Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

Imp 1976. NOVEMBER 30., KEDD Fellendülőben az anyanyelvi oktatás és művelődés lehetősége Ülést tartott a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének országos választmánya Vasárnap Budapesten a Pa­lace Szálló különtermében ülést tartott a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetségének országos választ­mánya. A tanácskozást Belos Péter, a szövetség elnöke nyitotta meg, majd a több mint fél­száz tagot számláló testület Mándics Mihály főtitkár be­számolóba alapján értékelte a szövetség ez évi munkáját Megelégedéssel állapítottál; meg, hogy hazánkban a nemzetiségi politikai szilárd elvi, po- politika szilárd elvi, po­pokra épül, s hangsúlyozták, hogy pár­tunk és kormányunk politi­kája kellő biztosítékot nyújt a magyarországi nemzetiségek, közöttük a szerb-horvát és szerb anyanyelvű lakosság teljes egyenjogúságának és sajátos nemzetiségi jogainak érvényesítéséhez. Ennek kö­szönhető, hogy a délszláv nemzetiségű magyar állam­polgárok egyre aktívabb tevé­kenységet fejtenek ki közéleti fórumaink, mindenekelőtt a Hazafias Népfront munkájá­ban, és ezzel is hozzájárulnak a XI. pártkongresszuson meghatározott feladatok meg­valósításához. A tanácskozás résztvevői örömmel üdvözölték, hogy a közművelődési törvény is kü­lön fejezetet szentelt nemze­tiségi politikánknak, annak, hogy államunk — anyanyelvi és nemzetiségi kultúrájuk sza­bad művelésével — biztosítja és támogatja a nemzetiségekhez tartozó magyar állampolgárok művelődési lehetőségeit. Mint a hozzászólásokból kitűnt, valamennyi szinten — az óvodáktól a felnőttoktatá­sig — növekszik az anya­nyelvi oktatás igénye, s fel­lendülőben van a haladó nemzetiségi hagyományok ápolása iá. Űj vonás, hogy eb­ben a folyamatban egyre in­kább előtérbe kerülnek a szo­cialista jelenünket tükröző elemek. Az ülésen megvitatták és elfogadták a szövetség 1977. évi munkatervét, amelynek alapján a következő esztendő' ben egyebek között szorgalmazzák egy dél­szláv néprajzi tábor szer­vezését, és szélesebb alapokat kíván­nak teremteni a TIT vidéki délszláv csoportjainak műkö­déséhez. A tanácskozást ünnepi ülés követte, amelyen — népi álla­munk első nemzetiségi peda­gógusainak, valamint a ha­zánkban megjelenő Narodne Novine című nemzetiségi he­tilap szerkesztőinek és mun­katársainak részvételével — megemlékeztek a hazai szerb- horvát és szlovén nyelvokta­tás, valamint az anyanyelvi sajtó három évtizedes ered­ményeiről. Az ünnepség részt­vevői este a kőbányai Pataki István Művelődési Központ­ban megtekintették a jugo­szláviai zombori Népszínház szerb-horvát nyelvű előadá­sát. Tárlat Érden és Tápiószelén Bakallár József és Mizser Pál festményei Az érdi művelődési központ­ban dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg szombaton Mizser Pál festőművész kiállítását. Tápiószelén, a Blaskovich Mú­zeumban, Bakallár József új festményeinek vasárnapi meg­nyitóján részt vett Isaburo Oka, a tokiói Modern Múzeum igazgatója is. Mindkét tárlat december végéig várja látoga­tóit. Több azonos vonás figyel­hető meg a, két fiatal festő törekvéseiben. A zebegényi szabadiskola tanárai, kezdet­ben mindketten váci temati­kát festettek, ambiciózusak, fáradhatatlanok, képzőművé­szetünk ígéretei. Mizser Pál, a váci Duna- műhely egyik erőssége. Bakal- lár József a Ráckevei-Duna- ág festője, a soroksári Kis- Duna Galéria fontos kiállítá­sokat