Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

1977. JANUAR 15., SZOMBAT itm Munkával és fegyverrel A Pest megyei második helyezett munkásőrcgység ünnepi gyűlése Nagykátán biztosításával lehetővé tették, hogy férjeik eleget tegyenek őriként vállalt kötelezettségeik­nek. Elismerések a szolgálatért Az ünnepi egységgyűlésen a járási párt-végrehajtóbizottság nevében Keszi József, a járási hivatal elnöke szólt meleg sza­vakkal az acélszürke egyenru­hások tevékenységéről. Külön kihangsúlyozta: a párt önkén­tes katonái nemcsak a fegyve­res szolgálat során, hanem munkahelyükön is példát mu­tatva helytállnak. E bensőséges szavak után dr. Faragó Elek megyei parancsnok és Pataki Márton, a . járási pártbizottság első titkára ki­tüntetéseket nyújtott át A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát vehette át Kiss György, a já­rási pártbizottság politikai munkatársa. A húsz évi szolgálat után járó Szolgálati Érdemér­met és emlékplake’tet kapott Lö- rincz János, járási munkásőr- parancsnok, Kiss Lajos, a já­rási hivatal élelmiszer-gaz­dasági és kereskedelmi osztá­lyának vezetője, id. Velkei László, a nagykátai MÉH-te- lep helyettes vezetője, Molnár Benjamin, a tápióbicskei Ápri­lis 4. Termelőszövetkezet nö­vénytermesztési brigádvezető- jé, Hajdú János, a tápióbicskei Április 4. Termelőszövetkezet pándi üzemegységvezetője, Dér Antal nyugdíjas, Tóth István nyugdíjas, Szabó Pál, a Pest megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat tápiószent- mártoni telepének vezetője. Mészáros Ferenc, a Kohászati Gyártépítő Vállalat tápiósze- lei gyáregységének szakmun­kása, Bozsik Ferenc, a Fajta­kísérleti Intézet tápiószelei egységének gépkocsivezetője, Csányi Mihály, a tóalmási Egyesült Lenin Termelőszövet­kezet pártvezetőségének titká­ra, Horváth József, a szenlő- rinckátai Üj Világ vadásztár­saság hivatásos vadásza, Ko­csis Sándor, a tóalmási Egye­sült Lenin Termelőszövetkezet raktárosa és Vprga Kálmán nyugdíjas. A tizenöt éves szolgálat után járó Szolgálati Ér­demérmet A két évtizede alakult mun­kásőrség jubileuma alkalmából ünnepi egységgyűlést rende­zett tegnap Nagykátán, a Bar­tók Béla járási művelődési központban a járási Damjanich János munkásőregység. Az ese­ményen megjelent Komáromi János, a Pest megyei pártbi­zottság osztályvezetője és dr. Faragó Elek, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka is. A szocialista brigádokban is A Himnusz elhangzása után Simon Imre, a nagykátai Dam­janich gimnázium és szakkö­zépiskola diákja Lovas László: Csak nézem őket című versét szavalta el, majd Vörös Sán­dor, az egység parancsnokhe­lyettese olvasta fel Papp Ár­pádnak, a munkásőrség orszá­gos parancsnokának a két év­tizedes jubileum alkalmából kiadott díszparancsát. Ezt kö­vetően Lőrincz János járási munkásőrparancsnok — aki maga is az alapító tagok so­rába tartozik — visszatekin­tett arra az eseményekben rendkívül gazdag időszakra, amelyet már maguk mögött hgaytak. A kezdetről szólva el­mondta: a párt hívó szavára 1957. elején a munkáshatalom védelmében alig egy-két hét alatt alakultak meg az első alegységek, s az alapító tagok közül nagyon sokan ma is fog­ják még a fegyvert. A járási munkásőrparancsnok hangsú­lyozta: eredményesen hajtották végre a kiképzési programo­kat. A testületnél folyó tudat- formáló munka, a társadalmi nevelés szerves részévé vált, mert a párt önkéntes katonái* nemcsak a szolgálatban, ha­nem a munkahelyükön is be­csületesen helytállnak. Szemé­lyi