Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-09 / 291. szám
*V/IÖÍ€IP 1976. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Az országos selejtezőben Albatrosz - Vácról ' A Ki mit tud? Pest megyei döntőjén, a pergőn zajló mű sor végén, ötvenötödikként az Albatrosz együttes lépett a megyei művelődési központ színháztermének pódiumára, és sikert aratott. Az együttesről Balogh Fe renc beszél: — 1973-ban alakultunk, 6 többnyire a váci Madách Imre művelődési központban ját szunk. Minden héten egyszer vidéki turnéra is megyünk. — Hogy pénzért-e? Igen- Az Országos Szórakoztatóze nei Központnál tettünk vizsgát, mely erre jogosít. Legnagyobb koncertünk? Alig pár hete a Műszaki Egyetem klubjában Budapesten a Gemini együt tessel léptünk fel. — A felállás? Faggyas Sán dor autószerelő, szaxofonos, Kapuszta Jenő, a Zeneművé szeti Főiskola ösztöndíjasa, Csipán László elektroműsze rész, dobos, Szorcsik József szólógitáros, és Simon József basszusgitáros, ők tv-rádió sze relőnek tanulnak, Benkó János, a FORTÉ-ban betanított mun kás, ő az orgonista, végül jó magam kongadobon játszom és énekelek. — Hogyan, tovább? A me gyei döntőn a tánc zenekarok kategóriájában másodikok let tünk. Az országos selejtezőn saját szerzeményünkkel mutat kozunk be. A címe: Az utca napfényes oldalán, V. G. P. A Művelt Nép a ( Az üzemi könyvterjesztés helyzete Pest megyében Az általános műveltség növekedése természetsze rűen magával hozza a szakmai műveltség gyarapodását iá. A vállalatoknak tehát elsőrendű feladatuk és érde kük az üzemi könyvterjesztés támogatása. De vajon minden gyárkapun belül tisztában vannak-e az üzemi könyvterjesztés jelentőségével és fontosságával? Mert valljuk be, vannak olyan munkahelyek, ahol a gazda sági vezetők nem fogadják egyértelmű lelkesedéssel az üzemi könyvterjesztők tevékenységét. Ügy vélik, a könyvterjesztés elvonja a munkától a terjesztőt, a dol gozót, aki vásárolni akar, tehát az ilyesfajta erőszakos kultúraterjesztés mindenféleképpen a termelés rovására megy. A gazdasági vezetés támogatásával , Mikor és hol árusíthatnak könyvet a gyárakban, üze mekben? Mindenhol megvan-e a kellő adottság és lehetőség a könyvterjesztésre? Leszűkítve a kört: a Pest megyei üzemek és vállalatok miként karolják fel a könyvterjesztés ügyét? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Palotás Jánostól, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat terjesztési osztályának vezetőjétől. — Az üzemi könyvterjesztés egyik fő feladata az érdeklődés felkeltése, az ízlésformálás. Ez persze csak úgy valósulhat meg, ha a vállalatok gazdasági vezetői a könyvterjesztőt kul- túrmunkásnak tekintik. S van nak munkahelyek, ahol ez már nem vitatéma. Ilyen például Budakalászon a Lenfonó _ és Szövődéi Vállalat, vagy a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára, ahol a portásfülke mel lett az üzem dolgozói kis bol tot építettek és rendeztek be a könyvterjesztő számára. Ez az az üzem, ahol legjobban men nek a könyves rendezvények is, az író—olvasó találkozók, irodalmi vetélkedők és emlék estek. Mindez azt igazolja: sok függ a gazdasági vezetéstől, persze a bizományostól is. Elvinni a munkapadhoz — Mit kell tudnia a jó bizo mányosnak? — Hogy kinek, mikor és mit lehet adni. Ezenkívül az állan dó irodalmi készenlét állapo tában kell lennie, hiszen éven te általában 2600 könyv jele nik meg, s csak az a bizomá nyos tud megfelelően könyve ket ajánlani, aki ismeri is azo kat. A jó bizományos feladata JAPAN FAMETSZETEK Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban A mesterim] rangjára a fa metszetet Dürer emelte. Az előzményekben és a folytatás ban sok a sápadt érték egé szen addig, amíg Hokusai, '■ Utamaro, Hiroshige révén a japán színes fametszet vette át a stfétát, s a minőség olyan árnyalatait érte el a XVIII. és XIX. században, mely már az európai