Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-12 / 294. szám
Harminckét éve szabadult fel Gödöllő "Varosunk történetének leg- [ jelentősebb dátuma 1944. I december 12. Harminckét év 1 múltával e napra emlékezve, meghajtjuk a kegyelet és tisz telet zászlaját a hősök előtt, kik itt nyugoszinak a gödöllői földben, s hálával gondolunk azokra, akik ma is, a nagy harcok után, segítőkész testvé ri figyelemmel kísérik életün ket, fejlődésünket. Együtt ünnepelünk azokkal, akik városunkban elindították az új életet, azokkal, akik a megkezdett út folytatói, s fia taljainkkal, akik ma az iskola padokban készülnek fel tele pülésünk mindenirányú dina mikus fejlesztésének folytatá sára. Gondolatban ilyenkor ön kéntelenül is összehasonlítjuk a múltat a jelennel, visszate kintünk, ahonnan indultunk, s miről is volt híres Gödöllő a felszabadulás előtt? Endre László birodalmáról? A kirá lyi kastélyról? Igen. Az elnyo más helyi jelképeiről, melyek egyben az egész ország helyze tét jelképezték. 1944. decem ber 12-én a szovjet hadsereg győzelmes előrenyomulásával mindez megszűnt. pirxnnan, hogyan indultunk, s hol tartunk ma? A fel- szabadulás örömét tartalom mal töltötte meg a kommunista párt építőmunkára hívó szava. Nem telt el sok idő, s már Gö döllőn is normalizálódott az élet, a kommunisták és a he lyi haladó erők fáradhatatlan munkája nyomán. Ma világszerte ismertek az Árammérőgyár elektromos mérőműszerei, a Humán Oltó anyagtermelő és Kutató Inté zet dolgozói által előállított termékek. Városunk a hazai mezőgazdasági oktatás és ku tatás központjává fejlődött. Oktatói, kutatói eredményes munkásságának híre a tenge ren túlra is eljutott. Települé sünk 10 éve egyetemi várossá nőtt, ahol a megváltozott élet- és munkakörülmények fénye sen példázzák pártunk politi kájának gyakorlati megvalósu lását. Ha csupán a legutóbbi idő szakot vizsgáljuk, büszkék le hetünk a mintegy ezer új la kásra, modern óvodáinkra, két új iskolánkra, áruházainkra és több más létesítményünkre. Gazdagítja városunkat az az összefogás, mely a szocialista hrigádok kezdeményezésére és közreműködésével bontakozott ki, s amit a szocialista lakókö zösségi mozgalom hivatott to- i vábbfejleszteni, az egész lakos ság körében. * Az évforduló nemcsak visz- szatekintésre ad alkalmat, hanem arra is, hogy a párt XI. kongresszusán elfogadott ha tározat és a programnyilatko zat alapján jövőnket is felvá zoljuk. Ez a jövő még gazda gabb, még többet, jobbat és szebbet ígér a mánál. Bár nem oldódik meg minden gondunk az V. ötéves tervben, de váro sunk minden lakója közvetle nül és közvetve is részese lesz a felépülő 900 állami lakás nak, a művelődési háznak, új iskoláinknak, bölcsődéinknek, óvodáinknak, áruházainknak, s mindannyian a tulajdonos, a hatalom alkotó birtokosának örömével vehetünk részt ezek létrehozásában. Szabadságunk mind gazda- ^ gabbá tesz mindannyiun kat, ha alkatókészségünket, összefogásunkat továbbfejleszt jük, s a jó gazda gondosságá val alakítjuk életünket, véd jük és óvjuk alkotásainkat. Erre kötelez valahányunkat 1944. december 12-e, az elmúlt harminckét esztendő, s az az önzetlen testvéri kapcsolat, amely városunk lakóit a szov jet néphez fűzi. Benedek János, a városi tanács elnöke Szobrok és dombormüvek Hétfőn délután A Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektori társalgójá ban rendezték meg Antal Györgynek, az egyetem Munkácsy Mihály képzőművészeti köre egyik tagjának fafaragás-kiállí tását. Ifj. Fekete József felvétele Diafilmek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házából Az 'dei év utolsó klubdél- útónját rendezi hétfőin 16,45 órai kezdettel a Testnevelési és Sportfelügyelőség Gödöllő, Szabadság út 1. szám alatti nagytermében, a gödöllői Ter mészetbarát Szövetség. Sáros patak. Tata, Sopron, Eszter gom, Mohács és több magyar város, valamint a debreceni virágtamevál színes diafelvé telein kívül a Szovjet Kultú ra Házától kapott filmeket vetítenek. Ezek a szovjet em berek életével, a Szovjetunió természeti tájainak szépségé vel ismertetik meg. az érdek lődőket. A vetítés után szel lemi totóit rendeznek, a nyer teseknek ajándékokkal ked veskednek. III. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1976. DECEMBER 12., VASÁRNAP Magas színvonalon teljesítik kötelességüket a munkásőrök Értékelték a járási-városi egység évi eredményeit Jó esztendőt zár a járási- városi munkásőregység. A pártszervezetek, a városi és a járási pártbizottság jól segí tették, ellenőrizték a hatáskö rükbe tartozó alegységek munkáját. Valamennyi alap szervezet rendszeresen érté kelte a munkásőrség tevé kenységét, nemcsak az egysé gekét, egy-egy személyét is. A tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések nyomán — mint általában az alapszerve zetekben — javult és szilár dult a politikai és cselekvési egység, magasabb szinten tel jesítik a munkásőri párt megbízatást. A beszélgetések után két tényleges szolgálatot teljesítő és egy tartalékos munkásőr kilépett a pártból, őket alapszervezetük egyetér tésével soron kívül leszerel tették. Ékes bizonyítéka a javuló politikai és cselekvési egység nek, a kiváló munkásőrök és parancsnokok értekezletén született határozat a kistarcsai kórház épít kezéséin végzendő társa dalmi munkáról, a munka javítására tett számos ja vaslat és észrevétel. Az egység politikai érettségét, ragaszkodását alátámasztja az a tény is, hogy a korábbinál lényegesen kevesebben kérték leszereltetésüket. A kiképzési és szolgálati feladatokat is magasabb színvonalon teljesí tették, jobb feltételek között folyt a kiképzés, az oktató nevelő munka, s így ez is eredményes volt. | Az állományban csökkent a párttagok, emelkedett az ipari és mezőgazdasági munkások, az értelmiségiek és a vezető beosztásúak aránya. Az egy ség parancsnoki állományá nak kiválasztása és képzése a középtávú káder-utánpótlási terv szerint biztosított. A pártszervezetek és a meglevő parancsnoki állomány egyik legfontosabb feladataként tartja számon a parancsnoki utánpótlás nevelését. Ebben az évben a központi iskolára négy munkásőrt küldtek. A munka színvonalának emelé sére, az egyhetes továbbkép zésen aktívan vettek részt a parancsnokok, miként a párt- szervezetek által szervezett politikai oktatáson is. Többen járnak marxista—leninista középiskolára, illetve egye temre. A munkásőr jelöltek szerve zését az 1975. decemberi járá si-városi végrehajtó bizottsá gi határozatnak megfelelően végezték. Arra törekedtek, hogy helyes arányban kerül jenek be párttagok a munkásőrség soraiba, de ez még mindig nem ki elégítő. A járási-városi munkásőr egység a tervek szerint haj totta végre az éves gyakorla tokat, és lövészetből például kiváló eredményt ért el. Jól szervezték az alegységek az őr- és ügyeleti szolgálatot. A foglalkozásokon a megjelenés majdnem 94 százalékos volt. Jó kapcsolatot építettek ki a túrái és az aszódi általános iskola úttörőcsapataival, mindkét helyen útitörő-mun- kásőrszakaszok alakultak. Amint már bevezetőben emlí tettük, az egység tagjai társa dalmi munkát végeztek a kis tarcsai kórház építésén, ösz- szesen 579 munkanapot telje sítettek, a munka értéke 66 ezer forint, amit a községi óvoda építésére ajánlottak fel. A munkásőrök az üzemekben, vállalatok nál gazdaságokban is te vékenyen részt vesznek a politikai életben. Az állomány kétharmada tagja valamelyik szocialista brigádnak. A két pártbizott ság végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a munkás őrség parancsnokának jelen tése mellett a jövő évi felada tokat is meghaitároziták, ame lyeknek teljesítésével minden bizonnyal még jobb eredmé nyekről adhatnak majd szá mot egy év múlva. kp Verseg a háború évesben (2.) A pusztulás tetőpontján Czeptember elején az első visszafelé húzódó német csapatok elérték a községet, s ettől kezdve állandóan tartóz kodtak itt egységeik, amíg a szovjet csapatok kiűzték őket. A szeptember elejétől novem ber végéig állandó jelleggel be szálláson katonák száma öt száz körül mozgott. Kisajátí tották maguknak a tulajdono sa által elhagyott Zsingor-féle kúriát, de zömmel, .általában három-öt fős csoportokban pa rasztcsaládok otthonába fész kelték be magukat. Parancs nokságuk Zoltán Béla kasté lyában volt — szemben az adatközlők egy részének állí tásával, mely szerint a Zsin- gor-kastélyban lett volna, ugyanis a katonai jellegű telefonhívásokat l a Zoltán- kastélyba kellett kapcsolnia a postamesternőnek, míg a másik nagy szállás nem ren delkezett a hírközlésnek eme fontos eszközével. A tévedés abból fakadhatott, hogy az utóbbiban is nagy számmal laktak német tisztek. A katonaság jelenléte már önmagában véve is fe szültséget idézett elő a lakos ság körében, s a háború eltelt éveinek viszonylagos nyugal mát szemmel látható nyugta lanság váltotta fel. A katona ság ugyanis gátlástalanul rek- virált, állandósult a félelem ben élő családok zaklatása. Elé- gedetleneségüket magukba fojt va kellett nézniük és tűrniük, hogy a fegyverek fölényét él vezők elhajtják állataikat, fel etetik az amúgy is kevés takar mányt, elhasználják a szalmát — így érthető módon várták a változást. A rekyirálások el leni védekezésként levágták a disznókat, s minden elrejthető élelmüket földbe vermelték. Ez az akció találkozott a Bé kepártnak egy röplapjában terjesztett felszólításával: Ma gyar parasztok! Ne támogas sátok Hitler háborúját! Húz zátok, halasszátok a termés be szolgáltatását! Várjatok! Tart satok ki! Dugjátok el termé nyeiteket! Hajtsátok el állatai tokat! Ezzel harcoltok a bé kéért, fiaitok, férjeitek éle téért és testi épségéért, gyer mekeitek egészségéért. Egy szem gabonát sem Hitlernek ... Ez a jelenség november vége felé érte el csúcspontját, ép pen az erős szovjetellenes pro paganda- és rágalomhadjárat miatt. Ezen az őszön elkezdődött ugyan a tanítás, de november közepe táján félbeszakadt a tanév. Akadozva folytak a be takarítási munkálatok is, rész ben a munkaerőhiány, rész ben pedig a kötelező közmun ka, a lövészárokásás miatt, amit az itthon maradt épkéz láb férfiakkal, nőkkel mélyí tettek a település keleti szélén. Az ágyúk dörgése már idehal latszott, sőt, néhány bomba is hullott a falura. Esténként mozdulatlanná, némává der medt Verseg, csak a német tisztek mulatoztak zavartala nul a katolikus kör épületében. November utolsó napjaiban a katonaság zöme e’távozott a községből. Ekkor már naponta jelentek meg a falu fölött bombázók. December harmadikára fér fiakat idéztek be a községhá zára, hogy bevonultassák őket, az akció azonban eredményte len maradt, mert ezen a na pon reggel fél héttől tízig, majd egy kis szünet után, este hatig egyfolytában tartott a belövés és a bombázás. A front átvonulása föld alá kényszerí tette az embereket, a rettegés elérte tetőpontját. Ezután még két nehéz napot éltek át a vér ségiek. TYscember negyedikén vagy (az utóbbi valószínűből ötödikén virradóra a németek kivégeztek a falu szélénél ti zenhét magyar katonát, s el fogtak egy négytagú szovjet felderítő osztagot... Ötödikén felkészültek a tá vozásra. Éjjel tizenegy óra táj ban felrobbantották a kőhida- kat. s a lőszerraktáruk épüle tét a Kossuth utcában. Búcsú- zásuknak ez a módja általános volt: Aszódon hat közúti és két vasúti hidat, Csömörön há rom kőhidat, két templom tor nyát, Mogyoródon a községi kis- és nagyhidat zúzták hasz nálhatatlanná aknáik. A pusztulás jellemezte Ver seget, a környező községeket, az egész országot. December ötödikéről hatodikára virradó éjszaka, éjfél tájban érték el az Acsay-telepet Fenyőharaszt irányából a szovjet csapatok. A fasiszták kiűzését egy másik irányból, Nagykökényes felől is biztosították a második Uk rán Front egységei. Fél kettő re elérték a falu Kálló felé eső részén a lesszélső házat. A falu felszabadult, de a következő két hétben még gyakorta húz tak át az égen német repülőgé pek, s hullatták bombáikat a községre. Az első napokban sokak szí vét ülte meg a rettenet a né metek rágalmai miatt. . Csak ezzel magyarázható, hogy „so kan elbújdostak az erdőben”, s az embereket nehezen lehe tett összeszedni egy-egy fontos közmunkára, mint például a kartáli repülőtér kijavítására. llosszú napokba tellett, míg az idegenkedés felenge dett, s a félelem szétoszlott. Ez a szovjet katonáknak köszön hető, akik tetteikkel bizonyítot ták jószándékukat: segítettek a romos házak helyreállításában, lakhatóvá tételében, megszer vezték a határban maradt ter més betakarítását, több csatod gabonáját Aszódra szállították, s őröltén hozták vissza. A háború okozta vesztesé gek, anyagi károk helyrehoza talához évekre volt szükség. A legnagyobbat a csaknem száz halott jelentette, akik a fron ton vagy itt a községben a harcok idején vesztették életü ket. A lakóházaknak mintegy fele megrongálódott, néhány pedig a földdel vált egyenlővé. Az állatállomány olyannyira megcsappant, hogy 1945-ben a termelési bizottság a követke zőket vétette jegyzőkönyvbe. „A községben ötvenhat darab ló van, s ebből csak tizenhat ígázható, a többi két-három hónap múlva, ezen kívül hat traktor, mind meghibásodott állapotban, és üzemanyag sincs. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi igával négy év kelle ne ahhoz, hoey az egész határ fel legyen szántva.” A pusztulás az országosnak csupán egy picinyke töredéke volt, de községi viszonylatban óriási. Bene Mihály (Vége.) Hasznos segítség AZ MGI MÓDSZE A héten két váratlan láto gató érkezett a gödöllői Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet be. A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezetből jöttek azzal a szándékkal, hogy se gítséget kapjanak némely gép- beruházási kérdésben. Egyi küknél éppen egy olyan — az intézet által néhány éve meg jelentetett — kiadvány volt, amely a növénytermesztés gé peinek ökonómiai értékelési módszerét tartalmazza. Ebben a füzetben, akkor olyan módszert adott közre az MGI, amely jó segítséget nyúj tott a mezőgazdasági gépek, s a gépekkel végezhető művele tek kiválasztásához, a techno lógiák egy-egy fázisára kivá lasztott eszközök használatának költségtervezéséhez. A füzet ben azokat az átlagolt, meg felelő gondossággal kiértékelt adatokat közölték, amelyek a nagyüzemekben elterjedt gépek vizsgálatából, vala mint a bázisgazdaságoknál nyert gépvizsgálati adatokból származtak. E kisebbfajta adatbankra tá maszkodva a kutatók az üzem- gazdasági szempontok figye lembevételével dolgozták ki a gépek reális értékelésének módszerét. Csakhogy időközben az üze meltetési adatok változtak, s némiképp — ha nem is lé- nyegbevágóan — az értékelés szempontjai is módosultak. En nek következtében szükségessé- gépvásárláshoz UANI FÜZETÉRŐL vált a füzet felfrissítése, illet ve újbóli kiadása. Ebben már az új, sőt már a kísérletekben üzemszerű körülmények között vizsgált, a közeljövőben na gyobb számban elterjedő gé pek ökonómiai értékelése is benne van. A kiadványt dr. Gockler Lajos és Lakatos lm- réné készítette. Talán érdemes a kiadvány fejezeteinek címéből idézni. Módszert adnak az ökonómiai értékelés adatfelvételezéséhez, a költségszámításokhoz, a leg megfelelőbb technológia kivá lasztásának gazdaságossági ér tékeléséhez, az erő- és munka gépszükséglet megállapításá hoz. Részletezik a gépköltsé gek összetevőinek elemeit, s költségszámítási példát mu- tanak be. Közük a trak torok, az önjáró gépek és minden jelentős szántóföldi növény talajművelésére, be takarítására, valamint öntö zésére- használatos munka gép műszaki adatait, teljesít ményét és üzemeltetésének átlagos költségeit Gazdaságainkban hamarosan a zárszámadások lesznek a leg fontosabb események, de meg indul a jövő gazdasági év ter veinek készítése, s a gépvásár lásokra is sor kerül. Ezért is hívjuk fel a figyelmet erre a hasznos forrásmunkára, amely sok más társával együtt járá sunk gazdaságainak is segítsé- / gére lehet. F. I.
