Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-24 / 304. szám
III. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1976. DECEMBER 21., PÉNTEK Gödöllő munkaerő mérlege Tizenhat ipari üzem, két milliárdos termelési érték, **5 200 lakos, 14 300 foglalkoz tatott. Adatok Gödöllő város munkaerőmérlegéhez. Az első három tavalyi, a negyedik legfrissebb, az idei év harma dik negyedéből való. A bejárók száma hat-, az eljáróké négy ezer. A foglalkoztatottság tel jes, szabad munkaerő nincs. Az idén csupán az Árammérőgyár tudta sze- I rény mértékben növelni létszámát. A legnagyobb hiány fizikai, alkalmazotti és ügyviteli kate góriában van. A munkaerőhiányt csökken teni hivatott üzem- és munka- szervezésben nem értek el olyan eredményeket, amelyek kel pótolhatták volna a hiány zó munkáskezeket — állapítot ta meg legutóbbi ülésén a vá rosi párt-végrehajtóbizottság. A 44 órás munkahét, a kedvez ményes nyugdíjazás, a legkü lönfélébb címen adott _ juta lomszabadság is csökkentette a munkaidőalapot. A bérszint- szabályozás jelenlegi rendsze re sem ösztönöz a munkaerő még jobb kihasználására. A saját erőből, exportnövelő hitelből, központi keretből vá sárolt gépeket, nagy teljesítmé nyű berendezéseket sem hasz nálták ki megfelelően. Az üze , mek átlagos műszakszáma az országosnál is kisebb, 1,1. Az árammérő gyáré viszont meg haladja egy tizeddel az 1,3-e országos értéket. Ezek az ada tok a további teendőkre is utal nak: a nagy értékű gépeket jobban ki kell használni, ahol csak lehetséges, több műszakot szervezni. A munkaügyi rendelkezések hatására a harmadik negyed évben valamelyest csökkent a fluktuáció, amely ma is eléri a harminc százalékot. Az ipar ban főleg forgácsolók, lakato sok hiányoznak, az építőiparban betanított munkások, kőművesek, vasbetonszerelők, szoba festők, központifűtés-sze relők. Mit tettek a vállalatok e gondok enyhítésére? Ma már ugyan ritkábban, megkerülték az előírásokat, „ráígértek”. A munkáscsábí tásnak az lett a következmé nye, hogy a másik üzemben még nagyobb hiány keletke zett. A ráígéres feltételeit né mely vállalatok preference kérésével vélték megteremte ni. Nagyarányú a túlóráztatás, 1976-ban várhatóan meghalad ja a 200 000 órát a városban. A pozitívumok között tarthatjuk számon az élőmunka-megtaka rítást, a teljesítménybéres lét szám emelkedését, a második és harmadik műszakban dol gozók pótlékának növelését, a nehéz fizikai munka csökken tésére és az egészségre káros munkahelyek megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket. Javultak — elsősorban a nagyüzemekben — a szociális körülmények. Bérautóbuszok kal szállítják a vidéki dolgozó kat, segítenek óvodákat építe ni. Mivel a város munkaerő- helyzete ebben az ötéves terv ben számottevően nem válto zik, a tervek csakis az eddigi nél hatékonyabb munkával érhetők el. Javítani kell a ter mékszerkezetet, a munka- és üzemszervezést, a gazdaságta lan munkahelyeket megszün tetni, a műszaikszámot növelni. Mindenütt többet kell tö rődni a dolgozók képzésé vel, a munkáslakás-épí- téssel, bölcsődei, óvodai helyek növelésével. Az üzemekben dolgozó alap szervezetek elsősorban azzal járulhatnak hozzá a célok el éréséhez, ha rendszeresen fog lalkoznak a munkaerő-gaz'»ál kod ássál, megkövetelik a na gyobb munkafegyelmet, s jó példával élenjárnak. kp Alkatrészek a járműiparnak A GÖFÉM veresegyházi öntödei üzemében egyebek között a járműipar számára gyártanak különböző fajta alumínium önt vényeket. A képen Gergely Vendel POLÄK 600-as típusú ma gasnyomású gépen buszokban használatos T-elágazókat készít. ttj. Fekete József felvétele t Szükségletek, feltételek (4.) Az oknyomozás tanulságai Sorozatunk végén hallgas suk meg, hogyan tudja össze gezni a tapasztalatokat Csere- min Péterné, a péceli művelő dési ház igazgatója? — Ez az igazgatói cím ki csit hangzatos. Mindössze két részfoglalkozású segítőm van, no és az aktivisták, öt éve va gyok a községben, azóta sok mindent elértünk, de még metssze vagyunk attól, hogy el mondhassuk: az emberek a művelődést létszükségletnek tekintik. Művelődési vakáció — Mit jelent a januári szü net? — Anélkül, hogy* eltúloz nánk: hátráltatja a folyamatos munkát. Azok a szakkörök, ál landó foglalkozások, amikhez nagynehezen összetoboroztuk a tagságot, szünetre kényszerül nek, s meglehet, nem állnak új ra össze. Pont abban az időben kell tétlenkednünk, amikor ál talában. jobban mozgósíthatók az emberek. — Milyen a viszonyuk a tü dőszűrő dolgozóival? — Jó, mondhatnám baráti. Mindannyian belátjuk, ma még nincs más lehetőség, s együtt kell működnünk. — Meg lehet-e oldani jobb szervezéssel azt, hogy az esté re felszabaduló helyiségekben foglalkozásokat tartsanak? — Sajnos nem. Az eredeti berendezést kihordjuk, nagy munka lenne nap nan uitán úi- ra visszavinni. Csupasz falak között pedig nem lehet jó kedvvel „művelődni”. Kitaka rítani sem tudnánk. — Nemréoiben alakították át a művelődési házat, ízléses, otthonos, tiszta. A pincében klubhelyiséget rendeztek be. Ez szabná marad. — A ház jelenleg az általá nos iskolák tornaóráihoz és a zeneiskola működéséhez nyújt segítséget. A pincébe az utóbbiak költöznek. Ennyit a nyilatkozatról. Ide je levonnunk valamiféle tanul ságot. Ha végigtekintünk az ügy menetén, az első kérdés ön kéntelenül adódik: vajon érde mel-e ennyi nyomdafestéket, nem túloztuk-e el a problémá kat? Vegyük fontolóra először a helyi sajátosságokat. Bizalmatlanság A közművelők máltablanko- dása mögött koordinációs hiá nyosságokat véltünk felfedez ni. Nem voltak meggyőződve arról, hogy az illetékesek min dent megtesznek a jobb elinté zésért. Ez még nem jelent vá daskodást, viszont arra mutat, hogy a kölcsönös tájékoztatás ban hatásosabb együttműkö désre van szükség. Az általános helyzet ismere tének hiányosságai is hozzájá rulhatnak ahhoz, hogy a kü lönböző szervezetek nem visel tetnek egymás Irányában kellő bizalommal. Nyilvánvaló: itt elsősorban nem személyes ha nyagságról, vagy szervezeti nemtörődömségről van szó: az anyagi lehetőségek koriátai minden elemzésben elsőrangú szempontok. A valóságnak nem megfele lő kép alakulhat ki a szemlé lőben egy hivatal, szerv műkö déséről akkor, ha csak egy résztevékenységével kerül szembe, s az nem nyeri meg tetszését. Ha viszont így van, kötelessége, hogy erről nyilat kozzon, s a teljesség igényével újravizsgálja a jelenséget. Meglehet, hogy egy hiányosság továbbiakra derít fényt, s az is, hogy az összképet látva érthe tővé válik a lemaradás. Ha az utóbbi áll elő, a megbírált szerv is hibás: munkájának nagyobb nyilvánosságot kell biztosítania. Ha a tanulságok tükrében szemléljük az oknyomozást, bármilyen kicsi ügy szolgálhat hasznos adalékokkal. Egyálta lán; vajmi nehéz eldönteni, hogy mi a nagy ügy és mi a kicsi, legfeljebb ráérősebb és sürgetőbb megkülönböztetést tehetünk. S hogy ez nem a leg égetőbbek közé tartozik, nem ok arra, hogy ne ejtsünk ró la szót. Pécel egy község, de a járásiban és a megyében még Lágy rugózás, nagy teherbírás Kertészeti termények - korszerű szállítással A zöldség- és gyümölcsfé lék termelésének gépesítése fo kozatosan fejlődött az elmúlt években. Az öntözés, a kemi- zálás és a nagyobb szakmai hozzáértés révén növekedett a termelés biztonsága, s ha az időjárás kevésbé szélsőséges, gyakoriak a rekorderedmények. Ugyanakkor nagy gond a termelés megóvása, tárolása, különösen pedig a nagy meny- nyiségű zöldség és gyümölcs mozgatása. Igaz, a betakarítás, felvásárlás idején valamivel jobb a szervezettség, így az át vevő- és gyűjtőhelyek megbir kóznak a feladatokkal. Gyak ran tapasztalható azonban kap kodás amiatt, mert kicsik az átvevőtelapek, itt az anyag- mozgatást nagyrészt kézzel végzik; még a kis teherbírású járművekből is kevés van. Ezeknek a gondoknak a megoldását volt hivatott segí teni az a vizsgálat, amelyet a gödöllői Mezőgazdasági Gép kísérleti Intézetben végeztek. A jelenlegi helyzet tanulmá nyozása nem merült ki a té nyek puszta rögzítésével, a kutatók azzal is foglalkoztak, hogyan lehetne az anyag- mozgatást és -tárolást kor szerűsíteni. Az intézet munkatársai 1975-ben a Csongrád megyei MÉK kirendeltségén kezdték a fölmérést, az idén pedig Bács, Győr-Sopron, Heves és Sza- boics-Szatmár megye MÉK-te- lepeire is kiterjesztették. Egye bek között mérték a telepeken végzett anyagmozgatás nagysá gát, a szállított mennyiségeket, értékelték a raktárak, tároló helyek gépesítettségének szín vonalát. A zöldség-, gyümölcsfelvevő és tárolóhelyek közötti szállí tás körülbelül 85 százaléka közúton történik, kevés azonban az olyan jármű, amelyen menetköz ben megfelelően védhet nék az árut a sérüléstől (nyomódás, zúzódás), ugyanakkor teherbírásuk sem elég nagy. A jelenleg haszná latos 2,5 és 5 tonnás tehergép kocsik mellett szükség volna nagyobb rakterületű és teher bírású járművekre. A gyü mölcs szállítására lágy rúgózá- sú nyergesvontatású kocsik kellenének. Nehezíti az anyagmozgatás javítását az úgynevezett egy ségrakományt képező eszközök (fa- és műanyagrekeszek, tar tályládák, kis konténerek stb.), sokfélesége, illetve hiánya, vagy gyenge kivitele. A kor szerű rakodásról és szállításról csak akkor beszélhetünk, ha ezek az eszközök azonos szállí tási technológiánál egységesek, lehetővé teszik a nagy teljesít ményű rakodó-, valamint szál lítójárművek jó kihasználását. sok község van, sok tanács és sok művelődési ház. S a tüdő szűrők is mindenütt jó körül mények között szeretnének dolgozni. S vajon országosan más a helyzet? Van ahol jobb, van ahol rosszabb. Ez a „bölcs” válasz egyre jó: lehetőleg min den olyan jelenséget alaposan kell elemezni, amely valakik nek gondot okoz. S a helyi ta nulságokon kívül? Dió és szalonna Talán ismerik a viccet. A bolond újabb és újabb kitalá- ciókkal zaklatja ápolóit. Leg frissebb találmánya egy egér fogó, melynek műszaki leírása: jobbra van egy darab szalon na, balra egy szem dió, közé pen zsilettpenge. Jön az egér, jobbra szagol: hm, ez egy sza lonna, balra szagol: hűű, ez meg egy dió! S közben a zsilett elnyiszálja a torkát. A szépre ményű újítót persze elzavar ják; drágállják a műszert. Kis vártatva újra előáll, dió nél kül, s hogy ez sem arat sikert, hamarosan kész a zseniális csapda; jön az egér, jobbra szagol: itt nincs semmi, balra szagol: itt sincs semmi, és köz ben nyissz! Nos, ez a fanyar, groteszk kis történet szerencsére nem ilyen túlzóan, s egyre kevésbé — a péceliéhez hasonló társa dalmi helyzetek példázata le het. K özös teendőnk, hogy gya rapodjon a „dió” és a „sza lonna”, ne kevésből kelljen va lami nagyot csinálni, hiszen ez nehezen megy. Gáti Zoltán (Vége) Még nem minden fogadó vagy tárolótelepen megoldott a helyi anyagmozgatás gépesí tése. Igen nagy mennyiségű élőmunkát használnak fel, a válogatáskor, osztályozáskor, tisztításkor végzett átrako dásban. Ez a munka akkor ha tékony, ha a telepeken még a kisebb raktárakban is vannak motoros targoncák, magas emelők, villás ládarendező tar goncák, zárt helyen pedig ak kumulátoros targoncák. A munkák nagyobb gépesítését nemcsak a sok élőmunka-fel használás, hanem az is indo kolja, hogy egyre nehezebb ilyen feladatokra munkáskezet szerezni. A kis, közepes, vagy nagyobb teljesítményű vonta- Hivatalosan is megalakult Gödöllőn az ösztöndíjasok klubja. A városban és a járás ban élő és dolgozó volt szov jet ösztöndíjasok alakuló meg beszélésükön megválasztották a háromtagú vezetőséget, melynek tagjai dr. Csighy Ti bor elnök, az agráregyetem docense és dr. Tóth Márton, a Kisállattenyésztési és Kutató Intézet igazgatóhelyettese, Bánkuti Béla alezredes. Az első, baráti jellegű esz- Estécől estére lányok és fiúk népesítik, be a hévízgyörki No vember 21. művelődési ház nagytermének színpadát. A kö zelgő karácsony sürgeti a mű velődési ház diákszínpadának 22 tagját. Kiskarácsony — nagykará csony című irodalmi összeállí tásukkal a december 25-én délután négy órakor kezdődő fenyőfaünnepségre készülnek, ahová nagyon sok érdeklődőt várnak. A műsor egyik megle petésének szánják a hévízgyör ki betlehemesjáték bemutatá sát, amelyet — vezetőjük se gítségével — nagyszüleik és szüleik elbeszélése alapján gyűjtöttek össze és állítottak színpadra. Gödöllőn, a városi sportklub labdarúgó-szakosztálya a me gyei bajnokságban szereplő felnőtt csapat játékosai szá mára idényzárót rendezett. Nyikos József szakosztályveze tő köszöntötte a játékosokat és családtagjaikat, volt, aki szü leivel. volt aki feleségével, menyasszonyával érkezett. Tóth József vezető edző érté kelése közben mindentudó naplójában lapozgatott. Be szélt a szezon eseményeiről, az edzésekről, a fegyelemről, ösz- szegezte a mérkőzések tapasz talatait. sorra vette a játéko sokat, minősítette teljesítmé nyüket, és a játékvezetőkről is szót ejtett. Valamennyi mérkőzésen a következők szerepeltek: Bara L.. Szabadi I., Hegedűs 1. F., Tamás E., Bab J., Kőszegi A., Juhász F. és Tóth A. A csapat a 6. helyein végzett, tavasszal az első három közé szeretné nek kerülne. A felkészülés ja nuár 4-én kezdődik, az Agrár tudományi Egyetem tornater mében. Aki labdarúgással foglalko zik. vagy csak egy kicsit is szurkol, tudja, hogy a régeb biekhez képest mennyit válto zott ez a sportág. A labda ugyan ma is gömbölyű, de jó eredmény már csak ott szüle tik. ahol a labdarúgó, a szak osztályvezetés és a sportkör eggyékovácsolódott, ahol a vá ros. község jó hírnevéért vo nul ki a csapat a küzdőtérre. A felszabadult játék, a lelke sedés sok összetevőin múlik. A tók, emelőszerkezetes targon cák, mind motoros, mind akku mulátoros hajtással a szocia lista piacon is megtalálhatók. A bolgár Balkancar targoncák egyebek között ilyen célokra készülnek. Az MGI munkatársai a mostani és a korábbi ta pasztalatokra építve anyag- mozgatási technológiákat dolgoztak ki, a felvásárló-, tároló- és elosz- tótelépekre, amelyben nemcsak a legszükségesebb gépeket, a velük végzendő feladatokat körvonalazták, hanem a tech nológiák normatíváit is kidol gozták. Fehér István mecserén megjelent Plutzet Miklós, a városi pártbizottság első titkára, Szolimán Ivan Vasziljevics, a szovjet nagy- követség tanácsosa, Szergejev Vladiszlav Georgievics, a Szov jet Kultúra és Tudomány Há zának igazgatója. Kfáthavonként tartanak ösz- szejövetelt, — határozták el a klubtagok, s megbízták a ve zetőséget, dolgozzon ki mun kaprogramot. | Az elmondások szerint, az anyag gyűjtése közben az is kiderült, hogy negyven-ötven I évvel ezelőtt jártak utoljára Hévízgyörfcön a betleheme- sek, bekopogtak a lakásokba és a „műsoruk” után almát, diót, a tehetősebbektől sza lonnát, kolbászt kaptak, eset leg néhány fillért. Most tapsot várnak jutalmul a régi játékot mai kedvvel felújító hévízgyörki tizenéve sek, akik külön örülnek annak, hogy már a bemutató előtt le vél érkezett a budai járásból: „Gyertek, hozzátok el ne künk is a betlehemest!” A meghívást örömmel elfo gadták, hazai bemutatójuk után boldogan mennek. Fik. I jó edzőnek tisztában kell len- I nie játékosa hangulataival, mindennapos gondjaival. Tud nia kell, hogy miért biccent, miért lépett rosszul, leadásai miért pontatlanok. Fel kell de ríteni az okát. miért asszisztál egy-egy mérkőzésen, s máskor miért ő a legjobb. Panaszait meg kell hallgatni, s köteles ségeit érthetően körvonalazni. A másik dolog az, hogy a vá ros, község, termelőszövetke zet, iskoiü, vállalat és szak- szervezeti csapatoknál más más problémák mutatkoznak, s így más-más megoldási le hetőségeket kell keresni. Ma már az élet minden te rületén új igények jelentkez nek, így a fociban sem elég a mérkőzés végén pusztán egy- egy kézfogás, egy hűsítő vagy néhány szendvics. Gödöllőn a városi sportklub gazdája a ta nács. amely egyre jobban biz tosítja az anyagiakat, s ebben a város néhány üzeme, intéz- I menyei segítik. A csapattagok összhangja, a vezetők és játékosok megérté se záloga a győzelmeknek. Ta vasszal, mielőtt újra kezdődik a versengés, őszinte, baráti beszélgetésre lesz szükség. A következő szezonra három ifistával és leszerelés előtt ál ló. visszatérő játékossal erősö dik a csapat. Mi, szurkolók bí zunk a fiúkban és reméljük, hogy erősíteni fognak és ha újra benéoesül a pályák kör- nvéke. ismét sok örömet sze reznek. Cs. J. HIVATALOSAN IS Megalakult az ösztöndíjasok klubja Meghívás a budai járásból Új műsorra készül a hévízgyörki diákszínpad ÉVZÁRÓ A LABDARÚGÓKNÁL Edzés, fegyelem, tavaszi tervek
