Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-28 / 282. szám
Változó panoráma — új lakásokkal Formálódó városközpont Addig azonban jócskán akad még munka, méghozzá nőm is zökkenőmentes körülmények között. Nem árt emlékeztetnünk arra, hogy az első házalj alapozása közben egy régi alagútrendszer mesékkel, legendás történetekkel „felvértezett” darabjával, elfeledett pincékkel találkoztak az építőik. Az új lakóházak alapozását ezért a megszokottnál is több próbafúrás, talajmintavétel előzi meg, hiszen a Szabadság térnek ezen a pontján újabb föld alatti üregekkel is számolniuk kell az alapozóknak. B. P. A Szabadság téri lakótelep új házai ilyenné alakítják majd Gödöllő városközpontjának képét. Boz.sáu Péter felvételei A szód neve országszerte is- mert, hiszen Petőfi életrajza kapcsán már az iskolások is tudnak a költő életútjának eme fontos állomáshelyé, ről. A község hírneve az elmúlt években tovább öregbedett az ottani leletmentő ásatások révén: a nizzai nemzetközi régészeti kongresszuson a világ legjelesebb ókorkutató szaktekintélyei előtt Vált ismertté. A nemzetközi hírnév korántsem túlzás, és talán nem is váratlan, hiszen tíz évvel ezelőtt dr. Kalincz Nándor kandidátus a következő sorokat vetette papírra: a próbaásatások eddig is váratlan eredményekre vezettek. Ezért okvetlenül szükséges a következő években nagyszabású feltárásokat végeznünk ..., mivel az itt várható leletek nemcsak országos, hanem nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot. Az aszódi múzeumi füzetekről (2.) A régészeti kutatás nemzetközi fórumán pában sok helyütt találtak a lengyeli kultúrával megegyező vagy rokon műveltségekre. Az ásatások 1960-ban kezdődtek meg dr. Kalincz Nándor irányításával, s a tizenkét éven át tartó kutatómunka eredményeképpen hallatlanul gazdag leletanyag került elő. Feltárult Európa egyik legnagyobb újkőkori települése és temetője a község feletti dombtetőn. A lengyeli műveltség népcsoportja azonban nem csupán az evangélikus templom mögötti dombot ülte meg, hanem a környező dombvonu- latok tetején is megtelepedett, ami a fentebb elmon3ottakat tovább erősíti. A sorok írója nem tévedett. Joggal vetődhet fel a kérdés, mi okból kapta szárnyra határainkon túl is a hír a Galga- parti községet? Nagyon hosszú időn keresztül az volt a vélemény a honfoglalás előtti népek történetét kutatók körében, hogy hazánkban a lengyeli műveltség népcsoportja a Dunántúl déli részén volt honos. (A népcsoport nevét nem ismerve, első jelentős lelőhelyükről, a déldunántúli Lengyel községről nevezték el őket.) így érthető, hogy tudományos berkekben valóságos szenzációt keltett az említett népcsoport emlékeinek felbukkanása Aszódon, a Duna innenső oldalán. A nemzetközi érdeklődést pedig azért vonta magára az egyedülálló aszódi kőkori lelet, mert EuróAz ásatások során előkerült tárgyi emlékekből októberben kiállítás nyílt, s összesen hat tárlóban mutatta be a múzeum a leletek legszebb darabjait. Ebből az alkalomból egy számozatlan tárlatvezető-füzetet is kiadott Asztalos István, a helyi tanács támogatásával Aszód a kőkorban címmel, melynek szerzője az ásatásifeltárási munkálatok vezetője. A kiadvány első részében megismerjük azokat a kedvező földrajzi adottságokat, amely révén Aszód közvetlen környéke a Galga-völgyének legfontosabb települési központjává vált a neolitikumban, másrészt pedig a természetben végbemenő változásokat, az állatok nagyobb mérvű elszaporodását, ami jelentősen befolyásolta a kor emberének életmódját. A korabeli település hozzávetőleg hatezer évvel ezelőtt jött létre, s háromszázötven- négyszáz évig virágzott. Kiemelkedő szerepét két fontos útvonal kereszteződésének köszönhette: a délről észak felé tartó kagylóútnak, és a keletről nyugati irányba vezető ob- szidián vonalnak. A füzet részletesen tájékoztat a népcsoport gazdasági, társadalmi életének jellegze- tessségeiről, melyek éppen a gazdag leletanyag alapján voltak megrajzolhatók: öt lakóház maradványát, százldlenc- venkét sírt, tártak fel a huszonöt hektárnyi területet elfoglaló lelőhelyen. A lakóházak nagysága alapján megállapították. hogy lakóik laza nagycsaládi szervezetben éltek. Egy-egy nagycsalódhoz négyhat ház tartozott, egy-egy házban pedig négy-nyolc személy lakott együtt, a szülők és a gyermekek. Aszód kőkori emberei állattartással és földmű- • veléssel foglalkoztak. Fő állatuk a szarvasmarha és a sertés volt, amelyek vadalanyait ők maguk szelídítették meg. Táplálkozásuk szempontjából nagy szerepet játszott az égetett agyagedény. A legszebb példányokat nyolc fénykép mutatja be. Jól megfigyelhető rajtuk a népcsoport díszítő művészete. A sírleletek Is sok lényeges sajátságot tartalmaznak. Halottul. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1976. NOVEMBER 28., VASÁRNAP T ó ütemben halad Gödöllőn, " a Szabadság téri lakótelep építése. A munkák menetét gyorsítani látszik az, hogy a városi pártbizottság és a tanács nemrég szocialista együttműködési szerződést írt alá azokkal az építőipari vállalatokkal, amelyek részt kértek maguknak a majdani városközpont reprezentatív lakótelepének munkálataiból. A már elkészült, de birtokba még nem veit épületek közművezetékei a helyükre kerültek. A KKMV dolgozói visszatemetik a vezetékeket. Lehetőségek és kötelességek Csak az összefogás vezethet sikerre Gerendái Károly, a Közép- magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat helyettes főépítésvezetője a napokban elmondotta, hogy a lakótelep, már álló házainak környékén szorgoskodó brigádjaik a zordra fordult időjárás ellenére is szépen haliadnak a munkával. Sietteti őket ajz együttműködési szerződés is, amelyben a többi vállalattal egyetemben vállalták azt, högy 1979 végére elkészítik és átadják az utolsó lakásokat is... A ^lakásokat egyébként a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat és a Gödöllőd Építőipari Szövetkezet készíti. A szövetkezettek „blokkos”-teeh- nológiával a PÁÉV, az alsóparkihoz hasonló alagútzsalus módszerrel dolgozik majd. A lakótelep — ha elkészül — új Iskolát is kap. Ennék felépítése a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat feladata. A 16 tantermes oktatási intézmény helyéül a Szabadság tér —Imre utca sarkot jelölték ki. A Kossuth Lajos utca és a Dózsa György út sarkán bulldózer rendezi a terepet, s készíti elő a talajt az új épületek számára. Az ember — társadalmi viszonyainak összessége. A marxi eszmerendszer fundamentális tétele visszhangzik újra és újra gondolatainkban, amikor a bűnözésről, bűnüldözésről olvasunk, hallunk. A kriminológia tudományának rögös útjain végigbukdácsolva a társadalomtudósnak sem lehet ennél általánosabb, akár lemondó kézlegyintéssel kísért megállapítása: végső soron minden elemzés ide fut ki. S így tulajdonképpen minden újabb vizsgálatot, felmérést, „elméletgyártást” is ebből a tételből kell indítanunk, csakúgy, mint bármilyen konkrét ismeretterjesztő, vagy segítséget, együttműködést kérő tájékoztatót. Büntetni — kevés így kezdte előadását Reményi Kálmán is, midőn a városi KISZ-bizottságok titkárai ültek a hallgatóság soraiban, hogy képet kapjanak a váror si és a járási fiatalkorúak bűnözéséről, a bűnüldöző szervek munkájáról, a megelőzés és az utógondozás lehetséges módjairól. Felesleges, hogy emelkedő avagy csökkenő vonalú grafikonokkal, stagnáló avagy hűl. lámzó számoszlopokkal érveljünk; a fiatalkorúak bűnözése önmagában riasztó jelenség. Okainak, feltételeinek, sajátosságainak és következményeinek feltárása társadalmunk minden tagjának kötelessége. Anélkül, hogy tudományos igénnyel végigtekintenénk a büntetőjog, a büntetésvégrehajtási jog alakulásának történetén, a ma használatos elvek s eszközök jellemzőin, megállapítjuk: a jogi felelősség érvényesítésére alkalmazható eljárások eredménye enyhén szólva felemás. Mikor nem késő? A büntető törvénykönyv fiatalkorúnkra vonatkozó rendelkezései jó és a maguk módján hatékony szabályokat tartalmaznak. Nagy teret engednek az elkövetők személyi körülményeinek felderítésére, az egyénre méretezett, legalkalmasabbnak látszó Intézkedések es büntetések kiszabására. A bűnüldözés jogi eszközeinek korlátáiból s a társadalmi ellentmondások szövevényes rendszeréből fakadóan „az már régen rossz”, ha egy fiatal bíróság vagy akár csak nyomozóhatóság elé kerül. A figyelmeztetés, a bírósági megrovás és a többi enyhe következmény többnyire csak azokat téríti jobb belátásra, akik véletlenül, a körülmények szerencsétlen összjátéka folytán kerültek; elmarasztalást kiváltó helyzetbe, azokat, akiknek személyisége nem torzult még helyrehozhatatlanul. Akikben viszont a jogalkotó által törvényre emelt értékrendszer nem ver — nem verhet — gyökeret, szinte elkerülhetetlenül a bűnözők tipikus sorsára jutnak; belőlük verbuválódik később a fegyházak, börtönök lakóinak serege, a visszaesők nyomasztóan állandósuló csoportja. ' A bűnözés problémáját a jog sosem volt és sosem lesz" képes megoldani. Ez társadalmi probléma s csak összefogás, szerteágazó közös tevékenység vezethet sikerre. A közvélemény hajlamos arra, hogy a „normális” értékrend alapján kegyetlen megtorló intézkedéseket követeljen. Nemcsak a tudományos ismeretterjesztés gyengeségei okozzák, hogy a köznapi gondolkodásban éppen a jelenség lényege sikkad el: I a közös felelősség, a humánus i és korszerű megelőzés és utó- I gondozás égető sürgőssége. Ezt követelni botorság; mindany- nyiunknak tennünk kell! A tájékoztató a KISZ-esek lehetőségeiről, kötelességeiről szólt. Munkájuk, szabad idejük szervezésének gondjai között figyelembe kell venniük a fenti területet is. A környezetükben élő és láthatóan i rossz irányba fejlődő társaikat ! megfelelő módszerekkel a kö- I zösség jobbító hatása alá kell i vonniuk, éppen közösségeik I értékadó, értelmes és vonzó j tevékenységével lehet példát mutatni. Vállalni kell a személyes beszélgetéseket, nem szabad a megcsontosodott előítéletek hatása alá kerülve, fül-, szem- és szájbefogó mó- ! aon viselkedniük. Lehetőségek — kötelességeink Az alkoholizmus, a társadalmi tulajdon megsértése, a nemtörődömség ellen agitálni éppúgy szolgálhat a bűnözés fiatalok körében való terjedése ellen, mint a kulturális lehetőségek igényes kihasználása, a tanulás, önművelés szükséges terjesztése. Mindenhol akadnak olyan sajátosságok, amelyek melegágyul kínálkoznak a szabály- sértéseknek, a bűncselekményeknek. Gödöllőn például a városiasodás ellentmondásos jelenségei szülnek tisztázatlan helyzeteket. A hagyományos falusi, zárt erkölcsrendszer felbomlása, a hosszú időn keresztül mozdulatlan gazdaság felpezsdülése, a növekvő szabad idő haladást jelentenek s egyszersmind újabb és újabb torzulásokat, gyökértelenséget, az emberek gondolkodásában, létében. A megoldás nyilván nem a rögzítés, a csillapítás révén nyerhető; éppen ellenkezőleg! A társadalmi nevelés rendszerében, a tudat fejlődésében, a kiteljesedő kollektivizálásban kereshető. Ehhez nyújtott elgondolkodtató adalékokat az érdeklődéssel kísért tájékoztató. G. Z. jaikat zsugorítva temették, melléjük másvilági útravalót, a férfiak mellé fegyvereiket, a nők mellé ékszereiket is odatették. Szociális épület a Volán dolgozóinak Jövő nyáron átadják A füzet második része a tárlókban kiállított legjellegzetesebb tárgyakat veszi sorra. Külön-külön mutatja be az egyes tárlók anyagát, és színes magyarázatokkal villantja fel a hajdani település lakói életének újabb és újabb adalékait. Külön is érdemes megemlékezni a művészi - alkotásokat bemutató részről, mert az előkerült szobrok az emberábrázolásnak egy olyan sajátos módjáról vallanak, amilyent a lengyeli kultúra területén másutt még nem találtak. Felemelt karú, stilizált alakokat festettek fekete festékkel a tálak belső felületére. Szintén figyelemre méltó az a négyszögletes oltár, amelynek fotója a kiadványban is látható. A füzet szép példája és válasza egyúttal annak az elvi kérdésnek, melyet Asztalos István több ízben hangsúlyozott már a helytörténészek körében: a települések őskorának szakszait nem lehet megrajzolni néhány lelet alapján, mert a helytörténészeknek általánosságokra kell szorítkozniuk, ami viszont már nem helytörténet. Bene Mihály (Vége) A gödöllői M Ä V-áiLlomás Isaszeg felőli oldalán, a raktárépület mellett piros-fehér deszkakorlát jelzi hetek óta, hogy mögötte építkezés folyik. Vajon mi, találgatják az arra járók. Semmi titokzatos. A Volán 1. számú Vállalata a MÁV-állomáson dolgozó munkásainak megközelítőleg egymilliós költséggel szociális épületet emeltet. A kivitelező a Városgazdálkodási Vállalat. Kollár Jánosné műszaki csoportvezetőtől megtudtuk, a létesítmény belső területe 112 négyzetméter lesz, öltözőt, mosdót, pihenőszobát, kazánházat, forgalomirányító helyiséget, ki- rendeltségveze tő-irodát foglal magába. Nagy körültekintéssel készítették elő az építkezést, a területen elektromos vezetékek, a telefon, a hangosbemondó, a kandeláberek kábelei húzódnak; növeli a föld alatti káoszt a szennyvízcsatorna, a föld felettit a magasfeszültségű vezeték. A földmunkákat nem végezhették géppel, régész módjára dolgoztak. Arra is ügyeltek, hogy a 16 méter hosszú épület stílusában is illeszkedjék a már régebben itt állókhoz, és a tájba is. Az átadást jövő év július végére tervezik. A kivitelezők arra törekszenek, mondotta, Kollár Jánosné, hogy határidő előtt átadják a 25 ember tisztálkodását, ügyintézését, tartózkodását szolgáló szociális létesítményt, amelyben a Volán 1/8-as, 1/12-es üzemegységei rendezkednek majd be. Cs. TIT a faluban Gazdag program a téti estékre Csütörtök este az árammérőgyárban mutatták be az Apolló 11 című ismeretterjesztő filmet, amelyet korábban járásunk számos községében vetítettek. A TIT szervezésében ezen kívül is gazdag programot állítottak össze a községekben. Különösen Aszódra, Pécelre, Veresegyházra igaz ez, ahol önálló TIT-csoportok vannak. Aszódon ifjúsági akadémia, filmklub működik, a szocialista életmódról, a haza- fiságról tartanak előadássorozatot. Veresegyházon jogi, mezőgazdasági. természettudományi kérdésekről, Pécelen az ÁFÉSZ dolgozóinak külön sorozatot indítottak, létrehozták a Kis matematikusok körét, sikeres a Szülők iskolája. t
