Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-22 / 302. szám
Kádár János hazaérkezett Moszkvából Kádár János, a Magyar Szo cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá nak meghívására baráti láto gatást tett a Szovjetunióban, kedden este hazaérkezett Moszkvából. Kádár Jánost hazaérkezése kor a Keleti pályaudvaron fo- f adta Losonczi Pál, az Elnöki 'amács elnöke, Németh Ká roly és Övári Miklós, az MSZMP KB titkárai, a Poli tikai Bizottság tagjai, Borbély Sándor és Cyenes András, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminisz ter, Púja Frigyes külügymi- I zottság külügyi osztályának niszrter, Pullai Árpád közieke- vezetője. Jelen volt Vlagyimir dés- és postaügyi miniszter, Pavlov, a Szovjetunió ma- Berecz János, a Központi Bi- I gyarországi nagykövete. Elutazott Hanoiból az MSZMP Biszku Béla vezette küldöttsége PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kedden reggel elutazott Ha noiból a VKP IV. kongresszu sán részt vett magyar pártkül döttség. Biszku Bélát, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, a KB titkárát, a magyar pártküldöttség vezetőjét és a Megvan delegáció tagjait a hanoi repü lőtéren Nguyen Duy . Trinh, a Vietnami Kommunista Párt Politiikai Bizottsága tagja, mi- niszterelnök-helyettes, külügy miniszter, Xuan Thuy, a KB titkára, Phan Trong Tue, a KB tagja, közlekedés- és szállítás ügyi miniszter, a delegáció ál landó kísérője búcsúztatta. Je len volt -'Nguyen Phu Soai, a VSZK magyarországi és Kar sai Lajos Magyarország hanoi nagykövete. Magyar-csehszlovák járműipari egyezmény Kedden Pozsonyban befeje ződtek dr. Szekér Gyula mi- niszterednök-heiyettes és Rtt- dolf Rohlicek csehszlovák mi niszterelnök-helyettes tár gyalásai, melyek során egyez ményt írtak alá a járműipari együttműködésről. Dr. Szekér Gyulát pozsonyi látogatása során fogadta Jó zef Lenárt, Szlovákia Kom munista Pártja Központi Bi zottságának első titkára és Peter Colotka, szlovák mi niszterelnök. Dr. Szekér Gyula az esti órákban hazaérkezett Pozsony ból. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM ARA 80 FILLER 1976. DECEMBER 22., SZERDA Befejeződtek a magyar—román kormányfői tárgyalások Lázár Györgyöt fogadta Nicolae Ceausescu — Miniszterelnökünk elutazott Bukarestből — Látogatásáról közös közleményt adtak ki Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialis ta Köztársaság elnöke kedden Bukarestben, az RKP székhá zában fogadta Lázár Györ gyöt, az MSZMP KB PB tag ját, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. A tanácskozás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A magas szintű találkozót megelőzően a magyar kor mány elnöke Manea Manescu miniszterelnök kíséretében lá togatást tett a Bukaresti Ne hézgépgyárban. Az üzem ve zetői tájékoztatták Lázár Györgyöt a gyár tevékenysé géről, fejlődéséről és soron le vő feladatokról. Kedden Bukarestben befe jeződtek a hivatalos magyar— román kormányfői tárgyalá sok, amelyeken a két ország politikai, gazdasági és kul turális kapcsolatairól és azok bővítéséről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről volt S5P ' A tárgyalásokat — amelyek ről közös közleményt adtak ki (ezt a 2. oldalon közöljük) — mindvégig szívélyes, baráti légkör jellemezte. A megbe szélések eredményeiről a két ország miniszterelnöke jegy zőkönyvet írt alá. A tárgyalások befejezése után Tordái Jenő külkereske delmi miniszterhelyettes és tárgyaló partnere, Ion Stoian külkereskedelmi és nemzetkö zi gazdasági együttműködési miniszterhelyettes kormánykö zi megállapodást írt alá az 1977. évi magyar—román áru csereforgalom szabályozásáról. Az 1977. évi egyezmény több mint 340 millió rubel értéket képvisel, ami az 1976. évi jegyzőkönyvhöz képest 20 szá zalékos forgalomnövekedést Jelent ESZMECSERE VÁCOTT A szocialista brigádoknak nagy részük van a kiemelkedő termelési eredményekben Tegnap tartották III. tanácskozásukat a váci ipari üzemek, kereskedelmi és szállítási vállalatok szocialis ta brigádvezetőinek küldöttei. A DCM impozáns kultúr termében 150 brigádvezető és nagyszámú meghívott vendég — gazdasági vezetőik, pártmunkások — szá molt be a szocialista brigádmozgialam eredményeiről, a legutóbbi tanácskozás óta eltelt idők tapasztalatairól. A tanácskozáson megjelent Papp József, az MSZMP vá rosi pártbizottságának első titkára, Gölöncsér Dánielné, az SZMT titkára és Cselötei István, a Pest megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. gazdasági egységeink felül múlni — az érdem elsősor ban a szocialista brigádoké. Nekik, példamutatásuknak, a dolgozótársaikra gyakorolt po zitív hatásuknak köszönhető, hogy a profi lváltozások, az itt-ott végrehajtott termék szerkezet-módosítás. a re konstrukciók. a helyenként fellépett értékesítési nehézsé gek ellenére fejlődésről adha tunk számot az idei év végén is. Joggal lehetünk tehát büsz kék azokra, akik egész évben vállalták a munka nehezét, s A tanácskozás részvevőinek egy csoportja Halmágyi Péter felvétele ketten kértek szót, hogy el mondják véleményüket mun kahelyük szocialista brigád mozgalmáról, saját kis közös ségük tevékenységéről, vagy — erre is volt jócskán példa — javaslatokat tegyenek a mozgalom továbbfejlesztésére. Az utóbbiak közül raga dunk ki ehelyütt néhányat. Például azt a felhívást, ame lyet az Egyesült Izzó váci gyá rának gazdasági és társadat mi vezetősége, valamint a Ma dách Imre Munkás- és Ifjúsá gi Művelődési Központ veze tése intézett a városban mű ködő szocialista brigádokhoz, csa ílakozá&ra szólítva őket a Mában a holnapért 1977— 1980 címmel szervezendő kul turális mozgalomhoz. A szo cialista brigádok tartalmas, rendszeres és vonzó kulturá lis tevékenységét célzó moz galomhoz elsőként a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyá rának szocialista brigádjai csatlakoztak, már ott, a ta nácskozáson. Welle László, a hajógyár versenybizottsága nak titkára általános gondot tett szóvá, amikor elmondot ta: az 1014/1976. MT. sz. ren delet versenybizottsági titká rok kinevezését írta elő a szo cialista munkaverseny és bri gádmozgalom szervezésének, nyilvánosságának, tárgyilagos értékelésének elősegítésére, de nem rendelkezett a titkárok munkaköri besorolásáról, s ezért helyenként „fél legáli san” vagy „bujtatott státus ban” foglalkoztatják őket. Weisz György, a városi ta nács elnöke itt mondott kö szönetét a szocialista brigádok tagjainak a város fejlesztése érdekében végzett társadalmi mimikájukért, majd bejelen tette, hogy védnökségi szerző dés megkötését tervezik a 12 tantermes deákvári iskola, és az új orvosi rendelő felépíté sének társadalmi támogatásá ra a DCM, illetve a Forte-gyár szocialista brigádjaival. Cse- lőtei István és Gölöncsér Dá nielné jó kezdeményezésnek, sikeres tapasztalatcserének ér tékelte felszólalásában a szo cialista brigádvezetők váci ta nácskozását. Ny. E. A két ország képviselői, így magyar részről Zsengellér István nehézipari miniszter- helyettes, román részről pedig Gheorghe Pacoste bányaügyi, kőolajipari és földtani minisz terhelyettes ugyancsak kor mányközi megállapodást írtak alá a magyar—román halár mentén található kőolaj- és földgáalelőhelyek közös felku tatásáról és kitermeléséről. Az egyezmény a többi között sza bályozza a kőolaj- és földgáz lelőhelyek tulajdonjogát, a ki termelési jogot, közös műszaki tervek készítését, valamint az ellenőrzés feltételeit A tárgyalások eredménye ként két termelési-együttmű ködési megállapodás is létre jött, amelyeket ugyancsak kedden írtak alá a román fő városban. Az egyik a gyógy szeripari kooperáció elmélyí tését irányozza elő, a másik pedig pénztárgépek közös gyártására vonatkozik. A látogatás befejező aktusa ként Lázár György, a Mi nisztertanács elnöke a buka resti magyar nagykövetség épületében fogadást adott vendéglátója, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztár saság miniszterelnöke tiszte letére. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta nácsának elnöke kétnapos ro mániai hivatalos baráti láto gatását befejezve, kedden es te hazautazott Bukarestből. A magyar kormányfőt és kíséretét a román főváros Baneasa pályaudvarán Ma nea Manescu, a Román Szo- cialisnta Köztársaság minisz terelnöke és más román hiva talos személyiségek ünnepé lyesen búcsúztatták. J. Gallard, a francia általá nos munkásszövetség — CGT — nemzetközi ügyekkel foglal kozó titkára kedden Budapest re érkezett. A Ferihegyi repü lőtéren Timmer József, a SZOT titkára fogadta. A két ország szakszervezeti központjának képviselői kedd délután áttekintették a magyar —francia szakszervezeti kap csolatokat. Megállapították, hogy azok a testvéri és baráti együttműködés szellemében to vábbra is jól fejlődnek. Elfo gadták az 1977. évre szóló két oldalú kapcsolatok tervét. Nguyen Duy Sanh ezredes, a Vietnami Szocialista Köztársa ság katonai és légügyi attasé ja a vietnami néphadsereg megalakulásának évfordulója alkalmából kedden koktélt adott a nagykövetségen. A koktélon megjelent Csémi Ká roly altábornagy, honvédelmi államtitkár, dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, va lamint a magyar néphadsereg és a társ fegyveres testületek, továbbá az ideiglenesen ha zánkban állotnásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs noki karának több tagja, részt vett a kclctélon Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykö vete, valamint a hazánkban akkreditált diplomáciai képvi seletek számos vezetője, illet ve katonai és légügyi attaséja. műim — az eruern elsősor ban a szocialista brigádoké Nekik, példamutatásuknak, i dolgozótársaikra gyakorolt po zitív hatásuknak köszönhető hogy a profi lváltozások, a: itt-ott végrehajtott termék szerkezet-módosítás. a re konstrukciók. a helyenkén fellépett értékesítési nehézsé gek ellenére fejlődésről adha tunk számot az idei év végéi is. Joggal lehetünk tehát büsz kék azokra, akik egész évber vállalták a munka nehezét, s még a közösség gondjaiban i: osztoztak. Ilyenek pedig, sokan van nak: 1974-ben 660 szocialista brigád működött. 7 ezer 551 ma viszont 702 brigád tevé kenykedik 8 ezer 100 taggal. Végezetül Pálmai László méltatta a brigádmozgalom emberformáló erejét, a közös ségi érzések és kapcsolatok erősítésére gyakorolt hatását, valamint az üzemi demokrá cia elmélyítésében, megszilár dításában betöltött szerepét. A városi pártbizottság titká rának tényekben gazdag vita indítója jó gondolatébresztő nek bizonyult, mert huszon- Pálmai László, a városi pártbizottság titkára tartott beszámolót az utóbbi két esz tendő munkaverseny-eredmé- nyeiről, s a szocialista brigá dok tevékenységéről. Bevezetőben a termelőmun ka legjobbjainak nevezte a szocialista brigádok tagjait, vezetőit, s hogy méltán, azt a továbbiakban meggyőző szá mok tucatjaival bizonyította; 1974-ben — mondotta — 6,6 milliárd, 1975-ben 8 milliárd forintot ért el a város ipari, közlekedési és kereskedelmi ágazatának termelési'értéke, az idén pedig a tervezett 6 százaléknál magasabb lesz a növekedés. Az eredmények ér tékét csak fokozza, hogy a' vál lalatok létszáma az eltelt idők ben csökkent, a növekedést a munka nagyobb hatékonysága, s a termelékenység emelkedé se fedezte. Az utóbbi az 1974. évihez képest több mint 30 százalékkal magasabb! — Ebben, valamim a válla latok eredményeinek kedvező ! alakulásában — az 1975. évi I 730 millió forintos eredményt j a tervnek megfelelően, az idén mintegy 7 százalékkal fogják jtjságolja, mutatja ka- |j lauzom, végre neki- láttak a központi víz mű s vele a nagyközséget átfogó vezetékhálózat épí tésének. Albertirsa, 1976. december közepe, s mert az 1976 a hangsúlyos, ér tem, nagyon is értem a megnyomott szó, a végre értelmét. Mert való, hogy a ceglédi járás e jelentős településén fájdalmas pont volt az egészséges, vezeté kes víz hiánya, mint ka- 1 lauzom mondja, sokat ma gyarázkodtak, s még töb bet hallgattak miatta. Ma gyarázat, sürgetés — egyik sem terem pénzt. Márpe dig e fontos közüzem fel állításához az kell* 1, mégpe dig milliók, Most érkezett el oda a nagyközség, hogy hitellel, megyei támogatás sal, s persze, a helyi össze fogással nekiláthatott a ' munkának. Víz így sem fakad hetek, hónapok alatt. Több esztendőre terjed ki a beruházás teljes befeje zése, s addig bizonyára is mét lesz mit hallgatni, hol azt, hogy lassú a vezeték fektetés, hol azt, miért ab ba, s miért nem ebbe az utcába viszik a csöveket. Érdekes, de látszatra nem idetartozó tény, hogy a ceglédi járásban a ne gyedik ötéves tervben 53 millió forint értékű társa dalmi munka bizonyítja a lakosság áldozatkészségét. Mégis, mint az egyik járási vezető mondja, újra meg újra azt hallani, mi lesz, mi kellene, s arról szinte szó sem esik, ami már megvan. Ha csupán egyet len településen, járásban bukkannának e jelenség re, akkor is okot adna a töprengésre. Itt azonban általános, mindenütt meg lelhető gondot tapintott ki a járási vezető, nevezete sen: túl nagy a csend akörül, amit elértünk, ami már szolgál, rendelkezésre áll, mindennapokat köny- nyít. Mintha szégyellni, mentegetni kellene — eredményeinket 1 |Y] e gyanakodjék az ol- jrj vasó. Senki sem kí vánja vissza azokat az időket, amikor mindig csak eredmények voltak, még akkor is, ha pusztán képzeletbeliek. Arról sincs szó, hogy hangos ünneplést követelnénk minden kilo méternyi vízvezetéknek, ABC-áruháznak, iskolai tanteremnek, lakóépület nek. Nem a külsődleges je gyek fontosságát óhajtjuk hangsúlyozni, hanem ép pen a tartalomét. Azt, hogy ami megvan, az tuda tunkban is legyen jelen, beszéljünk róla, helyezzük bele egy folyamatba, amelynek eleje már mesz- szire esik, s végét sem lát ni, ám szakaszai ne mo sódjanak egybe. A budai járási pártbi zottság agitációs és propa gandaügyekben illetékes titkárával beszélgetve hangzott el az az elgondol koztató tapasztalat, hogy némely községi, nagyközsé gi tanács, pártszervezet, pártbizottság mintha de fenzívába szorulna a tele pülésfejlesztési munka megértetésében. Nem ered mények és teendők, sike rek és gondok együttesét tárják a lakóhely nyilvá nossága elé, hanem bizony kodnál:, nem rajtuk múlik a gondok enyhítése. Holott a legtöbb helyen koránt sem kevés az, amit eddig elértek, de mert mindig a gondok állnak az előtérben, ami megvan, az a háttérbe szorul, árnyékban marad, s így becsülete is cseké lyebb a kelleténél, a lehet ségesnél. Reménységeidet se hóra ne fektesd, se nádra ne tá maszd — tanácsolja a népi bölcsesség, ám úgy tűnik, olykor nemcsak remények, de tények sorsa is ez. El vesznek szem elől, napok alatt beleolvadnak a meg- szokottság szürkeségébe; már-már divattá vált úgy felfogni a haladás lépteit, mint csak ennyire futja alapon minősíthetőket. Holott korántsem fogalma zásbeli a különbség, ha va lahol azt mondják, erre már futotta, ez már meg van, s meglesz a többi is. de idő, meg pénz és sok minden más kell hozzá. T alán arról akarnánk lebeszélni — vissza térve Albertirsára — az érintett meg az érdek lődő lokálpatriótát, hogy ne firtassa, mi lesz a böl csődével, az új iskolai tan termekkel? Titokban nem lehet sikerrel fejleszteni egyetlen települést sem, jó, ha a lakosság széles körei ismerik, tudják, táv latokban mi az, ami meg valósulhat, mert a bölcsőde is, az iskolai tantermek is szerepelnek a nagyközség terveiben. Nem a figyelem ben, a jövő vizslatásában van a baj. hanem a figye lem egyoldalúságában. Ab ban, hogy már-már csak az tetszik fontosnak, mi lesz, lehet, amire szükség van. Ez az egyirányú utca a gondolatokat úgy tereli, hogy közben elfeledteti a kereszteződéseket, a meg álljt közlő táblákat, a las sításra felszólító jeleket. Felgyorsítja tehát a gondo latok haladását, s vele az igényeket. Sok helyen hallani most. hogy a településfejlesztés ben is célratörőbb munká ra van szükség, ésszerűbb gazdálkodásra, az erőfor rások szervezettebb hasz nosítására. Ezt erősítette egyébként az országgyűlés mostani ülésszaka is. az 1977. évi költségvetésről tárgyalva, ami értelemsze rűen a tanácsokra szintén érvényes. A célratörőbb, ésszerűbb. takarékosabb munkának azonban nem csak pénzügyi, technikai, szervezésbeli feltételei vannak, hanem legalább ilyen fontos a lélektani, tu dati feltételek kialakítása. Ezek sorában nem mellé kes mindannak reális föl- becsülése. amit sikerült el érni, amit egy-egy telepü lésnek a közös összefogás hozott. Ami megvan, az mindenkor alap. amiről el rugaszkodhatunk. Ha ezt az alapot elfödi a hallga tás, könnyen olyan képze tük támadhat az elrugasz- kodóknak, hogy kísérletünk reménytelen, próbálkozá sunk fölös, E tévhitet egy valami oszlathatja el: az alap megmutatása, annak bizonyítása, hogy ami megvan, az szilárd, tartós, bátran építhetjük rá a holnapot. Mészáros Ottó
