Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

1977. JANUÁR 18., KEDD 7 Új tehéntelep, modern gépek Fejlesztési elképzelések a Monori Állami Gazdaságban Van tüzelőolaj, mégis fáznak Szállítási nehézségek a szentendrei járásban is Megérkezett a tüzelőolaj az AFOR szentendrei telepére. Nagy Iván felvétele Gázlók a Dunán A Újra kifutottak a kitűzőhajók Az őszi csúcsforgalomhoz képest ugyan csökkent a ha­józás üteme a Dunán, a ha­jók egyrésze azonban nem vo- nultt téli kikötőbe. A legne­hezebben hajózható Duna-sza- kaszon, a Szigetköznél most is naponta 30—40 ezer tonna árut továbbítanak a hajók. A hétfői felmérés szerint erős gázlós volt a Dévényi szoros és a Szob közötti fo­lyószakasz. Különösen Sziget­köznél van sok gázló, de akad jó néhány a Gönyű alatti sza­kaszon is. A gázlókban a leg­alacsonyabb vízmélység 180— 190 centiméter. Ez azt jelen­ti, hogy a hajók már nem tud­ják teljes terheléssé! vontatni uszályaikat A magyar hajóútkitűző szol­gálat két kitűző hajója kétna­pos szünet után hétfőn ismét kifutott a Dunára. Cegléd néhány éven belül modern nagyvárossá fejlődik. Az újjászülető városközpont, s a városi közlekedés leendő rendjének kialakítására terv- pályázatot hirdettek. A beér­kezett pályaműveket most ösz- szegezte a bíráló bizottság. Megállapították, hogy, a pá­lyaművek tanulsága szerint, a város jelenlegi szerke­zete, jelentősebb változta­tás nélkül alkalmas a kor­szerű városközpont kiala­kítására. Ezt figyelembe véve, lehető­ség nyűik arra, hogy á külön­böző intézményeket a meglevő adottságok köré csoportosítsák. Az Eötvös tér körül kialakít­ható a jövendő kereskedelmi és szolgáltató központ. A mű­velődési centrumot a Kossuth tér déli lezárásaként, a műve­lődési ház köré lehet telepíte­ni. A Szabadság téren — a ta­nácsháza körül — jól kiala­kítható a város igazgatási köz­pontja, s e tér szomszédságá­ban megfelelően elhelyezhe­tők a vendéglátó üzletek és a modern igényeket kielégítő új szálloda. A MÁV-állomás környékén kereskedelmi alközpont kiala­kítását javasolják, s ugyan­csak a pályaudvar szomszéd­A farsang, a régi római sza- turnáiiák késői emléke, a keresztény vallásban szoro­san összekapcsolódott a hús­vét előtti időszakkal, a nagy­böjttel. A negyven napig tartó hús­talan böjt előtti utolsó neki­rugaszkodás volt a farsang: adózás az élet örömeinek. Az idők folyamán számos farsangi népszokás honosodott meg Magyarországon. Most felidézünk néhány Pest megyei vonatkozásút. Kocsonya és herőke A farsangi időszak tulaj­donképpen vízkereszttől (ja­nuár 6.) hamvazószerdáig (a virágvasárnap előtti 40. nap) tart. A mulatságokat ennek az időszaknak a végén, far­sang utolsó három napján — farsang farkán — rendezték. Ilyenkor tetőfokára hágott a jókedv, a vigasság, mert tudták: utána szigorú böjt következik... (V) Tápiószecsön — az emlé­kezet szerint — szinte me­netrendszerűen zajlottak le a farsangi események. Farsangvasárnap délután a legények egyenesen a kocs­mába ballagtak, míg a lá­nyok siettek átöltözni a tánc­ra. A kocsmában cigánybanda nyúzta-nyekergette az akkor — a század húszas éveiben —■ éppen divatos felkapi (felka­pott) nótákat. Este kilencig tartott a tánc, a csendes (?) iddogálás. Akkor csapatostul elindultak hazafelé a lányok, legények. Tízen-húszan ösz­Tavaly 14 ezer hízott disznót adott át a Monori Állami Gaz­daság az Állatfelvásárló Vál­lalatnak. Az idén 18 ezerre sze­retnék emelni ezt a számot. Hajdinák János igazgatóhe­lyettes szerint nem is merész ez a terv, hiszen már tavaly bevezették a fialtató ólakban a battériás ISV-technológiát. Pusztavacson és Csévharasz- ton összesen 820 anyakocát tartanak. A kedvező tapaszta­latok alapján az idén kiterjesztik ezt az eljárást a süldőnevelő és hizlaló telepre, s ezzel egy időben bővítik is a telepeket. A rekonstrukció eredményeként jobb takar­mányhasznosítást, kevesebb elhullást és jobb helykihasz­nálást várnak. Mindezt válto­zatlan számú állatgondozóval oldják meg, ami növeli a raun­ságában nyerhetne elhelyezést az új távolsági autóbusz-állo­más is. Az autóbusz-pályaud­var elhelyezésével megolda­nák a helyközi és távolsági buszforgalom elválasztását, az új útvonalrendszer ki­alakításával biztosítanák a kettő közötti kapcsolatot. A tervpályázat javaslatai nagy figyelmet fordítanak ar­ra, hogy a belvárost megsza­badítsák a gépkocsiforgalom­tól. A város forgalmi rendjének kialakításánál ezért a 40. szá­mú utat és a 441-es utat a vá­rosközpontot elkerülő körút­rendszerbe kapcsolják és ez lehetővé teszi, hogy a város- központot kelet és nyugat fe­lől közvetlenül megközelíthes­sék. A pályaművekben felvetett hasznos gondolatok figyelem- bevételével most megkezdték a részletes rendezési tervek kidolgozását. A tervezőintézet, az első terveket még az idén az érdekel­tek elé terjeszti, hogy valamennyi hasznos szempont figyelembevételével láthassanak neki a nagyszabá­sú feladatok megvalósításához. K. Z. szeálltak s halkan így dalol­tak. Csendes Maros partján van a Halászilegény tanyája Odajár a halászlegény Göndörhajú babája Odajár a szép csillagos Ejjelen Kicsalja a csendes Maros Partjára a szerelem ... (Miért a Marosról énekel­tek? — Mert az nagyobb fo­lyó mint a Tápió!) A rákövetkező nap ugyanígy telt el: reggel a templomba mentek, délután a kocsmá­ba, kilenckor haza. Ked­den már este 11 óráig tartott a tánc, ekkor harangkondítás jelezte: vége a mulatságnak, kezdődik a böjt, ideje nyugo­vóra térni... Akik épp aludtak? A ha­rang szavára felébredtek; ők még egyszer igyekeztek a böjt előtt jóllakni. Jóllakni... Nem mindenki tehette ezt meg a 20-as, 30- as években Szecsőn, de far­sang farkán még a legszegé­nyebb helyeken is elkészítet­ték a hagyományos ételeket. Szombaton megfőzték a ko­csonyát vasárnapra. Hétfőn herökét (csörögefánk) készítet­tek minden házban, húshagyó kedden gyönge tésztájú cukros fánkot ettek. Zabálló csütörtök, ebijesztő péntek Pest megye északi — a pa­lócfölddel határos falvaiban — valamelyest eltérőek voltak a szokások. A farsangi mulatság ezen a kavégzés hatékonyságát, ugyanakkor javítja a munka- körülményeket. A tervek elké­szültek, a battériák egy részét már le is szállította a kiskun- majsai tanácsi vállalat. A ter­veket felülvizsgálták a gazda­ság szakemberei, s a második félévben már benépesítik az ólakat. A határidő nem forog veszélyben, hiszen a kivitele­ző a gazdaság saját építőipari részlege. Gombán, Dánoson és Nagy- kátán 1250 tehenet fejnek. A tavalyi egy tehénre eső évi tejtermelési átlaguk megha­ladta a 3500 litert, ami 300-zal több mint az előző évi átlag. Ezt részben annak köszönhe­tik, hogy megkezdték a magyar tarka és magyar barna állo­mány holstein-frízzel történő keresztezését, s termelésbe ál­lították az F—1-es teheneket. Az idén 1300-ra emelik a te­henek számát, s megkezdik egy 800 férőhelyes új telep építését, mely alkalmas lesz az intenzív tartásra. Gombán rekonstruk­ciót hajtanak végre, ami ugyancsak javítja a tehóntar- tás eddigi technológiáját. A dánosi telepen 330 tehén és a szaporulata található. Az épü­let azonban olyan rossz álla­potban van, hogy gazdaságta­lan lenne a rekonstrukciója, ezért ezeket az állatokat majd az épülő új telepre viszik át Mikor ott jártunk, még a ter­veket vizsgálták, s arról sem döntöttek, hol építsék fel az új épületeket. Csupán az volt biztos, hogy mindenből a legkorszerűb­bet szeretnék. Az idén növelik a zöldség- termesztés területét is: a tava­lyi 155 hektárról 224-re. Zöldbabból 76, burgonyából 100 hektárral vetnek többet, mint tavaly. Az utóbbit a So- lánum-rendszerben termesz­tik. Elsősorban desirét vetnek, amiből tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére is hektáron­ként 230 mázsás átlagtermést értek el. Húszmillió forintot költenek gépi beruházásra. Zöldbabvető-, és betakarító-, borsócséplő-, speciális burgo­nyavetőgépeket vesznek. Ezen­kívül fejlesztik az erőgép, és szállítójárműparkjukat, hi­szen ekkora zöldségterületet csak modem, jól gépesített technológiával lehet korsze­rűen megművelni. vidéken rendszerint olyan gaz­da házában zajlott le, ahol a legjobban állt a gazdaság. Oda mentek farsangolni, ahol a gyesznaó nem szaladt át a teö- tött káposztán, hanem bele- döglött szöröstü’ bőröstü. A kiszemelt házban tábort csap­tak, odagyűlt a falu öregje, fiatalja. A nagy szobát kine­vezték elsőháznák — itt volt a tánc, a hálókamrát meg ivónak — itt iszogattak az idősebbek. Az ételt az asz- szonyok vitték, az ital költsé­geit az öregek állták. A mu­zsikus cigányt a fiatalság fo­gadta fel, s a táncban részt vevő legények kötelesek vol­tak reggelivel, ebéddel, va­csorával kínálni őket. Régen a palócoknál szokás volt a koledálás. Böjtfogadó szerdán egy férfi- és egy női ruhába öltözött maskura jár­ta végig a falut, élelmet ké­regettek. Az összegyűlt sza­lonnát, tojást, miegyebet együt­tesen elfogyasztották, s csak utána kezdték a böjtöt. Hamvazószerdát követő napon, zabálló csütörtökön már csak a gyerekek fogyaszthatták el a farsangról megmaradt húst, utána nekik is böjtölniük kel­lett. Zabálló csütörtök után eb­ijesztő péntek következett: ugyanis e naptól fogva hús- vétig a kutyák sein kaptak húsmaradékot. Érdekes farsangi népszo­kásokat jegyeztek fel a né­met és szlovák lakta Csömörön is. Itt régebben a falu legé­nyei két legénybírót választot­tak a gazdagabbak közül, akik Bekecsbe, nagykendőbe bu- gyolált asszony húz maga után kiskocsit, rajta szürke olajoskannát. Gyalog indul el Pilisszántóra, azt mondják, ott most lehet tüzelőolajat venni. lejjebb, Pilisszentkereszten dr. Tribek László, a község or­vosa Iából a magas hóban. Egyetértőén bólogat, amikor megkérdem: valóban kevés-e a fűtőolaj itt fenn a hegyi fal­vakban. Ügy tudja, máshol, lenn a városban sem sokkal jobb a helyzet. A rossz idő, a korai hideg miatt előbb el­fogytak a készletek a házak­nál, mint máskor. Egy kisfiút leviszünk Cso- bánkára. ő is olajvadászatra indult. Igaza van, György Dé- nesné kútjában most is van olaj. Az öt-tíz literes tételeket itt vásárolják meg mindazok, akiknek sem tartályaik, sem nagyobb tárolóedónyük nincs, amivel néhány hetes készletet gyűjthetnének. — Jut is, marad is — mond­ja Györgyné kitérői eg, amikor érdeklődöm, miképpen, oldja meg, hogy nála mindig telt a 3 ezer literes olajtartály. Hat­tonnás teherautót bérel a Vo­lántól, 3 köbméteres tartályt az ÁFOR-tól. Ezzel jár ki a cse­peli, Budapesten a Gyömrői úti ÁFOR-telepefcre és inga­járatban hozza Csabánkéra a tüzelőolajat. Besegít a szállí­tásba is, bizonyos térítést kap a vállalattóL A legkeményebb télben is — Üresek a kutak, napokig nem szállítanak tüzelőolajat, sokat fázunk — panaszkodnak Szentendrén és környékén az olaj kályha-tulaj dón osok, de nem jobb a helyzet végig a járásban másutt sem, A panaszok, a bejelentések elsősorban a városi tanács ke­reskedelmi osztályán összege- ződnek, ahol ezekben a napok­ban jóformán minden erőt az olajbeszerzésre koncentrálnak, holott az operatív intézkedés nem is az ő feladatuk. Nem kisebb erőt fordít Pest megye más területeinek fűtőolaj-ellá­tására a megyei tanács keres­kedelmi osztálya sem. sőt La­katos Tibor elnökhelyettesnek kellett az ÁFOR vezetőivel és más szervekkel megbeszélést tartani ez ügyben. Megfelelő befogadóképessé­gű föld alatti gyűjtőtartályok a farsangi mulatságra muzsi­kusokat — pesti verkliseket — fogadtak. Verkliszó és vánkostánc Húshagyó kedden délután négy óra tájban bement a kocs­mába három maskura, akiket a legénybírök kijelöltek s nyomban utánuk a fiatalság, akik a mulatság fejében meg­határozott összeget fizettek a legénybíróknak. Este tíz óráig iddogáltak, táncoltak, akikor a lányok, le­gények körbeálltak. A kör közepére széket helyeztek, ar­ra egy tányért tettek; kezdő­dött a vánkostánc. A legény- bírónál volt egy kis vánkos, ezt letette a földre a kedvese elé, mindketten letérdepeltek és megcsókolták egymást. A lány magához vette a ván­kost, párjával körbetáncolta a szobát, majd a lány pénzt ra­kott a tányérba. Ezután a legénybíró leg­jobb barátja elé lépett a lány, ott letérdepeltek és megcsó­kolták egymást, utána a legény ment a vánkossal tovább. Ezt addig csinálták, amíg az utol­só lány is befizette a magáét. A vánkostánc tulajdonképpen a lányok kétoldalú megadóz­tatását célozta. Hamvazószerda délelőttjén három legény — felöltözve papnak, lánynak és minist- ránsfiúnak- — járt házról házra. A leányt létrára fek­tették, a pap seprűvel vederből vizet vett, azzal hin­tette a halottat, jelképéül an­nak : meghalt a farsang. ★ Meghalt a farsang, de ezt senki se bánta. Mindenki tudta, hogy hamarosan eljő a tavasz. Vörös István fogadják a Szegediről csőveze­téken érkező olajat Pest me­gyében: Csepelen, Százhalom­battán, Ócsán és Cegléden. A budai oldal ellátása Székesfe­hérvártól Esztergomig a száz­halombattai telephely felada­ta. Akkora készletekkel ren­delkeznek, hogy a legkemé­nyebb telet is bírják tartalék­kal. De miután most elsősor­ban. a szentendrei panaszokkal foglalkozunk, ott vettük sorra Kunosi Ferencnével, az ÁFOR kereskedelmi osztályvezetőjé­vel az elárusítóhelyeket. Oldja meg a vevő ? Az ÁFOR-niak Szentendrén van a járási kirendeltsége és ott van a központi elosztóhely is. Kútjaik vannak ezenkívül a városban, a 11-es úton, a ben­zinkút mellett. Továbbmenve, a leányfalui és a visegrádi benzinkutaknál is lehet olajat venni. Töltőállomást tartanak fenn Pomázon. Viszonteladó­ként látják el olajjal Szent­endrén a Fémipari és Kézi­szerszámgyártó Vállalat kútját, ahol a lakosság is vásárolhat. Tavaly épített ugyancsak benn a városban, a rendőrség mellett tüzelőolajteíepet a Budapest- környéki TÜZÉP Vállalat. Az ÁFÉSZ-ek Pomázon, Duna- bogdányban, Pilisszántón és Budakalászon tartanak fenn viszonteladóként kutat, azon­kívül a szentendrei szigeten Tahiban, Szigetmonostoron és Pócsmegyeren. — Azoknak nincs problémá­júk — véli Kunosiné —, akik megfelelően kiépített tároló- hellyel rendelkeznek, vagy elegendő hordóval. Nyáron a kedvezményes akcióban hat­van fillérrel olcsóbban meg­vehetik a tüzelőolaj literjét és ha nagyobb tételt rendelnek, még házihoz is szállítjuk, mert van kocsink még erre is. Ez így igaz. Azonban aki bérlakásban lakik és nem csa­ládi házban, hol építsen olaj­tartályt, meg nem is néhány ezer forintba kerül. Sokszor még a 100—200 literes vas­hordókat sem tudják hol tá­rolni. Általában mindenki igyekszik kis tartalékot gyűj­teni, ami éppen karácsony— újév táján szokott elfogyni. Ilyenkor jut ismét hely az év további hideg hónapjaira szóló adagnak. Az ÁFOR-on múlik! Ha rápillantunk a térképre, kétségtelenül sűrűn behálóz­zák a szentendrei járás terü­letét az olajkutak, talán több is van belőlük, mint másutt. De mit ér mindez, ha például a százezer liter befogadóké­pességű szentendrei központi ÁFOR-telepen decemberben az ünnepek előtt négy napig egy vödör üzemanyaggal sem szolgálhattak. Itt, havi 350 ezer liter az átlagforgalom, decem­berben 26 ezer literrel keve­sebbet kaptak. A TÜZÉP el­árusítóhelyének heti 15 ezer liter a befogadóképessége. De­cember 14 és 21 között telje­sen üres volt a tartály. A li­es úton, a benzinkút melletti elárusítóhelyen napi 8—10 ezer liter olajat adhatnának el. ha kapnának. Ellátásuk azon­ban a csepeli bázisról legfel­jebb 80 százalékos. Ezek a kiesések okozzák, hogy az em­berek ide-oda szaladgálnak s ott, ahol van olaj, gyorsan fel­vásárolják. így újra és újra nincstelen napok következnek Amikor a 11-es benzinkút kezelőivel éppen az olajellátás döccérnáiról beszélgetünk, be­fordult a kitérőbe egy kéttar- tályos ÁFOR tankautó. Perce­ken belül tekeredik a vastag gégecsŐ, folyik a tüzelőolaj a föld alatti bunkerbe. Glózik Pál gépkocsivezető egy kis szuindizásra szeretne ezalatt berendezkedni a meleg vezető­fülkében, végül mégis kiszáll. — A vortalgazda megbetege­dett, csak kisegítek ezen a na­pon. Most tizennégyezer liter anyagot hoztam ide. Ma ez az ötödik fordulóm, de még lesz legalább kettő a járásban. És milyen utakon! A hó jelenté­siekben szerepel, hogy az utak járhatók. Szeretném, ha annak kellene ezeket a monstrumo­kat vezetni, aki ilyen jelentést kiad. Éjjel-nappal dolgozunk. A közületek, a nagyobb válla­latok kénytelenek voltak pél­dául berendezkedni arra, hogy éjjel vegyék át a küldeményt Hogy miért van ez így? Kér­dezze meg az ÁFOR-kozpon- tot, illetve a maguk megyéjét Is ellátó százhalombattai állo­mást. Nincsen tartálykocsi — Az AFOR-mak száznegy­ven kisebb-nagyobb befogadó- képességű tartálykocsija van — válaszol készségesen Ben- csik Gyula, az I-es . tájegység megbízott szállítási üzemveze­tője Százhalombattán. — A kocsik azonban legalább tíz­éveseik, nagyon elhasználód­tak. Alkatrész hiányában a javításuk szinte megoldhatat­lan. A még üzemképes jármű­veket éjjel-nappal használjuk. A budai oldalra naponta 14— 15 tartálykocsi indul. Áthidaló megoldásként a Shell-lerakat ad bérbe méregdrágán 30 ezer literes tartályokat, ezekkel látjuk el a közintézményeket. Nekik rendes kiépített olajtar­tályaik vannak, amiket nyáron sorra feltöltünk, dehát ott éjjel-nappal fűtenek, tehát gyakoribb utánszállításra van szükségük. — A győri Vagon- és Gép­gyár kitűnő tankkocsikat ké­szít, de ezek nagy részét ex­portálja. Tudomásom szerint régóta húzódó, magasszintű tárgyalások folynak arról, hogy az ÁFOR is vásárolhat néhányat. A szentendrei váro­si tanács sürgetésére másnap útnak indítottunk hozzájuk soron kívül két nagytartály fűtőolajat. Komáromi Magda Valóban konyhakész A Baromfifeldolgozó Vál­lalatok Trösztjének megbí­zott vezérigazgatója, Nagy Tamás hétfőn sajtótájékoz­tatón jelentette be, hogy új terméket hoznak forga­lomba: az előhűtött bontott, csirkét. A fogyasztók régóta kér­ték, hogy árusítsanak valóban konyhakész ba­romfit, ne kelljen a háziasszonyok­nak vesződniük a konyhában a fej és láb eltávolításával. Az előhűtött, bontott csirkénél a fejet, a lábat és a teljes bel­sőrészt eltávolítják. Az állat szívét, máját, a tisztított zú­zát és a nyakat csomagolva a csirke hasüregébe visszahelye­zik. Az ipar továbbra is ki­elégíti az igényeket a be­lezett csirkéből, — amely fejjel és lábbal együtt kerül, az üzletekbe. Cegléd — holnap Tervpályázat a városközpont kialakítására T. A. L» Farsangi népszokások Pest megyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents