Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

1077. JANUÄR 13., CSÜTÖRTÖK Automata mossa a buszt :• < >. í - áMri Érden, MAVAUT-autóbuszok tisztításához félautomata autómosót állítottak üzembe. A csaknem félmillió forint ér­tékű berendezéssel naponta negyven járművet tudnak le­mosni. Nagy Iván felvétele Sima utakon havazás után Villámlátogatás a nagykátai telepen A KPM Budapesti Közúti Igazgatóság járási útmestérsé­gének nagykátai telepén gé­pek körül matat néhány em­ber. Vezetőjüket, az útmestert keressük a kora délelőtti órákban. Szabó László útmes- ter azonban nincs jelen. Éj­szaka ügyeletet tartott, most otthonában pihen, azt mond­ják. Felkeressük, de nem a pihenésben zavarjuk meg, ha­nem a tanulásban. Vizsgára készül a marxista-leninista esti egyetemen. Készenlétben — Hány kilométer hosszú úthálózat gondját viseli? — összesen 234 kilométer a járás úthálózata. Ebből 24 a jászberényi és ugyanannyi a 311-es Nagykáta—Cegléd fő közlekedési út. Az összekötő és bekötő utak hossza 150 kilométernél több, földút.iain- ké pedig 40 kilométer. Nem, azokról nem takarítjuk le a havat, nem mehetnek rájuk a nehéz gépek. November 15-től kezdődik a hókészenlét és március 15-ig tart. Ez idő alatt minden éj­jel vagy maga az útmester, vagy a művezető, vagy az igazgatóságtól kiküldött mű­szaki tart a telepen ügyeletet. Rajtuk kívül még éjszakáról éjszakára négy gépkocsiveze­tőbő, két segéderőből és egy rakodógép-kezelőből áll a ké­szültség. De ugyanannyian lakásukon ugyan, de állandó készenlétben vannak minden éjjeL Járőrben — Besötétedés után a készen­létből ketten mindig járőrbe indulnak — halljuk Szabó László útmestertől. — A jár­őrözés nappal, ha ritkább, akkor sem marad el. Nem vált-e síkossá valahol az út, azt figyelik. Téli eső után a hajnali fagyok is azzá teszik. Akkor pedig megindul, ha szükséges, mind a négy szótó­gép és akkor is, amikor egy centiméternél vastagabb hóré­teg borul az útra. Ilyenkor ipari sóval kevert fűrészport szórunk, nehogy a hó ráfagy- jon az úttestre. A szórókocsik négy-öt óra alatt bejárják az egész úthálózatot. Azután, ha a hó vastagsága meghaladja az öt centimétert, akkor kivo­nul az öt hóeke és a hómaró­gép. A hó vastagságától füse. de általában 12—14 óra alatt nem marad hó az utakon, legfeljebb, ha a havazás nem szűnik meg. Akkor pedig megállás nélkül megy tovább a munka. — Igazi nagy havazás — folytatja az útmester — 1969/70 telén volt. Az idei tél még nem okozott nekünk rendkívüli gondot. A legna­gyobb hóesés december 29-én volt. akkor 22 centiméter vas­tagságot ért el. Megbirkóztunk vele, pedig velem együtt csak 29-en vagyunk. Szükség ese­tén segédmunkaerőt is alkal­mazhatnánk, erre azonban 13 év alatt, amióta itt vagyok útmester, még egyszer sem került sor. Mindig helytáll a gárda. Szélesítenek — Mit csinálnak az útügyi dolgozók télen, amikor nem havazik? — Megvan a dolguk. Keve­rik a sót, a fűrészporhoz, gon­dozzák ,a gépeket, járőröznek, és ha az időjárás megéhgedi, követ szállítanak. Ezzel már a tavaszra készülünk. — Es milyen munka várja az útügyieket tavasszal? — Mi a múltból másfél száz kilométernél hosszabb, három méter széles utat örököltünk. Két autó azon nem haladhat el egymás mellett. 1970 óta szélesítjük hat méter szélesre ezeket a keskeny szakaszokat. Eddig negyven kilométerrel végeztünk. Idén a tóalmás— zsámboki és a káka—zsámbo- ki összekötő utak kerülnek sorra. — Hát földutak lesznek? — Ezeken nincs átmenő for­galom, megmaradnak. A leg­hosszabb. a hét és fél kilomé­teres Tápióbicske—Tápióság közötti földút átépítésére azonban bizonyára hamarosan sor kerül. A két községet köz­vetlenül ez az út köti össze, termelőszövetkezetei nemrég egyesültek. Márpedig nagyon nehéz a gépeket földúton köz­lekedtetni. Sorrendben — Visszatérve a hóra, egy­szerre látnak minden út meg­tisztításához? — Nem. Először a két fő közlekedési utat tisztítjuk meg, azután azokat, ahol autóbusz jár és csak azután a többit. — Még egy utolsó kérdés: ezen a télen a havazás, a sí­kosság okozott-e balesetet a iárás útjain? — Semmilyen balesetről nincs tudomásom, de síkosság miatt körzetünkben biztosan nem volt egy sem. Százasokból ezresek Segítség a családalapító fiataloknak Hétéves múltra tekint visz- sza az Országos Takarékpénz­tár fiataloknak nyújtott szol­gáltatása, az ifjúsági takarék- betét. Azóta évről évre emel­kedik az 5 éves gyűjtési ak­cióba lépők száma. A napok­ban a Pest megyei OTP fiók­jaiban 2763-mal több ifjúsági betétkönyvbe írták be a kama­tokat, mint egy évvel koráb­ban. Most csaknem 16 ezer 500 tizennégy és harminc év közötti betétkönyv-tulajdonos van Pest megyében, mégpedig — mivel a hónapról hónapra beteendő, azonos összeg külön­böző nagyságú lehet: 100—200 —500—800 forint — dfákok, munkájukkal ismerkedő pá­lyakezdők, mérnökök, pedagó­gusok egyaránt szívesen te­szik félre nélkülözhető fo­rintjaikat. A takarékosság szép erény, különösen tizen- és hu­szonéves korban, hisz akkor kell összerakni azokat a fo­rintokat, amelyekkel később az önálló, új otthont meg­alapozhatják. Takarékos katonák... A Pest megyei OTP száz­halombattai fiókjában mind­össze 2—3 ügyfél intézi dol­gát, a tisztviselők mégis láza­san dolgoznak. Január első napjaiban nagyon sok felada­tot ró rájuk az év végi zárás, a kamatok kiszámítása, ráve­zetése a kartonokra. Lányi Oyörgyné, a fiók vezetője mondta: — A városi fiatalok is szép számmal nyitnak betét­könyvet, főképp azonban a néphadsereg egyik alakulatá­nak katonái kedvelik a taka­rékoskodásnak azt a formáját, amelyet kimondottan nekik, a harmincon aluliaknak szerve­zünk. — Hogyan ösztönzik a kato­nákat taxarékoskodásra? — A megyei igazgatóság révén nagyon szoros kapcso­latot alakítottunk ki az ala­kulat parancsnokaival, és mert feladatuk a fiatalok ne­velése, s ők maguk is hívei a takarékos, előrelátó életmód­nak, sokakat rábírnak, tegye­nek félre havonta 1—2 szá­zast, jól jön majd az össze­gyűlt néhány ezer forint le­szereléskor. Az akciót az ala­kulat KISZ-szervezete szokta bonyolítani, s ■— munkaidő után, tehát társadalmi mun­kában valamennyien részt ve­szünk benne mi is. — A katonák közül sokan minden évben leszerelnek, s helyettük újak vonulnak be, s ez azt jelenti, hogy önöknek évről évre újra kell szervez­niük a takarékbetéteseket... — Így igaz. Áprilisban szá­nunk rá 4—5 napot, s az ered­mény: leszereléskor, az év vé­gén 2—3, az ügyesebbeknek 10—11 ezer forintjuk van. Az említett alakulathoz ép­pen akkor érkezünk, amikor a nemrég bevonult újoncokat tanítják a szabályos vigyázz­állásra. A kiskatonák még nem elég fegyelmezettek, oda- oda pislognak az érkezőkre, de a mellettünk elvonuló öregkatonák már feszes tar­tással, előreszegezett tekintet­tel masíroznak. Az utóbbiak közül kettővel beszélgettünk arról, ki mire gyűjt. Rédei Kálmán, szakmáia szerint szerszámkészítő, már gyerekkorától tervszerűen gyűjtögeti pénzét. Első ifjúsá­gi betétkönyvét még csak száz forintra nyitotta, az 1974-ben le is járt, de nem váltotta ki, mert leszerelés után hitelt akar rá fölvenni. Nyitott vi­szont egy újat 400 forintos ha­vi befizetésre, ezt a könyvét immár egv esztendeje a szülei „táplálják” odahaza, s itt a honvédségnél is váltott egy könyvet züO forintra. Farkas Árpád Zoltánt társai csak varázslónak hívják, mert bűvész, mellesleg tanult szak­mája kazánkezelő. No, de a bűvész sem tudja a házépítés­hez szükséges anyagokat, ce­mentet, téglát, sódert, ajtót ablakot elővarázsolni pénz nélkül. Neki sürgősen szüksé­ge van önálló otthonra, ami egyébként már épül is,- mert felesége, s pici fia van. Leg­újabb takarékkönyvét még­sem a lakás miatt nyitotta, hanem elsősorban az - áruvá­sárlási kedvezményeket kí­vánja igénybe venni. Oberfrank Antal őrmester, az alakulat KlSZ-titkára el­mondta, hogy 1975-ben több mint másfél millió forintot gyűjtöttek össze a katonák, tavaly csak a felét, mivel az átlagosnál több családos fia­talember vonult be, tehát a félretett összeg átlagosan felé­re zsugorodott, azonban ez is olyan szép eredmény, hogy a honvédségen belül országos elsők lettek takarékoskodás­ból. ... és szövőnők A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában az OTP megyei igazgatóságá­nak két dolgozója 1 héten át mindennap reggel 6-tól este hatig buzdította takarékosság­ra a szövőlányokat, fiatalasz- szonyokat. Természetesen nem kötelezhettek rá senkit, hi­szen a takarékosság minden­kinek egyéni érdeke. Nagyon szép eredményt értek el: a 30 régi betétkönyv-tulajdonos mellé további 120-a-t tudtak sorakoztatni, s ezzel a vállalat KISZ-szervezete első lett az ifjúsági takarékbetét-szervező versenyben. De a szervezés mégsem bizonyult elég alapos­nak, ugyanis havonta 10—15 betétkönyvet lemondanak, ki­veszik belőle a teljes összeget. Oláh Imre olajozó és Fejes Mária, segédművezető a meg- gondoltabbak közé tartozik. 19, illetve 18 évesek, lakásra, szállásra — a vállalat jóvoltá­ból minimális összeget, havi 50, illetve 80 forintot fizetnek —, s kétezren fölüli fizetésük­ből szűkölködés nélkül félre­tesznek 500, illetve a kislány 200 forintot, öt év alatt bi­zony szép pénzük lesz kanna tokkal együtt. Czibor Valéria Stílusa: kolóniái Az 1976-os évben a Visegrádi Faipari Szövetkezet 10,5 millió forint értékben gyártott koló­niái bútorokat. Kétmillió fo­rint értékben exportra, 8,5 millió forint értékben belföldi igényeket elégítettek ki. Képünkön: Obtrizsáll Jó- zsefné a kolonial bútor olda­lát csiszolja. Halmágyi Péter felvétele P anda Ica, Pici Péter kolléga- és barátnője, a Másik Laptól, amelynek munkatársa, eredeti és értékes megbízatást kapott. A táncdalegyüttesek problematikáját kel­lett kiriportoznia, az ügy javára, a közönség hasznára. A tárgy, minél jobban elmélyült benne, annál kettősebb képet nyújtott. Az együttesek tagjai panaszkodtak, hogy milyen horribilis összegekbe kerül a felszerelés, mi­lyen végtelenül fárasztó a művészet szüntelen űzése. Másrészt olyan információkat kapott, hogy nincs az a professzor, bár a tudástól feszül az agya, nincs az a boxoló, bár már széttörték az orrát, aki csak megközelítően is annyit keresne, mint a szakma menői, nagyon is beleértve a zeneszámok szerzőit és a dalszövegírókat. Lévén az érzelem a gondolat szülőanyja, mindezen tapasztalatok a következő mondat­ban csapódtak le, amikor Péterrel — akihez egyre hűbb lett — találkozott: — Mondok neked valamit, Péter, ha jól akarsz keresni, dalszövegeket kellene írnod. Péter, mint minden férfi, süket volt az ér­zelmi felhangokra, így azt a folytatást sem hallotta ki a mondatból, hogy és akkor vásá­rolhatnánk lakást, és összeházasodhatnánk. (Holott Ica számára e ki nem mondott sza­vak tűntek hangsúlyosnak.) Viszont Péter, mint minden férfi, logikus és hiú lévén — Homérosszal szólva — ily szavakat bocsátott át fogai kerítésén: — Ami azt illeti, olyan dalszövegeket, ami­lyeneket hallok, egy óra alatt írok tízet... Értelme azonban csak annak van, ha az em­ber alkalmazkodik a divatáramlathoz, mert az egész műfajban az a pláne. Lássuk csak, most mi a divat? Na persze, persze, az egy­mondatos dalszövegek, amiket elismételget­nek a szokásos három és negyed perc teljes hosszában. Ez az. Akkor helyesbítek. Egy óra alatt húszat írok meg. Ica, akit bosszantott, hogy e monológban házasságról egy szó sem esett, így vágott vissza: — Dicsekedni könnyű, írni nehéz. — Riportot igen — válaszolta Péter —, mert ahhoz anyagot kell gyűjteni. De dal­szöveget? Ugyan már! — Bizonyíts! Itt az óra, kiteszem. Most ne­gyed nyolc. — Rendben, de várj egy percet. Még egy kis elmélet. A dalszövegek három témakör­ben szövik egymondataikat. Egy: mély élet­bölcsességek, vagyis közhelyek. Kettő: mély érzelmi bölcsességek, vagyis hangulati köz­helyek. Három: nonszensz sokértelműségek, vagyis értelmetlenségek, amikbe bele lehet gondolni. Nos, előveszek papírt, tollat, és in­díthatod az órát. Egy óra múlva papírlapot adott át Icának, azon ez állt: Dalszövegek 1. Ha valami fáj, sírni nem muszály (mu­száj ?) — de lehet. 2. Aki fiatal, fiatal, azé' a dal. a dal. a dal. a diadal. 3. Ráérsz bölcsnek lenni, ráérsz elfeledni, ráérsz eltespedni, te. GOMBÓ PÁL, Dalszövegek PICI PÉTER KALANDJAI 0 4. Mikor valami rossz, gondolj a jóra, mikor valami jó, gondolj a rosszra. 5. A folyó min­dig folyik, a tenger megmarad, az életed is folyik, de a halál a tenger, ember. Ember! 6. Dolgozni jó, dolgozni fáj, dolgozni olyan, mint élni, táncolni, vagy vágyni. 7. A birnami erdőben is voltak bokrok, a birnami erdőkben is lesznek még bokrok. 8. Csak szeress, és a szívemről lehull a heg, te heggesztő! 9. Betűk és szavak, betűk és szavak, "ne olvass, ha az öledbe ülök én! 10. Zoli, a fény kör úgy zavar, oltsd el hamar, Zoli, a fénykor úgy zavar, oltsd el hamar, Zoli, a fénykör... (Esetleg zavarokat felváltva: a tévé, a zene, a rezsó, a rádió, a frizsider, a gyufa.) 11. Menj bor­bélyhoz, szúr a szakáll, vágasd le, borotvával vágasd le. 12. Ha elmégy, jön más, ha ma­radsz, én megyek, mesgyekaró, mesgyekaró! 13. Ha az eső felfelé esne, ha a napraforgó mágnes lenne, ha a sertés sértést enne, akkor mi lenne? 14. Fogkrémet kenj a lábad szárára, és többé nem búsulok, nevetek, haha, haha! 15. Integrálni, gyököt vonni az életben is kell, ne maradj hát el! 16. Ha száguld a Tra­bant, kapcsold be az övét, a biztonsági Övét! (Oapznoje van senagnuti, opaznoje van se- nagnuti, se-nag-nuti.) 17. Ne válj el, és én se válók, kezdjük újra, nincs válóok. 18. A perc marad, az óra száll, az évek mammutok. 19, Kezdettől fogva, kezdettől fogva arra vártam, amire vágyom, most add meg, amire kezdettől fogva, kezdettől fogva várok, vágyok! 20. Két ló. Ica csak nézte a papírt, és először ezt mondta: — Az utolsó az nem szöveg. — Dehogynem — válaszolta Péter. Lehet variálni. Például: három ló, négy ló, öt ló. Vagy: kék ló, légy ló. Vagy: két ló, pár ló, iker ló, lóiker, lópár, ló kettő. Végül is megállapodtak benne, hogy ezek a szövegek vannak olyan jók, mint bármelyik, ami hallható az együttesek műsorán. A lé­nyegesebb téma: hogyan lehetne a szellem eme teljesítményeit értékesíteni? Mivel nem kívánnám az Olvasót a valóság dzsungelébe vezetni, legyen elég itt egy meg­jegyzést tenni: a szövegek valóban voltak olyan jók, mint bármelyik — dehát annak oka van, hogy a bármelyikek hallhatók ép­pen. Nyilvánvaló, hogy a természetes kivá­lasztás a szövegen túl valami pluszt is meg­kíván. Például kellő együttműködést valame­lyik zeneszerzővel, együttessel, ki tudja, kivel. Hősünk ily módon megmaradt Óriás p. Pé­ter riporternek, és nem lett belőle Piccy-Órjás Péter dalszövegíró, és ezzel Panda Ica háza- sulási tervei is egyelőre a ki-nem-mondás állapotában szunnyadnak. JANUtó 22-ig Különféle cfunnás, pa pianos ágynemű garnitúrák és lepedők 20—30—40%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK & >X\\\-»:•»: Cv.v.v. w.v». &>>>-• »> boltjaiban.

Next

/
Thumbnails
Contents