Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-05 / 288. szám
Közelebb a faluhoz Az erdő munkásai ALKAT KÉRDÉSE IS A ki döntött fák között már csak foltokban maradt meg a Katalin napján esett első hó, az olvadás erősen süppsdővé tette a földet. A Naszály lábá nál, a keszeg! erdőirtásra ve zető útról jó ideig néptelennek tűnt az egész domb. Aztán bel jebb a depók, a farakások mellett néhány emberi alak tűnt elő a reggeli homályból. Benzint öntöttek a motorba, ki szedték a ládából a baltáikat, döntéshez készülődtek. Várják a bódét — Hány évesek? — Én huszonegy, a többiek ee sokkal idősebbek. — Mióta dolgoznak itt? — Jóskával, mi már több mint egy éve, a bátyámék csak néhány hete jöttek el a híd építőktől. — Itt több a pénz? — Nem, a pénz ugyajnammyi. A négyezer megvolt Pesten is, megvan itt is. De akkor fél négykor keltünk, és este hét volt mire hazaértünk. Most a 8 órát a falu mellett töltjük el. — Melyik a nehezebb mun ka? — Az volt, vasakat kellett hordanunk. Nem szerettem, mert állandóan sürgettek min ket. Itt nem áll a hátunk mö gött senki, egymást noszogat juk, közben elviccelődünk. — A hideget hogy bírják? — A kezdés rossz, a többit már megszoktuk. Az enyhe hi deg a legjobb, ilyenkor nem izzadunk annyira. A múlt hé ten még trikóban dolgoztunk. A nyár sokkal rosszabb, csu rog rólunk a víz, cssze-vissza csípnek a bogarak. Amikor nagy melegek voltak, hajnali ötkor jöttünk ki, és déliig dol goztunk. Másképp nem lehe tett kibírná. — És amikor esik? — Ha már reggel látni, hogy esni fog, lemegyünk vagont rakodni Vácra. De mostaná ban egyre többet ér itt, kint minket az eső Már nagyon várjuk az ígért bódét. Jönnek ezek a szaggatott idők, akkor hova szaladunk? Balesetek — Mennyit kell dolgozniuk a négyezer forintért? — Ha a napi négy köbméter megvan, az elég. De nem dön tünk minden nap. A kivágott fát lóval odahúzzuk a depóhoz, és szétválogatjuk. A szőlőtám, a papírfa, a bányadorong, a tűzifa, a parkettnak való kü- lön-külön rakásba megy, de előtte méretre vágjuk. — Balesetek? — ősszel, az egyik döntés kor megcsúszott a fűrész, neki a térdemnek. Itt, alul, ahol el van szakadva a nadrág, ez most már így is marad, amíg el nem dobom. Szerencsére, rögtön elengedtem a gázt, csak egy fog érte teljesen a lábam, a másik alighogy belekapott, de úgy is két hétig otthon vol tam vele. Akikor nagyon kevés volt a pénz. A pénz pedig kell. A brigád ból ketten házasság előtt áll nak, a másik kettő nemrég nő sült. A balesetek a favágók közt olyanok, mint a bányászoknál az omlás, szinte elkerülhetetle nek. Állnak a meredélyen, tartják a tizenhat ós fél kilós STHIL fűrészt, és a tizenötö dik fára is ugyanúgy Kell fi gyelniük, mint az elsőre. Órán ként váltogatniuk kell egy mást, viharban, szélben nem szabad dönteniük. A szabályok sok mindent előírnak, de néha egy görcs is elég, amiben el akad a penge, félrecsúszik a fa... Mert ilyen baleset is történt már. Ki tehet róla? Senki. Persze, szabálytalansá gok is akadnak, de azokat az Erdélyi János emléke Városunk nagy öregje, a nyolc vankilenc éves, mindannyiunk ta nár ura. Erdélyi János kilépett kö rünkből. Figyelő tekintetét, az utolsó napokig az emberek s a honi történések iránti érdeklődő kérdé seit most még jobban látorn- hallom magunk körül. Októberben még ott ült kedves diákjai körében, fehérasztal mel lett, s mindenki ről megvolt a ma ga szelíd-derűs emléke: emléke- zetét sem a kor, sem a két világ háború kegyetlen vihara nem ho- mályosította el. Tanítványaiban éli és tanítvá nyaiért élt. Amikor nyug díjba ment, bará tai és a Sztáron Sándor ■ Kerné- gium lettek tanúi megújuló életere jének: a kollé gium igazgatójá nak szerető gon doskodásával, va lóban közösségben élt, sőt tanított is, nevelte az újabb nemzedéket. Ügy mondjuk, elpusztíthatatlan volt a munkabí rása, de a kollé giumi világ való sággal életelixír volt számára: az egész életét betöl tő közösségben- élés adott új és új erőt neki, hogy minden évben, minden volt tanít ványával az em lékeket megele venítő találkozó kon, mindany- nyiunk gyönyörű ségére, elmondja élményeit. Humorát idéz zem? A szeme hunyorílásában bujkáló mosolyt, meg az energikus mozdulatot: ami kor valami nem volt ínyére, a ke ze vélt morzsákat söpört arrébb az asztalterítőn, vagy éppen a soha új ra nem ismételt, mindig új és friss anekdotát: „Tíz percben odajött hozzám az igaz gatóm ...? Idézzem föl egy- egy óráját? — A test neve lése valóban a test nevelése, a testé, amely a a szellem hüve lye — így beszélt hivatásáról, és így teremtette meg óráinak sajátos légkörét, amely ben diák és tanár egy ritmusban dolgozhatott. Ne velt és nevolt, és tanítványaiban a lehetőségeket lát ta meg: az egész séges ifjúság volt buzgólkodásának bizonyító célja. Munkálkodó em ber volt a mi ta nárunk, a mi ba rátunk, a mi tár sunk. Mintha az idő ellenében, az emberi lehetőség minden vitorláját ő húzta volna fel. szeleknek társául: figyelmező pél da mindany- nyiunknak az ő szárnyalása. Dr. Rusvay Tibor erdészetek évenkénti baleseti vizsgáztatással próbálják el kerülni. A munka nem kis idegi megterhelést jelent. Gerincko- pás, gyomorsüllyedés ós -fe kély, izületi megbetegedések is előfordulnak. A múlt hónapban itt, a Na szályban — de másutt sem rit ka az ilyesmi — többször tér dig érő vízben, sárban kellett dolgozniuk a rakodóknak, úgy dobálták a farönköt a ZIL-re. Panaszkodtak: „A múlt hónap ban kevés volt a fizetés, mert nem volt meg a köbméter. De hát esős idők voltak, és nem mindegy, hogy honnan kell ki hozni a fát, a pokolból vagy a mennyországból.’’ Kevés az ember Az idősebbek már nem bu- szoznaik be Vácra, vagont ki rakni, ha nem lehet kint dol gozná, az erdőben. Az erővel nekik takarékoskodniuk kell, hiszen amúgy is csökken ötven év után a teljesítmény. És a nyugdíj előtt állóknak az er dészetben, ugyanolyan fizetés sel nincs könnyebb elfoglalt ság. Az erdőgazdálkodás másik ágazata, a művelés inkább az asszonyoknak ad munkát. Ott a pénz is soványabb. Aki már eltöltött néhány évet a fűrész mellett, az nem akar telepíté sen vagy a terítésen dolgozná. Azt a munkát. 1700 forintért, asszonyok végzik. A fizetésen kívül kapnak még 23 mázsa tűzifát és 130 forintot, az illetményföld meg váltásaként. Mindezekért nem egyszer 4—5 kilométerre is el kell gyalogolniuk falujuktól, fel a Naszályba, miért olyan jármű nincs, ami oda szállíta ná őket. Itt is, mint az erdőgazdálko dás valamennyi munkaterüle tén kevés az ember. Hiába le het nagy pénzt keresni a fa kitermeléssel, kevesen vállal ják a megterhelést. De alkat kérdése is, hogy valaki bírja-e a munkát a fűrésszel? A ki termelek közt sem keres min denki 4 ezer forintot, gyako ribb a 2—3 ezer forintos fize tést, az az összeg pedig már nem sok embert tart itt, in kább dolgoznak a tsz-ben vagy gyárban. Bármennyire magas a leg ügyesebb favágók keresete, nem lehet megfeledkeznünk a többi ékről, a gyengébb kitér- melókról, a rakodókról, az er dőművelésben dolgozó asszo nyokról. Az erdőgazdaság anvagi le hetőségei szűkösek. Jól érzé kelteti ezt a váci erdészetben már szállóigévé vált kijelentés, amit sz egvik közeli tsz elnö ke tett. amikor a szövetkezet ben esv időre fakitermelőkre volt szükség: .Nem tudom, ed dig mennyit kaptak, mindegy is. mi három forintot rárakunk köbméterenként.” Babus Endre VÁC I NAPLÓ , PEST MEGYEI H í RLAP KÜLÖNKIADÁ&£ A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE‘ XX. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1976. DECEMBER 5, VASÄRNAP Jól dolgoznak a tanácstagi csoportok Egyetértés a közös igazgatású községek között Hasznos javaslatokkal, aktivan A közös tanácsú községek tanácselnökeinek és vb-titká- rainak részvételével, a társköz ségek helyzetéről tartottak ér tekezletet a járási hivatalban. A tanácskozáson elsősorban a társközségekben folyó hatósági ügyintézésről és a tanácstagi csoportok munkájáról volt szó. Mint ismeretes, ezekben a falvakban az ott lakók ügyes bajos dolgainak intézésére a tanácsok szakigazgatási kiren deltséget vagy ügyfélszolgála tot szerveztek. A járás egyetlen kirendeltsé ge a püspökhatvani, amelynek illetékessége Galgagyörk köz ségre is kiterjed. A kirendelt ség vezetője ügyfélfogadást he tente egyszer tart, amely, fi gyelembe véve a lakosság lé- lekszámát, kevésnek látszik. A járási hivatal jelentése kifogá solta, hogy ^ Ipolydamásdon nincs ügy félfogadás, de Grósz Sán dor vb-titkár, a helyi vi szonyokat ismertetve, ér velt a jelenlegi gyakorlat helyessége mellett. Elmondta, hogy az ipolyda- másdiak döntő többsége Szobra jár dolgozni, és a két község távolsága is viszonylag kicsi, három és fél kilométer, sűrűn járnak a buszok is. Az ügyfélfogadási renddel a társközségek lakói általában elégedettek, sőt Kisnémediben, Perőcsényben és Vácdukán még soknak is bizonyult az ap parátus félfogadási ideje, ezért a heti 4—5 alkalommal tartott ügyeletet a jövőben csökkente ni fogják. Figyelemre méltó tény, a társközségek tanácstagjai kö zül a tanácsülésen sokkal töb ben jelennek meg, mint a székhely községiek közül, ál talában 80 százalékuk ott van. Még ennél is magasabb a részvevő perőcsényieb, ipolyfölgyesiek, , tésaiak és csomádiak százalékaránya, viszont Bernecebarátiban a részvétel csak 42 százalékos volt. A tanácstagi csoportok tag jai aktívan, hasznos javasla tokkal vesznek részt a tanács ülés munkájában. Ácsán pél dául a fejlesztési terv létesít ményeinek sorrendiségét java solták módosítani, s a javas latot a testület el is fogadta. A csoportok, a népfrontaktívák kal együtt, jelentős szerepet játszottak a falugyűlések szer vezésében és lebonyolításában, személyesen keresték fel a választókerületek polgárait. Kemence tanácselnöke, Pongrácz János arról számolt be, hogy a lakosság egyre inkább megérti a koncentrált be ruházások szükségességet: náluk, a kemencei öregek napközi otthona után, Be> - necebarátiban klubot épí tenek. Hasonló tapasztalatokról beszélt