Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
1976. DECEMBER 18., SZOMBAT BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás a 3. oldalról.) lyekben újból kifejeződött az mozgalomra. Üdvözöljük a el nem kötelezett mozgalom colomból értekezleten kialakí- erősödd antiimperialista, anti- tott állásfoglalásokat, ame- kolonialista jellege. Nemzetközi tevékenységünknek még cselekvöbbé kell válnia A Magyar Népköztársaság aktivitásának növekedéséit a fejlődő világ országaiban jól szemléltetik a magas szintű látogatások. A szocialista országok to vábbra is arra törekszenek, hogy a tőkés országokhoz fű ződő kapcsolataikat fejlesszék es tartósain szilárd alapokra helyezzék. Kapcsolataink a fejlett tő kés országokkal általában rendezettek. Kiemelkedően jól alakulnak kétoldalú kapcsolataink Finn országgal és Ausztriával. A fejlett tőkés országok viszony latában napirendre kerültek a legmagasabb szintű látogatá sok és tárgyalások. Nemrégi ben hivatalos látogatáson ha zánkban, üdvözölhettük Urho Kekkonemt, a Finn Köztár saság elnökét és nem hivata los látogatáson dr. Bruno Kreisky osztrák kancellárt. Kádár János, az MSZMP Köz ponti Bizottságának első tit kára december 6—7-én hivata los látogatást tett az Osztrák Köztársaságban. Az őszinte és nyílt légkörű tárgyalások, az elhangzott javaslatok meg valósítása nagymértékben hozzájárul a két ország kap csolatainak bővítéséhez, za vartalan együttműködésének fejlesztéséhez. Ismeretes, hogy Kádár János elvtársat hivata los látogatásra meghívták a Német Szövetségi Köztársa ságba is, s e meghívásnak, mindkét félnek megfelelő idő pontban, eleget tesz. Lázár György miniszterelnök elv- társ több fejlett tőkés ország ban tett látogatást, tavaly Olaszországban, az idén Ausztriában és Franciaország ban. 1977-ben várhatóan ha zánkba látogat dr. Rudolf Kirchsläger osztrák köztársa sági elnök és sor kerül más magas szintű látogatásokra is. A külügyminiszter részlete sen szólt hazánk képviselői nek hasznos tevékenységéről a különböző nemzetközi fóru mokon, szervezetekben, majd így folytatta: Külpolitikai tevékenysé günknek a jövőben minden jel szerint még cselekvöbbé kell válnia. Ezt az élet diktálja. Fel kell készülnünk arra, hogy még több, még sokrétűbb fel adatot kell megoldanunk. A kormány tudatában van ennek, és erőfeszítéseket tesz, hogy a pártunk XI. kongresszusán el fogadott külpolitikai irányvo nal a gyakorlatban megvaló suljon. Mindig is hangsúlyoztuk: an nak, hogy a nemzetközi szín téren kifejtett tevékenységünk gyümölcsöző és eredményes le hessen, a jó belpolitika az alapja. Elsősorban ennek kö szönhető a Magyar Népköztár saság korábban soha nem ta pasztalt nagy nemzetközi te kintélye, jó hírünk a világban. Népgazdasági terveink teljesí tése, a menet közben felmerülő belső problémák zökkenő nél küli megoldása, tehát a legszo rosabban összefügg a külpoli tikával; ezek biztosítják a fel tételeket ahhoz, hogy kormá nyunk jól teljesíthesse a pár tunk és népünk által eléje ál lított nemzetközi feladatokat. Közös hazában - közös feladatok Réger Anta! Peit megyei képviselő hozzászólása Az építőipar munkája politikai kérdés is Bondor József miniszter felszólalása a költségvetési vitában Bondor József építésügyi és városfejleszté si miniszter a . költségvetés vitájában szó lalt fel. Beszé de elején hang súlyozta, hogy a jövő évi fel adatok kapcsán fontos szerep vár az építő iparra. Ezen belül is a leg fontosabb ten nivalók közé sorolta a la kásépítkezést. Hangsúlyozta, hogy ugyanak kor ez fontos politikai kér dés is. Ha számba . vesszük — mon dotta — az építőipar lakás- építési munkáját, az' idei. év eredményesnek mondható. Sikeresnek mondható a be ruházások építése is. örvende tes, hogy nő azoknak a beru házásoknak a száma, amelyek határidőre, a tervezett össze gen belül valósulnak ’meg. Jó ütemben készülnek a jövő év ben átadásra kerülő gyorsított és kiemelt beruházások is. A nehézségek ellenére — mondotta a továbbiakban a miniszter — a gazdaságossá got illetően eredményes volt a munka. Előreláthatóan a terv szerint alakulnak az épí tőipari árak és teljesítjük a jövedelmezőségi előirányzato kat Ha nem is a tervezett ütemben, de nőtt a termelés. Az építőiparban a tervezett nél lassúbb ütemben nőtt a termelés, ez azonban az igé nyek kielégítésében nem oko zott zavart. Mindezt egybevetve az 1976. év — a hiányosságok ellenére — eredményesnek mondható mind az építő- mind az építő anyagiparban. Házgyári lakások — gyorsított ütemben Az év eredményei mellett látjuk a hiányosságokat is. An nak ellenére, hogy egészében megoldjuk az idei lakásépítési Eeladatokat, vannak olyan te rületeik, ahol a lakásépítési terv előirányzata nem teljesül. Ahol a tervek megvalósulnak, ott is nagy erőfeszítéseket kell tenni, szükséges a nagy év végi hajrá. A munkák torlódása kedve zőtlenül befolyásolja a mun kaerő-gazdálkodásit, szinte megoldhatatlan feladatok elé állítja a szak- és szerelőipart és kedvezőtlenül hat a minő ségre. Nagy gondot okozott és okoz ma is, hogy nem kielégítő a terület-előkészítés. Az év első hónapjaiban — a terület- előkészítés hiányosságai miatt — nagyon értékes idő kiesik. Nincs meg az óév és az új év közötti átmenet, s ez akadá lyozza a lakásépítés folyama tosságát. Ilyen okok miatt ma is vannak gondjaink, s ezt a helyzetet kell megváltoz tatni. A továbbiakban a miniszter bejelentette: A hatékonyság javításának részeként célul tűztük ki a házgyári lakások felépítésére fordított idő 3—4 százalékos csökkentését. Javasoljuk, hogy Budapesten és a házgyárakkal rendelkező körzetekben a szö vetkezeteik és a házgyáraikkal rendelkező állami építőipari vállalatok kössenek együtt működési megállapodást meg határozott számú házgyári, panelos lakóépület, illetve la kás összeszerelés utáni befeje ző munkáinak kivitelezésére. Bár a kiemelt és gyorsított beruházások terén jelentős eredményeket értünk el, még sem mondhatjuk, hogy telje sen rendben mennek a dolgok. Nem a kiugró, hanem az ál landósult és az egész beruhá zási tevékenységet meghatá rozó eredményeket kell általá nossá tenni. A gyorsítással eredménye ket értünk el — azonban baj az, hogy vannak olyan beru házások — s még a jövő évben is lesznek —, amelyeket az előkészítés hiányosságai miatt nem tudtunk, vagy nem fo gunk tudini terv szerint elkez deni. A csúszások következ ménye olyan késés és torlódás, amely szinte megoldhatatlan feladat elé állítja az amúgy is szűk építésszerelési kapacitá sokat és időnként fontos épí tési anyagokban, szerkezetek ben.— pl. acélszerkezetben — ki elégi th etetlen igényeket te remt. A hosszú átfutási idő károkat okozó késéseket okoz. A gazdaságosság, a nyere ség-előirányzat teljesítésének szépséghibája, hogy ez a túl teljesítő és nem teljesítő szer vezetek eredményének egyen lege. A kívánatosnál nagyobb a nyereség szóródása. Meg kell vizsgálnunk a veszteséges vál lalatok munkáját. Ahol szük séges, segítjük a vezetést, ahol a veszteségnek egyéb okai vannak, azokat minél előbb megszüntetjük. — Napjainkban számos tő késországban a nemzeti és nemzetiségi kisebbségele, a helytelen nemzetiségi politika következtében, gyakran jelen tik ellentétek ék feszültségek forrásait, amelyek nem egy szer a nemzetközi politiká ban is éreztetik hatásukat — kezdte felszólalását Réger An tal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, a megye 25. válasz tókerületének képviselője. — Hazáinkban és a többi szo cialista országban — mondot ta —, a szocialista forradalom győzelme a dolgozó osztályok tőkés elnyomása alóli felsza badításával egyiclőben a nem zetiségi diszkrimináció meg szüntetését is jelentette. Ez természetesen következik a marxizmus—leniniizmus alap elveiből, azok gyakorlati meg valósításából. Pártunk követ kezetes elvi politikájának kö szönhetően hazánkban nincse nek alapvetően megoldatlan nemzetiségi kérdések. Nálunk a nemzetiségek egyenjogú ál lampolgárokként vesznek részt az egész népünket átfogó szo cialista építőmunkában, közös feladataink megoldásában. — Az eredményes, hatékony külpolitika alapja és feltétele a jó, következetes, elvi alapo kon álló belpolitika — hang súlyozta a továbbiakban Réger Antal, majd így folytatta: — Pártunk nemzetiségi politiká ja, annak gyakorlata elsődle gesen belpolitikai, társadalom- politikai kérdés, azonban van ennek a kérdésnek külpoliti kai, nemzetközi vonatkozása is. Amint Kádár János mondot ta a párt XI. kongresszusán: Arra törelcszünk, hogy a ha zánkban élő német, szlovák, délszláv, román és más nem zetiségiek, valamint a szomszé dos országok magyar nemzeti ségű lakossága hidat alkossa nak országaink között. A ma gyarországi nemzetiségek te hát fontos szelepet játszhat nak hazánk és a szomszédos országok, valamint az NDK kö zötti kapcsolatok elmélyítésé ben, a barátság további erősí tésében. Ezután arról beszélt, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a nemzetközi érdeklő dés nemzetiségi politikánk gya korlata, a nemzetiségi szövet ségek munkája iránt, majd a magyarországi németek hely zetét elemezve elmondotta: — Német nemzetiségünk ok tatási és művelődési igényei nek jobb kielégítéséhez már sok segítséget kapunk az NDK- tól. Ennek a segítségnek kö szönhető például, hogv a né met nemzetiségi pedagógusje löltek egyre nagyobb számban vehetnek részt NDK-beli rész- képzésbeá; az NDK tudomá nyos kutatói rendszeresen részt vesznek a magyarországi németek néptánc- és népdal kincsének gyűjtésében és fel dolgozásában; NDK színházak és amatőr együttesek vendég szerepeinek németek által la kott városainkban, községeink ben, mint például a választó- kerületemhez tartozó Dunabog- dányban, ahol a közelmúltban NDK-beli kórus művészetében gyönyörködhettek és egy NDK költő részvételével ren deztek író—olvasó találkozót. A továbbiakban e kapcsola tok bővüléséről számolt be, majd így fejezte be felszólalá sát: — A helyes és következetes nemzetiségi politika segítséget nyújt a szocialista építéshez, a szocialista országokkal való baráti kapcsolataink fejleszté séhez, internacionalista poéti kánk hatásának elmélyítésé hez. A magyarországi nemzeti ségi szövetségek, mint önálló társadalmi szervezetek, min dent megtesznek azért, hogy minél hasznosabban járulja nak hozzá népünk békés tö rekvéseit segítő nemzetközi tevékenységéhez. Egyre szélesednek az országgyűlés nemzetközi kapcsolatai is Nagy Miklós, Pest megyei képviselő felszólalása Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el nökhelyettese, a megye 23. választókerületének képvise lője felszólalásában a magyar országgyűlés nemzetközi kap csolatairól beszélt. — Ha csak az 1975—80-as ciklus eddig eltelt másfél esz tendejét tekintjük — mon dotta —, kitűnik, hogy rend szeressé vált a magas szintű parlamenti delegációk cseréje, fogadunk egyénileg látogató külföldi képviselőket, részt veszünk az Interparlamentá ris Unió munkájában. — E látogatások legfőbb haszna — folytatta —, hogy ilyenkor kölcsönösen tájékoz tatjuk egymást országaink helyzetéről, törekvéseiről, a nemzetközi élet legfontosabb aktuális kérdéseiben elfoglalt álláspontunkról, nézeteinkről. Ezeken a látogatásokon nem csak törvényhozó kollégáink kal, hanem a meglátogatott ország politikai és társadalmi életének vezetőivel is mód és alkalom nyílik az eszmecseré re. A továbbiakban arról be szélt, mi tette lehetővé a ha zánk történelmének korábban páratlan dimenziójú nemzet közi kapcsolatok kiépítését. — A választ — mondotta — a szocialista világrendszer erősödése adja meg és ezzel szoros összefüggésben a Ma gyar Népköztársaság nemzet közi helyzetének megszilárdu lása, az emberiség nagy kér déseiben elfoglalt következe tes állásfoglalása és a mindig konstruktív, szigorú elvi ala pokon nyugvó külpolitika eredményezte a nemzetközi együttműködésben való rész vételünk gyümölcsöző kibon takozását. Ezután Nagy Miklós az In terparlamentáris Unió magyar csoportjának munkájáról szá molt be. Mint mondotta: a magyar csoport képviselteti magát az Unió valamennyi konférenciáján és tánácskozá- cián tárgyalt kérdések közül a ’cián tárgyal kérdések közül a leszerelés kérdéséhez előzetes határozati javaslatot nyújtott be, sürgetve az atom-, vegyi- és más tömegpusztító fegyve rek betiltását. — Küldöttségünk — hang súlyozta — más napirendi pontoknál, így a közel-keleti helyzet vitájánál kiemelte a kérdés sürgős megoldásának fontosságát. A magyar csoport az IPU nagy nemzetközi kér déseket érintő konzultációin is részt vesz. — Csoportunk aktivitása megbecsülést szerzett az Unió ban, amit bizonyít az a tény, hogy a bizottságokban, szer*• kesztő bizottságokban hosszú évek óta van magyar tiszt ségviselő. Jelenleg is a leg fontosabb bizottságnak, a Po litikai Bizottságnak magyar alelnöke van, Darvasi István képviselőtársam személyében — fejezte be felszólalását Nagy Miklós, Pest megyei képviselő. A munkafegyelem megszilárdításában a becsületesen dolgozókra számítanak A tanulók túlterhelésének csökkentése érdekében Interpelláció a kéthetenkénti iskolai szabad szombat rendszerének tárgyában Az építőipari kapacitások kérdése állandóan az érdeklő dés középpontjában áll. Gyak ran elhangzik, hogy van pénz, de nincs kapacitás. A kapaci tást nemegyszer — leegyszerű sítve — arra szűkítik le, hogy legyen egy vállalat, amely el vállalja a munkát. Ennek sok szor az a következménye, hogy olyan beruházások is elkez dődnek, amelyeket nem lett volna szabad elkezdeni. A ka pacitásról szólva nemcsak egy vállalatról, hanem anyagról, gépekről, berendezésekről is szó van. Az építőipari munkaerőhely zet nem biztató. A tervezett létszámot valószínűleg nem le het biztosítani. Bondor József fontos fel adatnak ítélte, hogy megnéz zék: a kielégítetlen igények mennyire reálisak, hogyan il leszkednek a népgazdasági tervbe, van-e rájuk anyagi fedezet a népgazdaság és a lakosság szempontjából, mi lyen fontossági sorrendet kell tartanunk megvalósításukban. Az új év első hónapjaiban megkeressük a megyék veze tőit, hogy egyeztessük a fel adatokat és a megyében levő kapacitásokat összehangoljuk az építőipar lehetőségeivel. Nagyberuházások esetében ezt tesszük az érdekelt tárcákkal is. Egyértelmű tehát, hogy a fő feladat a rendelkezésre álló lehetőségek minél jobb ki használása, a meglevő tarta lékok felkutatása. A lógósokkal és a munkake rülőkkel szemben — a munka jó megszervezése mellett — támaszkodni kell a döntő többséget képviselő becsüle tes, jól dolgozó munkásokra. Tőlük azt kérjük, hogy ne tűrjék el a munkahelyen a lazaságokat, ne tűrjék, hogy a munkafegyelem lazításával, munka nélkül bért lehessen kapni. A miniszter befejezésül ar ról szólt, hogy az 1977. évi feladatok teljesítése döntő az egész ötéves terv további ala kulása szempontjából. Ennek a felelősségnek tudatában az építőiparban minden területen javítani kell a munkát. Riss Jenő képviselő, a Budapesti Közlekedési Vál lalat vezérigazgató-helyettese a tanulóifjúság és a pe dagógusok részére kéthetenként biztosítandó szabad szombat tárgyában interpellált dr. Polinszky Károly ok tatási miniszterhez. Azt kérdezte, hogy az alsó-, közép éé felsőfokú iskolák tanulói, valamint az ipari tanulók túlterhelésének csökkentése és a fizikailag edzettebb if júság nevelése érdekében mikorra tervezik a — mun kahelyek nagy részénél már bevezetett — kéthetenkén ti szabad szombat lehetőségének megteremtését az is kolákban? Dr. Polinszky Károly vála szában leszögezte: a miniszté rium hosszabb ideje behatóan foglalkozik a kéthetenkénti szabad szombat, az úgyneve zett 11 napos tanítási ciklus bevezetésével. A jelenlegi tan évben a tapasztalatszerzés ér dekében néhány, megfelelő feltételekkel rendelkező álta lános iskola alsó tagozatában lehetővé is tették bevezetését. Néhány általános iskola felső tagozatában és néhány gim náziumban a szabad szomba tok bevezetésére további va riációkkal kísérleteznek. Ügy tervezzük — mondotta —, hogy az általános iskolák egészére az új tantervek és óratervek bevezetésével lehet kiterjeszteni előreláthatóan már 1978 szeptemberében, a középfokú iskolákban pedig szintén az új tamtervek beve zetésével egy időben: 1980 szeptemberében valósíthatjuk meg a kéthetenkénti szabad szombatot Nyilvánvaló, hogy a 12 nap ra eső óraszámot egyszerűen, tantervi módosítás nélkül, nem szabad 11 napra össze zsúfolni, ez ugyanis — törek véseinkkel ellentétben — is mét túlterheléshez vezetne. Nehézséget okoz az is, hogy a családok egy részében a gyer mekek szabat szombatja eltér a szülőkétől. Azt már jelenlegi tapaszta lataink birtokában látjuk — folytatta —, hogy gondoskod nunk kell a szülői felügyelet nélkül maradó gyermekek napközis ügyeletéről, étkezte téséről, szervezett foglalkozta tásáról, sportolási lehetőségiéi ről. Ez természetesen ugyan csak nehezíti a pedagógusok jogos igényének a kielégítését, azrt tudniillik, hogy a kéthe tenkénti szabad szombat elő nyeiből ők is részesüljenek. Az. egyetemeken és főiskolá kon — mondotta befejezésül dr. Polinszky Károly — általá ban arra törekszenek, hogy a nappali tagozatokon szomba ton ne tartsanak órákat. Van, ahol ezt sikerült megoldani, másutt ez a közeljövőben nem megoldható. A tapasztalatok értékelése alapján, a vázolt programnak megfelelően, kel lő időben javaslatot nyújtunk be a Minisztertanácshoz jóvá hagyásra. A miniszter válaszát az in terpelláló képviselő és az or szággyűlés plénuma tudomá sul vebte.
