Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-14 / 11. szám
1917. JANUÁR 14., PÉNTEK vÁÍHÍflJ) A hazai szlovákok is részt vesznek a szentendrei fesztiválon Az idei tervekről tanácskozott a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének választmánya A tavalyi munkát, s ez év feladatait vitatta meg csütörtök délelőtt a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének országos választmánya. A magyar néphadsereg központi klubjában megtartott ülésen Such János főtitkár kiemelte: fokozottan kell törekedni a szlovák nyelv- oktatás problémáinak megoldására, az öntevékeny művészeti munka színvonalának emelésére, az együttesek műsor- és módszertani anyaggal való jobb ellátására, a nyelvművelő klubok fejlesztésére és általában a közművelődés fokozottabb segítésére. A hazai szlovákok is részt vesznek majd azon az országos nemzetiségi fesztiválon, amelyet a Pest megyei tanáccsal és a társszövetségekkel közösen Szentendrén tartanak. Januártól kezdődően tíz kultúrkör- utat szerveznek, amelyek során több mint 30 községet, települést keresnek föl hazai szlovák együttesek, köztük a nagytarcsai ének- és -tánc- együttes. A Kulturális Minisztérium nemzetiségi kiadójának támogatásával megjelentetik a szövetség Vyhonky című, hazai szlovák szerzőik munkáit tartalmazó irodalmi antológiáját. Még az idén előkészítik A magyarországi szlovák nemzetiségek részvétele a magyar munkásmozgalomban című kötet megjelentetését és az óvodások és általános iskolások részére gyermekjátékgyűjteményt bocsátanak ki. Az állami építőipar több mint hat százalékos fejlődést irányzott elő Az építők székházában csütörtökön az Építők Szak- szervezetének központi vezetőségi ülése megvitatta az ágazat múlt évi munkájának tapasztalatait, és az idei tennivalókat. Az írásos előterjesztés és a szóbeli beszámolók alapján megállapították, hogy az építőipar tavaly elsősorban a munkatermelékenység emelése révén túlteljesítette tervét. Az állami nagyberuházásokon a túlteljesítés általában két-három százalék körül mozgott. Lakásokból az előirányzott 82 ezer helyett 85 ezret adtak át. Az idén 5—5 és fél százalékkal bővítik a termelést, és ezen belül az állami építőipar növeli legdinamikusabban, 6,4 százalékkal. Tervek és lehetőségek (9.) Onnan is vesznek, ahol nincs? Egyre több a hiányszakma a kisiparban Igyekeznek javítani a szolgáltatásokat Pest megyében , A néhány héttel ezelőtt ké- | vott meg és szakkönyveket boszült felmérés szerint 220 szakmában összesen . kilencezernél valamivel kevesebb kisiparos dolgozik Post megyében. Számuk az elmúlt évben nem csökkent, sőt. inkább mintha növekedett volna. A téli hónapokban — és ez sok éves tapasztalat — főként az építőipari szakmákban dolgozók adják vissza iparengedélyeiket. Az is évek óta jellemző. hogy 12 hónap leforgása alatt a kisiparosok mintegy 18 százaléka cserélődik ki. Családi segítséggel l*ísl megye az ország más vidékeihez hasonlóan gondoskodik a hiányszakmák szakember-utánpótlásáról. összesen tíz olyan szakma létezik, amelyet hovatovább a kihalás fenyeget, s ezért minden támogatást megadnák az ezekre jelentkező fiataloknak. Aki bádogosnak, cipésznek, cserépkályhásnak, hangszerésznek, kádárnak, kelmeíes tő-v agytisztítónak, látszerésznek, sütőnek, szűcsnek, vagy tetőfedőnek jelentkezik, havi 250 forint társadalmi juttatásban részesül ösztöndíja mellett. Az a kisiparos pedig, aki e hiányszakmák valamelyikében foglalkoztat ipari tanulót. a képzésért külön 300 forintot kap. Urbán László, a Kisiparosok Országos Szövetségének Pest megyei titkára: — Az országos listán feltüntetett hiányszakmák mellel 1 van még néhány, amely nélkül egyre nehezebb a lakossági szolgáltatásokat zökkenőmentessé tenni. Kevés a megyében a rádió- és televíziószerelő, a