Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-25 / 279. szám
2 ^ffldan 1976. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK A tizenötödik ülésszak MA KEZDŐDIK a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésszaka. A tanácskozás még meg sem nyílt, a különböző irányzatú nemzetközi sajtó azonban már arról ír, hogy milyen fontos esemény ez a nemzetközi életben. Eddig tizennégyszer ülésezett a politikai tanácskozó testület. Mindegyik tanácskozás mély nyomot hagyott a nemzetközi kapcsolatok történetében. Ennek oka az, hogy a politikai tanácskozó testűiét ülésein minden esetben kidolgozzák a békeharc rövid-, illetve hosszútávú programdokumentumait. Mint ismeretes, a politikai tanácskozó testület munkájában a Varsói Szerződéshez tartozó államok párt- és állami vezetői vesznek részt. Közösen áttekintik a nemzetközi problémákat, a biztonság és együttműködés kérdéseit — mindazt, aminek megoldására kialákultak a materiális feltételek, tehát valóban reális feladatok megoldásán munkálkodnak. Érdemes emlékeztetni a politikai tanácskozó testületnek az elmúlt két évtizedben megtartott néhány ülésére. 1965. Vütsó: megvitatták a NATO „soknemzetiségű nukleáris erőinek” felállításával kapcsolatos tervekből adódó helyzetet. 1966. jMius, Bukarest: deklarációt fogadtak el az európai béke és biztonság megszilárdításáról és nyilatkozatot tettek közzé az indokínai problémáról. 1968. március. Szófia: áttekintették a vietnami helyzetet; véleményt cseréltek a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról. 1969. március, Budapest: felhívást teltek közzé az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésére és megtartására. 1970. december, Berlin: megvitatták az egyetemes béke megszilárdítására teendő intézkedéseket, valamint az indokínai és a közel- keleti helyzetet. 1972. január, Prága: áttekintették az európai kontinensnek a tartós béke térségévé történő átalakítása kérdéseit, konkrét intézkedések egész sorát javasolták e cél elérése érdekében. 1974. április, Varsó: áttekintették az európai béke megszilárdításának kérdéseit, nyilatkozatot hagytak jóvá a közel-keleti helyzetről, a vietnami békéről, a chilei hazafiak támogatásáról. AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK nemzetközi kapcsolatainak története teljes mértékben igazolja, hogy a politikai tanácskozó testület, tevékenységének kezdete óta, folyamatosan áttekintette a nemzetközi biztonságért és a népek együttműködéséért folyó harc alapvető kérdéseit. A politikai tanácskozó testület a szocializmus békeszerető törekvésének valódi kifejezőjévé vált. Az élet bebizonyította a Varsói Szerződés létrehozásának időszerűségét és történelmi szükségszerűségét. A kommunista és munkáspártok 1969. évi tanácskozása helyesen emelte ki, hogy amíg fennáll az agresszív NATO- tömb, addig a Varsói Szerződés szervezete fontos szerepet tölt be a szocialista országok biztonságának szavatolásában. az imperialista államok fegyveres támadásai ellen, a béke biztosításában. HANOI A VDP IV, kongresszusának előkészületei Befejező szakaszába léptek a Vietnami Dolgozók Pártja IV. kongresszusának előkészületei. Az egész vietnami közvélemény figyelme a kongresszusi dokumentumok tervezeteire összpontosul A vietnami forradalom új szakasza a szocialista építés stratégiájának kidolgozásában nagy felelősséget hárít a pártra. A Vietnami Dolgozók Pártja abban látja feladatát, hogy a jövőben is biztosan vezesse a Vietnami Szocialista Köztársaságot a béke, a nemzeti ösz- szefogás és a szocializmus útján. Román—szovjet barátsági nagygyűlés Bukarestben Bukarestben, a Kultúra és Sportpalofában szerdán délelőtt tartott román—szovjet barátsági nagygyűlésen Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az államtanács elnöke és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára mondott beszédet. Beszédének bevezető részében Nicolae Ceausescu, a román és a szovjet nép hagyományos barátságáról, a két ország kapcsolatainak alakulásáról szólt. Az RKP és az SZKP közötti kapcsolatokat érintve emlékeztetett a Leonyid Brezsnyevvel ez év nyarán a Krim-félszigeten létrejött találkozójára és hangoztatta tárgyalásaik jelentőségét. Az SZKP KB főtitkárának mostani bukaresti látogatására áttérve elmondotta, hogy széles körű eszmecserét folytattak az együttműködés bővítésének lehetőségeiről és módozatairól, mind a kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában, mind nemzetközi síkon. A tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocializmus, illetve a kommunizmus építésének jelenlegi állásáról. A barátsági nagygyűlés előtt, szerdán reggel aláírt közös nyilatkozat — hangoztatta a RKP főtitkára — új, nagy távlatokat nyit a két ország, nép és párt közötti együttműködés fejlesztése előtt. Ceausescu ezek után részletesen beszélt a román nép munkasikereiről, az új ötéves terv első évében elért eredményekről. Többek között megemlítette, hogy a mezőgazdaság Románia történetének leggazdagabb gabonatermését takarította be. Románia külkap- csolataira áttérve kijelentette, hogy a KGST keretein belül aktíván részt vesz a szocialista országok gazdasági együttműködésének fokozásában, a komplex programban kitűzött célok megvalósításában. A Varsói Szerződés tagjaként Románia erősíti kapcsolatait a tagországok hadseregeivel. Ceausescu a tóváriakban nemzetközi kérdésekről szólt. A feszültség enyhítésében elért pozitív eredmények taglalásakor hangoztatta, hogy ebben fontos szerepet játszott és játszik s szocialista országok béke- és együttműködési politikája. Ceausescu ezzel kao- csolatban hangsúlyozottan méltatta a Szovjetunió nemzetközi tevékenységének -jelentőségét. Az RKP főtitkára az európai biztonsági értekezlettel foglalkozva szorgalmazta, hogy a helsinki záródokumentumot aláírt minden állam tegyen fokozott erőfeszítéseket az abban foglaltalr gyakorlati megvalósítására. A kérdés kapcsán Ceausescu kitért a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé Bukarestben csütörtökön megnyíló ülésszakára. Kijelentette: „A tanácskozás, amelyen a helsinki dokumentumok megvalósításával kapcsolatos kérdéseket fogják megvitatni, kétségtelenül új lendületet ad majd az európai enyhülésért, együttműködésért és békéért folyó harcnak”. Leonyid Brezsnyev: Kölcsönös megértés a kulcsfontosságú kérdésekben Leonyid Brezsnyev elöljáróban köszönetét mondott azért a fogadtatásért, amelyben Romániában részesítették a szovjet nép, a szovjet kommunisták küldötteit. A bukaresti tárgyalásokat hasznosnak és eredményesnek minősítette. „Tárgyalásaink — mondotta — növelték a kölcsönös megértést pártjaink között és ez nagyon fontos testvéri kapcsolataink további megszilárdításához. Sikerült újabb lépéseket tennünk együttműködésünk elmélyítésére kulcsfontosságú kérdésekben." Elmondotta, hogy a két ország kapcsolatai a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben foglaltak alapján fejlődnek. Ez a szerződés a jog- egyenlőség, a függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás elvitathatatlan elvein alapul, amelyek összekapcsolódnak az elvtársi segítségnyújtással és a proletár szocialista. internacionalizmushoz való hűséggel. Méltatta a román népnek a kommunista párt vezetésével a szocialista építésben elért sikereit és kijelentette, hogy a román nép a fejlett szocialista társadalom felépítésében mindig számíthat a szovjet kommunisták, a szovjet nép szolidaritására. „A szocialista országok barátsága mindenekelőtt politikai kategória” — jelentette ki ezek után Leonyid Brezsnyev. A szocialista országok kommunistái méltán büszkéit arra. hogy a gyakorlatban mutattak példát a nemzeti önzéstől független államközi kapcsolatokra. ame! vekben szem előtt tartják határon túli barátaik, a marxizmus—leniniz- mus eszméiért harcoló el vt átesik érdekeit. Ez a barátság minden egyes szocialista ország nemzeti problémáinak megoldását szolgálja, és egyúttal hatékonyan hozzájárul a világszocializmus pozícióinak erősítéséhez. Jól tudják ezt osztályellenségeink is — folytatta Brezsnyev. Éppen ezért igyekeznek oly buzgón kihasználni a szocialista államok között jelentkező minden problémát. Ezért törekednek arra, hogy minden eszközzel új bonyodalmakat támasszanak, kétkedést és kölcsönös bizalmatlanságot szítanak közöttük, hogy rágalmazzák országainkat, eltorzítsák politikájukat és kapcsolataik lényegét E- rosszindulatú próbálkozásokra a legjobb válasz az, hogy megsokszorozzuk a szocialista országok összeforrottságának megszilárdítását célzó erőfeszítéseinket, a marxizmus—leni- nizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján és elmélyítjük együttműködésünket a szocializmus és a kommunizmus építése fő kérdéseinek megoldásában. Mi. elvtársiak, pontosan ezt tesz- szük. Beszédének befejező részében pedig emlékeztetett arra, hogy tíz éve Bukarestben fogadták el a Varsói Szerződésben tömörült országok az európai biztonság megszilárdításáról szóló nyilatkozatot. A benne foglalt eszmék egy része már megvalósult a gyakorlatban — mondotta Brezsnyev, majd kijelentette: a közeli napokban Bukarestben tartja rendes ülésszakát a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé. „Hiszek abban — jelentette ki Brezsnyev —, hogy a román fővárosban hozandó határozatok ezúttal is jól szolgálják majd Európa és az egész világ békés jövőjének biztosítását.” Nyilatkozat az együttműködés és testvéri barátság további fejlesztéséről Szerdán Bukarestben Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu nyilatkozatot írt alá az SZKP és a Román KP, valamint a Szovjetunió és Románia közötti együttműködés és testvéri barátság további fejlesztéséről. A nyilatkozat rámutat: a Román KP főtitkárának, Románia köztársasági elnökének meghívására Leonyid Brezsnyev november 22—24-én baráti látogatást tett Romániában. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu a meleg barátság és a szívélyes, kölcsönös megértés légkörében tárgyalásokat folytatott. A felek megelégedéssel állapították meg. hogy az 1970. július 7-i kétoldalú barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján az egyenjogúság, a függetlenség, a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás, az elvtársi kölcsönös segítségnyújtás elveinek szigorú tiszteletben tartásával fejlődő szovjet—román együttműködés mind sokrétűbbé válik. Leszögezték: a szovjet—román kapcsolatok egyetemleges fejlődésében döntő szerepe van az SZKP és a Román KP közötti együttműködés bővülésének és szolidaritásuk szilárdu- lásának, az SZKP KB főtitkára és a Román KP főtitkára találkozóinak. A tárgyaló felek a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos véleménycseréjükben megelégedéssel hangoztatták, hogy a szocialista országok erősödése a béke és a biztonság szavatolásával kapcsolatos aktív tevékenysége, a fejlődő országokkal, az el nem kötelezett államokkal, valamint a nemzetközi színtéren mind nagyobb szerephez jutó demokratikus, haladó és antiimperia- lista erőkkel folytatott együttműködése következtében nemzetközi síkon sikerült jelentős eredményeket elérni. A nemzetközi kapcsolatokban egyre inkább az enyhülés irányzata, az emberiség előtt álló problémák politikai eszközökkel történő megoldása, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elve érvényesül. A két vezető külön figj^el- met fordított az európai béke. biztonság és együttműködés jelenlegi helyzetére és távlataira. A Szovjetunió és Románia szükségesnek tartja, hogy a teljes egészet képező helsinki záróokmányt aláírt valamennyi állam törekedjék maradéktalanul megvalósítani az okmányban foglalt elveket és megállapodásokat. Hozzáfűzték: a politikai enyhülést az európai katonai konfrontáció veszélyének csökkentésére és az európai leszerelésre irányuló konkrét intézkedésekkel kell kiegészíteni és megerősíteni. A két párt vezetője megálllapította, hogy feltétlenül egyesíteni kell a haladó erőket és aktívabbá kell tenni azt a harcot, amelyet a népek az enyhülés és az együttműködés irányzatának erősítéséért, az imperialista, a kolon.ialista és a nieokolonáalista politika felszámolásáért, valamint azért folytatnak, hogy az enyhülés és az együttműködés irányzata visszafordíthatatlanná váljék. A szuverén és egyenrangú szocialista országok közötti — az internacionalista szolidari tás elvein alapuló — kapcsolatok szakadatlan tökéletesítése, az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakítása különösen fontos a jelenlegi viszonyok között, amikor egyre több nép sürgeti az új társadalmi rendszer felépítését. Az okmány leszögezi: a Szovjetunió és Románia ügy véli. hogy a béke és a nemzetközi biztonság megerősítése érdekében fokozni kell mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek egyrészt a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, másrészt a háború anyagi előkészítése egész mechanizmusának felszámolására hivatott. A megbízható és tartós béke csakis úgy érhető el. a hatékony intézkedések születnek az általános és teljes leszerelés terén, beleértve a nukleáris leszerelést. A Szovjetunió és Románia kész minden erre irányuló konstruktív lépés támogatására. Mindkét állam sürgeti az ENSZ-közgyűlés rendBrit bányászakció Teljes kudarcba fulladtak kedden a brit bányászszakszervezet és az országos szénhivatal tárgyalásai a bányászok nyugdíjkorhatáránál! leszállításáról. A bányászok vezetői este úgy döntöttek, hogy a szénhivatal ajánlatának elutasítását javasolják a tagságnak és titkos szavazással haladéktalanul felhatalmazást kérnek tőlük valamilyen „ipari akció” meghirdetésére. Ez rendszerint részleges vagy teljes sztrájkot jelent. A kormány és a szakszervezeti főtanács a társadalmi szerződés bérkódexére hivatkozva közötte, hogy nem támogatja a bányászok követelését. A bányászsztrájk kilátásának hírére a font árfolyama a londoni tőzsdén egy centet, New Yorkban 1,1 centet esett. A brit bányászok régóta sérelmezik', hogy egész Európá1 ban nekik kell a legtovább, 165 éves korukig végezni az egészségromboló, nehéz testi 'munkát a föld alatt. A szák- szervezet nyáron ügy határozott, hogy a korhatár leszállí- ; tását nem lehet tovább halogatni. A kormány a lehető legrosszabbkor került szembe egy bányászsztrájk fenyegető kilátásával. Mind több jel mutat arra, hogy fogytán van á dolgozók türelme az életszínvonal egyre fokozódó leszállítása miatt. A pótválasztásokon elszenvedett munkáspárti vereség az első komoly figyelmeztetés volt, a múlt heti nagy parlamenti tüntetés pedig megmutatta, hogy az elégedetlenség országos méreteket öltött. Ilyen előzmények után a bányászsztrájk réme megsemmisüléssel fenyegeti a kormány egész belpolitikai és gazdasági stratégiáját. Változatlanul a dél-libanoni helyzet Hafez Asszad Szíriái elnök kedden délután Damaszkusz- ban fogadta a libanoni falan- gista, valamint a konzervatív nemzeti-liberális párt küldöttségét. Hivatalos közlemény szerint a Libanonban bekövetkezett pozitív fejleményeket vitatták meg, köztük az arabközi biztonsági erők szerepét a biztonság szavatolásában és az élet normalizálásában. Libanonban nyugalomban tett el a szerdára virradó éjszaka. Az elmúlt néhány óra alatt sehonnan sem jelentettek összecsapásokat. Ugyanakkor továbbra is feszült a helyzet az ország déli részén. Mint ismeretes, Izrael a libanoni—izraeli határ mentén hagy létszámú csapatokat vonultatott fel, s nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy „szükség esetén” katonai erővel avatkozik be Libanonban. Eliasz Szárkisz libanoni elnök kedd este legközelebbi munkatársaival az ország déli határai mentén kialakult helyzetről tanácskozott. Ugyancsak kedden az arabközi biztonsági erők megbízottai a politikai pártok képviselőivel tárgyaltak. A napirenden az a kérdés szerepelt, hogy miként lehetne az arabközi biztonsági érők ellenőrzése alá vonni a szembenálló felek kezében levő nehéztüzérségi fegyvereket. A jobboldali keresztény alakulatok máris bejelentették, hogy nem hajlandók átadni fegyvereiket az arabközi biztonsági erőknek. Jichak Rabin izraeli miniszterelnök a kabinet rendkívüli ülése után kedden konzervatív politikusok gyűlésén vázolta kormányának álláspontját a libanoni—izraeli határ mentén kialakult helyzetről. A miniszterelnök kifejtette, hogy „Izrael sohasem tűri el”, hogy Libanon déli részén sziriai vagy Palesztinái egységek tartózkodjanak. CSAK RÖVIDEN... SZERDÁN az ENSZ közgyűlése, 90 szavazattal 16 ellenében — 30 tartózkodás mellett —, jóváhagyta a világszervezet Palesztina-bizottságának kívüli ülésszakánál! megtartását, mint a leszerelési világ- konferencia összehívásához vezető szakaszt. A felek véleménye szerint fontos lenne olyan kiegészítő intézkedéseket hozni, amelyek elősegítenék, hogy a vitás kérdések megoldásánál — az államközi kapcsolatok megdönthetetlen törvényeként — az erőszak, illetve az erőszakkal való fenyegetés elutasításának elve érvényesüljön. Ezt a célt szolgálná az egész világra kiterjedő szerződés megkötése, amely kiiktatná az erőszakot a nemzetközi kapcsolatokból. A nyilatkozat a továbbiakban rámutat a Szovjetunió és Románia sürgeti az igazságos és tartós politikai rendezést a Közel-Keleten. A két állam úgy véli, hogy a genfi béke- konferencia munkájának felújítása az összes érdekelt felek, köztük a PFSZ részvételével feltétlenül szükségesek. Az SZKP és a Román KP leszögezi: mindenképpen igyek szik előmozdítani, hogy a marxizmus—leninizmus és az internacionalista szolidaritás elvei alapján, minden egyes testvérpárt egyenjogúsága és önállósága, a belügyekbe való be nem avatkozás maradéktalan tiszteletben tartása mellett tovább szilárduljon a kommunista és munkáspártok egysége. A két párt vezetője a kommunista és munkáspártok berlini konferenciáját a kontinens, valamint az európai kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő eseményeként értékelte. A szovjet és a román fél kifejezte teljes elégedettségét a látogatás eredményeivel — húzza alá Végezetül a nyilatkozat. . ajánlásait tartalmazó határozattervezetet. Az indítvány ellen szavazott az Egyesült Államok és Izrael, valamint több nyugat-európai állam küldöttsége. A nyolcpontos határozat felszólítja Izraelt, hogy 1977. június 1-ig vonuljon ki az ösz- szes megszállt arab területekről, tegye lehetővé a palesztin menekültek hazatérését és az önálló palesztin állam létrehozását. KEDDEN 53 ENSZ-tagállam határozati javaslatot terjesztett az ENSZ közgyűlése elé, amelyben, javasolják, hogy a Biztonsági Tanács változtassa meg a Vietnami Szocialista Köztársaság tagfelvételi kérelmével kapcsolatban hozott döntését. GENFBEN befejeződött az általános vámtarifa- és kereskedelmi egyezmény (GaTT) évi közgyűlése. LONDONBAN találkozót tartottak a brit és a belga kommunista párt képviselői. A találkozón megvitatták a belga és a brit dolgozók helyzetének kérdéseit. ADOLFO SUAREZ spanyol miniszterelnök szerdán rövid, hivatalos látogatásra Lisszabonba érkezett. Adolfo Suarez személyében első ízben látogatott spanyol kormányfő Lisszabonba, a portugáliai fasiszta rezsim megdöntése óta. HU ARI BUMEDIEN algériai, Moamer Kadhafi líbiai és Seyni Kountche nigériai elnök kedden Tripoliban tanácskozást tartott. Ä napirenden a három ország együttműködésének kérdései és afrikai-arab problémák szerepeltek. A „MOSZKVA” központi földrengésjelző állomás adatai szerint szerdán 15 óra 22 perckor (moszkvai idő) a törökországi Van-tó térségében súlyos földrengés pusztított. A földlökések 5-ös erejű rezgései észlelhetők voltak a Szovjetunió területén is. A földrengés szovjet területen nem okozott károkat. i Nicolae Ceausescu : Az együttműködés fejlesztésének új távlatai
