Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-25 / 305. szám
»»»»»» M*cm W Krimim {<«««« 1976. DECEMBER 25., SZOMBAT A hét két kérdése Madrid és Tokió A spanyol „demokrácia” hírverői az utóbbi hetekben-hó- napokban egyre azt bizonygatták, hogy János Károly király és Suarez miniszterelnök nyílegyenesen halad a francoista rendszer felszámolásának útján. Érveik között nemcsak az szerepelt, hogy a december 15-i népszavazáson az alkotmány reformra nagy többségükben „igent”-t mondtak a spanyol választók, hanem az is, hogy Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára illegálisan az országban tartóz kodik, ám a rendőrség mégsem eredt a nyomába. Nos, a hét közepén Madrid egyik utcáján detektívek léptek Carrillo mel lé és a biztonsági rendőrség épületébe vitték, ahol őrizetbe vették. Miért vállalta a spanyol kormány, hogy világméretű tiltakozást keltve, újra a „kemény kéz” politikája érvényesüljön Madridban ? A második kérdés egyszerre vonatkozik egy személyre, egy pártra és egy kormányra: nem közömbös a világ szempontjá ból, hogy merre halad Fukuda Takeo, az új kormányfő ve zetésével a tőkésvilág második leggazdagabb hatalmának, Japánnak új kabinetje? kemény kéz" újra érvényesül? húzhatják az időt — Madrid ban és Brüsszelben, a NATO, illetve a Közös Piac fővárosá ban. Amíg a spanyol belső helyzet konszolidálódik — re mélik a spanyol uralkodó kö rök, meg a NATO urai. Viszont a világméretű fel háborodás, amely Carrillo le tartóztatása nyomán kelt, már súlyosabb következményekkel járhat a madridi vezetők szá mára a külpolitikában, a spa nyol dolgozók visszacsapása pedig a belpolitikai helyzetet fordította a kormány kárára. Hírügynökségek jelentése szerint pénteken a kora hajnali órákban a madridi igazságügy-minisztérium ban egy küldöttség petí ciót nyújtott át, amelyben 6000 spanyol értelmiségi szállt síkra az SKP főtit kárának szabadon bocsátá sa mellett. A csütörtök esti rendkí vüli kabinetülést követően Suarez kormányfő fogadta a legális spanyol ellenzék képviselőit, Enrique Tierno Galvant, a Szocialista Nép párt elnökét és Jordi Pu- jolt, katalán szociáldemok rata politikust. Suarez az ellenzék képviselőivel „Cár rillo letartóztatásának problémáiról” tárgyalt. A két politikus ezenkívül át nyújtotta az ellenzék leve lét, amelyben követelik: a kormány üljön le tárgyalni a demokratikus oppozíció- val a politikai reformokról és a választójogról. Juan Carlos spanyol ki rály csütörtök este átalakí tást hajtott végre a leg magasabb rendőri poszto kon. A döntést a madridi kormány rendkívüli ülése után tették közzé. Elbocsá tották Emilio Rodriguez Románt, a belbiztonsági osztály öt hónappal ezelőtt kinevezett vezetőjét. Angel Campanot, a hírhedt csend őrség, a Guardia civil pa rancsnokát, valamint Ri cardo Aguliar Carmona tábornokot, a felfegyver zett rendőri egységek fel ügyelőjét. Helyükre Nico las Garcia, Antonio Ibarez Freire tábornok és Jose Ti mon Lara tábornok lép. Madridban az is isme retessé vált, hogy a spa nyol kormány úgy döntött, bizottságot állít fel a rend őrségen belül, illetve a fegyveres erők körében fennálló helyzet kivizsgá lására. A Belga Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatban tiltakozott Santiago Carrillo letartóz tatása ellen. Hírügynökségi jelentések szerint . pénteken : délelőtt tartotta., meg utolsó -. Ül c-.se t a Miki Takeo miniszterel nök vezette japán kor mány. Az ülést követően bejelentették a miniszter- elnök és a kormány le mondását. A Miki-kor- mányt 1974. december 9-én alakították és ez év szep temberében szervezték új já. A kormány testületi lemondásával lehetővé vált az új miniszterelnök meg választása, illetve az új kormány megalakítása. Pénteken megnyílt a ja pán parlament rendkívüli ülésszaka. A néhány napos ülésszak legfőbb feladata az új miniszterelnök meg- ' választása és a parlamenti tisztségek elosztása. A japán parlament alsó háza pénteken 256 szava zattal Fukuda Takeo kon zervatív politikusit válasz totta meg az ország új mi niszterelnökévé. Fukuda Takeo, akit egy nappal korábban a hatalmon levő liberális demokrata párt képviselői egyhangúlag a párt elnökévé választották, mindössze egy szavazattal kapott többet az alsóház ban, mint amennyi a meg választáshoz feltétlenül szükséges. A japán parla ment alsóházában 511 kép viselő foglal helyet. Pálfy József A 31. ENSZ-közgyűlés margójára A világ és a béke oszthatatlan A harmincegyedik ENSZ- közgyűlés — bár még nem fe jeződött be — eddig a világ- szervezet életében nem képvi selt különösebb mérföldkö vet. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szürkébb hét köznapjai keretében is bőven akadnak azonban érdekes és izgalmas kérdések. Lemondás az erőszakról A hagyományoknak megfelelően, szeptember harmadik keddjén kez dődött New Yarkban az ENSZ- közgyűlés immár 31. ülésszaka. A legnagyobb horderejű javaslatot ez alkalommal is a Szovjetunió ter jesztette elő; Gromlko külügy miniszter hazája nevében javasolta, hogy a tagországok kössenek szer ződést az erőszakról való lemon dásról, a fegyverkezési verseny megállításáról. A leszerelésért, a nemzet közi enyhülésért folytatott küzdelemben például a szo cialista államok és az el nem kötelezett országok közös fel lépése, a szovjet kormány új javaslata az erőszak alkalma zásáltól való tartózkodásra vonatkozó nemzetközi egyez mény megkötésére, a colomból értekezletnek a leszerelési világkonferenciát s a leszere léssel foglalkozó speciális közgyűlést.támogató határoza ta hozott új elemeket és te remtett kedvezőbb feltétele ket. Az ENSZ főtitkárának legutóbbi jelentése szerint az 1950 és 1975 közötti negyed század során mintegy 600 mil liárd dollárt költöttek a vi lág államai fegyverkezésre. Huszonöt esztendő alatt több mint egy esztendő világterme lése esett ki a hasznos célokat szolgáló fogyasztás köréből. Jelenleg évente 300 milliard dollárt fordítanak fegyverke zésre a világ államai. Ez is szorosan összeköti a leszere lést a fejlődés proolémáival. Hiszen ha a fegyverkezésre költött csillag ás zaii összegek nek csupán 10 százalékát a fejlődő országok megsegíté sére, termelő beruházásokra fordítanák, ez lehetővé tenné ezen országok termelésének megkétszerezését. Ezért is fogadták el nagy többséggel azt a szovjet javaslatot az ENSZ politikai bizottságában, hogy az államok nemzetközi kapcsolataikban mondjanak le az erőszak alkalmazásáróL Az ENSZ 31. közgyűlése is igen nagy figyelemmel és igen sokoldalúan foglalkozott a harmadik világ politikai és gazdasági problémáival, s a fejlődés meggyorsításához szükséges legkedvezőbb nem zetközi feltételek megteremté sével. Válsággócok Az ENSZ munkájában a múltban is kulcsfontosságú volt a gyarmáiti rendszer fel számolásának, a gyarmati né pek felszabadításának elő segítése. Az új nemzetközi erőviszonyok egyszersmind le hetőséget teremtettek több mint száz új ország megszü letésére a gyarmati rendszer romjain. Az új országok lét rejötte új helyzetet teremtett az ENSZ-ben. Most *a gyar mati rendszer maradványainak végső felszámolása van napi renden Afrika déli részén. A fajüldöző rendszerek eddig semmibe vették az ENSZ- közgyűlés határozatait, a tag államok együttes fellépését pedig megakadályozta a dél afrikai rendszer külső támo gatóinak ellenállása. Az ENSZ-ben érezhető hatású, a tényleges erőviszonyokat tük röző világhelyzet is jelentős szerepet játszott abban, hogy Zimbabwe-val kapcsolatban Genfben tárgyalások indul tak meg. A másiik válsággóc, a közel- keleti kérdés vitáiéban is je lentős előrelépés történt azzal, hogy a közgyűlés nagy szó többséggel kimondta a palesz tin _ nép nemzeti államalapítá- si jogát, s arra könkirét javas latot is tett. A fejlődő országok és a világgazdaság A harmincegyedik ENSZ- közgyűlés nagy teret szentelt annak is, hogy mit tett az ENSZ a nemzetközi gazdasági kapcsolat fejlesztése és külö nösen a fejlődő országok hely zetének javítása érdekében. A fejlődő országok képviselői Az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakának Idei utolsó ülését szerdán tartották CSAK RÖVIDEN... japan ham rurcsa végered ménnyel zárul a december 5-i választások után kiéleződött politikai küzdelem: hiába szenvedett vereséget az eddig kormányzó párt, a Liberális Demokrata Párt, legfeljebb csak személycserére került sor a pártelnöki és (ami ezzel automatikusan együtt jár) a miniszterelnöki székiben. Miki Takeo helyett Fukuda Takeo alakít kormányt — a japán üzleti körök szája íze szerint. Az új kormányfőtől azt remé lik, hogy a gazdasági élet fel lendítésére hoz megfelelő (az az a tőkéseknek kedvező) in tézkedéseket. Fukuda Takeo — a japán kommunisták vé leménye szerint — az eilőző konzervatív kormányokban is a legfőbb támogatója volt a monopóliumokat kiszolgáló politikának, valamint a japán —amerikai katonai együttmű ködésnek. Ebből következik, hogy vezetése alatt az új ka binet lényegesen nem tér el az eddigi vonaltól, tehát az Egye sült Államokhoz fűződő szoros szövetségtől, ugyanakkor a ve le a gazdasági versengést folytatja. Kínával új, szoro sabb kapcsolatokat szerettek volna kialakítani a japánok, de a pekingi hatalmi harc vá rakozásra késztette a tokiói vezetőket; az egyszer már fej lődésnek indult szovjet—japán kapcsolatokat a választási kampány idején átmenetileg megzavarta számos incidens. Fukuda Takeo megbízatása két évre szól. Nincs sok ideje és sok alkalma arra, hogy a válsággal terhes japán bel- és külpolitikában újításokkal szolgáljon. Feltehetően jobbá ra csak a személyes ambíció ját tudja kiélni: már kétszer próbálkozott a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztség meg szerzésével, most harmadjára sikerült neki. CSENG JUNG-KUJ kínai miniszterelnök-helyettes a most folyó országos mezőgaz dasági értekezlet többezres plénuma előtt elmondott be szédében beismerte, hogy a kí nai mezőgazdaság fejlődése messze elmaradt az ország szo cialista forradalma és szocia lista építése szabta követelmé nyektől. Összetűzések Bejrutban Csütörtökön este, a harma dig egymást követő napon, is mét összetűzés zajlott le Bej rutban a Szíria-barát Szaika és az iraki irányítású elutasí tási front palesztin fegyvere sei között. A WAFA palesztin hírügy nökség jelentése szerint az ip- cidens nem volt jelentős, s a szembenálló feleket a palesz tin táborok rendőrsége — az arabközi erők beavatkozása nélkül — szétválasztotta. CSÜTÖRTÖKÖN szrájkba léptek az izraeli távközlési rendszer műszaki alkalmazot tai. Megszakadt a nemzetközi telex-, távirat- és rádióössze- köttetés. Így fennáll a lehető sége, hogy Betlehemből nem tudják televízión közvetíteni a karácsonyi éjféli misét, a bet lehemi templomban csütörtö kön a műszaki személyzet ab bahagyta a szerelési munkála tokat. HENRY SIMONÉT, az EGK bizottságának illetékes alelnö- ke szerint a „kétszintes” olaj árak nem maradnak fenn so káig és azok az országok, amelyek az OPEC értekezletén a magasabb áremelés mellett foglaltak állást, kénytelenek lesznek módosítani álláspont jukat. Elutazott az MSZMP küldöttsége a Luxemburgi KP kongresszusára Pénteken elutazott Buda pestről a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely a Luxemburgi Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására részt vesz a lu xemburgi testvérpárt december 26-án kezdődő XXII. kong resszusán. A küldöttséget Bod nár Ferenc, a Központi Bi zottság tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára veze ti. Elutazásakor a Keleti pá lyaudvaron Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályve zető-helyettese búcsúztatta. már az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának nyári ülésén is élesen támadták a titkárság által készített világ- gazdasági helyzetjelentést. Azt mondották, hogy elkendőzi, elködösíti a tényleges helyze tet. Nem mutatja meg a vi lággazdasági válság várható következményeit a maguk tel jes súlyosságában. A titkárság ennek nyomán módosította megállapításait és a vitához új anyagokat nyújtott be. Az eredeti beszámolókból nem tények hiányoztak, hanem az ok és okozati összefüggések értékelése nem volt megfelelő. Hiányzott a belső társadalmi összefüggések és a nemzetkö zi függőségi viszonyok feltá rása. A titkárság tisztviselői, akik a jelentést készítették, még nem tudtak kellően al kalmazkodni az új követelmé nyekhez. A titkárság beszámolója sú lyos tényeket közölt a világ- gazdasági helyzetről. A világ- termelés 1975-ben alig emel kedett. A fejlett tőkés orszá gok termelésének hanyatlásá nak hatására lelassult a gaz dasági fejlődés a harmadik vi lág országainak nagy részé ben. Mindez a nemzetközi ke reskedelemre is hatott, amely a múlt esztendőben 7—9 szá zalékkal volt alacsonyabb az 1974-esnél. A helyzet 1976-ban csak keveset javult. Három világtanácskozás Ebben az évben három vi lágtanácskozás zajlott le. Az ENSZ kereskedelmi és fej lesztési konferenciájának ne gyedik ülésszaka Nairobiban lehetőséget adott a világkeres kedelem és a gazdasági fejlő dés összefüggéseinek átfogó elemzésére és — a történelem- bein először — elvi megállapo dás született arról, hogy konk rét lépéseiket kell tenni a nemzetközi kereskedelem szervezettebbé tételére. A foglalkoztatottsági világ- konferencia felhívta a figyel met arra, hogy jelenleg 200 millió munkanélküli van a vi lágon. Hatalmas feladatként fogsalmazta meg, hogy 2000-ig bolygónkon egymálliárd új munkaalkalmat kell teremte ni. Célul tűzte ki ennek érde kében olyan gazdasági fejlő dés előmozdítását, amely biz tosítani tudja a világ lakói számára az alapvető szükség letek kielégítését. Az ENSZ emberi települési problémákkal foglalkozó vi lágtanácskozása a városi fejlő dés, a lakásviszonyok javítása terén jelölt meg hatalmas fel adatokat. Abból indult ki, hogy évezredünk végére a vi lág lakosságának több mint fele városi településeken él majd. A nagy urbanizációs fordulatra elsősorban a fejlődő országokban kerül sor. A közgyűlés előtt álló egyik kérdésként szerepelt az is, miképpen lehetne az ENSZ szervezetét jobbá tenni annak érdekében, hogy rugalmasab ban reagáljon a változásokra. Az ENSZ gazdasági és szociá lis intézkedésekkel foglalkozó részlegeinek átszervezésére tett szakértői javaslatok ezitr a feladatot kívánják megolda ni. A harmincegyedik ENSZ- közgyűlés fontos eseménye voiit a főtitkár megválasztása. A választási harcban három jelölt indult: Echeverria volt mexikói elnök, Amarha Sing Sri Lanka-i politikus és ter mészetesen Kurt Waldheim, a jelenlegi főtitkár. Végül is Waldlheimet választották meg. Csak néhány témát említet tem a több mint l30-ból, amelyek a mostani közgyűlés előtt szerepelnek. Ezek a kér dések is azt bizonyítják, hogy a szervezet — nehézségeik és gyengeségei ellenére is — nö- vevő fontosságú fórumként szolgál a mai, ellentmondá sokkal terhes, de egyre több közös gonddal és közös fel adattal összekötött világ szá mára. Dr. Simái Mihály, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára, az. ENSZ Társaságok Világszövetségének elnöke Madridiak péntekre virradóra a IPuerta del Sol téren, a rendőrség központja előtt. Két hete Brüsszelben, a NATO folyosóin — ahol arról vitatkoztunk, vajon Spanyol- ország előtt nyitva áll-e az Atlanti Szövetséghez csatla kozás lehetősége — egy sor nyugati kollégám bizonygatta: János Károly és a Suarez-kor- TOány már félúton tart a pol gári demokrácia megvalósítá sának útján. Azt mondták: ha a jövő tavasszal a spanyol vá lasztásokon megfelelő ered mény születik, akkor tulaj donképpen a madridi kor mány már kérhetné is a belé pés feltételeinek közös meg tárgyalását. Persze, érdekes volt hallani, hogy még jobb oldali, polgári újságírók is szükségesnek mondották a Spanyol Kommunista Párt részvételét a választásokon. (Természetesen csak a rész vételét! Az ideális helyzet szerintük az lenne, ha a spa nyol kommunisták szabadon indulhatnának jelöltjeikkel a választásokon, de — csupán elvétve jutnának mandátum hoz! Az SKP vegyen részt a választásokon, de semmi eset re sem a hatalomban!) Mi történhetett, hogy a madridi kormány most egye lőre lemondani látszik a „de mokratikus máz” újabb réte geinek felrakásáról Spanyol- ország új politikai portréján? Először is azt keli figyelembe venni, hogy a néhai Franco hazájában — bármit mutatott is a népszavazás eredménye, a politikai, gazdasági és katonai körök egy tekintélyes része még mindig elkeseredetten demokráciaellenes. Ami nyil ván együttjár a vad kommu- nistaellenességgel. Ezek a szélsőséges elemek felhábo rodtak, hogy Carrillo vissza térhetett, hogy sajtókonferen ciát is tartott, s hogy Madrid ban összeült a Spanyol KP Központi Bizottsága a parla menti választásokon indítandó jelöltek személyének megha tározására .., Végig lehet gondölni azt is, hogy vajon a mai Spanyol- országnak sürgős-e a nyugati gazdasági és katonai integrá cióba való beilleszkedés? A Közös Piacon amúgy sem vár ják tárt karokkal a madridi üzletembereket, akik déligyü mölcsöt, étolajat vagy éppen séggel olcsó iparcikkeket akarnának eladni. S egyálta lán: a NATO-nak szüksége lenne-e Spanyolországra? Ka tonailag aligha, hiszen a spa nyolországi támaszipontok — kétoldalú megállapodás értel mében — az USA légierejének és haditengerészetének bázi sai már most is. Kölcsönösen Merre halad az új japán kormány?
