Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-11 / 293. szám
1976. DECEMBER 11., SZOMBAT Megyei számvetés Sikeres nemzetiségi programok Pest megye hatvan telepü lésén; nyolc járásban és két városban élnek nemzetiségek: németek, szlovákok és dél szlávok. Gazdagodó kulturális életüket sokszínű programok, nemzetiségi fesztiválok jelez ték. Mégis a megye nemzeti ségi rendezvénysorozatai tíz esztendőn át elsősorban a szentendrei járáshoz kötődtek. Szentendre mellett Pomáz, Dunabogdány, Budakalász, Tatitótfalu, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló és Pilisszántó adott eddig otthont a járási, illetve a megyei nemzetiségi találkozóknak. Ez természete sen nem jelentette azt, hogy a többi járásban nem ápolják a nemzetiségi kultúra hagyo mányait, csak éDpen hiányzott az a szervezettség, ami e téren a szentendreit jellemezte. Az idén először Az idén, ellentétben az ed digi hagyományokkal, a szent endrei járás mellé két másik — a váci és a ráckevei is — felsorakozott. A váci járásban elsősorban a szlovák, míg a ráckeveiben a délszláv és a német nemzetiség él nagyobb lélekszámban. Természetesen e két járás nemzetiségek lakta települé sein eddig is őrizték a szlo vák, délszláv és német nép hagyományokat. Nem egy cso portjuk, mint például a tököli délszláv együttes, a taksonyi német nemzetiségi énekkar vagy a galgagyörki szlovák kórus, megyeszerte jó hírne vet vívott ki magának. Mégis e járások kulturális program jai elsősorban helyi jellegűek voltak, s legfeljebb egy-két szomszédos település lakói előtt tárultak szélesebbre a népi hagyományőrző kultúrá nak sok értékes folklórt rejtő kapui. Az idén mindez megválto zott, elsősorban annak a he lyes megyei koncepciónak az eredményeképpen, amely nem egy helyre, egy hétre kívánja koncentrálni a nemzetiségi kulturális eseményeket, ha nem egyre táguló körben kí vánja élőnek megtartani az év minden hónapjában a nemze tiségi kultúra értékeit. Májusi nyitány A szentendrei járás nem zetiségi programjainak az idén három település, Pomáz, Dunabogdány és Budalcalász adott otthont. A gazdag ren dezvénysorozat május első napjaiban a hagyományos po- mázi szerb napokkal kezdő dött. Irodalmi est vezette be az eseményeket, ismét meg rendezték az évszázados múlt tal rendelkező szerb búcsút, felelevenítve az ősi' hagyomá nyokat, szavalóversenyt ren deztek Jakov Ignatovity emlé kére a szerb nemzetiségi diá kok részére, dobogóra lépett a Vujicsics Tihamér nevét vise lő pomázi délszláv együttes. A jól sikerült program a Szer- bek Pest megyében című, szerb nyelvű előadással feje ződött be. Még szintén májusban nem zetiségi könyvhét nyílt Duna- bogdányban. Ez az országban egyedülálló Pest megyei kez deményezés, másutt még sehol nem került sor ilyen rendez vénysorozatra, amelyet nem zetiségi könyvkiállítás és a helyi általános iskola diákjai nak Heine-emlékműsora szí nesített. A következő állomás Buda kalász volt, ahol nemzetiségi néprajzi kiállítást nyitottak június közepén. Ugyancsak itt lépett színpadra június végén a Magyarországi Nemzetisé gek Központi Táncegyüttese. Nagybörzsönytől Ácsáig A váci járás nemzetiségi ta lálkozói Nagybörzsönyben kezdődtek. Itt annak a folk lórestnek volt a legnagyobb, sikere, amelyen fellépett a külföldön is jól ismert sorok sári nemzetiségi együttes is. A gazdag műsor a hagyományos sváb vállal fejeződött be. Szobon a szlovák nemzeti ségek számára rendeztek gaz dag programot. Itt lehetőség nyílott arra, hogy a járás szlovák nemzetiségi csoport jai: az acsaiak, a püspökhat vaniak és a galgagyörkiek is dobogóra lépjenek. A legnagyobb sikert az idén az Ácsa és környéke népmű vészeti és kulturális hetek egy hónapig tartó programsoroza ta aratta. Nem véletlenül: Csővár, Ácsa, Püspökhatvan és Galgagyörk lakossága nagy szeretettel ápolja a múlt hala dó hagyományait. Ez kiderült már a megnyitó napján, azon a püspökhatvani kiállításon, amelyen e települések visele tét, használati tárgyait gyűj tötték össze és mutatták be. És folytatódott azon a tárla ton. amelyen Pál.házi Mihály- né festményeit, Varga József- né. Korita Józsefné és Major János népi tányérjait és fafa ragásait tárták az érdeklődők elé. Amikor pedig a kesztölci szlovák nemzetiségi együttes lépett dobogóra, még a műve lődési ház előcsarnokában re kedtek is vörösre tapsolták tenyerüket. Pedig mindez csak a nyitánya volt a novem berben zajló kulturális ese ményeknek. Telt ház volt Csőváron, ahol a szlovák könyvkiállitás megnyitója után a négy település művészeti együttesei mutatták be műso rukat, csakúgy, mint az Ácsán rendezett, irodalmi színpadi találkozón, a galgagyörki ze nés-táncos programon. Püs pökhatvanban a négy falu szocialista brigádjai vetélked tek egymással. És hosszan so rolhatnánk még a programo kat a november végén Ácsán rendezett záróestig, amelynek fénypontját a százötven tagú püspökhatvani népi együttes műsora jelentette. Az utolsó felvonás: Taksonyban A ráckevei járás az idén kapcsolódott először a megyei programba, amely a járás nemzetiségi együtteseinek du- naharaszti bemutatójával kezdődött. A helyi csoportok mellett a dunavarsányi, a tak sonyi, a tököli és a lórévi együttes adott ízelítőt gazdag repertoárjából. A műsort itt is a hagyományos svábbál kö vette. A folytatásra Szigetcsépen került sor. Munkás-paraszt ta lálkozó, mezőgazdasági ter mény- és termékbemutató, vidám szüreti felvonulás kö vette egymást. A jól sikerült rendezvénysorozatot a meghí vott nemzetiségi együttesek — a ceglédberceliek, a dunabog- dányiak, a kakucsiak, a mag- lódiak, a tápiószecsőiek, a nagytarcsaiak, a pomáziak, a szigetszentmártoniak és a tököliek — gálaműsora zárta. A megye nemzetiségi prog ramjainak utolsó felvonására december elején került sor. A Taksony napok keretében lep lezték le a község névadójá nak, Taksony vezérhek mell szobrát. Itt találkoztak egy mással a megye legjobb szlo vák, német és délszláv kóru sai, röpülj páva körei. A járás nemzetiségi ifjúsági klubjai megvitatták további feladatai kat. Volt sportverseny, ki mit tud? a szocialista brigádok számára és vidám, szórakozta tó műsor is. A december mindig a szám vetésé. Mit végeztünk, mire jutottunk az eltelt esztendő ben. Ami a megyében: élő nemzetiségek kulturális életét, tevékenységét illeti, elmond hatjuk: jó évet zártak, s ez zel jó alapot teremtettek a további még eredményesebb munkához. Prukner Pál Realisták tükrében Arcok és képek korunkból A téli könyvvásár négy könyve Mi köt össze négy, egymáson tornyosuló kötetet, azon kívül, hogy mind most jelent meg és mind az Európa Könyvkiadó nál? Talán a kor, amelyről képet adnak, amelyből arcokat csillantanak fel? Valóban, mind a négy a ma még élők szeme 'előtt lejátszódó időkben törté nik, s mind már történelemmé vált, lezárt korban: a második világháború előtt — ha ez „közös nevező”. Hiszen egyéb ként a témák, az alakok, a helyszínek, az időpontok Kü lönböznek. Két regény Fran ciaországban — kettő a Szov jetunióban játszódik, így más társadalmak alakjait vonultat ja fel. Nem azonos valameny- nyi író világnézete, eszmei töl tete sem — ha nem is ellen tétesek, mert mind a haladás oldalán állnak. S ez a pont az, ami talán alapja másik ha sonlóságuknak: realizmusuk nak. Mind realista módon mu tatják be az életet. A Viperafészek és társai Ha időrendben kezdjük a beszámolót, akkor Francois Mauriactól kell ' kiindulnunk. A hat éve elhunyt írónak most három regényét nyújtja egy kötetben a kiadó: az 1927-ben megjelent Thérése Desquey- roux-t, az öt évvel későbbi Vipemfészket és az 1935-ből származó Az éjszaka végét Benedek Marcell, Brodszky Erzsébet, illetve Pór Judit for dításában. Gyergyaí Albert tömör utószóban plasztikusan rajzolja meg az iró portréját, helyét a pályán s pályáját, s így körvonalazza azt, hogy Mauriac tehetsége miben rej lett: „a szülőház, a szülőföld, a gyermekkor mély átélésé ben, mert hisz legszebb, leg mélyebb élményeit mindenki itt és ekkor kapja, s a re gényírót talán épp az külön bözteti meg minden más em bertől, hogy ezeket az élmé nyeket egy életen át megőr zi. s hogy ezek, mint egy aranytartalék, alapul s bizo nyítékul szolgálnak majd min den, mégoly merész és kocká zatos vállalkozáshoz. Mauriac legjobb ihletét, legszerencsé sebb témáit majdnem mindig Bordeaux-ban és környékén találja” — amit e regények re is vonatkoztathatunk. Az omnibusz utasai Maruiac honfitársa, Louis Aragon köztudottan kommu nista; költő, de regényírónak sem kevésbé jelentős, s most ezúttal ugyancsak a Világiro dalom Remekei sorozatban ki adott regénye, Az omnibusz utasai — amely 1942-ben ke rült ki a keze alól — egyik legjelentősebb munkája. A való világ című ciklus lezáró regénye. Az első világháború előtti évtizedeket teszi mérleg re, mint a polgári illúzióknak, a polgári életforma felvirágo- zásának s pusztulásba hanyat lásának korát. Realizmus és irónia sajátos ötvözetében fi noman ábrázolja s értékeli egyben e kort. De nem ez. de nem így teszi élvezetessé, lebilincselővé regényét. A nagy körkép, kaland, utazás, országok és társadalmi osztá lyok határain át életteli, szí nes előadásban, erőteljes, ki élezett érzelmek feszülésében — így együtt ad atmoszférát. Az üstökös Más világ Leonyid Leonové. A múlt század utolsó eszten dejében született orosz elbe szélő a forradalom után cr.tt íróvá, a szovjet korszakban bontakozott ki. Első írásai frontújságokban jelentek meg, miután beállt vöröskatonának a polgárháború kitörésekor. Sárkányok és levekaraván Szebb, tartalmasabb tankönyvek Nyolc év alatt több mint ezer Címerszerü stilizált Mesevilág és valóság motí vumainak keveredése látható ősi, nagy értékű örmény sző nyegeken a Nagytétényi Kas télymúzeumban. A március 5-ig látható új bemutató: Ré gi örmény sárkányos szőnye gek. A sárkányok az örmény mitológiában, mint az esőt visszafogó szörnyek szerepel nek. Kígyók és sárkányok a jó és gonosz erők szimbólumai. A sárkánymotívumú szőnye gekből kevés maradt fenn, az Iparművészeti Múzeum anya gában három található. De az örmény szőnyeg — további dí szítő elemekkel — legalább olyan jellemzője az ősi kultú rájú, kaukázusi nép hagyo mányvilágának, mint a saját ságos örmény miniatúrafesté- szet és építőművészet. A sző nyeg jelezte egy-egy ház vagy otthon gazdagságát és szolgál ta kényelmét, és ez Kelet-szer- te így van. De nemcsak díszítő, hanem használati tárgy is: te rítő, ágyneműtartó előlapja, tevetakaró. A kiállításnak két érdekes darabja az. mely teve karavánt ábrázol. És itt érke zünk el a régi Armenia min dennapjaihoz: lakói messze vándoroltak és eljutottak sok felé, magukkal víve kultúra, juk kincseit is. Így vált az ör mény szőnyeg világhírűvé, mert a jó kezű mesterek má sutt is szőtték a vörös, termé szeti motívumokat is tartal mazó szőnyegeket. Kedvelt minta a virágbimbó, az életfa, mint a boldog családi élet és a termékenység szimbóluma, a vöröset, a gyermekek, nők, a szerelem színének nevezték, melynek látása mintegy felme legíti az embert és kitágítja horizontját. Miből támadt a nagyszerű iparművészeti hagyomány, és mi ihlette a gazdag motívum- Magyarul egy elbeszélés-válo gatás jelent meg tőle egy év tizede. Az üstökös címen Szől- lősy Klára korábbi fordításá ban most megjelent regényét 1932-ben írta. Hőse egy olyan tudós, aki a cári rendszerben lett azzá, de immár Lenin megbízásából végez elektro technikai kutatásokat. A re gény élete talán leglátványo sabb pillanatait választja ki. Tavaszi tótágas sárkánymotívum. kincset? Az ókorig vezethető vissza a kérdés. Örményor szág fejlett gyapjútermelése adta az alapanyagot, valamint az itt található festékanyagok, melyekből az említett uralko dó vörös mellett, a kiegészítő színeket (aranysárga, mélykék stb.) is előállíthatták. Az ör mény lány hozományában is nagy szerepet kapott a takaró, a szőnyeg, a párna. E népi nemzeti jellegűnek mondható iparművészet ma is eleven. Az örmény nemzet nehéz sorsa, az üldöztetések a további létet is kétségessé tették, a szovjet hatalom mentette meg a né pet, az ősi kultúrát a pusztulás tól, és tette lehetővé, hogy az örmény Szocialista Szovjet Köztársaságban a szőnyegszö vés ma is virágozzék, és ne csak múzeumi értékként éljen. Dr. Sasvári László Az új tanterveket 1578-tól fokozatosan vezetik be, s ez zel párhuzamosan új tan könyvekből fognak majd ta nulni a diákok az általános és középiskolákban. Egy ré szükön már dolgoznak a tan könyvírók, a többiekre folya matosan hirdette, illetve hir deti meg a pályázatokat a Tankönyvkiadó Vállalat. A tankönyvkiadás folyama tosságát és összhangját az Ok tatási és a Kulturális Minisz térium vezetőivel közösen megvitatott és elfogadott nyolcéves tankönyvkiadási terv biztosítja. Eszerint az 1978—79-es tanévben 108 féle új tankönyv készül, a követ kező évben 173, azt követően pedig 177 féle. Az 1981-82- es tanévben megjelenő 203 fé le tankönyvvel érkezik el a kiadás a csúcsra. Nyolc év alatt összesen 1041 féle tan könyv lát napvilágot, 46-tal kevesebb, mint amennyi ma a tankönyvkiadó gondozásában forgalomban van. Teljesen ki cserélődnek tehát a tanköny vek, s ha kevéssel is, apad a számuk. Üj vonása még a nagysza bású programnak, hogy 64 fé le kísérleti tankönyv megje lentetése is szerepel benne. Javulás várható tehát a ki vitelben, ennél lényegesebb azonban, hogy korszerűbbek lesznek a jövő tankönyvei tar talmukban is. A kiadó arra törekszik, hogy a tanításnál- tanulásnál nélkülözhetetlen eszközök a jelenleginél mun- káltatóbb jellegűek legyenek és tartalmazzák a kutatások, a kísérletek során felgyűlt ta pasztalatokat. A ráckevei Ady-gaicria gyarapodása Tavaszy Noémi illusztrációi Míg Leonov könyve a két világháború közti kor derekán játszódik le, Vlagyimir Tyendrjakov Tavaszi tótágas című kötetének három törté nete különböző időpontokban. A Felfedezés az erdőben re mekül bonyolított története abból indul ki, hogy egy cse csemőt találnak az erdőben. A tévében is látott történet er kölcsi-lélektani dráma. A Há rom zsák szemes búza című kisregény háborús történet, de talán nem is ez a lényege. Ez izgalmas keretet ad a oúrok- ratikus magatartás és a köz érdek éles dilemmájának. A kötet címét adó Tavaszi tótá gasban serdülők csapnak ösz- sze, de emögött a gyengéket és védteleneket óvó emberség és a nyers erőszak néz farkas szemet. Az ötvenes éveit tapo só író egyébként is a novellák és kisregények mestere — er kölcsi kérdéseket bogoz. E ná- rom írás érdekes és jó irány ba ösztönző munkáinak olvas mányos ízelítője. N. F. Ady-év, jövőre ünnepeljük korunk költőóriása születésé nek 100. évfordulóját. Egyik nyitánya az a nemes gesztus, melynek keretében Tavaszy Noémi grafikusművész három, mos készült Ady-illusztráció- ját (képeinken) a ráckevei gimnáziumnak adományozta. Az. első lapon Ady és Léda szerelmét kíséri a festő koro nával, hintóval, kerékre írt versidézetekkel érzékeltetve, hogy e kapcsolat csillaga hi deg hold volt. A sorozat másik linóleum metszete költészetének, életé nek több állomásárt tárja fel. A fiatalság heves indulását látjuk, egészséges fákat, élet vadon erdőt, virággal hintett sugaras utakat, a lendülő ván dort és a csüggedten ülő beteg költőt, szirmokat és szömyke- zet, tomboló tüzet és magányt; J Ady életútjának teljességét, mely egyszerre vezetett min den együtthatójával a líra ma gaslatára. A harmadik linón gyertyák égnek, és fenyők, hegyek kör nyezetében ül a költő asszo nyával éjszaka végén, hajna- lodáskor, vihar elől félig beta karva. Tavaszy Noémi szimbólikus rajzzal közelíti Ady szimbólu mokkal telítődött költészetét. Saját világát, hangulatát egyezteti a versek titkaival, törvényeivel. E rajzok szerke zete érett, egyszerű pompája eddig ismeretlen oldalról ér telmezi Ady verseit, s új táv latokat nyit meg bennünk és az ifjúságban, azt, hogy a köl tészet kincse nyitott és be- fajezhetetlen. L. M.