impresszionizmus nyi- , tanya. Most ezt a fejlődési i korszakot vizsgálhatjuk, a ' japán művészet egyik legere detibb ágát, melyet külföldön első ízben mutatnak be január 16-ig, az Iparművészeti Mú zeumban. Nagy élmény csatlakozik egy kardinális problémához. Megejtcen szépek, finomak, az Edo-korszak ukiyoe techni kával készült metszetei, me lyek a nép mindennapi életét kísérik figyelemmel, varázs latos asszonyokat, kabuki szí nészt, mosást, tereget és t, he gyi szellemet, macskát. Ütol- érhetetlen Utamaro tartalmas eleganciája, Hokusai már-már Bgry Józsefet kezdeményező kozmikus realizmusa és Hiro shige bravúros rajztudása, te matikai formaérzékkel, a ki választott motívumok páratlan eredetiségével. Együttes mun kásságukkal a japán famet szet csúcsra ért. Ez kimagasló eredmény, de probléma is, hiszen ezt a ma gaslatot a mai japán alkotók nem tudták növelni. Igaz, sok részlet gyönyörködtet ltoh Shinsui, Takehisa, Yumeji, Kanamori Yoshio, Kusaka Kenji, ShimozauM Kihachiro műveiben, mindez mégsem felfelé vezető ösvény Utama ro, Hokusai és Hiroshige klasszikus értékű teljesítmé nyéhez képest. Mindez azon ban nem kizárólagosan japán, hanem európai dilemma. Igen sok tehetség azért nem válik művésszé, s marad ipari, ipar- művészeti szinten, mert mér téken felül gyorsítja a tempót, nem mélyül el a mesterség titkaiban, törvényeiben, nem szeret szemlélődni, körülnézni, önmaga irányaival, lépteivel vitatkozni, hanem az első öt letet megragadja a mű alap képletének. Világprobléma ez, 'V . » > gag ” ÉH ;,S. I-i- - * 1 ' : * ,,viC. ftll Hiroshige: Üt SÜH Utamaro: Női portré pedig Hokusai minősége igenis folytatható és folytatandó. Nem a képesség hiányzik, ha nem az elmélyülés. Természe tesen, a művek számának hir telen sokasodásával az érték- csökkenés átmeneti állapota törvényszerű, de befejezéshez közeledik. Megújulás szüksé ges. Nincs más út; vagy a re mekművek irányába összpon tosul a sok egyéni és népi energia, vagy ipari szintre süllyed a képzőművészet. Aipjűínkbtin még nem dőlt el a küzdelem. Erre utal a ja pán fametszetek budapesti vendégsége. Az Edo-korszak mestermű forrásanyaga igény li, követeli, hogy a XXI. szá zad most sarjadó képírása a remekművek hiánytalan szint jén, a teljesség igényével, örömével, harmóniájával és távlatával társalogjon a hol nap emberével. Losonci Miklós továbbá, hogy ismerje és fel mérje az igényeket, hogy he lyes irányba terelje az érdek lődést. A cél, hogy a munka padhoz vigyük a könyveket. S ebből adódik a legtöbb konf liktus, mivel a bizományost nem egy vállalatnál csak amo lyan jövő-menő embernek te ltintik, magyarán szólva ló gósnak, aki feltartja a munkát. — Hány üzemi könyvter jesztő van Pest megyében? * — Hozzávetőlegesen kétszáz. S ez a létszám elegendő is len ne, csakhogy nagyon arányta lan a megoszlás. Az irodahá zakban ugyanis mindenhol van könyvterjesztő, az üzemek ben, vállalatoknál a fizikai dolgozók viszont a sok admi nisztrációtól félve csak nehe zen vállalják ezt a feladatot. S így néha a legfontosabb terü leten nincs megfelelő ember. Pedig a Művelt Nép Könyvter jesztő Vállalat minden lehető sége szerint megbecsüli és tá mogatja az üzemi könyvter jesztőket. Tudjuk, hogy válla latunk az üzemi könyvterjesz tők nélkül nem tudott volna ilyen eredményeket elérni. Pest megyében például az 1975-ös forgalom 29,7 százalé ka (7 512 000 forint) az üzemi könyvterjesztésből adódik. S az összesített adatokból az is ki tűnik, hogy a Pest megyei for galom több mint a vállalati át lag ... A bizományosok felelőssége — Milyen könyveket igé nyelnek leginkább az üzemi könyvbizományosok? — Általában olvasmányos, szépirodalmi műveket, vala mint alsó és középfokú szak könyveket ... S amikor erről beszélünk, ér demes elgondolkozni azon, hogy van_e valamiféle statisz tika arról, milyen könyveket vásárolnak a dolgozók az üze mi könyvterjesztőknél vagy a munkásszállásokon? Nehezen található ilyen kimutatás. En nek egyik oka talán, hogy az üzemi könyvterjesztők még az érdeklödésfelkeltés stádiumá ban vannak. Sok helyen az az aiapelv: kezdje valaki kaland' regénnyel vagy krimivel, az a fontos, hogy rászokjon az ol vasásra és forgassa a könyvet Más kérdés aztán az, hogy a kezdő olvasó ízlése nem for dul-e el? S itt lép előtérbe a bizományosok felelőssége. Mi lyen könyvet kínálnak, a for galmat tartják-e elsőrendű szempontnak vagy a munkás- művelődést? Sok múlik a szakszervezeten is Az üzemi könyvterjesztés helyzetét elemezve Palotás Já. nos még elmondotta, hogy több üzemben a szakszervezeti bi zottság is magáénak vállalta a könyvterjesztés ügyét, hiszen a szakszervezeti nevelőmunka egyik igen fontos és hatékony eszköze a könyv, a nyomtatott betű. Éppen ezért lenne szük séges, hogy az üzemi lapok is gyakrabban és többet foglal kozzanak az üzemi könyvter jesztés gondjaival és eredmé nyeivel, annál is inkább, mi vel a közművelődést már tör vénybe foglaltuk. Ágh Tihamér HETI FILMJEGYZET TIZENKÉT KÖTETES SOROZATBAN Megjelenik a második világháború története Világszerte, s így hazánk ban is igen komoly érdeklő dés nyilvánul meg a második világháború eseményei iránt: a tragikus eseménynek sok millió átéiője van, a több évig tartó katonai cselekmények ma is a két világrendszer ideológiai konfrontációjának témájául szolgálnak. Ezt a felfokozott érdeklődést kíván ja kielégíteni a Zrínyi Katonai Könyvkiadó a második világ háború történetét tárgyaló — szovjet szerzői kollektíva által j készített — 12 kötetes mű ki adásával. I A nagy vállalkozásról — amely a Kossuth Nyomdában készül, s térképmellékleteit a magyar néphadsereg térképé szeti intézete készítette — szerdán a Vörösmarty téri zeneművészek klubjában Bedő László ezredes, a kiadó igaz gatója tájékoztatta az újság írókat. A sorozat egy-egy kö tete 45—50 éves képekkel, térképekkel, vázlatokkal gaz dagon illusztrált. A tervek szerint —■ évenként 2—2 köte tet közreadva — 1981-ben már teljes egészében a magyar ol vasók kezébe kerül a teljes sorozat. Péntek 13 Jelenet a Péntek 13 című filmből. Középen Uatabár Kálmán. Latabár — vagy becenevén Latyi — legendás név a ma gyar színészet történetében. A neveltetés, a legaprólókosabb gonddal a végsőkig kidolgo zott gégék és poénok nagy mestere volt, aki színpadon és filmen akkora népszerűséget szerzett, mint talán senki a magyar komikusok közül. Hu mora egyéni, senkiéhez sem hasonlítható volt; s bár sokan próbálták utánozni, ő maga soha senkit nem utánozott, még a műfajnak azokat a vi lágnagyságait sem, akiket kö vetni pedig nem is lett volna restellnivaló. Rengeteget játszott, de eb ből a rengeteg film- és szín padi szerepből — ma már ezt is látjuk — csak igen kevés volt az igazán az ő képessé geihez méltó feladat. Többsé güket Latabár Kálmán egyé niségének varázsa töltötte meg annyi erővel, hogy az előadhatóság határáig elván szorogjanak. E nagyszerű szí nész nélkül sok filmvígjáték vagy zenés színpadi vígjáték, esetleg operett a tisztes bukás sorsára ítéltetett volna. Öe az ő kifogyhatatlan leleménye, a filmjeiben elengedhetetlen, bo nyolult és íalrengetően mulat ságos menekülési-üldözési je lenetek, s néhol az irreálisan vagy a groteszkig menő hu mora még ezeket a gyenge műveket is megmentette. Az ötvenes évek elején is számos filmszerepet kapott. Ezek közül néhányban élete talán legszebb alakításait nyújtotta. A Fel a fejjel bo hóca például, ezt a már-már chaplin-i magasságokba emel kedő figura, a film meséjének naív és sematikus vonásai dacára is maradandó élménye marad a mozinézőknek. A héten újra találkozhatunk a hat esztendeje elhunyt mű vész filmjeivel; a moziműsor három kisfi-lmjét kínálja a nagy nevettetőnek: az 1951- ben forgatott A selejt bosszú ja (rendező: Keleti Márton), az 1952-es A képzett beteg (rendező: Makk Károly) és az 1953-ból való Péntek 13 című filmet (rendező: Keleti Már ton). Mi tagadás, nem remekmű vek voltak ezek a filmek. Megtalálható bennük a kor szak minden sematikus voná sa, ami csak egy ekkor ké szült filmvígjátékban fellel hető (és szinte kötelező) volt. A történetek gyermeteg di- dakticizmusa — az első film a saját 6elejtjének kínos mulatságos csapdájába eső selejtgyártó, a második a táp pénzcsalókat, a harmadik a ba bonákban hívőket „leplezi le” — ma már elég nehezen emészthető, s inkább mu lattat, mint „átnevel”. De az a témától szinte független, áradóan gazdag komédiázás, amit Lautbar ezekben a végül is nem rossz szerzők és rende zők által készített filmekben produkál, még ma is élő, ele ven élményt nyújt. „Latyi” képes feledtetni a történetek naivságát, a figurák papír masé „jellemét”. Amikor ő jelenik meg a vásznon, eszünkbe is alig jut, hogy ezekben a filmekben sem a tehetségéhez méltó feladattal bízták meg. Inkább azt érez zük, hogy valami ősi, mélyről jövő játékösztön ellenállha tatlan kisugárzásának va gyunk tanúi, egy eredendően clown-nak született művész komédiázik itt, szinte a maga örömére, s szórakoztat ben nünket önfeledten és önzet lenül. Ha valamiért érdemes megnézni ezeket a filmeket, akkor az Latabár Kálmán „bolondozása”. Ám a nagy de rültség közepette kissé el is szomorodunk, hiszen nemcsak őt nem láthatjuk már soha többé új szerepben, hanem so kat azok közül, akik e filmek ben vele együtt játszottak: bátyját, Latabár Árpádot, Kiss Manyit, Tompa Sándort, Komtós Vilmost és másokat, Régi idők rockzenéje A rock, mint tudjuk, sokkal több mint volt — és tulajdon képpen ma is — mint csupán egy a sok könnyűzenei irány zat közül. A rockról komoly könyveket írtak (nálunk pél dául Ungvári Tamás kettőt is: A rock regénye, és Rock ... rock ... rock ... címmel), ta nulmányok, rádióelőadások születtek (nálunk ugyancsak Ungvári Tamás sok-sok ré szes sorozata a rádióban). A rock életforma, filozófia, vi- lágnézet,volt. társadalmi jelen ség és társadalmi tényező. Egy korszakra nyomta rá a bélye gét. A most a mozikba kerülő Régi idők rockzenéje című film ezt a jelenséget idézi fel újra, az ötvenes évek nagy rock-együtteseinek és sztárjai nak számaival, koncertrészle teivel. Olyan világhírességeket láthatunk-hallhatunk, mint Fast Domino, Chubby Chec ker, Chuck Berry, Little Ri chard, BUI Haley vagy a ea rnest, a Coasters, a Five Satins, a Shilleres együttes. Tehát zenés film — mond hatná ezek után valaki. Igen, az, de sokkal több is, mint jó számok gyűjteménye. A két rendező, Sid Levin és Bob Abel a korabeli filmanyagok összeválogatásánál és megszer kesztésénél arra is törekedtek, hogy a rockot mint jelensé get bemutassák, vagy legalább érzékeltessék, mit is jelentett az a nagy hatású muzsika. S még ennél is tovább léptek: a néha valóban mesterien elka pott képsorok, a zenével tö kéletes összhangban levő vá gás, kép és muzsika egybefo nódó ritmusa mellé, a megosz tott vetítőfelületre, odatették a korszak politikai eseményeit is egy-egy villanás erejéig. A két anyag egymást hitelesíti így, s szavak nélkül is renge teg magyarázattal szolgál a rock társadalmi lényegét és a korszakba való beilleszkedését illetően. A film az idősebb korosz tálynak azért lesz érdekes él mény, mert ifjúkori emlékei ket idézi fel, a fiataloknak pe dig azért, mert most megis merkedhetnek egy legendás korszak zenéjével és nagy elő adóival. Nem lesz olajháború Souel Ben Barka marokkói rendező filmje érdekes látle letet ad egy meg nem nevezett arab olajtermelő országról — pontosabban azokról a nagy társadalmi mozgásokról, me lyek az egyik oldalon dúsgaz dag, a petrodollárok milliárd- jaival rendelkező, a másik ol dalon viszont — a néptömegek oldalán koldusszegény ország ban — már az osztályharc vo násait mutatják. Takács István
