Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM 1976. DECEMBER 39., SZERDA Fejleszthető az idegenforgalom Jó évet zárt az IBUSZ Divatba jött az utazás, egyre gyakoribbak a hazai és a kül földi társas- és egyéni utak. Nemcsak a nyári hónapokban lépik át sokan az országhatárt, a vállalkozó kedvűek útnak in dulnak most is. Vannak, aki ket a Tátra sietésre alkalmas havas lejtői vonzanak, mások távoli városok vígalmain bú csúztatják az óévet. Fodorné Mészáros Piroska, az IBUSZ ceglédi kirendeltsé gének vezetője elégedett az évi forgalommal. Az élénk érdeklődésnek köszönhető, hogy 113 szá zalékra teljesíthették évi tervüket. A jő eredmény mögött ter mészetesen nemcsak a nagy számú jelentkező áll, hanem az alkalmazottak eredményes munkája is. Az 1976-os esz tendő fordulópont volt a ceg lédi iroda hétéves történeté ben: az alig néhány négyzet- méter alapterületű, szűk szál lodai portából végre megfelelő helyiségbe költözhettek. Ott még nagyobb igyekezettel és udvariassággal fogadhatják ügyfeleiket. Gondjuk csak egy maradt — részben ez is örven detes —, négy kismama van szülési, illetve gyermekgondo zási szabadságon. Ebben a sok oldalú ismereteket kívánó üz letágban nem könnyű, a helyet tesek dolga. A tapasztalatok szerint 1976- ban nőtt az egyénileg utazók száma. Egyre többen választ ják ezt a kötetlen utazási for mát. Szállásról és ellátásról az IBUSZ gondoskodik, aki autó busszal, vonattal, repülővel megy, annak menetjegyekről is. Mások saját autójukkal vág nak neki a világnak. Kedvelt valamennyi tengerparti üdülő hely, nagy az érdeklődés Olaszország, Spanyolország. Görögország nevezetességei iránt. Felkapottak a török túrák, népszerű a Kaukázus. A környező szocialista országok ba egyre többen rucannak át akár a hétvége néhány nap jára is. Elsősorban Csehszlo vákiába, Romániába és Len gyelországba indulnak ilyen kor. Kevesebb volt az üzemek és a termelőszövetkezeteik által szervezett kiutazás. Az utóbbiaknál elsősorban a nagy erőfeszítést követelő me zőgazdasági munkák fontossá ga adja mag a magyarázatot. Az időjárás szeszélye folytán egymásra halmozódó teendők elvégzése fontosabb volt az egyébként hasznos és máskor megszokott üdülésnél. Az IBUSZ a jövőben is vállalja a szakmai utak szervezését. Azok a szakemberek, akik a mező- gazdaság vagy az ipar vala mely speciális területére kí váncsiak, az ilyen céllal kez deményezett látogatások során meríthetnek hasznos tapaszta latokat. 1977-ben is sok szép út vár ja a turistákat. A hazai prog ramok mellett helyből indul például a jugoszláv tenger partra tartó csoport, az olasz körút autóbuszos gárdája. Az év slágere lesz a ceglédiek ke- gyeletes utazása: ők a turini százak küldöttségének útját követve jutnak el Kossuth egykori «migrációs székhelyé re. A századik évforduló kü szöbén élénk az érdeklődés a júliusi út iránt. A tizenkétna- pos utazás — Kossuth emléké nek felidézése ürügyén — sok szép látnivalót, élményt kínál a mai zarándokoknak. fővárostól csekély távolságra, a 4-es számú főút mentén gon dolni kellene a lehetőségekre is. Igaz, Cegléd a vendéglátás ban különösebben nem jeles kedik, nincs korszerű, a nem zetközi igényeknek megfelelő étterme, szállodája, valamilyen formában mégis kilendíthető lenne jelenlegi passzív idegen- forgalmi helyzetéből. Jó al kalom volna erre például a kétévenként ismétlődő Ceglédi ősz kulturális és szórakoztató eseménysorozata, továbbá a vidék mezőgazdasági sajátos ságait is jobban ki lehetne használni. A belföldi turisták a Nyír egyházára és környékére össz pontosuló Jonatán-program keretében szakítják meg út jukat néhány órára városunk ban. , Reggelijüket vagy ebéd jüket fogyasztják itt, s másfél- — két óra jut a városnézésre. A Szegedre tartó csoportok utasai ugyancsak itt stációz- wak. A külföldiek közül szov jetek, románok, franciák, ola szok és nyugatnémetek halad nak át legtöbben. Az IBUSZ törekvése a köl es belföldi idegenvezetői gárda felfrissítése és kiegé szítése. Jövőre ismét indítanak tanfo lyamot. A régi idegenvezetők nek is újra vizsgát kell tenni, a jövőben csak az Országos Idegenforgalmi Tanács által adott igazolvány jogosít fel a működésre. Kapósak a kaukázusi útvo nalak, repülővel és autóval egyaránt. A tervek szerint kü lönvonat Indul Kijeven át Moszkvába. A két nép közti barátság szálait fűzi szorosabb ra ez a sokak által várt láto gatás. Eddig csak a ceglédiek és a környékbeliek idegenbe vivő útjairól esett szó. Sajnos, a város nem bővelkedik idegen- forgalmi látványosságokban, s hajlamosak vagyunk arra, hogy ebbe belenyugodjunk, holott a A ceglédi iroda szoros kap csolatot alakított ki az utasok kal. Sokan visszatérnek útjuk után, elmondják tapasztalatai kat, véleményüket. Napjában ötven-hatvan ügyfél tér be hozzájuk. Vannak, akik üzleti ügyben jönnek, mások csak prospektusért, tájékoztatásért. Egyforma szívélyességigei, fi gyelemmel bánnak mindenki vel, hiszen tudják, hogy a mai érdeklődőből utas lesz idővel. T. T. A Köss u th -sző A MAGYAR KORMÄNYZÖ kétszer lakta meg a bronz szobrú terekkel, vén paloták kal, kőhidakkal, ódon templo mokkal, klastromokkal, szín házakkal s a mord Arzenállal ékes Torinót, a hajdani Pie mont hercegség fővárosát, a negyvennyolcas magyar emig ráció reménységét. Először a hatvanas években, ereje teljé ben, másodszor tizenegy évi Collegno után, elaggottan. Az olasz egységre törő politikusok megegyeztek a velünk közös ellenséggel, beszüntették a fegyveres fölszabadító harco kat, így a magyar légióra nem volt már szükség, sem a ma gyar kormányzó jelenlétére. Kossuth fölmondta a Via Aca demia Albertina 34-es számú lakását és kiköltözött a csön des Collegno al Barracconéba emlékiratainak megírására, ritka növények gyűjtésére, al pesi túrákra és dúsan virító parkja ápolására. A collegnói kétholdas kert jében szívesen dolgozgatott. Az ő ötlete volt a három színű lugas: a látogatót a sö- tátvörös Batatus punculata, hófehér szulák és zöldfényű Scobaka scandens fogadta; magyar nemzeti színek, ha úgy tetszik, kifelé menet a ba ráti olaszoké. Kaktuszgyűjte ménye messze földön elhírese- dett, ki tenyésztett egy mind máig nagy becsben tartott oszlopos kaktuszt, tudományos néven Cereus peruvianust. s ha a magyar botanikus ker tekben van még ebből, az Col- legnóból, Kossuth udvarából származik. A CEGLÉDI SZAZAK ezt a kertet járták száz évvel ez előtt, megcsodálták az alföldi szemnek ismeretlen növényeit, dicsérgetrték, hümmögtek ud variasan, ellenben rögtön fel csillant a szemük, amikor a szőlőhöz értek. Itáliai módra magas lugason nevelte Kos suth az ottan elterjedt geno vai zamatos fajtát. Rövid is mertetését adom, hogy a ké sőbb következendőket . olva sóim megérthessék, és segítsék fölkutatni. Nagy levelű, erősen megnyúlt, hólyagos felületű, puha szövetű, visszahajló szé lű nővirágú fajta, olykor laza, madárkás fürtökkel. Fürtjei gyakran igen nagyok, bogyói megnyúlt gömbölydedek, na gyok, zöldessárga színűek, vé kony héjúnk, sajátos ízűek. Termésének színe, alakja vál tozó, a beporzás szerint. Ha zánkban szeptember első felé ben érik. És mert venyige szedésre éppen alkalmas volt az évszak, a száz ceglédi meg szedte bicskájával a szőlő- vesszőket. Hazajövet áttelel tették és tavasszal kiültették. Amíg a Turini Százak éltek, addig virult itt ez a Genovai zamatos, Kossuth-szölőnek el nevezett fajta. Az utódok ke vésbé voltak hagyománytisz telők, nem újították föl, he lyébe kövidinkát és ezerjót ültettek, milliomját, ahogyan ezt a rendkívüli bőtermőt be cézik. Negyven idős embert kér deztem a Kossuth-szőlő felől, mutatnának csak egy tőkét is. Mindenki tudott róla, de be mutatni már senkiSe. Azaz, hogy elvittek néhány kiskert be büszkén, diadalmasan, a Kossuth-szőlöhöz, amelyről kiderült, hogy a Madeleine augevine és a Muscat lierval keresztezései a Due of Buc- clencheel, és nemrégiben egy ismert szőlész, Stark János ál lította elő. Stark nevezte el Kossuth-szölőnek. Van még egy csemegefajta Kossuth La jos nevén, melyet a kiváló Mathiász József állított elő a Stark-iéle Kossuth-szőlő és a Muscat Ottonel keresztezésével. Ez utóbbiakat gyakran látni a ceglédi szőlőskertekben. A szigligeti arborétum igaz gatójának, Pap p Józsefnek „Védett területek, növény- és állatritkaságok" című könyve kimozdított bennünket a bele nyugvás tehetetlenségéből, is mertté tett egy Kossuth-szőlőt, mégpedig eredetit, százeszten dősét. „Nyíregyháza növény érdekességei közé tartozik az a hosszú életű szőlői melyet Kossuth Lajos küldött kertjé ből, 1877-ben egy itt élő hívé nek.” Kérdés, valóban Col- legnóból származik-e az a tő ke? Maguk a nyíregyháziak hitték is, meg nem is. A Ke- let-Magyarország című megyei lap munkatársai kihallgatták a vén lugas tulajdonosát, le veleket küldözgettek Buda pestre, Monokra, Ceglédre, Sá- Télidőben többen A tél bekösz&ntével megnőtt a gyógyszertáraik forgalma. Cegléden a Szabadság téri patikában Takács Attliáné recept alapján állítja össze a kért orvosságot. Ap.iti-Túíli Sándor felvétele AZ OLVASÓ IFJÚSÁGÉRT Fiatal könyvbarátok ÖNMŰVELÉS, ISMERETSZERZÉS Ez év májusában indult út jára az a pályázati felhívás, amelyet a KISZ IX. kong resszusa és az ünnepi könyv hét tiszteletére hirdetett meg a KISZ járási bizottsága és a járási-városi könyvtár. Az „Olvasó ifjúságért" a „Mű velt ifjúságért” mozgalom ke retében az okosan politizáló, felelős ifjúság megteremtését tűzték célul. Ez egyben az 1976—77-es mozgalmi év kul turális feladatainak és akció programjának része és segít ség az egyéni vállalások meg oldásához. 1 A pályázat célja a fiatalok rendszeres olvasóvá nevelése, a munkásmozgalom, ezen be lül az ifjúsági mozgalom tör ténetének megismertetése; a szépirodalmi könyvek népsze rűsítése a fiatalok körében, továbbá segítséget nyújtani az önműveléshez, szabad idejük kulturált eltöltésiéhez, s ösz tönözni őket arra, hogy aktí van vegyenek részt környeze tük formálásában. rospatakra. Engem is megle pett a nyíregyházi történet, azonnal elolvastam a sokat forgatott ceglédi monográfiá ban a Százak névsorát, köztük idegen nincsen, valamennyien ceglédiek. Gesztelyi Nagy Zol tán szerkesztő váltig unszolt, hogy kell rejtőzni valahol egy teljes névsornak is, amelyben a csatlakozottak is benne ta lálhatók. A kutatás sikerrel járt, föltaláltuk az eredeti lis tát, mely szerint a százas kül döttségnek százegy ceglédi, egy nagykállói, egy budapesti és tizenegy abonyi-kőrösi tagja volt. Most már csak a káliéi zarándokot kellett meg keresni. A nyíregyházi kollé gák meg is találták Kállay Ákos személyében, aki Nyír egyházán a Sóstói úti kertjébe ültette a Kossuthtól hozott vesszőt Ápolta és amíg élt, szívesen üldögélt lugasa hű vösében. A kertet sógora, a tudós orvos és régész, a mai nyíregyházi Jósa András Mú zeum névadója örökölte. An nak utódai a birtokot eladták Szalóczay Andornak, akitől a város óvoda céljára megvette. Szalóczky kiásta a vén tőkét és elvitte a Debreceni út 60-as számú telkére. A tőke az át telepítéskor tizenhat kiló volt, három vesszőt hagyott rajta, e vesszőkből hatalmas lugas ne velkedett. Szerencsés eszten dőkben nehéz, másfél kilós fürtöket terem. A föllelt tőke tulajdonosa ígéri, hogy a ceg lédieknek szívesen ád féltve őrzött Kossuth-szőlőjéből ül tetni való vesszőket. . Hídvégi Lajos Az ötfordulós pályázat leg jobbjai részére nyilvános dön tőt rendezett a KISZ járási bizottsága mellett működő közművelődési munkabizott ság a közelmúltban a ceglédi Dózsa György ifjúsági klub ban. Hét alapszervezet tag jai mérték össze erejüket. Veres Attila vezetésével fris sen, pergőn zajlott a játék, amely a csapatok ötletes be mutatkozásával kezdődött, majd szellemi totó követke zett, amely megkívánta az ün nepi könyvhét alkalmából megjelent szépirodalmi művek egy részének ismeretét. Fel elevenítették a KISZ történe tét is. A jól felkészült csapatok derekasan állták a próbát. Az első öt helyezett alapszerve zet értékes könyvjutalomban részesült: 1. Kinizsi Pál Gim názium 2. alapszervezete, Abony; 2. Mikebuda KISZ- alapszervezete; 3. Kinizsi Pál Gimnázium 3. alapszervezete, Abony; 4. Somogyi Imre pe dagógus alapszervezet, Abony, 5. Alföldi Tej KISZ-alapszer vezete, Köröstetétlen. A zsűri elnöke, Boros János, a járási KISZ-bizottság titká ra a győztes csapatnak okle velet nyújtott át. BIRKÖZÄS A Ceglédi VSE birkózói leg utóbbi két versenyen képvisel tették magukait. Szegeden az országos Vasutas bajnokságon, kötöttfogásban öten értek el helyezést, az ifjúsági súlycso portokban két első helyezést sikerült szerezniük. A felnőt tek közül Sárosi és Pálinkás, kinek nem sok lehetősége van az edzésre, érdemel említésit jó versenyzéséért. EREDMÉNYEK Ifjúságiak: 56 kg-ban 1. Kecskeméti István, 60 kg-ban 1. Halasi Sándor. Felnőttek: 52 k.g-ban 3. Korpácsi János, 57 kg-ban 2. Sárosi Tibor, 100 kg-ban 3. Pálinkás Miklós. Abonyban volt az úttörő- olimpia területi döntője. Az előzetes viadalokon két ceglé di fiatalnak sikerült kiharcol ni a jogot, hogy indulhasson. Tarkó innen is továbblépett, részt vehet a januárban sorra kerülő úttörő-olimpia országos döntőjén. 35 kg-ban 1. Tarkó Imre. A legszebben birkózó sportolónak felajánlott tiszte letdíjat is megnyerte. 38 kg- ban 3. Gombár Dezső. Tőle is továbbjutást vártak, így telje sítménye és helyezése elmaradt a várakozástól. Ä lömbfűtőmű szolgáltatja Csővezetéken jön a meleg Ezen a télen Cegléden 525 családi otthont fűt a Károlyi lakótelepen a tömbfűtőmű. Tavaly volt a kísérleti év, ak kor gyűjtötték össze a tapasz talatokat és igyekeztek pó tolni a hiányoságokat, melyek a fűtés egyenletességét za varták. A többi közt a tízeme letes épületek lakásainak 60 százalékában növelték a ra diátorok tagszámát, kijavítot ták a nyílászáró szerkezetek hibáit. A tömbfűtőmű napon ta 4100 köbméter földgázt használ fel, hogy a lakásokba napközben 20 fok meiegW* juttasson. Hazai üzletekbe Divatos kabát Ceglédről A ceglédi NlVÖ Ruházati Szövetkezet exporttextíliák- ból készít importpótló felső- ruházati cikkeket, hazai ellá tásra. A jövő évre szóló meg rendelésieket már megkapták. Eszerint 44 ezer ruhadarabot, főként kabátokat kell készíte niük, kis szériában, sokféle modell szerint. Az év első fe lében a szövetkezet 35 millió forint értékű anyagot vesz át felhasználásra. KÉZILABDA A megyei kézilabda szövet ség által rendezett teremtor nán a Ceglédi VSE női csapa ta befejezte szereplését, az utolsó fordulóban vereséget szenvedett a Nagykőrösi DSK- tól, így csoportjában a máso dik helyen végzett. Nagykőrösi DSK—Ceglédi VSE 39:9 (7:1) CVSE: Szelei — Deli, Mol nár (3), Katona (1), Hódos (1), Steffiner (1), Lengyel. Csere: Vígh, Dankó (3), Farkas. Az első félidőiben a kihagyott ceglédi helyzetek, és 7 métere sek miatt elhúzott a DSK, s előnyét a későbbiekben még fokozni is tudta. Jók: Hódos, Lengyel, Dankó. Szolnolcon véget ért az a fér fi teremtorna is, melyen elin dult a Ceglédi KÖZGÉP SE együttese is. Az utolsó játék napon a ceglédiek háromszor léptek pályára, kétszer győz tek, s egyszer szenvedtek ve reséget. KÖZGÉP 1 SE—Túrkeve 30:16, Szolnoki Olajbányász— KÖZGÉP SE 17:12, KÖZGÉP SE—Jászberény 19:12. A ceglédi együttes a harma dik helyet szerezte meg. U. L. Juhász Anna Eredmények két sportágban Tarkó az országos döntőben \
