Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-24 / 304. szám
1976. DECEMBER 24., PÉNTEK 4 milliárd — újításokból Sok ötlet érkezik a szocialista brigádoktól Sikeresen segíti az újító- mozgalom a népgazdasági ter vek megvalósítását. Az újítá sok, találmányok hasznosítása az idén mintegy 4 milliárd fo rint értéket eredményez a vállalatok számára. Különösen örvendetes, hogy az újítások mind gyakrabban a szocialista brigádok ötletei ből valósulnak meg, s a szo cialista brigádmozgalom mind inkább összefonódik az újító mozgalommal, a termelés ja vítását szolgáló ötletek kidol gozása szerves része a szocia lista brigádok munkájának. Üj vonása a mozgalomnak, hogy sok helyen alakul ki együttműködés a fizikai és a szellemi dolgozókból álló szo cialista brigádok között, közös újítás kimunkálására. Legutóbb például a Taurus Gumiipari Vállalatnál a műszakiakból ál ló Népfront és a fizikai dolgo zókat tömörítő Münnich Fe renc szocialista brigád dolgo zott ki együtt egy újítást; a vállalat számára ez évente másfél millió forintot eredmé nyez. A Találmányi Hivatal aktí van részt vesz az újítómozga- lom még szélesebb körű kiter jesztésében. Állandó kapcsolat ban áll a szakszervezetek me gyei tanácsaival, négy megyé vel pedig szocialista szerző zést kötött. Teljesítette tervét a Telefongyár nagyhátai gyáregysége * Uj üzem — jövő nyárra telefonkészülék szerelő- szalag, s megkezdték a gépek áttele pítését Abonyba, a Mechani kai Művek ottani gyárába, amely a gyártmány gazdája lett Ezzel egy időben meg kezdték az alkatrész, a zsinór- zat és a kábelgyártáshoz szük séges berendezések Nagy káté ra telepítését December kö zepéig, mintegy 50 millió fo rint értékű gép- és műszer- szállítmányt kapott a gyárégy ség, hiszen a jövőben a nagy kátaiak készítik a telefongyár táshoz szükséges valamenny alkatrészt. A régi gépsorok kö zül ma már csak a hívószala; áll a helyén néhány kézigéi társaságában arra várva, hogj még az idén elszállítsák valamennyit Abonyba. A jövő év várható esemé nyeiről Kulcsár Pál elmondot ta: néhány hónap múlva átve- December 21-én kedden, a műszak befejeztével teljesítet te idei tervét a Telefongyár nagykátai gyáregységének kol lektívája. Kulcsár Pál, a gyár egység vezetője elmondotta, hogy az idei évre előirányzott 106,8 millió forintos termelési értéket a gyáregységnek hajrá nélkül, egyenletes munkával sikerült elérnie. Tehát Nagykátán a jövő év re váló felkészülés került elő térbe, hiszen még ezekben a napokban is folyamatosain ér keznek a gépek azé üzemekbe, oda, ahol a dolgozók már he tek óta új munkadarabok el készítésén fáradoznak. Mint ismeretes, a Telefongyár nagy kátai gyáregységének életében abból a szempontból is fontos volt ez az év, hogy új gyárt mányt honosítottak meg az üzemekben. November 20-án leállt a szik a Heves megyei Állami Építőipari Vállalattól a gyár egység új üzemcsarnokát. Negyed évre lesz szükségük ahhoz, hogy az épület kulcsá nak átvétele után fokozatosan, a munkát nem zavaró tervsze rűséggel, gépekkel, szerelősza lagokkal telepítsék be az üze meket, amelyekben a tekercs- és kábelgyártó- részlegek kapnak otthont Várhatóan nem lesz gond munkaerőt találni az üzemek megnyitása után, B. P. Embertani modellek Európának Népszerűek külföldön a magyar taneszközök Népszerűek külföldön a ma gyar taneszközök. Erről tanús kodik, hogy a TANÉRT — a Kultúra Külkereskedelmi Vál lalat közreműködésével — 5—6 év alatt megkétszerezte export ját. Az idei eredmény várha tóan meghaladja a 24 millió forintot. A vállalat termékei nek mintegy ötödét exportálja a világ szinte minden tájára, a legnagyobb vásárló az európai szocialista országok közül Cseh szlovákia, az NDK, Bulgária és Jugoszlávia. Nagy mennyiségű iskolai szemléltető eszközt szál lítanak a kapitalista országok közül az NSZK-ba, Olaszor szágba, Portugáliába, s részben magyar eszközök segítségével tanulnak a diákok Észak-Ame- rikában, Ausztriában és Irán ban is. A műanyag embertani mo dellekből Európa egyik legna gyobb szállítója a TANÉRT Évente mintegy 5—6 millió fo rint értékben exportálják, el sősorban tőkés piacra. Ugyan csak keresettek a természetes állattani modellek, preparátu mok, és a hazai iskolákban is népszerű műanyag virágjmodal- lek. A technikai, fizikai és ma tematikai szemléltető eszközök legnagyobb vásárlói között ta lálható a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Mongol Nép- köztársaság. • • Öregkor — munkával f Szociális foglalkoztató a ráckevei járásban A közelmúltban írták össze a ráckevei járásban azoknak az öreg vagy rokkant embe- Jegyzet A sütemény 1/ i ne látott volna már háziasszonyt kará csony táján, gondterhelt arccal járkálni a konyhá ból a szobába és vissza. Az egyik háziasszony ingado zik, a másik hamar eldönti, hogy a lehető legkeveseb bet foglalatoskodik a tűz hely körül, annál is in kább, mert oly sok készet kínálnak áz élelmiszerbol tok, csak válogatni kell be lőlük. Igaz, nem mindegy, hogy finom házi ízeket él vez-e az ember, vagy gyá ri édességet. Egy külföldi közvéle mény-kutató intézet felmé rést végzett ebben a téma körben. Kérdése így hang zott: Kik készítik otthon a lcarácsonyi süteményt, és hányán vásárolják a bolt ban? Az eredmény röviden így foglalható Ö6sze: tíz közül hat háztartásban ott hon sütnek, az egygyereke- sek kisebb százalékban, a többgyermekesek inkább ezt teszik, falun többen, nagy városokban sokkal keve sebben. T me a számok és az ará- nyok, mögöttük azo'n- ban a süteményügynél, a.há- zi és a konfekcióízek össze vetésénél több rejtőzik. Ahol nagy a család, és a gyere kek tekintetében ott a vá rakozás izgalma, és megkí vánják, hogy bensősége sebb legyen az ünnep, jobban kifejezze az egy máshoz tartozást, ott a há ziasszony nekilát a mun kának. Valóban jó érzés, ha a sütés-főzés, a nyüzsgő előkészületek után, esetleg a gyerekek segítségével saját művét tálalja fel a háziasszony, és nem idegen sütemény kerül az asztalra. A közvélemény-kutatók megkérdezték azt is, hogy miért vállalják ezt a mun kát. Ki azt mondta, hogy manapság takarékoskodni kell a háztartási pénzzel és a népes családoknál, akik általában szép számmal hívnak vendégeket is, így olcsóbban jönnek ki. Né hány háziasszony azt vála szolta, hogy á sütés-főzés örömet okoz. A legtöbben viszont nem a pénztárcára és nem is a szórakoztató elfoglaltságra utaltak, ha nem arra, hogy a karácso nyi sütés-főzés, a bevásár lás, a várakozás, a kedves ceremóniák, saját gyer mekkorukra emlékezteti őket. A hajdani karácso nyokra, amikor a mai fel nőttek várták izgatottan a mama megjelenését az aj tóban, kezében a tállal. A ki ma otthon süt, igaz, fáradságos munkával, sok törődéssel, olyasmit tesz, ami sokkal több, mint a házi ízek és a szokvány sütemények közötti kü lönbség kimutatása. Él ményt teremt a mai gyere keknek, hogy azok húsz, harminc, negyven év múl tán ugyanúgy emlékezhes senek a mostani decembe rekre, mint nagyon sok felnőtt a hajdani karácso nyokra. Tatár Imre. Játékosan — komoly célokért Szakmai vetélkedő a dabasi tanácsnál A tanácsi dolgozókra is egyre nagyobb feladatok há rulnak. Lépést kell tartaniuk a folyamatosan megjelenő új rendelkezésekkel, figyelemmel kell kísérnünk azokat a párt- határozatokat, amelyek min dennapi munkájukra vonat koznak. Követelmény az is, hogy kulturáltak és tájékozot tak legyenek az ügyintézésben, azaz haladjanak a változó vi lággal. Mindezeket figyelembe véve rendeztek Dabason szakmai, politikai vetélkedőt a taná csi apparátusban dolgozóknak. Valamennyi ügyintéző részt vett a vetélkedő előkészítésé ben. A kérdéseket a tanács- törvényből, az MSZMP XI. kongresszusának a tanácsokra vonatkozó határozataiból, a jogalkalmazás, és a jogirány elvek témaköreiből állították össze. A fiatal tanácsi dolgo zók épp úgy bekapcsolódtak, mint a sokévi gyakorlattal rendelkezők. A vetélkedő során a ver senyzők komoly szakmai, politikai felkészültséget bizonyítottak. A verseny első helyezettje Antal István, a második Tu suk Miklósné, a harmadik Strupka Erzsébet lett. A díja kat Czreóczki András, Diabas nagyközség tanácselnöke adta át. A dabasi szakmai vetélkedő az bizonyította, hogy játékosan is lehet bővíteni a tanácsi dol gozók tájékozottságát, képzett ségét. reknek az adatait, akik dolgoz ni szeretnének. Felkutatásuk ban orvosok, vöröskeresztes aktivisták és a tanácsok szo ciálpolitikai előadói vettek részt. Csaknem 800 idős ember egészségi állapotának fel mérése után, kezdtek a szociális foglalkoz tató megvalósításához. A központ Kiskunlacházán lesz. Itt hat főállású alkalma zott dolgozik majd. A kiskun- lacházi tanács az öregek nap közi othonának oldalszárnyá ban ad helyet a járás szociá lis foglalkoztató intézetének. Gépkocsit vesznék, amelyen a vállalatoktól a nyersanyagot házhoz szállítják és a készter méket a lakásokról visszavi szik. így azok is részt vehetnek a munkában, akik nehezen mo zognak. Azt is tervezik, hogy olyan foglalkoztató termet ala kítanak majd ki, ahova az idős emberek — ha egészségi álla potuk engedi —, bejárhatnak dolgozni. Eddig 430-an jelentkeztek. A többiek — miután nem tud ják, milyen feladatok várnak rájuk — nem mertek vállal kozni. A szervezők tárgyalnak töb bek között a Csepel Autógyár ral, a bugyi Telefongyárral, a Dabasi Nyomdával és a külön böző fővárosi vállalatokkal. Majd csak akkor tudják értesí teni a jelentkezőiket a tenniva lókról, ha a vállalatoktól aján latokat kapnak. A népgazda ságnak is érdeke, hogy minél több embert bevonjon a ter melésbe, és az érintetteknek is öröm, hogy számukra elfog- lalatságot találnak. K. É. A nővérke és betegei :———-r hideg levegőt hoz | Friss, I az aprócska -------------- konyhába a .nő vérke. Csak azért szaladt be, hogy megnézze; nincs-e vala mi baj. Melinda néni vérnyo mása előző nap is rakoncát- lankodott. De szerencsére sem mi komoly. Amíg a nővérke összecsomagolja a vérnyomás mérőt, Melinda néni az ide geire panaszkodik — reszke tő kézzel apró darabkára tépi a gyógyszeresdoboz fedelét, sírás környékezi. Elkeseredve mondja: tegnap este vásott gyerekek bedörömböltek az ajtón, aztán elillantak. Bizony, a férjével együtt néha félnek is, nyolcvan felé már kiszol- gáltatottabbnak érzi magát az ember. A nővérke biztató, nyugtató szavára halvány mo- .soly dereng a néni arcán. Az tán néhány pillanat még és kint vagyunk az utcán. C s ontkeményre fagyott ke réknyomok a kocsiúton; pró bába teszik a kerékpárost. A következő beteg a Nagypapa. Neki a szíve használódott el, másnaponként kap két-két in jekciót. Ilyenkor kora dél előtt már lesi a reményt, nyu galmat, kétnapd biztonságér zést hozó nővérkét. Abban biztos, hogy jön — de lehet, hogv a nevét sem tudja. — — Nővérke — topog zavaro dottan az öreg —, komolyan mondom, négy napja egy korty bort sem ittam — s amint látja a hitetlenkedő fej- csóválást, még a szívére is te szi a kezét. Nem kísér ki az udvarra, mert nagyon fázós, legszívesebben a tűzhely mellett üldögél.---------------------r beszélget - I Van időnk | ni. Jóská- -------------------------- hoz me gyünk a tanyára. Az idő mint ha enyhült volna, de most meg havat kavart a szél az erdőn át vezető úton. Tanácsos fel hajtani a kabátgallért. — Megszoktam, megszeret tem ezeket az embereket — válaszol kérdés nélkül Cserna Józsefné, Ócsa, körzeti ápoló nője. Tudom a betegségüket, és azt is, mennyivel érzik magukat betegebbnek a való ságosnál. Tudom; szükségük Megújult gépkocsik Az idén megközelítőleg 30 ezer gépkocsit javítottak és ellen őriztek az Óbuda Termelőszövetkezet autószervizében. Üj szol gáltatás, hogy az Állami Biztosítóval közösen a helyi telepen lehet a kárt bejelenteni, felbecsültetni cs az ügyfél a már elké szített, kijavított gépkocsit veheti át. Nagy Iván felvétele van arra, hogy legalább be kukkantsak hozzájuk. Része lettem az életüknek, mint ahogy ők is az enyémnek. Volt időm megszokni a körül ményeket is, ezt a napi több kilométeres biciklizést. Csak most már egyre gyakrabban érzem az ízületeimet, az uj jaimban, a könyökömben, meg a lábaimban. Hiába, las san tizenhárom éve dolgozom falun, körzetesként, ebből egy évet Her nádon voltam, a többi itt telt el Öcsán.-Talán fel se tudom sorolni, hogy mi mindennel kell csak hivatal ból foglalkoznom. Legnehe zebb az alkoholisták gondozá sa, harmincnál is többen van nak az én körzetemben. Prob lémásak az ideggondozottak is: szélsőséges lelkiállapotu kat alig lehet kiismerni. Az tán itt vannak az öregek, akik házi szociális ellátásban részesülnek, hetenként me gyek hozzájuk. Akad néhány tbc-s is. Még nem is említet tem azokat, akiket naponta- kétnaponta kell injekciózni, vagy új kötéssel ellátni. Sorol jam még? És persze, majd el felejtem, hát a tanyák: a két legszélső tizenkilenc kilomé terre van egymástól — bicikli vel. az erdei út ról. Jósikáék--------------------- tanyája: az ép ület két helyiség, villany nincs. Öt generáció él itt az ük nagyapától a négyéves pici lányig. Jóska tüdőbeteg, nem rég jött ki a szanatóriumból. A szép szál legény gyakorlott tisztelettel számol be a nő vérkének: — Már nincs külö nösebb hiba, jól érzi magát, a főorvos azt ígérte, hogy nem sokára mehet dolgozni, vissza a csepeli öntödébe, de a gyógyszert még egy-két évig biztosan szedni kell Ülünk néhány percet, amíg Jóska a munkájáról beszél. Az ük nagypapa tudomást sem vesz az idegenekről, mozdulatlanul fekszik a dikón, de nem al szik. Szemben, a varrógép sarkán, magnetofonnal össze épített tranzisztoros rádió du ruzsol. Kutyáik, macskák, csirkék, kacsák az udvaron, némelyik a lakásban is. Jóska elkísér a kapuig, közben fe gyelmezett bólintgatásokkal hallgatja a nővérke intelmeit, Letérünk | megfázásról, rendszeres gyógyszerszedésről, pihenésrőL .•— --------- • a faluba. Élet- | V issza | forma? Pihenés'.--------------- Kikapcsolódási Cserna Józsefné óvatosai, válogatja a szavakat. Rá gyújt, nem Kér mást, meg szánta a Fecskét. Keresgél, mint aki időt akar nyerni. — Nem voltam en még üdülni se életemDen, nemhogj külföldön. Budapestre is csal. vásárolni megyünk, így ünnep előtt — lódul meg a beszéde, mint aki a nehezén, a magá nak is csak ritkán bevallott részen túljutott. — Pihenésre, szórakozásra nem futja időből, pénzből. Egész aprók voltak a gyerekek, amikor elváltam a férjemtől. Semmi nélkül ma radtunk. Velem, a két gyerek. Anyagilag újra kellett min dent kezdenem. De házat épí tettem. kétszobásat. A gyere kek szakmát tanulnak. Most már nem vagyok magányos, de házasságot nem kötöttem Ügy élek, mint a többi asz- szony. Reggel összerázom a lakást, megetetem a disznót, aztán tekerem a biciklit. Mi korra a rendelőbe érek, már lejárok négy-öt beteget, de délutánra is marad. Hazafelé bevásárolok, aztán meg főz nöm kell, hogy mire hazajön a család, legyen vacsora. —-------- elfáradt. Ez I L áthatóan | csak perce----------------------- kig tart, amíg a cukros beteghez érünk. Bent az idős házaspár lakásán mar jókedvű. Receptet hozott, vér nyomást mér, tréfálkozik, újra a magabiztos, mindenkinek szíves tanáccsal szolgáló kör- zetes nővér. Odakint ismét csöndesebb. Hiába csalom ká vét inni, melegedni. Inkább ő hív meg, legalább megmutat hatja a házát is. Szép ház, az ezredfordulóig fizeti rá az OTP-t. A bútor még nem az igazi, egy könyvespolc is hiányzik és a fürdőszoba sincs berendezve. Isszuk a kávét. Közben a késő délutáni betegeiről be szél, hogy kinek mi baja, ki hez mit kell vinni. Aztán jót nevet egy hetvennyolc éves férfin, akit Kocsis doktor úr ral úgy kigyógyítottak, hogy már meg akar nősülni. — Látja, lehet ezt így. Az embereken segítek és ez ne kem is jó. Ráadásul megszok tam ezt az életet, megszeret tem Ócsát, meg ezt az egy helyben csavargást. Ha a pénz- egy kicsit több volna, már elégedett is lennék. kerékpároz nom kellett a sportorvosnál. Amolyan terheléspróba ez. Tekertem a pedálokat a soha sehova nem mozduló kerék páron. A nekem megfejthe tetlen számok összefüggésében ott vibrált a szivem, meg a vérnyomásom a műszeren. És tekertem, tekertem. Ország utat képzeltem magam elé, úttestbe épített fehér szagga tott vonalakat, meg fákat, amint a lombjuk összeér és a párhuzamosok végében látni véltem valami falut. Mert mu száj volt az agyamnak valami munkát adni. amíg, mechani kusan teljesítettem a felada tot. Csak a zárt ajtókra és az egyhelyben ugráló számokra * nem akartam "ázni Kriszt György Egyszer |