karosszérialakatos, a könyvkötő, a kádár és bognár, továbbá a női szabó. Az építőipari szakmákban több víz- és gázszerelőre, épületburkolóra és ácsra lenne szükség. A lakossági szolgáltatások színvonalának további javítására az idén már kísérletet tettünk a kisiparosok tehermentesítésére, arra öszönözve családtagjaikat, hogy vegyenek részt a munka ban. Többirányú továbbképzés A KIOSZ Pest megyei titkársága — a megyei kisiparosok továbbképzésére — szakmai tanfolyamokat szervezett a 31 Pest megyei szakcsoportnál, a KlOSZ-központ támogatásával. Tavaly valamivel :öbb mint másfél ezer kisiparos vett részt ezeken az iparjoggal szakmai kérdéseikkel oglalkoeó továbbképzéseken, amelyeken a többi közt politikai ismeretkörüket is gyara- píthatták. A szövetség Pest .negyei titkársága lehetőséget adott emellett arra is, hogy a működési engedéllyel rendelkezők mestervizsgát tegyenek. A rendkívüli lehetőséggel a múlt évben több mint ötszázan éltek. A szakmai továbbképzés mellett a megyei titkárság az ismeretterjesztő előadások egész sorát is megszervezte. Jól képzett előadóikat hícsátott az érdeklődők rendelkezésére. A budai járás jól áll A most, január elsején életbe lépő adótörvényről Urbán László elmondotta: elsősorban a javító és szolgáltató ágazatban dolgozó kisiparosok — tehát a kis jövedelműek — számára teremt kedvezőbb lehetőségeket. Ennélfogva várható, hogy e két ágazatban erőteljesen megnövekszik az iparengedélyek száma. Nagy szükség volna ugyanis a jelentkezőkre megyeszerte, mert a kisiparosok száma csupán a budai járásban mondható kielégítőnek, míg a nagykáiai és a monori i járásban továbbra is szükség volna újabb kisiparosokra. A j KIOSZ Pest megyei, titkácsá- • ga ínindent megtesz annak érdekében, hogy népszerűsítse a 220 szakmát. A járási vándor- kiállításokat az idén újszerű kezdeményezésként egy nagyobb megyei anyagból ősz- szeállított bemutató követi majd Társadalmi munkában Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy Pest .megyében ez idő szerint dolgozó 8983 kisiparosnak csak a lakosság ellátású lenne a feladata — egyre magasabb színvonalon. A felmérések szerint tavaly valamivel több mint 2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, iskolák és óvodák építésében és felújításában. B. P. Vállalatunkat — a PEMÜ-t — munkaerő-gazdálkodási szempontból a Bi kategóriába sorolták. Üj dolgozót csak közvetítés útján alkalmazhatunk, s ezért már ennek figyelembevételével mondom el észrevételeimet. Bár a Honnan vegyük, ami nincs? című cikk élesen bírálja a vállalatokat, gondolkodásmódjukban a munkaerőgazdálkodás nyomát sem véli felfedezni, bizonyosan akad néhány gyár, üzem — köztük a Pest megyei Műanyagipari Vállalat —, amely saját erőből, konkrét intézkedésekkel kívánja munkaerőgondjait enyhíteni, megoldani. Elsődleges a termelés A legfontosabbnak a meglevő munkaerő képzését, továbbképzését tartom. Tervünk készítésekor azokat a célokat vettük figyelembe, amelyeket a vállalati műszaki fejlődés a középtávú tervidőszakban megköveteL Eszerint foglalkozunk a vezetők szakmai és politikai képzésével, a kádertartalékként nyilvántartott dolgozók, valamint a munkások állami és politikai képzésével, továbbképzésével. A vezetői munkakörökben dolgozók jelentős része mái' rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges szakmai, politikai ismeretekkel, közülük 15-en folytatnak egyetemi, főiskolai vagy más tanulmányokat. a szakemberek közül a tervezett 45-ből 22-t javasoltunk továbbtanulásra. A szakmával rendelkező fiatalok közül — elsősorban a fizikai munkások — mind többen jelentkeztek a munkakörük betöltéséhez előnyös szakközép- iskolákba. Tervszerű az alkalmazotti. a műszaki, illetve az ügyviteli munkakörben dolgozók továbbtanulása is. Jelentős lépésnek tartjuk a munkástovábbképző tanfolyamok. Ä vágóhídi berendezések új gazdá ja Átszervezés után a Mezőgép monori gyárában Az elmúlt években nagyon sok átszervezés történt a mezőgazdasági gépgyártásban. Ezek nagy része szükségszerű volt, az iparágnak követnie kellett a mezőgazdaság munkamódszereinek, igényeinek gyors ütemű változását. 1976. január elsejével ilyen átszervezésen ment keresztül a monori Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat is, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat hozzácsatolásával. A kezdet és a cél Két különböző technikai fel- szereltségű és profilú vállalat egyesült ezzel a döntéssel. Az 1949-ben alakult budapesti gyár a legjelentősebb hazai pótalkatrészgyártó volt. A mezőgazdaság igényeinek 25— 30 százalékát elégítette ki. Nyolcszáz dolgozója mintegy 300 millió forint termelési értéket állított elő évente. 1968- ban a különböző gépállomások és gépjavítók összevonásával létrejött a Mezőgép monori gyára, talajművelő és vetőgépeket, baromfikeltetőket, kovácstermékeket, kiskazánokat és még számtalan más terméket gyártott és szerelt. A manufakturális jellegű üzemekben 1400 ember szintén 300 millió forint értékű terméket gyártott. Az egyesítés célja kettős volt. Egyrészt a monori vállalatnak olyan stabil termelési profilra volt szüksége, ami hosszútávon megfelel a piaci igényeknek, másrészt az eddig i szétszórtan és sokszor párhu- I zamosan gyártott vágóhídi be- ' rendezések gazdáját látta a Mezőgép Tröszt az összevont vállalatban. Ezúton lehetővé vált a termelőeszközök koncentrálása, a gépek kapacitásának teljesebb kihasználása és a munka jobb megszervezése is. Egy-egy ilyen átszervezés során számtalan kérdés és megindulását Szinte minden szaitmaí területre kiterjesztjük ezeket a tanfolyamokat, amelyeken több mint 420-an vesznek részt. A jövőben is folytatjuk az 1972 őszén megkezdett általános iskolai tanfolyamok szervezését, s öt év alatt 120 munkás szerzi meg az alapfokú képesítést. Ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező műszaki és ügyviteli dolgozók szaktudásuk szinten tartásához megfelelő ismeretek birtokába kerüljenek. Megfelelő átcsoportosítással Arra törekszünk, hogy a termékszerkezetet úgy alakítsuk, hogy a munkaerő-gazdálkodásunkat is könnyítnessük. Érvényesítjük terveinkben is azt a követelményt, mely szerint a többlettermelést jobb gazdálkodással, üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel, a termelékenység emelésével érjük el. Termék- szerkezetünket ennek megfelelően alakítottuk ki. Solymári központi gyárunk Budapest agglomerációs övezetében helyezkedik el, létszámbővítésre lehetőségünk nincs. Éppen ezért a múlt év első negyedétől áttelepítettük az úgynevezett vegyes fröccsöntést az új zsámbéki gyárba, az idén az első negyedévben 17 extru- dálógépet helyeztünk át ugyanoda, és a fél év befejezéséig Zsámbékra kerül a jelentős élőmunkát igénylő regenerálás és hengerlés is. Az új termékszerkezet lehetővé teszi a zsámbéki üzem ellátását munkával és ami a leglényegesebb: a zsámbéki medence tartalékainak feltárásával munkaerőben sem lesz hiány. Solymáron az év új technológia és gyártás meghonosításával kezdődött. Megindítjuk a PVC-talpak, PU-elasztomerek, a strukturhab és vulkollán gyártását. Ezt olyan automata berendezéseken állítjuk elő, amelyek nem igénylik — az egyébként technológiailag számított — 77 munkás felvételét. A legszükségesebb munkaerőigényt szervezéssel, átcsoportosítással elégítjük ki. Ügy határoztunk. hogy a munkaigényesebb feladatokat a zsámbéki gyárba, a technológiailag fejlettebb. kevesebb munkaerőt Igénylő gyártást Solymárra összpontosítjuk. Annak ellenére, hogy a munkaerő-fluktuáció tavaly javult a megelőző évhez viszonyítva, a helyzet még nem kielégítő. A 100 dolgozóra jutó felvételek száma az 1975. évihez viszonyítva 24,5 százalékkal, a kilépéseké 16,7 százalékkal csökkent. Ez utóbbiak aránya főleg a solymári gyárban alakult kedvezően, s ezt a korábban tervezett és végrehajtott intézkedés seknek tulajdonítjuk. Néhányat a legfontosabbak közül: a törzsgárdatagok 1975 novemberében első ízben kaptak hűségjutalmat, melynek összegét tavaly tovább emeltük. Mértéke a vállalatnál eltöltött évektől függően 400— 1000 forint. Az év végi részesedés a törzsgárdatagoknál jelentősen növekszik, nem ritkán megkétszerezheti az eredeti összeget. Anyagi elismerés A több műszak vállalásának anyagi elismeréséről úgy gondoskodtunk, hogy a múlt év második felében az éjszakai órák egyébként 15 százalékkal pótlékolt bérét minden óránál egy forint külön műszakpótlékkal ismertük el. A munkaközi szünetre járó kiegészítő bért 4 forintról 10-re emeltük. Ebben az esztendőben az éjszakai pótlékot 15- ről 20 százalékra növeltük. Ez a három intézkedés több mint 1 millió forintba kerül, s az éves bérfejlesztés 25 százalékát teszi ki. A két évvel ezelőttihez viszonyítva növekedtek a béren felüli juttatások, dolgozónként 869 forinttal, s így az mintegy másfélszeresére emelkedett. Fontosnak tartjuk a fluktuáció csökkentéséhez c dolgozók lakásépítési támogatását. Mi két formában segítettünk: vissza nem térítendő támogatással és kamatmentes kölcsönnel. Munkaidőalapunkat évente mintegy 10 ezer órával csökkenti a tört napi kiesések száma. Ez öt munkás egész évi munkaidejével azonos. Tavaly elrendeltük a munkakezdés és befejezés időpontját meghatározó műszakkártyák kötelező felmutatását. Az eredmény — ha kezdetben váltott is ki ellenkezést — igen kedvező. Mi a fontosabb ? A Pest megyei Hírlap cikke szerint a munkaerő-gazdálkodással foglalkozó irányító szervek kénytelenek a vállalatok helyett gondolkodni és cselekedni. Pedig ezeknek az intézményeknek végtére is nem a napi munkaerőgondok már-már tűzoltó módszerekkel való megoldása, vagy enyhítése a feladatuk, hanem a nagyobb távlatokban való gondolkodás és cselekvés. Már évekkel ezelőtt meg kellett volna oldani annak elvi és gyakorlati feltételeit, módozatait, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt esetenként a népgazdaság igényeinek megfelelően átcsoportosíthassák. Véleményem szerint nem mindegy, hogy ezt az átcsoportosítást milyen módon és milyen eszközökkel hajtjuk végre. A merev intézkedések gondokait okozhatnak, amelyeket munkaszervezéssel vagy más megoldással nem lehet ellensúlyozni. Csak példaként említem, hogy szerszámüzemünkben a közelmúltban három esztergályos kapta meg a sorkatonai behívót; egyik kitűnő marós szakmunkásunk súlyos agyműtéten esett át. A következmény: három eszterga- és egy marógép üresen áll, a jelentkező szakmunkásokat nem vehetjük fel. nehogy az előírt létszámkeretet túllépjük. Megkerestük az illetékes felügyeleti szerveket, mereven elzárkóznak a közvetítés elől. mondván: oldjuk meg problémáinkat magunk. Nem is fordultunk volna külső segítségért, ha betanított munkakör ellátásáról lenne szó. esztergagépre azonban nem tehetünk betanított munkást. Itt tulajdonképpen népgazdasági érdekek ütköznek, ment a munkaerőgazdálkodás javítása fontos, de legalább ugyanilyen lényeges a gépkapacitás kihasználása, a műszakszám növelése. Nincsen biztosíték Hogyan tudunk ennek a népgazdasági követelményne,. eleget tenni, az érvényben levő, egyelőre még merev kötöttségekkel? Azért merem leírni, hogy egyelőre merev, mert bízom a megoldásban. Vannak azonban más jellegű gondjaink is. Tmk-üze- münkben dolgozott J. M. géplakatos. Január 3-án megszüntette munkaviszonyát, hogy a Szentendrei úti textilfestő gyárban helyezkedjék el. Mi figyelmeztettük: az érvényes rendelkezések szerint nem valószínű, hogy alkalmazni fogják. Feltételeztük, hogy a felvételi zárlat a textilfestő gyárra is vonatkozik. A dolgozó figyelmeztetésün ellenére kilépett. Megkerestük telefonon az említett gyámunkaügyi vezetőjét. Tőle azt a felvilágosítást kaptuk, hogy éppen ezt az egy dolgozót vehették még fel közvetítés nélkül. Az újabb jelentkezőket ők is kénytelenek lennének elutasítani. Kérdezem: mi a biztosítékunk arra, hogy más szakmunkásaink nem helyezkednek el hasonló indokká1 az ipar más területein. Mert ezek szerint van, vagy vannak olyan vállalatok, amelyek onnan is tudnak munkaerőt venni, ahol nincs. Horváth Ferenc, a PEMÜ igazgatója í i koskeresztúri egység látja el a szolgáltató jellegű munkákat. — Az átszervezés első szakaszán több-kevesebb buktatóval túljutottunk, dolgozóink belátták, megértették ennek szükségességét — mondja az igazgató. — Legnagyobb problémánk jelenleg, hogy lehetőségünk ugyan van létszámemelésre, de kevés a felvehető megfelelő képzettséggel rendelkező szakember. A szervezeti változás pedig csak kereteket adhat, eredményt a fejlesztéstől és a technológiailag megalapozott gyártástól várhatunk. Fővállalkozásban A gyártmányfejlesztést az ÉLTERV-vel közösen oldják meg. A hazai vágóhídi beruházásokat nem egyedül a mo- nori vállalat valósítja meg, de ő a fővállalkozó és egyben a profilgazda; tehát a vállalat felelős az összes vágóhídi berendezések kivitelezéséért és technológiai szereléséért. A komplett berendezések szállítása és üzembe helyezése új perspektívákat jelentenek a külkereskedelemben is. Az export fővállalkozások belföldi gazdáinak egyike szintén a vállalat. Termékeiknek jelenleg öt százaléka kerül külföldre, ezt az arányt 1980-ig 25 százalékra szeretnék emelni. Elképzeléseik szerint a tervidőszak végére 640 millió forintos termelési értéküket egy- milliárd forintra emelik és nyereségüket megduplázzák. Termékszerkezetükben a legjelentősebb változást a vágóhídi berendezések gyártásának megháromszorozódása jelenti majd. Az új célok és feladatok, a kezdeti eredmények eddig igazolták az átszervezés szükségességét. De mint az igazgató is megállapította: a szervezeti változás csak kereteket adhat. Hámor Szilvia ben. Az első: mezőgazdaságunknak amúgy is érzékenj pontja az alkatrészellátás. A: átállás miatt nem fokozód- iák-e tovább a nehézségek? A feltételek megteremtése — A budapesti gyár fő profilja továbbra is az imporl 'épekhez szükséges alkatrészek ílőállítása lesz — nyugtat meg ír. Sándorfi László, a válla- at igazgatója. — Az ig-énye- cet ki fogjuk elégíteni. Mint a továbbiakban meg- udom, Monoron és a hozzá artozó gyáregységekben an- íál nagyobb a változás. A tető- és talajművelő gépétet, a központi szakosítási üképzel-éseknek megfelelően, ■zentúl máshol gyártják, i A 'asszerkezeti munkákat színén leállítják. Feladatul kapák ugyanakkor a kiemelt vá- [óhídi beruházások, mint a \yulai, bajai és szekszárdi lúskombinát berendezéseinek :ivifelezését. Az új és megnö- ’ekedett feladatok eléréséhez i Mezőgép Tröszt engedélye lapján a fizikai munkások zámát százzal növelhetik és ehetőséget kaptak egy 45—50 mberből álló fejlesztő appa- átus kialakítására. Termé- zetesen ennél sokkal több zakemberre van szükségük, e ezek átképzését már vállalton belül kell megoldaniuk. ez új technológiák kialakítóéra és átvételére 120 millió érint műszaki fejlesztési alap ll rendelkezésükre. A folyamatos termelés bel- 5 feltétele: a hat termelési gység között jól szervezett és legbízható belső kooperáció ialakítása. A jelenlegi meg- sztás szerint a budapesti és z aszódi gyár feladata a rész- gységek, alkatrészek és pótal- atrészek gyártása. Cegléden i Monoron a húsipari gépe- et, Érden pedig baromfiipari épeket állítanak elő. A rá-