szervező vezetője, a XX. kerületi művészjelöltek szak­körének tanára, és festésze­tünk utazó nagykövete Japán­ban. Bakallár József harminchat éves és eddig harminchat egyéni kiállítása nyílt Buda­pesten, Tokióban, Lengyelor­szágban, Itáliában, Ráckevén és most Tápiószelén. Ismét új képekkel jelentkezett, melyek tényleges előrehaladást jelen­tenek, mert lendületes képze­letét szorgalom és tehetség jellemzi, a kidolgozás tettere­je. Fejlődésének első állomá­sán, a 60-as évek elején a Duna képi leírását vette szám­ba, később a Csendes-óceán motívumait alkalmazta. Most összetett minden formája, esz­mét jelöl a látvány és az ér­zelem ötvözeteivel. A Kagyló­születés hősies drámájának gyönyörű kínlódása színekben oldódva válik harmonikussá, a Felröppenés dinamikája ma- dárszámnyá alakítja a dom­bok ritmusát is, az Elfelejteti táj gömbjei a naprendszer szerkezetét és gondolatainkat is tartalmazzák komplexitá­sukkal. Viharos hullámokat elemez, s tókehellyé alakítja a Dunát, palánk felett a nap polip alakú felhőt tör át, Tűz- lepke lelkesíti zümmögő piros­életével a környezetet, s a Bádogkerités dőlt rúdjainak tömbös feszültsége is pillangós részletekkel válik egyedivé. í j irálUt iát az ember Ér­den is Mizser Pál kiállításán. Gyors tempóval alakít rövid érési idővel festői szerkezete­ket az újdonság erejével. For­mái szinte robbannak, akkora bennük a feszültség az indító energia. Képeinek költői címei már közelítik festői tartalmu­kat. Gyötrött álmok, feszülő testként ívelő Híd és az Ég oszlopai egyaránt valamilyen különös és lényeges esemény nyitányát jelzik. Századunk dinamikus embere feszíti a tér nyugalmát szárnyaló vakme­rőséggel Mizser képfelületein. Minden figurája repül vagy repülni készül, minden formá­ja éppen átváltozik vagy át­változni lendül. Valahány ké­pe egy képzelt starthely izgal­mát tartalmazza az ismeretlen örömével és félelmével egy­ben. Terjeszkedés, szellemi hódítás minden gesztusa, a színek fellármázzák a néző csituló álmait Bakallár József és Mizser Pál tehetségek, akik szüntelen kezdeményezésükkel nemcsak századunk emberének törvé­nyeit jegyzik műveiké képi eszközökkel, hanem a holnap lehetőségeivel szövetkeznek türelmetlen megújulásukkal. Ez mutatja, hogy fiatalok és azok maradnak művészetük felderítő alaposságával, mely egyszerre vakmerő és méltó­ságteljes. Losonci Miklós Egyre bővülő kör Közművelődés az egészségügyi dolgozók körében Nemcsak a környezet hat gyógyítólag a betegre, hanem a légkör is — a konkrét gyó­gyítómunka mellett —, amely a kórház vagy éppen rendelő egészét jellemzi, mondotta egy felszólaló azon az ankéton, amelyen a váci Szőnyi Tibor kórház orvosai és volt bete­gei találkoztak egymással. Ah­hoz, hogy ilyen légkör alakul­hasson ki, elengedhetetlen jel- tétel az egészségügyi dolgozók magas fokú szakmai és álta­lános műveltsége, kulturáltsá­ga. Az egészségügyi dolgozók közművelődésének szervezése egyik fontos feladata az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságának. Kilencezer em­ber tanulásának, műveltsége gyarapításának, kulturált szó­rakozásának biztosítása e te­vékenység célja. Tudományos konferenciák, tanfolyamok Eddig hét alkalommal ren­deztek tudományos napokat a Pest megyében dolgozó orvo­sok számára, amelyek célja el­sősorban o szakmai műveltség növelése volt. Most — a köz- művelődési törvény hatására — kiszélesítik a tudományos napokban részt vevők körét a megye valamennyi egészség- ügyi dolgozójára. Ezúttal, a kiírás szerint, három témában készíthetnek pályázatot a részt­vevők, amelyek elbírálására s a legjobbak közzétételére a tudományos napok keretében kerül majd sor. A megyei tudományos napo­kat kétévenként rendezik. A közbeeső esztendőkben a vá­ci, illetve a ceglédi kórház ren­dez tudományos napokat a vonzáskörzetbe tartozó egész­ségügyi dolgozók számára. Já­rásonként pedig egészségneve­lési hetek biztosítanak lehető­séget a szakmai ismeretek bő­vítésére. Mindezeket a szakszervezet által szervezett politikai tan­folyamok egészítik ki. A négy témakört felölelő nyolcvanegy tanfolyamnak mintegy kétezer hallgatója van. És az egészség- ügyi dolgozók világnézeti ne­velését segíti a váci, illetve a ceglédi kórházban működő ki­helyezett marxista—leninista középiskola is. Az olvasó emberért A közelmúltban — amint arról már korábban beszámol­tunk — irodalmi vetélkedő­sorozatot rendezett az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének Pest megyei Bi­zottsága. A helyi, majd terü­leti vetélkedőket megyei dön­tő követte, j A cél, amelyet a vetélkedő­kön részt vevők elé tűztek: az irodalom népszerűsítése és az olvasás megszerettetése volt. A vetélkedőkre elsősorban a könyvtárosok készítették fel a versenyzőket. A megye kórhá­zaiban és néhány rendelőinté­zetében ugyanis már évek óta jól működő könyvtárak állnak az orvosok és szakdolgozók rendelkezésére. A társas együttlét formái A váci Szőnyi Tibor kórház új kezdeményezése most to­vább igyekszik bővíteni a kört: könyvtárat hoztak létre a be­tegek részére is. A cél, amint megfogalmazták, kettős: az olvasás megszerettetése és a gyógyítás szolgálatába állítá­sa. A jó könyv nemcsak gond­űző szórakozás, hartem az élet vállalásához erőt adó élmény forrása is. A társas együttlét egyik leg­kedveltebb formája a klub. Az orvos-egészségügyi dolgozók körében is. Jól bizonyítja ezt a ceglédi klub egyre növekvő néipSzerűsége. A klub, amely a szakszerve­zet és a KISZ közös irányítá­sával működik igen gazdag programmal várja tagjait- A legutóbb például Básti Lajos színművész volt a klub vendé­ge. Korábban a Cegléden élő Patkós Irma, valamint Draho- ta Andrea és Kozák András. És hasonló közkedveltségnek örvendenek a klubban az író­olvasó találkozók, a diavetí­téssel egybekötött útibeszámo­lók, a játékos vetélkedők. És a ceglédihez hasonlóan igen gazdag a programja a pomázi Munkaterápiás Intézet­ben működő egészségügyi dol­gozók klubjának csakúgy, mint a szentendrei megyei művelő­dési központban alakult egész­ségügyi dolgozók klubjának. Vácott most kezdtek hasonló klub szervezéséhez. A klubok mellett a különbö­ző fórumok is lehetőséget biz­tosítanak a társas együttlét- hez. így a megyei Semmel­weis, a váci Szőnyi Tibor és a ceglédi kórházban a fiatal or­vosok fóruma, amelyen meg­hívott és saját előadók szak­mai előadásai alkotják a prog­ramok zömét. Vácott ennek mintájára a közelmúltban megalakult a fiatal ápolónők fóruma is. Prukner Pál TV-FIGYELO Mizser Pál: Az ég oszlopai A TATÁRSZENTGYÖRGYI PÉLDA. Szombaton este is­mét Pest megyei képsort ve­tített a TV-Híradó. Sí ahogy nemrég a szülők, tanárok, diákok közös váci tornaórá­járól szóló híradást — ezt is belpolitikai kommentár kö­vette. Méltán, hiszen Bayer Ilona, Tatárszentgyörgyön for­gatott riportja feltétlenül meg­érdemelte a fokozottabb fi­gyelmet. Azt láthatták, hogy mikép­pen segítik e kis Pest megyei község iskolásainak tanulását a Posta Kísérleti Intézetének alkalmazottai. A budapesti cégjelzésű mikrobusz rendre megáll a tatárszentgyörgyi is­kola előtt, ám nemcsak azért, hogy utasai a javításra szoru­ló elektromos szerkezeteket megcsinálják, hanem egyebek között, azért is, hogy orosz órát tartsanak a kocsival érke­zők ... Javítanak, órát adnak a pes­ti vendégek, s közben persze elmesélik, hogy mi mindent kell, s lehet dolgozni a Postá­nál: hogy miféle postai mun­kakörök várják többek között, a tatárszentgyörgyi iskola vég­zett diákjait. Segítés, példaadás, útánpót-. lás-toborzás, sokféleképpen le­het minősíteni ezt a sokar­cú kontaktust. Egy dolog azonban nyilvánvaló: így van igazán értelmük a sokszor nagy csinnadrattával, beha­rangozott, aztán szép csende­sen kimúló egy iskola, egy üzem kapcsolatoknak. Értel­mük, tartalmuk, hssznuK. Ahogy Varga József, a híradó ügyeletes műsorvezetője is mondta; csak így érdemes ezt csinálni! SÖTÉT ISKOLÁK. Egy na­gyon szomorú és nagyon ve­szedelmes dologra hívta fel a figyelmet a Hét vasárnap es­ti műsora: sötétek az iskolák. Az Országos Műszaki Fej. lesztési Bizottság vizsgálata kiderítette, hogy a kelleténél jóval kisebb fényerővel ég­nek a tantermi lámpák, s emiatt mind több a könyve, füzete fölé a szokásosnál job­ban lehajló, szemorvosi keze­lésre szoruló kisgyerek. Mind a vizsgálat részvevői, mind a képernyők előtt ülő érdekeltek véleményét megis­mételve ezen a helyen is újra mondjuk: soha értelmetle­nebb, haszontalanabb takaré­kosságot; soha értelmetle­nebb, haszontalanabb forint- kergetést! Nagyon sokan fizet­nek majd nagyon nagy árat azért, ha könyvükre, füzetük­re most nem jut elegendő erősségű fény. És ez az ár pénzben már nem is megfi­zethető ... KERESZTMETSZET. A rá­diósok találták ki, hogy egy- egy zenés színpadi műből — képletesen szólva — négyzet­gyököt is lehet vonni. Vagyis elég, ha a szöveg esszenciáját adják, a zenéből pedig azt, ami leginkább a hallgatók fü­lébe kívánkozik. Sajnos újabban a televízió is próbálgatja ezt a négyzetgyök­vonást. Legutóbb az Ez fan­tasztikus című musical kivo­natát vitték képernyőre, szom­baton este pedig a Vidám Színpad Részeg éjszaka című komédiáját csapolták meg. Sajnos a leginkább nézett mű­soridőben, s így a legtöbb elő- j fizető bosszantására. A nézők legelszántabbjai is csak kínnal-keserwel követ­hették ezt az amúgy sem drá­matörténetbe illő játékot — inkább a kis Kabos félrészeg randalírozásán derülve, mint­sem azon, hogy végül is miről szól ez az egykor Gádor Béla írta, majd Görgey Gábor által átírt és Fényes Szabolcstól részben dalra váltott sztori. Részeg éjszaka tehát nem volt, inkább egy kínos este. Akácz László A FALU FELTÁRTA ŐSEIT Kincsásók Pilisen I Az 1975. évi 6. számú elnöki tanácsi rendelet, e a Kulturális Minisztérium 2/1975. számú végrehajtási utasítása a legutóbb szabályozta részletesen a leletbejelentési kötelezettséget. A tör­vény szerint nemcsak a munkahely vezetője, hanem a helyileg illetékes tanács is felelősségre vonható a bejelentési kötelezett­ség elmulasztása, illetve a leletek védelme miatt. A Pest megyei Pilis község ho­mokbányájából augusztusban kezdték hordani a homokot a burgonyatároló építéséhez. A markológép vasfogai egyszer­re emberi csontokat kezdtek ropogtatni. A munka sürgős volt, ezért megraktak még né­hány teherautót. A gépkezelő este szólt a tsz-ben a cson­tokról, egy idő után a tanács elnöke is tudomást szerzett róla. Mindenki kutatott Az elnöknő kérésére a helyi iskola igazgatója megvizsgálta a leleteket és megállapította, hogy azok régebbiek lehetnek, semmiképpen sem a háború­ból származnak. Ezután ala­posabban megvizsgálták a le­lőhelyet, sőt a honvédelmi nap keretében az igazgató a tanárokkal és a tanulókkal néhány sírt fel is tárt. Kefé­vel, söprűvel és nagy izga­lommal tisztították a csontvá­zakat, szedték fel a mellettük levő leleteket: a nyílhegyet, a tegezmerevítő lemezeket. A gyerekek még ezután is őrt álltak, nehogy illetéktelen ke­zek bolygassák az érdekes le- lőhelyet­Végül is a csontok és lele­tek nagy része a tanárokhoz került. Hogy, hogy nem, vala­kinek eszébe jutott, hogy a dolgot talán jelenteni kéne valamelyik múzeumnak is. A tanácselnöknő erre az igazga­tót kérte meg, mivel neki ré­gész ismerőse van — akivel együtt dolgozott már egyszer — a Nemzeti Múzeumban. Az igazgató meg is ígérte, hogy jelenti á leletet. Az ígéretet azonban tett nem követte, s o hetek egyre múltak. A ki­bontott csontvázakat az eső verte, a szél fújta, s a lelőhe­lyen a fél falu keresgélt, ku­tatott és talált is, ezt is, azt is. Érdekes apróságok voltak a helyszínen: avar és honfogla­lás kori használati tárgyak és ékszerek, ülő csontváz és ál­la ttemetkezések. Illetéktelenek kártétele Egyszer aztán, úgy novem­ber táján arra vetődött egy furcsa ember — Pesten lakó vadász —, akinek, isten tudja, miért, furcsának tűnt az úttól néhány méterre fekvő emberi csontváz, és különös ötletének engedve, éppen a Nemzeti Múzeumnak telefonált. A Pest megyei Múzeumok Igaz­gatósága régészei innen érte­sültek a leletekről. A lelőhe­lyet hitelesítették és megálla­pították, hogy a falu által „feltárt” csontvázak egy hon­foglalás kori magyar családi temetkezéshez tartoznak. A bánya másik részén szétdúlt sírok fjedig avar koriak. A két lelőhely összefüggésének kér­dése hallatlanul izgalmas tu­dományos probléma. A feltárt honfoglalás kori családi temetkezés magában is jelentős régészeti értéket képviselne, ha minden megta­lált anyag a régészet kezébe kerülhetett volna, az illeték­telenül turkáló, kíváncsisko­dó, a tudománynak jelentős károkat okozó helybeliek he­lyett. A tudományos valószí­nűség és a régészek által ta­lált aranyékszer bizonyítja, hogy a falubeliek által átadott leleteken kívül egyéb és még gazdagabb mellékleleteknek is lenniük kellett a sírokban. Törvény és felelősség A pilisi példa is jól bizo­nyítja, hogyx mennyi alakita- nivaló van tudatunkban, szemléletünkben. Hiába a nemzeti értékek védelmét szolgáló, az azonnali leletbeje- lentési kötelezettségről szóló törvény addig, amíg az embe­rek nem fogják fel ennek je­lentőségét És mit várhatunk a föld mélyén szunnyadó ér­tékeket kiemelő gép dolgozó munkásától, vagy a földjüket művelő emberektől, ha a le­letek jelentőségét a vezetők, az értelmiség, a tanárok sem érzik. A pilisi példa annyival szo­morúbb a többinél, hogy itt utólag sem értették, nem érezték egy pillanatra sem, hogy milyen kárt tettek, nem értették, mennyivel szomo­rúbb, ha éppen az iskola zúz­za szét a magyar múlt emlé­keit. Ha a bejelentés időben érkezik, már rég kiállítás állna a faluban és előadások sorozata ismertetné velük őseik életét, kincseit. Tettamanti Sarolta és Holport Ágnes régészek Szentendre, múzeum 1 i Bakallár József: Kagylószülctés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents