Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
miiiiiiiiiiimmmiiiimimmimiiimiimmmsiimnii ... ....................................... I Terv volt — valóság lett PEST MEGYEI A TEGNAP ELBŰCSÜZ- TATOTT ESZTENDŐBEN A NÉPGAZDASÁG EGÉSZÉNEK MIND AN Ynyiunk Által ismert NEHÉZSÉGEI ELLENÉRE, A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEIT KEDVEZŐEN — KÖZVETVE VAGY KÖZVETLENÜL — ÉRINTŐ BERUHÁZÁSOK ÜTEME A LEHETŐSÉGEKHEZ KÉPEST NÖVEKEDETT. PEST MEGYE SZOCIALISTA SZEKTORAIBAN ÖSSZESEN CSAKNEM NYOLC ÉS FEL MILLIARD FORINTOT KÖLTÖTTEK BERUHÁZÁSOKRA. AZ ÜJ ÉV ELSŐ NAPJÁN MOST KEREKBEN ADUNK ÍZELÍTŐT ABBÓL, AMI TERV VOLT ÉS VALÓSÁG LETT AZ ÓÉVBEN Gödöllő. Az V. ötéves terv során az új lakások százai épülnek Gödöllőn is. Az alsóparki új lakótelepen a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében befejezéséhez közeledik az utolsó, sorrendben tizenharmadik toronyház építése, amelybe várhatóan az év elején költözhetnek be az új tulajdonosok. Hamarosan új feladatokat kapnak az építők. A Szabadság téren például már új házakat alapoznak. Vác. 1 Tavaly is sokat költőtC. a | Váci Kötöttárugyárban re- I konstrukcióra. Fő profiljuk | ma már a mű- és a kevert § szálakból készülő szabad- § időruhák előállítása. 'A tér- | mékszerkezet átalakítása ± nem volt egyszerű, a gép- | park jelentős részét ki kel- 5 lett cserélni. Az utóbbi évek | során új üzemek, gyáregy- | ségek születtek. A nagysza- | _______________________________ bású átszervezések eredmé- | te n tavaly 70 _ százalékkal | Szigetszentmiklós. Három évvel ezelőtt hosszú lejáratú szerződést irt alá a Csepel Autógyár a svéd ^V'ol^ m^ni-1eherNagykőrös. | November végén nyitotta | meg kapuit Nagykőrösön a E Vági István lakótelepen a E város legkorszerűbb ABC- | áuháza. A 600 négyzetméter | alapterületű jól felszerelt | élelmiszerüzlet azóta is 2 i millió forintos árukészlettel | áll a vásárlók rcndelkezé- E sére, s a tervek szerint 1 i év leforgása alatt 24 millió i forintos forgalmat bonyolít | le. A majdnem 6 millió fo- | rintos beruházás fölött a S Nagykőrös és Vidéke I ÁFÉSZ fiataljai ifjúsági | parlamentjükön vállaltak E védnökséget. Ennek a fel- | ajánlásnak köszönhetően § kapta a telep négyezer la- | kosának ellátására hivatott E új élelmiszerüzlet az Ifjú- 1 sági ÁBC-áruház nevet. E (lllllllltlllllllllllllltlllllllllllllll Ilii llllllllllilll III llllllllllll IIII1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 III IIllllllllllllIIlllllllmilllllllllllllilIlitIIIIIIIIIIIC V0Á6 PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 1. SZÄM Ára 1 forint 1S77. JANUÁR 1., SZOMBAT AMIT JOBBAN. AMIT MÁSKÉNT N em volt könnyű esztendő. Nem lesz az az idei sem. Igenám, de melyik elmúlt, s következő évre mondhattuk el, bármikor, hogy egyszerű, sima útként kínálta a haladást?! Van tehát szokványos fohászkodás annak emlegetésében, mi mindent tartogat feladatként a következő tizenkét hónap, s talán. így a természetes. Mert minden esztendő nehezebb, több és bonyolultabb teendőt fölmutató, mint az előtte való. A fejlődést sűrűn hasonlítják lépcsőfokokhoz, de akkor az is kézenfekvő, hogy a negyvenedik lépcsőig elérni több erőbe kerül, mint a tizedikhez. Erő alatt persze korántsem a fizikai terheket értve most, sokkal inkább szellemi és dologi erőforrások összességét. Egy évvel korábban e hasábokon azt írtuk le, hogy az ötödik ötéves terv sokat ígér a megye gazdaságának és településeinek, de követelni is minden korábbinál többet követek Nem kellett különösebb jóstehetség e megállapításhoz, . hiszen a párt XI. kongresszusa — 1975. márciusában — világosan kimondta: az építőmunka feltételei megnehezedtek. Erről tanúságot tettek 1976 hetei, hónapjai, ám arról szántén, hogy a nehezebb feltételek terhével is lehet haladni, a megtorpanás, a helyben járás a szocialista gazdaság körülményei közepette korántsem törvényszerű. Ha valami, akkor ez 1976 legjelentősebb eredménye. Igaz ugyan, hogy a népgazdasági terv éves előirányzatait nem sikerült maradéktalanul elérni, ám az is tény, hogy a gazdasági fejlődés számítottnál lassúbb üteme ellenére hazánk Európa országai között az élmezőnybe tartozik a növekedés üteme alapján. Amit sokfélé módon indokolhatunk meg, végső soron azonban a szocialista gazdaság ereje a legfőbb magyarázat. S ráadásul ezt az erőt távolról sem használtuk ki teljes mértékben 1976 hónapjaiban, 'azaz jelentősek a tartalékok, rejtett források kínálkoznak föltárásra. Ha a tervezettnél némileg lassúbb léptekkel is, de fejlődött a népgazdaság, azon belül a megye gazdasága, javultak a lakosság életkörülményei, s történthez úgy, hogy egyetlen területen sem kellett adminisztratív korlátozásokat bevezetni, a lakosság ellátásában — szemben más országok ismeretes gondjaival —, a termelőágazatok tevékenységében lényeges akadályok nem mutatkoztak. Ügy hisszük, az 1976-os esztendő legfőbb erkölcsi tapasztalata itt kereshető. A társadalmi és a gazdasági fejlődés kiegyensúlyozottságának megtartásában, az összhang megbomlásának elkerülésében, s abban a tág körű megértésben, melyet a termelői közösségeknél láthattunk. Nem szorul mentegetésre az eltelt esztendő, elemzésre azonban szükség van, mert ennek segítségével hámozhatok ki a tanulságok. Közülük elsőként az, ami egyben az idei teendők vezérlő elve is lehet —, hogy fegyelmezettebb munkával a ténylegesnél előbbre juthattunk volna. A fegyelem azonban — átfogóan értelmezve a kifejezést — mindenfajta tevékenységünk leggyengébb pontja. K étféle csoportban helyezhetők el a tapasztalatok és a teendők. Az egyik ahol elég, ha jobban tesszük azt, amit eddig csináltunk. A másik: ahol a megszokottól eltérően, az új követelményekhez igazodva kell cselekednünk. A megye iparában és mezőgazdaságában az egy foglalkoztatottra jutó termelés értéke 1976-ban kielégítő mértékben nőtt, s itt 1977-ben sem más az irány, a tempó azonban gyorsabb. A nagyüzemek többségében adottak ehhez a feltételek, a mezőgazdaságban a felhalmozott eszközök szervezettebb kihasználása szintén ehhez a célhoz vezet. A településfejlesztés tavalyi tapasztalatai ugyancsak azt igazolják, hogy az előkészítés javítása, az anyagi erőforrások koncentrált felhasználása meggyorsítja a haladást. Üzemek sora teljesítette maradéktala- . nul kötelezettségeit, így például a Csepel Autógyár nemcsak a dinamikusan bővülő autó- buszgyártáshoz adta folyamatosan az önjáró fenékvázakat, hanem ezzel párhuzamosan kialakította a Volvo-kooperációban készülő Lapplander kocsik sorozatgyártását is, s növelte az összeszerelendő szervokormányok számát. A Cement- és Mészművek gyárainak termelésnövekedése lehetővé tette, hogy csökkenjen a behozatal, ebből az építőanyagból, az Épületkerámiaipari Vállalat őrbottyáni téglagyárának üzemkezdete — 241 millió forintos beruházásról van szó — azzal biztat, hogy végre a tégla- és cserépiparban is lesz hely, ahol takarékosan bánnak az élőmunkával. Utalhatunk olyan, szintén biztató változásokra, mint a Mezőgép Tröszt egész szervezetének átalakítása, s ennek nyomán 1976-ban az alkatrészgondok számottevő enyhülése, vagy a megye textilipari üzemeinek lassú kikapaszkodására a hullámvölgyből. Azt sem tarthatjuk csekélységnek, hogy — szemben a korábbi tervidőszakok kezdetével ■ — nem szakadt meg a lakásépítés folyamatossága, -s hogy a tervezett 1275 óvodai hely nem maradt papíron. Reálisan kell szemlélni eredményeinket és gondjainkat, mert csak a józan ítélkezés nyújt alapot a cselekvés helyes irányainak megválasztásához. A valóságosnál nem szabad szebbre fényesíteni azt, amit 1976 gyarapodásként hozott, ám súlyos hiba lenne lebecsülni a haladást. Igaz, korábban sok tekintetben, így a reálbérek emelkedésében is, nagyobb tempót szoktunk, meg, de az a tény, hogy ;— ne féljünk leírni — az életszínvonal nem csökkent, már maga tekintélyes eredmény a nemzetközi tapasztalatok tükrében nézve. Ahogy hatalmas erőfeszítések következménye a lakásépítés magas színvonalának fenntartása, a társadalmi juttatások körének bővítése, még akkor is, ha ezt sokan szinte természetesnek, megjegyzésre sem érdemesnek tartják. V oltak és vannak feszültségek a település- fejlesztésben éppúg mint a termelőtevékenységben, csak mnogy azt higgyük, bármikor is elkövetkezik olyan időszak, amikor a haladás mentes lesz ezektől. A fejlődés ugyanis új feszültségek létrejötte és megszüntetése, s ennek folytonos ismétlődése, de kellő egyensúllyal. Ha túl nagy az időkülönbség a feszültség kialakulása és felszámolás* között, akkor válik teherré az, ami egyébként egyszerű teendő. Kétségtelenül az 1977-es esztendő, nemcsak biztató programot alkotó feszültségekkel, hanem teherként vonszoltakkal is kezdjük. S ez utóbbiak csoportja az, ahol — mint korábban utaltunk rá — másként kell formálni a gyakorlatot az eddig megszokottnál. Többszörösen bebizonyosodott ugyanis, hogy a legnagyobb népgazdasági veszteségek a '■>]- lesztések elhatározásánál, előkészítésénél és végrehajtásánál mutathatók ki. Akár a termelő, akár a nem termelő ágazatok ilyen irányú munkáját tekintjük is vizsgálódásunk tárgyának, egyöntetű a tapasztalat: a legtöbb zavarforrás itt jön létre, innét kerül át a napi élet vérkeringésébe. Naivitás azt hinni, hogy amit elrontottak a fejlesztéskor, azt később „lelkes munkával” majd korrigálják. A rossz beosztású közintézmény — van rá megyei példa, nem egy — javíthatatlan, s eredeti célja szerint csak nagy megalkuvásokkal használható. Az új üzemrész, ahol csillognak a korszerű gépek, de ahol a silány nyersanyagból csak gyatra termék készül, a társadalomnak ráfizetés, kidobott pénz, összeg, amit okosabban is elkölthetett volna. Az örökös javítgatásokra szoruló közmű megint csak annak tanúsítója, hogy egyszerűbb lenne papíron mérlegelni a talajviszonyokat, a csőátmérőket, a vezetékek szilárdsági mutatóit, mint a közületi és a lakossági fogyasztást korlátozva, hol ezt, hol azt cserélgetni, nagy pénzek fejében, máshonnét elvett forintok ellenében! Gondolatmenetünkbe beleszőtt példáink esetlegesek, de éppen ezzel bizonyítják, hogy meghökkentően gazdag a példatár, s vele a teendők listája 1977-re. Sem a gazdasági életben, sem a településfejlesztésben nem lehet „tiszta lapot,rríyitni, elfeledni, eltemetni a tavaly vagy még korábban történteket, hiszen folyamatokról van szó, s ezek megszakíthatat- lanok. Egyetlen műhely mulasztása népgazdasági méretű exportüzlet időbeni lebonyolítását hiúsíthatja meg, az építőbrigád, mely ímmel-ámmal teszi a dolgát, egy egész város közvéleményét bolygatja fel a várt, de át nem adott iskolával, müyelődési intézménnyel, óvodával, avagy szilárd burkolatú úttesttel. F-elelősségünk őszinte vállalása kell, hogy legyen az első gondolata az új esztendőnek, amikor a könnyed vidámság helyébe ismét a hétköznapok rendje lép. Mert valójában sok mindent követelnek tőlünk a következő hónapok, de végső soron azt, hogy nagyobb felelősséggel dolgozzunk. Bajaink, gondjaink egy része objektív okokból táplálkozik, egy másik, s az előbbinél aligha kisebb része azonban /a könnyedén félretolt felelősség következménye. A silány munkára, a lógásra, a szervezetlenségre, a pazarlásra nem ad magyarázatot a kedvezőtlen 1976-os időjárás, a nemzetközi kereskedelem számunkra hátrányos változása. A magyarázatot a felelősség hamis értelmezése kínálja, az a felfogás, hogy mindig csak mások a felelősek, mi mindig csak mások felelőtlenségének következményeit nyögjük. Ne vegyük át azt, ami minket nem illet, ám azt se hajítsuk el kínos teherként, amit kötelességünkké tesz a társadalom. Ebben a felfogásban és magatartásban rejlik a kedvező változások nagy hatóerejű lehetősége, ez az erkölcsi beruházás első pillanattól kamatos kamattal fizet. Ha mindenki megteszi azt, amit a társadalmi munkamegosztás kirótt rá, akkor 1977 nemcsak jobb esztendőnek ígérkezik 1976-nál, hanem jobb év is lesz, mégpedig valamennyi területen, a társadalmi fejlődésben éppúgy, mint a gazdasági növekedésben.