állományuk csaknem SO százaléka szocialista brigádban dolgozik, s így egyáltalán nem meglepő, hogy a riiunkásőrö- ket mindig meg lehet találni az óvodák, bölcsődék, iskolák, orvosi lakások, sportpályák, KRESZ-parkok és egymás csa­ládi házának építésénél is. Legutóbb például 109-en vet­tek részt a készülő kistarcsai kórház munkálatainál, s ezt az idén is folytatni kívánják. A járási munkásőrparancsnok külön köszönetét fejezte ki vé­gezetül a családtagoknak, s mindenekelőtt a feleségeknek akik a nyugodt otthoni légkör sének fő irányai című előadói beszédében hangsúlyozta: a ti­zedik ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvaló­sítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális élet- színvonala emelését célzó irányvonalát, amelynek alapja a társadalmi termelés dina­mikus és arányos fejlesztése, ennek növekvő hatékonysága, a tudományos-technikai fejlő­dés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése és a munka minőségének javí­tása a népgazdaság valameny- nyi ágazatában minden esz­közzel. Ez milliók és milliók munká­ját jelenti, egyben sok-sok mil­lió tonna terméket. Azt, hogy a szovjet ember felnőtt ehhez a nagyméretű, távlatokat te­remtő gazdasághoz, s a fejlett szocialista társadalom további építéséhez. Koszigin az egész nép, a párt nevében fogalmaz­ta meg a tennivalókat, s nagy elméleti felkészültséggel, ki­váló közgazdasági adottságok­kal foglalta össze a tervezés, az irányítás, a kivitelezés és a megvalósítás sokrétű, bonyo­lult munkáját. □D Nemcsak a szovjet népgaz­daság feladataival, az SZKP gazdaságpolitikájának kidol­gozásával alkotott maradandót, hanem o szocialista országok elméleti és gyakorlati együtt­működésének kimunkálásához is jelentősen hozzájárult. A KGST-tagországok gazda­sági együttműködéséről című, a KGST 1969. április 23-i ülé­sén elmondott beszédében fej­tette ki erre vonatkozó néze­teit. A nagy közös program kidolgozását — hangsúlyozta —, az egyes országok és az egész közösség gazdasági fejlő­désének követelményei indo­kolják. A korszakalkotó, tudo­vehetett át Megyes Károly, a járási pártbizottság politikai munkatársa, Szálkái József, a nagykátai nagyközségi tanács költségvetési üzemének építés­vezetője, Tóth Sándor, a nagy­kátai nagyközségi tanács költ­ségvetési üzemének szakmun­kása, Szekeres András, a nagy­kátai nagyközségi tanács költ­ségvetési üzemének szakmun­kása és Tóth István, a Kohá­szati Gyárépítő Vállalat tápió­szelei gyáregységének szak­munkása. A tízéves szolgálat után já­ró Szolgálati Érdemérmet kilencen, a tartalékállomány­ban lévő alapító tagok közül killencen emlékplakettet kap­tak. A leszerelők, illetve tarta­lékállományba kerülők közül összesen kilencen Munkásőr-eml ékérmet és-emléklapot vehettek át. A járási egység a megyei versenyben második helyezést ért el. A járás legjobb szaka­sza a szentlőrinckátai lett. A, kitüntetettek nevében az egyik alapító tag, Kiss Lajos munkásőr mondott köszönetét, visszaemlékezve az első szol­gálatra, amelyre 1957. április 3-án került sor. Elhangzott az eskü Ezt követően ünnepélyes es­kütételre került sor: a húsz­évi szolgálat után tartalék­állományba vonuló Horváth József munkásőr jelképesen átadta a fegyvert Fehér Fe­rencnek, aki 14 munkásőrtár- sával együtt most öltötte ma­gára először az acélszürke egyenruhát. S alig hangzottak el az eskü szövegének utolsó szavai, amikor a nagykátai 1. számú általános iskola Föld­vári Károly úttörőcsapatának tagjai léptek a terembe, s szegfűcsokroklkal köszöntötték a párt önkéntes katonáit. A járási fiatalok nevében Tóth Károly, az ifjúgárda pa­rancsnoka, a vörös nyakken- dösok képviseletében pedig Simon Krisztina, az 1. számú általános iskola tanulója mon­dott köszönetét a munkásőrök- neik, a mátrafüredi járási KISZ- és úttörőtábor építésé­ben nyújtott segítségért. A fegyveres testületek nevé­ben Lakatos Géza alezredes szólt az ünnepi egységgyűlés résztvevőihez, külön kihangsú­lyozva az együttműködés fon­tosságát, majd Lőrincz János járási parancsnoknak átnyúj­tott egy díszes kardot. Az ünnepi egységgyűlés az ideiglenesen hazánkban állo­másozó egyik szovjet alakulat művészegyüttesének műsorá­val fejeződött be. F. G. Tervek és lehetőségek (10.) Három műszakos családok A folyamatos üzem Achi!les-sarka Délután négy óra. Második műszak a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárában. A fonoda hatalmas, világos csarnokában az első pilantás- ra úgy tűnik, teljes az üzem, minden gép dolgozik. Miköz­ben végigsétálok a gépsorok mellett, számolok. A terem elülső részében nyolc 1962-es típusú olasz gép. Kettő áll. 'Hátrább nyolc, a rekonstruk­ció során 1974-ben beállított gép, kettő ezekből is áll. Közbeszól a hiányzás — Az új, nagy termelékeny­ségű gépek kihasználtsága majdnem teljes — mondotta néhány nappal ezelőtt Takács Eva, a gyár igazgatója. Hogy miért áll most mégis a gépek egynegyede, arra Konrád Ist­vánná fonónő ad választ: — Ha mindenki itt lenne, teljes üzemiben tudnánk dol­gozni, de hát a hiányzások, tudja!... — Igen, tudom. Igazolt és igazolatlan távoliét miatt a gyárban évente egy munkás átlagosan 23,ö napot nem dol­gozik. — A három műszakot külön­ben nem is olyan nehéz meg­szokni — folytatjuk a beszél­getést. Amíg a gyerek kisebb volt, irodában dolgoztam, az­után visszakértem magam a gé­pek mellé. Itt 800 forinttal többet keresek, és korkedvez­ménnyel mehetek nyugdíjba. Azoknak az asszonyoknak, akiknek még kicsiny a gyere­kük, általában a délutáni mű­szak okozza a legtöbb gondot. Gyakori nálunk, hogy a férj is folyamatos üzemben dolgo­zik, így azután váltva végzik el az otthoni teendőket. Már amelyik férj vállalja ezt. Mindössze egy-két fiatalt lá­tok sürögni-forogni a gépek mellett. Ügy tűnik, ez a két véglet, középkorúak és nagyon fiatalok. Húsz-harminc év kö­zöttiek mintha nem is dolgoz­nának a fonodában. Az előfonódéba a felújítás­kor szintén új gépek kerültek. Itt is két gép áll. Egy-egy mű­szakban tizenkét ember mun­kájára van szükség. A mosta­ni délutánosoknál elvben meg­van a létszám. A gyakorlatban: két kismama gyermekgondo­zási segélyen van, ketten állan­dó délelőttösök (egyikük tanul, tékáit nem is dolgozhat több műszakiban). Talán a bérek — Nem tudom mi lesz itt néhány év múlva — mondja Póta József né előfonó, a bri­Az idei feladatokról Az építésügyi ágazat váüa’ati vezetőinek tanácskozása Az Építőik Szakszervezeté-! alapozni. Különösen fontos, nek székházában pénteken or­szágos tanácskozást tartottak az építésügyi ágazat vállalatai­nak gazdasági, párt-, szakszer­vezeti és KISZ-vezetői az idei feladatokról. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tartott beszámolót, amelyben többek között el­mondotta, hogy idén az építő­ipari termelés 5—5,5 százalé­kos növelését a korábbinál ha­tékonyabb munkával kell meg­hogy jól kihasználják az épí­tőipar korszerű nagy berende­zéseit, építési gépláncait, s a szocialista brigádokra támasz­kodva keressék a lehetőséget a munka- és üzemszervezés fejlesztésére is. Szorgalmazni kell az új otthonok ütemes, egyenletes átadását s az erő­ket koncentrálni kell a nép­gazdaságnak fontos nagyberu­házások gyors és határidőre történő befejezésére. A lakosságot közvetlenül érintő kérdések vizsgálata szerepel a KNEB félévi munkaprogramjában Dr. Dabrónaki Gyula állam­titkár, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke pénte­ken sajtótájékoztatón ismer­tette azokat a fontosabb vizs­gálatokat, amelyeket a KNEB az első félévben végez. A minőségszabályozás fej­lesztéséről, a szabályozórend­szer hatékonyságának növelé­séről szóló kormányhatároza­tok végrehajtásával kapcsolat­ban úgynevezett utóvizsgálatom tartanak. Felmérést végezned az állampolgárok által kezde­ményezett lakásépítés helyze­tével, az állami támogatás és befolyásolás hatékonyságával kapcsolatban. A programban szerepel a földvédelem és a meliorációs tevékenység hely­zetével foglalkozó, a lakosság lábbeli-ellátásával, a fogászati ellátás helyzetével kapcsolatos vizsgálat is, és ellenőrzi* a szerződéses fegyelem betartásá­nak helyzetét a gazdálkodó egységeiknél. gád vezetője. — A brigád fele elmegy majd nyugdíjba, az át­lagéletkor 50 év. És a mi mun­kánk is korkedvezményes. — A gépek kapacitásának kihasználását még lehet fokozni az intenzitás növelésé­vel. Ez viszont a dolgozóknak jelentene nagyon nagy meg­terhelést — jegyzi meg Uzsák Miklós, a műszak vezetője. — Talán megoldás, lenne, ha a béreket jobban differenciál­nák. Az egy műszakiban dol­gozók fizetése 2 ezer 500 fo­rint, a három műszakosoké 2800—2900. Ha nem korszerű... Visszafelé követem a kész fonal útját. így a következő stáció a kártoló és a fésülő üzem. Félhomály, az eddigi zaj és nyüzsgés után szinte ha­lotti csönd fogad. A kár toló két műszakban üzemel délelőtt és éjszaka. — Most a kártolóiban és a fésülőben összesen 54-en va­gyunk — magyarázza Kis Mi­hály művezető. — A folyama­tos üzemhez 75—80 ember kel­lene. Nézze meg ezeket a gé­peket. Jobbára 40—50 évesek. A munka lényegesen több erő­kifejtést' igényel, mint az au­tomata fonó- és előfonógépek mellett. A zajszint magasabb a megengedettnél, korkedvez­mény nincs és a fizetések is alacsonyabbak, mint a másik két üzemben. A Sésülőüzem- ben a gépek kétharmada dol­gozik, néhányan egyszerre két gépet látnak el. Amikor teljes volt a létszám mindenkinek meg volt a maga gépe — mondja Kis Mihály. Túlkiabál- ni a zajt reménytelen vállal­kozás. Farkas József né egy-két percre leállítja a gépéit, így szót tudunk érteni. — Huszonöt éve dolgozom a gyárban, úgy jövök ide, mint­ha hazamennék. Én már nem változtatok. De új ember ebbe az üzembe bizony már évek óta nem került. Látja, ha én másik üzemben dolgozom már nyugdíjas lennék. így még öt évem van hátra. Állandó feszültség Amikor a részleg még folya­matos volt, 3000 kilogramm fo­nalat dolgoztak fel naponta. Most a napi terv 2000 kilo­gramm. A hiányt behozatalból pótolják. A mosógép immár matuzsá­lemi kort ért meg, jövőre lesz százéves. Egy újítás eredmé­nyéként a folyamatos üzemel­tetéshez szükséges kilenc em­ber helyett most már elég hat. A hat dolgozó közül az egyik nyugdíjas. — öt éve még 857-en dol­goztak a gyárban. Ma 757-en vagyunk —, kommentálja a látottakat Takács Éva. — A kártoló- és fésülőüzembe is új gépek kerülnek, máig ebben az ötéves tervben, és így a je­lenlegi létszám elég is lenne. Ha nem lenne állandó a fe­szültség, hogy a nyugdíjba menők, kilépők helyett honnan szerzünk utánpótlást, a GYES- en levő kismamákat hogyan helyettesítsük. — Termelésünk az idén ton­nában számolva nem lesz több mint tavaly, de jobb minősé­gű, vékonyabb szálú fonalakat várnak tőlünk. Ehhez pedig megfelelő munkafegyelem és ami ezzel szorosan összefügg, stabil munkásgárda kell. ★ Ki vállalja, menyiért, mi­lyen feltételekkel? — ez az optimális műszakszám kialakí­tásának sarkalatos kérdése. A kistarcsai gyárban a géppark kétharmadiát cserélték ká a re­konstrukció során. Megoldot­ták — ami nem sok gyárban sikerült —, hogy az új gépek többsége három műszakban üzemeljen. I>e a kérdőjelek helyére még nem kerülhet pont. Sem vállalati, sem gaz­dasági szinten. Hámor Sylvia Télviz idején — favak között Nem lékelnek Százhalombattán K pilisi Szab* Ernő halnevelő agronómus az új berendezés működését el­lenőrzi. Nagy Iván felvétele módszereinek kidolgozása. Százhalombattán az idén 200 millió ivadékot állítanak elő, 20 millióval többet mint ta­valy. A folyamatos fejlődésí az újítások bevezetésével érik el. Az idén például Kneisz István műszaki vezető irá­nyításával üzembe helyezték a házi kivitelezésű halastavi oxigéndúsító berendezést. Et­től az évtől a százhalombattai gazdaságban megszűnt a lék­vágás, ugyanis a dúsító be­kapcsolásával érik el, hogy a tavakon nem fagy be teljesen a víz, hanem egy léknyi te­rületen biztosított a halak oxi­génellátása. A 28 hektáros százhalom­battai Temperált-vízű Halsza­porító Gazdaságban a 14 nagy, illetve 50 előnevelő tóban ilyentájt nincs pezsgő élet. Je­lenleg csupán 18 helyen úsz­kálnak a harcsák, pontyok, vi- csegék, fehér és pettyes busák, amúrok ezrei. A keltetőházak­ban karbantartást végeznek, készülvén a csukaszaporítás­sal kezdődő februári keltetési idényre. Tizenhárom nagy kádban 7 ezer harcsát etetnek intenzív táppal, hogy tavasz­ra értékesíthessék őket. A gazdaság szakosítási és kutatási osztályának téli mun­kája a szaktanácsadáson kí­vül a szaporítás és nevelés új mányos felfedezések és a gyors technikai haladás korá­ban nem lehet csak a már ki­alakult gazdasági viszonyokra és formákra hagyatkozni. Űj megközelítésekre, új módsze­rekre van szükség, olyanokra, amelyek megfelelnek a jelen­legi feltételeknek. A továb­biakban rámutatott, hogy a szocialista közösség hatalmá­nak megszilárdítása és egysé­gének erősítése is megkívánja a gazdasági együttműködést, mert a szocialista államokat alapvető osztályérdekek és -cé­lok közössége, a marxizmus— leninizmus ideológiája kap­csolja egybe. És minél egysége­sebb gazdasági alapra és jól megszervezett nemzetközi munkamegosztásra támaszko­dik ez a közösség, annál na­gyobb eredményeket ér el a gazdasági fejlődésben, a béke megvédésében, országai biz­tonságának erősítésében, az imperializmus elleni harcban. Több, a KGST-vel foglalko­zó beszédében újból és újból visszatért az együttműködés fontosságára, előnyére, hang­súlyozva, hogy az önzetlen kölcsönös támogatás összhang­ban van a proletár interna­cionalizmus elvével. A fejlett szocialista társada­lom építésének legfontosabb gazdaságpolitikai elveit tartal­mazza Koszigin könyve. Azo­kat a sajátosságokat, amelye­ket a termelés sokszorosan megnövekedett méretei, a ter­melési viszonyok érettsége, a tudományos-technikai forrada­lom kibontakozásával kapcso­latos fejlődés tényezőinek mi­nőségi változása és a gazdaság­irányítás intenzív módszerei tesznek szükségessé. Mindezek lehetővé teszik, hogy megva­lósuljon a szocialista—kommu­nista társadalom. Gáli Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents