Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-21 / 301. szám
4 Stem -éj/Ojr W v/MIfflP 1976. DECEMBER 21., KEDD TV-FIGYELŐ Stúdió 76 Fiatal képzőművészek tárlata J Szabadalmi információ. Aki eddig nem tudta volna, hogy mire jók a számítógépek, azt vasárnap este óta immár nem gyötörheti semmiféle kétség. A Hét műsorában ugyanis egy nagyszerű riport ismertette meg a nézőkkel azt a Szaba dalmi információs szolgálatot, amelynek működése kitűnően példázza: íme így segít az elektronika. Horváth János riportjából a következők derültek ki. Akárcsak az egész világon, Ma gyarországon is rengeteg az új gép, az új konstrukció, ám ahhoz, hogy ezek valódi új donsága — az, hogy a talál mány tényleg találmány —, kiderüljön, ismerni kell a szó ban forgó témakör egész mű szaki irodalmát. Eddig java részt minden hazai vállalat a saját embereivel kutatott, — el lehet képzelni, hány óra, nap, hét sőt hónap telt el, amíg csak hozzávetőlegesen is teljes lett a tájékozottság. Hihetetlen, de így van: a szolgálat elektronikus számító gépeinek csupán egyetlen te kercse 60—70 ezer szabadal mat őriz. Gyors és biztonságos válogatás, — ezt teszi lehető vé ez a szolgálat, amely alig ha marad munka nélkül. Plá ne e vasárnap esti országos be mutatkozás után... Beszterce ostroma, a film művészetben nem ritka egy- egy irodalmi mű újraforgatása. Aki még emlékszik legutóbbi megfilmesítésére — Ajtay An dorral a főszerepben —, tud hatja, hogy az mennyire meg-, őrizte az iró tragikomikus szemléletét. Az nem anekdoták, betétszámok sorozata volt, ha nem egy megdöbbentő emberi portré; egy, a maga korából kilépni igyekvő figura éles metszésű rajza. Sajnos, ez a legújabb feldol- ígozás egészen másnak ígérke zik. Első részét látva az a be nyomása az embernek, hogy az egyetlen Bessenyei Ferencen kívül ezt a játékot senki nem vette komolyan. Sem Zsurzs Eva, a rendéző, aki lazára, viccesre íratta meg a forgató- könyvet, sem a színészek, akik kedélyeskednek, sokkal inkább szórakozva, mint szórakoztat va. Bárhogy is alakuljon e so rozat, az első rész keltette rossz érzéseket immár nem lehet el felejteni. Akácz László Inkább Besenyszög. Húzták a tévélottót és spanolták a nézők idegeit. A feszült séget nem is annyira a számok sorsolása okozta, mint a jóindulatú nézők együttér ző sajnálata a riportalanyok iránt, no meg' a kíváncsiság, hogy meddig engedik halmoz ni a már-már botrányos hibá kat. Minden pillanatban hal lani véltük az adásvezető hangját: .,Le blende” — azaz, sötétítsük le a képet, kapcsol juk ki az adást. Ügy tűnt, hogy elfelejtették vagy nem értek rá megszer vezni a műsor bonyolítását. Minden esetleges és véletlen- szerű volt. Egy Éva belecso dálkozott a képernyőbe, elta karva semmi különöset nem mondó pszichológust — az egyébként kitűnő humorista Királyhegyi Pál, mint Hamlet atyjának szelleme bolyongott a lakások között, panaszolva, hogy neki éppen Besenyszö- gön kellene lennie. S a néző minden vágya is az volt, hogy szintén Besenyszögön legyen. hátha ott nem lehet fogni a vasárnapi adást. Feltétlen említést érdemel a műsor álriportere, aki azt sem tudta, mit aikar kérdez ni, azt sem, hogy kitől és fő leg azt sem, hogy mi értelme van a kérdéseinek. A gya korlott nézők azon gondol koztak, hogy kicsuda, micsuda ez a mindenbe beleszóló — kérdező, akivel mégsem sike rült beszélnie Királyhegyi Pálnak a nézők füle hallatára, bár meglehet: ez volt a mű sorvezető szerencséje. S nyil ván az is, hogy az OTP vezér igazgató-helyettese részt vett az adásban, mert különben elfelejtették volna kihúzni az ötödik nyerőszámot is. Külön tanulmányt érdemelne a mű sorvezető megszólításelmélete: az idősebb riportalanyokat közvetlenkedő bácsinak, néni nek, a középkorúnkat követ kezetesen úrnak szólította, de űgv vélte, a vezérigazgatónak már az elvtárs dukál. S hogv miért e megszóiftáskülörih- ség? — annak nyilván kizáró lag a riporter a megmondha tója. A Tévé-lottó sorsolás című műsorral a televízió lebecsül te önmagát, az OTP-l és a né zőket. Kr. Gy. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának idei kiállítása a kritika megosztott véleménye ellenére is meglepetés. Ez a megállapítás különösen vo natkozik a festményekre, ahol sok ötletet, frissességet, nyi tást figyelhetünk meg. Az igazság az, hogy mcfet érettebb a mezőny. Festők Képi kultúránk utánpótlá sa művekkel erősödött meg, a jelen sokrétű életérzését tar talmazza, a jövő új vizuális nyelvét kezdeményezi. Termé szetesen, s ez éppen a most lendülő életművek törvénysze rűségéből adódik, sok az erő sítésre, kibontakozásra váró egyéni. modell, akadnak zsák utcák és tévedések, de a fő áramlat megnyugtató képzelet- gazdaigságot tartalmaz. A ma nierizmus régen egész század művészetét rongálta másodla gossá, most az egyéni manie rizmus veszélye kísért. Az igazi festő azonban megérzi a változ tatás pillanatát, megérzi, hogy meddig élő a forma, s csak ak kor keresi az új eszközöket, az élet eseményeihez igazított ké pi együtthatókat, ha a kincs raktár kimerült. Erre is akad nak jó és kedvezőtlen példák a kiállításon, örvendetes, hogy megyei műhelyeink közül a szentendrei Vajda Lajos Stú dió, a nagymarosi festők, a váci Duna-műhely alkotói, a fóti Banga Ferenc egyaránt jó erőállapotot mutat, melyet Zámbó István Stúdió díja is igazol. A kiállítás legerősebb ré szében, a festészetben érezhe tő leginkább a fejlődés fel gyorsult magabiztossága. Bráda Tibor, Dienes Gábor, Duscha- nek János, Nagy Gábor, Szent- györgyi József, Tölg-Molnár Zoltán, Váli Dezső műveinek legfőbb értéke, hogy saját re giszterében érte el az évek munkájával épített első ma- gasalatot. Nem annyira az erő feszítés, mint inkább az ered mény érződik munkásságuk ban. A tárlat kiemelkedő mű ve Mészáros Géza Flóra című képe és Gábor István Öreg földje. Méltán kapott díjat mindkét festmény. A meglepe tés erejével hat Kovács Lász ló sajátos technikája, Záborsz- ky Gábor erőteljes formaveze tése, Topor András színkultú rájának mértéktartása. Elgondolkodva állunk Mi- zser Pál és Hídvégi Valéria igényes, bátor művészete előtt. A kiállítás erénye, hogy Zöld Anikó posztimpresszionizmusá nak és Szkok Iván nyers realiz musának pólusai között sok a művek távlatait építő válto zat, elég ha Aknay János, Csavlek András, Kiss György, Leitner Sándor, Máger Ágnes életképes törekvéseire gondo lunk. ök bizonyítják, hogy a Stúdió valóban értékszerző, értékteremtő műhely, az alko tás tiszta ambícióinak őrhe lye. Grafikusok Ha azt állapítjuk meg, hogy a grafika felvonulása az idén nem egyenletes, akkor ez nem hiányt jelent, csupán annyit, hogy a mezőny izgalomban, minőségben kicsit szétszakadt a felkészülésnek, erőállapot nak megfelelően. Akadtak tisztes rutinmunkák és előre lendülések. Utóbbiak termő, teremtő vonulatához tartoznak Banga Ferenc tollrajzai, Wa- horn András jegyzetei, Almásy Aladár rézkarcai, Balássy Zoltán kollázsa, Sáros András Miklós, Szemethy Imre grafi kái és különösen Sziráki Fe renc izgalmas újszerű és szem léletben is különös, technikai lag megoldott sorozata. A ki váló Szabados Árpád most halványabb rajzokkal szere pel, és Jávor Piroska tűzzo máncai is megelégednek a formai megjelenés eleganciá jával. Mindez állomás, ki nem iktatható megállóhely, felké szülés új felgyorsulásra, de tény. Szobrászok A szobrászt rész esztétikai egyenlege mérsékeltebb. Ez az összegezés csak általános ságban helytálló, mert _ a szentendrei Farkas Ádám, Holdas György, a nagymarosi Kaubek Péter, Pálffy Katalin színvonalas kísérletekkel és , A Szovjetunió közép ázsiai köztársaságainak (Azerbajdzsán, Türkme nisztán, Üzbegisztán, Tád zsikisztán, Kirgizia) nép művészetéből és iparművé szetéből kapnak ízelítőt a látogatók a Szovjet Tudo mány és Kultúra Házának kamarakiállításán, melye: Gombos Károly, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Nép- művészeti Múzeum igazga tója nyitott meg. Az itt be mutatott tárgyakat a kö zönség előjegyeztetheti és az ünnepekre megvásárol hatja. A vásárral egybekö tött kiállítás december 24- ig tart. MODERN KERÁMIÁK, tex tíliák és ötvöstárgyak idézik Közép-Azsia művészeti múlt ját és jelenét. A legnagyobb számban* kerámia tárgyak ér keztek, a legszebbek és legke resettebbel! a textíliák lesz nek. A közönség az idén ismer kedhetett az Iparművészeti Múzeum gazdag türkmén sző nyeggyűjteményével. A türk- méneknél a szőnyegkészítés igen fejlett, s a legfontosabb népművészeti ág volt. Kevés kivételtől eltekintve úgyszól ván minden nő tudott szőnye get szőni. művekkel szerepelnek. Váró Márton szobrászi gondolkodása tiszta, érdekes Nádler Tibor festett faplasztikája, Nemes Attila andezitből faragott több műve. Bármennyire fájó, de tény az is, hogy a váci ifj. Blaskó János és Várnagy Ildi kó fejlődése megtorpant. Is merve tehetségüket, — minden bizonnyal hamarosan megszün tetik magukban az átmeneti zavart, és új művekkel lépnek előre, hiszen ezzel a tisztázott lendülettel építhetik ők is és a Stúdió minden alkotója képző- művészetünk munkáshétköz napjait európai színvonalon megörökítő holnapját. Losonci Miklós A TÜRKMÉN SZŐNYEGEK többsége csomózott techniká val készült. Erre a kiállítás ra a Türkmén Köztársaság szőnyegkészítői nem csomózott szőnyeget, hanem puha, me leg nemez szőnyeget küldtek. A nemez szőnyeg készítése időben megelőzte a szövött és csomózott szőnyegkészítést. Ez az ősrégi szőnyegtechnika je lenik meg modern formában, de legtöbbször a múltat idéző motívumokkal. A nemezszőnyeg után em lítsük meg a szép, nyeregre akasztható kirgiz tarisznyát. Eleje csomózott szőnyegből van, a hátsó része pedig szö vött. A TEXTÍLIÁK között mé reteivel, színeivel és merész kompozíciójával kelti fel az érdeklődést két hímzett fali terítő Tádzsikisztánból. Az úgynevezett szuzani hímzés nek pamutvászon az alapja. A bemutatott két szuzaninál jó val nagyobb — néha az egész falat beborító darabok ké szülnek Közép-Ázsiában. Va laha az agyaggal tapasztott ázsiai lakóház falát takarta, ezért ilyen nagy a mérete. A téglalap formájú térítőn kör körös, nagyalakú csillagok, vi rágok alkotják a fő díszítő elemeket. Bánpataki Vilma Csillagok, világok színgazdag mintákon ! Szovjet közép-ázsiai iparművészeti kiállítás és vásár ÖZÖNVÍZ ELŐTT Nagy István drámája a Nemzeti Színházban SZÍNHÁZI ESTÉK MEGKÉSETT budapesti be mutató ez: a romániai ma gyar irodalom kiválósága, a hetvenharmadik esztendejé ben járó Nagy István negyven évvel ezelőtt, 1936-ban. egy drámapályázatra írta az özön víz előtt című drámai életké pet. Éles vitákat, támadáso kat kiváltó művé sikeredett; keményen és őszintén, illú ziók nélkül beszélt mind az akkori romániai magyar ki sebbség. mind a harmincas évek királyi Romániájának néhány nehéz problémájáról. Tegyük mindjárt hozzá: az ábrázolt életanyag hitelességé hez javarészt az író saját él ményei szolgáltatták az ala pot. Mélységesen Ismerte a korszak kisembereinek vilá gát, sokat tudott a királyi fő város, Bukarest peremére szo rult szegények életéről és sor sáról. s megtanulta alaposan azt is, miképp kell viselnie a zaklatást, bebörtönzést annak, aki haladó gondolkodású, vagy netán épp kommunista, mint Nagy István is volt. Prózai írásaiban hiteles és néha meg rázó képet festett az életszfé ráról. amelyben maga is élt. Az Özönvíz előtt tulajdonkép pen ugyanebből a talajból fa kadt, ugyanennek az élmény- körnek az anyagából szövő dött. Figurái, sőt a történet maga is. olyanok, mintha va lamelyik terjedelmesebb és drámai erővel megfogalmazott novelláját olvasnánk a szer zőnek (ami nem is meglepő, hiszen Nagy István elsősor ban novellistának kiemelke dő) Művét ő maga nevezi életképnek, s ezzel azt is jel- , zi, hogy itt tulajdonképpen I nem igazán színpadi művel van dolgunk; a történet, a szituációk drámaiak, de a megírás mikéntje elsőcorban a novellistát, a prózaírót idé zi elénk. A TÖRTÉNET egy bizonyos Havadi Lajosról és családjá ról szól. Lecsúszott, tönkre ment, élhetetlen, jellemgyön ge, kallódó ember ez a Hava di; valamikor tehetős fake reskedő volt, a játék idején azonban már valahol Buka rest külvárosában él család jával, egy bérelt lakásban. Örökös pénzgondjai vannak, a lakbért sem tudja fizetni, ám nem tud lemondani a kártyá ról, s ezért hozzányúl egy ösz- szeghez, melyet sógora, az Il legalitásban élő Szántó István hagyott ott náluk. Egyszer esük megjelenik Darkó, Hava di hajdani társa és hitelezője, aki jórészt Havadi „üzletei nek” köszönheti tönkremené- sét, lecsúszását. Odatelepszik Havadiék nyakára, s a fele ség, hogy megszabaduljon tő le meg akarja mérgezni. De a mérgezett kávét végül is — véletlenül — Szántó issza meg, akire, a feljelentési díj reményében, Havadi ráhozza a rendőröket. Keserű, ábrándok és illú ziók nélküli mű ez, s értékét ma éppen ebben láthatjuk. Nagy István az egyik oldalon megmutatja ennek az elszegé nyedett, talaját vesztett ma gyar kispolgárságnak a testi lelki nyomorúságát és tragé diáját, a másik oldalon vi szont azt is feltárja, hogy ezt nem kizárólag az akkori tár sadalmi viszonyok kíméletlen szorítása eredményezte, ha nem ennek a rétegnek az él hetetlensége. hibás önismere te, csodavárása is. VENDÉGRENDEZÖ, a ko lozsvári Állami Magyar Szín ház főrendezője, Harag György állította színre a drámát a Nemzeti Színházban. Harag — nagyjából követve saját, ko rábbi rendezésének fő kon cepcióját — szikár, kemény stílusú előadást rendezett, ügyelve arra, hogy a dráma bizonyos helyi színei ne kap janak túlságosan erős megvi lágítást a részletkérdésekkel a romániai ''közönségnél jóval Hagyományos produkció a Pesti Színház bemutatója. Lé nyegében nem ad újat, de kü lönösebb csalódást sem kelt Hernádi Gyula Királyi vadá szat című drámájának szín padra állítása. Az író szokásos módszerekkel alkotott és eh hez egyetértő partnerre talált Marton László rendezőben. Az alapötlet — ha nem is egye dülálló —, mindenképpen jó: Mi lett volna, ha egy történel mi esemény másképpen zajlott volna le, mint a valóságban? Csakhogy ehhez az izgalmas feltételezéshez közismert gon dolat párosult: a hatalom csú csára emelt báb fellázad és szembe kerül azokkal, akik létrehozták. Hernádi Gyula hiteles törté nelmi eseményből indul, hogy egy vargabetűt tegyen és visz- szatérjen a tényékhez. Törté nelem: a Tanácsköztársaság leverése után IV. Károly, az utolsó Habsburg uralkodó két szer is visszatért Magyaror- kevésbé tisztában levő buda pesti nézőik előtt. Az érdekes — hófehér, sima, csupasz fa lakat ábrázoló, egy frissen el készült lakás érintetlen labi rintusát idéző — díszletben a rendező nem erőlteti a drámát ott, ahol erre az anyag nem ad lehetőséget, de mindenhol kibontja az érzelmeket, ahol erre mód van. A főszerepeket a Nemzeti legjobb erői alakítják. Hava- dit Kállai Ferenc játssza; esendőségében és gyengejelle- műségében is szánandó figu rát teremt. Kálmán György Darkó alakjából már-már misztikusan gonosz alakot for- nrszágra, hogy elfoglalja trón ját. De Horthy mindkétszer megakadályozta. A második visszatéréskor a király csapa tait Budaörsnél Horthyék szét kergették és IV. Károlyt szám űzitek Madeira szigetére. A Királyi vadászat meséjé nek időpontja a két visszaté rés között játszódik. Erdődy gróf, a királypártiak vezére előkészíti Károly visszatérését, de a király és felesége néhány órával előbb érkezik, mint ahogy várták. Ezért / aztán té vedésből mindkettőjüket agyonlövik a gróf pribékjei. Az arisztokrácia egy része félt, hogy Horthy királlyá koronáz tatja magát, nem is egészen alaptalanul. Szükségük volt hát a királyi párra, ezért Er dődy két fiatalt — akik meg szólalásig hasonlítanak Ká rolyra és Zita királynőre — rákényszerít, hogy játssza el a halott királyi pár szerepét. Miután Erdődy megfelelően kitanítja őket, a fiatalok Svájcba utaznak, hogy a törté mái, bár érezteti, hogy Dar- kót is csak a körülmények szorítása tette olyanná, ami lyennek a színpadon látjuk. Sinkovits Imre egy meglehe tősen vázlatos szerepbe — a Szántó Istvánéba — lehel éle tet és erőt. Bodnár Erika (Ilon) a súlyos terheket vise lő asszony alakjában őszinte, és keserű összetörtségében is erős. Vörös Eszter az előadás legszívbemarkolóbb pillana tait teremti meg Sári, a kis székely cseléd szerepében. Dániel Vali, Mányai Zsuzsa, Szabó Ildikó, Tarsoly Elemér egy-egy fontos epizódfigurát formál meg. Takács István nelmileg megfelelő pillanatban ismét visszatérhessenek. De a fiatalok hamar megunják a száműzetést és a munkásmoz galom felé is közeledő ügy védbojtár IV. Károly, vala mint a bártáncosnő Zita ki rálynő ismét váratlanul érke zik meg, hogy elfoglalja a trónt. Az aggályoskodó Erdődyt egy szerűen börtönbe csukatják és vereséget szenvednek a buda örsi ütközetben. Innen már szabályosan vezet az útjuk Madeirára. A történet elég sovány és nem kelt valóságos feszültsé get a színpadon sem. Ennek oka valószínűleg a nyilvánvaló történelmi anakronizmus: ide jét múlt társadalmi erők egy még idejét múltabb forma visszaállításán kísérleteznek. A néző legszívesebben a fiatal párnak szurkolna, csakhogy a második felvonásra ezek is eszüket veszítik és álikirályi párként trónra akarnak lépni. A tisztességtelen Erdődy gróf és a félőrült fiatalok konflik tusa? No, és, ölik egymást — gondolja a néző. Bár az ilyen figurák egyénisége is érdekes lehet, ha lelki alkatuk belső fölépítése ki tárulkozik. De itt a figurák ellentmondanak sa ját maguknak. A fiatalok fé lelmükben vállalják a királyi szerepet, s legszívesebben ab bahagynák az egészet, ha mer nék. A néző abból semmit sem tud meg: hogyan jutottak ed a trónralépés szándékáig. Néhány szellemes dialógus és helyzetkomikum, meg a lö völdözések tartják ébren a fi gyelmet. A két főszereplő: Tordy Géza és Bánsági Ildikó láthatóan jól érzi magát a sze repén belüli szerepben, ked ves, fölényes humorral játssza végig az előadást. Nagyon jó alakítást nyújt a vendég Sza bó Sándor is Erdődy gróf megformálásával, érett, ta pasztalt művész módjára ke rüli el a túljátszásra is lehe tőséget adó buktatókat, intel lektuális figurát alakit. Két rövid jelenetben láthatjuk Pándy Lajost, megírt szerepé nek nincs karaktere, mégis felhívja magára a figyelmet kulturált beszédtechnikájával és mozgásával. Kár, hogy Pán- dyt ritkán láthatjuk tehetsé géhez mért szerepben. Az előadás után a néző ilyesfajta gondolattal távoz hat: egy király mindig rossz kor érkezik és ebből csetepa ték támadnak. Pedig ennek az új magyar drámának az alap ötlete többet is megér. Nagy szerű drámai lehetőséget hord magában: a történelmi figurá kat szembesítjük cselekede teikkel és még egy elméleti le hetőséget adunk a máskép döntésre. S ha nem döntené nek másképp? Az is tanulsá gul szolgálhatna. Példa: Mi lett volna József Attila sorsa, ha Balatonszárszó előtt kisik lik a vonat? Kriszt György KIRÁLYI VAD ÁSZÁT Bemutató a Pesti Színházban k 4 Pest megyei alkotóműhelyek a kiállítók között A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának idei kiállítás: január 6-ig tekinthető meg hétfő kivételével naponta : Műcsarnokban. A KISZ KB diját kapta Mészáros Géza Takács Klára, Váró Márton, Gábor István, Sziráki Fe renc. A SZOT Tóth Juliannát díjazta, a Stúdió kitünte tésében Kovács László, Zámbó István, Badacsonyi Sán dór részesült, a Fővárosi Tanács Szunyoghy András é Topor András munkásságát jutalmazta, a Művészeti Alá] díját Váli Dezső kapta.
