Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-14 / 295. szám
1976. DECEMBER 14., KEDD Fesztiválfokozat a szentendreieknek Sikeresen szerepeltek a megyei kórusok a minősítő hangversenyeken Vasárnap délelőtt rendezték Szentendrén:, a megyei mű velődési központban a Pest viegyei énekkarok idei utolsó minősítő hangversenyét, ame lyen hét kórusnak nyílott al kalma számot adni az elmúlt két év munkájáról, megvéde ni a korábban szerzett foko zatát, sőt esetleg előre is lép ni a helyezésben, azaz maga sabb kategóriába. Igénylik az értékelést Mint ismeretes, énekka raink 1964 óta kétévenként állnak így zsűri elé. A bizott ság figyelembe veszi a kóru sok adottságait, működési kö rülményeit, műsoruk minősé gét, az előadás művészi szín vonalát, az énekkarok aktivi tását, egyéb szerepléseit stb. A zsűri végül országos áttekin tés alapján dönt az egyes kó rusokról. A minősítés rendszerének jelentősége abban nyilvánul meg, hogy az együtteseket fo lyamatos munkára készteti, ugyanakkor a dalosok, a kar nagyok és a fenntartó szervek is igénylik ezt az értékelést. Az a lehetőség pedig, hogy fejlődés esetén magasabb szántfokozatot érhetnek el, még igényesebb tevékenység re ösztönzi a kórusokat. Az elmúlt 12 év alatt me gyénkben is egyre több ének kar kapcsolódik be a minősí tés rendszerébe, új kórusok születtek és értek el egyre szebb eredményt. Míg 1964- ben csupán 6 kórust minősí tettek, 10 év múlva ez a szám már 26-ra nőtt. Jelenleg 31 felnőtt énekkar tartozik ebbe a kategóriába Az idén összesén négy mi nősítő hangversenyt szervez tek: november 14-én, Gödöl lőn, 21-én Szigetszentmikló- son, 28-án Cegléden szólt szív ből a dal, a negyedik bemuta tóra pedig most került sor Szentendrén. A szervezésben oroszlánrészt vállalt a me gyei művelődési központ, ter mészetesen segítettek a rende ző helyi intézmények is. A be mutatókat szakmailag a Kóru sok Országos Tanácsának me gyei titkára, Kovács Lajos készítette elő. mellesleg két énekkart is sikerre vitt nagy szerű dirigálásával. Szokolay-ösbem utaló Miként az előző három hangversenyen, most Szent endrén is nagy érdeklődés kí sérte az eseményt. A zsűri elnöki tisztét ez alkalömíhal Lénárt Elek, a Népművelési Intézet főimunkatársa, töltötte be, tagjai Hajnóczy Katalin és Szabó Tibor karnagyok vol tak. Először a pilisszentiváni művelődési ház vegyes kara lépett a színpadra. Igényes, gondosan kidolgozott műso ruk (vezényelt: Nehbrandt Ferenc) méltán aratott elisme rést. Különösen Schubert: Der Lindenbaumja tetszett. A Ha zafias Népfront solymári bi zottságának férfikara (vezé nyelt: Kelemen Istvánná és Kempelen Tünde) elsősorban a saját gyűjtésű solymári nép dalok kedves-szellemes tolmá csolásában . remekelt. Hatáso san énekelték Szokoíay—Ja nus Pannonius: Három epig rammáját. A kórus számára írt műnek ez volt az ősbemu tatója. Finom, kecses előadás sal örvendeztetett meg a pi- lisvörösvári Pro Musica leány kar (vezényelt: Lendvai Ist- vánné). A szigetszentniártoni művelődési ház férfikara (ve zényelt: Tóth Béla) sem kel tett csalódást. Sikerrel bir kóztak meg kifejezetten nehéz darabokkal is. A hangver seny leggazdagabban össze állított repertoárját a szent endrei városi kórus (vezé nyelt: Kovács Lajos és Wolf- né Kovács Zsuzsa) mutatta be. Szingazdag előadásban hallhattuk egyebek közt De bussy: Ö, mily szép ő című művét, szépen, áhitatosan zen gett a két Kodály-darab, a Stabat mater és az Esti dal. Ezután a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő dunake szi művelődési központ férfi kara magukhoz és a jubi leumhoz méltó dalolásának lehettünk tanúi. Külön is di csérjük a két „sláger”-kórus- darab, Pitoni: Boldog, aki énekel és Palestrina: Egy márványszoborhoz ízléses, ér tő megszólaltatását (vezényelt: Tóth Béla). A bemutatót a nagymarosi szövetkezetek fér fikara Kismartoni Ferenc ve zetésével zárta — nem vélet lenül. hiszen éppen a befeje ző dal, a Lakodalmi rigmusok sikerült a legjobban. Előképzés A szentendrei hangverse nyen fesztiválfokozatot a ha zaiak érték el. Aranydiplomás lett a nagymarosi és a duna keszi, aranykoszorús a pilis- vörösvári, ezüstdiplomás a solymári, ezüstkoszorús a szi- getszentmártoni és a pilis- szentiváni kórus, összegezve a négy minősítő tapasztalatait, rhegállapíthatjuk, hogy az el múlt két évben tovább fejlő dőt, izmosodott a megyei kó rusmozgalom (egy fesztiválfo kozat, hat aranydiplomás, négy aranykoszorús — és a „nagyágyú”, a váci Vox Hu mana csak januárban minő sül. ..) Mindegyik énekkar megvédte korábbi fokozatát, igen sok pedig még előre is lépett. A szép eredmények mellett azonban nem hallgat hatjuk el, hogy jó néhány nagyközségben, pl. Érden, Abonyban, Monoron, Dabason és Nagykátán nincs még énekkar. Tehát miközben örömmel nyugtázzuk a sikert, bízunk abban, hogy a megyei kórusmozgalocn a jövőben to vább fejlődik, hiszen a szemé lyi feltételek megvannak hoz zá... Dalos Gábor Elismerés a Népszabadság terjesztőinek Növekedett,® Népszabadság Pest megyei olvasóinak tábo ra — állapította meg az a fel mérés, amelyet a Pest megyei pártbizottság és a Hírlapkiadó Vállalat közösen készített. Tegnap délután a megyei pártbizottságon bensőséges ünnepség keretében köszöntöt ték a Központi Bizottság lap jának legjobb propagandistáit és terjesztőit. Munkájuk elis meréseként a Népszabadság Emlékplakettel jutalmazták Bender Katalint, á szentend rei városi pártbizottság osz tályvezetőjét; Juhász Jánost, a péceli nagyközségi pártbizott ság titkárát; Takács Gábornét, a gyáli posta vezetőjét; Fe hérvári Jánost, a ceglédi pos ta vezetőjét, valamint az érdi posta Törekvés szocialista bri gádját. A plaketteket, vala mint a Népszabadság főszer kesztőjének köszönő levelét Aranyosi László, a megyei pártbizottság osztályvezető- helyettese adta át TV-FIGYELO Gyémántok. Nem kevés írói bátorság kell a 48-as idők újabb megiöézéséhez. Annyian és annyi műfajban dolgozták már fél Kossuth és Görgey vi szonyát, vagy a forradalmi kormány Debrecenbe költözé sének okait és körülményeit, hogy e témáknak egy újabb változatát csak egy igen erős késztetés írhatja meg. Mocsár Gábor — akit első sorban mai tárgyú, nagy való ságtöltésű, publicisztikai hévü- letű művei tettek ismertté és népszerűvé — feltétlenül érez hette ezt az indíttatást, hiszen A gyémántper címmel előbb könyvalakban megjelent, majd a Gyémántok címmel Szabó György átírásában most képer nyőre került művének. szinte minden mondatát sistergőén forróvá hevíti az újragondolás, az újraélés kényszere. Akárha élő színpadi pre mieren láttuk volna, úgy hitt, érvelt, vergődött kétségei kö zepette Mensáros László, ez a mindeddig talán a legjobban maszkírozott, s legemberibb Kossuth; s ugyanígy Tordy Géza, aki végre nem egy meg lett hadfi, hanem — aki való jában volt — egy harmincegy- néhány éves Görgey lehetett. E jól megírt és remekül el játszott szerepek emléke ma rad meg, tehát legfőbb él ményként emlékezetünkbén! Azt már csak az utánagon- dolás, a hosszabb tűnődés jut tathatja eszünkbe, hogy ere dendő újdonságot, eddig nem hallott ismeretet, felfedezés számba vehető összefüggést voltaképpen nem is tartalma zott ez a tv-film. Azok a bizo nyos gyémántok, amelyek Ma darász László (Lukács Sándor) lejárattatását voltak hivatva siettetni, bizony elenyészően kevés szerepet kaptak a róluk elnevezett filnjben. Új Htélkedük. Vitray Ta más egy esztendeje vállalt új státusának megfeíelő- szerep ben jelent meg Takács Mari Pf. 250. című népszerű műso rának legutóbbi adásában — úgy, mint a televízió szórakoz tató osztályának a vezetője. Nem ok nélkül. A legnagyobb nyilvánosság előtt kellett vá laszolnia azokra a sokfelől ér kező és sokszor elhangzó kér désekre, hogy mostanában^ miért nincs elég sok és elég jo játék a tv-ben. Egyszóval, mi lesz? Feleletét így foglalhatjuk össze: véget vetnek minden most folyó vetélkedőnek, és útjára bocsátanak három új sorozatot. Az egyikben a há romtagú családok felégethet nek bizonyos témakörű kérdé sekre; a másikban égy-egy el takart fej gazdáját kell kita lálni; a harmadikban... Ne folytassuk! Kénytelen-kellét- len be kell látnunk, hogy ezek a vadonatúj játékok is olyanok lesznek, mint a most folyók; a tudom, nem tudom lexikális ismereteire fognak épülni. Ami a legfurcsább, hogy Vit ray Tamás is kellő rezignált sággal ismerte bé: miképp ed dig, úgy ezután is kirekesztőd nek a játékra, éhes otthon- * ülők. Legföljebb figyelhetik az I adásokat, de egyikbe sem kap- ' csalódhatnak be. Kár! A magyar televízió egy kor a nagy tömegeket meg mozgató élő — a legjobb érte lemben vett eleven — vetélke dőiről volt híres, nem pedig arról, hogy a nézők nyugalmát ilyen felesleges tapintattal ke zelje. Magyarán: untassa — szórakoztatás helyett. Akácz László KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Eszmeébresztő ipar művészet Decemberben sokasodnék az ajánlatok.. Színháziakban, üzle tekben, tárlatokon. Az ember ilyenkor a természet nyári özönlésének hiányában saját alkotásai felé fordul. Ezért he lyes, hogy a közönség igényei hez igazodva most telt házat terít a múzeumhálózat. Az még dicsérendőbb, hogy nem elégszik meg az adattár- színe sítésével, hanem gondolatain kat is" ébreszti. Chilei műtárgyak Kétszeresen örülünk a Nép rajzi Múzeum tárlatának. Egy részt azért, mert a Magyar- országon élő chileiek és saját honfitársaink gyűjteménye valóban újdonságot jelent a nézőknek, hiszen egy földraj zilag távoli kultúra üzenetét tartalmazza. Másrészt a nem-, zetközi szolidaritás tiszta szenvedélye mindannyiunkat meghat és együttérzésre ösztö nöz. Az a nép, mely ilyen pompás iparművészeti tárgya kat — poncsókat, agyagperse- Isten nem szerencsejátékos ; Gyurkovics Tibor drámája Madách Kamara Színházban A dmül szolgáló mondatot a darab folyamán kétszer is halljuk az egyik szereplő, a Vizsgálóbíró szájából, méghoz zá dramaturgiailag hangsúlyos helyeken. Ezek szerint tehát kulcsmondatnak tekintendő ez a jól hangzó, de — különösen a szöveg összefüggéseiből kira gadva — semmi különöset nem mondó három szó? Igen is, nem is. Gyurkovits Tibor mindössze háromszereplős drámájának másik férfifigurája, Engelhart Simon, pap. Pontosabban: pap tanár. Az ő két különös eseté nek nyíltszíni boncolása, az Engelhart és a Vizsgálóbíró közötti dialógusok — nevez hetjük vallomástevő és kihall gató párbeszédének is ezt a kérdés-felelet játékot — adják a drámát. Gyurkovics maga is ezt az alcímet adja a darab nak: Drámai vizsgálat két részben. Ismert és kedvelt drá mai forma ez, különösen ma napság. A tényszerűen felra kott drámai anyag, mely a ki élezett, vallomásszerű megfo galmazásban különösen erős töltést adhat, meg a tények közé elrejthető, vagy éppen a tények közül, azok segítségé vel kiváló mélyebb, általáno- sítottabb igazságok jó alkal mat teremthetnek az írónak mondanivalója friss, figyelmet lekötő formában történő köz lésére. A Madách Kamara Színházban Iáható mű is ezt a dramaturgiát követi. Még hozzá egy igen emlékezetes eset tényeiből merítve, hiszen minden újságolvasó ember jól emlékszik még egy paptanár, bizonyos Pászthóy Valér két különös históriájára: az egyik kapcsán diákok haltak meg egy barlangtúra során, a má sik esetben csak a véletlennek köszönhette egy diáklány, hogy nem fulladt a viharos Bala tonba, miután a tanár elhagy ta csónakjával azt a vízsza kaszt, ahol a lányt elsodorták a hullámok. Gyurkovics az esetek után regényt is írt a té mából (címe azonos a darab címével). A témából, amely kétségkívül alkalmasnak tűnik bizonyos erkölcsi tanulságok kimondására, a felelősségnek, az emberi életekkel való meg- gondatlan sáfárkodás, sőt játék következményeinek, ve zető és vezetettek közti vi szonynak a boncolására. Ehhez persze el kell távolodni a konkrét tényanyagtól, meg kell keresni az általánosítás, a mű vészi szférába emelés lehető ségét, mert ha ez nem törtér nik meg, akkor a mű — kü lönösen ha kétszemélyes' drá mának írja meg a szerző — el kerülhetetlenül hasonlítani fog egy dramatizált, vagy inkább dialógusokra bontott vizsgá lati jegyzőkönyvhöz. A kulcsmondat egyébként ép pen ennek elkerülésére szol gálna, S abban az értelemben valóban kulcsmondat, hogy a Vizsgálóbíró egy érvsörozat vé gén mondja ki: Engelhardt túl sokat bízott ügyeiben az isten re, hazardírozott istennel, isten pedig nem szerencsejátékos. Azaz: nem szabad az emberi gyarlóságokat, gyengeségeket, jellemhibákat, ideggyengesé geket istennel mentegetni, s rá hagyatkozni, ha valaki bajba kerüL Ám a kulcsmondat annyiban nem kucsa a darab nak, hogy nem magyarázza meg, vagy nem nyitja igazán a szerződ szándékot, e szándék dramaturgiai zárját. Mert azon túl, hogy Gyurkovicsnak végül is nem sikerül eltávolodnia a konkrét bűnügyi esettől, s így a darab jelentős része nem egyéb dialógusokra bontott jegyzőkönyvnél (ahol meg nem ez, ott nem több közkeletű erkölcsi megállapításoknál), még az sem derül ki, hogy a szerző végül is milyen konkrét erkölcsi, filozófiai alapállás ból ítéli el Engehartot. A Vizs gálóbíró ugyan láthatólag a mi társadalmunkat képviseli, de érvei nem győznek meg az ő erkölcsi-világnézeti fölényé ről Engelharttal szemben. Így aztán, bár Engelhartot elítélik, valahogy olyan benyomásunk támad a darab végén, hogy az erkölcsi győztes mégis ő ma radt. Ez pedig nemcsak dra maturgiailag súlyos hiba. A rcndCZO Kerényi Imre mindent megtett, hogy a darab egyenetlenségeit és tisztázat lanságait korrigálja, de a szö veg is a drámatechnikai meg oldások lényegén természete sen nem változtathatott. A fé lig oratórikus színpadi meg oldás, a Gőzt Béla hol áttet sző, hol sokszorosan visszatük röző felületekből készült dísz letében minimális és stilizált mozgású színészek megpróbál ják megadni azt az általáno sítást és elvonatkoztatást a té mának, ami az írónak nem si-. került. De mivel a konkrét’ esethez tapadó tényanyag a színpadról a maga vaskos rea litásában hangzik el, s a filo- zofálgatások sem tudják fel emelni, végül is ez a jó ren dezői ötlet sem teljesedhetett ki igazán. A két férfiszínész, Mensáros László, Engelhart alakítója, és Bálint András, a Vizsgálóbíró megszemélyesítő je, nagy odaadással igyekszik igazi drámai életet lehelni a műbe. Ez Mensárosnak nagy pódiumrutinjával sikerül is, — legalábbis az általa játszott figura plasztikus és élő. Bá lint Andrásnak többnyire csak ingatag érvelések és indoko latlan indulati kitörések jutot tak. Ebből természetesen nem formálhatta meg Engelhart méltó — és győztes — ellen felét. Kiss Mari, a Balatonba majdnem belefulladt lány meg idézett alakjában két monoló got mond el: igyekezete sem győz meg azonban bennünket arról, hogy erre a két mono lógra a drámában szükség van. Takács István lyeket, csontfaragványokat — teremtett az indián és paraszt- kultúra örököseként, annak holnapja van. Holnapja még akkor is, ha Ailénde és a nép igazságát átmenetileg lerom bolta az erőszak. Átmenetileg; ez a lényeg. A Húsvét-szige- tek kőbálványaitól meredek, de tartás ív vezet a XXI. szá zadba, melynek előzetesét most itt és ezekben a népmű vészeti alkotásokban szemlél hettük. Szállóige, közmondás, igazság: Az a nép, mely^meg menti kultúráját, az jövőjét is megmenti. Herendi kerámia A kritika szaporítja kérdő jeleit Herenddel kapcsolatban. Kifogásolja, hogy még nem eléggé eredeti, hogy a divat igényeit is kiszolgálja, hogy elszakadt a népművészet nyomvonalától, hogy időnként engedményeket tesz ízlésben, minőségben. Mind igaz, mégis Herend Herend. Semmi más hoz nem hasonlítható. Ebben rejlik értéke, lehetősége, meg újulása. Ezt láthatjuk az Ipar- művészeti Múzeumban. Ami az értéket illeti; He re rad ötvözet. A manufakturá lis kerámiaüzem a XIX. szá zadban Stingl Vince és Fi scher Mór irányításával úttö rője lett a magyar porcelán művészetnek. Országos hírre emelkedett az 1842-es első Magyar Iparmű Kiállításon, s azóta is tartja világszínvona lát. Megfontolt alapossággal fejlesztette tovább a kínai, meisseni, sevres- i mintákat. A bécsi, gödöllői formáknak is tág teret adott, számításba vette a népszínmű színesített alakjait. A kor másodlagossé- gait is komolyan vette, nem fordult eléggé hatékonyain a népművészet tiszta forrásához, de a szecesszió orgiáját mérsékelte. Ez He- rend; folyamatá val, erényeivel, hiányaival. Tény, hogy londoni, pá rizsi, bécsi világ- kiállításokon szer zett a gyár arany érmeket, első díjat már az elmúlt szá zadban. Herend reneszánsza azóta is tart. 1904-ben Amerikában dí jazták arannyal Herendet, a két világháború között a szobrászat Kis faludy Strobl Zsig- mond, Vastagh György, Lux Elek által teremtett formáit ültette, át sokszorosított por celántárgyakká. Technológiáját ma is őrzi, a herendi márka világhíre a kézi festéshez kap csolódik. Ma hatszáz festő dolgozik 'a korszerűsített üzemben Illés Irén, Sz. Hor váth Éva, Brand Ágoston mér tékét figyelve, akik modem vonalvezetéssel iparművészeti . rangot biztosítanak a herendi kerámiának. Hosszú út veze tett idáig a barokk díszvázák tól, kínai mintás csészéktől, Appcmyi-mintátál. Jogos a kí vánság, hogy Herend, mely őrzi magas technikáját, újítá sokra mindig kész figyelmét, erőteljesebben alkalmazza, a népművészét le nem zárt, ed dig nem folytatott és folyta tásra méltó ajánlatait, for máit, élő kincsestárát. Így válhatik Herend még nagyob bá, nemcsak gyűjtő, hanem in dító műhellyé, melynek érték szerző haladását az egész vilá gon figyelik. Pázmándy Antal tárlata Herend hagyomány, Páz mándy Antal lehetőség. Mező kövesden született, 1967-ben vgzett az Iparművészeti Főis kolán, művei megjárták An karát, Faenzát. Szekszárdon felavatták kútfiguráját. Gor- ka-díjas. Moat a KKI Doroty- tya utcai termében állít ki. Minden idegszálával új for mák teremtésére törekszik, s ezzel a teret álmodja, alakít ja szebbé. Nemcsak azzal, hogy tisztítja harmonizált gyűrődéssel, labirintussal, medrekkel, vajatokkal, virág ként- nyíló, bomló alakzatok kal, hanem azzal, hogy e kü lönös: nem látott és mégis is merős tárgyak gondolataink nyomvonalán haladnak. Ezért érezzük úgy, hogy megpillan tásuk előtt már valahol talál koztunk velük. Rokonaink, ba rátaink, önarcképünk alkotó elemei Losonci Miklós Hárfáző (Herend) ♦