Fagyas Cergelyné kós- pallagi vb-titkár is, egy, a székhelyközségben lakó idős ember szavait idézve: „Ebben az évben több került Mária- nosztrára, mint Kóspallagra, de kellett is, mert ott nagyobb volt az elmaradás”. A tanácskozás végén Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának munkatársa, a tanácstagi cso portok és a helyi . népfrontbi zottságok kapcsolata további javításának szükségességét hangsúlyozta, majd dr. Weitl Ferenc, a Pest megyei Tanács osztályvezető-helyettese és dr. Rissanek Klára, a járási hiva tal elnökhelyettese értékc-üs a hozzászólásokat. B. E. Melegítők — MN jelzéssel ill# A Váci Kötöttárugyár vámosmikolai üzemében varrják a magyar néphadsereg katonái többségének a fehér MN jelzés sel ellátott, kék sportmelegítőket. Búzás József felvétele Sikeres volt a toborzó Készül a vízi úttörők jövő évi terve Vöröskereszt-szervezetek életéből Szívvel, lelkesedéssel Minap tartotta az év utolsó vezetőségi ülését a Vöröske reszt váci II. számú alapszer vezete, dr. Áfra Tamás orvos körzetében. Ladányi Imréné titkár szá molt be a szervezet idei mun kájáról, melyet a Vöröskereszt váci vezetősége esztendők óta a legnagyobb elismeréssel il let. Most is megköszönte az elnök dr. Áfra Tamás és a tit kár példamutató szervező mun káját, a vezetőség valamennyi tagjának áldozatos tevékeny ségét, s azt kérte, lelkesedé sük ne csökkenjen ezután sem. Háromezer példányban ad ták ki azt a felhívást, amely arra kéri a váci általános isko lák V—VIII. osztályos tanulóit, hogy jelentkezzenek a Hajós Alfréd Üttörőház vízi úttörői nek flottájába. A felhívás eredményes volt, a létszám rö vid idő alatt hatvanra nőtt, s remény van arra, hogy elérik a célt; a 100 tagú vízi úttörőcso port létrehozását. Téglás László, Fábián Fe renc, Sasvári Gyula és Nobe lek Péter, a négy felnőtt úttö rővezető vállalta, hogy rend szeresen foglalkozik a vízi éle tet kedvelő fiatalokkal. Mun kájukhoz sok támogatást ad Kovács József, az úttörőház igazgatója. Nemrégen félszáz pajtást vittek panoráma autóbuszon esztergom—dobogókői kirán dulásra. E hónapban uszoda látogatás következik: minden kinek meg kell tanulnia úsz ni a téli hónapokban. Hétvégi túrákat vezetnek Kisinócra, Magyarkútra. E túrák a test edzésen kívül, segítik a jó kol lektív szellem kialakítását. Már dolgoznak a jövő évi terveken. Nyáron kéthetes, gondosan szervezett belföldi túrát vezetnek. Több százezer forint értékű csónak és felsze relés áll a rendelkezésükre. Az úttörőház udvarán, a kom munális üzem és Péter Pál művezető segítségével, meg épül a lejáró, a csónakok víz- rebocsátásához. (P) Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Pap Miklós, szer dán dr. Molnár János, csü törtökön dr. Vajta Gábor, pén teken dr. Bea János, szomba ton és vasárnap dr Kovács Pál tart ügyeletes orvosi szol gálatot Vácott, a Köztársaság útja 30 szám alatti központi orvosi rendelőben. Az ügye letes orvosok a 11—199-es te lefonszámon is felhívhatók. A beosztás hét közben meg változhat. AMÍG A TART: ^jrmv*N SZÖVETMABADÉK-VÁSÁB VÁCI RLKRIMI ÁRUK EVETJÉBEN Vác, Március 15-e tér 23. 140 cm széles szövet 277 Ft helyett 92 Ft 140 cm széles szövet 260 Ft helyett 94,50 Ft KÜLÖNFÉLE DIVATOS MÉTEHÁBUK méterenként 27, 76,50, 82,50 és 87,50 Ft-os áron, nagy választékban kaphatók. i t i
