Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-05 / 262. szám
1976. NOVEMBER 5., PÉNTEK 3 Komszomoiisták tájékoztatója a BAM-építkezésről Szovjet fiatalok látogatása Százhalombattán Ülést tartott a TOT elnöksége Csütörtökön Szabó István vezetésével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége és megvizsgálta a mezőgazdasági szövetkezetek december 14-én kezdődő, III. kongresszusának előkészítésével összefüggő időszerű kérdéseket. Az elnökség megállapította, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom minden szintjén szervezetten, a TOT irányelveivel összhangban folynak a kongresszusi előkészületek. A szövetkezeti fórumokon felszólaló több ezer termelőszövetkezeti tag és szövetkezeti küldött felelősségteljesen foglalkozott a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlődésének helyi és országos teendőivel, és hasznos kiegészítő javaslatokat tettek a TIT kongresz- szusi ajánlásához. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, Budapesten sajtótájékoztatót tartottak a század építkezésén kiváló munkát végző szovjet fiatalok képviselői, akik — mint már hírül adtuk — háromszáz személyes barátságvonattal érkeztek hazánkba, V. B. Ar- szentjevnek, a Komszomol Központi Ellenőrző Bizottsága elnökének vezetésével. Kérdésekre válaszolva egyebek között elmondották, hogy eddig több mint 400 kilométeres szakaszt építettek meg, s alig egy hete a Bajkál— Amur vasútvonal elérte a Jakut Autonóm Köztársaságot. A komszomoiisták 150 fős csoportja tegnap Százhalombattára látogatott A küldöttséget Horváth György, a városi pártbizottság titkára és Ferenczi Illés, a városi tanács elnökhelyettese fogadta, s tájékoztatta a fejlődő város életéről. A vendégek egy csoportja ezután a Dunamenti Hőerőművet tekintette meg, s részt vett a KISZ-védnökség munkáját bemutató kiállítás megnyitásán is. A többi szovjet fiatal a Dunai Kőolajipari Vállalatnál ismekedett az üzemek munkájával. Az üzemlátogatások után a kom- szomolisták és vendéglátóik baráti beszélgetést folytattak, majd a vendégek elbúcsúztak a város vezetőitől és visszatértek Budapestre. (Folytatás az 1. oldalról.) a készlet- és rezsi ga z d álík od ás dolgozója, aranykoszorús KISZ-jelvényt Bernáth László a motorgyáregységből; a kohó- és gépipari miniszter elismerő oklevelét kapta Lengyel János, <* járműgyáregység munkása; Selmeczi Lajos- né, a vszt munkatársa a SZOT-ezüstérem tulajdonosa lett. Hatan SZOT-okleve- let, ketten 25 éves törzsgárda- enalékíap’Ot és -jelvényt kaptak, huszonhatan nyerték el a kiváló dolgozó kitüntető jelvényt. Átadták a Ki tud többet a Szovjetunióról című vetélkedő győzteseinek jutalmát is. Elnyerték az MSZBT aranykoszorús plakettjét A monori járás központi ünnepségét az állami gazdaság székházában tartották. Guba Pál, a<z MSZMP járási Bizottságának első titkára meleg szavakkal köszöntötte a megVárakozó tá Idézzük fel a magyar népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvény — elfogadta az országgyűlés 1970. október 3-án — azon passzusát, amely kimondja: „Az ipari beruházásoknál központi állami eszközökkel elssőorban a népgazdaság műszaki fejlődése és korszerű struktúrája szempontjából alapvető és a távlati iparfejlesztést is szolgáló célokat kell megalapozni...” S a törvény felsorolja, azt a hat ■— később eggyel gyarapodó — területet, amelyeken ezeket az elveket érvényesíteni kell, s amelyeket központi fejlesztési programokként jelöli meg, tartott számon a közvélemény. Már nem kezdet Szocialista brigád tagjai szegezték nekem a kérdést, miért „hallgat” az ötödik ötéves terv ezekről a programokról? Az 1975. december 18-án jóváhagyott törvényjavaslatból korántsem tűntek el a központi fejlesztési programok. Abban viszont a kérdezőknek igazuk volt, hogy nem foglalnak el olyan kiemelt helyet, mint a megelőző középtávú tervidőszak feladatait rögzítő törvényben. A rövid 11. paragrafus csupán annyit mond ki, hogy bizonyos központi fejlesztési programokat folytatni, kettőt pedig befejezni kell az 1976. és 1980. közötti öt esztendőben. A kérdezők aggodalmát azért értem meg, mert csomóponton dolgoznak, a Csepel Autógyárban, a padlóvázgyártásnál, s ha a terv nem foglalkozik külön a közútijárműgyártásai, úgy vélhetik, ismét felhők jönnek fejük fölé. Mert hiszen a korábbi, hosszú ideig eget borító felhőket éppen a központi fejlesztési programok egyike, a közútigyártmű-gyár- tási oszlatta el Szigethalmon. A félreértés abból táplálkozik, hogy a negyedik ötéves terv elkezdett, valami, addig soha nem gyakoroltat a magyar iparfejlesztésben, az ötödik ötéves terv viszont már a létrejött változásokra alapozva szabja meg a termelés szerkezetének további korszerűsítését. Vízbe dobott kő Meggyorsult a megye iparában a tiszta jövedelem növekedése, s ennek leglényegesebb forrása a nagyüzemeknél a központi fejlesztési programok kisugárzása volt. Hasonló tényezők játszottak közre abban, hogy tetemesen bővült az egy foglalkoztatottra jutó termelés, a megye iparának egészében 37,5 százalékkal, ám a minisztériumi nehézipar üzemeiben, melyek sokféle szállal kötődnek a programokhoz, 45,7 százalékkal volt nagyobb az egy foglalkoztatottra számított termelés 1975-ben, mint 1970-ben. Vízbe dobott kőként keltették hatáshullámaikat a központi fejlesztési programok. Nemcsak a Csepel Autógyár, hanem például az Ipari Szerel- . vény- és Gépgyár, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei szerkezetüzeme is e kedvező következményeknek köszönhette a gyors fejlődést, ez teremtett lehetőséget a Pestvidéki Gépgyár kalorikus gyáregy• Növekedési forrás • A forintnál több • Nem tűnt el | ségében új termékcsaládok — I olaj- és gázégők kialakítására. I A petrolkémiai ipar fejlesztésének központi programja elválaszthatatlanul kapcsolódik mindahhoz, ami Százhalombattán, a kőolajfinomítóban termelőegységek sorának átadásában öltött testet. Sokba kerül Tetemes haszonnal fizetnek már ebben a tervidőszakban a központi fejlesztési programok, ám igaz sokba is kerülnek. Végrehajtásuk ugyanis — két ötéves tervidőszakot figyelembe véve — hozzávetőleg 170— 175 milliárd forintot követel, s ebből az összegből a negyedik Ötéves tervben több mint, nyolcvanmiiiiárdot használtak > fel. Csakhogy ott a mérleg másik serpenyője. Ha például a Detrolkémia központi fejlesztési programja nem teremti anyagszükségletének jórészére a fedezetet, akkor 1980-ban már a félmilliárd dollárt is meghaladná a tőkésországokból származó behozatal csupán ezekből az árukból. E szemszögből nézve megváltozik a fejlesztésre kiadott forintok értéke, hasznuk megtöbbszöröződik. Az is igaz, hogy még mindig vannak üres társzekerek, melyek a társadalomnak jutó kamatok elszállítására várnak, mert ami eddig csurrant, az bizony kevésnek látszik a szekérderékban, így a könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesztési programjánál, a textilipar rekonstrukciójánál. Itt sem szabad azonban kizárólag a forintok mennyiségét nézni. Kétségtelen ugyanis, hogy még ezek a lassan törlesztő területek is átalakultak a központi program nyomán, olyan építési módok, anyagok, eszközök és eljárások kaptak polgárjogot, melyek eddig hazánkban teljesen ismeretlennek számítottak. A textiliparban hasonló a helyzet, lényegében a rekonstrukció mentette meg a Lenfonó és Szövőipari Vállalatot, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár megyei gyáregységeit a felszámolástól, ez kínált fejlődési lehetőséget a Váci Kötöttáru- gyárnak. Szoros kapcsok Nehéz lenne meghúzni a határvonalat, hol ér véget a negyedik ötéves tervben kezdett, s most folytatódó programok kisugárzó ereje. Hiszen például a közútijármű-gyártás több mint száz vállalatot fog át. Január és augusztus között 7565 autóbusz készült el a Csepel Autógyárban szerelt padlóvázakon, ám, ahhoz, hogy a végtermék-kibocsátás 8,6 százalékkal növekedhessék, az is kellett sok más mellett, hogy a Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalat igazodjon a fokozódó követelményekhez, mert aprónak látszó termékei nélkül nincs autóbusz! Pontosan itt van a lényege a központi fejlesztési programoknak. Abban, hogy vállalatok sorát késztette, kényszerítette gyorsabb fejlődésre, járatlan utakra, új technológiákra. Szoros kapcsok fedezhetők fel olyan, látszatra egymástól távol eső területek között, mint például a műszálak fel- használásának megkétszereződése öt év alatt a textiliparban, s a vegyipari benzin gyártásának növekedése Százhalombattán. E szoros kapcsok számontartása persze a szakemberek dolga, annak a közfelfogásnak a kialakítása azonban, amely nemcsak a központi fejlesztési programok hasznát méri, hanem teendőit is jól érzékeli, mindannyiunk- ra tartozó feladat. Kapun belül Visszatérve a cikk elején említett aggodalmakhoz: nincs szó semmiféle háttérbe szorulásról. Az azonban lényeges változás, hogy a,negyedik ötéves tervben. fokozódó szerep-, hez jut az, ami gyárkapun belül történik, azaz a fejlesztési programok megnyitotta források minél célszerűbb helyi kamatoztatása. Egyetlen példát erre: a Csepel Autógyárban 1980-ban a teljes termelési érték 96—98 százalékát olyan áruk alkotják majd, amelyek készítését 1971- től számítva kezdték el, közöttük több cikk napjainkban tart a gyártás kísérleti szakaszában! E cél elérése most már kevésbé múlik azon, hogy a központi támogatások, elhatározások, miként alakítják a gyár sorsát, sokkal inkább azon múlik a siker, hogy az autógyári közösség miként él lehetőségeivel. S ahogy az ő esetükben, úgy minden más érintett cégnél igaz: a várakozó társzekereknek most már telniük kell a központi fejlesztési programok hasznával, az ipari átlagot meghaladó jövedelmezőség forintjaival. jelenteiket: az elnökség tagjai között helyet foglaló Göndics Zoltánt, az. MSZMP Pest megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának vezetőjét, Alek- szej lvanovics Klouovot, az ideiglenesen hazánkban állomásozó egyik szovjet katonai alakulat párttitfcárát, a munkásmozgalom járási veteránjait, illetve a járás és a nagyközség politikai, társadalmi szervezeteinek vezetőit, valamint az üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények jelenlevő képviselőit. A megnyitó után, Göndics Zoltán méltatta ünnepi beszédében az évforduló jelentőségét Ezt követően a járási pártbizottság első titkára a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöksége nevében átadta a Monori Állami Gazdaság MSZBT-tagcsoportjának az MSZBT aranykoszorús plakettjét. Nagy Benő, a tagcsoport elnöke megkapta az MSZBT áranykpszorús jelvényét A 'kitüntetések átadása után A. I. Klovow megemlékezett azokról a magyar katonákról, akik az orosz munkásokkal és parasztokkal vállvetve győzelemre vitték a forradalmat, segítették a fiatal szovjet hatalom megvédését az intervenció támadásaival szemben. Az ünnepség irodalmi műsorral zárult. Váciak a munkásotthonban Vác város központi ünnepségét a Híradástechnikai Anyagok Gyára munkásotthonának dísztermében rendezték meg. Az elnökségben helyet foglalt Gabányi Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Tóth Albert, a váci járási pártbizottság titkára, Papp József, a váci városi pártbizottság első titkára, Weisz György, a városi Mészáros Ottó Mélyhűtött szilva Együttműködik Dunakeszin a konzervgyár és a hűtőház. Első alkalommal állapodott meg a két vállalat abban, hogy közösen vásároljanak fel minden felhasználható gyümöcsfélesé- get, és amit már a hűtőház nem tud feldolgozni, azt a Dunakeszi Konzervgyár kapja. Koppány György felvétele A Nagy Október évfordulóján gerrij Alekszandrovics Spica, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselője. Résztvet- tek az ünnepségen a társadalmi szervek vezetői és a városban élő veteránok képviselői is. Kovács Ferenc, a Híradás- technikai Anyagok Gyára párt- bizottságának titkára nyitottta meg az ünnepséget, majd Gabányi Lajos emlékezett meg a Nagy Október győzelméről, amely egy új világ születését, az első munikáshatalom létrejöttét jelentette. A díszünmepség befejezéseként a váci városi KlSZ-kó- rus adott műsort. Polgári védelmi tisztek kitüntetése November 7. alkalmából — ünnepi megemlékezés keretében — a polgári védelemben Pest megyében tevékenykedő tiszteiknek kitüntetéseket nyújtott át Talcács Ferenc alezredes. Az eseményen megjelent dr. Gulyás Ilona, a megyei tanácsi apparátus pártbizottságának titkára is. Hústz, illetve huszonöt évi szolgálat után Szolgálati Érdemérmet kapott Bognár Gyula alezredes, Dömötör Antal őrnagy, Filó József alezredes, Imre András őrnagy és Weisz Lajos őrnagy. ötvenedik születésnapja alkalmából aranygyűrűt vehetett át Kertész Károly alezredes és Somogyi Károly alezredes. Díszöiség az cmiéknnmél, Vácott tanács elnöke, dr. Risanek Klára, a váci járási hivatal elnökhelyettese. Ott volt Gre~ Előléptetések, kitüntetések a Belügyminisztériumban Pest megye rendőrfőkapitányát vezérőrnaggyá nevezték ki A Nagy Októberi "Szocialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek a Belügyminisztériumban. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a Belügyminisztériumban végzett eredményes munkájuk elismeréseként — kinevezte vezérőrnaggyá dr. Honti János rendőr ezredest és dr. Koleszár István rendőr ezredest. Az Elnöki Tanács 10 belügyi dolgozónak a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést, 30-nak pedig Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést adományozott. A belügyminiszter 10 alezredest ezredessé előléptetett. Főtiszteket, tiszteket, tiszthelyetteseket a Haza Szolgálatáért Érdemérem, a Közbiztonsági Érem és a Tűzrendészen Érem arany, ezüst fokozatával tüntette ki. A kitüntetéseket és előléptetéseket Benkei András belügyminiszter adta át. Az ünnepségen részt vett Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, ott volt a társ fegyveres testületek számos képviselője, a belügyminisztérium tábornoki és parancsnoki karának több tagja. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Biszku Béla köszöntötte az előléptetett és kitüntetett belügyi dolgozókat. A belkereskedelmi dolgozók helyzetéről tárgyaltak a minisztérium és a szakszervezet vezetői A Belkereskedelmi Minisztérium vezető munkatársai dr. Sághy Vilmos miniszter és a KPVDSZ vezetői dr. Krekács György főtitkár irányításával csütörtökön megbeszélést tartottak a szakszervezet székházában. Értékelték a dolgozók élet- és munka- körülményeire vonatkozó előző vezetői szintű megállapodás végrehajtásának eredményeit. Megállapították egyebek között, hogy a meglevő gondok ellenére a dolgozók élet- és munkakörülményei kedvezően alakultak, számottevően fejlődtek. A hálózat fejlesztő- 1 sével együtt javult a fizikai munkát könnyítő gépesítés, a technikai ellátottság színvonala. A korábbi megállapodásoknak megfelelően a minisztérium nagy összegű központi támogatást nyújt a vállalatoknak a gépesítésre, az önki- szolgáló rendszer fejlesztésére és bővítésére, a konténerprogram megvalósítására. Egyetértettek abban is, hogy az eredmények ellenére a dolgozók szociális ellátottsága nem fejlődött a kívánt mértékben. Szükségesnek tar- I tqtták a gyermekintézmények, a dolgozók munkahelyi egészségügyi ellátásának gyorsabb ütemű fejlesztését, s azt, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek a dolgozók lakásépítésének támogatásához. A megbeszélésen értékelték az idei terv várható teljesítését, s az ezzel összefüggő gazdálkodási és személyi problémákat, s intézkedéseket határoztak el a fogyasztásicikk- kereskedelem egyes területein jelentkező gondok megoldására. Értékelték a vállalati középtávú tervek összesített tapasztalatait, ezen belül a lakosság jobb ellátása és a dolgozók körülményeinek javítása szempontjából kiemelten foglalkoztak a fejlesztési feladatokkal. A minisztérium és a szak- szervezet vezetői végül hangsúlyozták, hogy a lehetőségeken belül mindent megtesznek a kereskedelmi dolgozók helyzetének, élet- és munka- körülményeinek javítására. Erőfeszítéseik azonban csak akkor vezethetnek eredményre, ha maguk a kereskedelmi dolgozók is — például a választék bővítésével, a társadalmi tulajdon védelmével, a szocialista kereskedelemhez méltó erkölcsi magatartással, udvarias, fegyelmezett munkával — segítik a lakosság színvonalas ellátását, kiszolgálását. i
