Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-04 / 261. szám

1976. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Andrej Gromiko Szófiában Szovjet—bolgár kulturális és tudományos együttműködési megállafadást írtak alá A BKP Központi Bizottsága és a Bolgár Minisztertanács meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra Szófiába ér­kezett Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter. A két állaim nemzeti zász­lóival féUobogózott szófiai re­pülőtéren a szovjet diplomácia vezetőjét Alekszandr Lilov, á BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, valamint Petr Mladenov bolgár külügymi­niszter fogadta. Gromikóval együtt a bolgár fővárosba ér­kezett a szovjet külügyminisz­térium több magas beosztású munkatársa, közitük Anatolij Kovaljov külügyminiszter-he­lyettes. Szerda délután Todor Zsiv- kov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke fogadta Andrej Gromikót és megbeszélést folytatott vele a kétoldalú pánt- és állami kap­csolatok fejlődésiéről, valamint egyes, időszerű nemzetközi kér­désekről. A találkozó során, a felek megállapították, hogy nézeteik valamennyi megvita­tott kérdésben teljes mérték­ben megegyeznek. A rendkí­vül szívélyes, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen részt vett Petr Mladenov bolgár külügyminiszter és Anatoli] Kovaljov szovjet külügymi­niszter-helyettes is. Andrej Gromiko látogatást tett Sztanko Todorovnál, a Bol­gár Kommunista Párt KB Po­litikai Bizottsága tagjánál, a minisztertanács elnökénél. A szívélyes hangulatú beszélge­tés sorain megvitatták a Szov­jetunió és a Bolgár Népköz­társaság közötti testvéri együtt­működés további elmélyítését érintő kérdéseket. Andrej Gromiko és Petr Mladenov ezután a szófiai Bó­ján, a kormányrezidenciáin tíz évre szóló szovjet—bolgár kul­turális és tudományos együtt­működési megállapodást írt alá. Az egyezmény előirányoz­za a rendszeres együttműkö­dést és tapasztalatcserét a tu­domány, az oktatás, az iroda­lom, a művészetek, a sajtó, a turizmus, az egészségügy és a sport területén. Genfben Rhodesiáról lan Smith hazautazott Egyre inkább holtpontra jut a rhodesiai többségi kormány­zás bevezetéséről tárgyaló gen­fi nemzetközi konferencia. Szerdán nem tudták megtar­tani a jogi szakértők tervezett találkozóját, sem, amelyet ko­rábban Ivor Richard, a konfe­rencia elnöke kényszerből hí­vott össze, mivel a plenáris üléseket sorra el kellett ha­lasztani. Ugyanakkor lan Smith rhodesiai kormányfő már csomagol. A Tanzániában megjelenő félhivatalos kormány lap, a Daily News az angolokat hi­báztatja, mert nem tanúsíta­nak kellő felelősséget volt gyarmatukkal kapcsolatban, yezércikkében a tanzániai kor­mány orgánuma javaslatot tett arra, hogy az afrikai függet­len államok kontingenseiből alakult békefenntartó erők lássák el Zimbabweban (Rho­desiában) a biztonsági erők szerepét, a többségi kormány­zás bevezetéséig, vagy a brit közigazgatás újraszervezéséig. A Daily News szerint Nagy- Britanniának ismét helyre kellene állítani korábbi kap­csolatait Rhodesiával. Ennek útja az lenne — írja a lap , ha London a többségi uralom bevezetéséig főkormányzót és katonai főparancsnokot ne­vezne ki Rhodesiában. A feliek szerdán csaknem kétórás nem hivatalos megbe­szélést tartottak, hogy kitűz­zék az angol gyarmat függet­lensége hivatalos kikiáltásának napját és meghatározzák a többségi uralomra való átté­rés időrendjét. A találkozón ezúttal sem tudtak megegyez­ni a megvitatott kérdésekben. Ian Smith a szerdai találkozó után hazautazott .Salisbury^®- A TAS2SZ 'o: • h'írüffmefcség szerdai jelentése megállapítja, hogy a genfi Rhodesia-érte- kezlet zsákutcába jutott. CSAK RÖVMN... FONTOS HATÁROZATOK Születtek az Angolai Népi Fel- szabadítási Mozgalom (MPLA) Központi Bizottságának nem­rég befejeződött plénumán. A tanácskozáson döntést hoztak arról, hogy az országban be kell vezetni a tervgazdálkodást és nagy figyelmet kell szenei- ni a néptömegek életszínvona­la emelésének. Á plénumon el­fogadott határozat célul tűzi Id a honvédelem megszilárdí­tását, elsősorban a fegyveres testületek megerősítését. HANOIBAN nyilvánosságra hozták a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának nyi­latkozatát az ország déli ré­szében levő ipar és kereske­delem magánszektorával kap­csolatos politikájáról. Az ok­mány leszögezi, hogy a ma­gánszektor tevékenységét köz­pontilag irányítják majd, és a Vietnami Szocialista Köz­társaság gazdaságában az ál­lami szektor tölti be a vezető szerepet. CARACASBAN, kedden bí­róság elé állították azokat a személyeket, akik október 6-án merényletet követtek el egy kubai utasszállító repülő­gép ellen. A KELET-AFRIKAI Burun­di Köztársaságban hétfőn ál­lamcsínnyel hatalomra jutott legfelsőbb forradalmi tanács szerdán nyilatkozatban jelen­tette be, hogy az ország kül­politikai irányvonala változat­lan marad. Az államcsínyt végrehajtó katonai csoport ren­deletére Michel Micombero volt elnököt őrizetbe vették ADDISZ ABEBABAN hiva­talosan bejelentették, hogy ki­végeztek 23 reakciós és anar­chista személyt, akiket politi­kai gyilkosságokban, az etió- píai forradalom ellen elköve­tett gazdasági szabotázsak­ciókban és felforgató tevé­ken vséff ben találtak bűnösnek. LUBOMTR STROUGAL, a csehszlovák minisztertanács elnöke Piotr Jaroszewicznek, a lengyel minisztertanács elnö­kének meghívására szerdán délelőtt baráti munkalátoga­tásra Lengyelországba érke­zett. Heves harcok a mozambiki határnál A Portugál KP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága szerdán nyilvánosságra hozott nyilatkozatában agressziónak bélyegezte meg Mozatnbik rhodesiai reguláris alakulatokkal tör­tént elözönlését. A PKP hangot adott meggyőződésének, hogy a mozambiki népi felszabadító hadsereg visszaveri az imperia­lista támadást és megvédi az ország függetlenségét. A portugál kommunisták nevében ltarcos szolidaritásukról biztosították a FRELEMO-t és Mozambik népét. Továbbra is heves harcok dúlnak két fronton is a mo­zambiki egységek és az ország­ra támadó rhodesiai erők kö­zött — közölte szerdán a mo­zambiki hírügynökség. Tete tartományból kemény össze­csapás után az ellenséges csa­patokat visszaszorították Rho­desiába. A hírügynökség utal arra, hogy egyelőre nem isme­retesek, milyen veszteségeket szenvedtek az inváziós rhode­siai csapatok. A hírügynökség közleménye szerint Gaza és Tete tarto­mányban szerdára virradó éj­jel a rhodesiai csapatok tü­zérséggel, repülőgépekkel és páncélosokkal {ámadtak és ki­lencven kilométerre a határtól, a déli fronton felszedték a sí­neket megrohantak egy vasút­állomást és egy személyszállító vonatot. Az akció következté­ben tíz polgári személy életét vesztette, harmincán megsebe­sültek — köztük asszonyok és gyermekek. Mint jelentettük, a rhodesiai fehértelepes rezsim katonái vasárnap támadtak Mozam- bikra, azzal az ürüggyel, hogy felszámolják a rhodesiai geril­lák mozambiki kiképzőtábo­rait. Október 28 és november 2 között Nagy-Britanniában tar­tózkodott a Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, a Szovjetunió legfel­sőbb tanácsa nemzetiségi ta­nácsa külügyi bizottságának elnöke által vezetett szovjet küldöttség. A küldöttséget fogadta Cal­laghan miniszterelnök. A ta­lálkozókon és megbeszélése­ken jelen voltak a kormány képviselői is, így Anthony Crosland külügyminiszter, va­lamint a brit munkáspárt fő­titkára, R. Hayward és L. Murray, a Brit Szakszerve­zetek Szövetségének főtitkára, Az őszinte és baráti légkör­ben tartott találkozón és megbeszéléseken a szovjet— brit kapcsolatokat, a nemzet­közi helyzetet, az SZKP és a Brit Munkáspárt, a szovjet és brit szakszervezetek kapcsola­tait vitatták meg. A felek kijelentették: közös szándékuk, hogy előmozdítsák a barátság további fejlődését a .kölcsönösen., előnyös együtt* működést, -a • Szovjetuniódét. f^agy-ÉKtániiiá dolgozó zötti szolidaritás hagyomá­nyainak erősítését. Aláhúzva a helsinki érte­kezlet fontos szerepét a nem­zetközi feszültség enyhülésé­nek megerősödésében és el­mélyülésében, a felek kifejez­ték eltökéltségüket, hogy az értekezlet záróokmánya teljes megvalósításával elősegítsék az enyhülés folyamatának to­vábbi fejlődését. A tárgyalás résztvevői kölcsönösen meg­erősítették, hogy a fegyver­kezési hajsza megfékezésére konkrét és hatékony intézke­déseket kell hozni. A Brit Munkáspárt Országos Végrehajtó Bizottsága tagjai­val folytatott beszélgetés so­rán bebizonyosodott, hogy a komoly ideológiai ellentétek ellenére széles körű lehetősé­gek vannak a két fél és a nemzetközi munkásmozgalom különböző áramlatai közötti együttműködés fejlesztésére. Kölcsönös egyetértésre talált a küldöttségek és elméleti ki­adványok, a munkamegbeszé­lések cseréjére vonatkozó kap­csolatok, további ápolásának kérdése. A szovjet küldöttség brit munkáspárti delegációt hívott meg a Szovjetunióba. ★ Az SZKP küldöttsége szer­dán befejezte hatnapos nagy- britaniniai látogatását és ha­zautazott. IRAK szerdán, hazarendelte sziriai diplomáciai képviseleté­nek vezétöjét. A hivatalos kül- QgymSftBSUériumi"; .lí&Ceinéliy szerint a nagykövet hnzaren- delése Bagdad tiltakozását fe­jezi ki „Szíriának a libanoni eseményekkel és az arab nem­zeti ügyekkel kapcsolatos ma­gatartása .miatt”. A BURMÁI Szocialista Prog­ram Pártja Központi Bizottsá­gának ülésén úgy határoztak, hogy az eredeti tervektől, el­térően, nem a jövő év októ­berére, hanem már márciusra összehívják a párt soron kö­vetkező kongresszusát. Ciprus és Dél-Áfrika A világ két egymástól távol eső válsággócára irányították rá a figyelmet az elmúlt napokban azok a szolidaritási értekezle­tek, melyeket egyrészt az NSZK-beli Frankfurt am Mainban, másrészt az etiópiai Addisz Abebában tartottak. A ciprusi, il­letve a dél-afrikai probléma immár hosszú évek óta teherté­tele a nemzetközi politikai életnek. Eredőik különböznek egy­mástól, de közös vonásuk, hogy mindkettőnek megoldását ér­vényes ENSZ-határozatok ellenére megakadályozzák a nyugati nagyhatalmak. Az UTÓBBI HÓNAPOKBAN Ciprusiról kevés szót ejtettek a világsajtóban. A közel-ke­leti válság egyéb eseményei, elsősorban a Libanonban tör­téntek, háttérbe szorították a szigetország rendezetlenségé­ről szóló híreket. A péntektől vasárnapig Nyugat-Németor- szágban tartott ciprusi szoli­daritási világkonferencia most ismét reflektorfénybe állította a kérdést. Nyilvánvaló,, hogy a ciprusi nép alapvető érdekeire törnek a' NATO-országok, amelyek a szigetet a Földközi-tenger ke­leti medencéjében katonai bá­zisukká akarják tenni, az arab népek elleni agressziójukban. Ez pedig ellentétes a térség tartós békéjének biztosítására irányuló törekvésekkel' és az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányában lefektetett elvekkel. A csaknem ötven ország és 17 nemzetközi szervezet kép­viselőinek tanácskozásáról teg­nap sajtóértekezleten számol­tak be a magyar küldöttek. A világkonferencia három bizott­ságban más-más szempontból közelítette meg a kérdést. Kü- lön-külön vitatták meg Cip­rus és az európai biztonság. Ciprus és a közel-keleti vál­lerrtétben, napjainkban állan­dóan a napilapok első oldalán szerepelnek. Köztudott, hogy június közepe óta Dél-Afriká- ban háromszáznyolcvanhat ha­lálos áldozata volt a színes bő­rű őslakosság tiltakozó moz­galma elleni megtorló akciók­nak. A rendőrség brutalitása ellenére azonban nem csök­kennek a Dél-afrikai Köztár­saságban a tüntetések, a sztrájkok, amelyek az ember­telen apartheidrendszer, a faji megkülönböztetés felszámolá­sát, valamint a Vorster-kor- mány azonnali távozását kö­vetelik. Johannesburg elővá­rosaiban az afrikai munkások és diákok jelenleg is ötnapos általános sztrájkot tartanak. Az ENSZ-közgyűlés jelenle­gi közgyűlése elé október vé­gén terjesztette az ENSZ apartheidellenes bizottsága azt a jelentőst, amely javasolja: határozott intézkedéseket fo­ganatosítva vessenek véget a fajüldöző rezsim bűncselekmé­nyeinek, és adjanak meg min­den szükséges támogatást az elnyomott népek és a felsza­badító mozgalmak igazságos harcához. A bizottság határo­zottan elítélte a vezető nyugati hatalmak politikáját, amelyek vétójogukkal élve megakadá­lyozzák, hogy az ENSZ alap­okmányával összhangban, konkrét intézkedéseket hatá­rozzanak el a dél-afrikai re­zsim ellen. Az ENSZ-közgyű­lés szociális, humanitárius, kulturális bizottsága pedig épp säg, valamint Ciprus és a le­szerelés problémájának össze­függéseit. Egyértelművé vált, hogy a Cipruson kialakult helyzetet nem lehet török—görög ellen­tétekkel magyarázni: az rész­ben még a brit gyarmatosí­tás, részben pedig a jelenlegi imperialista politika következ­ménye. A ciprusi krízis nem vallási alapon robbant ki, te­hát nem a mohamedán törö­kök és a keresztény görögök összetűzése, rrtint ahogy Liba­nonban sem vallási ellentétek­ről van szó. Nemzetközi síkon biztosíta­ni kell Ciprús szuverenitását és területi sérthetetlenségét, el kell érni a különböző had­seregek és fegyverzetek kivo­nását a Szigetországból és mi­hamarább rendezni kell a me­nekültek ügyét. A világ köz­véleményének ez irányú moz­gósítása most különösen jelen­tős, hisz rövidesen a jelenlegi ENSZ-közgyűlés is megtár­gyalja a ciprusi kérdés rende­zésének ügyét A MÁSIK NEMZETKÖZI szolidaritási értekezletet — szombattól hétfőig — Addisz Abebában tartották. A dél-af­rikai hírek, a ciprusival el­Carter célfotós győzelme Megfogalmazás kérdése: Carter majdnem elvesztette, Ford majdnem megnyerte az elnökválasztási küzdelmet. Mi­vel a volt georgiai kormányzó az elmúlt hetekben rohamosan adta le korábbi előnyét, csak­is így fogalmazható: Jimmy Carter hajszál híján szenvedő alanya lett az évszázad poli­tikai meglepetésének. Sem a százalékos arány (noha nagyon szoros a különbség), sem a két elnökjelölt által megszerzett elektorok számának eltérése nem érzékelteti, hogy a ver­seny gyakorlatilag mindvégig kétesélyes volt, s végül is a kulcsállamokban csak a cél­fotó döntött. Az időkülönbség miatt Európa átaludta a küz­delmet, az amerikaiak többsé­ge azonban aligha hagyta ott a tévéhálózatok nonstop mű­sorát: hosszú órákon át a kom­puterekkel felszerelt választá­si szakértők is képtelenek vol­tak — ellentétben a hasonló esetekkel, gyakran szoros vá­lasztási párviadalokkal — bár­mit is megjósolni. A Carter— Ford „mérkőzés” kimenetelé­nek bizonytalansága felülmúl­ta Kennedy és Nixon 1960-as, Nixon és Humphrey 1968-as vetélkedőjét. Mivel a déli és északkeleti államokban Carter hamar elhúzott, amerikai idő szerint éjfél körül már elju­tott a győzelemhez szükséges 270-es elektort szám közelébe. Am, aztán drámai órákon át megragadt a 261-nél, s végül minden attól függött, mi lesz az utolsó hét államban. És ezekben Ford sokáig vezetett a szavazatszámlálás idegtépő óráiban. A Fehér Ház ezért a hátrány ellenére sem szánta el magát a hagyományos lépésre: a vesztes ismeri be először a küzdelem eldőltél, s ezt köve­tően jelenik meg a győztes korteseinek ünneplő tömegé­ben (és az ország tévé-képer­nyőin). Pontosan hajnali negyed négykor (európai idő szerint már szerda délelőtt) Ford fá­radtságára hivatkozva közölte, hogy aludni tér, a vele vir­rasztó Dole alelnökjelölt ugyanekkor elhagyta a Fehér Házaú És 16 perccel később számította ki az NBC kompu­tere, hogy a demokraták Car­ter—Mondale párosa megnyer­te mississippi államok elekto­rait, s ezzel — elérvén a 272-es többséget jelentő számot — megnyerte a versenyt. Az eredményre Atlantában vára­kozó Carter megvárta a másik két tévé-hálózat komputerének „döntését” s csak aztán kísé­relte meg túlkiabálni a fel­szabadult hívei vad ujjongá- sát. a napokban határozatban ítél­te el azokat a NATO-tagor- szágokat és minden más or­szágot, amelyek politikai, gaz­dasági, katonai vagy sportkap­csolatokat tartanak fenn Dél- Afrikával, és ezzel lehetővé teszik számára az önrendelke­zésre és függetlenségre törő népek harcának elnyomását. Mindebből látható, hogy az Addisz Abeba-i szolidaritási ér­tekezlet, amelyen mintegy 80 ország haladó szervezete kép­viseltette magát, joggal hívta fel a világ közvéleményét Dél- Afrifea népei nemzeti felszaba­dító harcának támogatására. A demokrácia, a szabadság és a haladás erői Dél-Afrikában támadásba mentek át, és fo­kozzák harci készségüket. Mi­ként Leonyid Brezsmyev az SZKP KB plénumán mondot­ta: „Angola győzelme lelkesí­tőkig hatott az afrikai konti­nens haladó erőire ... Az afri­kai antiimperialista erők ma­gabiztosabbak lettek.” Az Addisz Abeba-i értekez­let akcióprogramot fogadott el, amely világméretű támoga­tást irányoz elő a szabadsá­gukért küzdő népeknek. A vi­lágszolidaritás ereje pedig — az elmúlt évtizedek bizonyít­ják — legyőzhetetlen. Alacs B. Tamás Lapzártakor érkezeit: Az ENSZ-közgyűlés kedden este megtartott plenáris ülésén az afrikai országok határozat­tervezetet terjesztetted? elő. A 8 részből álló dokumentum felszólítja a közgyűlést, hogy támogassa a dél-afrikai fajül­dözés elleni harcot és ítélje el Pretoria, valamint a tőkés or­szágok együttműködését. Az USA 39-ik elnöke, megválasz­tása pillanatában. Mivel a demokrata párt mind a szenátusban, mind a képviselőházban, mind á kor­mányzói palotákban megőriz­te nagy többségét a republiká­nusokkal szemben, még nyil­vánvalóbb, hogy ezen a ked­den nem az elnökjelölt „vitte” a párt helyi jelöltjeit, hanem Carter kápaszkodott a pártjá­ba. Ez az utóbbi körülmény határozza meg nyilvánvalóan James Carter elnökségének el­ső szakaszát. Végtére is a ha­talmi őrségváltásban a demok­raták elsőszámú embere csak keservesen teljesítette a maga feladatát; a georgiai „kívül­álló” a demokraták hagyomá­nyos erőcsoportjai ellenére lett elnökjelölt, de végül is csak nekik köszönhetően lehetett elnök. Mivel Carter és Ford a kampány során azért bagatel­lizálta el a komoly külpoliti­kai kérdéseket, mert nézeteik alapvető azonossága mellett kellett valami „különbséget” felmutatniuk, az elnökválasz­tások, pontosabban az új kor­mány januári hatalomra lépé­se nyomán nem a leül-, ha­nem a bel- és gazdaságpoliti- ikában lesz elsősorban érzékel­hető a republikánus és a de­mokrata adminisztráció közti különbség. Köztudott, hogy míg a republikánusok a gaz­dasági és társadalmi bajok „öngyógyulásának” hívei, ad­dig a demokraták hagyomá­nyosan az állami beavatkozás fokozásával vélik orvosolni a kapitalizmus bajait. Avar János JIMMY CARTER Az 51 éves James Carter a déli államokban elterjedt hagyomány­nak hódolva hivatja magát a fiúknál szokásos Jimmy kereszt­néven (Harry Truman és más amerikai politikusok ugyancsak keresztnevük becézett formájában váltak politikai személyiséggé). Carter a gyorsan fejlődő Georgia szülötte, azé a tájé, amely az ki­fújta a szél déli romanticizmusá- nak színhelye. A Plains nevű fa­lucska gazdag mogyorófarmere egyike volt az első déli politiku­soknak, akik az elmúlt évtized­ben felismerték, hogy változtatni kell a fehérek és feketék viszo­nyán : most Carter talán a győ­zelmét köszönheti annak. hogy mindenütt a négerek óriási több­sége szavazott rá. Szépen. ívelő tengerésztiszti karriert hagyott ott a nukleáris kérdésekben jártassá­got szerzett Carter hadmérnök az SO-es évek elején, hogy felvirá­goztassa apja elárvult farmját. Milliomos földművelővé válva in­dult a georgiai politikai porondon, s egy vesztes kísérlet után, má­sodszorra sikerült győznie a kor­mányzóválasztáson. 1972-ben vetett szemet a McGovern csúfos vere­sége miatt ve2ér nélkül maradt demokraták elnökjelölti posztjá­ra: tulajdonképpen a vetélkedők közül ő kezdte meg elsőnek a kor­teskedést, országosan — egészen az idei előválasztásokig — teljesen ismeretlenül. Felesége, három fel­nőtt fia és kései, kisgyerek leánya — ahogy az szokásos az amerikai politikában — Carter első számú kortesei voltak. „FRITZ" MONDALE Walter Frederick Mondale 48 éves minnesotai szenátorra, a pol­gárháború előtt Amerikába érke­zett norvég parasztok leszárma­zottjára valamiért a németes be­cenév ragadt rá, levakarhatatlanul. Mondale a jogi egyetem és a ka­tonai szolgálat után Humphrey minneapolisi polgármester politi­kai környezetébe került, s Hum­phrey első szenátorválasztása si­kere nyomán kivívta a későbbi demokrata alelnök teljes támoga­tását. Mondale ezért később meg­kapta az állami főügyész posztját, majd a következő kormányzó ve­le töltötte be a Johnson alelnö- kévé avanzsált Humphrey szená­tort helyét, amelyet Mondale az­óta is megőrzött. Amikor a libe­rális Humphrey idei elnökjelölt- ségi reményei szertefoszlottak, Mondalet alelnökként állította az elnökjelölt mögé az öreg politikus befolyásos tábora. Borisz Ponomarjov üagy-britanniai látogatásáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents