Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-04 / 261. szám
A választópolgárok előtt ötvenhat tanácstag áll ezekben a papokban Vecsésen választópolgárai elé s ad számot nekik választókerülete, illetve a község érdekében kifejtett idei munkájáról. MŰSOR MOZIK Gomba: Ballagó idő. Mo- nor: Derszu Uzala, I—II. Űri: Földi szerelem. Vecsés: A kalandor csődje, I—II. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Ecseren, 17-től 20 óráig az irodalmi szakkör, 13.30-tól 21- ig az ifjúsági klub összejövetele. Gombán, 17-től 19-ig: könyvtári órák. Gyomron, 13 órától: zenetanfolyam. Maglódon, 14-től, az 1. számú isko? Iában a honismereti szakkör, 17-től, a 2. számú iskolában a bélyegszakkör foglalkozása. Monoron, a moziban, 16-kor: a szocialista brigádok .találkozója. Péteriben, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás, 19- től 20-ig sportvezetőségi értekezlet. Ünnepségek járásszerte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján A járás községeiben a november 7-i ünnepségeket pénteken és szombaton . tartják meg. Űj létesítmények átadására is sor kerül. Nyáregyházán és Bényén új postát, Gombán pedagógus szolgálati lakást, Üllőn tűzoltószertárat és szolgálati lakást avatnak. Üllőn ünnepélyesen lerakják az újonnan felépülő, 16 tantermes iskola alapkövét is. Az alábbiakban közöljük az ünnepségek időpontját, helyét és előadóját. NOVEMBER 5-ÉN: Maglód, 14 óra, művelődési ház. Előadó: Hajdú Pálné, a nagyközségi pártbizottság titkára. Pilis, 14 óra, a hősök sírjánál. Előadó: Polgár János, a nagyközségi pártbizottság tagja, általános iskolai igazgató. Vasad, 14 óra, az emlékkőnél. Előadó: Páka Ferenc, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke, főmérnök. Vecsés, 14 óra 30, VIZÉP központi művelődési terme. Előadó: Haga Lajos, a nagyközségi pártbizottság tagja, főművezető. Gomba, 14 óra 30, művelődési ház. Előadó: Holnap vizsgáznak Izmán János, a községi pártvezetőség titkára. Sülysáp, 17 óra, művelődési ház. Előadó: Hegedűs György, a nagyközségi pártbizottság titkára. Úri, 17 óra, művelődési ház. Előadó: Szabó Mihály üzemvezető. Mende, 17 óra, művelődési ház. Előadó: Juhász Béla, a községi pártbizottság titkára. Nyíregyhaza, 18 óra, művelődési ház. Előadó: Szta- hó János, a községi pártalap- szervezet titkára, nyomdász. NOVEMBER 6-ÁN: Üllő, 11 óra, az emlékműnél. Előadó: Szigeti János, a nagyközségi pártbizottság titkára. A felépítendő iskola alapkőletételekor Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődési osztályvezetője mond beszédet. Gyömrő, 16 óra, a szovjet hősi emlékműnél, a Szabadság téren. Előadó: Palotai Sándor, a nagyközségi pártbizottság tagja, általános iskolai igazgató. Péteri, 18 óra, művelődési ház. Ellőadó: Kalina Pál, a községi tanács vb-tit- kára. Ecser, 18 óra, művelődési ház. Előadó: Hangyási József, a községi pártalapszer- vezet titkára, MÁV-alkalma- zott. XVIII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM 1976. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Tanácsülés Sülysápon Egyre színvonalasabb az oktató-nevelő munka Mozgalmas úttörőélet A sülysápi nagyközségi tanács legutóbbi ülésén Molnár Istvánná és Hegedűs Józsefné általános iskolai igazgatók számoltak be az órán kívüli iskolai nevelés és képzés helyzetéről. Két nagy csoportra osztható a tanórán kívüli oktató és nevelő munka: egyik a kötelező, másik a választható. A kötelező jellegű tanórán kívüli elfoglaltságok között első helyen a házi feladatok állnak, amelyek szervesen kapcsolódnak a tanítási anyaghoz, flenFészekrakók Alig fejeződött be az ifjúsági parlament a gombai Fáy András Tsz-ben, máris tények igazolják, hogy a vezetőség szívügyének tekinti az ígéretek valóra váltását. A parlamenten a fiatalok arra kérték a tsz elnökét, biztosítson számukra helyiséget, melyet ők ízlésüknek megfelelően berendeznek s tüstént éltek is a kapott engedéllyel. Dávid Istvánná KISZ-titkár élenjár a munkában, a kezdeményezésben. Boris Zsuzsa, Morvái Magdi ládákat cipel fel a lépcsőn. Kiss Elekné és Szabó Margit a sok limlomot gyömöszöli zsákba és készíti el szállításra. A lelkes brigád egyetlen férfitagja, Vince Sándor a nehezebb tennivalókat vállalja. A boltíves pince komor falai megtelnek jókedvvel. Ebben őrizték a koronát, midőn, Buda eleste után, menekült a magyar kormány. Ez történelem. Mestermívű vasajtó őrzi fondorlatos zárrendszerével a régmúlt emlékét. Itt tartotta borait a még nem is olyan rég letűnt uraság. Ez is, az is a múlté. A jelén a biztató, sok ígérettel teli ifjúságunké, amely jókedvvel, hangyaszorgalommal rakja új fészkét, alakítja a KISZ-klub helyiségét. (b.) delet határozza meg az írásbeli házi feladatok mennyiségét és azt is, hogy a szóbeli házi feladatot részben az órákon sajátítsák el a tanulók. — Nevelőtestületünk munkaközösségei az éves munka tervezésében erre igen ügyelnek, a gyengébb tanulóknak könnyebb, az érdeklődőknek nehezebb házi feladatot adnak, segítve felzárkózásukat, illetve a jók további fejlődését — mondotta Molnár Istvánná, az 1. számú általános iskola igazgatója, aki a továbbiakban a tanulószobai, napközi otthoni elhelyezés színvonaláról, népszerűségéről beszélt. A választható tanórán kívüli tevékenység első helyén a mozgalmi munka, az úttörő, illetve kisdobos élet áll. — Iskolánkban őrsök, rajok működnek. Foglalkozásaikon megismerkednek az úttörő- és kisdobosélet törvényeivel, ifjúsági folyóiratokat olvasnak, játszanak, leveleznek más úttörőkkel, képeslapokat cserélnek. , Az úttörőcsapat választható tevékenységeiben igen jelentős a szakköri élet, gyakoriak a kirándulások, esetenként járási sportversenyek színhelye az iskola. A tanítási órán kívüli iskolai nevelés és képzés helyzetéről, a színes úttörő- és k isdo- bosélet, a sokféle szakköri tevékenység hétköznapjairól beszélt Hegedűs József, a 2. számú általános iskola igazgatója is. — A tanulók igényeinek, kívánságainak megfelelően, hat szakkör működik iskolánkban. A tantárgyi szakkörökön alaposabban foglalkoznak az adott tantárggyal, mint a tanítási órán. A fizikai eszközkészítő szakkörön az elmélet és gyakorlat egységének a megteremtése, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása kerül előtérbe — mondotta, külön is megemlítve az ifjúsági vöröskeresztes csoport eredményes tevékenységét. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések tartalmukban és külsőségükben a tanulók szocialista nevelését, az iskola hagyományainak ápolását szolgálják. Az idén is megkezdődött a tanulószobai foglalkozás, azonban e körül sok még a tennivaló például, noha sokan igénylik, a tárgyi feltételek hiánya miatt, az étkeztetés megoldatlan. J. I. Az Autóközlekedési Tanintézet kihelyezett tanfolyamán Vecsésen, hatvan ember sajátítja el a gépkocsivezetéssel kap csolatos elméleti tudnivalókat. A műszaki ismereteket Kalo tai Gábor szakoktató, a közlekedésrendészetit pedig Erős! Károly szakoktató (képünkön) tanítja. * Már csak egyetlen nap, és tesztlápon számolnak be tudásukról a hallgatók. Ifj. Fekete József felvétele] ELVESZTETTÉK VERETLENSÉGÜKET Lehetőségek a javításra A járás munkásmoz^ilinámk történetéből (20.) Emlékek és dokumentumok Sinkovics Rezső élete Sülysápon nagy érdeklődés előzte meg a Dunai Kőolaj elleni mérkőzést. A megyei bajnokság kiemelkedő mérkőzésének ígérkezett ez a találkozó, hiszen amelyik csapat megszerzi a két pontot, az első helyre ugrik a táblázaton, illetve a sülysápiak megerősíthetik vezető helyüket, ha győznek. Nos, az első félidő nagy hazai fölényt hozott, a sok helyzetből a sülysápiak mégis csak egyet tudtak értékesíteni. A második félidőben kiegyensúlyozottabbá vált a küzdelem. A stílusosan játszó vendégek különösen az utolsó negyedórában játszottak jól, s két gólt lőve, megfordították a mérkőzés állását. Nagy kár, hogy a sülysápiak elvesztették veretlenségüket. Ha a helyzetek egy részét jobban kihasználják, győzhettek volna. Mindenesetre, eddigi teljesítményük így is dicséretre méltó. A monori labdarúgók Szigethalom otthonában szenvedtek 2:l-es vereséget. Jó mérkőzésen maradtak alul az addig jól szereplő szigethalmiaktól. A hazaiak több helyzetet dolgoztak ki, s végül megérdemelten nyertek. ■ A megyei bajnokságban hajrájához közeledik az őszi idény, még négy forduló van hátra. Járásunk csapatai az alábbi mérkőzéseket játsszák: Sülysáp: Vácszentlászló (otthon), Gödöllő (idegenben), Budaörs (otthon), Albertirsa (idegenben). Pilis: Albertirsa (o), Szigethalom (i), Érd (o), Isa- szeg (o). Monor: Érd (o), Isa- szeg (i), Nagykőrös (o), Ik- lad (i). Akad tehát még bőven lehetőség a javításra minden csapatunk számára a hátrálevő mérkőzéseken. (g) Másfél évtizeden át a pest- környéki kommunista mozgalom szervezője és vezetője volt. Többször megjárta a csendőrség és a rendőrség kínzókamráit. Testét megtörhették, azonban a munkásmozgalom iránti elkötelezettségét sohasem. Munkáscsaládból született, 1900 április 10-én, Budapesten. Iskolái befejeztével, az asztalos mesterséget tanulta. 1917- ben, fiatal segédként lett a Famunkás Szakszervezet tagja. 1918 őszén, családjával Gyömrőre, Kőczán-pusztára költözött, de továbbra is budapesti üzemekben vállalt munkát, naponta bejárt dolgozni. A Tanácsköztársaság idején bátyjától, a gyömrői munkástanács tagjától sokat hallott a forradalmi változásokról. Bátyját tevékenységéért bebörtönözték, majd, amikor kiszabadult, bekapcsolódott a kommunista mozgalomba. Tőle kabta Sinkovics Rezső is először, 1922-ben, a Kommunisták Magyarországi Pártja sokszorosított lapját, a Kom- münt. 1924 novemberében egyik kezdeményezője volt a gyömrői szociáldemokrata pártszervezet megalakításának, amelynek titkárává ' választották. Irányításával, a szervezet létszáma hamarosan meghaladta a százat, és a szervezet élénk politikai tevékenység középpontjává vált. Sinkovics Rezső több kérdésben élesen szembekerült a Szociáldemokrata Párt központi vezetőségével, amely nem támogatta kellően a vidéki pártszervezeteket. 1925 tavaszán, Bu in pesten kapcsolatba került a Magyar- országi Szocialista Munkáspárt tagjaival. A legális forradalmi munkáspárt programja fellelkesítette. Ettől kezdve a gyömrői szociáldemokraták határozottan szembefordultak a pártvezetés megalkuvó politikájával, majd a szervezet többsége, Sinkovics Rezső vezetésével, átlépett az MSZMP, be, s annak önálló csoportjává alakult. A Magyarországi Szocialista Munkáspártban számos kommunista tevékenykedett. Hamarosan megtalálta hozzájuk az utat Sinkovics Rezső is, elkötelezte magát a kommunista mozgalomnak. Hiába helyezték 1926-ban szigorú rendőri felügyelet alá, tiltották be az MSZMP-csoport működését, tovább terjesztette az MSZMP és a KMP röplapjait, agitált a munkahelyén, a vonaton hazafelé, lakhelyén, a Munkásotthonban. Szoros kapcsolatban állt a rákoskeresztúri kommunistákkal, Schönmann Lászlóval, Schillinges Lászlóval, Tihanyi Ernővel. 1929 februárjában, a csendőrség letartóztatta, s néhány hétig fogva tartotta. Vallatták kapcsolatairól, tevékenységéről, de nem tudták árulásra bírni. A börtönben résztvett a tiltakozó éhségsztrájkokban. ★ Amikor kiszabadult, újult erővel látott munkához. A gyömrői Munkásotthonban hamarosan megszervezte a baloldali fiatalok szavalókórusát, amelynek tagjai rendszeresen tanultak be baloldali műsorokat, eszperantó nyelvtanfolyamot, kirándulásokát szerveztek. A fiataloknak Sinkovics Rezső tartott szemináriumokat, vitadélutánokat, a kommunista irodalom alapján. Fokozatosan készítette elő az illegális kommunista sejt megalakítását, harcostársaival, Péterffy Vilmossal, Hajdú Sándorral, Bódi Károllyal. Amikor kizárták a Szociáldemokrata Pártból és kitiltották a Munkásotthonból, kiráind másokon és» a vonaton találkozott a fiatalokkal. 1931 tavaszán, miután Schönmann László rendőrségi üldözés elől emigrációba kényszerült, a KMP vezetői Sinkovics Rezsőt bízták meg a pest- környéki mozgalom irányításával. Az év folyamán megalakította a maglódi, a péteri, és a gyömrői kommunista sejteket. Röplapokat szórtak, jelszavakat festettek a középületek falára. Sinkovics Rezső, aki ezekben az években sokat volt munka nélkül, kerékpárral járta a községeket, szervezett, agitált, bujdosott a csendőrök elől. Munkája elismeréseként, 1931 október 4-én, az illegális pártkonferencián, a kerületi titkárság vezetőjévé választották meg. Az állandóan fenyegető letartóztatás árnyékában vezette tovább, most már Gyömrő, Rákoskeresztúr, Pé- cel. Maglód, Ecser, Monor, Pilis kommunistáinak munkáját. 1932 januárjában Monor és környéke önálló kerületté alakult. de a munka nem lett kevesebb. Az állandó veszély közepette sem szüneteltek a kommunisták akciói. A statárium árnyékában, azok vezették nyomukra a csendőrséget. ★ 1932 május 11-én a kegyetlenkedéséről hírhedt rákoscsabai csendőrök és a budapesti csendőrnyomozók fogták el Sinkovics Rezsőt. Napokig tartották a csabai községháza pincéjében, ahol már nem egy embert nyomorékká vertek. Talpalták, gúzsba kötötték, haját tépték, de árulásra ekkor sem tudták rábírni. Szervezete, amelyet már előző letartóztatása idején megtámadott a gyilkos kór, mindjobban leromlott. 1932 szeptember 2-án, kilenc társával állították a budapesti Királyi Büntetőtörvényszék elé. Az ítélet számára feltűnően súlyos volt: 2 évi és 8 hónapi fegyház. Szegeden raboskodott, ahol rendszeresen képezte magát, tanult kommunista társaitól, készült a szabadulásra. 1935 január 8-án nyíltak meg előtte a börtönkapuk. Akkor Rákoskeresztúrra költözött, de kapcsolata a gyömrői munkásmozgalommal nem szakadt meg. Budapestre járt dolgozni, a vasasszakszervezetben hallgatott előadásokat, részt vett a vasasszakszervezet kommunista ellenzékének munkájában. Vasárnaponként a gödi Fészekbe járt elvtársaival kirándulni, vitatkozni. A Vörös Segély mozgalom aktivistájaként tevékenykedett. Gödön fogták el, 1935 július 28_án, a katonai nyomozók. Három hónapon át vallatták, de végül, bizonyíték hiányában, kénytelenek voltak szabadon bocsátani. Akkor már súlyos beteg volt, s egészségének helyreállításához hosszabb kórházi kezelésre lett volna szüksége, arra azonban nem volt anyagi lehetősége. Betegen, lázasan is dolgozni járt, és közben minden szabad idejét a mozgalomnak szentelte. 1939-ben hallgatója volt Braun Soma szemináriumának, dolgozott a Famunkás és Vasasszakszervezetben, olvasta és terjesztette az illegális baloldali kiadványokat. A rendőrség továbbra sem tévesztette szem elől. Rendőri felügyelet alá helyezték, többször kihallgatták, sőt 1941-ben bírósági eljárást is indítottak ellene. Akkora azonban beteg szervezetét már teljesen felőrölték a kínzások, meghurcoltatások. 1941' tavaszán meghalt. + Alig múlt negyven éves, amikor szíve megszűnt dobogni. Életének nagyobbik felét a mozgalomnak szentelte. Töretlenül és állhatatosan harcolt osztálya szebb jövőjéért. Élete méltó példaképe a forradalmár soha nem szűnő lelkesedésének, eltökéltségének. Emlékét legnemesebb forradalmi hagyományaink sorában ápoljuk és őrizzük. (Vége az ötödik résznek) Dr. Gccsényi Lajos \