Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-04 / 261. szám

A választópolgárok előtt ötvenhat tanácstag áll ezek­ben a papokban Vecsésen vá­lasztópolgárai elé s ad szá­mot nekik választókerülete, illetve a község érdekében ki­fejtett idei munkájáról. MŰSOR MOZIK Gomba: Ballagó idő. Mo- nor: Derszu Uzala, I—II. Űri: Földi szerelem. Vecsés: A ka­landor csődje, I—II. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Ecseren, 17-től 20 óráig az irodalmi szakkör, 13.30-tól 21- ig az ifjúsági klub összejöve­tele. Gombán, 17-től 19-ig: könyvtári órák. Gyomron, 13 órától: zenetanfolyam. Magló­don, 14-től, az 1. számú isko? Iában a honismereti szakkör, 17-től, a 2. számú iskolában a bélyegszakkör foglalkozása. Monoron, a moziban, 16-kor: a szocialista brigádok .találko­zója. Péteriben, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás, 19- től 20-ig sportvezetőségi érte­kezlet. Ünnepségek járásszerte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján A járás községeiben a no­vember 7-i ünnepségeket pén­teken és szombaton . tartják meg. Űj létesítmények átadá­sára is sor kerül. Nyáregyhá­zán és Bényén új postát, Gom­bán pedagógus szolgálati la­kást, Üllőn tűzoltószertárat és szolgálati lakást avatnak. Ül­lőn ünnepélyesen lerakják az újonnan felépülő, 16 tanter­mes iskola alapkövét is. Az alábbiakban közöljük az ünnepségek időpontját, helyét és előadóját. NOVEMBER 5-ÉN: Maglód, 14 óra, művelődési ház. Előadó: Hajdú Pálné, a nagyközségi pártbizottság tit­kára. Pilis, 14 óra, a hősök sírjánál. Előadó: Polgár Já­nos, a nagyközségi pártbizott­ság tagja, általános iskolai igazgató. Vasad, 14 óra, az emlékkőnél. Előadó: Páka Fe­renc, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke, főmérnök. Vecsés, 14 óra 30, VIZÉP központi művelődési terme. Előadó: Haga Lajos, a nagyközségi pártbizottság tag­ja, főművezető. Gomba, 14 óra 30, művelődési ház. Előadó: Holnap vizsgáznak Izmán János, a községi párt­vezetőség titkára. Sülysáp, 17 óra, művelődési ház. Előadó: Hegedűs György, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára. Úri, 17 óra, művelődési ház. Előadó: Szabó Mihály üzem­vezető. Mende, 17 óra, műve­lődési ház. Előadó: Juhász Béla, a községi pártbizottság titkára. Nyíregyhaza, 18 óra, művelődési ház. Előadó: Szta- hó János, a községi pártalap- szervezet titkára, nyomdász. NOVEMBER 6-ÁN: Üllő, 11 óra, az emlékmű­nél. Előadó: Szigeti János, a nagyközségi pártbizottság tit­kára. A felépítendő iskola alapkőletételekor Hargitai Ká­roly, a Pest megyei Tanács művelődési osztályvezetője mond beszédet. Gyömrő, 16 óra, a szovjet hősi em­lékműnél, a Szabadság téren. Előadó: Palotai Sán­dor, a nagyközségi pártbizott­ság tagja, általános iskolai igazgató. Péteri, 18 óra, mű­velődési ház. Ellőadó: Kalina Pál, a községi tanács vb-tit- kára. Ecser, 18 óra, művelő­dési ház. Előadó: Hangyási József, a községi pártalapszer- vezet titkára, MÁV-alkalma- zott. XVIII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM 1976. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Tanácsülés Sülysápon Egyre színvonalasabb az oktató-nevelő munka Mozgalmas úttörőélet A sülysápi nagyközségi ta­nács legutóbbi ülésén Molnár Istvánná és Hegedűs Józsefné általános iskolai igazgatók szá­moltak be az órán kívüli isko­lai nevelés és képzés helyze­téről. Két nagy csoportra osztható a tanórán kívüli oktató és ne­velő munka: egyik a kötelező, másik a választható. A köte­lező jellegű tanórán kívüli el­foglaltságok között első he­lyen a házi feladatok állnak, amelyek szervesen kapcsolód­nak a tanítási anyaghoz, flen­Fészekrakók Alig fejeződött be az ifjúsá­gi parlament a gombai Fáy András Tsz-ben, máris tények igazolják, hogy a vezetőség szívügyének tekinti az ígé­retek valóra váltását. A parlamenten a fiatalok arra kérték a tsz elnökét, biz­tosítson számukra helyiséget, melyet ők ízlésüknek megfe­lelően berendeznek s tüstént éltek is a kapott engedéllyel. Dávid Istvánná KISZ-titkár élenjár a munkában, a kezde­ményezésben. Boris Zsuzsa, Morvái Magdi ládákat cipel fel a lépcsőn. Kiss Elekné és Szabó Margit a sok limlomot gyömöszöli zsákba és készíti el szállításra. A lelkes brigád egyetlen férfitagja, Vince Sándor a nehezebb tennivaló­kat vállalja. A boltíves pince komor fa­lai megtelnek jókedvvel. Eb­ben őrizték a koronát, midőn, Buda eleste után, menekült a magyar kormány. Ez történe­lem. Mestermívű vasajtó őrzi fondorlatos zárrendszerével a régmúlt emlékét. Itt tartotta borait a még nem is olyan rég letűnt uraság. Ez is, az is a múlté. A jelén a biztató, sok ígé­rettel teli ifjúságunké, amely jókedvvel, hangyaszorgalom­mal rakja új fészkét, alakít­ja a KISZ-klub helyiségét. (b.) delet határozza meg az írás­beli házi feladatok mennyisé­gét és azt is, hogy a szóbeli házi feladatot részben az órá­kon sajátítsák el a tanulók. — Nevelőtestületünk mun­kaközösségei az éves munka tervezésében erre igen ügyel­nek, a gyengébb tanulóknak könnyebb, az érdeklődők­nek nehezebb házi felada­tot adnak, segítve felzárkózásukat, illetve a jók további fejlődését — mondotta Molnár Istvánná, az 1. számú általános iskola igaz­gatója, aki a továbbiakban a tanulószobai, napközi otthoni elhelyezés színvonaláról, nép­szerűségéről beszélt. A választható tanórán kí­vüli tevékenység első helyén a mozgalmi munka, az úttörő, illetve kisdobos élet áll. — Iskolánkban őrsök, rajok működnek. Foglalkozásaikon megismerkednek az úttörő- és kisdobosélet törvényeivel, if­júsági folyóiratokat olvas­nak, játszanak, leveleznek más úttörőkkel, képeslapokat cse­rélnek. , Az úttörőcsapat választható tevékenységeiben igen jelentős a szakköri élet, gyakoriak a kirándulások, esetenként járási sportver­senyek színhelye az iskola. A tanítási órán kívüli isko­lai nevelés és képzés helyzeté­ről, a színes úttörő- és k isdo- bosélet, a sokféle szakköri te­vékenység hétköznapjairól be­szélt Hegedűs József, a 2. szá­mú általános iskola igazgatója is. — A tanulók igényeinek, kívánságainak megfelelően, hat szakkör működik isko­lánkban. A tantárgyi szakkö­rökön alaposabban foglalkoz­nak az adott tantárggyal, mint a tanítási órán. A fizikai eszközkészítő szakkörön az elmélet és gyakorlat egységének a megteremtése, az elméleti ismeretek gyakorlati al­kalmazása kerül előtérbe — mondotta, külön is meg­említve az ifjúsági vöröske­resztes csoport eredményes te­vékenységét. Az iskolai ünnepélyek, meg­emlékezések tartalmukban és külsőségükben a tanulók szo­cialista nevelését, az iskola hagyományainak ápolását szol­gálják. Az idén is megkezdő­dött a tanulószobai foglalko­zás, azonban e körül sok még a tennivaló például, noha so­kan igénylik, a tárgyi feltéte­lek hiánya miatt, az étkezte­tés megoldatlan. J. I. Az Autóközlekedési Tanintézet kihelyezett tanfolyamán Vecsésen, hatvan ember sajátítja el a gépkocsivezetéssel kap csolatos elméleti tudnivalókat. A műszaki ismereteket Kalo tai Gábor szakoktató, a közlekedésrendészetit pedig Erős! Károly szakoktató (képünkön) tanítja. * Már csak egyetlen nap, és tesztlápon számolnak be tudá­sukról a hallgatók. Ifj. Fekete József felvétele] ELVESZTETTÉK VERETLENSÉGÜKET Lehetőségek a javításra A járás munkásmoz^ilinámk történetéből (20.) Emlékek és dokumentumok Sinkovics Rezső élete Sülysápon nagy érdeklődés előzte meg a Dunai Kőolaj el­leni mérkőzést. A megyei baj­nokság kiemelkedő mérkőzésé­nek ígérkezett ez a találkozó, hiszen amelyik csapat meg­szerzi a két pontot, az első helyre ugrik a táblázaton, il­letve a sülysápiak megerősít­hetik vezető helyüket, ha győznek. Nos, az első félidő nagy ha­zai fölényt hozott, a sok hely­zetből a sülysápiak mégis csak egyet tudtak értékesíteni. A második félidőben ki­egyensúlyozottabbá vált a küz­delem. A stílusosan játszó vendégek különösen az utolsó negyedórában játszottak jól, s két gólt lőve, megfordították a mérkőzés állását. Nagy kár, hogy a sülysápiak elvesztették veretlenségüket. Ha a helyzetek egy részét job­ban kihasználják, győzhettek volna. Mindenesetre, eddigi teljesítményük így is dicséret­re méltó. A monori labdarúgók Sziget­halom otthonában szenvedtek 2:l-es vereséget. Jó mérkőzé­sen maradtak alul az addig jól szereplő szigethalmiaktól. A hazaiak több helyzetet dolgoz­tak ki, s végül megérdemel­ten nyertek. ■ A megyei bajnokságban haj­rájához közeledik az őszi idény, még négy forduló van hátra. Járásunk csapatai az alábbi mérkőzéseket játsszák: Sülysáp: Vácszentlászló (ott­hon), Gödöllő (idegenben), Bu­daörs (otthon), Albertirsa (ide­genben). Pilis: Albertirsa (o), Szigethalom (i), Érd (o), Isa- szeg (o). Monor: Érd (o), Isa- szeg (i), Nagykőrös (o), Ik- lad (i). Akad tehát még bőven lehe­tőség a javításra minden csa­patunk számára a hátrálevő mérkőzéseken. (g) Másfél évtizeden át a pest- környéki kommunista mozga­lom szervezője és vezetője volt. Többször megjárta a csendőrség és a rendőrség kínzókamráit. Testét megtör­hették, azonban a munkásmoz­galom iránti elkötelezettségét sohasem. Munkáscsaládból született, 1900 április 10-én, Budapesten. Iskolái befejeztével, az aszta­los mesterséget tanulta. 1917- ben, fiatal segédként lett a Famunkás Szakszervezet tag­ja. 1918 őszén, családjával Gyömrőre, Kőczán-pusztára költözött, de továbbra is buda­pesti üzemekben vállalt mun­kát, naponta bejárt dolgozni. A Tanácsköztársaság ide­jén bátyjától, a gyömrői mun­kástanács tagjától sokat hal­lott a forradalmi változások­ról. Bátyját tevékenységéért bebörtönözték, majd, amikor kiszabadult, bekapcsolódott a kommunista mozgalomba. Tő­le kabta Sinkovics Rezső is először, 1922-ben, a Kommu­nisták Magyarországi Pártja sokszorosított lapját, a Kom- münt. 1924 novemberében egyik kezdeményezője volt a gyöm­rői szociáldemokrata pártszer­vezet megalakításának, amely­nek titkárává ' választották. Irányításával, a szervezet lét­száma hamarosan meghalad­ta a százat, és a szervezet élénk politikai tevékenység középpontjává vált. Sinkovics Rezső több kérdésben élesen szembekerült a Szociáldemok­rata Párt központi vezetőségé­vel, amely nem támogatta kel­lően a vidéki pártszervezete­ket. 1925 tavaszán, Bu in pesten kapcsolatba került a Magyar- országi Szocialista Munkáspárt tagjaival. A legális forradal­mi munkáspárt programja fel­lelkesítette. Ettől kezdve a gyömrői szociáldemokraták határozottan szembefordultak a pártvezetés megalkuvó poli­tikájával, majd a szervezet többsége, Sinkovics Rezső ve­zetésével, átlépett az MSZMP, be, s annak önálló csoportjá­vá alakult. A Magyarországi Szocialista Munkáspártban számos kom­munista tevékenykedett. Ha­marosan megtalálta hozzájuk az utat Sinkovics Rezső is, el­kötelezte magát a kommunista mozgalomnak. Hiába helyezték 1926-ban szigorú rendőri fel­ügyelet alá, tiltották be az MSZMP-csoport működését, tovább terjesztette az MSZMP és a KMP röplapjait, agitált a munkahelyén, a vonaton haza­felé, lakhelyén, a Munkásott­honban. Szoros kapcsolatban állt a rákoskeresztúri kommu­nistákkal, Schönmann László­val, Schillinges Lászlóval, Ti­hanyi Ernővel. 1929 februárjában, a csend­őrség letartóztatta, s néhány hétig fogva tartotta. Vallatták kapcsolatairól, tevékenységé­ről, de nem tudták árulásra bírni. A börtönben résztvett a tiltakozó éhségsztrájkokban. ★ Amikor kiszabadult, újult erővel látott munkához. A gyömrői Munkásotthonban ha­marosan megszervezte a bal­oldali fiatalok szavalókórusát, amelynek tagjai rendszeresen tanultak be baloldali műsoro­kat, eszperantó nyelvtanfolya­mot, kirándulásokát szervez­tek. A fiataloknak Sinkovics Re­zső tartott szemináriumokat, vitadélutánokat, a kommunis­ta irodalom alapján. Fokozato­san készítette elő az illegális kommunista sejt megalakítá­sát, harcostársaival, Péterffy Vilmossal, Hajdú Sándorral, Bódi Károllyal. Amikor kizár­ták a Szociáldemokrata Párt­ból és kitiltották a Munkás­otthonból, kiráind másokon és» a vonaton találkozott a fiatalok­kal. 1931 tavaszán, miután Schönmann László rendőrségi üldözés elől emigrációba kény­szerült, a KMP vezetői Sinko­vics Rezsőt bízták meg a pest- környéki mozgalom irányítá­sával. Az év folyamán megala­kította a maglódi, a péteri, és a gyömrői kommunista sejte­ket. Röplapokat szórtak, jel­szavakat festettek a középüle­tek falára. Sinkovics Rezső, aki ezekben az években sokat volt munka nélkül, kerékpárral járta a községeket, szervezett, agitált, bujdosott a csendőrök elől. Munkája elismeréseként, 1931 október 4-én, az illegális pártkonferencián, a kerületi titkárság vezetőjévé választot­ták meg. Az állandóan fenye­gető letartóztatás árnyékában vezette tovább, most már Gyömrő, Rákoskeresztúr, Pé- cel. Maglód, Ecser, Monor, Pi­lis kommunistáinak munkáját. 1932 januárjában Monor és környéke önálló kerületté ala­kult. de a munka nem lett ke­vesebb. Az állandó veszély kö­zepette sem szüneteltek a kom­munisták akciói. A statárium árnyékában, azok vezették nyomukra a csendőrséget. ★ 1932 május 11-én a kegyet­lenkedéséről hírhedt rákoscsa­bai csendőrök és a budapesti csendőrnyomozók fogták el Sinkovics Rezsőt. Napokig tar­tották a csabai községháza pincéjében, ahol már nem egy embert nyomorékká vertek. Talpalták, gúzsba kötötték, haját tépték, de árulásra ekkor sem tudták rábírni. Szerveze­te, amelyet már előző letartóz­tatása idején megtámadott a gyilkos kór, mindjobban le­romlott. 1932 szeptember 2-án, kilenc társával állították a budapesti Királyi Büntetőtörvényszék elé. Az ítélet számára feltű­nően súlyos volt: 2 évi és 8 hónapi fegyház. Szegeden raboskodott, ahol rendszeresen képezte magát, tanult kommunista társaitól, készült a szabadulásra. 1935 január 8-án nyíltak meg előtte a börtönkapuk. Akkor Rákoskeresztúrra költözött, de kapcsolata a gyömrői munkás­mozgalommal nem szakadt meg. Budapestre járt dolgozni, a vasasszakszervezetben hallga­tott előadásokat, részt vett a vasasszakszervezet kommunis­ta ellenzékének munkájában. Vasárnaponként a gödi Fé­szekbe járt elvtársaival kirán­dulni, vitatkozni. A Vörös Se­gély mozgalom aktivistájaként tevékenykedett. Gödön fogták el, 1935 július 28_án, a katonai nyomozók. Három hónapon át vallatták, de végül, bizonyíték hiányában, kénytelenek voltak szabadon bocsátani. Akkor már súlyos beteg volt, s egészségének helyreállí­tásához hosszabb kórházi ke­zelésre lett volna szüksége, ar­ra azonban nem volt anyagi lehetősége. Betegen, lázasan is dolgozni járt, és közben minden szabad idejét a mozga­lomnak szentelte. 1939-ben hallgatója volt Braun Soma szemináriumának, dolgozott a Famunkás és Vasasszakszerve­zetben, olvasta és terjesztette az illegális baloldali kiadvá­nyokat. A rendőrség továbbra sem tévesztette szem elől. Rendőri felügyelet alá helyezték, több­ször kihallgatták, sőt 1941-ben bírósági eljárást is indítottak ellene. Akkora azonban beteg szervezetét már teljesen fel­őrölték a kínzások, meghurcol­tatások. 1941' tavaszán meg­halt. + Alig múlt negyven éves, amikor szíve megszűnt dobog­ni. Életének nagyobbik felét a mozgalomnak szentelte. Töret­lenül és állhatatosan harcolt osztálya szebb jövőjéért. Élete méltó példaképe a forradalmár soha nem szűnő lelkesedésé­nek, eltökéltségének. Emlékét legnemesebb forradalmi ha­gyományaink sorában ápoljuk és őrizzük. (Vége az ötödik résznek) Dr. Gccsényi Lajos \

Next

/
Thumbnails
Contents