Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-06 / 263. szám

1976. NOVEMBER 6., SZOMBAT A sajtó dolgozóinak kitüntetése Pénteken a Parlamentben dr. Várkonyi Péter államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke a sajtó 21 dolgozójának kitün­tetéseket adott át. Az ünnepségen jelen volt Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Grósz Károly, a KB osztályve­zetője. A szovjet könyv ünnepi hete Megnyílt a reprezentatív kötelek tárlata Hatszáz kötetet felvonultató könyvkiállitást nyitottak meg pénteken a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában a kultúr- centrum és az Állami Könyv- terjesztő Vállalat rendezésében. A szovjet könyv ünnepe hete alkalmából állították ki a ze­neszalonban a Szovjetunió né­peinek irodalmi alkotásait, if­júsági, képzőművészeti, politi­kai, ismeretterjesztő és szak­Védnökséggel A magasban fénypon­tok villognak... Az ember, ha nem ismer­né, azt mondaná: a tudo­mányos-fantasztikus regé­nyek metropoliszához ér­kezett, és lenyűgözi a kép: mintha a jövőbe csöppent volna. Ha Budapest hatá­rában kitekintünk a Duna­újváros felől érkező vonat ablakán, ez a látvány tá­rul elénk. Napközben, a 6-os útvonalon, néhány kilométerrel Érd után, híd emeli át a betonburkolatot egy magaslaton. Érdemes itt lassítani. Széles já­ték-terepasztalként terül el a táj, aprónak tűnő, mégis mennyi energiát su­gárzó csőrengeteg, nap­fényben csillogó lepárlóto­rony Iáható a távolban. Hangtalanul mozgó olaj- szállító vagonok indulnak és érkeznek, messze vörös lánggal ég egy kémény végén az olaj... Százha­lombattáról mindig ez a kép ötlik fel bennem. Százhalombatta, a fiata­lok városa, fiatal város. Szegény, kétezres lélekszá­mú faluból növekedett or­szágos jelentőségű ipari köz­ponttá; a több szakaszban létesített két nagyberuhá­zás, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat és a Dunai Kő­olajipari Vállalat felépíté­sével. Meg kellene hát döbben­nie a néhány ezer forintból gazdálkodó munkásnak, ha az építkezés több mint 22 milliárdos költségeiről hall? Minden bizonnyal. Ám éppen néhány napja beszélgettem egy „ fiatal szakmunkással (aki fel­nőttkorát végeredményben a várossal együtt érte el), a DKV egyik üzemének skálák, műszerek, kap­csolók tarkította vezérlő- asztala előtt, s oly bizton­sággal, alapossággal sorol­ta az adatokat, a számokat, hogy tovább erősödött ben­nem a gondolat: Százha­lombatta nem csupán a jö­vő, hanem nagyon is a ma. Hagyjuk azonban néhány pillanatra az adatokat és beszéljünk a fiatalokról! Nemcsak azért, mert a 13 ezer lakosú városban élők átlagéletkora nem halad­ja meg a 30 évet, hanem azért is, mert éppen a fia­talok segítségével lett azzá a város, ami napjainkban. Kezdődött mindez azzal, hogy a Kommunista Ifjú­sági Szövetség V. kong­resszusa védnökséget vál­lalt a vegyipar és a villa- mosenergia-ipar fejlesztése, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat és a Dunai Kő­olajipari Vállalat építése felett. Mindezt 1972-ben szocialista szerződésben rögzítették. Á beruházásokon 150 vállalat több mint 40 ezer fiatalja dolgozott, s össze­sen 6 ezer építőtáborozó kö­zépiskolás és egyetemista segítette az építkezéseket az elmúlt 15 évben. Az üzemek politikai, népgaz­dasági jelentőségének meg­ismerésén kívül, társadal­mi munkaakciókkal is se­gítették a fiatalok az épít­kezéseket. E lkészült hát a két nagyüzem, s közéjük ékelődve magasod­nak az új szocialista ipar­város modem lakóházai, gyermekzsivaj felverte játszóterei, korszerű isko­__________________________ Iái, óvodái és bölcsődéi. A legfontosabb városi beru­házások 785 mülió forint­ba kerültek, s elkészültü­ket csupán az 1970-es vá­rossá nyilvánítás óta 12 millió forint értékű társa­dalmi munkával segítették az itt élők.1 És a DKV-ban, DHV- ban dolgozó 2 ezer 790 fiatalnak jutott ereje, ide­je más társadalmi mun­kákra is, hiszen a Vietna­mi—Magyar Barátság ne­vű, 1000 személyes hanoi szakmunkásképző intézet felépítését 216 ezer, a bör­zsönyi úttörővasút kialakí­tását 119 ezer, a százha­lombattai úttörőtábor léte­sítését 116 ezer forinttal támogatta. A két nagyüzem elké­szülte, a város felépítése lenne csak a védnökségi munka érdeme, haszna? Semmiféleképpen. Mert a 40 ezer fiatal, alá az évek során itt dolgozott és a 160 ifjúsági brigádbeli, aki most is itt dolgozik, meg­értette: a társadalomért cselekszik, amelynek tag­ja, ha maga és a köz szá­mára formálja át jelenét. Emlékszem, néhány éve magam is ott szorongtam több száz társammal az, egyik budapesti metró- állomás építését figyelve, ahol az egyik elmés gép igencsak nagy erővel kala­pált a földbe egy mínium- mal lefestett, vörös és ro­busztus fémrudat. És em­lékszem a közelmúltból az összesereglő emberek izgatottságára, akik együtt drukkoltak a DHV-ban utoljára felállított hatal­mas kémény beemelését irányító szovjet és magyar szakemberekkel, számítgat- ták: nem túl erős-e a szél... E szemlélet jellemezte a százhalombattai védnöksé­gi mozgalmat, az itt élő, az itt dolgozó fiatalok mun­káját. Egyetlen különbség­gel. Nemcsak nézték, fi­gyelték, miként alakul, fej­lődik környezetük, hanem cselekvő részvételükkel, önzetlen segítségükkel ma­guk mozdították azt elő. Tanultak, képezték önma­gukat, mert méltónak kel­lett lenniük a szemük előtt végbemenő fejlődéshez. M ennyire csalóka az el­ső ismerkedés pil­lanata? Mennyire félrevezetőek a metropo­list idéző, viliódzó fények, a távoli, vörösen égő láng? Százhalombatta, a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű Vál­lat nem utópia, hanem nagyon is kézzel fogható, tisztán és világosan érzé­kelhető valóság. Az, mert itt termelik meg az ország villamos energiájának 41 százalékát, s itt dolgozzák fel a Magyarországra ér­kező kőolaj 85 százalékát, Százhalombatta két szem­pontból is jelkép. A város főterén emlékmű jelzi a szovjet—magyar barátsá­got, de Százhalombatta a fiatalok városa is, akik védnökségi munkájukkal nagyban segítették a beru­házások tervszerű meg­valósítását, a város építé­sét. És e több mint 15 éves védnökségi munká­juk ma fejeződött be — eredményesen. Virág Ferenc mai műveit reprezentáló köte­teket. Elbert János irodalomtörté­nész, az MSZBT országos el­nökségének tagja a megnyitó ünnepségen méltatta a magyar és a szovjet irodalmi kapcso­latok jelentőségét. Hazánkban 1960—1975 között az orosz és szovjet szerzők 2826 művét fordították le magyar nyelvre, s adták ki több mint 30 mil­lió példányban. Lenin műveit az utóbbi 30 esztendőben 206- szor adtuk ki, 3,8 millió pél­dányban. A Szovjetuniót világ­szerte földünk legnagyobb könyvhatalmának és az olva­sók országának nevezik. Mél­tán, mivel mintegy 230 köz­ponti, köztársasági, területi és ágazati könyvkiadója az el­múlt évben például 1,8 mil­liárd könyvet és füzetet adott ki. Az utóbbi három évtized­ben több mint ezer magyar szerző műve jelent meg, 34 nyelven, nem kevesebb, mint 36 millió példányban. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat fontos feladatának tekinti a Szovjetunió népei irodalmának, az orosz és szov­jet szerzők eredeti nyelven megjelenő műveinek, fordítá­sainak, művészeti albumoknak, hanglemezeknek rendszeres terjesztését. Nagy segítségére van ebben két orosz nyelvű szakboltja, a Melódia és a Gorkij könyvesbolt. Két évvel ezelőtt e boltok együttes for­galma 7,3 millió, tavaly 8,5 millió forint volt. Az Európa könyvesbolt az orosz-szovjet szerzők magyarra fordított szépirodalmi műveinek népsze­rűsítésében ért el szép ered­ményeket. A könyvkiállítás megnyitó ünnepségen részt vett Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, és Demeter Gábor, a KKI el­nökhelyettese is. Jelen volt I. V. Szalimon, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének és a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saságnak magyarországi kép­viselője és D. J, Levcsenko, a Szovjetunió kereskedelmi képviselője. Sóska — fólia alól Segítik a gyümölcs- és zöldségprogramot Talán, csak nem a tél jár már november vége felé a fó­liások falvábam, Szentlörinc- kátán? Vagy csak káprázat a sok fóliasátor a kertekben, udvarokban, -itt, ahol néhány esztendeje a lakosság túlnyo­mó többsége meleget adó mű­anyagkelme alatt termel pri­mőröket. Ősz van természete­sen Szentlőrinekátán is, de a fólia mégsem káprázat. A köz­ségben, ahol a 600 telek közül négyszáznál többön úgy feb­ruár táján, minden évben kez­dik kifeszíteni az ezüstösen csillogó sátrakat, most leg­alább százhúszban ott feszül a fólia, nem egy helyen három­négy is. Nincs féli szünet — Nincs téli szünet a fóliás kertészkedésben, sőt, nyár vé­gétől még több a munka ben­ne, mint a szedéskor, tavasz- sizal, meg nyár elején — mondják a lőrinckátaiak. Mert tavasszal, ami a sza­bad földön termeltnél hetek­kel korábban lekerül, az eper, megtrágyázott helyét gyorsan és mégis alaposan, felássák, paprika- vagy paradiesom.pa- lántavai dugdossék teli. Nem sokkal későbben azután a re­tek helyét is, ami kora ta­vasszal szintén bőségesen ke­rül ebből a faluból a piacok­ra. Akármi legyen is azonban a földben, a fólia alatti ter­melésben is nélkülözhetetlen és gyakori művelet a gyom- lálás, ami a szabad földön is fáradságos, ám az alacsony sátorban még görnyesztőbb munka. Szerencsére a talaj- előkészítés idején lekerül vas­vázáról a sátor, sőt, némely esetben, például, az epeméi, február közepéig nem is te­szik a helyére a mindig új fó­liát. Most is ott zöldell már az eperpalánta fedetlenül, hogy áprilisban azután piroeló, édes gyümölcsöt szedhessen a ház­táji kertész. Sok sátor helyén pedig megtrágyázott, ,_felásott föld pihen április végéig, ami­kor paprika, vagy paradicsom, esetleg retek kerül a sátoraié. Olajkólyha a sátorban A fóliás kertészkedés nehe­zen gépesíthető, olyan kis gép nincs, amit használni lehetne hozzá. Mégis érdemes a sátor alatti sok fáradsággal és ve­A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Kiállítás kisipari remekekből A megyében egyedülálló kezdeményezésként egy külö­nös kiállítás nyitotta meg ka­puit tegnap délután a KIOSZ kdskunlacházi csoportja helyi­ségében. Nem híres képzőmű­vészeti alkotásokat, képeket, szobrokat, grafikákat vagy iparművészeti remekeket lát­nak itt a látogatók, hanem egyszerű, hétköznapi haszná­lati eszközöket, melyeket a ráckevei járás kisiparosai, s ipari tanulóik készítettek. Er­re utal a kiállítás címe is: „Kisiparosok a lakosság szol­gálatában.” Rangot jelent, ha meghív­nak valakit erre a kiállításra, mint résztvevőt, hiszen mind­össze 20 szaäcma 24 képviselő­je dicsekedhet ezzel. Többek között erről szólt a megnyitón Molnár József körzeti titkár is. Az esemény rangját emel­te Klamó József, az MSZMP Ráckevei Járási Bizottságának titkára, Kátai Incéné dr., a já­rási hivatal elnökhelyettese és Fábián Géza, a KIOSZ Pest megyei titkársága munkatár­sának részvétele is. A kiállított tárgyak és tab­lók egyaránt arról tanúskod­nak, hogy a járás kisiparosai becsületes, jól végzett mun­kával segítik a lakosság ellá­tását. Külön tárlókban helyez­ték ei a 222-es számú kiskun- lacházi Szakmunkásképző In­tézet tanulóinak vizsgareme­keit, melyek ugyancsali jó fel- készültségről árulkodnak. November 12-ig lesz nyitva a kiállítás Kinkunilacházán, innét Dunaharasztiba, Sziget- szentmiklósra, Dömsödre, majd Ráckevére viszik. A vándorki­állításnak minden községben a KIOSZ helyi csoportja ad otthont. sződsóggel járó munkához hozzáfogni. Különösen, ha az értékesítés nem okoz gondot, ami miatt az elmúlt években sok panasz hangzott el Szent- lőrinckátán. Emiatt hagyták sokan abba a kertészkedést. Kora tavasszal azonban ren­deződött a felvásárlás problé­mája. Jelentkezett a MEK nagykátai kirendeltsége, tele­pet létesített a községben és felvásárolta megfelelő áron a termés zömét. A jászfény sza­rui meg a gyöngyösi ÁFÉSZ is vásárolt fólia 'alatt termelt primőrt, meg a tsz is. Sok-sok tsz-tag ver a fa­luban fóliasátrait, de a község minden rendben levő lakosa is. Ipari munkás, tanácsi dol­gozó, pedagógus, vagy akár­milyen íróasztalnál ülő is szí­vesen járul hozzá kemény munkával a gyümölcs- és zöldségellátáshoz, mégpedig úgy, hogy mennél korábban kerüljön a városi, elsősorban a fővárosi ember asztalára friss, vitamindús eledel. Ak­kora ez az igyekezet, hogy az idén először több fóliáskertész olajkályhát állít a sátra alá. ezzel is meggyorsítva a ter­melést. Természetesen a sátor fűtése nem kis költséggel jár. mégis kifizetődő, hiszen mi­nél korábban kerül piacra a primőr, annál nagyobb az ára. Már zöldell a termés De mi zöldell most a fóliák alatt? Sóska! Valaha kora ta­vasz előtt legfeljebb üvegház­ból jutott valamennyi az ínyencek asztalára, most pedig a fólia alól bőségesen kerül piacra — néhány nap múlva. Egyelőre ugyanis, ha nem Is olcsón kapható még karfiol, .meg másodvetésből származó néhány főzelékféle, zöldbab például, de már csak nagyon rövid ideig. Akkor lese azután keletje egészen április végéig a fólia 'alól kikerülő sóskának. Kilójáért 8—12 forintot kér­het el a termelő, és egy-egy sátoralja 60—70 ‘kilót is 'meg­terem. Az idei zökkenőmentes ér­tékesítés •eredményeként fel­lendült a ezentlőrinekátai há­zak táján a fóliás kertésizke- dási kedv. Ahhoz ugyan nincs terület, hogy többen foglal­kozzanak vele, mint két-há- rom éve, de akik tavaly nem vertek sátrat, idén azok is ké­szülődnek. A MÉK nagykátai kirendeltsége már javában kö­ti a termelési szerződéseket és szerződő feleinek kedvezmé­nyes áron megkezdte a sátor­nak való fólia szállítását, Szokoly Endre HIÁNYOZNÁK AZ ÁRCÉDULÁK Ha kifogásolható a tennék... Pest megye építőanyag-ellá­tása hasonló az országoshoz, s nagyjából ugyanazok a hiány­cikkek, mint máshol — állapí­totta meg az építőanyagok ér­tékesítési körülményeinek or­szágos vizsgálatához kapcso­lódva a megyei kereskedelmi felügyelőség, amely a Buda­pest Környéki TÜZÉP Válla­lat, 4 szövetkezet és 3 építő­anyag-gyártó üzem munkáját ellenőrizte. Az ÁFÉSZ-ek többsége a Budapest Környéki TÜZÉP- től szerzi be árukészletét. A vállalat és az ÁFÉSZ-ek kap­csolata jó, a TÜZÉP általában határidőre szállít. Előfordult viszont, hogy a szerződésben lekötött árut nem volt hajlan­dó átvenni a szövetkezeti te­lep, ezért saját építőanyag­telepén értékesítette a vállalat. Fenyőfűrészáruból ily módon 300, hullámpalából 22 ezer, rúdfából 120 köbméternyit kel­lett eladni. Ajtóból, ablakból és parkettából azért nem rend­szeres a szállítás, mert a gyártók nem tartják meg szerződésben vállalt kötelezettségeiket. A TÜZÉP által első félévre megrendelt 65 ezer ajtóból és ablakból 26 ezer nem érkezeti meg, az ÉPFA kecskeméti gyá­ra pedig 12 ezer négyzetmé­ternyi parkettával maradt adós. Mindez természetesen a hiánycikkek listájára kerül az építőanyag-telepeken, hiszen annyit rendeltek, amennyit el is tudnának adni. Több szö­vetkezeti telepen kifogásolha­tó, hogy nincsenek feltüntetve a fogyasztói árak. Nem vonat­kozik ugyanez a TÜZÉP-tele- pekre. A vállalat árosztálya jól oldja meg árképzéssel és ár­tájékoztatással kapcsolatos fel­adatát,- yL 1 örvendetes, hogy jó.a folya­matos szakmai képzés, amelyet a telepvezetők részére indítot­tak, és hosszabb ideje újra­ismételnek. Kevésbé eredmé­nyes a tanultak gyakorlati al­kalmazása. illetve annak szá­monkérése. Talán éppen ez az oka, hogy a legtöbb probléma az áruik minőségi átvételével kap­csolatos. Sokszor ugyanis kényszerítő körülmény, hogy a legtöbb árucikk kereslete nagyobb, mint a kínálat. Az ÉPFA kis­kunhalasi gyára például az el­ső félévre 5 különféle ajtót és ablakot ígért, de csupán egyet­len típust szállított. Gyakori hiba, hogy II. vagy III. osztályú árut jobb minő­ségűnek tüntetnek fel. s ebben olykor nem is kereskedelem a vétkes. A Budai Járási Építő­ipari Szövetkezet mintás és egyszínű mozaiklapokat vizs­gáltatott meg az év elején az ÉMI-vel. Az intézet szerint a lapok sem alakjuk, sem méretük, sem pedig kopó­réteg-vastagságuk alapján nem sorolhatók osztályba. Mégis gyártottak belőle 50 ez­ret, s eladták I. osztályú áron. Az érdi téglagyárban hasonló volt a helyzet. Minden téglát I. osztályúnak minősítettek. . A kiszolgálás körülményeit meghatározza a telepek álla­pota, felszereltsége. Alsónéme- din például nincs hídmérleg, viszont Szentendrén és Gyálon szállítószalag, fűrészgép és ra­kodó targonca segíti a munkát. Azt is megállapították, hogy a belső ellenőrzés még nem képes a fogyasztói, érdekvéde­lemmel kapcsolatos feladatai­nak megfelelni. A Budapest környéki TÜZÉP egyik ellen­őre az egyik telepen az idén már ötször végzett vizsgálatot, s három esetben árellenőrzést is Mégsem vette észre, hogy a hajópadlót hónapokon keresztül 5 százalékkal magasabb áron, faragott gerendát pedig minőségi engedmény nélkül hozták A Váci Kötöttárugyár, 83 szocialista brigádjának mun- forgalomba, kaverseny-felajánlásakcnt, első féléves tervét 110,7 százalék- Mi vevők ezek után leg- ra teljesítette, mintegy 42 millió forint értékű többlettermé- alább annak örülhetünk, hogy két adtak a hazai és külföldi kereskedelemnek. Gyártmá- panaszainkat, reklamációinkat nyaik 2 százalékát a Szovjetunióba, Angliába, Hollandiába, gyorsan elintézik. NSZK-ba, Líbiába és Kuwaitba exportálják. I Czibor Valérig 42 milliós többlet í *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents