: Labdarúgó mezei futóversenyek A NOB-tól függ Leihet, hogy egy magyar bronzéremmel több? A NOB végrehajtó bizottsága a súly­emelőknél megtörtént doppin­golás miatt — mint ismeretes — több versenyzőt megfosz­tott az olimpiai éremtől, s úgy határozott, hogy a diszkvalifi­kált versenyzők helye üresen marad. A Nemzetközi Súly­emelő Szövetség ez utóbbi megváltoztatását kérte s amennyiben a NÖB elfogadja a javaslatot, ez két magyar versenyzőt is érint. Baczakó Péter ugyanis ebben az eset­ben — képletesen — felkerül­ne a dobogó harmadik fókára és Rehus-Uzor György is előre lépne az ötödikről a negye­dik helyre. Két sakkhír Haningsban, a nemzetközi sakkverseny 4. fordulójában Faragó két és fél órás izgal­mas játszmában győzött a ju­goszláv Damjanovies ellen. Adorján játszmája az angol Whiteley ellen döntetlenül végződött. A versenyben a szovjet Szmiiszlov vezet 3 pont­tal honfitársa, Romanyisin, a norvég Zwaág, Faragó és Adorján előtt (egyaránt 2,5— 2,5 pont), akinek korábbi füg­gő játszimé ja döntetlenül ért véget. Groningenben az ifjúsági sakk­világbajnokságon a 11. for­dulóban Grószpéter — sötéttel — döntetlent érj; el a jugo­szláv Popovics ellen. Grószoé- fer 6 ponttal, holtversenyben a 17. helyen áll. Három 13+1 A vasárnapi totőfordulőban há­rom darab lß-f-1-es szelvény volt, egyenkénti nyereményük a juta­lommal együtt^ 217 387 forint. A 13-as 102 973, a 12-es 3744, a 11-es 239, a 10 találatos szelvény 48 forint nyereményt fizet. Eredmények: 2, 1, 1, 1, 2, x, x, 1, X, 1, 1, X, 1, X» Csak pillanatnyi „megtorpa­nást” jelenített a sportéletben az új év beköszönte, a kettős pihenőnap, mert hétfő reggel már minden „fronton” meg­élénkült az élet. A sportmoz­galom valamennyi területén újult erővel, új reményekkel láttak munkához, s a cél kö­zös: felülmúlni 1976 eredmé­nyeit, teljesítményeit. Hétfőn villiámkérdésakkel fordultak több. a magyar sportéletben jól ismert személyhez, s arra kértek választ, hogy mivel töl­tötték 1977 első munkanapját. Marjanek Ferenc, az OTSH nemzetközi kapcsolatok osztá­lyának helyettes vezetője szin­te megállás nélkül elfoglalt volt, bőven akadt tennivalója annál is inkább, mert helyet­tesíti dr.. Gál Tibort, az osztály vezetőjét —■ Napi munkánkban jelen­tős helyet foglalt el külföldi utazások előkészítése — mond­ta Marjanek Ferenc. — A ma- gyan sportolók és sportvezetők nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is ott lesznek az első eseményeken. Így például Kubában két nemzetközi ta­nácskozásra is sor kerül, Zü­richben rövidesen az európai futball egyik legjelentősebb eseményét bonyolítják le, a kupatornák további sorsolását, s természetesen téli sportta­lálkozók is lesznek. Az 1977-es esztendő első hazaérkezői a Bolzanóban szerepelt fiatal j égkoromgozók és a Berlinben járt kézilabdázók -voltak. Horkai György, sz olimpiai bajnok vízilabda válogatott játékosa „rejtekhelyen” töltöt­te a hétfőt is. Erre bővebb ma­gyarázattal Is szolgált... — Jogi egyetemi vizsgákra készülök, hétfőn például a ró­mai jogot tanultam, s hogy a „szárazon” se bukjak el, igyek­szem nagyon szorgalmas lenni — nyilatkozta. — Tanulmá­nyaim érdekében lemondtam ! klubcsapatom, a BVSC tátrai j edzőtáborozását, ugyanígy fel- I mentésemet kértem a váloga- 1 tott tíznapos ausztriai útjáról is. S bár már két hete, hogy utol­jára voltam vízben, igyekszem azért nem „elszakadni" o me­dencétől. Nemsokára újiból megkezdem a vízi edzéseket, a tomagyakorlatokat, hiszen 1977-ben ismét nagy erőpró­bák várnak ránk, s én sem akarok lemaradni társaim mö­gött. Horváth Tibor, az Asztalite­nisz Szövetség főtitkára szin­te vég nélkül sorolta, hogy mi mindent kellett hétfőn intéz­nie. — Sportágunk számára rosz- szul kezdődött az új esztendő, a válogatottak vasárnapi, idei első erőnléti edzésén Frank Béla a lábán megsérült, és ezért nem is utazhat a hét vé­gi angol nemzetközi bajnok­ságra. Molnár, Horváth, illetve Iváskó és Csák szénénél a ver­senyen: a csapat vezetője Sidó Ferenc, aki a Nemzetközi Szö­vetség 50 éves jubileumára magával viszi a Budapesten rendezett eddigi világbajnok­ságok fényképdokumentáció­ját. Baráti Lajos labdarúgó szö­vetségi kapitány a délelőtti órákban hétfő reggeltől az NB I-es csapatok alapozó ed­zéseinek látogatási tervét állí­totta össze. Érintkezésbe lépett ezenkí­vül NB Il-es edzőkkel is, an­nak az NB Il-es válogatottnak a kialakításával kapcsolatban, amely január 19—26 között a Szovjetunióban vendégszere­pei. Ki vezeti a Tatabánya ed­zéseit? Moór Ede volt segítőtársai. Monostori Tivadar és Schédl József irányításával kezdték meg az alapozó munkát a ta­tabányai labdarúgók. — És mi van Diósgyőrött, sokat lehet hallani ugyanis esetleges edzőcseréről. ! — Szabó Géza továbbra is a 1 vezető edző, aki kitűnő felké- I szültségű labdarúgó-szakem- 1 bér, nagyszerű pályaedző. Ősszel még pontot sem vesztettek NB I B-be jutott a KÖZGÉP SE kézilabdacsapata A Ceglédi KÖZGÉP férfi NB H-es csapata fennállása óta legnagyobb sikerét érte el, a ceglédi kézilabda-együttesek közül elsőként nekik sikerült az NB II-ben bajnokságot nyerni. (A KÖZGÉP 1974-ben már játszott magasabb osztály­ban, az NB I B-ban, akkor — visszalépés után — legjobb másodikként jutott be oda, ezért az eddig legnagyobb si­kerük az ez évi.) — Az év kezdete igen nehéz volt — emlékezik vissza Im- regi Ferenc, az együttes ed­zője —, hiszen a vezetőség újjászervezése után a felké­szülést meglehetősen későn, január közepén kezdtük meg. Első feladatuk azoknak a já­tékosoknak újbóli csatasorba állítása volt, akik korábban különböző problémák miatt ki­váltak a csapatból. Ezt siker­rel elvégezték, így a játéko­sok számában és a képességek­ben is az utóbbi évek legjobb gárdája jött össze. Heti három foglalkozásuk volt, míg a csa­patépítést remekül segítette az MNK megyei mérkőzéseinek újszerű kiírása, ahol a kör- mérkőzéses rendszer több já­tékalkalmat adott. — Jól kezdtük a tavaszt — folytatta az edző —, öí for­duló után 10 ponttal álltunk az élen. Ezután egyre jobban kiütköztek az erőnléti gondok, jött a különben várt vissza­esés, mely három hazai pont­vesztést eredményezett. Itthon például döntetlenül végeztünk a végül kieső HBNA ellen. Az „első félidőt” 15 pont­tal zártuk, s mivel mi a cso­portbeosztás és a sorsolás is­meretében húszat terveztünk, úgy tűnt, minden esélyünket elvesztettük ahhoz, hogy baj­nokok legyünk. Igaz, az élme­zőny szoros volt, de az őszi sorsolás már vetélytársainknak kedvezett jobban. — Némi reményt csak az adott, hogy az utolsó forduló­ban. a Kecskeméten elvesztett találkozónkat játékvezetői mű­hiba miatt — óvásunk után — a szövetség döntése értelmében újra kellett játszani. A nyári időszakban az ed­zéslátogatottság gyökeresen megváltozott. Szinte valameny- nyi foglalkozáson maximális volt a létszám, míg korábban edzésenként két-három játékos is hiányzott. A játékosok — kiknél a vártnál gyengébb ta­vasz után „csak aziért is” han­gulat alakult ki — s vezetők11 egyaránt jó folytatást remél­tek, s mivel az élmezőny igen szoros volt, nem mondtak le az első hely megszerzéséről sem. Viszont tudták, hogy ezt csak kiemelkedő, szerepléssel érhetik el. A „holtszezonban” megoldódott a legégetőbb kér­dés, a kapusikérdés is. Ezután olyan ősz követke­zett, ami az NB II-ben szinte példa nélküli. Tizenegy egymás után következő mérkőzésüket nyerték meg a ceglédiek. Még pontot sem vesztettek ekkor! A kétpontos hátrányból így az utolsó forduló után tete­mes, nem kevesebb, mint nyolcpontos előny lett. A KÖZ­GÉP SE 37 ponttal lett bajnok, míg a második MMG 29, a harmadik Kecskemét pedig 28 pontot szerzett. A győzelmek között döntő volt az MMG és a Kecskemét feletti diadal. Az újrajátszott mérkőzésen min­denki — a szurkolók is — érezte felelősségét, sikerült is nyerni. így vetélytárstól sze­reztek két olyan pontot, me­lyeket az már magáénak tu­dott. A hajrában egyre magabiz­tosabban játszott a gárda, a I győzelem megszerzéséinek tu­datában léptek pályára itthon és idegenben egyaránt. Remek sikereket arattak. A Váci Fo­nót 1963 óta most sikerült elő­ször legyőzniük otthonában, s emellett több csapatnak is több éves hazai veretlenségét szakí­tották meg. összesen tizenheten jutottak szóhoz, valamennyiszer Jónás, i Szabó. Túlik és Enyedi lépett I pályára, de rajtuk kívül sokan [ voltak, akik csak egyszer hiá- ■ nyoztak. Az év folyamán ti­zenegy játékos talált az ellen­fél hálójába, ketten a 100-as, bűvös határt is átlépték. A legtöbb gólt szerezték: Jónás — 148; Szabó — 105; Túlik — 85; Bálint — 51; Malizs József — 35. Mint az edző el­mondotta, az őszi idényt ala­pul véve mindenki becsülettel, tudása legjavát adva játszott, míg a vezéregyéniségek Jónás, Szabó, Túlik és Malizs József voltak. A KÖZGÉP SE november közepén előalapozással már el­kezdte a felkészülést, igen mostoha körülmények között. Gonduk a terem hiánya, je­lenleg is a szabadban készül­nek, s a mai napig nem bizto- sitott, hogy egyáltalán jutnak-e teremedzési lehetőséghez. Ezt a kérdést pedig az illetékesek­nek meg kell oldaniuk ahhoz, hogy jó szereplést remélhes­senek az NB I B erős mező­nyében. — Több tornán is szerepe­lünk. Az itt vívott összecsa- vásokon kitűnik edzési lehe­tőségünk. Nyugodtan mondha­tom, hogy még a teremmel ren­delkező megyei csapatok is előbb tartanak a felkészülés­ben, mint mi. Pedig tőlünk jó szereplést, bennmaradást várnak az NB I B-ben is...! — mondotta még az edző. U. L. Következik a Zseifczmcsar A Csepel női kézilabda­együttese a KEK első forduló­jában kiverte a dán Svendborg csapatát. A legjobb nyolc kö­zött a jugoszláviai Növi Sadra utaznak a piros-kékek. A mér­kőzésre január 22-én kerül sor Jugoszláviában, a visszavágót a Körcsarnokban rendezik feb­ruár 5-én. / / Így kezdték az áj esztendőt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents