Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
1976. DECEMBER 15., SZERDA Kádár János felszólalása (Folytatás a 3. oldalról) ka működtetéséhez a mezőgaz daságban is mind fokozottabb Sizükség van az ember szakis mereteire, szorgalmára, fe gyelmére. Nagy tartalék rejlik a vezetés, az irányítás színvo nalának emelésében. A szövet-, keze ti vezetők többsége jó fel készültséggel, felelősséggel, a tagság bizalmával jól sáfár kodva végzi a dolgát, sokszor nehéz és bonyolult körülmé nyek között. Most arra van el engedhetetlen szükség — és ez egyaránt érdeke a tsz-tagság- nak, az egész népnek és nép gazdaságnak —, hogy a veze tés színvonalának emelésével adjanak új lendületet a fejlő désnek. A szocialista társadalom to vábbi menete szempontjából elsőrendű kérdés, hogyan ala kul a mezőgazdaság jövője. A szocialista nagyüzemi mező gazdaság rendszerünk szilárd bázisa a falun. Széles társa dalmi, gazdasági, politikai alapja van annak, hogy a me zőgazdaságban a fejlődés évi növekedési üteme a szocialista mezőgazdaság másfél évtize de során megduplázódott, megháromszorozódott. A fej lettebb agrotechnika, az erő södő termelési kedv még a vá ratlan természeti tényezőkkel szemben is növelte a mező- gazdaság ellenállóképességét. Ha nyíltan beszélünk a ne hézségekről, annál több okunk és jogunk van azt is elmonda ni, hogy húsból ma ötven szá zalékkal, tojásból hetven szá zalékkal, cukorból negyven öt százalékkal, zöldség- és gyümölcsfélékből tizenöt— húsz százalékkal többet fo gyaszt az ország lakossága, mint 15 évvel ezelőtt, az át szervezést megelőzően. Ez az új szocialista mezőgazdaság nagy érdeme. A mezőgazdaság tehát hozzájárult, hozzájárul az életszínvonal emeléséhez. Eközben a párt politikájának megfelelően, az egész társada lom anyagi helyzetének általá nos javulásával együtt javult a mezőgazdasági dolgozóké is; a munkások és a parasztok jövedelmének színvonala már esztendők óta gyakorlatilag egyenlő. A szövetkezeti dolgozók a munka szervezettségében, a munkafeltételekben és szak mai ismeretek dolgában is kö zelebb kerültek a munkásosz tályhoz. Ebben a teremben jelen van nak szép számban a szövetke zeti mozgalom veteránjai, ki próbált harcosai és mai leg jobb képviselői. Nagy dolog, hogy elmondhatjuk: azok, akik részt vettek a mezőgaz daság szocialista átszervezésé nek nagy munkájában, most jóleső érzéssel gondolhatnak arra, milyen rövid idő alatt, mekkorát emelkedett a haj dan annyira elmaradt magyar falu, benne a szocializmus útjára lépett magyar paraszt ság. A magyar kommunisták és legjobb szövetségeseik, mindazok, akik a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek lét rehozását kezdeményezték^ és vágbevitték, most emelt fővel és tiszta lelkiismerettel áll hatnak népünk előtt, mert mindaz, amit a parasztságnak megjövendöltek igaznak bizo nyult! Az összevonások helyett továbbra is előtérben áll a szakosítás Közismert, hogy országunk fejlődésével, a szocialista ipa rosodás előrehaladásával, a me zőgazdaság részaránya a nép gazdaságban mind a nemzeti jövedelemhez való hozzájáru lást; mind a foglalkoztatottak számát tekffffré, csökken. De hadd jelentsem ki e fórumon is nyomatékosan, hogy nem csökken, sőt növekszik a me zőgazdaság jelentősége. Folytatjuk jól bevált agrár- politikánkat. Továbbra is alap vető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagy üzemi rendszerének fejleszté sét, a gazdálkodás belterjesí- tését, azoknak a vonásoknak az erősítését, amelyek megfele lően egyeztetik