Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-25 / 305. szám
t 10 »»»»»» mVJybí w x/unav ««««« 1976. DECEMBER 25. SZOMBAT Életre szóló szolgalat ' V- ) s*. >* :,yr* «' MUNKÁK | ÉS MINDENNAPOK n*I 11111II111 i 111111111111111111111111111 i 111111111111 Ili lllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIII 11»*^' Készül, épül... Az Öbuda Termelőszövetkezet fejlődésében fontos szerepe 5 lesz a hathektáros, zöldségtermelő növényházi telepnek. Bár = az építkezés során jelentkeztek akadályok is, a közös gazdaság ^ vezetői arra számítanak, hogy a hatalmas telepet 1977 végére • átadhatják rendeltetésének. Képünkön: szerelik a vázszerke- = zetet. = 5miiiimiimiiiiiimnmiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiniiiiin,*,i!iiiniiimiiiiiiini|iiiiii,,,in,|m,im|,|ii|i,,|,i,,»,! 1 iiiiiiiiiiiiinii A tett formálja embert „S fejlődni látom szent eszméimet, Tisztulva mindig, méltóságosan, Míg. lassan bár, betöltik a világot.” Madách: Az ember tragédiája Az élet törvényszerű jelenség. Az anyag legcsodálato sabb tulajdonsága. Az egyén élete azonban alig több, a véletlennél. Születtél és vagy. Mit tud változtatni az ember azon a pályán, amelyre külső erők lökik? Dolgo zik és alkot. Minden tett formálja az embert, azáltal, hogy megcselekszi. Ezért mindig újat és jobbat akar. Tu datosan alakítja sorsát, hogy emberhez méltó módon gazdagítsa önmaga és mások életét; tetteivel, valami ma radandót hagyhasson maga után, ami tovább él az utó dokban. Ki volt Anonymus? rályfival. 1190—94 között, va lamelyik franciaországi főisko lán magisteri fokozatot nyert. 1194—96 között kancelláriai nótárius, majd hat éven át ki rályi klerikus volt, s ilyen mi nőségben gyakran vett részt diplomáciai küldetésben. Erre az időszakra, pontosabban az 1198—1202 közötti időre tehető a Gesta megírása, amely talán éppen azért maradt befejezet lenül, mert időközben királyi kancellárrá nevezték ki, majd győri püspökké választották. Az utolsó híradás, amit meg tudhatunk róla: II. András szentföldi udvarának főurai között a legelső helyet foglalja el. Egy német forrás arról tu dósít, hogy Damietta ostromá nál két magyar püspök is el esett. Lehetséges, hogy az egyik Péter volt. Mindenesetre ezután nyoma veszett. Ez Sólyom Károly váci nyu galmazott matematikatanár elmélete, amely új megvilágí tásba helyezi Anonymus sze mélyét. És itt álljunk meg egy pil lanatra. Szinte hallom az ol vasó kérdését: ugyan mi köze egy matematikatanárnak az Anonymus-titok megfejtésé hez? A matematikusnak — a helyes logikai következtetése ken túl — valóban kevés. Ezért nyomban azt is meg kell mon dani, hogy Sólyom Károly nem hivatottságból, hanem bi zonyos fajta kényszerűségből lett matematikus. Ezt a kény szert az élete legfőbb értelmét jelentő zene szeretete, a zene titkainak megismerésvágya támasztotta benne. Csak körül kell nézni a vá ci lakásban, ahol minden a ze néről beszél. A mindig nyitott zongora, a kis asztalon pihenő hegedű, a Mozart-, és Bach- kották\sok-sok lapozgatásról tanúskodó albumai, a zeneel méleti és történeti művek so kasága a több ezer kötetes há zikönyvtár polcain. De leg főképp a muzsikaszó, amely gyakran zeng fel e falak kö zött. Látszólag újabb ellentmon dás, de a házigazda megnyug tat: ok-okozat fűzi össze a-ze nét a matematikával és a tör ténelemmel1. Egymásból követ keznek, egymást kiegészítik. :— 1940-ben szereztem zene tanári diplomát. Kutatásaim legfőbb témája: a hangzó ze ne, a többszólamúság hang- rendszerei Európában. (Erről szóló tanulmányát díjazta a Magyar Tudományos Akadé mia. A szerk.) Ezért hallgat tam néprajzot, irodalomtörté netet és történelmet az egye temen. Zeneelméleti vizsgáló dásaim kényszerítettek a ma tematika alaposabb megisme résére, mert e nélkül a hang- rendszerek bonyolultságában nagyon nehéz az eligazodás. Ezek a tanulmányok egy több mint négyszáz éves vizsgáló dássorozatba kapcsolódtak be le, melyek főbb állomásait Zarlino, Rameau, M. Haupt mann, Helmholtz, s végül S. Tanaka zeneelméleti és hang szerbeli kutatásai jelzik. Majór Ervin, volt tanárom és későbbi barátom, valamint Kákái Re zső támogatta kutatásaimat. A problémák lényegének megér téséhez tudn} kell, hogy az európai többszólamú zenélés a hangrendszer oldaláról tekint ve majdnem kizárólag a tere, illetve kvint hangzások alkal mazásából áll. Ezek azonban, az illeszkedés törvénye alapján egy szabad intonációs közeg ben, amilyen például egy kí séret nélküli énekkar, a frek venciák végtelen számát ered ményezi. (A zongoránál, ame lyen egy oktávra tizenkét hang jut, erre nincs lehetőség, ezért mondjuk, hogy a jól bangóit zongora egyenletesen hamis.) Tanaka, japán professzornak 1890 táján sikerült az így lét rejött, végtelennek tűnő hang halmazt egy oktávon belül öt venhárom hangra leszűkíteni. Az általa kidolgozott zárt rendszerben minden tiszta vi szony gyakorlatilag megvaló sítható. Ez a rendszer model lezhető egy toroid felületen, ennek bizonyításához volt szükségem a matematikáim dásra. Segítségével igen mély — Nincs is 35-ös szám — békétlenkedik a gépkocsiveze tő, s két rossz közül a kiseb biket választva, belehajt egy akkora tócsába, amilyenben nyáron egész csapat gyerek szokott lubickolni. — Ne mérgelődjön — bé- kítem —, a pártbizottság tit kára csak tudja a címét. Ö mondta, hogy Zrínyi utca 35. — Tudja, az ördögöt tudja. Ki törődik már az öregek kel? .., Elment nyugdíjba, jóccakát... Tessék megnézni, 33-nál véget ér a házsor. Ke rítés még van, ház nincs. Ház is volt a dunaharaszti Zrínyi utca 35—37-es szám alatt. Beljebb a többinél, a kertecske mélyén. Az utolsó ház az utcában. A legkisebb ház a faluban. Orvos és gyógyfürdő Láncra kötött, tarka szőrű kutya jelzi érkezésünket, vi haros ugatása felveri a kör nyék csendjét. A háziasszony csitító szava annyit ér, mint sápkórnak a szentelt víz. So sem féltem a kutyáktól, de toost fürgén iszkolok befelé, a verandára. Hohó, jó lesz vi gyázni, nehogy egy cserép kaktuszba vagy másnapra el tett lábaska ételbe lépjek! Benn, a homályos konyhá- zan zömök termetű, idős férfi emelkedik fel a székből, az asztalon félbemaradt reggeli nyomai. — Gálos Géza vagyok — mondja —, mivel lehetek szolgálatukra ? Azt hiszem, Gálos Géza egész életében azt kereste, mi vel lehetne mások szolgálatá ra. Amikor megmondom, hogy írni szeretnék róla, szabadko zik: tegnap este be vérzett a bal szeme, a feje is tompán sajog azóta ott, a bal oldalon, orvoshoz készült, Pesterzsé betre. Megvárjuk, ajánlkozom. Jaj, csakhogy onnan soká kerül haza, mert a vizsgálat után kezelést is kap a gyógyfürdő ben: reumás a két válla. Nos, akkor majd délután találko zunk a nagyközségi pártbi zottság székházában. — Hát — mondja bizonyta lanul —, nem tudom, mit szól majd hozzá Polgár elvtárs. hogy kerülök én az újságba?! — Ha a pártbizottság titká rára gondol, megnyugtatha tom : ő ajánlotta. Gálos néni felsóhajt, mint ha csak nekem drukkolt vol na: — Vegyél fel tiszta inget a fényképezéshez — biztatja az urát —, ha már idefáradtak miattad. A sarokban fehér zománcú Luna tűzhely, Gálos néni oda húzódik, amíg a fotós a váku- ját villogtatja. A falon egy naptár, fölötte gyermekrajz: legifjabb Gálos Géza VII. osz tályos tanuló ajándéka a nagymamának. A vasműből jött..: Dr. Negyedy László, a nagyközségi tanács vb-titkára Treitlein Mihálynét. a pénz ügyi főelőadót hívja segítsé gül: emlékezni a régi időkre. Azokra az évekre, amikor Treitleinnét még Borikának nevezték, és az első tanácsel nök adóügyi előadónak alkal mazta 1951. július 15-én. Azt a tanácselnököt Gálos Gézának hívták. — Gálos bácsi a csepeli Vasműből került a tanácsel nöki tisztségbe, akkor már évek óta dunaharaszti lakos volt. Én magam kislány vol tam még szinte, inkább csak benyomásokra emlékszem ab ból az időből, mint lényeges mozzanatokra, hiszen nem gondoltam akkor, hogy amit átélek, az idővel történelem lesz. Arra emlékszem, hogy az adózás szempontjából ne héz évek voltak, javába jár ta még a zálogolás, a transz ferálás. Aztán emlékszem a szörnyű 1956-os évre. Mind járt az elején, január 12-én reggel a földrengésre, amikoi általános pánik tört ki, csak Gálos bácsi nem vesztette el nyugalmát, tette, amit kellett és másokat is igyekezeti megnyugtatni. Aztán tavasszal Jött a nagy dunai árvíz, ami kor a község szigeti részét teljesen elöntötte az ár. És végül, októberben az ellenfor radalom. Gálos bácsi akkor is tudta, hol a helye és mit kell tennie. Nyolc évig dolgoz tam vele, de sosem hallottam kiabálni, hangoskodni, senki vel. — Én mindössze két éve vagyok vb-titkár, előtte hosz- szú ideig a Sütőipari Vállalat nál dolgoztam, itt, Haraszti ban, s máig is Erzsébetről járok ki, a HÉV-veL Géza bá csi idejéből fennmaradt né hány jegyzőkönyvmásolat, vb- előterjesztés, költségvetési pa pír, én inkább azokból tudnék egyet-mást felidézni. Repedezett, öreg fóliánsokat keres elő valahonnan az irat tár mélyéből, 25—26 évvel ez előtti események írásos emlé keit. Nyolcadívesre vágott pa píron még egy beszéd is meg maradt, Gálos Géza előter jesztése az ellenforradalom utáni első — 1957. májusi — tanácsülésről. Sötét emlékek Gálos Géza előrehajol a fo telban, homlokát ráncolva gondolkodik: —Az első tanácsülés az el* lenforradalom után? Valami kor késő tavasszal lehetett, mindjárt kiszámolom: októ berben történt a tragédia, no vember. december... május nál előbb semmiképpen. Jó hat hónapig voltam ugyanis idegösszeroppanással betegál lományban. — Bántalmazták? — Engem nem... Mindösz- sze egy nap azt telefonálta valaki a tanácsházára, hogy a családomat kiirtották. Tízéves volt az egyetlen fiam, képzel heti, mit éreztem. Nem volt igaz, de amire ez kiderült, ad digra elpattant bennem vala mi. Kezét rászorítja fájó szemé re, fejére, sokáig hallgat. Az tán halkan-rekedten hozzáte szi: — Az én feleségem annyi rosszat, keserveset élt meg mellettem, hogy három más asszonynak is elég lenne. Annyiszor kellett aggódnia miattam, annyiszor vittek el csendőrök, politikai nyomo zók, rendőrök, lecsuktak sztrájkban való részvételért, a vörösőrségért, bérharcokért, amerikázásért, kaptam SAS- behívót, voltam feketelistán, rendőri felügyeletes, de arra addig sohasem került sor, hogy nekem kelljen aggódnom a családom miatt. Ezrek és milliók Belelapozok a régi jegyző könyvekbe: „A község saját bevételei között számottevő a piaci helypénzekből és a sír helyek értékesítéséből befolyó összeg.” Egek! Hát mennyi lehet a község összes bevé- \ tele ?! Dr. Negyedy László pontos adatokkal szolgál: — Vegyük például 1951-et: a községi tanács fejlesztési alapja és költségvetése együt tesen 371 ezer forint volt. Gálos bácsi tűnődve bólogat: — Azám. Az idén meg csak a tervezett költségvetési bevé tel meghaladja a hétmilliót, s tényleges pedig 9 milliónál is több lesz! — Honnan tudja? — szalad ki a kérdés a számon. — Hogyne tudnám, hiszer tanácstag vagyok! Egyfolytá ban huszonhat esztendeje Igaz, amióta az egyik fülen- megsüketült, azóta rosszab- ; bul hallok, de az ilyesmire erősebben oda szoktam figyel ni. Nem mondom, ha Negyedy elvtárs egy kicsit hangosai)- ; ban beszélne, még jobban ér teném, de azért általában tá- ; jékozott vagyok a község ügyeiről. Amit nem tudok meg a tanácsülésen, az kide rül a pártbizottságon vagy az alapszervezetben. Mert tagja vagyok a nagyközségi pártbi zottságnak, meg az alapszer vezetem vezetőségének is ... Nem volt könnyű dolguk a nagyközség vezetőinek soha sem. Mert igaz ugyan, hogy 1950-ben a lakosság száma még „csak” 10 133 volt — ma pedig kevés híja a 20 ezernek! —, de akkor a lakóházaké is csupán 2285-öt ént el, ma vi szont 4911. Népsűrűség dol gában úgy alakult a helyzet, hogy míg 1950-ben 350 ember élit egy négyzetkilométeren, ma már 584-en. Ennyi em- : bernek kell megfelelő élet- és munkakörülményekről, ; kommunális, kereskedelmi és 1 egészségügyi ellátásról, kultu rális és művelődési igényei- : nek kielégítéséről gondoskod ni. — Én tizennyolc évesen „keveredtem bele” a szakszer vezeti életbe, a sztrájkmozga lomba, majd — vörösönként — a KMP-ba — folytatja a félbemaradt gondolatot Gálos Géza. — Tudja, aki ilyen ko rán kezdi, az nyugdíjasán sem tudja abbahagyni... Lát ja, az én unokám már kinőtt az óvodából, de én épp úgy örülök a társadalmi összefo- i gással épült, 125 személyes, új óvodánknak, mintha rajtam is segített volna. Ezzel kap csolatban írtak maguk egy cikket az újságban. Csakhogy * i abból a cikkből kimaradt a legfontosabb, az a négy gaz dasági egység, amelyik a leg többet adta a közi» ügyért: a helyi Ezüstkalász Tsz, ame lyik furvareszközzel. sóderral segítette az építkezést, a tsz- dolgozók pedig kerítést csinál- j tak az óvoda köré, a Duna- ! menti Regionális Vízmű helyi j üzemmérnöksége, amelynek j dolgozói 150 ezer forint értékű : társadalmi munkával elvégez ték az összes csőfektetést és a j vízbekötést, az Üveges Ktsz j itteni telepe, amely 65 ezer j forint értékű üvegezés! mun- j kát végziett, persze díjtalanul, j és a Gépi Adatfeldolgozó Vál- I lalait haraszti részlege, ame- j lyik félmillió forinttal járult j hozzá az óvoda 5,3 milliós be- ! kerülési költségeihez. A legkisebb házban Gálos Géza egykori gépla- j katos, tanácselnök, a Csepel : Autógyár nyugdíjas dolgozó- : ja 75 esztendős volt az idén. I Nyolcesztendős elnöksége alatt j egy indigópapírt sem szerzett i magának jogtalanul, nem- I hogy vagyont. Sötét este van, amikor bú- j csúzni kezd. Odakinn kitar- i tóan zuhog az eső, felajánljuk j neki, hogy hazavisszük autó- j vaL — Az utcánk sarkáig, azt j megköszönném. Onnan már j hazatalálok gyalog is. Tudja, ! gödrös-kátyús mifelénk, az- i tán még elakadnának a sötét- j ben. A Zrínyi utca sarkán ki- j száll, kezet fogunk. Jó egész- j séget, kellemes ünnepeket ki- j ván és elindul. Haza, a falu szélére, a leg- | kisebb házba. Nyíri Éva holott Esztergom III. Béla ide jében királyi székhely volt. Nincs arra se példa, hop) nó tárius, vagy a kancellária más tagja egyúttal az esztergomi káptalan tagja is lett volna. 1198-ban már prépost volt, vagyis a püspök után követke ző legmagasabb egyházi méltó ság, miért használja mégis a régi, jóval szerényebb és igénytelenebb magister címet a Gesta ban? Továbbá: míg Anonymusnál a jelek arra mu tatnak, hogy Franciaországban végzett tanulmányokat, semmi nyoma annak, hogy az eszter gomi prépost valaha is járt volna Párizsban. Mindez és még sok más jel arra mutat, hogy a P. magister elnevezés nem Péter esztergomi, hanem a nála legalább egy évtizeddel fiatalabb Péter székesfehérvá ri prépostot fedi. Ha ez a felte vés igaz, akkor a Gesta szerző jének személyét illetően sok olyan megállapításra jutha tunk, amit maga a Gesta iga zol, ugyanakkor ellentétes a • korábbi állításokkal. Leteszi az asztalra a Magyar Tudományos Akadémia kiad ványát, az Irodalomtörténeti Közleményeket. Üj szempon tok az Anonymus-probléma megoldásához című, több mint harmincoldalas tanulmányá ban a Gestára és korabeli do kumentumokra hivatkozva bi zonyítja feltevését. Ebben a matematikai levezetés pontos ságával mutatja ki, hogy a szó ban forgó Péter 1180 és 1190 i között az egri püspök házában , együtt nevelkedett András ki- Jómagam még úgy tanultam az iskolában, hogy 11. Béla ki rály jegyzője volt. Az 1963-ban megjelent Magyar Irodalmi Lexikon már ezt írja: „A leg régibb, feltételezhetően eredeti formájában megmaradt ma gyarországi latin nyelvű gesta ismeretlen szerzője ... A ku tatás jelenlegi állása szerint legtöbb alapja a 111. Béla jegy zőjével, a későbbi Péter mes ter esztergomi főegyházi pré posttal való azonosításnak van.” Sólyom Károly mást állít. — A Gesta szerzője büszke magára, büszke literátor mi voltára, büszke királyára és annak őseire, továbbá a hon foglaló ősökre hivatkozó nem zetségekre. Alaposan ismeri az arszág földrajzát. Kitűnően ért i hadi tudományokhoz. Jártas a diplomáciai szolgálatban, an nak formaságaiban. Nagyvona lú és nagy arányokban gondol kodó ember, akit a kor adta és saját klerikusi mivoltának ke retei között egy sajátos vallá si közömbösség jellemez. Vagy is, nem olyan egyházi személy, akinek élete egy káptalan zárt falai között zajlott le. Mindez megannyi olyan jellemvonás, amelynek az esztergomi pré post alakjában nyomára sem akadunk. Amit elmond, indokolja is. — Semmi nyoma annak, hogy az esztergomi prépost a királyi udvarban vagy a kan celláriában valaha is működött volna. A Gesta szerzője Eszter gomot és környékét meg sem említi, mintha nem is ismerné,
