Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-31 / 309. szám
1976. DECEMBER 31., PÉNTEK \Mihm Bővülő kínálat kevesebb hiánycikk A lakosság jövő évi ellátásáról Az MTI munkatársai négy (minisztériumban érdeklődtek, milyen ellátás várható a leg fontosabb iparcikkekből és élelmiszerekből. KOHÓ- ÉS GÉPIPARI MINISZTÉRIUM A kiegyensúlyozottabb mű szakicikk- és vasáruellátás ér dekében a napokban egyeztet ték a gyártási lehetőségeket a Belkereskedelmi Minisztérium által közölt piaci igényekkel. Eszerint 1977-ben az előző évekénél jobb lesz az ellátás, nagyobb lesz a választék, né hány korábban hiányzó cikk ből több kerül az üzletekbe. Azokból a termékekből, ame lyekből egyelőre még mindig nem tudják maradéktalanul kielégíteni az igényeket, a belkereskedelem importtal pó tolja a hiányzó mennyiséget, a KGM pedig kiemelten vizs gálja majd az e termékeket gyártó vállalatok további fej lesztéseit. A fogyasztási cikkeket előál lító gépipari vállalatok a mintegy 50—60 termékcsoport ba tartozó legfontosabb mű szaki cikkekből és vasárukból jövőre 9—10 százalékkal szál lítanak többet a belkereske delemnek. mint 1976-ban — ez körülbelül 900 millió forinttal nagyobb árualapot jelent. Egyebek között 77 százalékkal több automata mosógép, 40 százalékkal több villanytűz hely és 25 százalékkal több magnetofon kerül a hazai gyá rakból az üzletekbe. A villany bojlergyártás korszerűsítése eredményeként 1977-ban már forgalomba kerülnek a koráb binál hosszabb élettartamú, zománcozott tartályú forróvíz tárolók, néhány új rádió- és televíziótípussal jelentkezik az Orion és a Videoton, s vár hatóan az év második felétől — egyelőre kisebb mennyiség ben — kapni lehet a kisebb méretű, úgynevezett helytaka- rékas automata mosógépeket, amelyek NSZK kooperáció ban készülnek. Több lesz és bővül a választék kéziszerszá mokból, evőeszközökből, rúd- és acélidomokból. A lakások hoz szükséges zárakból, kap csolókból, valamint kerékpá rokból. Továbbra sem lesz viszont elegendő — főleg lét számgondok és kapacitáshiány miatt — hazai gyártású ková csolt mezőgazdasági szénám, kábel, sodrony fonat és néhány gáztűzhely típus. KÖNNYŰIPARI MINISZTÉRIUM A ruházatiparban mintegy 6 százalékos termelésnöveke dést irányoztak elő, így a leg több termékcsoportban bővül a hazai kínálat is. A belke reskedelemmel egyeztetett ter vek szerint a legszerényebb — 1—2 százalékos — növekedés a pamut-, gyapjú- és selyem- szövet forgalmában várható. Így pamutszövetből valamivel több mint 20, gyapjúszövetből mintegy 5, selyemszövetből pe dig körülbelül 4 millió négy zetméter készül hazai értéke sítésre. A kötött-hurkolt kel mék, nem szőtt textíliák ter melésének tervezett növelése nagyrészt a konfekcióipar megrendeléseit szolgálja. Jö vőre összesen 7,6 milliárd fo rint értékű alsó- és felsőruhá zat készül a hazai lakosság számára. Lábbeliből is az ideinél több készül belföldre, várhatóan 22,1 millió pár, bővül a gyermek cipők választéka, s várhatóan több lesz a csinos divatcipő. A belkereskedelemmel tör tént egyeztetés alapján a mi nisztérium elsősorban a nehéz felső konfekcióáruk, továbbá a férfi- és fiúingek, a tréningru hák, a kötött kesztyűk és a cipők gyártásának növelésére, e cikkek választékának széle sítésére kérte a vállalatokat, hogy 1977-ben ne legyen idő szakos hiány sem. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZ TÉRIUM tőleg maradéktalanul kielé gítsék az igényeiket. BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM Kiegyensúlyozott, nyugodt élelmiszer-ellátást ígér 1977- re az élelmiszeripar. Terme lése 1976-hoz képest hat szá zalékkal növekszik, az ideinél 3 százalékkal több húst és húskészítményt hoznak forga lomba. Az igényeknek meg felelően nagymértékben, 12 százalékkal növekszik a ba romfikínálat, tojásból pedig 15 százalékkal forgalmaznak többet. Lehetőség lesz arra, hogy vajból és tejfölből 5 százalékkal, sajtból pedig 10 százalékkal többet hozzanak forgalomba. Növekedett a hal- húsfogyasztás is, kereken tíz százalékkal, A terv szerint nem növekszik a zsírfogyasz tás, ellenben a biológiailag értékesebb étolaj- és marga rinfelhasználás igen, a terve zett árumennyiség 13—15 szá zalékkal nagyobb az 1976 évi nél. A mezőgazdasági nagyüzem mák a terv szerint tíz száza lékkal bővítik a zöldségtermő területet jövőre: várható, hogy ennek s a tervezett na gyobb terméshozamnak a nyo mán javul a piaci ellátás. A speciális készítmények sem hiányoznak majd; 17 száza lékkal több hazai gyártmányú levespor és 16—17 százalék kal több bébiétel kerül forga lomba. A mirelit-készítmé nyekből is mintegy 15 száza lékkal több jut majd az üzle tekbe. Néhány hiánycikknek szá mító termék gyártását is fo kozzák. 1976-ban időnként nem volt elegendő csokoládé és csokoládés készítmény a boltokban; iövőre az édesipar hét százalékkal többet szállít ezekből. Krónikus hiánycikk nek számított a száraztészta — ebből 19 százalékkal gyár-' tanak többet. Az élelmiszer ipar egyébként jövőre vi szonylag kevés új cikket hoz forgalomba. A MÉM koncep ciójának megfelelően inkább arra ügyelnek, hogy a már meglevő áruválasztékból lehe- A növéi szolgálatában A jövő évi árualap 82—83 százalékát a hazai ipartól és mezőgazdaságtól várják, a többit importból szerzik be. A fogyasztási cikkek behozatalát a kiskereskedelmi forgalom tervezett növekedésénél gyor sabb ütemben, 12—13 száza lékkal növelik, így mintegy 47 milliárd forint értékű im portáru kerülhet forgalomba. A kereskedelem közvetlen választékcsere- és kishatár- menti forgalma jövőre együt tesen körülbelül 66 millió ru bel lesz. Külföldről elsősorban olyan cikkeket — kávé, déligyü mölcs, továbbá személygépko csi, óra, kisrádió, fényképező gép stb. — hoznak be, ame lyeket itthon nem termelnek. Déligyümölcsiből például 30— 40 százalékkal többet vásárol nak. A magyar importban el sőrendű szerepet játszik a szocialista országokból szár mazó behozatal. Tőkés piac ról főleg olyan termékeket vá sárolnak — például ruházati cikkeket, alsó és felső kötött árut, inget, st.b. —, amelyek ből sem a hazai ipartól sem szocialista importból nem tud nak elegendőt biztosítani. Ugyancsak a hazai hiánypót lására vásárolnak még kül földről, de a korábbinál már kisebb mennyiségben csempét, ajtó-ablak keretet, cementet, kerékpárt. Az importban egy re jobban számolnak a fejlő dő országokkal. nagyobb mennyiségben szerzünk be bőrkonfekciót Egyiptomból, Indiából, farmeranyagot és kész ruházati termékeket Bra zíliából, felső kötöttárut Irán ból, Egyiptomból, Indiából. A kereskedelem vezetői sze rint az eddigi megállapodá sokkal a zavartalan ellátás szempontjából szükséges szá mos terméket sikerült már biztosítani. A Növényvédelmi Kutató Intézet az alapkutatásokon túl menően szoros kapcsolatot tart fenn a különböző növényterme lési rendszerekkel, hazai növényvédőszer-gyárakkal. Ebből az együttműködésből a gyakorlatba bevezethető eljárások, szaba dalmak születtek Füstös Pálné, a környezetre natn ártalmas, új típusú növényvédőszer előállítása közben. Hárommilliós többletnyereség Januártól „kismamaszalag Kétműszakcs üzemi óvoda Cegléden u A Május 1. Ruhagyár ceg lédi gyáregységének pártalap- szervezetei, s a munkájukat koordináló pártvezetőség 1976- ban a korábbinál is több fi gyelmet, energiát szentelt a Központi Bizottság gazdaság- politikai határozatai végrehaj tásának. Szükség is volt erre, hiszen már a múlt év végén tudni lehetett, hogy a gazda sági szabályzók változásá a ténylegesen képződő nyereség csökkenését vonja maga után, ami veszélyeztetné az 1976-ra tervezett jövedelemnöveke dést. Tervek és feltételek — Már az év elején láttuk, hogy az idei nyeresággazdál- kodási tervünk felülvizsgálat ra, s bizonyos kiegészítésekre szorul. Ezt megerősítette a vál lalat központjának párt- és gazdasági vezetése azzal a be jelentéssel, hogy az eredetileg 137.5 millió forintra tervezett idei nyereséget 15—20 millió val meg kell toldani, ha el akarják érni a megfelelő jöve delemnövekedést — mondja Meleg István gyárigazgató. — összedugtuk a fejünket a párt- vezetőséggel és az alapszerve zeti vezetőségekkel, s úgy lát tuk, hogy ehhez a 15—20 mil lióhoz 3 millióval tudunk hoz zájárulni. Kidolgoztuk a több letnyereség elérésének gazda sági feltételeit. Eszerint: az I. osztályú áruk részarányának 98.5 százalékra növelésével félmillió forintot, 29 ezer nor maóra megtakarításával 850 ezret, különböző műszaki in tézkedésekkel szintén félmil liót, a rezsiköltségek 10 száza lékos csökkentésével 300 ezer forintot a gyáregységünk tel jesítményszázalékának emelé sével 150 ezret, energia- és fo gyóeszköz megtakarítással 400 ezer, a létszám stabilizálásá val, illetve a dolgozók szakmai színvonalénak emelésével pe dig 300 ezer forintot nyerhe tünk. — Ehhez a gazdasági intéz kedési tervhez a pártszerveze tek kidolgozták a maguk cse lekvési programját — veszi át a szót Rimóczi Sándorné, az I-es alapszervezet titkára. — A kommunisták azt a pártmeg bízatást kapták, hogy járjanak élen a gazdasági feladatok, a nyereségnövelő intézkedések végrehajtásában, a minőség ja vításában, a munkaidő-káhasz- niálás, a munkaintenzitás foko zásával a normaóra-megtaka rításban. E’sősorban nekik és a szocialista brigádtagoknak köszönhető, hogy a célok leg többjét sikerült elérnünk. — S a vállalt hárommilliós nyereségtöbbletet ? — Hárommillió 390 ezer fo rintra teljesítettük — világosít fel a gyár Igazgatója. — És mit nem sikerült el érni? — Például a létszám stabi lizálását — felel helyettük az 5zb-titkár, Morvay Zoltánná. — Az bizony egyre csökkent. Januárban a technológiai lét számot még 447-re, a kabát- vairrókét 395-re terveztük; már ciusban már csak 375-ös var rodai létszámmal kalkulálhat tunk; a hiányzó munkáskezek pótlására be kellett vezetnünk a varrodai szalaqdolgozók át képzését, hogy több reszort el látására legyenek alkalmasak. Kevesebb munkával is — A létszámgondok e^véb intézkedéseket is sürgettek — fűzi hozzá Meleg István. — Olyan üzem- és munkaszerve zési intézkedéseket, amelyek megkönnyítik a munkát, növe lik a termelékenységet. Az egyik ilyen intézkedés volt a függő szállító berendezés be állítása, ami 1 százalékkal nö velte a termelést, a másik a szekciós termeltetés megvaló sítása volt. Hasznosnak bizo nyult a minőségi bérezés be vezetése is. Egyébként az év folyamán háromszor hajtot tunk végre normakaubantar- tást és kétszer béremelést. Saj nos, ennek ellenére is itthagy nak bennünket a szakmunkás- tanulóink mihelyt felszabadul nak. A tavalyi 28-ból például csak 13 maradt a gyáregység ben. Két fiatal még a társa dalmi ösztöndíját is visszafi zette egy összegben, mintsem maradjon. Egyeztetett teendők j — Miért mennek el a fiata lok? — Nálunk két műszak van — a helyi Nívó Ksz-nél pedig csak egy; voltak olyanok is, akiknek a szülei alig vártak, hogy megkapják a szakmain - kásbizonyítványt, már a vil- lanyvarrógépet is megvették nekik, hogy szalont nyithassa nak odahaza. Januártól a dél utáni műszakra bevezetjük -a műszakpótlékot, állami bér emelést is kap az iparág, et től remélünk javulást a mun kaerőhelyzetben. Meg attól a kismamaszalagtól, amit január végén indítunk be, s amely nél 26 hat éven aluli gyerme ket nevelő anyának tudunk állandóan egyműszakos elfog laltságot biztosítani. A jövő év első felében üzembe helyezzük a kétműszakos óvodánkat is, ahol a dolgozóink kicsinyeit meg is vacsorázta ti ák, mielőtt hazaviszik a szülők! — A gazdasági és politikai ve zetés az egész évben szorosan együttműködött — foglalja össze az idei év tapasztalatait Rimóczi Sándorné. — Minden, hétfőt az üzemi négyszög ope ratív megbeszélésével kezd tek, s így arra a hétre minden ki egyeztette, a feladatokat. Állandóan tudtuk, mi a leg fontosabb. s nem volt nehéz a szocialista brigádokat, to kommunistákat mozgósítani. Így akarunk dolgozni a követ kező évben is. Nyíri Éva A szülőföldön képviselő A kezdet: ingázás, záporban — Az üzem idetelepülésével megváltozott a mi sorsunk. Tucatnyi egykori ingázótársam keresi itt helyben, a kenyerét. Tízéves a fiam, neki gyakran mesélek még a korábbi áldat lan helyzetről, arról, milyen fagyos tél volt 1966-ban, a szolnoki vonalon, a kocsikat vaskályha fűtötte, és ha egy kiadós záporesőt kaptunk a vonaton, olyan helyre kellett húzódnunk, hogy utazás köz ben ne érjen bennünket a víz. A napi kétszeri zötyögés felért egy újabb műszakkal. Mire ha zavergődött az ember, öreg es tébe nyúlt az idő, a vacsoránál nemegyszer elbóbiskoltam ... A megye 6. országgyűlési vá lasztókerületének képviselője, a 33 éves Matula Pál szenve déllyel magyaráz. Látszik min den gesztusán, mozdulatán, egyetlen cél vezérli: meg kell értetni másokkal is azt a válto zást, amely e mezőgazdasági vidéken az ipartelepítéssel végbement. Nyolc község — Tápióbicske, Tápiószentmárton, Tápiószöllős, Üjszilvás, Tápió- györgye, Tápiószele és Farmos — 32 ezer lakójának ügyes bajos dolga tartozik „védőszár nyai" alá. A közösség megbí zatásának vállalásáig azonban nem jutott el rövid úton. A fővárosból — haza Apja vasutasként a felesé ge négy fiát és egyetlen lá nyát nevelte fel. Legidősebb bátyja szerszámkészítőnek ta nult s odahaza gyakorta be szélt rajongással választott hi vatásáról és munkahelyéről, a Kőbányai Szerszámgépgyárról. Így hát, amikor eljött a pálya- választás ideje Matula Pál is vette a cókmókját és elindult a fővárosba. Apja így bocsá totta útnak: — Fiam, nem szólok bele a dolgodba, csak arra kérlek, olyan szakmát válassz, amit mindig szívesen csinálsz egy életen át. Igyekezett megfogadni a ta nácsot. Díszműlakatosnak je lentkezett a fővárosban — így nevezték akkoriban még az ötvösöket — 1980-ban végzett, de az idősebb kollégák rossz hangulata elkeserítette: lép ten nyomon azt hangoztatták, hogy ennek a szakmának nincs jövője. Nem gondolkozott so káig, gyorsan munkahelyet változtatott, s elhelyezkedett általános lakatosként a Ganz- MÁVAG-bah. Miért éppen itt? — Tősgyökeres farmost va gyok, rengeteg földim dolgo zott ebben a nagyüzemben. Azért választottam így, mert féltem, hogy egyedül maradok a fővárosban. Élt bennem még a gyermekkori emlék, egy ide gesen nyüzsgő nagyvárosról, ahová korábban mindig éven te csak kétszer-háromszor utaztunk fel apámmal, a na gyobb bevásárlások alkalmá val. De akkor is borzasztóan szokatlannak tűnt minden... S a nagyüzemi munkaválla lással számára is megkezdő dött a napi kétszeri zötyögés. Álmos, kialvatlan szemű em berek tömege a hajnali vona ton, hasonló helyzet hazafelé is — minden nap, hat évig, megszakítás nélkül. Egyszer- csak úgy érezte, nem bírja to vább ezt az életet, bármi áron is, de változtatni kell során. A helyzet szerencsésen alakult: 1966 februárjában elbúcsúzott a Ganz-MÁVAG-tól, hogy ke nyerét ezentúl a tápiószelei gépállomáson keresse. S a dön tő fordulat két évvel ezután következett: a gépállomást „megvette” a Kohászati Gyár építő Vállalat, ezzel megte remtve a mai, hatalmas mére tű üzem alapjait. Már ez is történelem: a régi cséplőgé pek düledező ütött-kopott fa lú színje helyén emelkedik a forgácsoló üzem és a tmk-mű- hely. A hőskort mosolyogva elevenítette fel: — Soha nem felejtem el: még a régi műhelyben készí tettük el az első vasszerkezeti elemeket. S amikor híre ment annak, hogy gyárat kap a kör nyék, jöttek nap-nap után je lentkezni az egykori ingázó társak. Az első lépéseket így tettük meg, s ma már ott tar tunk, hogy nálunk készül a paksi atomerőmű gépházának vasszerkezete. Másodszor is: bizalom A kezdet utáni folytatás már közismert: a Kohászati Gyár építő Vállalat tápiószelei gyár egysége nemcsak e vidék büszkesége lett, külföldön is jólismert nagyüzemmé fejlő dött. A hajnali vonatok utasai nak egy része pedig ma már a vállalat megbecsült dolgozója. S Matula Pál sorsa is összefo nódott az üzemmel: 1969-ben művezető lett, három évvel azután pedig a vasszerkezeti üzem vézetőjévé nevezték ki. Közéleti tevékenysége 1971- ben kezdődött: ekkor válasz tották meg a megye 6. számú országgyűlési körzetének kép viselőjévé. Most már a máso dik ciklusnál tart, s nyugodt lelkiismerettel tekinthet vissza az elmúlt évekre. A hivatalos fogadóórák mellett több üzem ben, intézményben őszinte hangú kerekasztal-beszéige- téseket tartottak. Szinte min den ilyen alkalommal szaka datlanul szóvá tették korábban az utak rossz állapotát. Az el múlt három év kétségtelen eredménye: a főútvonalakat rendbehozták. Ügy tervezik, hogy 1980-ig a községekben lévő mellékútvonalakat is igye keznek legalább elfogadhatóvá tenni. Gondok és érdekek Előfordult olyan eset is, ami kor okos szóval, felelősséggel kellett érvelnie. Nemrégiben például a 3 ezer 500 lelket számláló Tápiószöllősön talál kozott választóival, nem sokkal azután, hogy az országgyűlés elfogadta a közművelődési tör vényt. Feltették a helybeliek a kérdést: hogyan tudják megva lósítani az ebből adódó felada tokat, ha nincs művelődési há zuk? S mit válaszolt a jelen levőknek? — A kérdés jogos volt. De a fontossági sorrendet sajnos sehol nem lehet figyelmen kí vül hagyni: Tápiószöllősön minden bizonnyal jövőre kez dik meg egy 75 személyes óvo da építését, üzemek, vállalatok, intézmények segítségével, tá mogatásával. Azt persze senki nem vitatta, hogy jelen pilla natban erre van nagyobb szük ség. A magam részéről igyek szem úgy közvetíteni és koor dinálni az érdekeltek között, hogy az épület minél előbb te tő alá kerülhessen. Talán mondani sem kell: választókörzetében bárhol is jár lépten-nyomon megállítják, s elmondják neki az ismerősök és ismeretlenek, mi foglalkoz tatja leginkább az embereket. — Itt születtem ezen a vidé ken, s most kimondhatatlanul jó érzés, hogy képviselhetem érdekeiket... S ha a hét végén akad egy kis szabad ideje feleségével — aki a farmosi általános iskola pedagógusa — és fiával, Anto- nióval kirándulni indul a Mát rába. Vadregényes erdei tája kon barangolnak, kikapcsoló dásként. Az igazsághoz azonban hoz zátartozik: nem teljes értékű ez a pihenés. Az ok egyszerű: a hegycsúcson is szüntelenül az Alföldre gondol... Falus Gábor * á