a tagok érde keit az össztársadalmi érdekek kel. Lényegesnek tartjuk a termelési és értékesítési biz tonságot, az anyagi érdekelt ség megfelelő érvényesítését. A parasztság jövedelmének a munkásságéval arányos fej lesztésére törekszünk, szociál politikai tekintetben pedig a teljes azonosság fokozatos kö zelítésére. Pártunk és kormányzatunk mint eddig, a lehetőség sze rint a jövőben is megad min den szükséges támogatást a mezőgazdaságnak. Tovább erősítjük a mező- gazdasági termelőszövetkeze tek szocialista jellegét. A szö vetkezeti tulajdon szocialista tulajdon, amelynek szilárdítá sa és fejlesztése fontos fel adatunk. az 1967-ben alkotott földtörvényt érvényesítve nagy lépést tettünk előre a szocia lista földtulajdon és földhasz nálat egységének megteremté sére. Az általuk használt föld nek ma már csaknem a fele a szövetkezeteké. Ezt a hosszú ideig tartó és türelmet igénylő folyamatot a jövőben is támo gatjuk. A termelőszövetkezetek szo cialista jellegének erősítése több irányú feladat. A szövet kezeti földtulajdon részarányá nak növekedésén túl kifejezés re kell jutnia a vállalatszerű gazdálkodás erősödésében; a nagyobb tervszerűségben; a munka magasabb szervezett ségében; a szövetkezeti de mokrácia és ellenőrzés telje sebbé tételében; a szocialista elosztási elvek következetes érvényesülésében; a szövetke zeti tagság szocialista tudatá nak fejlődésében egyaránt. Most a fő feladat az, hogy a gazdaságok alaposan mérjék fel adottságaikat, alakítsák ki hosszabb távra profiljukat, és pedig úgy, hogy erőiket a legésszerűbben hasznosítsák. Az üzemi összevonásod helyett a továbbiakban megfontoltan folytatódjék a termelés szako sítása, terjedjen a gazdaságok közötti kooperáció, fokozódjék a törekvés a szövetkezetek, az állami gazdaságok, 'az élelmi szeripari vállalatok közös vál lalkozásainak, társulásainak kialakítására. A mezőgazdasági termelés ilyen irányú fejlesztése a szo cialista mezőgazdaság fejlődé sében új szakasz kezdetét je lenti. Ezen az úton Is azon ban csak akkor haladhatunk előre sikeresen, ha tovább ra is szigorúan betartjuk a be vált szövetkezetpolitikánk alapelveit: az önkéntesség, a fokozatosság, az önállóság, a demokratizmus, az anyagi ér dekeltség elvét. A tervszerűr, fegyelmezett munka a szövetkezeti demokrácia alapja Pártunk XI. kongresszusa tangsúlyozta, hogy társadalmi endszerünk kiteljesedésének •gyik legfőbb feltétele a szo- ialista demokrácia fejleszté- e az élet minden területén. 3bben az összefüggésben kí vánok szólni a szövetkezeti lemolcráciáről. Jó érzéssel állapíthatjuk neg, hogy szövetkezeti paraszt- águnk ebben is nagy jártas ágra tett szert, s ennek nagy i társadalmi hatása. Minde nellett nem lehetünk elége- iettek; gyakori, hogy a jogok is a kötelességek nem egysé gesen érvényesülnek, még mindig sok a formalitás. Ezeknek a hibáknak is szere pük van abban, hogy a szövet kezetekben átmenetileg gyen gült a társadalmi ellenőrzés, s ez itt-ott fegyelemsértéshez, gazdálkodási hibákhoz, a kö zös tulajdon megsértéséhez ve zetett. A jövőben a demokratiz must érdemibbé kell tenni. Most az a legfontosabb fel adat, hogy a szövetkezetek a jelenlegi helyzetben, amikor a mezőgazdasági üzemek meg növekedett mérete, a termelés megváltozott rendszere, a munka szervezeti rendje, lakó- és munkahely szerinti szétta goltság és sok egyéb tényező a demokrácia új formáit igény li, — alakítsák ki a szövetke zeti demokrácia gyakorlásá nak legmegfelelőbb módját, úgy, ahogy azt a kongresszus été terjesztett határozati ja vaslat is tartalmazza. Rögtön lyzzá kell tenni — hangsúlyozta a továb ólakban Kádár János —, hogy a de mokrácia a magasabb fokú szervezettségben is csak akkor gyümölcsözik, ha a munka a tagság által elfogadott ter vednek megfelelően, a válasz tott vezetők irányításával fe gyelmezetten halad. A fejlődő szövetkezeti demokráciát he lyesen így kell értelmezni. Szocialista útra tért paraszt ságunk csaknem tíz éve hozta létre képviseleti szerveit, a területi szövetségeket A tapasztalatok alapján meg állapíthatjuk, hogy tevé kenységük megfelel a párt po litikájának, az állami rendel kezéseknek és a termelőszö vetkezetek érdekeinek. A Ter melőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi, megyei szövetségek szocialista rend szerünk fontos intézményei ként elősegítették a szö vetkezetek törvényes és alapszabályszerű működésé nek megszilárdítását, a tervek teljesítését. A tsz-szövetségek létrehozását a gyakorlat, az élet igazolta; munkájukra a jövőben is nagy szükség lesz. A termelőszövetkezeti szö vetségek tevékenységét azon ban fejleszteni kell. Az érdek- képviseleti szervek sajátos mozgalmi eszközeikkel min denekelőtt segítsék javítani a gazdálkodás eredményességét. Tekintsék kiemelt feladatuk nak a visszásságok, a rendel lenességek megelőzését, a fel tárt hiányosságok következe tes megszüntetését. Szólni kell a termelőszövet kezetek és az állami szervek, a tanácsok viszonyáról is. A termelőszövetkezetek gazdasá gi önállósága szándékainknak megfelelően az elmúlt évek ben megerősödött; jogi-szer vezeti önállóságuk ma már szilárd gazdasági háttérre tá maszkodhat A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a szövetkezetek erősödésével nem mindenütt tartott lépést az állami irányítás. Ez a fe lelős irányító szervek hibája, a mi hibánk. Ugyanakkor a területi irányító szervek, a ta nácsok egy része sem él elég gé a meglevő jogkörével, nem végzi kellő következetesség gel a területi összehangolást. Ezen változtatni kell. Ügy gondoljuk, helyes, ha a tér melöszövetkezetek önállóságát tiszteletben tartva a követke zó időkben javítjuk, jobban összehangoljuk az állami irá nyító szervek munkáját, nö veljük ellenőrző, termelést se gítő szerepüket. Végezetül néhány szót a termelőszövetkezetekben folyó párt- és társadalmi munká ról. Biztosíthatom a termelő- szövetkezetek vezetőit és tag ságát, hogy a pártszervezetek, a kommunisták a jövőben is helytállnak önmagukért, min dent meg fognak tenni az előttünk álló nagy, nem köny- nyű, de szép feladatok meg oldása érdekében. Hazánkban a szocializmus építésének minden területén szorgos, eredményes munka folyik, népünk követi a párt XI. kongresszusának útmuta tásait. Céljaink ösztönzőék, pártun kat követi népünk, a hatalom megingathatatlan, a népgazda ság alapjai szilárdak. Az kell hogy mindenki tegye meg a magáét, a jó munkát senki se érezze és ne tekintse szives■ ségnek vagy áldozatnak, ha nem a haza, családja és önmaga iránti természetes kötelességének. Eredményes munkát kívá nők a kongresszusnak. Sok sikert a szövetkezetek veze tőinek, tagságának, min den dolgozójának. Mély meg győződésem, hogy szövet kezeti parasztságunk biz tos léptekkel halad tovább, előre a bevált úton és tevé kenyen segíti a szocialista Ma gyarország felépítéséit — fe jezte be beszédét Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Kiskun lacbáza—Ráckeve Tárlatok az iskolában Anyagot cserél a Gaál Imre- és az Ady-galéna Kezdeményezésnek számít, hogy Kiskunlacházán a 222. sz. ipari szakmunkásképző in tézet négy tanára házi tárla ton mutatta be képzőművé szeti alkotásait. Énekes János monotypiái, metszetei, olajké pei jelenítik a mértéket, me gyei kiállításon is megállnák helyüket. Azzal is, hogy Kis- kunlacháza utcáinak meghitt ségét tárják fel. azzal is, hogy a rajzi szerkezet biztonsága emlékeket sűrít képzőművé szetté. Elmélyültség és tudás jelzi értékelt, mely kollégái számára is megbízható mérté ket jelent. Bakó László szín- érzéke jó, s ha a vonalveze tésben fejlődik, akkor az ő távlata is biztosított. Dénes János Duna-parti hangulata és ráckevei szerb temploma tisztes megoldás, s figyelemre méltó Soóky András sorozata, aki konstruktív szigorúsággal készíti egyre bátrabban ké peit, kerámiáit, szobrait Pompás az iskolavezetés tá mogatása, mert ezzel a tár lattal nemcsak a nagyközség Bodnár Ede: Szerb templom, Ráckeve (olajfestmény). Énekes János: Kiskuralacháza (li nómetszet). . w hajdani festő fia tiszteletére szervezett Laui mire uateruit kezaem-enyezi, nemcsak a szakmunkásképző intézetben tanuló íiataioik esztétikai ne velését szolgaija, hanem átté telesen a tantestület alkotó közérzeten ez is Hozzájárul. A ráckevei Ady Endre gim náziumiján Doanar Éae zebe- géayi, zsambéki, ráckevei te matikájú festményei okoztak örömet a tanulóifjúságnak, melyet a vendégkönyvben is érzékeltettek. Botinál- Ede ki állítását mestere, Bakallár József nyitotta meg, s kiemel te fáradhatatlanságát, szemlé letének frisseségét. Februárban tárlatcserét ter veznek a két középfokú inté zetben. Az Ady Galéria mű tárgyai Kiskunlacházán ven dégeskednek, a szakmunkás- képző tanár festői a ráckevei gimnáziumban mutatkoznak be régi és új alkotásaikkal. Arra "is gondolnak, hogy egy' egy művet adományoznak egymásnak, épitve ezzel az Ady- és a Gaál Imre Galériát. * L. M. Anyanyelvi táborok1 a Magyarok Világszövetségének programjában A jövőre terveziett progra moknál volt szó egyebek kö zött a Miagyarok Világszövet ségének kedd délelőtti elnök ségi ülésén. Összesítették a vi lágszövetség idei tevékenysé gének eredményeit, az elnök ség jelentése alapján. A jövő évi események közé tartozik például, hogy ismét szervez az anyanyelvi konferencia véd nöksége gyermek- és ifjúsági táborokat, ahol a külországok ban élő magyarság ifjú gene rációjának tagjai ismerkedhet nek meg Magyarországgal, ta nulhatják a magyar nyelvet. — Ügy érzem, mintha egy óceán közepén lennék, és most tanulnék úszni. Ügy hiszem, már tudok, és éltkor ismétel ten kiderül, hogy mégsem. Mindig újabb és újabb akadá lyokba ütközöm, ezeket lé kell győznöm, és tovább kell len dülnöm. A hasonlatnál marad va. ebben az évben dobtak a méyvízbe; bár 15 évi pedagó giai múlt áll mögöttem, most neveztek ki a budakalászi ál talános iskola Igazgatójává — mondotta Földes Jözsefné, a szentendrei járás legfiatalabb igazgatónője. — Az emberei^ tudatában úgy él, hogy az iskola, az al- Az ajtóm nyitva áll... ma mater egy épület, önöknél ez másképp van. — Igen, nálunk Budakalá- szon sajátos a helyzet, és nem állítom, hogy ez a sajátosság örömet jelentene. Három ki lométeres körzetben öt épület ben oktatunk, nevelünk 7 00 tanulót. Igaz ugyan, hogy 1977-ben tovább gyarapítják az osztálytermek számát, de a széttagoltságot ezzel még nem oldják meg. Aktív munkaközösségek — Ilyen körülmények kö zött, hogyan tudja az igazgató a munkját átfogni, megszer vezni a teendőket? Mit jelent öt, szétszórt épületben lévő intézmény munkáját irányí tani? — Mielőtt részletesen felel nék a kérdésre, hadd mond jam el: az ajtóm mindig nyitva áll mindenki előtt. A kollégákat nemcsak én láto gatom rendszeresen, ők is bármikor megkereshetnek és meg is keresnek. Jó légkör ben dolgozni, mind munkatár saimnak, mind nekem csak úgy lehet, ha kölcsönösen meg becsüljük és segítjük, a gon dokról és örömökről állandóan tájékoztatjuk egymást, még akkor is, ha 3 kilométerrel arrébb dolgozik a pedagógus. A tájékoztatás itt temészete- sen egy sajátos struktúra lét rehozását tette szükségessé. Nálunk új elem, hogy havonta egyszer tanácskozunk a mun kaközösség vezetőivel, ök ad digra már tájékozódnak a cso portjaikhoz tartozó pedagógu sok gondjairól, javaslataikról. A megbeszéléseken részletesen elemezzük a következő havi teendőket. Az ott elhangzot takról feljegyzés készül, amit valamennyi pedagógusnak el juttatunk; így bár több épü letben tanítunk, mégis e köl dökzsinór segítségével tájé koztatjuk és összetartjuk a kollektívákat. — Az idén, milyen új ele mekkel gazdagodott a munka tervük? — A demokratizmus szé lesítését és ugyanakkor e fo galomkör mélyebb megértését tűztük célul. Ezen a követke zőket értem: demokráciát, a nevelők és a vezetők, a ne velők és a diákok, a tanulók és tanulók között, valamint a nevelők és a szülők kapcsola tában. Együtt a szülőkkel * — Hogyan dolgozik együtt a pedagógus és a szülők kö zössége? — Az elmúlt évben kezd tük, és az idén megpróbáljuk általános gyakorlattá tenni azt, hogy gyermekeikkel együtt — idézőjelben — mintegy ké- zenfogjuk a szülőket is. Szü lők akadémiája címen TIT- eiőadásokat szerveztünk; idén tíz alkalommal adunk tájé koztatást a korszerű gyermek- nevelésről, többek között a szabad idő helyes eltöltéséről. Az előadásokon igyekszünk át adni azokat a pedagógiai el veket, ismeretanyagokat, ame lyeket a szülök, ha gyakor latban ténylegesen megvalósí tanak, akkor az iskola és a család nevelési mdszerei. elvei egységesebbek lesznek. Erre a munkára szükség van, mert az a célunk, hogy a szülő ne ösz tönösen, hanem tudatos szere tettel neveljen. Kulturális programokat szervezünk; operába, színház ba, kiállításokra visszük ta nulóinkat, s a szülőket is meg hívjuk. Pedagógiai kísérletek — Az elmondottakon kívül folytatnak még kísérleteket egyéb területeken is? — Iskolánkban — mint a járás más iskoláiban is — a Magyar Tudományos Akadé mia és az OPI által kidolgo zott kísérleti oktatás folyik az első osztályokban. Ennek lé nyege, hogy a fizikai, a ké miai és a biológiai alapisme reteket a gyermekek a kör nyezetismeret című tantárgy keretén belül már az első osz tályban játékos körülmények között fedezik fel. Nagyon ne héz, de ugyanakkor érdekes feladat ez nekünk, pedagógu soknak is, és úgy látjuk a ta nulóknak ugyancsak nagy él ményt jelent. — Fontos még megemlíte nem a tanulók testi nevelését iskolai és otthoni életükben. Ezt mi kiránuiásokon, torna órákon, s mindennapi mun kánkban. a tanítás során igyekszünk megvalósítani. Ná lunk a harmadik szünetben az egész iskola tornázik. Szól az iskolarádió és a tanárok a diákokkal együtt végzik a gyakorlatokat. — Ügy érzem, hogy beszél getésünkben elsősorban a fel adatok, az örömök körvona lazódtak; azért bizonyára több a nehézség, a gond, mint amit az eddigiekben említett. — Ez igaz, de aki a gyere kekkel foglalkozik, az ment hetetlenül egy kicsit a jövőre is tekint, és ígv mindig több örömöt említ, mint nehézsé get. Krasznai £va 1 I á A járás legfiatalabb iskolaigazgató-nője
