Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
\ 1976. DECEMBER 89., SZERDA éra»**' ^adI mUT a v/í«HafJ ) Lakások terven felül KITÜNTETÉSEK A LEGJOBBAKNAK Az Építésügyi és Városfej lesztési Minisztériumban ked den a lakásépítésben tett erő feszítéseik és sikeres eredmé nyeik elismeréseként Sárost János miniszterhelyettes ki tüntetéseket adott át az ÉVM- vállalatok dolgozóinak. El mondotta, hogy a legfrissebb jelentések szerint az EVM- vállalatok idei tervében elő irányzott 33 445 lakásból de cember 27-ig, hétfőig 32 547-et adtak át, s december 28-án és 29-én még 1150 új otthon mű szaki átadását fejezik be. Te. hát 252 lakással teljesítik túl idei tervüket. Hangsúlyozta, hogy az ered mények elérését széleskörű összefogás, a beruházók, a ter vezők és a kivitelezők együtt működésének fejlesztése, a vállalati gazdasági és társadal mi szervezetek hatékony tá mogatása és az építőipari dol gozók helytállása alapozta meg. Az ünnepségen a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Gáspár Lajos a Fejér megyei Állami Építőipari Vál lalat ’főépítésvezetője, öten vették át a Munka Érdemrend ezüst, ketten pedig bronz fo kozatát. Ezenkívül 48_an kap ták meg Az építőipar kiváló dolgozója kitüntetést. Tűzvédelmi automata Százhalombattán Tűzvédelmi automatát fej lesztett ki a Műszeripari Kuta tó Intézet. Az ignamik elne vezésű berendezés gyorsan reagál a levegő hirtelen fel- melegedésére vagy füstré és riadót jelez. Eddig egyebek mellett a Du nai Kőolajfinomító Vállalat nál, á Lenin Kohászati Mű vekben és az Inotai Hőerőmű ben szereltek fel ilyen éber riasztó automatákat, legújab ban pedig a solti nagyadót lát ták el ignamik-rendszerrel. A berendezés iránt külföldről is érdeklődnek. Új metrópremier december 31-én Szolgál a XXI. század emberének ss Újabb félmillió ember örö me? — Tény, hogy a budapesti metró észak-déli vonalának teljes kiépítése után a Határ út és az újpesti végállomás között várhatóan, egy irány ban naponta 550 000 ember utazhat gyorsan és kényelme sen — jelzi a jövőt Homoki József, a Közlekedési és Met róépítő Vállalat vezérigazga tója. A Deák tér és a Nagyvárad tér között már menetrendsze rűen suhannak a zöldeskék ko csik próbajáratai, utolsó gya korlatait tartja a vonalsza kasz kétezres új szolgálattevő hadserege. A hivatalos premier: né hány nap múlva, december 31-én! A Határ úti állomásé 1979, az újpesti István téri végállo más 1985-ben nyit Újra csend és tiszta levegő? A messzenéző XX. századi ember, akit már egy-egy vi lágűrutazás Siam rendít meg, de aki még jócskán szenved a földi városi forgalom zajá tól, bűzétől, idegtipró tüleke désétől, gyakorta és türelmet lenül faggatja a szakembere ket: mi várható a jövőtől? Ügy tűnik, hogy a föld alatti gyorsvasút megoldást hoz a ma és a belátható jövő számára. A földalatti suhanó vonat füzérei nemcsak gyorsak, biz tonságosak, kényelmesek, ha nem a felszínt meg is szaba díthatják az autók, autóbu szok, villamosok zajától, bűzé től, ha a korszerű közlekedés- szervezés eltereli ezeket a vá rosok utcáiból. Idilli jövő! Üjra álmodozva, zavartala nul bolyonghatunk a tiszta és csendes utcákon a milliós vá rosokban is, nem falja a dü börgő rohanás az idegeinket, írem gyötri szívünket az in farktus határáig. Robbanóan növekvő utasforgalom 1927. március 23-án, kedden reggel 6 óra és este 10 óra kö zött, a Rákóczi út és a Nagy körút kereszteződésénél 3790 áthaladó járművet számoltak meg. Ezek java része kerék pár volt, így az utazók szá ma a tízezret sem érte el. 1942. május 19-én, ugyan ezen a helyen egy nap alatt 13 005 jármű fordult meg, mintegy 30 ezer emberrel. 1973-ban a Blaha Lujza tér re egyetlen napon autóbusz- szal 51 ezer 432 ember, villa mossal 84 ezer 058 ember ér kezett és a metróra az állo máson 135 ezer 490 ember szállt fel. Ez 270 ezer 980 em ber! Több, mint egy negyed- millió! Budapest egyetlen for galmi pontján, egyetlen nap alatt! Pontosabban, reggeltől estig. Az 1973-as tények nemcsak a forgalom robbanásszerű nö vekedéséről harsognak, hanem azt is jelzik már, hogy a ter hek terhét egyre inkább a metró veszi át. Úgyhogy a metrón utazók juthatnak el a leggyorsabban, a legkényelme sebben, a legnyugodfcabban a céljukhoz. m ... Nem fantasztikus-tudományos regényillusztráció: a Deák téri cso mópont rajza teljes kiépülése után. Tökéletesen érthető tehát, hogy a szakmai előretekintés a XXI. századra is népszerűsé get jósol a földalatti gyors vasútinak. Értliétő,' hogy a budapesti metróhálózat kiépítése, amely ugyan 1950-ben kezdődött, de 1953-ban a gazdasági nehézsé gek miatt törést szenvedett, 1963-ban újult erővel, bár a szerény gazdasági lehetőségek megszabta mérsékelt tempó val folytatódott Az 1970-ben üzembe helyezett első vonal szakasz néhány hónapos for galmi tapasztalatai megerősí tették: nem lehet késlekedni! A tömegközlekedés súlyos problémáit — beleértve a fő városba érkező, rajta áthaladó országos, külföldi emberára dat mozgását is — csak a met róhálózat kiépítésével lehet megoldani, ahogyan azt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által kidolgozott, a kormány Gazdasági Bizottsá ga által jóváhagyott koncep ció tartalmazza. Az egész ország kincse A terv három vonalon ren delte él az építést: a kelet— nyugati, az észak—déli és a dél-budái szakaszon. Az Örs vezér tértől a Déli pályaudva rig és vissza, tehát a kelet— nyugati, több kilométeres alag utakban már zavartalanul ro bognak a szerelvények. Az észak—déZi vonal első szaka szát, amely a Deák tértől a Nagyvárad térig fut, most szilveszterkor veszik birtokuk ba az utasok. A teljes út Kis pesttől vezet az újpesti végál lomásig 19 megállóhelyen át. 15 kilométeres távon: Határ út, Pöttyös út, Ecseri út, Könyves Kálmán körút, Nagy várad tér, Klinikák, Ferenc körút, Kálvin tér, Felszabadu lás tér, Deák tér, Arany János 'utca, Marx tér, Élmunkás tér, Dózsa György út, Árpád-híd, Forgách utca, Meder utca, Űj- pest vasúti megálló, Újpest végállomás. A dél-budai vonal a Kálvin tértől indulva szeli át a Móricz Zsigmond körte ret és visz el egészen Buda fokig — ez az 1985-ig meg valósuló program, de a vonal északi irányú továbbépítését is tervezik, feltehetően Újpalota végállomással. Ennek a három vonalnak a megépítése, forgalomba állítá sa a mi századunk gondja, terve és öröme. A metró nemcsak hétköznap népszerű. A budapestiek, a bejáró Pest megyeiek napon ta és a messzibb tájakról ér kezők vasárnapokon, ünnep napokon úgy keresik fel csil logó állomásait, kedves kék vonatait, mint élményt nyújtó látványosságot. * A metró milliók öröme, az egész ország kincse. Nem tűnik szerénytelenség nek, amikor Homoki vezér- igazgató a kiterített térképen nyugtatva kezeit, ezt állítja: — A metró szükségessége egyre nyilvánvalóbbá válik. Tovább kell tehát keresni az építés meggyorsításának mó dozatait. A metróval nagy szolgálatot teszünk a XXI. század emberének is. S. I. Mmi válSozoti és ami maradt • Szorítás, kétkedéssel • Hiányzik a vége • Eltérő eredmények Az építés ipansaerű módsze reinek terjedése, a korszerű szerkezetek és technológiák, a nagy teljesítményű gépek al kalmazása a legutóbbi évek ben elismerést érdemlő ered ményekkel járt. Ha csak ezt látnánk, akár megnyugtatónak is tarthatnánk a helyzetet. A haladás-azonban éllenitmondá- sos, a lépések bukdácsolással keverednek. Amire általában az a válasz az építőipari szer vezeteknél s irányító hatósá gaiknál, hogy a lépésváltás ideje nem telt le, az építés iparosítása nem fejeződött be, az átmeneti állapot minden ben nehéz. Ami általában igaz, de könnyen takaróvá válhat, mögötte eltűnik az összhang hiánya, a szervezetlenség. Sokat, sokfélét Esztendőnként 1500, 1600 kö zött váltakozik azoknak a munkáknak a száma, amelye ket ún. önálló létesítményként tart számon a megyében dol gozó építőipar. Sokat és sok félét építenék, már ami a ki vitelezői képességeket illeti, s ezért a koncentráció jogos kö vetelménye lassan érvényesül. Ez viszont kihat a befejezési határidőkre, a költségekre. Mi vel az építési igények folya matosan növekednek, az épí tőipari vállalatok, szövetkeze tek és szövetkezeti közös vál lalkozások kapacitása viszont nem bővül ezzel arányosan, két út kínálkozik. Az egyik: visz- szaútasítják a megrendelése ket A másik: elvállalják a munkát, tovább aprózzák ere jüket, még lassabban jutnak egy-egy feladat végére, s na gyobb költségekkel érik ezt el. Ritka az olyan cég, mint a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, ahol ön kritikusan, saját mulasztásaik, melléfogásaik tükrében vizs gálják a kialakult helyzetet. Az általános az, hogy az állami és a szövetkezeti építőipar ve zetői másokban, rajtuk kívül álló tényezőkben keresik az okokat Velük beszélgetve úgy tűnik, szinte mindenki botot tesz lábuk előtt keresztbe, ipa ri, mezőgazdasági, tanácsi be ruházók egyaránt Vannak ilyen esetek, ám csak ezek kel magyarázni a hosszú ide je meglevő gondokat, nem más, mint szabadulás a fele lősségtől. Nem tett jót Idén december végén körül belül hétszáz olyan létesít mény lesz a megyében, amely kivitelezés alatt áll. Volt olyan esztendő a legutóbbi években, amikor háromszáz, s olyan Is, amikor ezer befejezetlen, be ruházást rajzolhattunk fel a megye térképére. E hullám zás jól mutatta, hogy a külön böző beruházási megszorításo kat kísérő kétségek indokoltak. Az egyik év apályát a másik ban dagály követte, mert való jában a különböző rendelkezé sek nem a beruházási igénye ket szorították vissza, rostálták meg, hanem csupán azok ki elégítését halasztották el. Előbbiekhez hasonlóan, nem jánt a várt eredménnyel annak az elképzelésnek az érvényesí tése sem, hogy az építőipari árak egy részének szabaddá té telével alakítanak ki egyen súlyt kereslet és kínálat között. Az árak ugyan meredeken emelkedtek, a vállalatok nye resége nagy volt, a beruházá sok befejezése viszont alig gyorsult. Továbbra is szinte reménytelen vállalkozásnak bi zonyult kivitelezőt találni kü lönböző kommunális építkezé sekhez, s mert a cégek válo gathattak az ajánlatok között, az árakat is így szabták meg. A különböző intézkedések az építőipari áraik gyors emelke désének megakadályozására, mint minden adminisztratív beavatkozás, önkritikaként foghatók fél, annak beismeré seként, hogy amit megoldás nak védtek, az újabb feszült ségeket teremtett. Két forintból egy Peslt megyében minden épí tési beruházásra költött két fo rintból egyet nem megyei székhelyű vállalatnak fizetnek ki, s ez jól szemlélteti igé nyek és kielégítésük lehetősé geinek viszonyát. Tavaly a me gye összes, állami és szövetke zeti építőipari szervezetei 1503 lakást hazitak tető alá — en nek zömét a Pest megyei Ál lami Építőipari Vállalat —. a más megyében székelők pedig 790-et. A teljes mennyiség, a 2293 új otthon azonban még Kibővül az iroda jogköre Korszerűbb ügyfélszolgálat a szentendrei városi tanácsnál Az Elnöki Tanácsnak a jog alkalmazás jogpolitikai irány elveiről 1973-ban kiadott ha tározata már ráirányította az államigazgatási szervek figyel mét a tartalmasabb, gyorsabb és színvonalasabb ügyintézés re. E határozat szellemében nyitottuk meg a városi ta nácsnál 1974 novemberében az ügyfélszolgálati irodát. Az az óta eltelt időszak tapasztalatai egyértelműen bizonyították ° hasznosságát, létjogosultságát. 1 A lakosság szívesen keresi fel ügyfélszolgálatunkat, hiszen ügyes-bajos dolgait itt gyor sabban, körültekintőbben inté zik. Egész héten a szakigaz gatási szervek teljes munka idejében félfogadást tartanak, sőt 1976. augusztus 1-e óta minden hétfőn, nyújtott mű szakban, este fél hatig fogad ja a városi tanácshoz érkező ügyfeleket. Az iroda vehetője, Mezei Bé- láné sokoldalúan képzett, nagy gyakorlattal rendelkező tanácsi szakember. Naponta átlag 40— 50-en kopogtatnak be hozzá. Többségük csak felvilágosítást kér, érdeklődik, s a szakszerű tájékoztatás birtokában elége detten távozik. Összesen 48 ügyfajtából kaphatnak itt írá sos tájékoztatóját, előre elké- negyede sem annak a szám nak, mély a megye egész la kásépítését foglalja magába, hiszen. 1975-ben 9660 új lakás készült eL Csupán a viszonyok érzékél tetésére említettük a lakásépí tést, s bár alttól nem kedd tar tami, hogy a magánépítés ipari üzemi csarnokokat s mezőgaz daságaikat emel, az arányokon érdemes elgondolkozni. Az MSZMP Pest megyei Bizottsá gának a megyei küldöttérte kezlet — 1975 március — elé terjesztett jelentése joggal húzta alá az igények és kivi telezői képességék közötti el térést, ám változás azóta sem történt. Sőt, bizonyos tekin tetben nehezedett a helyzet, mivel a megyében dolgozó épí tőipari vállalatok megyén kí vüli kötelezettségei megnőttek. A gép több, de... Fontos szerepet játszanak az építés iparosításában a gé pek és berendezések. A me gyei székhelyű építőipari vál lalaték gépparkja — lóerőben mért teljesítményüket tekintve — tavaly több mint a kétsze resét tette ki az 1970. évinek. A több gép azonban alig vál toztatott valamit ázom a hely zeten, hogy a megyében hiány zik az építőipari tevékenység „vége”, azaz a befejező mun kák még mindig alig gépesítet tek. Elég körülnézni a panel házak környékén. A gyorsan emelkedő falak szinte sugall ják, hogy végre, megtanultunk építeni, s sokan ezért nem ér tik, hogy a „kész” épületek át adására miért kerül sor hősi szú hónapok elteltével. Azé’ mert nincs összhang az V építőmesteri s a többi mur között. A pamelszerelés utá kézművesek jönnek, s rií. az a tempókülönbseg, melye* a laikus is felfedezhet a fala® iölhúzása, s a burkolás, .festő® mázolás, vakolás, gépészeti szerelés között. Tavaly p>óldá’® a külső és belső vakolás mindH össze 12,2 százalékát csinálta* a megyében géppel.., akkor® amikor a legsúlyosabb gon® a munkáskéz hiánya! I Ami tehát megnyerhető azl előregyártás segítségévéi — sl csamokszerkezetekkel, a ház-1 gyári elemekkel stb. — idő-l ben, esetleg költségben, az el-1 vész a munka utolsó szakaszá-1 ban. A megye építőipari szer-M vezeteinél a teljes gépállo-M mánynak még öt százalékúim sem teszik ki a szerelőipari ésfl a befejező munkák gépei. Amil nemcsak az építőipari cégek® lelkismeretét terheli. Az ilyes-B fajta technikai eszközök hiány-1 cikknek ‘ számítanak, magya-B rán, szinte beszerezhetetlenek.® Pest megye az ország há- ' rom olyan megyéje közé tar tozik — Borsod és Szabolcs- Szatmár a társak —, ahol számszerűen a legtöbb ún. fő- vállalkozói építési munka va lósul meg. Ugyanakkor az egy létesítményre jutó összeg alap ján a legutolsó négy körött ta lálható. Azaz sok, de viszony lag kis értékű építés jellemzi a megyét, ami törvényszerű következménye az infrastruk turális elmaradottságnak. Az alapvető ellentmondás tehát az, hogy e saját építési igények kielégítésére a jelenlegi szer vezet alkalmatlan, finomabban fogalmazva: az erőfeszítések ellenére sem képes, legalábbis időben és elfogadható költség gel. Csakis ennek az ellent mondásnak a feloldása teremt-J hét megnyugtató helyzet lyan állapotokat, amelye egyszerre felélnek meg a nép gazdasági és a helyi érdek« nek. Mészáros Ottó t i lampolgároktól egyes hivata lok, vállalatok. Gyakran kér nek igazolást a családfenntar tói minőségre, együttélésre, a különélési pótlék, utazási ked vezmény megszerzésére, kárté rítés folyósítására. De jelentős a különböző vagyonjogi igazo lások száma is. Itt adjuk ki az egyes, egyszerűbb, terület foglalási engedélyeket, építő anyag tárolásához, állványo záshoz, vendéglői élőkert hasz nálatához. Az is újdonság, hogy az ügyfelek az irodában nyom ban be is fizethetik a haszná latért kivetett díjat. A járatlevelek helyett 1977. január 1-től bevezetésre kerü lő állatkísérő lapot is itt állít ják ki és kezelik a szükséges illeték lerovásával. Ezekben az ügyekben tehát jövőre már nem kell a különböző szak- igazgatási szerveket felkeres niük állampolgárainknak. Meggyőződésünk, hogy az ügyfélszolgálati iroda ügyrend jének bővítése a lakosságnál is kedvező fogadtatásra talál,! és újabb lépést jelent a taná- I esi ügyintézés egyszerűsítésé-1 ben és gyorsításában. Dr. Bertalan Ferenc, Szentendre Város Tanácsa vb-titkára szített beadványmintákat az ügyfelek. Újabban a házi jog tanácsadó elnevezésű kiadvá nyokat is kellő számban tud adni az iroda az igénylőknek. Tapasztalatból tudja min denki, mit jelent, ha nem kül dözgetik ide-oda, hanem szak szerű, pontos eligazítást kap, s ügyét lehetőleg gyorsan elin tézik. Elvitathatatlanul nagy szerepe van a gyorsaságban nálunk az ügyfélszolgálati iro dának, amely a tanácsi infor mációáramlás egyik legjobb le hetősége, a tanácsi szervek és az állampolgárok közötti jó kapcsolat megteremtésének elő segítő je. Az eddigi tapasztalatok bir tokában most elérkezettnek látjuk az időt ama, hogy az ügyfélszolgálati iroda jogkörét bővítsük A városi tanács vég rehajtó bizottságának döntése alapján 1977. január 1-től az iroda ügyrendjébe utalunk né hány, gyakran előforduló, ha tósági jellegű jogkört is. A jövőben közvetlenül az ügyfélszolgálati iroda vezetője adja ki a különböző hatósági igazolványokat, amelyeket a központilag elrendelt egyszerű sítés óta is még sajnos elég sok ügyben követelnek az ál-
