Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-14 / 295. szám
1976. DECEMBER 14., KEDD Fesztiválfokozat a szentendreieknek Sikeresen szerepeltek a megyei kórusok a minősítő hangversenyeken Vasárnap délelőtt rendezték  Szentendrén:, a megyei mű velődési központban a Pest  viegyei énekkarok idei utolsó  minősítő hangversenyét, ame lyen hét kórusnak nyílott al kalma számot adni az elmúlt  két év munkájáról, megvéde ni a korábban szerzett foko zatát, sőt esetleg előre is lép ni a helyezésben, azaz maga sabb kategóriába. Igénylik az értékelést Mint ismeretes, énekka raink 1964 óta kétévenként  állnak így zsűri elé. A bizott ság figyelembe veszi a kóru sok adottságait, működési kö rülményeit, műsoruk minősé gét, az előadás művészi szín vonalát, az énekkarok aktivi tását, egyéb szerepléseit stb. A  zsűri végül országos áttekin tés alapján dönt az egyes kó rusokról. A minősítés rendszerének  jelentősége abban nyilvánul  meg, hogy az együtteseket fo lyamatos munkára készteti,  ugyanakkor a dalosok, a kar nagyok és a fenntartó szervek  is igénylik ezt az értékelést.  Az a lehetőség pedig, hogy  fejlődés esetén magasabb  szántfokozatot érhetnek el,  még igényesebb tevékenység re ösztönzi a kórusokat. Az elmúlt 12 év alatt me gyénkben is egyre több ének kar kapcsolódik be a minősí tés rendszerébe, új kórusok  születtek és értek el egyre  szebb eredményt. Míg 1964-  ben csupán 6 kórust minősí tettek, 10 év múlva ez a szám  már 26-ra nőtt. Jelenleg 31  felnőtt énekkar tartozik ebbe  a kategóriába Az idén összesén négy mi nősítő hangversenyt szervez tek: november 14-én, Gödöl lőn, 21-én Szigetszentmikló-  son, 28-án Cegléden szólt szív ből a dal, a negyedik bemuta tóra pedig most került sor  Szentendrén. A szervezésben  oroszlánrészt vállalt a me gyei művelődési központ, ter mészetesen segítettek a rende ző helyi intézmények is. A be mutatókat szakmailag a Kóru sok Országos Tanácsának me gyei titkára, Kovács Lajos  készítette elő. mellesleg két  énekkart is sikerre vitt nagy szerű dirigálásával. Szokolay-ösbem utaló Miként az előző három  hangversenyen, most Szent endrén is nagy érdeklődés kí sérte az eseményt. A zsűri  elnöki tisztét ez alkalömíhal  Lénárt Elek, a Népművelési  Intézet főimunkatársa, töltötte  be, tagjai Hajnóczy Katalin és  Szabó Tibor karnagyok vol tak. Először a pilisszentiváni  művelődési ház vegyes kara  lépett a színpadra. Igényes,  gondosan kidolgozott műso ruk (vezényelt: Nehbrandt  Ferenc) méltán aratott elisme rést. Különösen Schubert: Der  Lindenbaumja tetszett. A Ha zafias Népfront solymári bi zottságának férfikara (vezé nyelt: Kelemen Istvánná és  Kempelen Tünde) elsősorban  a saját gyűjtésű solymári nép dalok kedves-szellemes tolmá csolásában . remekelt. Hatáso san énekelték Szokoíay—Ja nus Pannonius: Három epig rammáját. A kórus számára  írt műnek ez volt az ősbemu tatója. Finom, kecses előadás sal örvendeztetett meg a pi-  lisvörösvári Pro Musica leány kar (vezényelt: Lendvai Ist-  vánné). A szigetszentniártoni  művelődési ház férfikara (ve zényelt: Tóth Béla) sem kel tett csalódást. Sikerrel bir kóztak meg kifejezetten nehéz  darabokkal is. A hangver seny leggazdagabban össze állított repertoárját a szent endrei városi kórus (vezé nyelt: Kovács Lajos és Wolf-  né Kovács Zsuzsa) mutatta  be. Szingazdag előadásban  hallhattuk egyebek közt De bussy: Ö, mily szép ő című  művét, szépen, áhitatosan zen gett a két Kodály-darab, a  Stabat mater és az Esti dal.  Ezután a fennállásának 50.  évfordulóját ünneplő dunake szi művelődési központ férfi kara magukhoz és a jubi leumhoz méltó dalolásának  lehettünk tanúi. Külön is di csérjük a két „sláger”-kórus-  darab, Pitoni: Boldog, aki  énekel és Palestrina: Egy  márványszoborhoz ízléses, ér tő megszólaltatását (vezényelt:  Tóth Béla). A bemutatót a  nagymarosi szövetkezetek fér fikara Kismartoni Ferenc ve zetésével zárta — nem vélet lenül. hiszen éppen a befeje ző dal, a Lakodalmi rigmusok  sikerült a legjobban. Előképzés A szentendrei hangverse nyen fesztiválfokozatot a ha zaiak érték el. Aranydiplomás  lett a nagymarosi és a duna keszi, aranykoszorús a pilis-  vörösvári, ezüstdiplomás a  solymári, ezüstkoszorús a szi-  getszentmártoni és a pilis-  szentiváni kórus, összegezve a  négy minősítő tapasztalatait,  rhegállapíthatjuk, hogy az el múlt két évben  tovább fejlő dőt, izmosodott a megyei kó rusmozgalom (egy fesztiválfo kozat, hat aranydiplomás,  négy aranykoszorús — és a  „nagyágyú”, a váci Vox Hu mana csak januárban minő sül. ..) Mindegyik énekkar  megvédte korábbi fokozatát,  igen sok pedig még előre is  lépett. A szép eredmények  mellett azonban nem hallgat hatjuk el, hogy jó néhány  nagyközségben, pl. Érden,  Abonyban, Monoron, Dabason  és Nagykátán nincs még  énekkar. Tehát miközben  örömmel nyugtázzuk a sikert,  bízunk abban, hogy a megyei  kórusmozgalocn a jövőben to vább fejlődik, hiszen a szemé lyi feltételek megvannak hoz zá... Dalos Gábor Elismerés a Népszabadság terjesztőinek Növekedett,® Népszabadság  Pest megyei olvasóinak tábo ra — állapította meg az a fel mérés, amelyet a Pest megyei  pártbizottság és a Hírlapkiadó  Vállalat közösen készített. Tegnap délután a megyei  pártbizottságon bensőséges ünnepség keretében köszöntöt ték a Központi Bizottság lap jának legjobb propagandistáit  és terjesztőit. Munkájuk elis meréseként a Népszabadság  Emlékplakettel jutalmazták Bender Katalint, á szentend rei városi pártbizottság osz tályvezetőjét; Juhász Jánost, a  péceli nagyközségi pártbizott ság titkárát; Takács Gábornét,  a gyáli posta vezetőjét; Fe hérvári Jánost, a ceglédi pos ta vezetőjét, valamint az érdi  posta Törekvés szocialista bri gádját. A plaketteket, vala mint a Népszabadság főszer kesztőjének köszönő levelét  Aranyosi László, a megyei  pártbizottság osztályvezető-  helyettese adta át TV-FIGYELO Gyémántok. Nem kevés írói  bátorság kell a 48-as idők  újabb megiöézéséhez. Annyian  és annyi műfajban dolgozták  már fél Kossuth és Görgey vi szonyát, vagy a forradalmi  kormány Debrecenbe költözé sének okait és körülményeit,  hogy e témáknak egy újabb  változatát csak egy igen erős  késztetés írhatja meg. Mocsár Gábor — akit első sorban mai tárgyú, nagy való ságtöltésű, publicisztikai hévü-  letű művei tettek ismertté és  népszerűvé — feltétlenül érez hette ezt az indíttatást, hiszen  A gyémántper címmel előbb  könyvalakban megjelent, majd  a Gyémántok címmel Szabó  György átírásában most képer nyőre került művének. szinte  minden mondatát sistergőén  forróvá hevíti az újragondolás,  az újraélés kényszere. Akárha élő színpadi pre mieren láttuk volna, úgy hitt,  érvelt, vergődött kétségei kö zepette Mensáros László, ez a  mindeddig talán a legjobban  maszkírozott, s legemberibb  Kossuth; s ugyanígy Tordy  Géza, aki végre nem egy meg lett hadfi, hanem — aki való jában volt — egy harmincegy-  néhány éves Görgey lehetett. E jól megírt és remekül el játszott szerepek emléke ma rad meg, tehát legfőbb él ményként emlékezetünkbén! Azt már csak az utánagon-  dolás, a hosszabb tűnődés jut tathatja eszünkbe, hogy ere dendő újdonságot, eddig nem  hallott ismeretet, felfedezés  számba vehető összefüggést  voltaképpen nem is tartalma zott ez a tv-film. Azok a bizo nyos gyémántok, amelyek Ma darász László (Lukács Sándor)  lejárattatását voltak hivatva  siettetni, bizony elenyészően  kevés szerepet kaptak a róluk  elnevezett filnjben. Új Htélkedük. Vitray Ta más egy esztendeje vállalt új  státusának megfeíelő- szerep ben jelent meg Takács Mari  Pf. 250. című népszerű műso rának legutóbbi adásában —  úgy, mint a televízió szórakoz tató osztályának a vezetője.  Nem ok nélkül. A legnagyobb  nyilvánosság előtt kellett vá laszolnia azokra a sokfelől ér kező és sokszor elhangzó kér désekre, hogy mostanában^  miért nincs elég sok és elég jo játék a tv-ben. Egyszóval, mi  lesz? Feleletét így foglalhatjuk  össze: véget vetnek minden  most folyó vetélkedőnek, és  útjára bocsátanak három új  sorozatot. Az egyikben a há romtagú családok felégethet nek bizonyos témakörű kérdé sekre; a másikban égy-egy el takart fej gazdáját kell kita lálni; a harmadikban... Ne  folytassuk! Kénytelen-kellét-  len be kell látnunk, hogy ezek  a vadonatúj játékok is olyanok  lesznek, mint a most folyók; a  tudom, nem tudom lexikális  ismereteire fognak épülni. Ami a legfurcsább, hogy Vit ray Tamás is kellő rezignált sággal ismerte bé: miképp ed dig, úgy ezután is kirekesztőd nek a játékra, éhes otthon-  * ülők. Legföljebb figyelhetik az  I adásokat, de egyikbe sem kap-  ' csalódhatnak be. Kár! A magyar televízió egy kor a nagy tömegeket meg mozgató élő — a legjobb érte lemben vett eleven — vetélke dőiről volt híres, nem pedig  arról, hogy a nézők nyugalmát  ilyen felesleges tapintattal ke zelje. Magyarán: untassa —  szórakoztatás helyett. Akácz László KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Eszmeébresztő ipar művészet Decemberben sokasodnék az  ajánlatok.. Színháziakban, üzle tekben, tárlatokon. Az ember  ilyenkor a természet nyári  özönlésének hiányában saját  alkotásai felé fordul. Ezért he lyes, hogy a közönség igényei hez igazodva most telt házat  terít a múzeumhálózat. Az  még dicsérendőbb, hogy nem  elégszik meg az adattár- színe sítésével, hanem gondolatain kat is" ébreszti. Chilei műtárgyak Kétszeresen örülünk a Nép rajzi Múzeum tárlatának. Egy részt azért, mert a Magyar-  országon élő chileiek és saját  honfitársaink gyűjteménye  valóban újdonságot jelent a  nézőknek, hiszen egy földraj zilag távoli kultúra üzenetét  tartalmazza. Másrészt a nem-,  zetközi szolidaritás tiszta  szenvedélye mindannyiunkat  meghat és együttérzésre ösztö nöz. Az a nép, mely ilyen  pompás iparművészeti tárgya kat — poncsókat, agyagperse- Isten nem szerencsejátékos ; Gyurkovics Tibor drámája Madách Kamara Színházban A dmül szolgáló mondatot  a darab folyamán kétszer is  halljuk az egyik szereplő, a  Vizsgálóbíró szájából, méghoz zá dramaturgiailag hangsúlyos  helyeken. Ezek szerint tehát  kulcsmondatnak tekintendő ez  a jól hangzó, de — különösen  a szöveg összefüggéseiből kira gadva — semmi különöset  nem mondó három szó? Igen  is, nem is. Gyurkovits Tibor mindössze  háromszereplős drámájának  másik férfifigurája, Engelhart  Simon, pap. Pontosabban: pap tanár. Az ő két különös eseté nek nyíltszíni boncolása, az  Engelhart és a Vizsgálóbíró  közötti dialógusok — nevez hetjük vallomástevő és kihall gató párbeszédének is ezt a  kérdés-felelet játékot — adják  a drámát. Gyurkovics maga is  ezt az alcímet adja a darab nak: Drámai vizsgálat két  részben. Ismert és kedvelt drá mai forma ez, különösen ma napság. A tényszerűen felra kott drámai anyag, mely a ki élezett, vallomásszerű megfo galmazásban különösen erős  töltést adhat, meg a tények  közé elrejthető, vagy éppen a  tények közül, azok segítségé vel kiváló mélyebb, általáno-  sítottabb igazságok jó alkal mat teremthetnek az írónak  mondanivalója friss, figyelmet  lekötő formában történő köz lésére. A Madách Kamara Színházban Iáható mű is ezt  a dramaturgiát követi. Még hozzá egy igen emlékezetes  eset tényeiből merítve, hiszen  minden újságolvasó ember jól  emlékszik még egy paptanár,  bizonyos Pászthóy Valér két  különös históriájára: az egyik  kapcsán diákok haltak meg  egy barlangtúra során, a má sik esetben csak a véletlennek  köszönhette egy diáklány, hogy  nem fulladt a viharos Bala tonba, miután a tanár elhagy ta csónakjával azt a vízsza kaszt, ahol a lányt elsodorták  a hullámok. Gyurkovics az  esetek után regényt is írt a té mából (címe azonos a darab  címével). A témából, amely  kétségkívül alkalmasnak tűnik  bizonyos erkölcsi tanulságok  kimondására, a felelősségnek,  az emberi életekkel való meg-  gondatlan sáfárkodás, sőt  játék következményeinek, ve zető és vezetettek közti vi szonynak a boncolására. Ehhez  persze el kell távolodni a  konkrét tényanyagtól, meg kell  keresni az általánosítás, a mű vészi szférába emelés lehető ségét, mert ha ez nem törtér  nik meg, akkor a mű — kü lönösen ha kétszemélyes' drá mának írja meg a szerző — el kerülhetetlenül hasonlítani fog  egy dramatizált, vagy inkább  dialógusokra bontott vizsgá lati jegyzőkönyvhöz. A kulcsmondat egyébként ép pen ennek elkerülésére szol gálna, S abban az értelemben valóban kulcsmondat, hogy a  Vizsgálóbíró egy érvsörozat vé gén mondja ki: Engelhardt túl  sokat bízott ügyeiben az isten re, hazardírozott istennel, isten  pedig nem szerencsejátékos.  Azaz: nem szabad az emberi  gyarlóságokat, gyengeségeket,  jellemhibákat, ideggyengesé geket istennel mentegetni, s rá  hagyatkozni, ha valaki bajba  kerüL Ám a kulcsmondat  annyiban nem kucsa a darab nak, hogy nem magyarázza  meg, vagy nem nyitja igazán  a szerződ szándékot, e szándék  dramaturgiai zárját. Mert azon  túl, hogy Gyurkovicsnak végül  is nem sikerül eltávolodnia a  konkrét bűnügyi esettől, s így  a darab jelentős része nem  egyéb dialógusokra bontott  jegyzőkönyvnél (ahol meg nem  ez, ott nem több közkeletű  erkölcsi megállapításoknál),  még az sem derül ki, hogy a  szerző végül is milyen konkrét  erkölcsi, filozófiai alapállás ból ítéli el Engehartot. A Vizs gálóbíró ugyan láthatólag a  mi társadalmunkat képviseli,  de érvei nem győznek meg az  ő erkölcsi-világnézeti fölényé ről Engelharttal szemben. Így  aztán, bár Engelhartot elítélik,  valahogy olyan benyomásunk  támad a darab végén, hogy az  erkölcsi győztes mégis ő ma radt. Ez pedig nemcsak dra maturgiailag súlyos hiba. A rcndCZO Kerényi Imre  mindent megtett, hogy a darab  egyenetlenségeit és tisztázat lanságait korrigálja, de a szö veg is a drámatechnikai meg oldások lényegén természete sen nem változtathatott. A fé lig oratórikus színpadi meg oldás, a Gőzt Béla hol áttet sző, hol sokszorosan visszatük röző felületekből készült dísz letében minimális és stilizált  mozgású színészek megpróbál ják megadni azt az általáno sítást és elvonatkoztatást a té mának, ami az írónak nem si-.  került. De mivel a konkrét’  esethez tapadó tényanyag a  színpadról a maga vaskos rea litásában hangzik el, s a filo-  zofálgatások sem tudják fel emelni, végül is ez a jó ren dezői ötlet sem teljesedhetett  ki igazán. A két férfiszínész,  Mensáros László, Engelhart  alakítója, és Bálint András, a  Vizsgálóbíró megszemélyesítő je, nagy odaadással igyekszik  igazi drámai életet lehelni a  műbe. Ez Mensárosnak nagy  pódiumrutinjával sikerül is, —  legalábbis az általa játszott  figura plasztikus és élő. Bá lint Andrásnak többnyire csak  ingatag érvelések és indoko latlan indulati kitörések jutot tak. Ebből természetesen nem  formálhatta meg Engelhart  méltó — és győztes — ellen felét. Kiss Mari, a Balatonba  majdnem belefulladt lány meg idézett alakjában két monoló got mond el: igyekezete sem  győz meg azonban bennünket  arról, hogy erre a két mono lógra a drámában szükség  van. Takács István lyeket, csontfaragványokat —  teremtett az indián és paraszt-  kultúra örököseként, annak  holnapja van. Holnapja még  akkor is, ha Ailénde és a nép  igazságát átmenetileg lerom bolta az erőszak. Átmenetileg;  ez a lényeg. A Húsvét-szige-  tek kőbálványaitól meredek,  de tartás ív vezet a XXI. szá zadba, melynek előzetesét  most itt és ezekben a népmű vészeti alkotásokban szemlél hettük. Szállóige, közmondás,  igazság: Az a nép, mely^meg menti kultúráját, az jövőjét is  megmenti. Herendi kerámia A kritika szaporítja kérdő jeleit Herenddel kapcsolatban.  Kifogásolja, hogy még nem  eléggé eredeti, hogy a divat  igényeit is kiszolgálja, hogy  elszakadt a népművészet  nyomvonalától, hogy időnként  engedményeket tesz ízlésben,  minőségben. Mind igaz, mégis  Herend Herend. Semmi más hoz nem hasonlítható. Ebben  rejlik értéke, lehetősége, meg újulása. Ezt láthatjuk az Ipar-  művészeti Múzeumban. Ami az értéket illeti; He re rad ötvözet. A manufakturá lis kerámiaüzem a XIX. szá zadban Stingl Vince és Fi scher Mór irányításával úttö rője lett a magyar porcelán művészetnek. Országos hírre  emelkedett az 1842-es első  Magyar Iparmű Kiállításon, s  azóta is tartja világszínvona lát. Megfontolt alapossággal  fejlesztette tovább a kínai,  meisseni, sevres- i mintákat. A  bécsi, gödöllői formáknak is  tág teret adott, számításba  vette a népszínmű színesített  alakjait. A kor másodlagossé-  gait is komolyan vette, nem  fordult eléggé hatékonyain a  népművészet tiszta  forrásához, de a  szecesszió orgiáját  mérsékelte. Ez He-  rend; folyamatá val, erényeivel,  hiányaival. Tény,  hogy londoni, pá rizsi, bécsi világ-  kiállításokon szer zett a gyár arany érmeket, első díjat  már az elmúlt szá zadban. Herend  reneszánsza azóta  is tart. 1904-ben  Amerikában dí jazták arannyal  Herendet, a két  világháború között  a szobrászat Kis faludy Strobl Zsig-  mond, Vastagh  György, Lux Elek  által teremtett  formáit ültette, át  sokszorosított por celántárgyakká.  Technológiáját ma  is őrzi, a herendi  márka világhíre a  kézi festéshez kap csolódik. Ma hatszáz festő  dolgozik 'a korszerűsített  üzemben Illés Irén, Sz. Hor váth Éva, Brand Ágoston mér tékét figyelve, akik modem  vonalvezetéssel iparművészeti  . rangot biztosítanak a herendi  kerámiának. Hosszú út veze tett idáig a barokk díszvázák tól, kínai mintás csészéktől,  Appcmyi-mintátál. Jogos a kí vánság, hogy Herend, mely  őrzi magas technikáját, újítá sokra mindig kész figyelmét,  erőteljesebben alkalmazza, a  népművészét le nem zárt, ed dig nem folytatott és folyta tásra méltó ajánlatait, for máit, élő kincsestárát. Így  válhatik Herend még nagyob bá, nemcsak gyűjtő, hanem in dító műhellyé, melynek érték szerző haladását az egész vilá gon figyelik. Pázmándy Antal tárlata Herend hagyomány, Páz mándy Antal lehetőség. Mező kövesden született, 1967-ben  vgzett az Iparművészeti Főis kolán, művei megjárták An karát, Faenzát. Szekszárdon  felavatták kútfiguráját. Gor-  ka-díjas. Moat a KKI Doroty-  tya utcai termében állít ki.  Minden idegszálával új for mák teremtésére törekszik, s  ezzel a teret álmodja, alakít ja szebbé. Nemcsak azzal,  hogy tisztítja harmonizált  gyűrődéssel, labirintussal,  medrekkel, vajatokkal, virág ként- nyíló, bomló alakzatok kal, hanem azzal, hogy e kü lönös: nem látott és mégis is merős tárgyak gondolataink  nyomvonalán haladnak. Ezért  érezzük úgy, hogy megpillan tásuk előtt már valahol talál koztunk velük. Rokonaink, ba rátaink, önarcképünk alkotó elemei Losonci Miklós Hárfáző (Herend) ♦